Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 204. (203.) szám

Siolttokmetpjd NÉPLAP IZOTIfeÄG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 204. szám Ara öO fillér 1955. augusztus 30., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A kommunisták marxista—leninista nevelése (2. o.) Csehszlovák egyetemi hallgatók látogatása Szolnokon (3. o.) Az újítások és a gépek sorsa az építkezéseken. (3. e.) Sporthírek (4. o.) A jó talajelökószílés, az idejében való vetés, a bő termés alapja írta i Mihályfalvy látván tudományon hutató. a hlaújaxáltáai termelési bizottság tagja 71/f egyénkben helyenként még csépelnek. A jó gazda azonban ■L’-í már az őszi talajé kikészítést, a tárgyahordást, a vetőmag­tisztítást és a vetést végzi. Az esőzések hátráltatták ugyan a hor­dást, cséplést, de előmozdították a jó talajmunka lehetőségeit. Ép­pen ezért a mezőgazdasági dolgozóknak, a gépállomásoknak leg­fontosabb feladatuk, hogy késlekedés nélkül hozzáfogjanak a jövő évi bő termés alapjainak megteremtéséhez; Tudvalevő, hogy a legtöbb talajtípus, különösen a szikes ta­lajok termékenysége a természetes csapadék hasznosulásától függ; A természetes csapadék érvényesülésének foka viszont a vetés­forgótól, a talajművelés tol és a trágyázástól. Az első alapfeltételt, a tarlóhántást megyénk területén többé-kevésbé megteremtették; A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok az idén a gabonatarló 92 százalékát felhántolták. A tarlóhántás után kö­vetkező vetőágykészítés, a bő termés másik alapja. Nagyon fontos, hogy ezt is idejében és jó minőségben végezzük el. A nyári talaj­művelés feladata kettős: L a talaj nedvességtartalmának, illetőleg a lehullott csapadéknak minél kisebb veszteség mellett való megőr­zése, 2. a gyommagvak kikelésének, illetőleg a talaj biológiai be­­érésének biztosítása. Az okszerű talajművelés tehát a hő- és víz­­gazdá1 kodás szabályozásában rejlik; A jelenlegi kedvező csapadékos időjárás még a rossz szike­­seken is lehetővé teszi a jó talajelőkészítést, ha annak időpontját és a munkagépet helyesen választjuk meg. A kötött és szikes talajok a nedves állapotban való művelést — taposást — nem bírják, utána könnyen megcserepesednek, elvadulnak. A szi­kes talajokra tehát csak kellő megszikkadás után szabad rámenni. A kigyomosodott tarlók művelésénél figyelemmel kell lenni a ta­laj nedvességi állapotára. A tarlóhántás alkalmával duplasoros tárcsákkal és az utánuk akasztott fogassal a gyomtalanítást gyor­san és megfelelően el lehet végezni még a szikes talajokon is. A talaj gyors beéréséraek biztosítása céljából a nyári talajművelésnél a henger munkája — főként a szikeseknél — nem hiányozhat; Az így elmunkált nedves talajban a még ki nem kelt gyom­magvak pár nap alatt kikelnek, s újbóli megsemmisítésükkel gyommentes vetőágyat kapunk; A gyomok erőteljes fejlődésük folyamán a talajban tárolt vízkészlet és tápanyag jelentős részét elvonják. Éppen ezért a tarlóhántott földeket, az őszi kalászosok vetőágyait, mihelyt azok újból kigyomosodnak, újból művelni kell; ÍJa a gyomosodás kisebb mérvű, a talajban tárolt nedvesség x jobb megőrzése céljából a jó vízbefogadású talajokon for­dításnélküli munkagépekkel végezzük il ezt a művelést. Ha a for­dításnélküli munkagép a talaj száraz volta, vagy erős gyomoso­­dása miatt megfelelő mély munkát nem végez, a sekély-szántás mutatkozik előnyösnek; Természetesen az ekét, illetőleg a tárcsát itt is azonnal követnie kell a fogasnak és hengernek; A szántásra vonatkozóan meg kell említenem, hogy még a szakemberek között is igen sokan vannak olyanok, akik a szántás minőségét nem ve­szik figyelembe. Pedig a legtöbb hiba általában a mélyen, hanto­­san-rögösen végzett vetőszántás esetében jelentkezik. A mélyebb rétegből felhozott és be nem érett talajt igen nehéz a vetőágy szá­mára elmunkálni s nem szólva arról, hogy a fizikai elaprózás egyáltalán nem felel meg a biológiai követelményeknek. A sekély termőrétegű szikeseknél a túlmély szántással a felületre kerül a nemkívánatos sós talaj is. Emiatt a feltalaj sokkal könnyebben iszapolódik be, tehát lecsökken a vízbefogadó képessége. A han­tos-rögös szántás tömörítését, ülepedését a legtöbb esetben biztosí­tani nem lehet, részint a rendelkezésre álló rövid idő, részint a talaj nedvességi állapota miatt s így a belevetett mag rosszul kel benne. A szántás munkájánál mindig arra kell törekedni, hogy a felforgatott barázda könnyen munkálható, omlós legyen. Ha a nyári talajműveléseket jól végeztük el, most a szántással jó vetőágyat biztosíthatunk; A szántás, illetőleg az utómunkák mi­nőségét nagymértékben befolyásolhatjuk a barázda szélességének szabályozásával is. Ezért a szikes talajokon lehetőleg kisebb mé­retű, sokfejű ekével készítsük a vetőszántást; A szikes talajokon ugyanis a talajmunkák annál jobb minőségűek, minél keske­nyebb barázdákból, minél apróbb talajrészekből áll a szántás; Annak beázása, s utómunkája így sokkal tökéletesebb és olcsóbb; A rossz vízgazdálkodású, főleg a szikes talajokon, mint már emlí­tettem, a termést döntően a tárolt csapadék hatása szabja meg, s az okszerű talaj művelésnek a művelt réteg vastagítására is ki kell terjednie. Ez csak úgy valósítható meg, hogy az altalaj változatla­nul továbbra is az eredeti helyén maradjon, vagyis a művelt réteg fölé ne kerüljön. Altalajlazítós ekék hiánya miatt ezt leszerelt kormánylemezű traktorekével oldhatjuk meg; Ezzel az eljárással a művelhető réteget cca 10 cm-rel vastagítani lehet; A z elmondottak mind elősegítik a termésnövelést; A műve­­^ lés azonban még nem minden. A növénynek a nedvességen kívül tápanyagra is szüksége van; Sajnos, ezen a téren még ko­moly hiányosságokkal küzdünk; A vetésforgó bevezetésére, az ok­szerű tárgyázásra, az elővetemény megválasztására nem fordítunk kellő gondot. Igen sok tsz-ben a búza több éven búza után követ­kezik, s nem gondolnak sem az egyoldalú tápanyag kihasználásra, sem a kórokozók elszaporodására; Éppen ezért, ahol a termelő kényszerítve van — vetésforgó hiánya miatt — ismét búza után blúzát vetni, a keverőszántás alkalmával holdanként legalább 80— 100 mázsa érett istállótrágyát dolgozzon a talajba, Célszerű a szuperfoszfát és pétisó használata is. Általában arra kell törekedni, hogy az őszi búza számára a legjobb előveteményeket biztosítsuk (őszi takarmánykeverék, borsó, lucerna, len, stb.). A jó elővetemény rendkívül növeli a termést; Amíg borsó után gyakori a holdanként 14—16 mázsás szemter­més, addig a nem megfelelően gyomtalanított kukorica elővete­mény után csak 8—10 mázsás termést tudunk betakarítani. Az elmondottakból láthatjuk, hogy helyes szakirányítással, jó munkaszervezéssel a terméseredmények növelhetők; Száztíz új termelőszövetkezeti tag Tiszát enyőn Augusztus elseje óta nyolcvan új taggal erősödött a tiszatenyői Lenin Termelőszövetkezet. A belépők jó­része középparaszt, akiket tapasz­talt, szorgalmas gazdákként ismer­nek a községben. Széles Mihály 13, Bókád György és Antal János 11, Boross Mihály és Kiss Mihály 10 holdas dolgozó parasztok évről-évre jó terméseredményeket érnek el földjükön. Nem is élnek rosszul. Most mégis úgy látták, a szövetke­zetben jobban boldogulnak. Az új gazdasági évet mind az öten már a Lenin Termelőszövetkezet tagjai­ként kezdik meg. Nemcsak a Lenin TSZ iránt nőtt meg az érdeklődés. A nyár elején tíz taggal alakult Rákosi TSZ-be azóta húszán kérték felvételüket, a Búzakalász TSZCS taglétszáma pe­dig tizenkettőre nőtt; E számok egymagukban is sokat mondóak. Az újonnan belépett dol­gozó parasztokkal való beszélgetés •során aztán kitűnik, hogy sokan megelégelték az éj-napot egyétevő birkózást a földdel, a természettel. Könnyebben, jobban akarnak élni. A tiszatenyői határ nem mostoha, Tenyőszállás felől homokos, köny­­nyű kötött, gyümölcsösnek és szöl­­lőskertnek kiválóan alkalmas föl­dek terülnek el. Kétpó és Török­­szentmiklós felé már kötöttebb, de még mindig igen jó termőtalajok váltogatják egymást. A község határában mintegy há­romszáz hóid szőlő és gyümölcsös Szombaton délután kedves kis ünnepségre jöttek össze a Szolnoki Vágóhíd dolgozói. A második ne­gyedévben végzett jó munka ered­ményéért járó élüzem kitüntetést vették át. Szántó János elvtáns, az Élelmi­­szeripari Minisztérium húsipari osz­tályának vezetője üdvözlő beszédé­ben elmondotta: ez az első eset, hogy vidéki vállalat felzárkózott a nagy élelmiszeripari üzemek mögé és a kitüntető címet elnyerte. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy tervét 191 százalékra teljesítette. De számottevő sikereket ért el a vá­gási veszteségek csökkentése terén is. Ezután Dósa János elvtárs a szak­­szervezet, Turócziné elvtársnő pe­dig a megyei tanács nevében kö­szöntötte a dolgozókat.­Ragó József, a vállalat igazgatója örömmel jelentette be, hogy augusz­télepítésére volna lehetőség. Ezideig csak 40 holdat hasznosítanak erre a célra. Ebből 37 1 old a Lenin Ter­melőszövetkezet tagjaié. A 300 hold szöllő és gyümölcsös pedig ha közös erővel létesítenék és művelnék, a fél falu lakóinak adna igen szép megélhetést. Az egyénileg dolgozó parasztok közül azonban kinek van hozzá ereje és tehetsége, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget ki is hasz­nálja. A község határának másik részén mintegy 110—120 holdas öntözéses konyhakertészet létesítésére volna lehetőség. Törökszentmiklóstól 5—6 km-re szinte felbecsülhetetlen adott­ságok ezek, amelyek évtizedek óta kiaknázatlanul hevernek. A Lenin Termelőszövetkezetben az idén 270 holdról 28 vagon kenyér­­gabonát takarítottak be. Az egyé­nileg dolgozó parasztoknak 760 hold búza vetésük volt, s erről hatvan vagon termény került le. A tsz-ben a 10 mázsát is meghaladta, az egyé­nileg dolgozó parasztok földjén a 8 mázsát sem érte el a termésátlag. Egy-két dolgozó paraszt búzatermés­­átlaga megközelíti a termelőszövet­kezet termését. De ilyen csak né­hány akad a községben. Kovács István 7 holdasnak például összesen csak 15 mázsa 58 kg búzája termett 3 holdon. S az egyénileg dolgozó parasztok többségének ehhez ha­sonló a terméseredménye. Ha a tiszatenyői dolgozó parasztok töbsége már az elmúlt esztendőben tus 27-ig a vágóhíd dolgozói teljesí­tették az éves vállalásban novem­ber hetedike tiszteletére tett fel­ajánlásukat, mert már november első dekádjának tervét is teljesítet­ték. A 0.2 százalékos önköltségcsök­kentési előirányzat helyett 6 száza­lékkal csökkent termelvényeik elő­állítási ára. Az ünnepi beszédek után 7500 fo­rint jutalmat osztottak ki az üzem legjobb dolgozói között. Huszonöt évvel ezelőtt, 1930 szep­tember 1-én százezer munkás vo­nult fel a fővárosi utcákon és tere­ken, munkát, kenyeret követelt az ellenforradalmi Magyarország urai­tól. A magyar munkástömegek megmutatták hatalmas erejüket: megütköztek s nyílt harcot vívtak a szövetkezés útjára lép és nagy­üzemi gazdálkodást folytat, legke­vesebb 1.5—1.8 mázsával magasabb a holdankénti termésátlag, s ez a különbség 136 vagon 80 mázsa búza többlettermést jelentett volna. Ez mind a tiszatenyői dolgozók jöve­delmét gyarapítaná. A 136 vagon 80 mázsa búza a mázsánkénti 280 fo­rintos állami szabad felvásárlási áron' számolva 383 ezer 40 forint többlet jövedelmet jelentene. Vég­eredményben ennyivel rövidültek meg a község egyénileg dolgozó pa­rasztjai csak a búza termés átlagá­gának alacsonyabb volta miatt A 136 vagon búza pedig 4—5 ezer la­kosú község egész évi kenyérgabona szükségletét fedezte volna. Ha Ti­­szatenyő termelőszövetkezeti köz­ség, csak a nagyüzemi gazdálkodás és az egyéni parasztok termés át­laga közötti többlettermés fedezi a lakosság egész évi kenyérgabona szükségletét. Hasonló a helyzet a másik főter­mény a kukorica esetében is. A község egyéni parasztjainak az idén 600 hold kukorica vetésük van. A várható termés községi átlagban 20- 25 mázsát tesz ki. A Lenin Termelő­szövetkezetben ezzel szemben az idén 66 holdon termesztenek kuko­ricát, s a többszöri gépi művelés következtében holdanként 30 má­zsás termésre van kilátás. A nagy­üzemi és az egyéni gazdaságok kö­zötti terméskülönbség lényeges. Ha Tiszatenyőn nemcsak 66 holdon ter-i melnek nagyüzemi módszerekkel kukoricát, hanem a hatszáz holdon, az 5 mázsás terméskülöwbség már 30 vagon kukoricát tesz ki; A 30 vagon kukorica pedig 500 sertés meghízlalására volna elegendő. Az 500 darab hízottsertésért mintegy másfél millió forintot kaptak volna a tiszatenyői dolgozó parasztok. A tiszatenyői dolgozó parasztok a népnevelők felvilágosító munkája nyomán mindezt egyre jobban lát­ják, s egyre többen lépnek be a ter­melőszövetkezetbe. Augusztus elseje óta összesen száztízen választották a szövetkezés útját; k. a. az ellenforradalmi rendszer karha­talmi alakulataival. A magyar munkásmozgalom e nagyszerű fegy­vertényéről emlékezik meg a rádió szerdán, augusztus 31-én 20.20 óra­kor a Kossuth-adón „1930. szep­tember 1-én Budapesten. című műsorában. (MTI) « 1 a olüzemiinnépiéq cl iz&ln&ki iiáqóhidún Megemlékezés a rádióban a huszonöt év előtti nagy budapesti munkástüntetésről Á karcagi Április 4. TSZ legjobban fejelő teheneit mutatja be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A karcagi Április 4. Termelőszövetkezet közös állat­állománya évről-évre fejlődik. A szövetkezeti tagok az eredményekről az őszi mezőgazdasági kiállításon ás számot adnak. Legjobban tejelő teheneik közül a napi 20 liter tejet adó Szekfűt és a 18 liter tejhozamú Katit mutatják be. — A képen: TAKÁCS LAJOS jószággondozó a két kiállításra szánt fejőstehén között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom