Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
Szo/nokjrmyei NÉPLAP I A MEGYEI PÁRTBI 1Z OTTS ÁG É S "Ä MEGYEI TANÁCS LAPJA | VII. évfolyam, 185. szám * Ara 50 fillér 1955. augusztus 7., vasárnap Gyorsítsuk meg a gabona behordását! Nyolc mázsa, búzát adott el az államnak özv. Boti Miklósné, jászapáti dolgozó parasztasszony lé mázsa 14 kilogramm búzát takarított be. Félretette a vetőmagot, kiegyenlítette cséplőrészt, teljesítette beadási kötelezettségét, visszatartotta a háztartási szükségletére járó mennyiséget, a többi búzát pedig — mintegy 8 mázsát — értékesítési szerződésre, állami szabad-felvásárlási áron szállította be. özv. Boti Miklósné ezt mondotta: „Felesleg búzámat örömmel adom a dolgozó nép asztalára, hisz ellenszolgáltatásként oly értéket kapok gabonámért, amely jóval magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszaka ban a búza szabadpiaci ára volt.’ Mázsánként 260 forintot kapott a dolgozó parasztasszony. Ezenkívül részesül a 20 kilogrammos korpajuttatásban is. Gazdag program augusztus 20-án Dolgozó népünk augusztus 20- ára, az Alkotmány ünnepére készülődik. A megye községeiben, városaiban megalakultak azok a bizottságok, amelyek az ünnep műsorsának előkészítésén fáradoznak. Mindenütt gazdag programról gondoskodik a bizottság, hogy vidámságban, szórakozásban ne legyen hiány. Mezőtúron augusztus 20-án reggel zenés ébresztő lesz, délelőtt ünnepi gyűlés, délután térzene, este 6-tól 8-ig pedig szabadtéri előadás, amelyen a kultúrotthon tánc- és népizenekar együttesed, énekesek, előadóművészek lépnek fel. Ezt a műsort a munkában kitűnt élenjáró dolgozóknak ajánlják; 21-én délután szabadtéri hangversenyt rendeznek a városban, este 8 órakor pedig a kultúrotthon színjátszó csoportja bemutatja Moliére: „Úrhatnám polgár’“ című színdarabját. Turkevén már 19-én este elkezdődik az ünnepség. Díszelőadás keretében mutatják be a „Harag napja“ című magyar filmet. 20-án reggel itt is zenés ébresztő lesz és fél 9-kor ünnepi gyűlés. Délután és másnap pedig vidám népünnepély. Turkevén ezenkívül kiállítást is rendeznek. Ez bemutatja a dolgozó nők megváltozott helyzetét, életét. Szolnokon is nagyjából már kidolgozták a két ünnep programját. Elsősorban a „Vidám vásár“’ tart a legnagyobb érdeklődésre számot. A vásárt 20-án reggel 9 órakor ünnepélyesen nyitják meg. Kultúr- és sportesemény is lesz elegendő. A Kossuth-téren felállított szabadtéri színpadon 20-án mind a két nap reggel 9 órától este 10-ig állandóan lesz előadás és különféle sportbemutató. A kultúrműsorokon a megye legjobb ének-, tánc-, színjátszó együttesei és népi zenekarai szerepelnek. Ezenkívül mind a két napon divatbemutatót is tartanak. A gyermekék szórakozásárók-ikiilöin gondoskodnak. A Vidám-park teljes üzemmel dolgozik majd. A Magyar utcában bábszínházát állítanak fel. Ugyanitt este tudományos filmeket vetítenek majd. A város jobb zöldárúellátásáért A kunhegyest Vörös Október TSZ tagjainak levele a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár dolgozóihoz Kedves Elvtársak! Közeleg augusztus 20-a, Alkotmányunk évfordulója. Ezt a napot mi, a kunhegyesi Vörös Október TSZ tagjai is a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeljük. Néhány hónappal ezelőtt, május végén, innét Kunhegyesről egy paraszt-küldöttség járt a Vörös Csillag Traktorgyárban. A vendégek között volt termelőszövetkezetünk több tagja is. A gyárban történt rendkívül tanulságos látogatás, a meleg, bensőséges fogadtatás mindvégig emlékezetünkben marad. Paraszt-küldöttségünk tagjai akkor az üzemi do’gozókkal személyes barátságot kötöttek. Ezt szeretnénk továbbra is fenntartani. Viszonozni akarjuk a Traktorgyár üzemi bizottságának és dolgozóinak akkori meghívását. Szeretettel hívunk és várunk benneteket, hogy augusztus 20-án itt, Kunhegyesen együtt ünnepeljünk. Ezen a napon mezőgazdasági kiállítást is rendezünk és megmutatjuk nektek közös gazdaságunkat, eredményeinket. Termelőszövetkezetünk Kcssuthutcai székházában készültünk fel a fogadtatásotokra. Elvtársi üdvözlettel: VAJDA FERENC, párttitkár. SZABÓ MIKLÓS, elnök. Kovács Lafos ifjúsági cséplőcsapala vezet a versenyben 86 ifjúsági cséplő-brigád csatlakozott megyénkben az ifjúsági cséplőcsapatok országos versenyé“ hez. Az elmúlt heti eredmények szerint megyei viszonylatban az alábbi sorrend alakult ki: 1 A Kunszentmártoni Állami * Gazdaság Kovács Lajos ifjúsági cséplőcsapata, 1300 dcbmilliröéteres gépükkel 6050 mázsa terményt csépeltek. Tavaly ez a cséplőcsapat harmadik lett az országban. O A Kunszentmártoni Állami Gazdaság ifjúsági cséplőcsapata, melynek vezetője Scmodi István, 1250 dcbmilliméteres géppel 5405 mázsa termény a teljesítményük. 9 A kisújszállási Sallai TSZ <L^* ifjúsági csapata 1070 dobmilliméteres géppel 1698 mázsa terményt csépelt el. A A tószegi Kiss József ifjúsági cséplőcsapatí péntek estig 2220 mázsa gabonát csépelt el, 1200-as géppel. Gf A tiszaföldvári ifjúsági cséplőcsapat, amelynek vezetője Laczkó József. Teljesítményük 2167 mázsa. Szép eredményt ért el a Jászszentandrás Járás-tanyai ifjúsági cséplőmunkacsapat. 6 nap alatt 1234 mázsa terményt csépeltek. Elismerést érdemel a jászapáti Velemi Endre TSZ ifjú munkacsapata is, eddigi teljesítménye 1234 mázsa gabona. A kunhegyesi, törökszentmiklósi és tiszafüredi járás ifjúsági munkacsapatainak eredményei a fenti értékelésben nem szerepelnek, mivel ezek a DISZ-bizottsá'gok nem gondoskodtak. a cséplőcsapatok munkájának értékeléséről. E hiányosságok kijavításéihoz kérjük a járási, községi tanácsok mezőgazdasági osztályainak, valamint a begyűjtési hivataloknak a segítséget. Diszisták! Fiatalok! Fokozzátok a harcot az elsőségért, járuljatok hozzá a gabona gyors betakarításához. Sillye Gábor, DISZ megyebizottség. EGY RÉGI VASÚTVONAL MEGIFTODIK A szolnoki Szabadság Termelőszövetkezet a jövőben rendszeresen akarja zöldségfélékkel ellátni a város dolgozóit. Ezért több melegházat építenek. Szövetkezeti árubemutató Jól sikerült vasáru bemutatót rendezett a karcagi földművesszövetkezet. Képünkön a kiállítás egyik részletét mutatjuk be. A SZOLNOK! pályafőnökség sínjáró autója zakatolva szalad át az abonyi kijárat váltóin, aztán egyenletes ringatással vágtat az acélsínen. Egymásután mnra^.ak el mögöttünk a rácsos vitorlájú jelzők, színes, ábrás táblák. Csak a magányos vasúti őrházak váltogatják egymást kődobásnyira. Örháznak nevezik még mindig ezeket a kicsiny kőépületeket a töltés oldalán, pedig a legtöbbjéből már a századforduló elején leszerelték a jelzőberendezéseket és a pálya őreit is hiába keresnénk itt. Többnyire csak lakóhelyül szolgálnak már. Régi vasutascsaládokban még emlékeznek rá — apáról-fiúra szállt története — miért néptelenedtek el. 1846-ban indult meg próbaképpen az első vonat Budapest ős Vác kö zött, 1847-ben Szolnokig futott a vasútvonal s itt ért véget a mostani teherpályaudvaron. Az első váltószerkezet is megvan még, több mint száz év rozsdáját őrzi a Járműjavító egyik mellékvágányán. EBBEN az időben nyoma sem volt még a mostani jólismert, modern jelzőberendezéseknek. Az őrházak mellett magas pózna nyúlt az ég felé. Erre húzta fel a kosarat az őr, ha jött a vonat, olyasformán, mint a Balatonba nyúló mólókra szokták, ha vihar közeledik. Híradásul is szolgált a kosár a szomszédnak, a különféle jeleket olvasták le róla. Persze a fontosabb üzenetekkel staféta futott egyik őrháztól a másikig, így nem is lehettek messze egymástól ezek, úgy hogy a kakaskukorékolás is áthallott csendes hajnalokom Aztán feltalálták a távolból mechanikusan irányító jelzőberendezést, üzenetközvetítésre beszerelték a telefont, s egy csapásra megszűnt az idillikus állapot, a vasút a tőkés technikai fejlődés útjára lépett. Az őrházak lakóit kitelepítették, mert szükségtelenné váltak. Sok embert feleslegessé tettek a modern gépek, berendezések. Száz év patináját, a gépek ellepi ádáz harc emlékét őrzi az ország első nagy vasútvonala Szolnok—Cegléd—Budapest között. A töltés melletti házak, apró ablakszemeikkel még látták Kossuth Lajost, amikor gőzössel utazott Szolnokig. S talán azokat a sírokat is, melyek a töltést kísérték. Mondják, hogy az építéshez összeverbuvált tót, rutén parasztokat járvány, éhség tizedelte itt. Akaratlanul is ezek, a tőkés fejlődés következményei jutnak eszünkbe az emlékek láttán, pedig éppen azért utazunk, hogy a modern vasúti technikát vegyük szemügyre. Erre is van mód. A múlt, jelen és jövő találkozik ezen a vonalon. ALIG HAGY2UK el Szolnokot, munkáscsoportokat látunk a pálya oldalán, kábelt fektetnek, az autó matikus térközbiztosító berendező sek vezetékeit ássák le 80 cm-es és 1 méteres árokba. Egy kilométerrel feljebb már feltűnik magas vas oszlopon a biztosítóberendezés négyszsmű jelzőtáblája. Ezek veszik át a jólismert vasúti lengőkarú jelzők szerepét — úgy mint annakidején az árbocra húzott kosarakét átvették a mechanikus jelzők. A fejlődés óriási megint. Eddig az őrházakból állították a jelzőket, csigasoron áthaladó dróttal húzták vagy eresztették le a karját. Az új szovjet berendezés teljesen automatikusan jelez álljt, vagy szabad utat — csalhatatlanabbul, mint az ember. Négyszínű fényével azt is megmutatta a mozdonyvezetőnek, milyen távolságra halad az előtte járó vonat. így biztonságosabb lehet a közlekedés, kisebb a térköz, amit be kell tartani a vonatoknak egymás mögött. Az őrházaknak nem marad más szerepük, mint a felügyelet s a sorompók kezelése. AZ ŐSZRE Szolnokig halad a mű s a legrégibb 100 km-es vonalon eltűnnek a vitorlás jelzők, a legmodernebb technikával működik majd. A fejlődés persze nem egyoldalú. Az automatikus jelzőkkel együtt korszerűsítik az egész pályát. Kocsink friss magasraemelt, kőágyra fektetett síneken fut. Két oldalt 500 tagú pályamunkás-csoport dolgozik. A kavicsrostálást, a krampácsolást (talpfa alávérést), a legizzasztóbb munkát gépek végzik. A technika most mindenütt az embereknek segít, magában a technika megteremtésében is. A pályakocsi sivítva fékez. Egyenruhás ember állja útját. Vágányzár van. Két-három méteres sínszakasz a levegőben lóg. Tizenöt ember dolgozik körülötte, mint a motor. Míg el nem készül, leáll a forgalom. Sietnek is nagyon. Gyalog megyünk tovább. Távolabb egy széphajlású ívben ismerősöket találunk. Csényi István élőmunkái jó 20 méterre áll csoportjától egy talpfán Szótlanul figyeli a munkát. Az emberek erős rudakkal feszítenek a sínen. Szabályoznak. Csényi csalhatatlan szemmértékkel mondja, hol törik meg az ív. Mikor észreveszi elöljáróját, katonásan jelent: ■— Az összevont Csényi és Konkabrigád létszáma 16 fő. Munka: vágányszabályozás. ■— Hogy haladnak? — Tegnapelőtt 700 métert mentünk előre, mert vágányzárat kaptunk. Most a 3-as kilométerkőnél tartunk. A hátralévő 5 km-t négy hét alatt beépítjük. Sajnos, vágányzárt az erős forgalom miatt nehezen adnak, de így is meglesz, amit vállaltunk, a napi 300 méter. A régi pályamunkással sokat beszélgetünk még a gépekről, emberekről. — Most dolgoztunk először a rostáló, meg az aláverő gépnél. Én csak azt mondom, az a kár, hogy nincs több ezekből. Nekünk csak a finomabb munka marad. Konka előmunkás is ezen a véleményen van. Ami az embereket illeti, egyet se emeltek ki. — Itt mindenki egyformán jó munkás — mondja Csényi elvtárs —, vagy mind a tizenhatot említsék meg, vagy senkit. — Még a Török Jóska is olyan derekasan dolgozik, mint akikkel már tíz éve együtt vagyunk — meséli Konka elvtárs. —■ Pedig 18 éves. Fűszedő gyerek volt. ö maga kérte, hogy bejöhessen a brigádba. A SZOLNOKI pályafenntartási főnökség dolgozói derekas munkát végeznek a legrégibb vonal korszerűsítésén. ferí Még ebben az évben elkészül — mondja Vermes Ödön műszaki főtanácsos. ■— Ez azt jelenti, hogy a gyorsvonat menetideje mintegy 15 perccel megrövidül. Egykori feljegyzések megörökítik, hogy az első vonat 3 és fél óra alatt ért Pestről Szolnokra. A személyvonatok utazási sebessége most, W0 évvel később, sem sokkal jobb. A technika századában nem elégedhetünk meg ezzel. A fejlődés ezen a téren most fontos feladat PALATÍNUS ISTVÁN
