Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-05 / 183. szám
1955 augusztus 5. áZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Fejlettebb technika - gazdaságos termelés Ha egy üzem mimikájáról akarunk ^véleményt mondani, mindenekelőtt két fontos körülményt kell mérlegelni: mennyit és mennyiért termelték. Mikor eziránt érdeklődünk téglagyárainkban, a legtöbb helyen eredményekről számolhatnak be. Megyénk hat nagy téglagyára ebben az évben több mint nyolc millió nyers és közel öt millió téglát adott terven felül építkezéseinkhez. Jelentős lépéseket tettek a gazdaságosság felé is és április óta az egyesülés nem a veszteséggel, hanem a nyereséggel dolgozó vállalatok közé tartozik. Mindez arra vall, hogy az utóbbi időben javult a munka téglagyárainkban s mióta a gyárvezetők a termelésen kívül az önköltség kérdésével is rendszeresen foglalkoznak, kisebb leit a tégla és cserép előállítási költsége. Kihasználatlan tartalékok azonban bőven vannak még s ezt vétek volna annyiban hagyni. Ezt mutatják az egyes gyártelepek eredményei közötti nagy végletek. A karcagi téglagyár például közel kétszer annyiért állítja elő a tégla ezrét, mint a tiszaföldvári. Vajon miből ered e nagy különbség? A karcagi üzem az utóbbi években sokmillió forintos beruházást kapott. Modern műszárítóval, kemencével, Keller-színekkel és kocsikkal tökéletesítették a gyártást, így a termelési eszközök értékének növelésével emelkedik az a költség is, amely a berendezések elhasználódásának megfelelően a tégla előállítási árát növeli. Első látásra tehát úgy tűnik, azért termel a karcagi üzem drágábban, mert modem termelési eszközöket használ s így az amortizáció megnöveli az önköltséget. Valójában épp a fordítottja igaz. A lechnika fejlesztése növeli a termelékenységet s minthogy ez a gazdaságosság legfőbb tényezője elősegíti az olcsóbb gyártást is. Ellenben, ha nem használják ki a modernebb technika adta lehetőségeket, ez már valóban megdrágítja a termelést. Ide vezethető vissza a két előállítási ár eltérése is. A tiszaföldvári özem júniusban naponta 39.7 téglát termelt a kemence egy légköbméterében. — A karcagi csak 26.5 téglát. A présgépek kapacitásának sokszor a felét sem használják ki Karcagon, míg Tiszaföldváron minden nap túlteljesítik a kapacitásra méretezett tervet. Nagyon megdrágítja a gyártást a selejt is, mely igen nagy a karcagi telepen. Az előző hónapokban 100 cserép közül 28 rossz volt. Ezek ára kiesik a termelési értékből, emellett például 1000 tégla-selejt eltakarítása és visszahordása a bányába 20 forint felesleges költséget jelent. Ha ezeket, s a többi hibákat kiküszöbölnék Karcagon, fele áron állíthatnák elő itt is a téglát és a cserepet — s minthogy ez a megye legnagyobb ilyen üzeme — hatalmas gazdasági eredményt jelentene a csökkenés. Hasonló lehetőségek nemcsak itt, hanem az egyesülés minden gyárában vannak. Legtöbbjük még magán viseli a tőkés termelés nyomait, s bár a technikai lehetőségek jobbak, lényegében az elavult régi módszerekkel, technológiával dolgoznak. A technológiai fegyelem laza, a jól bevált új módszerek — mint a Duvanov-rendszerű égetés —1 is csak névleg honosodott meg. Nyilván az építőanyagipar sem maradhat el a többi ipar mögött, mert ennek az egész népgazdaság kárát látná. A technika fejlesztése itt is alapvető feladat. Az egyesülés vezetősége tett is már korábban lépéseket ennek érdekében. A napokban készül el az új technológiai utasítás, amely rögzíti és kötelezővé teszi minden üzemben az eddigi gyakorlatban legjobban bevált módszereket. Ez valószínű további fejlődést jelent majd, mert kiküszöböli az elavult, költséges eljárásokat. Eddig az égetőkemencékben a tüzet éppen fordítva vezették, mint ahogy kellett volna. Ez maga mintegy 20 százalékos veszteséget jelentett. Módszereket dolgoztak ki a huzat-harangok legjobb beállítására is. Karcagon, Szolnokon és az egyesüléshez tartozó abomyi üzemben sikerrel alkalmazzák újabban a szénpemye bekeverését az anyagba. Ez megfelelően soványítja az anyagot, egyenletessé teszi a szárítást, s önizzást idéz elő, mely biztosítja a jó kiégetést s emellett tetemes szénmegtakarítást is jelent. Az eljárás további bevezetése jelentős lépés lesz a gazdaságosság leié. A technika további fejlesztésére is nagy lehetőségek vannak. Az automata tüzelőberendezések három év óta várnak beállításra Mezőtúron. Ha Martfűn és Karcagon — a két cserépgyártó üzemben — beszerelik ezeket, javítani tudják az I. osztályú áru arányát, mert a berendezések egyenletes tüzelést biztosítanak, emellett nagy mértékben kímélik az emberi erőt is. Népgazdaságunk intézményesen biztosítja az állandó fejlődést. Megfelelő hitelt kapnak olyan beruházásokra vállalataink, melyek elősegítik a gazdaságosabb termelést s a befektetést rövid idő alatt behozzák. így Mezőtúron két szögállomást létesítettek a bányában, mely 1 év alatt a ráfordítás kétszeresét pótolta. A héten a dolgozók széles kollektívája tárgyalja meg a műszaki fejlesztés feladatait s ez kétségtelen olyan eredményekhez vezet majd, amelyek nagy lépéssel viszik előre téglagyárainkat technikai elmaradottságukból s elősegítik a gazdaságos termelést is. Minden téglagyári munkásnak személyes érdeke is, hegy javaslataival segítse ezt a munkát. Most, hogy először nem veszteségre, hanem nyereségre dolgoztak az üzemek, az állam 40.000 forintot térített vissza. Ezt a dolgozók jutalmazására és szociális célokra fordítják. Palatínus István. A termelőszövetkezetek gazdagabb termést csépelnek Községünk határában a termelőszövetkezetek a jövőévi bő termés érdekében a tarlóhántást 95 százalékig elvégezték. Az egyénileg dolgozó parasztok elmaradtak ezzel a munkával. A termelőszövetkezeteknek 150 hold új lucernavetésük és 200 hold másodnövényvetésük is van, s míg az egyéni gazdálkodók átlagtermése búzából holdanként csak 4—5 mázsa lesz előreláthatólag, addig a termelőszövetkezeteké és az állami gazdaságé eléri a 8—9 mázsát. A palotás! állami gazdaság digózott területén 20 mázsa a termés. Ilyen még a besenyszögi határban sem történt. A nagyszerű eredmények láttán az elmúlt vasárnap 20 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe s a fokorúi részen Márkus János 10 taggal 112 hold földön Ezüst Kalász néven új termelőszövetkezetet alakított. Wesniczky Antal Besenyszög BELFÖLDI HÍREK Háy Gyula Kossuth-díjas írónak a Nemzeti Színházban bemutatott „Élet hídja” című drámáját filmre viszik. A nagysikerű színdarab forgatókönyvét a szerző készítette el. Keleti Márton Kossuth-díjas rendező megkezdte az előkészületeket a darab filmrehozatalához. Az „Élet Dombi Józsefire — tanácselnök „A Magyar Népköztársaságban a n<5k a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.” | benyitok | Dombi Józsefné tanácselnök dolgozó szobájába. Nincs egyedül. Kovács elvtárs, a községi párttitkár ül vele szemben, s arról beszélgetnék, hogyan halad a cséplés. — A cséplőcsapatok Ígéretet tettek, hogy augusztus 15-re befejezik a gépelést — mondta Dombiné. — Ebben pedig minden segítséget megadunk nekik — szól Kovács elvtárs. Ezévben sokkal jobban megy a cséplés Kengyelen, mint az utóbbi esztendőkben bármikor. Most máskép szervezték a versenyt. Tavaly az volt a győztes, aki legtöbbet elcsépelt. Most pedig az lesz, akinek a területén a legkevesebb hátralékos marad, ahol a legkisebb lesz a szemveszteség. Az elmúlt évben 410 mázsa volt a legmagasabb mennyiség, amit egy napon a begyűjtő helyre szállítottak. Most volt olyan nap, amikor 600 mázsánál is többet vettek át. Míg ezekről beszélgetünk, szikár, napszítta ruháis, bizakodó tekintetű férfi lép be. Egy hónappal ezelőtt még így mondták róla: Csató János 8 holdas, a munka embere, tudja mi a kötelessége, mindig pontosan teljesíti beadását, adóját. Ma így mondják: a Rákosi Csillaga TSZ tagja. —■ Azért jöttem — kezdi bizonytalanul — hogy megkérdezzem, mit tegyek? |~Áz elnökasszonyI széket húz a rimavenaiú asztal mellé. — Üljön le, Csató bácsi. Örülök, hogy eljött. Rövid kérlelés után Csató bácsi előadja, mi hajtotta ide. —• Elnökasszony, maga . volt az, aki engem meggyőzött, hogy 'belépjek a tsz-be. Maga minden kérdésemre választ adott, olyat, amiből valóban megtudtam, hogyan élnek a szövetkezeti tagok. Mielőtt mindent elmondanék, azt kérem, hogy ha lesz még csoportlátogatás, én is had menjek el Aa elnökasszony helyeslő bólintása után aztán végkép feloldódik a nyelve. —• Tudja elnökasszony, hogy ötödmagbmmafl vagyok, Búzám csak annyi termett, hogy a háziszükséglet maradt meg. Lehetne-e kérni, hogy a vetőmagot ne vigyem be a szövetkezetbe? — Ez nyomta hát Csató bácsi vállát — szól Dombiné, amikor vendége már elhallgat. — Hát ezt nem lehet megtenni. A vetőmagot át kell adni, hiszen arra tavaly is, azelőtt is, mindenkor szükség volt, s most is az van. S hogy miből lesz meg a szükséges búzája? Számoljuk ki most itt. Két tehene van, ugye? Az egyiket meghagyja, a másikat beviszi a tsz-be. Az árának ............................................................. bújsz a nap mlaM, én meg a kovácsműhelybe, a vályogtetö alá; hétköznap iszom, mint jól láttad, de te sem csajc vasárnap iszol, mint a munkásemberek: szép piros az orrod . Tán mind a ketten nemesi származásúak vagyunk, nem úgy, mint a többi.. De ha röstelsz kezet adni nekem azért, mert a tied fehér, az enyém meg fekete, az már a te lelkiismereted dolga. Ha meghalunk, úgyis mind a ketten egyformán kifehéredünk." Szelivanov hallgatott, csak az ajkát harapdálta, s arca elváltozott. „Mi kell? — kérdem —•, a lovadat kéne megpatkolni? Megcsináljuk rögvest. De ne a kocsisodat szidd. Vgylátszik, megnémult. Inkább engem szidj. Bemegyünk a műhelybe, testvér, jól bezárjuk az ajtót, aztán ott szidhatsz engem. Szeretem a merész embereket.” Szelivanov hallgatott, de az arca hol fehér volt, hol vörös. Megpatkoltam a lovat és odamentem a tarantászhoz. Mintha engem nem is látna, odanyújtott a kocsisnak egy ezüst rubelt és így szólt: „Add oda ennek az erőszakos fráternek.” Elvettem a rubelt a kocsistól és odadobtam Szelivanov lába elé és mosolyogva, mintha csodálkoznék, így szóltam: „Ugyan, {estvér, rokonok nem fogadnak el pénzt ilyen apróságért. Szegény létemre meghívlak, gyere be a kocsmába, igyál az egészségemre!” Az én földbirtokosom akkor már nem volt se fehér, sem piros, hanem egészen elkékült; vékony hangon odasivított nekem: „Egészségedre, hogy dögölj meg, aljas, erőszakos, szicilista, ilyen, meg olyan! Bepanaszollak az atamánnak, rohaggy meg a börtönben!” Davidov olyan hangosan nevetett, hogy a műhely tetejéről riadtan rebbent fel egy verébcsapat. Salij mosolygott a bajusza alatt és cigarettát sodort magának. — Szóval nem egyeztetek meg a „testvéreddel?” — kérdezte Davidov, aki alig tudott beszélni a nevetéstől. Nem; — Hát a pénz? Kidobta a tarantászból? — Visszadobtam volna neki ■ -. -. Elhajtatott a rubellel együtt, De nem is a pénzről van szó , ä *— Hát miről? Davidov nevetése olyan ragadós volt, hogy Salij is egészen jókedvre derült. Nevetve legyintett: r— De azért kissé bakot lőttem... •— Meséld tovább! Davidov nevetéstől könnyes szemmel nézett Salijra, de az csak csapkodott a kezével és harsogón nevetette — Beszélj már, na! — könyörgött Davidov, aki e pillanatban megfeledkezett az iménti komoly beszélgetésről és teljesen átadta magát a vidám hangulatnak. negyedrészét most megkapja, ebből is megveheti. Aztán, míg egyéni gazda volt, tejet is kellett beadnia. Most, hogy tsz-tag, ilyen kötelezettsége nincs. Havonta legalább 600 forintot árulhat a felesége csak a tejből. így lesz pénze a hiányzó búzára, —i Ha így van, ahogy az elnökasszony mondja, nem töprengek tovább. Aztán még megbeszélik, mikor lesz a gyáros! részen tsz gyűlés. — Csató bácsi meghívja.az elnökaszszenyt. s rövid kézszorítás után eltávozik; | telik Az idő I Az elnökasszony sohasincs egyedül. Most félfogadás van, s mindenkinek szívesen ad tanácsot, pontos felvilágosítást. —• Jönnek is hozzá. Dél van. Dcmbiné elvtársnő kis piaci kosárral a kezében, hazaindul. Otthon már várja a férje. Gyorsan ebédet készít. Köziben kedélyes élcelődés alakul ki közöttük. — Miért nem hoztatok most a piacra több zöldpaprikát, az a néhány kas egy-kettőre elfogyott. —■ Miért nem mentél idejében vásárolni? Nem várhatnak rád. Ebéd után ismét mennek tovább. Dombi elvtárs vissza a Sallai TSZ szőlőjébe permetezni, felesége pedig megnézni, hogyan halad a cséplés a gépeknél, írhatnak-e győzelmi jelentést augusztus 15-én. Kengyel, megyénk egyik újonnan alakult szövetkezeti községe, öszszel a terület 76 százalékán kezdik meg a közös gazdálkodást. Óriási változás ez az egykori zsellér-emberek életében. S ennek a változásnak egyik legjobb munkása olyan asszony, aki annakidején maga sem hitte volna, hogy valaha emberek sorsát bízzák rá, akinek édesanyját a kegyetlen nyomor időnap előtt elvitte, akit a mostoha csali hajszolni szeretett, aki 15 éves korától kezdve az uraságok földjén görnyedt. Abban a rendszerben nem volt alkalmas másra, hisz szegény volt, s amellett nő. 1 igazi eletet | megbecsülést csak a népi demokrácia, népköztársaságunk alkotmánya biztosított számára. Borsi Eszter. hídjá”-t előreláthatólag szeptember elején kezdik forgatni. * A baromfitenyésztés is érdekes látnivalókat nyújt az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A baromfitenyésztési pavilonban 800— 850 szép szárnyast mutatnak majd be. Két keltetőgép is működik majd a kiállításon, amelyekben egyenként tízezer csibe kel ki. Bemutatják a tömőgépet, amellyel a kiállítás idő tartama alatt körülbelül 20 —30 kacsát és libát a helyszínen hizlalnak meg. Az infravörös-sugaras csibenevelést is gyakorlatban láthatják a kiállítás megtekintői: HÍREK a népi demokráciákból Bu'gária úszó halkonzervgyárakat gyárt. A Bolgár Népköztársaság hajógyáraiban elkészült egy úszó halkonzervgyár. A bolgár hajógyárak dolgozói ezév első felében 28,5 százalékkal többet termeltek, mint 1954 első feléljen. Három és fél méter magas napraforgó. A Német Demokratikus Köztársaságban a kukoricát és napraforgót is kombájnnal vágják le. A grimmai körzetben fekvő nimbcheni állami gazdaságban csak az okozott egy kis nehézséget, hogy a napraforgó 3,6 méter magasra nőtt meg, vagyis magasabb volt a kombájnnál; Beszédes számok. A Kínai Népköztársaságban 1952- ben 63,5 millió tonna szenet bányásztak — 1957-ben, az ötéves terv utolsó évében már 113 millió tonnát fognak bányászni. 1952-ben Kínában 7,26 milliárd kilowattóra áramot fejlesztettek — 1957-ben már 15,92 milliárd kilowattórát fejlesztenek. Az acéltermelés az 1952; évi 1,35 millió tonnával szemben 1957-ben már 4,12 millió tonna lesz, Filmet készítenek Smetanáról. Csehszlovákiában néhány hónap múlva bemutatják a csehszlovák nép világhírű zeneszerzőjéről, Bedrich Smetanáról most készülő színes életrajz-filmet. Bővül az árucsereforgalom Észak- és Dél-Vietnam közt. 1954 áprilisáig a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész exportárujának 18 százaléka irányult Dél-Vietnamba, a behozatal Dél- Vietnamból az egész behozatal 41 százaléka volt. Azóta az árucsereforgalom egyre bővült. Ma már az egész keletvietnami export áru 52 százaléka megy Dél-Vietnamba és a behozatal 71 százalékát délvietnami áruból fedezik^ A mezőtúri békebizoííságok munkájáról =» Mit mondjak még . Erőszakos fráternek nevezett, semmirekellőnek, elmondott mindennek, a végén egészen élfulladt, toporzékolt a tara/ntászban és azt üvöltötte, „szicilista! Bebörtönöztetlek!’’ Én meg akkoriban nem tudtam, mi az a szicilista. A forradalomról tudtam, mit jelent, a szicilistáról még nem. Azt gondoltam, hogy ez valami szívből jövő, komoly szidalom.;. Azt válaszoltam: „Magad vagy a szicilista, ebfajzat, takarodj innen, amíg el nem látom a bajodat!” Dávidon hanyatdőlt a nevetéstől. Salij hagyta, hogy kinevesse magát és befejezte a történetet: — Egy nap múlva elővezetést paranccsal vittek a falu atamánjához. Kikérdezett, hogy történt a dolog, éppúgy nevetett, mint te és nem vitt a falu-vezetőség elé. Maga is szegénycsaládból származó tisztecske volt, tetszett neki, hogy egy egyszerű kovács így megcsúfolt egy gazdag földbirtokost. De mielőtt kikisért, azt mondta: „Légy rendesebb, te kozák, ne nagyon járasd a szádat, mert olyan időket élünk, ha még ma patkolsz, de holnap útilaput kötnek a talpadra és Szibériáig meg sem állsz. Értetted?” — „Értettem, nagyságos úr”. — „No, hát akkor eredj, hogy híredet se halljuk. Szelivanovnak meg megüzenem, hogy hét bőrt nyúztam le rólad." Hát ilyen dolgok történtek akkoriban , ! Mezőtúr termelőszövetkezeti város békeharcosai rendszeresen beszélgetnek a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeiről a bákeharc következő feladatairól. A Béke TSZ-ben például a nagy nyári munkák idején is rendszeresen tartottak kisgyűléseket. Az ebédszüneteket használták ki, hogy a genfi értekezlet eredményeiről beszélgessenek. A városban jelenleg 57 békebizottság működik a tsz-ekben, az üzemekben és a hivatalokban. Ezt a számot még ebben a hónapban százra emelik. Ez azt jelenti, hogy a dolgozókkal jobban meg tudják ismertetni a békemozgalcm célkitűzéseit és feladatait. Uj békebizettságekat szerveznek az MNDSZ segítségével a lakóterületeken, az iskolákban, a KTSZ részlegekben, A nemzetközi helyzet is a genfi értekezlet eredményeinek ismertetésében a békebizettságeknak nagy segítséget nyújt a helyi TTIT szervezet. Előadóinak a közreműködésével 60 kisgyűlést tartanak augusztus folyamán Mezőtúron, » 3 I Gazdaságunkban július 31-én befejeztük az aratást. Kombájnjainkat, aratógépcinket jól kihasználtuk. Minden terményünket géppel takarítottunk be. A kombájn-aratásban különösen kitűnt Nagy József, aki 254 holdról 3451 mázsa, Kővári Sándor, aki 198 holdról 2364 26 mázsa bú mázsa, Kiss András, aki 181 holdról 2196 mázsa terményt takarított be az előirányzott 152 holddal szemben. Markó József és Kiss Sándor, az Agrártudományi Egyetem két hallgatója lelkiismeretes munkával segítette, hogy a kombájnok a tervezett területen elz a végezhessék az aratást. A gyorsbegyűjtés alkalmával 2100 mázsa búza helyett 3126 mázsát adtunk át államunknak. Dicséret illeti a szállító- és fogatos-> brigád tagjait. KEREKES ENDRE Kunmadaras, Állami Gazdaság
