Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

1955 augusztus 5. áZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Fejlettebb technika - gazdaságos termelés Ha egy üzem mimikájáról aka­runk ^véleményt mondani, minde­nekelőtt két fontos körülményt kell mérlegelni: mennyit és mennyiért termelték. Mikor eziránt érdeklő­dünk téglagyárainkban, a legtöbb helyen eredményekről számolhat­nak be. Megyénk hat nagy tégla­gyára ebben az évben több mint nyolc millió nyers és közel öt mil­lió téglát adott terven felül építke­zéseinkhez. Jelentős lépéseket tet­tek a gazdaságosság felé is és áp­rilis óta az egyesülés nem a vesz­teséggel, hanem a nyereséggel dol­gozó vállalatok közé tartozik. Mindez arra vall, hogy az utóbbi időben javult a munka téglagyá­rainkban s mióta a gyárvezetők a termelésen kívül az önköltség kér­désével is rendszeresen foglalkoz­nak, kisebb leit a tégla és cserép előállítási költsége. Kihasználatlan tartalékok azon­ban bőven vannak még s ezt vétek volna annyiban hagyni. Ezt mu­tatják az egyes gyártelepek ered­ményei közötti nagy végletek. A karcagi téglagyár például közel kétszer annyiért állítja elő a tégla ezrét, mint a tiszaföldvári. Vajon miből ered e nagy különbség? A karcagi üzem az utóbbi évek­ben sokmillió forintos beruházást kapott. Modern műszárítóval, ke­mencével, Keller-színekkel és ko­csikkal tökéletesítették a gyártást, így a termelési eszközök értékének növelésével emelkedik az a költség is, amely a berendezések elhaszná­lódásának megfelelően a tégla elő­állítási árát növeli. Első látásra te­hát úgy tűnik, azért termel a kar­cagi üzem drágábban, mert modem termelési eszközöket használ s így az amortizáció megnöveli az ön­költséget. Valójában épp a fordítottja igaz. A lechnika fejlesztése növeli a termelékenységet s minthogy ez a gazdaságosság leg­főbb tényezője elősegíti az olcsóbb gyártást is. Ellenben, ha nem hasz­nálják ki a modernebb technika adta lehetőségeket, ez már valóban megdrágítja a termelést. Ide vezet­hető vissza a két előállítási ár el­térése is. A tiszaföldvári özem júniusban naponta 39.7 téglát termelt a ke­mence egy légköbméterében. — A karcagi csak 26.5 téglát. A présgé­pek kapacitásának sokszor a felét sem használják ki Karcagon, míg Tiszaföldváron minden nap túltel­jesítik a kapacitásra méretezett tervet. Nagyon megdrágítja a gyártást a selejt is, mely igen nagy a karcagi telepen. Az előző hónapokban 100 cserép közül 28 rossz volt. Ezek ára kiesik a termelési értékből, emel­lett például 1000 tégla-selejt elta­karítása és visszahordása a bányá­ba 20 forint felesleges költséget jelent. Ha ezeket, s a többi hibákat ki­küszöbölnék Karcagon, fele áron állíthatnák elő itt is a téglát és a cserepet — s minthogy ez a megye legnagyobb ilyen üzeme — hatal­mas gazdasági eredményt jelentene a csökkenés. Hasonló lehetőségek nemcsak itt, hanem az egyesülés minden gyárá­ban vannak. Legtöbbjük még ma­gán viseli a tőkés termelés nyo­mait, s bár a technikai lehetőségek jobbak, lényegében az elavult régi módszerekkel, technológiával dol­goznak. A technológiai fegyelem laza, a jól bevált új módszerek — mint a Duvanov-rendszerű égetés —1 is csak névleg honosodott meg. Nyilván az építőanyagipar sem maradhat el a többi ipar mögött, mert ennek az egész népgazdaság kárát látná. A technika fejlesztése itt is alapvető feladat. Az egyesü­lés vezetősége tett is már koráb­ban lépéseket ennek érdekében. A napokban készül el az új tech­nológiai utasítás, amely rögzíti és kötelezővé teszi minden üzemben az eddigi gyakorlatban legjobban bevált módszereket. Ez valószínű további fejlődést jelent majd, mert kiküszöböli az elavult, költséges el­járásokat. Eddig az égetőkemencékben a tüzet éppen fordítva vezették, mint ahogy kellett volna. Ez maga mint­egy 20 százalékos veszteséget je­lentett. Módszereket dolgoztak ki a huzat-harangok legjobb beállításá­ra is. Karcagon, Szolnokon és az egye­süléshez tartozó abomyi üzemben sikerrel alkalmazzák újabban a szénpemye bekeverését az anyag­ba. Ez megfelelően soványítja az anyagot, egyenletessé teszi a szárí­tást, s önizzást idéz elő, mely biz­tosítja a jó kiégetést s emellett te­temes szénmegtakarítást is jelent. Az eljárás további bevezetése je­lentős lépés lesz a gazdaságosság leié. A technika további fejlesztésére is nagy lehetőségek vannak. Az automata tüzelőberendezések há­rom év óta várnak beállításra Mező­túron. Ha Martfűn és Karcagon — a két cserépgyártó üzemben — be­szerelik ezeket, javítani tudják az I. osztályú áru arányát, mert a be­rendezések egyenletes tüzelést biz­tosítanak, emellett nagy mérték­ben kímélik az emberi erőt is. Népgazdaságunk intézményesen biztosítja az állandó fejlődést. Megfelelő hitelt kapnak olyan be­ruházásokra vállalataink, melyek elősegítik a gazdaságosabb terme­lést s a befektetést rövid idő alatt behozzák. így Mezőtúron két szög­állomást létesítettek a bányában, mely 1 év alatt a ráfordítás kétsze­resét pótolta. A héten a dolgozók széles kollek­tívája tárgyalja meg a műszaki fejlesztés feladatait s ez kétségtelen olyan eredményekhez vezet majd, amelyek nagy lépéssel viszik előre téglagyárainkat technikai elmara­dottságukból s elősegítik a gazda­ságos termelést is. Minden tégla­gyári munkásnak személyes érdeke is, hegy javaslataival segítse ezt a munkát. Most, hogy először nem veszteségre, hanem nyereségre dol­goztak az üzemek, az állam 40.000 forintot térített vissza. Ezt a dol­gozók jutalmazására és szociális célokra fordítják. Palatínus István. A termelőszövetkezetek gazdagabb termést csépelnek Községünk határában a termelő­­szövetkezetek a jövőévi bő termés érdekében a tarlóhántást 95 szá­zalékig elvégezték. Az egyénileg dolgozó parasztok elmaradtak ez­zel a munkával. A termelőszövet­kezeteknek 150 hold új lucernave­tésük és 200 hold másodnövényve­­tésük is van, s míg az egyéni gaz­dálkodók átlagtermése búzából holdanként csak 4—5 mázsa lesz előreláthatólag, addig a termelő­­szövetkezeteké és az állami gazda­ságé eléri a 8—9 mázsát. A palotás! állami gazdaság digózott területén 20 mázsa a termés. Ilyen még a be­­senyszögi határban sem történt. A nagyszerű eredmények láttán az elmúlt vasárnap 20 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a termelő­­szövetkezetekbe s a fokorúi részen Márkus János 10 taggal 112 hold földön Ezüst Kalász néven új ter­melőszövetkezetet alakított. Wesniczky Antal Besenyszög BELFÖLDI HÍREK Háy Gyula Kossuth-díjas írónak a Nemzeti Színházban bemutatott „Élet hídja” című drámáját filmre viszik. A nagysikerű színdarab for­gatókönyvét a szerző készítette el. Keleti Márton Kossuth-díjas ren­dező megkezdte az előkészületeket a darab filmrehozatalához. Az „Élet Dombi Józsefire — tanácselnök „A Magyar Népköztársaságban a n<5k a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.” | benyitok | Dombi Józsefné tanács­elnök dolgozó szobájába. Nincs egye­dül. Kovács elvtárs, a községi párt­titkár ül vele szemben, s arról be­szélgetnék, hogyan halad a cséplés. — A cséplőcsapatok Ígéretet tet­tek, hogy augusztus 15-re befejezik a gépelést — mondta Dombiné. — Ebben pedig minden segítsé­get megadunk nekik — szól Kovács elvtárs. Ezévben sokkal jobban megy a cséplés Kengyelen, mint az utóbbi esztendőkben bármikor. Most más­kép szervezték a versenyt. Tavaly az volt a győztes, aki legtöbbet el­csépelt. Most pedig az lesz, akinek a területén a legkevesebb hátralé­kos marad, ahol a legkisebb lesz a szemveszteség. Az elmúlt évben 410 mázsa volt a legmagasabb mennyiség, amit egy napon a be­gyűjtő helyre szállítottak. Most volt olyan nap, amikor 600 mázsánál is többet vettek át. Míg ezekről beszélgetünk, szikár, napszítta ruháis, bizakodó tekintetű férfi lép be. Egy hónappal ezelőtt még így mondták róla: Csató János 8 holdas, a munka embere, tudja mi a kötelessége, mindig pontosan tel­jesíti beadását, adóját. Ma így mondják: a Rákosi Csil­laga TSZ tagja. —■ Azért jöttem — kezdi bizony­talanul — hogy megkérdezzem, mit tegyek? |~Áz elnökasszonyI széket húz a rimavenaiú asztal mellé. — Üljön le, Csató bácsi. Örülök, hogy eljött. Rövid kérlelés után Csató bácsi előadja, mi hajtotta ide. —• Elnökasszony, maga . volt az, aki engem meggyőzött, hogy 'belép­jek a tsz-be. Maga minden kérdé­semre választ adott, olyat, amiből valóban megtudtam, hogyan élnek a szövetkezeti tagok. Mielőtt min­dent elmondanék, azt kérem, hogy ha lesz még csoportlátogatás, én is had menjek el Aa elnökasszony helyeslő bólin­­tása után aztán végkép feloldódik a nyelve. —• Tudja elnökasszony, hogy ötödmagbmmafl vagyok, Búzám csak annyi termett, hogy a háziszükség­­let maradt meg. Lehetne-e kérni, hogy a vetőmagot ne vigyem be a szövetkezetbe? — Ez nyomta hát Csató bácsi vállát — szól Dombiné, amikor vendége már elhallgat. — Hát ezt nem lehet megtenni. A vetőmagot át kell adni, hiszen arra tavaly is, azelőtt is, mindenkor szükség volt, s most is az van. S hogy miből lesz meg a szükséges búzája? Számol­juk ki most itt. Két tehene van, ugye? Az egyiket meghagyja, a má­sikat beviszi a tsz-be. Az árának ............................................................. bújsz a nap mlaM, én meg a kovács­műhelybe, a vályogtetö alá; hétköz­nap iszom, mint jól láttad, de te sem csajc vasárnap iszol, mint a munkásemberek: szép piros az or­rod . Tán mind a ketten nemesi származásúak vagyunk, nem úgy, mint a többi.. De ha röstelsz ke­zet adni nekem azért, mert a tied fehér, az enyém meg fekete, az már a te lelkiismereted dolga. Ha meg­halunk, úgyis mind a ketten egy­formán kifehéredünk." Szelivanov hallgatott, csak az ajkát harapdálta, s arca elváltozott. „Mi kell? — kérdem —•, a lovadat kéne megpatkolni? Megcsináljuk rögvest. De ne a kocsisodat szidd. Vgylátszik, megnémult. Inkább en­gem szidj. Bemegyünk a műhelybe, testvér, jól bezárjuk az ajtót, aztán ott szidhatsz engem. Szeretem a merész embereket.” Szelivanov hallgatott, de az arca hol fehér volt, hol vörös. Megpat­koltam a lovat és odamentem a ta­­rantászhoz. Mintha engem nem is látna, odanyújtott a kocsisnak egy ezüst rubelt és így szólt: „Add oda ennek az erőszakos fráternek.” El­vettem a rubelt a kocsistól és oda­dobtam Szelivanov lába elé és mo­solyogva, mintha csodálkoznék, így szóltam: „Ugyan, {estvér, rokonok nem fogadnak el pénzt ilyen apró­ságért. Szegény létemre meghívlak, gyere be a kocsmába, igyál az egész­ségemre!” Az én földbirtokosom ak­kor már nem volt se fehér, sem pi­ros, hanem egészen elkékült; vé­kony hangon odasivított nekem: „Egészségedre, hogy dögölj meg, al­jas, erőszakos, szicilista, ilyen, meg olyan! Bepanaszollak az atamán­­nak, rohaggy meg a börtönben!” Davidov olyan hangosan neve­tett, hogy a műhely tetejéről riad­tan rebbent fel egy verébcsapat. Salij mosolygott a bajusza alatt és cigarettát sodort magának. — Szóval nem egyeztetek meg a „testvéreddel?” — kérdezte Davi­dov, aki alig tudott beszélni a neve­téstől. Nem; — Hát a pénz? Kidobta a taran­­tászból? — Visszadobtam volna neki ■ -. -. Elhajtatott a rubellel együtt, De nem is a pénzről van szó , ä *— Hát miről? Davidov nevetése olyan ragadós volt, hogy Salij is egészen jókedvre derült. Nevetve legyintett: r— De azért kissé bakot lőttem... •— Meséld tovább! Davidov nevetéstől könnyes szem­mel nézett Salijra, de az csak csap­kodott a kezével és harsogón neve­tette — Beszélj már, na! — könyörgött Davidov, aki e pillanatban megfe­ledkezett az iménti komoly beszél­getésről és teljesen átadta magát a vidám hangulatnak. negyedrészét most megkapja, ebből is megveheti. Aztán, míg egyéni gazda volt, tejet is kellett beadnia. Most, hogy tsz-tag, ilyen kötele­zettsége nincs. Havonta legalább 600 forintot árulhat a felesége csak a tejből. így lesz pénze a hiányzó búzára, —i Ha így van, ahogy az elnök­­asszony mondja, nem töprengek to­vább. Aztán még megbeszélik, mikor lesz a gyáros! részen tsz gyűlés. — Csató bácsi meghívja.az elnökasz­­szenyt. s rövid kézszorítás után el­távozik; | telik Az idő I Az elnökasszony sohasincs egyedül. Most félfogadás van, s mindenkinek szívesen ad tanácsot, pontos felvilágosítást. —• Jönnek is hozzá. Dél van. Dcmbiné elvtársnő kis piaci kosárral a kezében, hazain­dul. Otthon már várja a férje. Gyorsan ebédet készít. Köziben ke­délyes élcelődés alakul ki közöttük. — Miért nem hoztatok most a piacra több zöldpaprikát, az a né­hány kas egy-kettőre elfogyott. —■ Miért nem mentél idejében vásárolni? Nem várhatnak rád. Ebéd után ismét mennek tovább. Dombi elvtárs vissza a Sallai TSZ szőlőjébe permetezni, felesége pe­dig megnézni, hogyan halad a csép­lés a gépeknél, írhatnak-e győzelmi jelentést augusztus 15-én. Kengyel, megyénk egyik újonnan alakult szövetkezeti községe, ösz­­szel a terület 76 százalékán kezdik meg a közös gazdálkodást. Óriási változás ez az egykori zsellér-em­berek életében. S ennek a válto­zásnak egyik legjobb munkása olyan asszony, aki annakidején ma­ga sem hitte volna, hogy valaha emberek sorsát bízzák rá, akinek édesanyját a kegyetlen nyomor időnap előtt elvitte, akit a mosto­ha csali hajszolni szeretett, aki 15 éves korától kezdve az uraságok földjén görnyedt. Abban a rendszerben nem volt alkalmas másra, hisz szegény volt, s amellett nő. 1 igazi eletet | megbecsülést csak a népi demokrácia, népköztársasá­gunk alkotmánya biztosított szá­mára. Borsi Eszter. hídjá”-t előreláthatólag szeptember elején kezdik forgatni. * A baromfitenyésztés is érdekes látnivalókat nyújt az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A ba­romfitenyésztési pavilonban 800— 850 szép szárnyast mutatnak majd be. Két keltetőgép is működik majd a kiállításon, amelyekben egyen­ként tízezer csibe kel ki. Bemutat­ják a tömőgépet, amellyel a kiállí­tás idő tartama alatt körülbelül 20 —30 kacsát és libát a helyszínen hizlalnak meg. Az infravörös-suga­ras csibenevelést is gyakorlatban láthatják a kiállítás megtekintői: HÍREK a népi demokráciákból Bu'gária úszó halkonzervgyárakat gyárt. A Bolgár Népköztársaság hajó­gyáraiban elkészült egy úszó hal­konzervgyár. A bolgár hajógyárak dolgozói ezév első felében 28,5 szá­zalékkal többet termeltek, mint 1954 első feléljen. Három és fél méter magas napraforgó. A Német Demokratikus Köztár­saságban a kukoricát és naprafor­gót is kombájnnal vágják le. A grimmai körzetben fekvő nimb­­cheni állami gazdaságban csak az okozott egy kis nehézséget, hogy a napraforgó 3,6 méter magasra nőtt meg, vagyis magasabb volt a kom­bájnnál; Beszédes számok. A Kínai Népköztársaságban 1952- ben 63,5 millió tonna szenet bá­nyásztak — 1957-ben, az ötéves terv utolsó évében már 113 millió tonnát fognak bányászni. 1952-ben Kínában 7,26 milliárd kilowattóra áramot fejlesztettek — 1957-ben már 15,92 milliárd kilowattórát fej­lesztenek. Az acéltermelés az 1952; évi 1,35 millió tonnával szemben 1957-ben már 4,12 millió tonna lesz, Filmet készítenek Smetanáról. Csehszlovákiában néhány hónap múlva bemutatják a csehszlovák nép világhírű zeneszerzőjéről, Bed­­rich Smetanáról most készülő szí­nes életrajz-filmet. Bővül az árucsereforgalom Észak- és Dél-Vietnam közt. 1954 áprilisáig a Vietnami De­mokratikus Köztársaság egész ex­portárujának 18 százaléka irányult Dél-Vietnamba, a behozatal Dél- Vietnamból az egész behozatal 41 százaléka volt. Azóta az árucsere­forgalom egyre bővült. Ma már az egész keletvietnami export áru 52 százaléka megy Dél-Vietnamba és a behozatal 71 százalékát délviet­nami áruból fedezik^ A mezőtúri békebizoííságok munkájáról =» Mit mondjak még . Erősza­kos fráternek nevezett, semmire­kellőnek, elmondott mindennek, a végén egészen élfulladt, toporzékolt a tara/ntászban és azt üvöltötte, „szi­­cilista! Bebörtönöztetlek!’’ Én meg akkoriban nem tudtam, mi az a szi­­cilista. A forradalomról tudtam, mit jelent, a szicilistáról még nem. Azt gondoltam, hogy ez valami szív­ből jövő, komoly szidalom.;. Azt válaszoltam: „Magad vagy a szici­­lista, ebfajzat, takarodj innen, amíg el nem látom a bajodat!” Dávidon hanyatdőlt a nevetés­től. Salij hagyta, hogy kinevesse magát és befejezte a történetet: — Egy nap múlva elővezetést pa­ranccsal vittek a falu atamánjához. Kikérdezett, hogy történt a dolog, éppúgy nevetett, mint te és nem vitt a falu-vezetőség elé. Maga is szegénycsaládból származó tisz­­tecske volt, tetszett neki, hogy egy egyszerű kovács így megcsúfolt egy gazdag földbirtokost. De mielőtt ki­­kisért, azt mondta: „Légy rende­sebb, te kozák, ne nagyon járasd a szádat, mert olyan időket élünk, ha még ma patkolsz, de holnap útila­put kötnek a talpadra és Szibériáig meg sem állsz. Értetted?” — „Értet­tem, nagyságos úr”. — „No, hát ak­kor eredj, hogy híredet se halljuk. Szelivanovnak meg megüzenem, hogy hét bőrt nyúztam le rólad." Hát ilyen dolgok történtek akkori­ban , ! Mezőtúr termelőszövetkezeti vá­ros békeharcosai rendszeresen be­szélgetnek a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeiről a bákeharc következő feladatairól. A Béke TSZ-ben például a nagy nyári mun­kák idején is rendszeresen tartot­tak kisgyűléseket. Az ebédszünete­ket használták ki, hogy a genfi ér­tekezlet eredményeiről beszélges­senek. A városban jelenleg 57 békebi­zottság működik a tsz-ekben, az üzemekben és a hivatalokban. Ezt a számot még ebben a hónapban százra emelik. Ez azt jelenti, hogy a dolgozókkal jobban meg tudják ismertetni a békemozgalcm célki­tűzéseit és feladatait. Uj békebi­­zettságekat szerveznek az MNDSZ segítségével a lakóterületeken, az iskolákban, a KTSZ részlegekben, A nemzetközi helyzet is a genfi ér­tekezlet eredményeinek ismerteté­sében a békebizettságeknak nagy segítséget nyújt a helyi TTIT szer­vezet. Előadóinak a közreműködé­sével 60 kisgyűlést tartanak augusz­tus folyamán Mezőtúron, » 3 I Gazdaságunkban jú­lius 31-én befejeztük az aratást. Kombájnjain­kat, aratógépcinket jól kihasználtuk. Minden terményünket géppel takarítottunk be. A kombájn-aratásban különösen kitűnt Nagy József, aki 254 holdról 3451 mázsa, Kővári Sán­dor, aki 198 holdról 2364 26 mázsa bú mázsa, Kiss András, aki 181 holdról 2196 mázsa terményt takarított be az előirányzott 152 hold­dal szemben. Markó József és Kiss Sándor, az Agrártudo­mányi Egyetem két hallgatója lelkiismere­tes munkával segítette, hogy a kombájnok a tervezett területen el­z a végezhessék az aratást. A gyorsbegyűjtés al­kalmával 2100 mázsa búza helyett 3126 má­zsát adtunk át álla­munknak. Dicséret ille­ti a szállító- és fogatos-> brigád tagjait. KEREKES ENDRE Kunmadaras, Állami Gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom