Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

II régi magvetők új vetésre készülnek Kengyel termelőszövetkezeti községben Utazzunk most ki Kengyelre. Nézzük meg, hogy változott meg az élet, egyáltalán formálódott-e, mi­óta termelőszövetkezeti községgé lett a régi kis zsellérfalu. Hiszen alig két és fél hónapja, hogy Ken­gyelen is „megmozdult a föld”, ahogy az ottaniak büszkeséggel em­legetik Menjünk legelőször a forradalmi átalakulás „főhadiszállására” — ezt is a kengyeliek határozták meg így —, a községi pártszervezetbe. Ko­vács Gyula elvtárs, ez a jókedvű, mindig vitakész fiatalember mind­járt azzal fogad: w — Már tegnap vártalak bennete­ket; — Ki mondta, hogy jövünk? — Kifütyülte a sárgarigó .;: A megyei laptól elvártuk, hogy írjon rólunk ezután is. mikor termelőszö­vetkezeti község lettünk ... Ha már a rádió Abádszalóknak félórás kö­szöntő műsort adott — rólunk meg elfeledkezett — célozza nekünk a kengyeliek sérelmét s mi ezennel tovább is adjuk a Rádiónak. — Változnak-e az emberek? — ismétli meg maga elé nézve kérdé­sünket, majd mosolyogva feláll szé­kéből. Odamegy a falon elhelyezett nagy térképhez. Szeme végigpász­tázza a vasútvonal két oldalán meg­rajzolt szántókat, dombokat, dűlő­­utakat s kezével félkörben nagy mozdulatot tesz. Mintha mondaná: ..így egyesültünk nagy-nagy közös­séggé, mint ahogy a térképen össze­függ ez a több mint tízezerholdas határ.” — Jöjjetek el reggel hat óra után. — Egymásnak adják a kilincset a tsz-elnökök. a párttitkárok, brigád­vezetők. akik nemrég még egyéni­leg gazdálkodtak. Párttagok, pár­­tonkívüliek. Volt középparasztok teszik fel a kérdést: „Párttitkár elvtárs, nem jobb volna annak a hatszáz holdas területnek a szélét, azt a huszonöt holdat gyümölcsös­nek szánni?” És a térkép mellett félóráig, háromnegyedóráig vitat­kozunk .:; Este hét óra körül kez­dődik újból a tervezés ;; i — Hadd mondjam el, ami az este történt Van egy parasztunk. 1951-ben lé­pett ki a Sallai tsz-ből, 8 holdjával. Azóta 19 holdasra nőtte magát. Mi­kor június elején „megindult ná­lunk a föld”, egyre többször sűrített a tanácsházán. Mindig a vezetők körül. Hol az elnökhelyettest fogta meg beszélgetésre, hol egy pártve­zetőségi tagot. A végén odalyukadt ki: „Felajánlom a földemet a ter­melőszövetkezetnek, én meg elme­gyek dolgozni máshova. Portás sze­retnék lenni;;.” — Idős ember már? — Dehogy ;:; negyvennégy éves. Más alkalommal megint elcsípett égy vezetőt: „Idefigyelj, elvtárs. Nem akarok én a fejlődésnek ellen­állni. Kiadnám a földemet szerző­désre a csoportnak. Művelje, én meg megkeresném más úton a ke­nyerem.” — Két nap múlva megint a ta­nácsnál sürgölődött. Meglepte vala­melyik tsz-elnököt: „Idefigyelj, ■Tóska. Belépnék hozzátok, hallod-e. De nekem is van kikötésem: — fi­zessétek ki egyszerre a lovamat.” — így ment ez hosszú heteken keresztül. Balogh Károlynak min­dig volt valami „feltétele”, mindig közelebb jött ahhoz, hogy belép, de csak az ígéretnél maradt. A végén már nem álltak meg neki, ha meg­szólított valakit. Sőt már a köszö­nését sem fogadták. Mindenki be­csapva érezte magát, hogy a sok ígérgetésből semmi sem lett. El­mentek mellette; — Tegnap este itt beszélgettünk néhány elnökkel, tsz-taggal. Ter­vezgettük, melyik szövetkezetnek, hogyan alakítsuk a profilját,' hogy a területének, adottsá­gainak legjobb művelési ágakban gazdálkodjon'. Éppen Kontos János, a Zöld Mező TSZ volt középparaszt elnöke magyarázgatta a térképről, hogy a határ melyik része legjobb gabonatermesztésre és hol kell job­ban forszírozni az állattenyésztést, mikor belépett Balogh Károly; — Nagy csend lett. „Jóestét!”­­köszönt hangosan, magát is báto­rítva. Senki se fogadta. Leült. Min­denki belemerült saját gondolatai­ba. „Adjatok már egy belépési nyi­latkozatot” — tekintgetett körül Balogh, Láttam, igen gyorsan szedi a lélegzetet. Rá se hederítenek. Én se tudtam egy szót se fakajtani. Ülünk, hallgatunk, feszeng min­denki. Nem is folytattuk, amit el­kezdtünk.:: Úgy éreztük, hogy nem vagyunk képesek a nagy közös gondokról szót váltani, mikor ott ül köztünk egy ember, akinek az a legfőbb gondja, hogy megszabadul­jon a földjétől, pénzt kapjon a lo­váért. — Hallgattunk; Nyílik az ajtó. belép a hosszú, szikár Fodor elv­társ. a Vörös Hajnal TSZ elnöke. Kicsit megfelhőzött a nagy néma­Ságra Balogh Károly szólt neki el­sőnek: — Adjál már egy belépési nyilatkozatot, mert ezek itt nem adnak .;: Fodor tétovázott, majd benyúlt a zsebbe, kihúzott egy ívet s nyújtotta Balogh felé. De keze megállt útközben: — Ugyan nem addk, mert nem érdemied te ezt meg — húzta vissza a papírt s le­tette az asztalra. — Senki sem nézett arra, de mégis látott a fülével is. Megérez­­tük, mi játszódhat le Balogh lelké­ben. Valahogy szólni is akarózott már, de vártunk ..; Megsurrant a papír, ahogy Balogh Károly az asz­talon maga elé húzta, aztán hallot­tuk, ahogy akadozva perceg a toll..: Aláírta, felnézett::; Csend ;;. Egy­szerre megszólalt Balogh s már megcsapta a mi szívünket is hang­jának kesernyés árnyalata: „Arra tán érdemesít valaki közietek, hogy vállalja a tanúságot?"’ — Persze, hogy lett tanú:: Éreztük mi nagyon, hogy túlzás, amit csinálunk, de másképp se­­hogyse fordult. Amikor az egész ha­tárt ízlelgettük s az új község jövő­­jén függőt a képzeletünk — mint­ha egy egészen más világból csep­pent volna közénk Balogh a lova gondjával, meg a portás törekvésé­vel; Igaza van Kovács elvtársnak. A „révbe jutottak” kegyetlen tromfja volt a küzködő Balogh iránt ez az elzárkózás, bármennyire is helyre­igazodott minden. Másfelől megmu­tatta ez a kis epizód a nagy átala­kulásban, hogy milyen nehéz a kö­zös ügyek gondjaihoz formált érzé­sekkel megérteni azt, aki elmaradt, hátul jár. Térjünk vissza a község első em­berének, a párttitkár Kovács elv­társnak térképéhez. Hallgassuk csak, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átalakulása szükségszerűen hogyan bontogatta Kengyel egész hözeli jövőrét, mint egy viruló, friss virágot. Először is mi volt a múltban a község? Valóban „Puszta-Kengyel”. Nem is volt. Állt belőle az állomás és mellette a csendőrlaktanya. A lakosság háromnegyedrésze Mon­­tágh Ákos, Harkányi Anna, Urbán Gáspár, Bagi Gyula, Léderer Anna, Szőke Barna 2000—3000 holdas bir­tokain sínylődött cselédsorban. A község határából mintegy 700 hold J ó a t e mert alapsza A* Új Élet TSZCS már „öreg” csoportnak számit Kengyelen. 1951- ben a cseberéri részen lakó dolgozó parasztok alakították meg az I tí­pusú csoportot, amely arról neveze­tes, hogy tagjai az alapszabály sze­rint gazdálkodnak, fegyelmezetten dolgoznak és jó terméseredményeik vannak. S hogy ez nemcsak hír, azt az évi eredményük is igazolja. ^ Búzaföldjeik átlagosan 11 mázsát adták holdanként. Őszi árpából 17 és fél, tavaszi árpából pedig 12 má­zsa volt az átlagtermésük. Kapás­növényeikkel sem vallanak szé­gyent. Kukoricából 30, cukorrépá­ból 200—250, napraforgóból pedig 14 mázsás termést várnak. Mi a titka e nagyszerű eredmé­nyeknek? Erre egy szóval úgy le­hetne válaszolni: a társasgazdálko­dás. Földjeik nagy táblákban van­nak s ez lehetővé teszi a gépek al­kalmazását, a helyes vetésforgók kialakítását. Jól felszerelt gépállomás áll a tsz-ék és termelőszervetkezeti cső­volt 3—5 holdjával az „önálló” pa­rasztoké, elvétve akadt köztük 10 holdas is, — s ebből közel 200 hold Csala, Csonka, Balpataki, H. Tóth Istvánné, id. és ifj. Egyed kulákoké, 12 000 hold az uraké volt. Ma a határ több mint 80°/(r-a szö­vetkezeti parasztok ezreié s azé a 200 körüli egyéni gazdáé, aki még vár. A község új arcát azonban az újfajta emberek, tehát a többség ér­dekei, törekvései alakítják. A többség terveit, jövőjét képvi­selő elnökök, brigádvezetők, egy­szerű tsz-tagok, estétől éjfélig, haj­naltól reggelig törik a fejüket, hogy lesz legalkalmasabb a Sallai, Rá­kosi Csillaga, Vörös Hajnal, Vörös Csillag, Zöld Mező TSZ és az I-es típusú Harcos, Béke, Aranykalász, Uj Élet összefüggő nagy tábláit a különféle növényfélék termelésére, állattenyésztésre, kertészetre, gyü­­gyümölosösre, öntözésre vagy sző­lőültetésre kijelölni. Nincs az a józan paraszt, aki a kis­­pareellás termelés mellett tartana ki, ha csupán a következőket szá­mítja is ki fehéren-feketén. Ebben az esztendőben az egyéniek és a még kezdetlegesen gazdálkodó I.-es tí­pusú csoportok 2737 hold földjén termett összesen 21,094 q búza. A fejlett III. típusú tsz-ekben 650 holdon 8035 q. Az egyéniek átlaga 7.7 mázsának, a termelőszövetkeze­téi 12 mázsának felel meg. Mivel a vak is látja a nagy táblák előnyét, ahol mód van a modem agrotechnikára, a gépi művelés széles alkalmazására, már most ősszel összefüggő táblákon számítanak termelni gabonát s egyebet az I-es típusúak is. így az 5 tsz és 4 tszcs összesen 2591 holdon vet búzát. Minthogy jövőre szégyelnének rosszabbul gazdálkod­ni a tsz község parasztjai, számít­suk úgy, hogy már ekkora terüle­ten érik el az idei 12 mázsát. Eb­ben az esetben a nagyüzemi gaz­dálkodás révén 31.092 mázsát ter­melnek összesen. Az egyéniek mintegy 795 hold búzavetés terüle­téről az idén 7.7 q-át számítva 6129 mázsa kerül betakarításra. — Az egész községben tehát összesen 37,221 q búza terem, azaz — a ter­melőszövetkezeti gazdálkodással 8.092 mázsával több, mint ebben az évben. Ha meggondoljuk, egy 4000 lakosú kisközség ellátására elegendő csak ez a különbözet. portok rendelkezésére. ötvenöt szántó, tíz univerzál-tráktor, négy vontató, tizennyolc aratógép, öt kombájn, harmincöt cséplőgép és ezenkívül a szükséges munkagépek, eke, tárcsa, borona, kultivátor és vetőgép segíti a mezőgazdasági munkák végzését. Őszig 14 új szán­tó-, 4 univerzál-traktor, 3 vontató érkezik a községbe és további eké­ket, tárcsákat és vetőgépeket kap a gépállomás. Az Uj Élet TSZCS tagjai élnek is ezzel a lehetőséggel. Évről-évre gép­állomás traktorok szántanak terüle­tükön s legtöbbször a vetést is traktorvontatású gépekkel végzik. Jelenleg a trágyázással foglalkoz­nak a tagok. Itt is igénybevették a gépállomás segítségét, annak vonta­tójával hordják a trágyát, mert ki­számították, hogy így sokkal gyor­sabban haladnak és jóval keveseb­be kerül, mintha saját fogataikat alkalmaznák. Eddig 30 holdat terí­tettek meg trágyával s két traktor e területeken már el is végezte a mélyszántást, Készítik a magágyat <— Csoda-e, ha valósággal lázban égnek a tsz község Kengyel lako­sai, vezetői. S hogy még biztosab­bak legyenek a tervezésben, tudo­mányos elemzésre talajmintákat vesznek a határ, a csoportok föld­jeiről, bár cselédkoiruk óta volt al­kalmuk megismerni mindem rögét, mint a tenyerüket. Csoda-e, ha a hősi „mag”, a Sal­lai TSZ elnöke, a szerény megjele­nésű, okos szemű Máté elvtárs fej­csóválva mosolyog amikor a tsz új tervei felől faggatjuk: — Azt se tudom, hol kezdjem, annyi újat fo­gunk csinálni. De jó lesz talán az építkezésnél. 50 férőhelyes tehén­­istálló, 300 férőhelyes hizlalda, 2x10 vagcnos góré, 10 holdas dohány­pajta, a 3. tanya villamosítása — kettőé már megvan. Kisvasút, kö­vesét a három tanyaközponthoz, 300 férőhelyes juhhodály, 20 vaso­­nos magtár-átalakítás, előtte tehén­istálló és borjúnevelő, tejhéz — hűtő- és szeparátor-berendezéssel — sorolja s mivel más csoportel­nökök Is ülnek körülötte, bazsa­­lyogva körülnéz. — Elárulom a ter­vünket, igaz, az újságban úgy is benne lesz. 10 lakást építünk a jó­szág-gondozó családoknak. De figyeljünk most a dsrűskék szemű Szabófi elvtárs szavaira, akit annyira szeretnek az újonnan alakult Rákosi Csillaga TSZ tag­­ji, hogy a Sallai-ból hívták meg el­nöküknek; — A mi területűnk a Sallai-éval átél lenben van a vasút másik ol­dalán. Ahogy ők jobban erősítik az állattenyésztésüket, mi is fon­tosnak tartjuk. Már meg is van egy 50 férőhelyes tehémistálló funda­mentuma. ... Sokat tudnak ám a tagok, csak meg kell hallgatni a javslatufcat. Csontos István már ki­gondolta, hogyan alakítsuk ki a brigádterületeket, hogy osszuk el az embereket. Bód-i Gábor, Csató János, Ködmön Imre, Halász Mi­hály, meg Lengyel felhívták a fi­gyelmemet, hogy van egy dombos területünk. 4—5 hold, ami igen jó szőlőtermelésre.., — Nálunk is ésszel élnek ám az új tagok, beleszólnak a tervezésbe — kapja el a szó végét újból Máté elvtárs. Kardos József volt közép­paraszt újbelépő kérte, hogy az új tagokból is válasszunk be az inté­ző bizottságba, a brigádok é-lére vezetőket. Meg is lesz. Bakos Jó­is a kalászosok alá, a jövő hét ele­jén elvetik az őszi árpát. A trágyázást, szántást, vetést az alapszabály értelmében, közösen végzik. A növényápolásnál pedig és a betakarításnál is vigyáznak arra, hogy minden tszcs tag becsületes munkát végezzen. Ha valaki késle­kedik, azt a többiek figyelmeztetik, s ha ez sem használ, a tsz vezetősé­ge napszámosokkal végezteti el a munkát s az illető tag terméséből térítik vissza a kifizetett összeget. Es évben nem került sor ilyen intézkedésre. A tagok a cukorrépát ötször kapálták, más növényeket általában háromszor. Ifj. Rabi Gá­bor hatszor gyomtalanította növé­nyeit. Meg is lehet nézni, hogy mennyi termés lesz azon a terüle­ten. Az Uj Élet TSZCS tagjai jól dol­goznak és jövedelmükből szépen él­nek. Ez. nem marad titok az egyéni­leg dolgozó parasztok előtt sem. Ez évben harminchárom új taggal erő­södött a csoport s földterülete 192 holdról 202-re növekedett. zset szintén volt középparaszt elso­rolta, mennyi- kisebb tanyánk lesz, amit baromfi nevelésre tudunk használni. És látogassunk ki a határ másik végén levő Szabadság-telepre, ahol a Vörös Hajnal székházéban csen­des délutáni beszélgetőiben talál­juk a könyvelő Pista bácsit, az öreg Csontos elvtársat, meg Faze­kas Sándor brigádvezetőt. Figyel­jük csak, hogy ismerik az egész határt. —• Mi inkább növénytermelők vagyunk — közli Fazekas. Itt te­rem a legjobb búza Kengyelen Egy 25 holdas táblánk 17 mázsával fizetett. Az őszi árpánk meg 19 mázsát adott. Néhány szó és kiderül, hogy ta­valy októberben lépett be Fazekas Sándor s rövid idő múlva brigád­vezetőnek választották, — 200 hold most a területe. —- Van valami különbség 8 hold, meg 200 között? — Van-e? — támaszkodik ülté­ben a két karjára, hogy még erő­sebben éreztesse, amit mcnd. Az a különbség, hogy amikor 8 holdon gazdálkodtam, reggel háromkor, sőt kettőkor jártam Jd aratáskor. Mikor kifáradva reggelizni jöttem hazafelé, a csoporttagok akkor in­dultak kifelé. Mégis hamarabb el­készültek mindennel. — Olyan „magam gazdája“ vol­tam. hogy minden télen hóban, fagyban dolgoztam másnak, mert. 160 forintot kellett fizetni a szán­tásért, vetésért, fuvarért... Tavaly megmaradt 192 kg gabonám... — Máscdma-gammal vagyok; — most meg 16 mázsa búzát vittem haza eddig s ebből már semmi fizetni­valóm sincs ... Pedig én azt mond­tam még egy éve is: „Amíg valaki egyénileg gazdálkodik, én is az le­szek”. De az asszony mindig perelt velem: — ott a helyünk, ne ügyet­lenkedjünk már.. j Engedtem az okos szónak. Mindenhol készülnek a tervek, forr az élet Kengyelen. Térjünk be újból a pártszervezethez. Nézzünk a térképre. Kovács elvtárs ujja ott a felső részen a vasút baloldalára mutat. Itt két sor házat építünk, — 400 négyszögöles portáikkal. A fel­szabadulás óta 600 új ház épült a községben. Nagyüzemi gazdálkodók nem lakhatnak akármilyen helyen. Ott a főtér .szélén — mutat abba az irápyba — ártézd kútat fúrunk. Lehetetlen helyzet lenne egy ter­melőszövetkezeti községben, hogy továbbra is csak az állomástól csö­vön bevezetett vizet használjunk. A több száz méter mély kút vizét veze­tékkel a falu alsó és felső részére is eljuttatjuk... 7 iskolaépületünk van a — múltban több volt az analfabéta, mint az ími-olvasni tu­dó —, egy 4 tantermest építünk még a kulturház előtti térre. Ha segít a kormány, kollégiumos rend­szerű lesz. Ezer holdas szövetkezeti gazdák gyermekei nem járhatnak naponta 7—9 kilométerről isko­lába .. ; Majd minden házban van villany, vezetékes rádió. —• 100 tagú népi együttesünk színvonalasabb lesz, mint eddig, pedig élenjár a járás­ban. De ezután a tsz-község együt­teseként szerepel. A nagyüzemi gazdálkodás köve­telményeket szab a közlekedés megiavítására is — siklik tovább a párttitíkár ujja a térképen. Kisvasút lesz a Görgei-telepen, Vörös Hajnalon át, összeköt a héki állami gazda­sággal. Kisvasút kell a Harkámyi­­útra, a Sallaiba... Ahogy a járási pártbizottságnál vázolta Nyitrai elvtárs, a mezőtúri Petőfi, a két­­pói Szabadság és a Salilad tsz kí­vánságára kövezni kérik a szolnoki utat. így Tiszatenyővel, Kétpóval, sőt Mezőtúrral közvetlenebb lesz az út a vasúti szállításhoz. Ez egy­re szükségesebbnek látszik, hiszen a kengyeli példára a szomszéd Te­­nyő parasztságának is jóval több mint fele az új útra tért már. Ami pedig a leggyönyörűbb eb­ben a pártvezette, szép fejlődésben: ezt a sok-sok, jövőt formáló tervet az egykor lenézett cselédemberek valósítják meg. Olyan vezetőkkel, akikből a párt, a termelőszövetke­zet nevelt nagyvonalú embereket. Soroljunk fel belőlük néhányat: Máté János, Szabófi József, Szán­tai Lajos, Gál János, Orovecz Sán­dor, Pokmcs István, Farkas József, OS'gyám József, Kontos Rozália, Majnán József, Olcsók Sándor, Po­­nyokai Mihály, Fórizs Mihály, Fo­dor Ferenc, Nagy Márton. Mező­­gazdasági akadémiát, szakiskolát állatorvosi főiskolát végeztek, ezek az emberek. Szinte valamennyiüket a Sallai Termelőszövetkezet tanít­tatta ki. Ma már egyrészük más­más tsz-ek elnöke, mezőgazdásza, gépállomási szakember. Fejezzük be Kovács párttitkár elvtárs szavaival: — A régi mag­vetők új vetésre készülnek Ken­gyelen. Tóth István A traktorosok „a családhoz tartoznak46 engyelen, a kavicsost és újtanyai részen pár héttel ezelőtt új ter­melőszövetkezet született. 35 család 226 holdon ala­pozta meg az új közös gaz­daságot, A Vörös Csillag TSZ tagjai már az alakuló gyűlésen szivátették: olyan ember kezébe szeretnék adni termelőszövetkezetük irányítását, akinek már tapasztalata van a nagy­üzemi gazdálkodás terén. Ez a kívánságuk meg­valósult. az idősebb test­vér, a Sallai Termelőszö­vetkezet ebben is segítsé­get nyújtott az új útra lé­pett gazdáknak. Misurák Sándor elvtársat, aki 1953. óta igazgatósági tag volt. s így nem csak a munkában, hanem a vezetésben is ta­pasztalatokat szerzett, át­engedték az új tsz-hez. A Vörös Csillag tagjai öröm­mel fogadták Misurák elv­társat, akit elnöknek vá­lasztottak. Az új elnök késedelem nélkül látott munkához. A tagokkal közösen felmér­ték lehetőségeiket, megbe­szélték, hogyan kezdik meg a közös gazdálkodást, hol, mit termelnek. Föld­jeik jórésze kiváló gabn­­natermő terület. Megálla­podtak abban, hogy a ka­vicsost részen és az úgy­nevezett „Kerek táblán” — ami együttesen 120 hold­­búzáé termelnek. z elnök javasolta, hogy ipari nöi>énye­­ket is vessenek, hisz en­nek a jövedelmezőségéről többen egyéni gazda ko­rukban is meggyőződtek. A tagok nem ellensé­gei a jónak, s elhatároz­ták, hogy mintegy 70 hol­don különböző ipari nö­vényt termelnek. Lesz cu­korrépa, kender, étkezési borsó, bab, szegletes led­nek vetésük. Hat holdon pedig dohányt termelnek. Dohány kertészről nem kell gondoskodniuk, Kalóczkal Flóriánra bátran rábízhat­ják ezt a munkát. Az ipari növények ter­mesztésére megkötötték a szerződést, s ennek máris kézzelfogható eredményei vannak. A kendertermelés után járó kedvezményként 50 zsákot és kötőféket vá­sárolhattak. Szükség van a kötőfé­kekre, hiszen a tagok ál­tal behozott 6 pár ló mel­lé még ebben az évben 15—20 tehenet vásárol­nak. 20 anyakocával kez­dik meg a sertéstenyész­tést, baromfitelep létesíté­sét is tervezik, hisz állat­­tenyésztés nélkül el sem képzelhető jövedelmező gazdálkodás. Jó adottságai vannak a közös gazdaság­nak liba, kacsa nevelésére is, mivel 2 hold nagyságú tó fekszik a területükön. Ez a tó nádtermésével is hasznot hoz. A nádat az építkezésnél hasznosíthat­ják. j[f ár ez évben épitkez­­hek. 50 férőhelyes tehénistálló és 100 férőhe­lyes sertésól építkezésé­hez fognak hozzá. A 200 köbméteres silógödröt már készítik is. A tsz földjén ló helyett már traktor szánt. Három traktoristája van a ter­melőszövetkezetnek, akik eddig 45 hold vetőszántást és 26 hold mélyszántást végeztek. Misurák elvtárs mosolyogj mondta: „A három traktoros közül kettő a családhoz tartozik, a fiam és a vejem. ök is tsz-tagok, így saját maguk is érdekeltek abban, hogy jóminőségű munkát vé­gezzenek. Viszont, ha nem igy lenne, én is oda mon­danám nekik, hogy az apá­tok mindenit, ez így nem jól van." Eddig még nincs panasz a traktoristák munkájára. Misurák An­tal, Zagyi András és Sza­bó Mihály jóminőségű gépi munkával biztosítja, hogy már első évben gaz­dag termést adjon a tsz földje, NAGY KATALIN rmés a t s z c s - b e n, — báty szerint gazdálkodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom