Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-31 / 204. szám

1955 augusztus SI. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 I kisújszállási termelőcsopsrtok öregedésének kérdéséről Négy nanpal az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitása előtt Először is tudni kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek (tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok -'tszcs-k) között lényeges szerkezeti és szervezeti különbség van. A mezőgazda sági termelő­szövetkezetek jelenleg a legfejlet­tebb társulási forrnák. Ebből ere­dően itt van legtöbb lehetőség a korszerű, tudományos mezőgazdál­kodásra, a terméseredmények ál­landó növelésére. A tszcs-k viszont ií'-n kezdetleges társulási formák. Itt a tagok inkább csak ízelgetik a nagyüzemi gazdálkodást. — A tszcs-k jelentősége azonban mégis nagy, mert a társulni szándékozó egyénileg dolgozó parasztok a tszcs-ben ismerkednek meg a fej­lettebb nagyüzemé gazdálkodással, annak hasznával: A jövő természetesen, mint azt lentebb látni fogjuk, nem a tszcs-ké. hanem a tsz-eké. Néhány esztendő elmúltával ugyanis a tszcs tagok természetes folyamat­ként maguk kérik az átalakulást. Ez az átalakulás ott megy legha­marabb. ahol a vezetők nem vár­nak mindent a teljes spontanitás­­tó'L Erre példa a karcagi Lenini Igazság TSZCS, amelynek tagjai az új gazdasági évet már közösen kezdik, vagy a kuncsorbai, kun­­madarasi tszcs-tagok, akik a jö­vőben már szintén a mezőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerint dolgoz­nak. Egyes helyeken, különösen a termelőszövetkezeti városokban azonban alig van ilyenirányú moz­gás. Az élet nem áll meg, s míg a szövetkezeti városok tobbezer holdas termelőszövetkezetei mérföl­­des léptekkel haladnak előre, a tszcs-k elöregednek. Nézzük meq, milyen tények mutatják, hogy megyénkben egyes helyeken, de különösen a szövet­­kezieti városokban a tszcs-k bizo­nyos értelemben túlélték önmagu­kat? Itt van Kisújszállás, amely 1951-ben lett termelőszövetkezeti város. Mi történt azóta a mező­­gazdaságban? Sok minden. A na­gyobb termelőszövetkezetekben új, eddig teljesen ismeretién termelési módszereket alkalmaznak, igen szép eredménnyel. Ennek tudható be. hogy a termésátlagok növeked­nek. A Petőfi Termelőszövetkezet­ben az idén volt olyan gabona­tábla, amelyen a Bánkuti 1201-es búzafajta holdanként 16 mázsás termést adott. Ugyancsak ebben a közös gazdaságban 780 holdról hol­danként 14 mázsa 17 kiló búzát takarítottak be. Ilyen gabonater­mésre még a legöregebb kisújszál­lásiak sem emlékeznek; A mező­­gazdasági termelőszövetkezetekben természetesen a termésátlagok nö­velésének meg tudták teremteni az előfeltéteiieitl A magágyat teljes egészében gépekkel készítették. — Kora tavasszal műtrágyával és érett isi éllót ragyával erősítették meg a vetéseket. 1766 hóidon vegy­szeres gyomirtást végeztek. A ga­bonabetakarítás 92 százalékát gé­pesítették. Ez a néhány adat vilá­gosan mutatja, hogy a tsz-efkben a mezőgazdasági termelés kultu­ráltabb és fejlettebb. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek az idei gazdasági évben a kukorica gyomtalanítását nagy területeken gépekkel végezték: — Több helyen négyzetesen vetettek, s az eddigiek szerint 25—30 mázsás termés , várható holdanként. A ha­tár kénének egy részét is megvál­toztatták. Állandó talajjavítás fo­lyik az Uj Élet Termelőszövetke­zetben s néhány napon belül 100 holdon kezdik a szikes földek me­­szezését. A Táncsics Termelőszövet­kezet 50 holdas halastavából az idén már mintegy 80 mázsa halat szállítanak a piacra. Persze hosszú ideig sorolhatnék azokat az ered­­ménveket, amelyeket 1951. óta a m ezőgazd asági termelőszövetkeze­tek elértek. S mi van a termelőszövetke­zeti csoportokkal? A fejlődés itt közel sem olyan, mint a tsz-ekbem. A Zöld Mező TSZCS jóformán még mindig ott van, ahol 1951-ben elindult. Előrehaladását alig lehet megkülönböztetni az egyénileg dol­gozó parasztok egyhelybentopogá­­sétól. íme a példa: . A Zöld Mező TSZCS 1954-ben 6 mázsa 53 kiló búzát termelt hol­danként; a Petőfi TSZ 7 mázsát. A Zöld Mező TSZCS 1955-btn 6 mázsa 81 kiló búzát tetemeit hol­danként, a Petőfi TSZ 14 mázsa 17 kilót. Az aratást a Zöld Mező TSZCS tagjai az idén is éppen úgy kézi kaszával végezték, mint 1951-ben, vagy mint apáik 30 évvel ezelőtt. A termelőcsoportokban a kukorica agrotechnikáját sem fejlesztették s éppen ezért, amíg a termelőszövet­kezetek 25—30 mázsás átlagtermést vannak, addig a tszcs-k mindössze 10—12 mázsást. Ez a tény is vilá­gosan magyarázza, hogy a szövet­kezeti város fejletlenebb társulási formái már túlélték magukat. Ebből eredően a szövetkezeti mozgalom erősítése még Kisújszálláson sem befejezett munka, hanem minden­napi, igen fontos feladat. Kisújszállásona tszcs-k közül csak egyetlenegy" tért át a fejlet­tebb formára, a termelőszövetkezeti alapszabály szerinti működésre. Helyesebben ennek az egynek is csak a fele. B. Balog István, Borsi Lajos, Fehér Károly és a Május 1' TSZCS néhány előrelátó tagja már 1953-ban belátta, hogy a legmeg­felelőbb gazdálkodási forma a tsz. így történt azután, hogy a Május 1. TSZCS-ből 1953 őszén kivált egy 33 tagú kollektíva s Üj Barázda néven új mezőgazdasági tsz-f ala­kított. Az Üj Barázda TSZ tagjai az idén 11 mázsa 41 kilogramm bú­zát termeltek holdanként. A Má­jus 1. TSZCS tagjai — akik 1953- ban nem követték a bátrakat — azonos talajtípuson, azonos éghaj­lati viszonyok és csapadék-adottsá­gok mellett mindössze 7 mázsa 12 kilogrammot. Ki járt jobban? Vi­lágos: hogy Borsi Lajos, B. Balog István és társai, akik már két év­vel ezelőtt megelégelték a tibláíbo lást Az Üj Barázda TSZ tagjainak példáját mások még nem követték. Mi ennek az oka? Az okot annál is inkább érdemes megvizsgálni, mert a tszcs-tagok egy része már virágosán felismerte, hogy csele­kedni kell, hiszen egyes tszcs-kben már a visszafejlődés jelei mutat­koznak. A Zöld Mező TSZCS-ben például igien elburjánzott az iga­uzsora. A Zöld Mező TSZCS tagjai Csizi János, Nagy Lajos és még jóné­­hényan már belátták, hogy még milyen sok lehetőség kihasználat­lan. Ha áttérnének a fejlettebb formára, valamennyi kukoricát négyzetesen lehetne vetni. Birto­kukat folyóvíz veszi körül, ki le­hetne tehát terjeszteni az öntözé­ses gazdálkodást. A Béke ■ TSZCS is hasonló, előnyös, helyzetben van. Itt is Vannak tagok, akik már meg­elégelték ezt az öt esztendős egy­helyben-topogást. Csakhogy még nincs komoly ké­szülődés. A szép trrvek, ötletes el­képzelések csak szavak maradnak, mert a tszcs-kben igen sok kulák húzódik meg. Még 1951-ben lopa­kodtak ezekbe a kezdetlegesebb mezőgazdasági társulásokba, s az­óta minden lehetőséget felhasznál­nak, hogy a becsületes, szorgalmas emberek előrehaladását gátolják. Legutóbb a Zöld Mező TSZCS egyik tagja a következő levelet küldte a városi tanácsnak: ,A mi termelőcscporturkban D. Kiss Já­nos volt csendőrt ki akarják zárni, P'dig az szegény családból szár­mazik. Ugyanakkor a Béke TSZCS- bfn levő Bárdi Imre volt horthysta testőr -benne van a vezetőségben és innen bomlasztja a csoportot, ö az elnök tanácsadója, folyton az elnök mellett ül és bomlaszt’* — így a levélíró, aki ma-ga is meg­tévesztett ember, hiszen a volt csendőrt jó színben tünteti fel, nem veszi észre, hogy D. Kiss Já­nos a Zöld Mező TSZ-ben ugyan­azt végzi, mint Bárdi Imié a Béke TSZCS-W. D. Kiss János, aki 20 esztendeig volt csendőr, Gál Lajos.kulák meg 60 hold földön gazdálkodott az­előtt, Nagy Sándor 50 holdas ku­lák fia: ez a dísz-es társaság a leg­főbb kerékkötője a Zöld Mező TSZCS előrehaladásának. A Béke TSZCS-ben K. Nagy György, volt cséplőgép-tulajdonos, K. Nagy Ká­roly 70 holdas kulák fia, a hang­adó. Itt az Ideje, hogy Kisújszállás vezetői az előrelátó tszcs-tagok se­gítségével megkezdjék a kulákek kisöprését. A számok és a tények ma már végképpen a fejlettebb gazdasági formák mellett beszéljek. Nem szabad azonban megengedni, hogy a tszcs-ét a fcúlákok bom­lasszák: A tszcs-k túlöregedését meg keli szüntetni, s ezt a munkát elsősorban az ellenség kiebnidalá­­sával kell kezdeni. Mfgengedihbtst­­len, hogy amíg a szövetkezeti vá­ros tsz-szei erőteljesen fejlődnek, addig a tszcs-k jóformán még min­dig ott tartanak, ahol 5 esztendő­vel ezelőtt elkezdték. Szekulity Péter. Szerkesztőségünk az elmúlt két hónapban sok hasznos, tartalmas levelet kapott. A nyári munkákról, az aratás­ról. cséplésről, ter­ménybeadásról meg­bízható és friss híre­ket küldtek levele­zőink. Ezekkel serken­tést és bírálatot, dicsé­retet és biztatást adtak közvetlen munkatár­saiknak, községük, vá­rosuk lajtosainak. Szorgalmas levele­zőink közül néhánynak — akik lapunk támo­gatásának legtöbb je­lét adták — könyvju­talmat küldtünk. Bí­zunk abban, hogy to­vábbra is lapunk segí­tőtársai, jó tudósítói lesznek. S reméljük, akiknek most nem ad­párttitkár Kengyel,- Nagy Elemér Vjszász, dr. Szebeni József or­- vos Szolnok, dr. Elek t István orvos Szolnok,- Csáti Lajos MÉSZÖV, Kardos Balázs 'párttit­- kár Kunszentmárton £ Zalka Máté TSZ, Sza­bó Lászlóné tsz-tag Me­_ zőtur Petőfi TSZ, Pető s Béláné tsz-tag Nagy­- körű Petőfi TSZ, Len­­t gyei Rozália könyvelő- Jászladány Táncsics > TSZ, Mihályialvi Ist­­" ván tudományos kuta­­l tó Kisújszállás, Csorba- Károly VB-elnök Ti­­', szaderzs, Csömör János s üzemi munkás Szolnok Járműjavító, Szűcs Já­­nos Bánhalmi Állami- Gazdaság, Kovács Ee­- renc Karcag és Tóth D. r János agronómus Pusz­tamonostor December i 21. TSZ. Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás mezőgazdaságunk nagy se­regszemléje szeptember 3-án nyitja meg kapuit. Már csak négy nap van hátra addig. Sok száz ember dolgozik a kiállítás területén, hogy szombaton teljes pompájában fo­gadhassa a látogatók tíz és tíz ez­reit. Már most megállapítható, hogy nagyszerű munkát végeztek a rendezők, az építőmunkások és a kertészek, s a kiállításra kerülő termelvények, állatok, gépek leg­nagyobb része már meg is érkezett. f43 állami gazdaság, 183 íerntalC- szSveföazet, 83 egyénileg dolgo­zó naraszt terményei. A kiállítás növénytermelési ré­szében hazánk gazdag tájainak leg­jellegzetesebb növényeivel ismer­kedhetünk majd meg. 143 állami gazdaság, 138 termelőszövetkezet és 81 egyénileg dolgozó paraszt ál­lítja ki itt termelvényedt, köztük megyénk termelőszövetkezetei kö­zül is jónéhány. A növénytermelési rész külön érdekessége lösz az egy holdas ön­tözött telep, amelynek kapujához felépítették a tiszalöki vízi-lépcső egyik részét. Több mint 600 szarvasmarha. SOS sertés, 390 lé Az állattenyésztési részen tehén­bőgés, röfögés, nyerítés, bégetés fogadja az embert. Szinte minden istálló megtelt már a kiállításra szánt állatokkal, de még mindig egyre érkeznek. Az állatokat irány­vonatok szállították és szállítják a kiállításra. Csupán szarvasmarhá­ból több mint 600-at, nagy tejhoza­mú teheneket, kiváló törzsbikákat állítanak majd ki. A kiállításra fel­vitt 500 sertés között több mint húsz olyan van, amelyiknek a sú­lya meghaladja a négy mázsát. Itt a látogatók a legszebb mangalica, yorkshirei és berkshirei tenyésze­tekben gyönyörködhetnek majd, 150 magyar mezőgazdasági gép A főbejárattól nem messze már ott sorakoznak a magyar mező­­gazdasági gépgyártás remekei. A 150 gép közül nem egyet most mu­tatnak be először. A Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gépgyár tárcsásboronákat állít ki. A gépek mind-mind arról tanúskodnak, mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesz mun­kásosztályunk a mezőgazdasági munkák megkönnyítése érdekében. Elhozta a kiállításra legkiválóbb és legszebb mezőgazdasági gépeit a Csehszlovák Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság. —. Több nyugatnémet nagyüzem is ál­lít ki traktorokat: Lévas-iulbai, bábszfnpad, szán­kózás A kiállítás látogatóit gazdag program várja. Minden délelőtt lesz lovasbemutató, megrendezik a tavaly oly népszerűvé vált lovas­­fufcball játékot. Szabadtéri színpad és bábszínház épül. A szabadtéri színpadon leg­jobb művészeink, kulturcsoport­­jaink és artistáink szórakoztatják a látogatókat. Vendéglők épülnek, halászcsárda lesz, igen sok helyen pedig bor­kóstoló. A kiállítás térképét meg lehet majd vásárolni. Ennek alapján mindenki megtalálja, ami legjob­ban érdekli, LEVELEINK NYOMÁN Még mindig nincs szemorvos Szolnokon Fél évvel ezelőtt, február 24-én „Szemorvost kérünk ' Szolnokra” címmel cikket közöltünk lapunk­ban, beérkezett levelek alapján. Megírtuk, hogy a Megyei Tanács Rendelőintézetében csak délután van szemészeti rendelés s a bete­geknek nagyon sokat kell várni. Sokszor napokba telik, mire bejut­nak a szakvizsgálatra. A vidékie­ket még fokozottabban érinti ez; Akkor a cikkre válaszként ezeket írta az Egészségügyi Minisztérium: „A szemészeti szakvizsgálatokon valóban vannak hibák. Ezen azon­ban változtatni csak akkor lehet, ha á Szolnok városi tanács lakást biz­tosít a szakorvos számára.” Ezekkel a biztató szavakkal azon­nal felkerestük a városi tanácsot. Onnan ezt a választ kaptuk: „Ismerjük a problémát, s igyek­szünk segíteni rajta. így a Beloian­­nisz-úton, a Vöröskereszt hivatali helyiségéből egy 3 szobás lakást ala­kítunk, amelyet a Szolnokra kerülő szakorvos rendelkezésére bocsáj­­tunk.” S ha netalán valaki kételkedett volna abban, hogy ez így is lesz, azt is megnyugtatta dr. Suchy De­zső elvtársnak, a megyei főorvos­nak március 1-én hozzánk címzett levele: „Közleményük nyomán — szólt a levél — eljártam a városi tanács­nál, ahol megtudtam, hogy dr. Káli Nagy Sándor szemész-szakorvos, ed­digi négyszobás lakásigényét leszál­lítva, elfogadta a felajánlott 3 szo­básai.” Mivel a minisztérium és a tanács­szervek intézték a dolgot, gondol­hatnánk, hogy az eljárás is az írot­tak szerint történt. A napokban be­érkezett újabb levél azonban nem erről tanúskodik. írója, Cipelle István, Szolnok, Dózsa György-út 20. szám alatti lakos ezeket vetette papírra: „Az elmúlt hét egyik délelőttjén bementem a MT. Rendelőintézetébe a szejnészetre, hogy megvizsgáltas­­sem a szememet. A portás közölte velem, hogy csak délután 13 órától van rendelés. — Jó — mondtam —, akkor délután jövök. Mentem is délután negyed kettőkor. A kapu­­náZ kaptam egy belépőt — 52-es sorszámmal. Elcsodálkoztam, hogy a rendelés megkezdése után egy ne­gyed órával már az ötvenkettedik vagyok. Vártam három óráig. Eddig tizenhat személyt vizsgáltak meg. Tehát még harminchatan voltak előttem. így nem vártam tovább, mert ezen a napon úgysem került volna rám a sor.” Minden félévvel ezelőtti levele­zés, megbeszélés ellenére tehát még mindig nincs változás a sze­mészeten. ügy látszik, a legilleté­kesebbek levették a kezüket erről a dologról. Pedig — a fentiek sze­rint — szükséges lenne vele fog­­llakozn’, s ami több — megoldani a szemorvosi ellátás kérdését; Az őszi csúcsforgalomra készülnek a gazdasági kisvasutak Szinte nélkülöz hitetlen szolgá­latot tesznek megyéinkben már a gazdasági kisvasutak. A keskeny nyomtávú sínpárok behálózzák a MÁV vonalai közti részeket s így nagy területeket kapcsainak be a vasúti közlekedésbe, —• közelebb hozzák a falvakat a városhoz, a nagy ipari gócpontokhoz. Fegyver­nek, Kisújszáíllás, Turkeve és fölbb község határában már megszokott látvány a súlyos teherrel döcögő kismozdony s a csill^sorba akasz­tott „lóré“, amelyen iskolába igyekvő' gyerekek, városba tartó felnőttek utaznak aránylag kényei­­mesrn. A kisvasút is a csúcsforgalom felé közeledik most. A jó gabonatermés elszállí­tása is nagy feladat. Ehhez jön rövidesen a cukorrépa, melyet a gyárakba kell továb­bítani, a műtrágya, mely az őszi szántáshoz kell, a burgo­nya, a kukorica s a napokban megnövekszik a személyszállí­tás is, mert megkezdődik az iskolaév s a tanulókat minden nap be kell vinni a városba, Ä gazdasági vasút dolgozói fel­készültek a csúcsforgalomra. A vo­nalfőnökség a szállítófelek képvi­selőivel megbeszélte a teendőket s így tisztán látják, milyen munkát kell elvégezniük. A csúcsforgalom ideje alatt három állomással bő­vül a vonalfőnökség területe. Csak ezek mintegy 9400 tonna cu­korrépát fognák számítani a többd érukwi kívül. Elhatározták azt is, hogy ebben az évben nem vezet­nek be áruforgalmi korlátozásokat a kisvasút területén; A járművek üzembiztonsága ér­dekében a javítóműhely dolgozói 100 kocsit és kilenc motormozdomyt javítottak ki úgy, hogy ezek fenn­akadás nélkül közlekedhessenek. További ötvem kocsi javításával a kampány ideje alatt végeznek. A javítóműhely főnöke, Darvas Endre és B. Kovács János, a kocsi­­lakatosok vezetője csoportjával együtt derekasan kivitte részét az előkészületekből. A csúcsforgalom sikeres, zök­kenőmentes lebonyolítása elsősor­ban az emberektől függ. A főnökség dolgozói között ezért széleskörű verseny indult. Az eredmény eddig is megmu­tatkozott. A verseny élenjárói, a kisújszállási üzem dolgozói árútonnakilométer tervüket 230 százalékra, utasszállítási tervü­ket is közel másfélszeresére teljesítették. Ä fegyvemeki üzem Géléi László vezetésével átlag 50 százalékkal túlszárnyalta tervét. Kialakult a párosverseny is. Koréh Sándor mo­torvezető pl. Kecze Jánossal ver­senyez 5 százalékos üzemanyag­­megtakarításért. Fegyvermefcem Ba­lázs Gyula motorvezető indította el a versenyt; Pályafenntartási sza­kaszaink közül a fegyvemeki Ug­­rai János pályamester és csoportja volt a kezdeményező. A dolgozók munkáját a főnökség is segíti. Az új üzemeinkhez gondos­kodtak laktanyákról és felszerelés­ről, hogy a dolgozók megfelelően kipihenhessék magukat. Az eredmények mellett meg kell említeni a hiányosságokat is. A turkevei üzem pL nem tudta tel­jesíteni áruforgalmi tervét, pedig a gaíbooaszállításra időben felké­szült. A dolgozók igyekezetében nem volt hiány. A szálh'tófeleltkel való gyenge kapcsolat okozta a lemaradást. A turkevei Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet a gazdasági vasút helyett gép­kocsival fuvaroztatta gaboná­ját a MÄV állomásig. Ügylét szik, az önköltséggel nem sokat törődtek ebben az esetiben. A kisvasúti szállítás ugyanis lé­nyegesen olcsóbb, mint a teher­autó. Egy éhként a helyzet ma is változatlan. A többmillió forintos költséggél épült „jJjás vasú tat nem veszi igénybe a toz, egyedül csak a „nagy tanya’* területén; Itt is úgy, hogy a vágányon búzás zsá­kokat szárítanak. A népgazdaság állóeszközeinek kihasználása foko­zott gondot kíván az egyébként példamutató termelőszövetkezet Me­zeiéitől is; Skultéti Margit: Gazdasági Vasutak kisújszállási főnöksége, hátiunk jutalmat, azol is az eddigieknél gyak rabban vesznek tollat ceruzát kezükbe és leg közelebb a dicsére mellett őket is juta lomban részesíthetjük Most a következő elv társaknak küldtünl könyvet: Simon Kálmán tsz tag Turkeve, Vörö Csillag TSZ, Tolvaj Jó zsef dolgozó parasz Jászladány, Szabó Fe renc VB-elnök Jászágó Csótó Géza tsz-tag Túr heve, Kardos Zoltát osztályvezető, Fé.mnyo mó- és Lemezárugyár Jászberény, Diene, László MÁV intéző Szolnok, Vasútállomás Tamás László mezőgaz dász Tisza-földvár, Le nin TSZ, Silye Gábo DISZ MB munkatárs Szolnok, Kovács Gyyli Könyvjutalmat kaptak lapunk legjobb levelezői

Next

/
Oldalképek
Tartalom