Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-03 / 181. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 195 augusztus 3. Az Alkotmány tükrében Iría: Fodor Mihály, a megyei tanács elnöhh elyettese jj at esztendeje annak, hogy n törvényerőre emelkedett népi demokratikus rendünk alkotmánya. Az az írott törvény, ame,y lerögzíti, hogy a mi országunkban is a munkásosztály a hatalom birtokosa, hegy minden hatalom a dolgozó népé, amely saját sorsának irányítója lett. Nehéz és fáradságos úton jutottunk el Alkotmányunk megszületéséig. A Szovjetunió Vörös Hadserege hozta el számunkra a szabadságot, katonáinak vérével pecsételve azt meg. A háború utáni nyomorban pedig a kommunista párt lelkesítő szava hintette el az emberek szívében a jobb élet reményét. Munkásosztályunkkal az élen, egész dolgozó népünk nagyszerű hőstetteket hajtott végre. A romokból új hazát építettünk, kivívtuk és megszilárdítottuk a proletár diktatúrát. Társadalmi rendünknek ezt az átalakulását szögezi le Alkotmányunk. S anak ellenére, hogy nem pre-gram, hanem elsősorban az elért eredmények rögzítője, tükrözi azt a folyamatot is, amelynek hazánkban végbe kell mennie a szocializmus építése során. Ha végigtekintünk az elmúlt hat esztendőn, láthatjuk, hogy ez a folyamat rendes mederben haladt. a Ikotmányunk 2. §-a leszögezi, ^ hogy a dolgozó nép a hatalmat a választott felelős küldötteken keresztül gyakorolja. Ez már az 1950-es tanácsválasztással, de méginkább az elmúlt évben lezajlott — területi elv alapján történt — választással valósult meg. De ugyanígy a megvalósulás felé közeledik Alkotmányunk 7. paragrafusa, amely államunk, dolgozó népünk feladatává teszi a mezőgazdaság szocialista fejlesztését. Míg 1049-ben a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetleges úton járt, addig megyénkben ma már a föld területének több mint 50 százalékán szocialista, nagyüzemi gazdálkodás folyik. A nagyüzemi gazdálkodásban elért nagyszerű terméseredmények, a tsz-ekben dolgozók magas jövedelme mindinkább biztosíték arra, hogy rövid időn belül Alkotmányunknak ez a pontja is teljes egészében megvalósuljon. Alkotmányunk valósággá válása egyet jelent dolgozó népünk gazdasági és kulturális élete állandó emelkedésével. S mindezt a párt helyes vezetése tette és teszi lehetővé. Megyénkben is nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetünk. Alkotmányunk megszületése óta épült fel a Tiszamenti Vegyimű vek, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Szolnoki Cellulózé gyár és sorolhatnánk még számos ipari beruházást, a régebbi üzemek bővítését. De nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság területén is rohamos léptekkel haladunk előre. Ma már megyénkben 4 szövetkezeti város, 14 szövetkezeti község és több mint 300 tsz és tszcs hirdeti jobbnál jobb eredményekkel a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Amíg 1949-ben megyénk földterületének csak 22 százaléka kapott gépi talajművelést, addig gépállomásaink fejlődése folytán ezévben a földterület közel háromnegyed részén végeztünk gépi talajmunkát. Iparunk fejlődése, mezőgazdasági terméseredményeink növekedése lehetővé tette, hogy emelkedjék az egy főre jutó árumennyiség. 1950- ben megyénkben az egy emberre jutó áruk pénzértéke 816 forint volt. Az elmúlt esztendőben ez közel a háromszorosát, 2298 forintot tett ki. Ebben természetesen benne van a megnövekedett vásárlóerő jelentkezése is. Az áruforgalom növekedésén kívül számos egyéb tény is bizonyította dolgozó népünk életszínvonalának, szociális és kultu-_ ráiis helyzetének javulását. A felszabadulás előtt 458 kórházi ágy volt, ma ennek közel négyszerese vám Szolnokon közel 9 milliós költséggel épült fel az új rendelőintézet. Törökszentmiklóson és Kunszentmártonban új gimnázium működik, bővült az általános iskolák száma, befogadó képessége. Majdnem minden községünkben van kuiturház, könyvtár. Eredményeinkre joggal lehetünk büszkék, de megelégednünk nem szabad. Minden erőnkkel, tudásunkkal azért kell küzdenünk, hogy fejlődésünk ütemét fokozzuk. Ehhez az szükséges, hogy az iparban, mezőgazdaságban, a hivatalokban dolgozók pártunk márciusi határozatának végrehajtását tartsák főfeladatuknak. Ipari üzemeink dolgozói fokozzák a munkaversenyt, készítsenek minél több és jobb gépet, szerszámot. Mezőgazdaságunkban növeljük a termésátlagokat, hogy kielégíthessük dolgozó népünk fokozott igényeit. Dolgozó parasztjaink kövessék mind többen az olyan élenjáró községek lakó sait, ahol már ráléptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, mint Kengyelen, Abádszalókon, Szászbere ken is. Tanácsi és egyéb hivatali dolgozóink gondoskodjanak arról, hogy népköztársaságunk törvényei, —1 köztük a legfőbb, Alkotmányunk, — minden területen érvényesüljenek. Tanácsaink biztosítsák népünk törvényben lefektetett jogait, ugyanakkor a nép érdekében szerezzenek érvényt az állampolgári kötelezettségek teljesítésének is. Segítsék elő politikai felvilágosító munkával, hogy augusztus 20-ig, Alkotmányunk 6. évfordulójának ünnepéig a cséplést befejezik, s addig mindenki teljesítse kenyérgabona beadási kötelezettségét, BELFÖLDI HÍREK Az idei vasutas képzőművészeti kiállítást — az újítókiállítással együtt — a Városligetben rendezik. A kiállításon kívül a miskolci, a szegedi, a szombathelyi, a pécsi és a debreceni vasutas képzőművészeti körök is gazdag anyaggal szerepelnek. Kanadában, a Kossuth Betegsegélyző Egylet délontáriói fiókjai egésznapos béketalálkozót rendeztek, a Niagara Falls-i Petőfi parkban. Ez a béketalálkozó a Kanadában országszerte folyó „Helsinki hónap" megünneplésének egy része volt. A béketalálkozó gazdag kulturális programmjának középpontjában szerepelt a Kanadában igen népszerű torontói Ady ifjúsági népi együttes, amely bemutatta az Ecseri lakodalmas-t, * Nemrégiben kerültek forgalomba az újfajta porszívó és padlókefélő gépek. A kereskedelem még ebben az évben 12 000 porszívót és 5000 padlókefélőgépet bocsát a vásárlók rendelkezésére, A genfi kínai—amerikai tárgyalások Genf (TASZSZ). A Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült államok képviselőinek első ülése ötven percig tartott. Az' ülésen először Van Ping-nan a Kínai Népköztársaság képviselője szólalt fel. Bejelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya július 31-én elhatározta, határidő előtt szabadon bocsátja a 11 amerikai repülőt. A repülők ugyanezen a napon elhagyták a Kínai Népköztársaság területét. Remélem — mondotta Van Ping-nan — hogy a kínai kormánynak ez a lépése kedvező hatással lesz a most folyó tárgyalások menetére. Van Ping-nan azt a véleményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokat nem szabad csupán a két kormány állampolgáfaimak kölcsönös hazatelepítésére korlátozni, hanem a Ki* nai Népköztársaságot, valamint az Egyesült Államokat érdeklő egyéb kérdésekkel is foglalkozni kell. Van Ping-nan kifejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások közös erőfesz!* téssel elérik a kitűzött magasren* dű célokat. A Kínai Népköztársaság képvi* selője ezután javaslatot tett a tár* gyalásek napirendjére. Johnson az Egyesült Államok képviselője azt mondotta, hogy örömmel és köszönettel hallotta a Kínai Népköztársaság képviselője* nek az amerikai repülők hazatele* pítéséről tett kijelentését. A továb* biafeban kijelentette, egyetért a Van Ping-nan javasolta napirenddel. (MTI). árleszállítások a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban P h e n j a n (TASZSZ.) Mint a Koreai Központi Távirati Iroda közölte, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árának leszállításáról. Jun Gon Hím kereskedelemügyi miniszter az árleszállításról kijelentette: Az árleszállítást a hároméves terv sikeres teljesítése, a Szovjetunió, Kína és a többi testvéri ország állandó segítsége tette lehetővé. Az árleszállítás — mondotta a miniszter — 335 cikkre terjed ki. A lakosság az árleszállítás révén évente 3600 millió vont takarít meg, ezzel emelkedik vásárlóképessége és életszínvonala. (MTI.) Valamennyi francia vas- és fémmunkás szolidaritását nyilvánítja a St. Nazatre-í dolgozók iránt Párizs (MTI). A St. Nazaire-i hétfői véres incidenseknek 110 sebesültjük van. —■ 60 rendőr és 50 munkás. A vas- és fémmunkások CGT- szakszervezete közleményt adott ki és ebben éles szavakkal megbélyegzi a St. Nazaire-i provokáció* kát, valamint a karhatalom beve* tését. — Valamennyi francia vas- és fémmunkás szolidaritását nyilvánítja a St, Nazaire-i dolgozók iránt. Ä nyugatnémet, holland és francia dolgozók harca a béremelésért Berlin (TASZSZ). Nyugat-Németország csaknem minden iparágában napról-napra növekvő sztrájkmozgalom bontakozott ki. A sztrájkmozgalcm célja a munkabéremelés kivívása. Baden—Württemberg fémmunkásainak szakszervezete bejelentette az e területen élő 400.000 fémmunkást érintő béregyezmények felbontását és átlagosan 12 százalékos munkabéremelést követel. Hamburg fémmunkásai, Baden— Württenberg vegyipari munkásai, dortmund. papír- és cellulózeiparí munkásai, valamint a közüzemi szállítási és közlekedési dolgozók szakszervezetéhez tartozó 800,000 munkás és alkalmazott béremelést követel. ugyancsak Hága (TASZSZ.) Nyolcszáz rotterdami rakodómunkás 24 órés sztrájkba lépett. A szitrájkolók béremelést és munkakörülményeik megjavítását követelik , Sajtójelentések szerint Zaandam* ban is sztrájkba léptek a rakodómunkások, Párizs (MTI.) A St. Nazaire-i vas- és fémmunkások bérköveteléseik alátámasztására hétfőn figyelmeztető sztrájkba léptek. A figyelmeztető sztrájkot a dől* gőzök kétórásnak tervezték, de mivel az igazgatóság nagylétszámú rohamrendőr-különítményt hívatott a helyszínre, a délelőtt folyamán a Penhoet hajóépítő gyár dolgozóinak példájára a város többi gyárainak munkásai is sztrájkolni kezdtek. A gyárak sztréjkolói megszállták az üzemeket. Délutánra már a város minden vas- és fémmunkása sztrájkolt. Az úgynevezett mozgó gárda, majd a rohamrendőrség délután megrohamozta az üzemeket megszállva tartó dolgozókat; Heves összetűzéseikre került sor. A rohamrendőrök könnyfakasztó bombákat és riasztó gránátokat használtak. Az első jelentések szerint a rdhamrendőrök közül húszán megsebesültek. A munkások között is igen sok a sebesült. (MTI.) R washingtoni jugoszláv nagykövet Dulles-szal tárgyalt Washington (MTI). Leo Matesz washingtoni jugoszláv nagykövet hétfőn megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélés ötven percig tartott. Matesz nagykövet kijelentette, hogy a politikai helyzetről tárgyalt az amerikai külügyminiszterei, (MTI). KÜLFÖLDI HÍREK K a r a c s i (TASZSZ.) Számos politikai, társadalmi, ifjúsági és egyéb szervezet kezdeményezésére Karacsifcan gyűlést tartottak. A gyűlés résztvevői határozottan elítélték a francia hatóságok algíri megtorló intézkedéseit és kijelentették, hogy támogatják az északafrikai népek harcát. Moszkva (TASZSZ.) A VOKSZ meghívására a Szovjetunióban tartózkodik az angol-szovjet kulturkapcsolatok társaságának és a svéd-szovjet társaságnak a küldöttsége, Mennyit nőnek az emberek egy esztendő alatt?! A mezőtúri „Nyalkatetü” falaira rakódott füst még talán be sem lepte annak az ádáz vitának a nyomait, melyet a Szabad Nép termelőszövetkezet néhány vérmesebb tagja vívott o kombájn hasznossága körül Varga Tóth Imrével, a híres budapesti szerelővel. Akkor -még szégyeltük volna a világ szájára hinteni az esetet. De ma már el merjük árulni, mi lett a kocsmai civakodás vége. Az eltelt tizenkét hónap alatt alaposan volt ideje gondolkozni a legvaskalaposabb gépelleneseknek is, mit fordított a dolgozó parasztok izomsorvasztóan nehéz munkáján a kombájn alkalmazása. S akiket még mm hódított meg szívderítő eredményeivel az arató-cséplőgép, véleményüket már nem merik kimondani nyíltan. Vigyáznak, hiszen ha egyszer valakit kinevetnek mindenki szemeláttára, az egyenlő a megsemmisüléssel. De hogy egyik szavunkat a másikba ne öltsük: szinte már anekdóta-számba megy annak a bizonyos mezőtúri torzsalkodásnak a vége: — hogy tudniillik a kombájn mellett nem éppen hamvábahótt módon kardoskodó Varga Tóth Imrét teljes életnagyságában átnyalábolták s — finoman kifejezve t-r kitették a „Nyalkatetűből’; Ma már nincs megbecsültebb gép a mezőgazdaságban az egész megyében. mint a kombájn. Olyannyira, hogy napjainkban már. a tavalyival ellenkező tartalmú esetek rügyeztek ki a kombájn dolgában. Hadd mondjunk el egyet az utókor számára. Úgy történt, hogy a rákócziújfalui Uj Élet TSZ vezetői 100 hold kombájnaratásra szerződtek a tószegi gépállomással. Eljött az idő, mikor kombánjérett lett a gabona az Uj Életben. Lehet azonban, hogy a tószegi Gépállomáson fél füllel meghallották, hogy a termelőszövetkezetben ff begyepesedett hangadókra jobban hallgatnak, mint az okosakra. Késlekedtek a szerződés valóraváltásával. Ha nem kell az Uj KOMBAJNFOGAS Életnek kombájn, miért siessenek? Igenám, de Rákóczidjfalun nem adták be derekukat a haladás, az új pártolói. Követelték a kombájnt. Élen Farkas Pál elvtárssal, az új községi párttitkárral s Meitert András elvtárssal, a tanácselnökkel. Ahogy mondani szokás, nem hagyták magukat lerázni sehol. Nem resteltek kilincselni, vitatkozni, „verekedni”, s ha végül is az ajtón kitessékelték őket, „bementek az ablakon”. Mégis lett kombájn. Úgy,hogy a rákóczifalvai Béliéből két napra „kölcsönkapták", mivel ott még nem volt kombájnérett aratnivaló. — Affenét! Még ez csak a gép —> ámuldoztak az Uj Élet TSZ-beliek, mikor a kombájn az első kört lefutotta és új tisztítószerkezetén át úgy került tartályba a gabona, hogy egyenesen lehetett vele menni a begyűjtőhelyre. Mikor az átvevők szája tátvamaradt a csodálkozástól, hogy az Uj Életben talán csoda történt, hiszen néhány órával azelőtt még hírehamva sem volt náluk az aratásnak, — a szövetkezetiek keble mégis csak dagadozni kezdett. Hiába, a nagyüzemi gazdálkodásban nincs lehetetlen. Nem voltak restek hlrüladni az egyénieknek sem, mi történik náluk. Mentek hát azok is, megnézni a híres gépet. Véleményűkre következtetni lehet ff 6 holdas if j. Bácsik Balázs meg a 7 holdas Zatkó Ferenc szavából, akik így sóhajtottak fel a kombájn munkáját látva: „Bárcsak nekünk is ez vágná”. Már 27 holdat aratott-csépelt a gép, mikor letelt a két nap, s egyre türelmetlenebbül kérték vissza a rákóczifalviak. — Innen oszt el nem viszi senki istenfia =? hördültek fel az újfalusiak. — Hát ez a becsület? — próbáltak szivükre hatni a rákóczifalviak. Itt nem engedtek, amott nem hagyták s hogy ne váljon két falu háborúskodásává a kombájn-ügy, a tanács és a Béke TSZ vezetői jöttek át deputációba Újfaluba, hogy a kombájnt emberség jogán visszakérjék. Mert már bizony náluk is kombájn után áhítozott a gabona. Fogcsikorgatva bár, sőt majdnem méreg-könnyeket hullatva engedtek a negyvennyolcból az újfalusiak s elengedték a gépet. De most honnan vegyenek másikat. Ha Tószeget noszogtatták, rövid s annál bosszantóbb volt a válasz: „Sajnos, kombájn nincs. Hogy mikor? Majd..." Szegény, hopponmaradt újfalusiak kezdték a zörgetést elölről. Eredmény sehol. Azazhogy . Egyik telefonálás alkalmával a járási tanácstól Boti elvtárs „elszólta’ magát, hogy szabad kombájn nincs. Az egyetlen, amely a cibakházi Gépállomásé, azért nincs munkában, mert útban van Rákóczifalvára. Tiszaföldvárról tart arrafelé. Felcsillant Meitert tanácselnök szeme s olyan jókedvűen gereblyézett szőke hajába ujjaival, hogy a telefonkagylót elfelejtette rendes útján visszatenni. Csak úgy leejtette. Dehogy is volt kíváncsi Boti elvtárs további tájékoztatójára. — Meglessük az országúton a kombájnt... A többi majd jön magától — készítették el az esztendő legrövidebb s legharcosabb tervét a párttitkárral. Farkas elvtárs kerékpárra kapott s elporzott Martfű irányába a kombájn elé. Neki jutott az a feladat, hogy a géppel jövő főgépésszel és a mezőgazdásszal megkezdje az „előcsatározásokat”. Ez meg is történt. Meitert tanácselnök a, község közepén, az autóbuszmegálló közelében „építette ki hadállását”. Erre tényleg szükség is volt. Farkas elvtárs elvégezte a munka nehezét, de még pont annyi hiányzott a kombájnért felelősök tnegpuhitására, hogy Meitert elvtárs is a porondra lépjen. Mikor a tekintélyes gép a népszerűséget élvezve, méltóságteljesen dorombolva a falu közepére érkezett a lakosság előőrseitől kísérve, úgy mutatta, hogy egyáltalán nincs szándéka megállni Rákóczifalváig De Farkas elvtárs nem azért fogódzkodott meg kerékpárján ülve az egyik sarkában, hogy olyan könynyen kiengedje kezéből. A tanácselnökre kacsintott, aki mosolyogva állta el a betonút köze pén a kombájn útját. — Hova, hova, elvtársak. Mi is szeretjük a jó vendégeket. — Dehát, tanácselnök elvtárs lassított le határozatlanul a vezető. — Mégis egy idegen gépet nem lehet megállítani,,’- Ez Rákóczifalváé. — Hogy-hogy idegen gép-.-. Ez éppúgy a méink, mint a rákóczífalviaké — mérte egy kicsit túl az ügy jogi oldalát a szőke tanácselnök Nem mozdult az út közepéről, hanem már mutatta is az irányt, merre folytassa útját a kombájn. Ebből aztán lett hadd-el-hadd, meg ereszd el a hajamat. Rákócziban hiába várták a gépet. Telefonáltak jobbra-balra, hova tűnt a kombájn. Mikor aztán kiderült, Veres tanácselnök elvtárs hívta meg „barátságos” elbeszélgetésre a szomszéd községi tanácsot. Táboríné elvtársnő, az elnökhelyettes a legválogatottabb jelzőkkel illette az újfalusiak leleményességét. Kezdve a „szabotázs”-tói az „arcátlanság” - ig minden tüzesebb szó eljutott a telefonon a szomszédokhoz, akik semmit sem bántak. Mindent megért, hogy náluk ragadt a kombájn. No, nem végig. Csak míg a tószegi Gépállomás elküldte a le szerződöttet Újfaluba. Addig meg Rákőczifalván is aratott-csépelt egy kombájn. Nem történt minden a legszabályosabban, legjogszerűbb módon, az igaz, De mit csináljunk, ha kombájn, ff mezőgazdaság forradalmasítója egy kis túlzásra is forradalmasítja az embert! TÓTH ISTVÁN