Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-30 / 204. (203.) szám
Siolttokmetpjd NÉPLAP IZOTIfeÄG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 204. szám Ara öO fillér 1955. augusztus 30., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A kommunisták marxista—leninista nevelése (2. o.) Csehszlovák egyetemi hallgatók látogatása Szolnokon (3. o.) Az újítások és a gépek sorsa az építkezéseken. (3. e.) Sporthírek (4. o.) A jó talajelökószílés, az idejében való vetés, a bő termés alapja írta i Mihályfalvy látván tudományon hutató. a hlaújaxáltáai termelési bizottság tagja 71/f egyénkben helyenként még csépelnek. A jó gazda azonban ■L’-í már az őszi talajé kikészítést, a tárgyahordást, a vetőmagtisztítást és a vetést végzi. Az esőzések hátráltatták ugyan a hordást, cséplést, de előmozdították a jó talajmunka lehetőségeit. Éppen ezért a mezőgazdasági dolgozóknak, a gépállomásoknak legfontosabb feladatuk, hogy késlekedés nélkül hozzáfogjanak a jövő évi bő termés alapjainak megteremtéséhez; Tudvalevő, hogy a legtöbb talajtípus, különösen a szikes talajok termékenysége a természetes csapadék hasznosulásától függ; A természetes csapadék érvényesülésének foka viszont a vetésforgótól, a talajművelés tol és a trágyázástól. Az első alapfeltételt, a tarlóhántást megyénk területén többé-kevésbé megteremtették; A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok az idén a gabonatarló 92 százalékát felhántolták. A tarlóhántás után következő vetőágykészítés, a bő termés másik alapja. Nagyon fontos, hogy ezt is idejében és jó minőségben végezzük el. A nyári talajművelés feladata kettős: L a talaj nedvességtartalmának, illetőleg a lehullott csapadéknak minél kisebb veszteség mellett való megőrzése, 2. a gyommagvak kikelésének, illetőleg a talaj biológiai beérésének biztosítása. Az okszerű talajművelés tehát a hő- és vízgazdá1 kodás szabályozásában rejlik; A jelenlegi kedvező csapadékos időjárás még a rossz szikeseken is lehetővé teszi a jó talajelőkészítést, ha annak időpontját és a munkagépet helyesen választjuk meg. A kötött és szikes talajok a nedves állapotban való művelést — taposást — nem bírják, utána könnyen megcserepesednek, elvadulnak. A szikes talajokra tehát csak kellő megszikkadás után szabad rámenni. A kigyomosodott tarlók művelésénél figyelemmel kell lenni a talaj nedvességi állapotára. A tarlóhántás alkalmával duplasoros tárcsákkal és az utánuk akasztott fogassal a gyomtalanítást gyorsan és megfelelően el lehet végezni még a szikes talajokon is. A talaj gyors beéréséraek biztosítása céljából a nyári talajművelésnél a henger munkája — főként a szikeseknél — nem hiányozhat; Az így elmunkált nedves talajban a még ki nem kelt gyommagvak pár nap alatt kikelnek, s újbóli megsemmisítésükkel gyommentes vetőágyat kapunk; A gyomok erőteljes fejlődésük folyamán a talajban tárolt vízkészlet és tápanyag jelentős részét elvonják. Éppen ezért a tarlóhántott földeket, az őszi kalászosok vetőágyait, mihelyt azok újból kigyomosodnak, újból művelni kell; ÍJa a gyomosodás kisebb mérvű, a talajban tárolt nedvesség x jobb megőrzése céljából a jó vízbefogadású talajokon fordításnélküli munkagépekkel végezzük il ezt a művelést. Ha a fordításnélküli munkagép a talaj száraz volta, vagy erős gyomosodása miatt megfelelő mély munkát nem végez, a sekély-szántás mutatkozik előnyösnek; Természetesen az ekét, illetőleg a tárcsát itt is azonnal követnie kell a fogasnak és hengernek; A szántásra vonatkozóan meg kell említenem, hogy még a szakemberek között is igen sokan vannak olyanok, akik a szántás minőségét nem veszik figyelembe. Pedig a legtöbb hiba általában a mélyen, hantosan-rögösen végzett vetőszántás esetében jelentkezik. A mélyebb rétegből felhozott és be nem érett talajt igen nehéz a vetőágy számára elmunkálni s nem szólva arról, hogy a fizikai elaprózás egyáltalán nem felel meg a biológiai követelményeknek. A sekély termőrétegű szikeseknél a túlmély szántással a felületre kerül a nemkívánatos sós talaj is. Emiatt a feltalaj sokkal könnyebben iszapolódik be, tehát lecsökken a vízbefogadó képessége. A hantos-rögös szántás tömörítését, ülepedését a legtöbb esetben biztosítani nem lehet, részint a rendelkezésre álló rövid idő, részint a talaj nedvességi állapota miatt s így a belevetett mag rosszul kel benne. A szántás munkájánál mindig arra kell törekedni, hogy a felforgatott barázda könnyen munkálható, omlós legyen. Ha a nyári talajműveléseket jól végeztük el, most a szántással jó vetőágyat biztosíthatunk; A szántás, illetőleg az utómunkák minőségét nagymértékben befolyásolhatjuk a barázda szélességének szabályozásával is. Ezért a szikes talajokon lehetőleg kisebb méretű, sokfejű ekével készítsük a vetőszántást; A szikes talajokon ugyanis a talajmunkák annál jobb minőségűek, minél keskenyebb barázdákból, minél apróbb talajrészekből áll a szántás; Annak beázása, s utómunkája így sokkal tökéletesebb és olcsóbb; A rossz vízgazdálkodású, főleg a szikes talajokon, mint már említettem, a termést döntően a tárolt csapadék hatása szabja meg, s az okszerű talaj művelésnek a művelt réteg vastagítására is ki kell terjednie. Ez csak úgy valósítható meg, hogy az altalaj változatlanul továbbra is az eredeti helyén maradjon, vagyis a művelt réteg fölé ne kerüljön. Altalajlazítós ekék hiánya miatt ezt leszerelt kormánylemezű traktorekével oldhatjuk meg; Ezzel az eljárással a művelhető réteget cca 10 cm-rel vastagítani lehet; A z elmondottak mind elősegítik a termésnövelést; A műve^ lés azonban még nem minden. A növénynek a nedvességen kívül tápanyagra is szüksége van; Sajnos, ezen a téren még komoly hiányosságokkal küzdünk; A vetésforgó bevezetésére, az okszerű tárgyázásra, az elővetemény megválasztására nem fordítunk kellő gondot. Igen sok tsz-ben a búza több éven búza után következik, s nem gondolnak sem az egyoldalú tápanyag kihasználásra, sem a kórokozók elszaporodására; Éppen ezért, ahol a termelő kényszerítve van — vetésforgó hiánya miatt — ismét búza után blúzát vetni, a keverőszántás alkalmával holdanként legalább 80— 100 mázsa érett istállótrágyát dolgozzon a talajba, Célszerű a szuperfoszfát és pétisó használata is. Általában arra kell törekedni, hogy az őszi búza számára a legjobb előveteményeket biztosítsuk (őszi takarmánykeverék, borsó, lucerna, len, stb.). A jó elővetemény rendkívül növeli a termést; Amíg borsó után gyakori a holdanként 14—16 mázsás szemtermés, addig a nem megfelelően gyomtalanított kukorica elővetemény után csak 8—10 mázsás termést tudunk betakarítani. Az elmondottakból láthatjuk, hogy helyes szakirányítással, jó munkaszervezéssel a terméseredmények növelhetők; Száztíz új termelőszövetkezeti tag Tiszát enyőn Augusztus elseje óta nyolcvan új taggal erősödött a tiszatenyői Lenin Termelőszövetkezet. A belépők jórésze középparaszt, akiket tapasztalt, szorgalmas gazdákként ismernek a községben. Széles Mihály 13, Bókád György és Antal János 11, Boross Mihály és Kiss Mihály 10 holdas dolgozó parasztok évről-évre jó terméseredményeket érnek el földjükön. Nem is élnek rosszul. Most mégis úgy látták, a szövetkezetben jobban boldogulnak. Az új gazdasági évet mind az öten már a Lenin Termelőszövetkezet tagjaiként kezdik meg. Nemcsak a Lenin TSZ iránt nőtt meg az érdeklődés. A nyár elején tíz taggal alakult Rákosi TSZ-be azóta húszán kérték felvételüket, a Búzakalász TSZCS taglétszáma pedig tizenkettőre nőtt; E számok egymagukban is sokat mondóak. Az újonnan belépett dolgozó parasztokkal való beszélgetés •során aztán kitűnik, hogy sokan megelégelték az éj-napot egyétevő birkózást a földdel, a természettel. Könnyebben, jobban akarnak élni. A tiszatenyői határ nem mostoha, Tenyőszállás felől homokos, könynyű kötött, gyümölcsösnek és szöllőskertnek kiválóan alkalmas földek terülnek el. Kétpó és Törökszentmiklós felé már kötöttebb, de még mindig igen jó termőtalajok váltogatják egymást. A község határában mintegy háromszáz hóid szőlő és gyümölcsös Szombaton délután kedves kis ünnepségre jöttek össze a Szolnoki Vágóhíd dolgozói. A második negyedévben végzett jó munka eredményéért járó élüzem kitüntetést vették át. Szántó János elvtáns, az Élelmiszeripari Minisztérium húsipari osztályának vezetője üdvözlő beszédében elmondotta: ez az első eset, hogy vidéki vállalat felzárkózott a nagy élelmiszeripari üzemek mögé és a kitüntető címet elnyerte. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy tervét 191 százalékra teljesítette. De számottevő sikereket ért el a vágási veszteségek csökkentése terén is. Ezután Dósa János elvtárs a szakszervezet, Turócziné elvtársnő pedig a megyei tanács nevében köszöntötte a dolgozókat.Ragó József, a vállalat igazgatója örömmel jelentette be, hogy augusztélepítésére volna lehetőség. Ezideig csak 40 holdat hasznosítanak erre a célra. Ebből 37 1 old a Lenin Termelőszövetkezet tagjaié. A 300 hold szöllő és gyümölcsös pedig ha közös erővel létesítenék és művelnék, a fél falu lakóinak adna igen szép megélhetést. Az egyénileg dolgozó parasztok közül azonban kinek van hozzá ereje és tehetsége, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget ki is használja. A község határának másik részén mintegy 110—120 holdas öntözéses konyhakertészet létesítésére volna lehetőség. Törökszentmiklóstól 5—6 km-re szinte felbecsülhetetlen adottságok ezek, amelyek évtizedek óta kiaknázatlanul hevernek. A Lenin Termelőszövetkezetben az idén 270 holdról 28 vagon kenyérgabonát takarítottak be. Az egyénileg dolgozó parasztoknak 760 hold búza vetésük volt, s erről hatvan vagon termény került le. A tsz-ben a 10 mázsát is meghaladta, az egyénileg dolgozó parasztok földjén a 8 mázsát sem érte el a termésátlag. Egy-két dolgozó paraszt búzatermésátlaga megközelíti a termelőszövetkezet termését. De ilyen csak néhány akad a községben. Kovács István 7 holdasnak például összesen csak 15 mázsa 58 kg búzája termett 3 holdon. S az egyénileg dolgozó parasztok többségének ehhez hasonló a terméseredménye. Ha a tiszatenyői dolgozó parasztok töbsége már az elmúlt esztendőben tus 27-ig a vágóhíd dolgozói teljesítették az éves vállalásban november hetedike tiszteletére tett felajánlásukat, mert már november első dekádjának tervét is teljesítették. A 0.2 százalékos önköltségcsökkentési előirányzat helyett 6 százalékkal csökkent termelvényeik előállítási ára. Az ünnepi beszédek után 7500 forint jutalmat osztottak ki az üzem legjobb dolgozói között. Huszonöt évvel ezelőtt, 1930 szeptember 1-én százezer munkás vonult fel a fővárosi utcákon és tereken, munkát, kenyeret követelt az ellenforradalmi Magyarország uraitól. A magyar munkástömegek megmutatták hatalmas erejüket: megütköztek s nyílt harcot vívtak a szövetkezés útjára lép és nagyüzemi gazdálkodást folytat, legkevesebb 1.5—1.8 mázsával magasabb a holdankénti termésátlag, s ez a különbség 136 vagon 80 mázsa búza többlettermést jelentett volna. Ez mind a tiszatenyői dolgozók jövedelmét gyarapítaná. A 136 vagon 80 mázsa búza a mázsánkénti 280 forintos állami szabad felvásárlási áron' számolva 383 ezer 40 forint többlet jövedelmet jelentene. Végeredményben ennyivel rövidültek meg a község egyénileg dolgozó parasztjai csak a búza termés átlagágának alacsonyabb volta miatt A 136 vagon búza pedig 4—5 ezer lakosú község egész évi kenyérgabona szükségletét fedezte volna. Ha Tiszatenyő termelőszövetkezeti község, csak a nagyüzemi gazdálkodás és az egyéni parasztok termés átlaga közötti többlettermés fedezi a lakosság egész évi kenyérgabona szükségletét. Hasonló a helyzet a másik főtermény a kukorica esetében is. A község egyéni parasztjainak az idén 600 hold kukorica vetésük van. A várható termés községi átlagban 20- 25 mázsát tesz ki. A Lenin Termelőszövetkezetben ezzel szemben az idén 66 holdon termesztenek kukoricát, s a többszöri gépi művelés következtében holdanként 30 mázsás termésre van kilátás. A nagyüzemi és az egyéni gazdaságok közötti terméskülönbség lényeges. Ha Tiszatenyőn nemcsak 66 holdon ter-i melnek nagyüzemi módszerekkel kukoricát, hanem a hatszáz holdon, az 5 mázsás terméskülöwbség már 30 vagon kukoricát tesz ki; A 30 vagon kukorica pedig 500 sertés meghízlalására volna elegendő. Az 500 darab hízottsertésért mintegy másfél millió forintot kaptak volna a tiszatenyői dolgozó parasztok. A tiszatenyői dolgozó parasztok a népnevelők felvilágosító munkája nyomán mindezt egyre jobban látják, s egyre többen lépnek be a termelőszövetkezetbe. Augusztus elseje óta összesen száztízen választották a szövetkezés útját; k. a. az ellenforradalmi rendszer karhatalmi alakulataival. A magyar munkásmozgalom e nagyszerű fegyvertényéről emlékezik meg a rádió szerdán, augusztus 31-én 20.20 órakor a Kossuth-adón „1930. szeptember 1-én Budapesten. című műsorában. (MTI) « 1 a olüzemiinnépiéq cl iz&ln&ki iiáqóhidún Megemlékezés a rádióban a huszonöt év előtti nagy budapesti munkástüntetésről Á karcagi Április 4. TSZ legjobban fejelő teheneit mutatja be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A karcagi Április 4. Termelőszövetkezet közös állatállománya évről-évre fejlődik. A szövetkezeti tagok az eredményekről az őszi mezőgazdasági kiállításon ás számot adnak. Legjobban tejelő teheneik közül a napi 20 liter tejet adó Szekfűt és a 18 liter tejhozamú Katit mutatják be. — A képen: TAKÁCS LAJOS jószággondozó a két kiállításra szánt fejőstehén között.
