Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-20 / 196. szám
a (L & L £ & z & n épé MÉSZÁROS ISTVÁN Kisújszállás termelőszövetkezeti város köztiszteletben álló tanácselnökhelyettese. Az ő élete, munkássátra is példázza, mit Alkotmányunk magában foglal, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Mészáros elvtárs a felszabadulás előtt köművessegéd volt, állandóan képezte magát. A tanácsok megalakulása után a karcagi városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője lett. Onnan hívták haza Kisújszállásra 1951. decemberében, amikor tanácselnökhelyettesnek megválasztották. jobbjait küldi falura MAROSI BÉLA a felszabadulás előtt bárhol is dolgozott, megbecsülést sohasem kapott munkaadójától. Mindig hallgass volt a neve. Felszabadulás óta háromszor részesült kormánykitüntetésben. A Szovjetunióban tanult. — Most ismét fontos feladatot bízott rá a párt és a kormány. Az első termelőszövetkezeti város gépállomásának Igazgatója. — Tudását, erejét adja megbízatása sikereinek érdekében Munka nián sport, szórakozás Jó dolg uh tan ezeknek a futballistáknak, — jegyezte meg egyszer Ondók Ferencné, a Szolnoki Cukorgyár dolgozója. — Világot látnak, szép helyeken megfordulnak. Jó lenne egyszer velük tartani. Ez utóbbit azonban már csak a tréfa kedvéért mondta. Nem is gondölt arra, hogy valamikor külföldre megy üdülni, hiszen „pénz kell ahhoz, töménytelen mennyiségben." Igaz, keresett szépen, sztahanovista szinten dolgozott, de a sok gyermek nevelése sok pénzt emésztett fel. így aztán érthető volt végtelen öröme, amikor tavaly közölték vele, hogy jó munkája jutalmául két heti üdülésre küldik a Balti-tenger partjára. Hozzá hasonlóan scfc-sok embert ért váratlan öröm. Palotai Jánost, a Fel'ő:ászsági Állami Gazdaság dolgozóját három heti szanatóriumi kezdésre küldték a közelmúltban Hévízre, hazánk egyik legszebb gyógyüdülőjébe. A költségeket az állam viselte. Burján Istvánnak, a Tamáspusztai Állami Gazdaság tehenészének meg a kisfia üdült VI- segráden. Vele együtt huszonnyolc Szolnok megyei gyermek töltötte ott boldogan a vakációt. Dékány Mária, a tiszafö’.dvári gimnázium tanulója a Balaton mellől írt: „Sok kiránduláson vettünk részt. Meglátogattuk a Kisfalud! házat, megkóstoltuk a badacsonyi bort. Meglátogattuk a keszthelyi Helikon könyvtárat és a Balaton Múzeumot.“ íme néhány mozaik abból az életből, melyet Alkotmányunk biztosít. A munka mefett a pihenéshez, az üdüléshez is van joguk a dolgozóiknak, s mid is van arra, hogy éljenek vele, ; A nagyitzemi mezőgazdaságé a jövő A nagyttammt gazdálkodás, a községi munk a nemcsak az emberek gondolkodásmódját, szokásait változtatja meg, hanem a kézségek, városok határának külső képét is, Az összefüggő, főbbszáz holdas szövetkezete földek termése pedig felülmúlja az egyéni parasztokét. A kenderest Vörös Csepel TSZ-bem például az idén búzából 9,35 mázsa, árpából 17,91 mázsa volt az átlagtermés. De voltak olyan gabonatáblák, amelyeken 112 mázsa búza és 22 mázsa árpa termiéit holdanként Ezt a szép termést teljes egészében kombájnokkal, aratógépekkel, takartíotlták be. A Vörös Csepel TSZ-ben lett országoson első a gabonabetakarftásban M. Szabó Mihály, a Kunhegyes! GépáMomás kiváló kombájnvezetője, aki 327 holdat aratott le gépévei, A tsz tagjai mentesültek a nehéz aratástól A fenti légi-fel vétel nagyszerűen ábrázolja a kenderes! határ megváltozott képét. A tsz gabonatáblájában a mezőgazdaság nagyszerű gépének, a kombájnnak munkáját látjuk. A gépesítés tette lehetővé, hogy a Vörös Csepel TSZ tagjai az Alkotmány tiszteletére vállalt határidő előtt 2 nappal befejezzék a cséplést és teljesítsék a kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüket, kiegyenlítsék a kenyérgabona szabadértékesítási tervet. o4 fdm a fiú mikar hat esztendővel ezelőtt a partementben kihirdették az Alkotmányt, a költők daütel köszöntötték. Zelk. Zoltán tgy írt: „De mégse szó, nem teám: televény vagy == szép AlkotmányunkI Jet*» és jövő! «= Boldog talaj, Dózsa szivével dog, — melyből a holnap erdeje leinő! — Már hallom zúgni égigérő fáld — és gyermekeid boldog zsivaját, es t akik a teremtő Munkáshatálmat: — korunkat zengik, költőid dalátP így szélt a költő s Így igaz. így érezzük minik annyian, akik a párt vezetésével s kemény munkával a jövő szilárd alapjává tettük az Alkotmányt, eredményeink összefoglalóját. S aki becsülettel dolgozott, akik gyárai, iskolái építettek, akik összefogtak a nagyobb termésért, mind-mind alkotóivá lettek népi demokráciánk első és legfontosabb törvényének, ^zt mondják, hogy a jelen a jövö édesanyja, hogy a jövő olyanná lesz, amilyennek a jelen neveli, ápolja, óvja, ahogyan a jelen emberei munkálkodnak rajta. A jelen minden alkotása a jövót sugározza már. Csak szét kell nézni szabad hazánkban, ahol a munka gazdagon termővé teszi a földet, erdőt ültet a sivó szikre, új medret vág a folyóknak, hogy mindebben megérezzük a jövő nagtiszerüségémek, szépségének a lehelletét. Itt az a kép. Mezőtúri termelőszövetkezeti tagok új házai, a Béke-telep. Mit láttat, mit sugároz? — A jövőt, a minden izében szocialista Magyarországot! ( MUNKA UTÁN a Tiszán. Szolnok dolgosai közül egyre többen hódolnak ax egyik legszebb sportnak, az evezésnek.
