Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 204. (203.) szám

1955 augusztus 90, 1 " " 1 .i.'.jji.Lffr-ti.».' SZOLNOKMEG¥Q NfiPLAP 3 egyetemi hallgatók látogatása Szolnokon Csehszlovák |A SZOLNOKI I Közlekedési Mű­szaki Egyletem DISZ szervezete még ez év márciuséiban javasolta, hogy a mópd demokratikus országok hasonló jellegű egyetemeivel lé­tesítenek diákcserét. A Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a MÁV felkarolta a kez­deményezést és megvalósításához megteremtette az anyagi alapot A cserelátogatások során a nyár elején a Német Demokratikus Köz­társaság drezdai közlekedési és műszaki egyetemének 25 főből álló küldöttsége látogatott el hazánkba, a szolnoki egyetem 25 fős csoportja pedig előreláthatólag e hét végén indul el az NDK-ba. Az elmúlt héten szombaton ugyancsak kedves vendégeket üd­vözölhettek Szolnokon a Közleke­dési és Műszaki Egyetem nyári szünidő alatt Szolnokom tartózkodó tanárai és hallgatói. A Prágai Köz­lekedési Műszaki Egyetem huszonöt tanára és tanársegédje, valamint huszonöt hallgatója látogatott el Szolnokra hazánkban tett kőrútjuk során. Amikor a csehszlovák diák-Az újítások és Amikor az ősember kőből baltát, dárdahegyet pattintott, új világ tá­rult fel előtte; könnyebb élelem­szerzési lehetőség, nagyobb hatalom a természeti erők felett s ezek ré­vén jobb, gazdagabb élet.- Abban a korban ez volt az új technika és ősünk élt vele, mert életkörülmé­nyei javulásában kezdetleges gon­dolkodásmódjával is értékelni tudta az új, a fejlettebb használa­tát És ma. évezredek múltán, az atomkorszak kezdetén, ma mit je­lent az új, a fejlettebb alkalmazása, a meglevő technika jobb kihaszná­lása? A válasz egyszerű; Ugyanazt, amit az ősembernek jelentettek a kőeszközök: jobb, gazdagabb életet. Sok szó esik errről napjainkban. Sajnos, mégis sokan akadnak olya­nok, akik nem értik meg ezt az egyszerű igazságot csoport hazánkba érkezett, a Szol­noki Közlekedési Műszaki Egyetem negyvenhat hallgatója Baics Jó­zsefnek, az egyetem villamossági tanszéke vezetőjének, Orosz József adjunktusnak, Kiss Iván és Vilmos Endre tanársegédeiknek a kísére­tében Csehszlovákiáiba utazott, |HAZANKBAn| rfcartózkodó cseh­szlovák diákcsoport Budapestre ér­kezett meg. Innét ellátogattak az ország különböző vidékeire. Sztá­­limvánosba, majd Székesfehérvárra és Veszprémbe utaztak. A Balaton partján fekvő üdülőhelyeken. Sió­fokon, Balatonalmádin, Balaton­­füneden és Tihanyban megismer­kedtek a magyar tenger szépségei­vel. Sztálinvéros mellett megtekin­tették új életünk nagyszerű alko­tását, a tiszalöki víziiarőművet. — Jártak a világhírű tokaji bor szülő­földjén; Miskolcon, Nyáregyházán és megelőzőleg Budapesten a ma­gyarországi vasúti közlekedést ta­nulmányozták; Szolnokon egy napot töltöttek. Szombaton este a Tisza-szállöbam több mint egy éve hever kihaszná­latlanul 300 darab téglaszállító kon­­tiner. Viszont ez esetben miért fi­zet a vállalat 20 ezer forint havi kölcsöndíjat az ÉMUK-nak? Ezek­­után nem jelent meglepetést az hogy a vállalat 1; számú főépítésve­zetőségénél, de az egész vállalatnál igen alacsony százalékú a gépek teljesítménye; A szolnoki 8 tantermes Iskola Achim András-úti munkahelyén ősz óta használaton kívül áll a vas­vágógép, a turkevei ÁMG-építke­­zésnél pedig egy betonkeverőgép. A mezőtúri építkezésnél vasvágógép, hajlítógép és egy brumdaru áll használaton kívül. Jellemző, hogy a kevés munkával üzemképessé te­hető brumdaru mellett kézi erővel állítottak fel 16 vasbetonpillért, vacsorán vetnie részit. Ez alkatom­mal Turányi István eflvténs, a Szol­noki Közlekedési és Műszaki Egye­tem dékánja üdvözölte őket. Tu­rányi István hangsúlyozta, hogy a két egyetem kapcsolata a csehszlo­vák és magyar nép testvéri, mély barátságát erősíti. Elmondotta, hogy a fejlett csehszlovák ipartól, köz­lekedésitől sokat tanulhatunk, s a szolnoki egyetem hallgatód ki Is használják a lehetőségieket, hogy alaposan megismerkedjenek vettük tanulmányútjuk során. Az üdvözlő szavakra Tesar Stan­ds, a csehszlovák diákok vezetője válaszolt. Magyarországi élmé­nyeikről beszélt, arról a sz^retetről és megbecsülésről, amely az eddig hazánkban töltött idő alatt minde­nütt övezte őket. A vacsora után baráti beszélge­tés folyt a csehszlovák és magyar egyetemi hallgatók és a meghívott vendégek között. * A CSEHSZLOVÁK) egyetem hallgatók kőrútjukat toválbbfblly­­tatva Szolnokról Szegedre utaztak. melyek súlya darabonként két és mázsa. Vajon nem lett volna egy­szerűbb és gazdaságosabb a brum­daru csekély hibáit megjavítani?! De igen, egyszerű lett volna. És általában könnyebben menne a tervteljesítés, pótolni lehetne a hiányzó munka­erőket a gépek jó kihasználásával, a dolgozók észszerű javaslatainak figyelembe vételével, a bevált újí­tások alkalmazásával; Eredményes tervteljesítés, ol­csóbb és könnyebb munka s mind­ez együtt; magasabb életszínvonal. Ez lebegjen minden műszaki vezető előtt. Segítsék minden erővel az újítókat és az élenjáró dolgozókat, mindazokat, akik alkotóan részt­­vesznek a termelés növelésében; P, Ji ********................................................. a gépek sorsa az építkezéseken A nagy jövedelem forrásai A kengyeli Salted Termelőszövet­kezet tagjainak egyik fő jövedékid forrása a közös sertésállomány. Különösen nagy gondot fordítanak a növendékáTlatok nevelésére, hi­szen ezzpl teremthetik meg ké­sőbbi magasabb jövedelmük alap­ját; Az anyakocáktól! ezévfoen Ö50 malacot választottak él és most várják a hanmadäk füalást. A tsz tagjainak a sertéstemguészBéö és hizlalás ezévbem hiáiroimszázezer fo* rintot jövedelmez, A termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben üvegházat építettek, hogy már kora tavasszal tudjanak primőr-árukat a piacra szállítani. Számításaik beváltak s a kertészet­ből paprikát, paradicsomot, kalará­bét szállítottak már eddig is a piacra. A konyhakerti vetemények értékesítése ezideig 55,000 forintot hozott a tsz-nek Az üvegháziban citrom- és narancsfát is nevelnek. Jövőre várják az első termést ró­­luk. Nézzünk csak egy kicsit körül a házunktáján. Az emberi értelem mennyi hasznos vívmánya, mennyi, gép, újítás, munkamódszer marad parlagon, ahelyett, hogy mint jó fegyverek a termelés frontján be­vetésre kerülnének; Ezt az állítást számos példával igazolhatom. Nos, ime a példák: Az É. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál több gazda­ságos újítás található • sajnos, csak papíron; A Szatmári-féle ala­­pozsái újítással 481.635.— forint évi megtakarítást lehetne elérni.- A Csényi-féle újítás 15 000 forintos évi hasznot jelentene népgazdasá­gunknak; A faellátás terén lakás­­építkezéseknél bizonyos nehézségek vannak. Ezen segíteni lehetne és ol­csóbbá lehetne tenni az építkezést a György Ferenc-féle újítással, aminek az a lényege, hogy a par­kett alá hulladékanyagból készíte­nének párnafát. Hasonló eredményt lehetne elérni a Berechki—Gál-féle újítással a salak-beton vakpadló al­kalmazásával parkett alá; Noshát van újítás. Csak az alkal­mazás körül nem történik semmi. Bizonyíték erre az említett György Ferenc-féle újítás. Ezt 1953-ban fo­gadták el, de alkalmazásának a mai napig nincs nyoma. Tehát érvénye­sül az ,,ejh’ ráérünk arra még” el­mélet, maradnak a régi módszerek, drága az építkezés és az újítók vár­ják, egyre várják a pálfordulást, munkájuk gyümölcsöztetését. És a meglévő technika, Hatvanhat éves sztahanovista VÄRADI JÄNOS, a Kisújszállási Malom gépésze, idős kora ellenére fürge mozgású, kiváló szakember, okleveles sztahanovista. Az elmúlt negyedévben a nagyjavítások ide­jén a lakatos és esztergályos mun­kák kifogástalan elvégzésével je­lentősen hozzájárul ahhoz, hogy az üzem két nappal előbb kezd­hesse meg az új termés őrlését. A kampány megindulása óta gép­hiba miatt a malom nem állt. T, KOLLÁR JÓZSEF, a tiszaderzsi Szabadság TSZ új tagja Kötelességtudó szorgalmas gazdál­kodó Tiszaderzsen T. KOLLAR JÓ­ZSEF 8 holdas dolgozó paraszt. A beadásban, adófizetésben példát mutat. Pár nappal ezelőtt felvételét kérte a tiszaderzsi SZABADSÁG TSZ-be Augusztus eleje óta tizen­nyolc egyénileg dolgozó paraszt lé­pett be a tiszaderzsi SZABADSÁG és a nemrégen mezőgazdasági ter­melőszövetkezetté alakult UJ BA­RÁZDA TSZ-be. A Minisztertanács rendelete a magánkisiparosok exporttevékenységének előmozdítására A Minisztertanács legutóbbi ülé­sén rendeletlet hozott az olyan ma­­gánkisiparosók részére nyújtandó kedvezményekről, akik exportcik­keket, illetve importot helyettesítő anyagokat állítanak elő. A rendelet többek között ki­mondja, hogy a magánkisiparosok kizárólag exprotcikkek, valamint importot helyettesítő anyagok, ter­mékek előállításából eredő jöve­delmeik után — egyéb jövedel­meiktől elkülönítve — kedvezmé­nyes jövedelemadót fizetnek; Az ilyen tevékenységet folytató kisiparosok és alkalmazottak után fizetendő jövedelemadóból 50 szá­zalékos kedvezményt kapnak —• A Mezőgazdasági Kiállítás érdekességei Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításom a régebbi, jól 'bevált gyárt­mányokon kívül számos új szerke­zetet mutatnak be a Német Demo­kratikus Köztársaság mezőgazda­­sági gépgyárai. Ezek közül a legér­dekesebbek: „Kombinus” vontatott arató-cséplőgép, a nagy munkaszé­lességű fűkaszálógép, a répaegyelő, a répa-rakodó. Bemutatnak ezenkí­vül óránként 1500 kilogramm telje­sítményű vetőmagszárító berende­zést, a hegyvidékeken való felhasz­nálásra tervezett kétsoros burgonya­vetőgépet, újtípusú növényvédőgé­pet, ekéket és számos más mezőgaz­dasági gépi berendezést. * Á Vörös Szikra gyár dolgozói el­készítették az első mezőgazdasági diszpécser-rádió mintapéldányát. A készülék hét-nyolc méteres rövid­hullám sávon működik. Hatósugara pedig eléri a huszonöt-harminc ki­lométert is. A rádiólberendezést különösem a mamut-gazdaságok tudják majd előnyösen használni, mivel a nagy hatótávolság következtében a ké­szülékkel egyszerre nyolc-tíz állo­más dolgozóinak lelhet üzenetet, uta­sítást továbbítani. Az első mezőgaz­dasági diszpécser-rádiót a turkevei gépállomáson már ki is próbálták. Az ottani tapasztalatok bebizonyí­tották, hogy az új magyar technikai berendezés jelentősen segíti majd a nagyüzemi mezőgazdaság további fejlesztését, korszerűsítését. A diszpécser-rádió mintapéldá­nyát a nagyközönségnek a most megnyíló Mezőgazdasági Kiállításon mutatják be. (MTI). Küzdelem a szalmacellulőz gombásodása ellen Már a nedvességtartalom csök­kentése is lényeges javulást hozott. a modern gépek kihasználása terén vajon mi a helyzet? Csak röviden: A már említett vállalat Rékasi-úti anyagtelepén Iíi mit szeret? Az Országos Filharmónia szep­tember hó 5-én, hétfőn este 6 és 9 órai kezdettel a szolnoki Szigligeti Színházban „Ki mit szeret?” cím­mel előadást rendez. Az előadáson fellép Honthy Han­na kétszeres Kossuth-dífas, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művé­sze, valamint Németh Marika, Sza­bó Miklós, Koszó István, Fáy Erzsé­bet, Melis György, Kishegyi Árpád és dr. Hegedűs György. Az előadás során közreműködik a budapesti Stúdió Zenekar. Hon*hy Hanna fellépése és a bu­dapesti vendégművészek szereplése iránt a városban igen nagy az ér­deklődés. A Szolnoki Szalmacellulóz Gyár­ban a nyári hónapok beköszöntésé­vel rendkívül kellemetlen jelenség ütötte fel a fejét. A hófehér szal­­macellulóz-tekercseken gombatele­pek keletkeztek; amelyek sö­­tés színűkkel a oriiMóz minőségé­ben nagy károkat okoztak. A papír­gyárak is rögtön figyelmeztették erre az üzemet, ment a kész papír minősége is romlott. A gombásodás okozta károsodás ellen felvettük a küzdelmet. Elhatároztuk, hogy a baktériumok és a gombák káros behatását csök­kentjük és olyan módszert dolgo­zunk ki, mely ezt meg is szünteti. Vizsgálataink két irányból in­dultak; Megállapítottuk, hogy mi­lyenfajta baktériumokkal és gom­báikkal állunk szemben, ezután ki kellett kutatni a védekezés mód­ját is. Mivel a probléma megoldása rendkívül sürgős volt, egy erélyes fertőtlenítő szent, farmaldehydet al­kalmaztunk először. Ez az intéz­kedés csak arra volt jó, hogy a bajon pillanatnyilag és időszako­san segítsen. Nem remélhettük, hogy a legelső beavatkozás a kom­plikált és ezideig a szakirodalom szerint sem megoldott mikrobioló­giai kérdésben teljes sikerrel jár­jon. Ezzel egyidejűleg megkezdtük a módszeres kutatást a kórokozóik le­küzdésére. Mindenekelőtt meg kel­lett állapítanunk, hogy milyen bak­térium- és pjenészfélesógekkel ál­lunk szrmben. Kitenyésztettük a szolnoki klimatikus viszonyoknak megfelelő körülmények között vi­rágzó baktérium-telepeket. A ki­tenyésztett telepeket mikroszkópiái vizsgálatnak vetettük alá. A preparátumokról felvételeket készítettünk s így a kitenyésztett mikroorganizmus te­lepiek alapján — szakirodalom se­gítségével — sikerült azonosítani a baktériumféles égeket. Megállapítot­tuk, hogy a szolnoki szalmacellu­lózon milyen baktérium-tenyészetek élnék Az azonosítás után megkezdő­dött feladatunk második része: az ellen'ük való küzdelem. Rájöttünk, hogy a megtalált mikroorganizmu­sok csak erősen nedves környezet­ben, tehát erősen nedves cellulózén élnek; Ha tehát az anyag nedves­ségtartalmát csökkentjük, akkor részükre erősen kedvezőtlen élet­­körülményt nyújtunk. Ez szaporo­dásukat gátolja. Szükséges volt te­hát a cellulóz-tekercselő gép átala­kítása, hogy a gépiről lekerülő anyag az eddiginél kevesebb ned­vességet tartalmazzon. Ezt egy új hengerpár beépítésével valósítjuk meg. de a pienészedés teljes megszűnte* téeéhez szükséges volt még külön baktériumölő vegyszer adagolása is, -rt I I' A hónapokig tartó sokszor siker­telen küzdélemben egész sor vegy­­sB'rt piróbáltunk ki. Ezek azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak részben pusztították a baktérium­­telepeket. A türelem azonban meg­hozta az eredményt és megtaláltuk azt a vegyszert, amely a gombák által okozott minőségi romlást a nedvességtartalom egyidejű csök­kentése mellett meg tudja akadá­lyozni. Kísérleteinket ezen a té­ren még nem fejieztük 'be végle­gesen. Most olcsóbb és könnyebben elérhető vegyszer után kutatunk. Dr. Molnár László és Lakner Kálmán vegyészmérnökök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom