Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

II régi magvetők új vetésre készülnek Kengyel termelőszövetkezeti községben

Utazzunk most ki Kengyelre. Nézzük meg, hogy változott meg az élet, egyáltalán formálódott-e, mióta termelőszövetkezeti községgé lett a régi kis zsellérfalu. Hiszen alig két és fél hónapja, hogy Kengyelen is „megmozdult a föld”, ahogy az ottaniak büszkeséggel emlegetik

Menjünk legelőször a forradalmi átalakulás „főhadiszállására” — ezt is a kengyeliek határozták meg így —, a községi pártszervezetbe. Kovács Gyula elvtárs, ez a jókedvű, mindig vitakész fiatalember mindjárt azzal fogad: w

— Már tegnap vártalak benneteket;

— Ki mondta, hogy jövünk?

— Kifütyülte a sárgarigó .;: A megyei laptól elvártuk, hogy írjon rólunk ezután is. mikor termelőszövetkezeti község lettünk ... Ha már a rádió Abádszalóknak félórás köszöntő műsort adott — rólunk meg elfeledkezett — célozza nekünk a kengyeliek sérelmét s mi ezennel tovább is adjuk a Rádiónak.

— Változnak-e az emberek? — ismétli meg maga elé nézve kérdésünket, majd mosolyogva feláll székéből. Odamegy a falon elhelyezett nagy térképhez. Szeme végigpásztázza a vasútvonal két oldalán megrajzolt szántókat, dombokat, dűlőutakat s kezével félkörben nagy mozdulatot tesz. Mintha mondaná: ..így egyesültünk nagy-nagy közösséggé, mint ahogy a térképen összefügg ez a több mint tízezerholdas határ.”

— Jöjjetek el reggel hat óra után. — Egymásnak adják a kilincset a tsz-elnökök. a párttitkárok, brigádvezetők. akik nemrég még egyénileg gazdálkodtak. Párttagok, pártonkívüliek. Volt középparasztok teszik fel a kérdést: „Párttitkár elvtárs, nem jobb volna annak a hatszáz holdas területnek a szélét, azt a huszonöt holdat gyümölcsösnek szánni?” És a térkép mellett félóráig, háromnegyedóráig vitatkozunk .:; Este hét óra körül kezdődik újból a tervezés ;; i

— Hadd mondjam el,

ami az este történt

Van egy parasztunk. 1951-ben lépett ki a Sallai tsz-ből, 8 holdjával. Azóta 19 holdasra nőtte magát. Mikor június elején „megindult nálunk a föld”, egyre többször sűrített a tanácsházán. Mindig a vezetők körül. Hol az elnökhelyettest fogta meg beszélgetésre, hol egy pártvezetőségi tagot. A végén odalyukadt ki: „Felajánlom a földemet a termelőszövetkezetnek, én meg elmegyek dolgozni máshova. Portás szeretnék lenni;;.”

— Idős ember már?

— Dehogy ;:; negyvennégy éves. Más alkalommal megint elcsípett égy vezetőt: „Idefigyelj, elvtárs. Nem akarok én a fejlődésnek ellenállni. Kiadnám a földemet szerződésre a csoportnak. Művelje, én meg megkeresném más úton a kenyerem.”

— Két nap múlva megint a tanácsnál sürgölődött. Meglepte valamelyik tsz-elnököt: „Idefigyelj, ■Tóska. Belépnék hozzátok, hallod-e. De nekem is van kikötésem: — fizessétek ki egyszerre a lovamat.”

— így ment ez hosszú heteken keresztül. Balogh Károlynak mindig volt valami „feltétele”, mindig közelebb jött ahhoz, hogy belép, de csak az ígéretnél maradt. A végén már nem álltak meg neki, ha megszólított valakit. Sőt már a köszönését sem fogadták. Mindenki becsapva érezte magát, hogy a sok ígérgetésből semmi sem lett. Elmentek mellette;

— Tegnap este itt beszélgettünk néhány elnökkel, tsz-taggal. Tervezgettük, melyik szövetkezetnek, hogyan alakítsuk a profilját,' hogy a területének, adottságainak legjobb művelési ágakban gazdálkodjon'. Éppen Kontos János, a Zöld Mező TSZ volt középparaszt elnöke magyarázgatta a térképről, hogy a határ melyik része legjobb gabonatermesztésre és hol kell jobban forszírozni az állattenyésztést, mikor belépett Balogh Károly;

— Nagy csend lett. „Jóestét!”köszönt hangosan, magát is bátorítva. Senki se fogadta. Leült. Mindenki belemerült saját gondolataiba. „Adjatok már egy belépési nyilatkozatot” — tekintgetett körül Balogh, Láttam, igen gyorsan szedi a lélegzetet. Rá se hederítenek. Én se tudtam egy szót se fakajtani. Ülünk, hallgatunk, feszeng mindenki. Nem is folytattuk, amit elkezdtünk.:: Úgy éreztük, hogy nem vagyunk képesek a nagy közös gondokról szót váltani, mikor ott ül köztünk egy ember, akinek az a legfőbb gondja, hogy megszabaduljon a földjétől, pénzt kapjon a lováért.

— Hallgattunk; Nyílik az ajtó. belép a hosszú, szikár Fodor elvtárs. a Vörös Hajnal TSZ elnöke. Kicsit megfelhőzött a nagy némaSágra Balogh Károly szólt neki elsőnek: — Adjál már egy belépési nyilatkozatot, mert ezek itt nem adnak .;: Fodor tétovázott, majd benyúlt a zsebbe, kihúzott egy ívet s nyújtotta Balogh felé. De keze megállt útközben: — Ugyan nem addk, mert nem érdemied te ezt meg — húzta vissza a papírt s letette az asztalra.

— Senki sem nézett arra, de mégis látott a fülével is. Megéreztük, mi játszódhat le Balogh lelkében. Valahogy szólni is akarózott már, de vártunk ..; Megsurrant a papír, ahogy Balogh Károly az asztalon maga elé húzta, aztán hallottuk, ahogy akadozva perceg a toll..: Aláírta, felnézett::; Csend ;;. Egyszerre megszólalt Balogh s már megcsapta a mi szívünket is hangjának kesernyés árnyalata: „Arra tán érdemesít valaki közietek, hogy vállalja a tanúságot?"’

— Persze, hogy lett tanú:: Éreztük mi nagyon, hogy túlzás, amit csinálunk, de másképp sehogyse fordult. Amikor az egész határt ízlelgettük s az új község jövőjén függőt a képzeletünk — mintha egy egészen más világból cseppent volna közénk Balogh a lova gondjával, meg a portás törekvésével;

Igaza van Kovács elvtársnak. A „révbe jutottak” kegyetlen tromfja volt a küzködő Balogh iránt ez az elzárkózás, bármennyire is helyreigazodott minden. Másfelől megmutatta ez a kis epizód a nagy átalakulásban, hogy milyen nehéz a közös ügyek gondjaihoz formált érzésekkel megérteni azt, aki elmaradt, hátul jár.

Térjünk vissza a község első emberének, a párttitkár Kovács elvtársnak térképéhez. Hallgassuk csak, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulása szükségszerűen hogyan

bontogatta Kengyel

egész hözeli jövőrét,

mint egy viruló, friss virágot.

Először is mi volt a múltban a község? Valóban „Puszta-Kengyel”. Nem is volt. Állt belőle az állomás és mellette a csendőrlaktanya. A lakosság háromnegyedrésze Montágh Ákos, Harkányi Anna, Urbán Gáspár, Bagi Gyula, Léderer Anna, Szőke Barna 2000—3000 holdas birtokain sínylődött cselédsorban. A község határából mintegy 700 hold

J ó a t e mert alapsza

A* Új Élet TSZCS már „öreg” csoportnak számit Kengyelen. 1951- ben a cseberéri részen lakó dolgozó parasztok alakították meg az I típusú csoportot, amely arról nevezetes, hogy tagjai az alapszabály szerint gazdálkodnak, fegyelmezetten dolgoznak és jó terméseredményeik vannak. S hogy ez nemcsak hír, azt az évi eredményük is igazolja. ^ Búzaföldjeik átlagosan 11 mázsát adták holdanként. Őszi árpából 17 és fél, tavaszi árpából pedig 12 mázsa volt az átlagtermésük. Kapásnövényeikkel sem vallanak szégyent. Kukoricából 30, cukorrépából 200—250, napraforgóból pedig 14 mázsás termést várnak.

Mi a titka e nagyszerű eredményeknek? Erre egy szóval úgy lehetne válaszolni: a társasgazdálkodás. Földjeik nagy táblákban vannak s ez lehetővé teszi a gépek alkalmazását, a helyes vetésforgók kialakítását.

Jól felszerelt gépállomás áll a tsz-ék és termelőszervetkezeti csővolt 3—5 holdjával az „önálló” parasztoké, elvétve akadt köztük 10 holdas is, — s ebből közel 200 hold Csala, Csonka, Balpataki, H. Tóth Istvánné, id. és ifj. Egyed kulákoké, 12 000 hold az uraké volt.

Ma a határ több mint 80°/(r-a szövetkezeti parasztok ezreié s azé a 200 körüli egyéni gazdáé, aki még vár. A község új arcát azonban az újfajta emberek, tehát a többség érdekei, törekvései alakítják.

A többség terveit, jövőjét képviselő elnökök, brigádvezetők, egyszerű tsz-tagok, estétől éjfélig, hajnaltól reggelig törik a fejüket, hogy lesz legalkalmasabb a Sallai, Rákosi Csillaga, Vörös Hajnal, Vörös Csillag, Zöld Mező TSZ és az I-es típusú Harcos, Béke, Aranykalász, Uj Élet összefüggő nagy tábláit a különféle növényfélék termelésére, állattenyésztésre, kertészetre, gyügyümölosösre, öntözésre vagy szőlőültetésre kijelölni.

Nincs az a józan paraszt, aki a kispareellás termelés mellett tartana ki, ha csupán a következőket számítja is ki fehéren-feketén. Ebben az esztendőben az egyéniek és a még kezdetlegesen gazdálkodó I.-es típusú csoportok 2737 hold földjén termett összesen 21,094 q búza. A fejlett III. típusú tsz-ekben 650 holdon 8035 q. Az egyéniek átlaga 7.7 mázsának, a termelőszövetkezetéi 12 mázsának felel meg.

Mivel a vak is látja a nagy táblák előnyét, ahol mód van a modem agrotechnikára, a gépi művelés széles alkalmazására, már most ősszel összefüggő táblákon számítanak termelni gabonát s egyebet az I-es típusúak is. így az 5 tsz és 4 tszcs összesen 2591 holdon vet búzát. Minthogy jövőre szégyelnének rosszabbul gazdálkodni a tsz község parasztjai, számítsuk úgy, hogy már ekkora területen érik el az idei 12 mázsát. Ebben az esetben a nagyüzemi gazdálkodás révén 31.092 mázsát termelnek összesen. Az egyéniek mintegy 795 hold búzavetés területéről az idén 7.7 q-át számítva 6129 mázsa kerül betakarításra. — Az egész községben tehát összesen 37,221 q búza terem, azaz — a termelőszövetkezeti gazdálkodással 8.092 mázsával több, mint ebben az évben.

Ha meggondoljuk, egy 4000 lakosú kisközség ellátására elegendő csak ez a különbözet.

portok rendelkezésére. ötvenöt szántó, tíz univerzál-tráktor, négy vontató, tizennyolc aratógép, öt kombájn, harmincöt cséplőgép és ezenkívül a szükséges munkagépek, eke, tárcsa, borona, kultivátor és vetőgép segíti a mezőgazdasági munkák végzését. Őszig 14 új szántó-, 4 univerzál-traktor, 3 vontató érkezik a községbe és további ekéket, tárcsákat és vetőgépeket kap a gépállomás.

Az Uj Élet TSZCS tagjai élnek is ezzel a lehetőséggel. Évről-évre gépállomás traktorok szántanak területükön s legtöbbször a vetést is traktorvontatású gépekkel végzik. Jelenleg a trágyázással foglalkoznak a tagok. Itt is igénybevették a gépállomás segítségét, annak vontatójával hordják a trágyát, mert kiszámították, hogy így sokkal gyorsabban haladnak és jóval kevesebbe kerül, mintha saját fogataikat alkalmaznák. Eddig 30 holdat terítettek meg trágyával s két traktor e területeken már el is végezte a mélyszántást, Készítik a magágyat

<— Csoda-e, ha valósággal lázban égnek a tsz község Kengyel lakosai, vezetői. S hogy még biztosabbak legyenek a tervezésben, tudományos elemzésre talajmintákat vesznek a határ, a csoportok földjeiről, bár cselédkoiruk óta volt alkalmuk megismerni mindem rögét, mint a tenyerüket.

Csoda-e, ha a hősi „mag”, a Sallai TSZ elnöke, a szerény megjelenésű, okos szemű Máté elvtárs fejcsóválva mosolyog amikor a tsz új tervei felől faggatjuk: — Azt se tudom, hol kezdjem, annyi újat fogunk csinálni. De jó lesz talán az építkezésnél. 50 férőhelyes tehénistálló, 300 férőhelyes hizlalda, 2x10 vagcnos góré, 10 holdas dohánypajta, a 3. tanya villamosítása — kettőé már megvan. Kisvasút, kövesét a három tanyaközponthoz, 300 férőhelyes juhhodály, 20 vasonos magtár-átalakítás, előtte tehénistálló és borjúnevelő, tejhéz — hűtő- és szeparátor-berendezéssel

— sorolja s mivel más csoportelnökök Is ülnek körülötte, bazsalyogva körülnéz. — Elárulom a tervünket, igaz, az újságban úgy is benne lesz. 10 lakást építünk a jószág-gondozó családoknak.

De figyeljünk most a dsrűskék szemű Szabófi elvtárs szavaira, akit annyira szeretnek az újonnan alakult Rákosi Csillaga TSZ tagji, hogy a Sallai-ból hívták meg elnöküknek;

— A mi területűnk a Sallai-éval átél lenben van a vasút másik oldalán. Ahogy ők jobban erősítik az állattenyésztésüket, mi is fontosnak tartjuk. Már meg is van egy 50 férőhelyes tehémistálló fundamentuma. ... Sokat tudnak ám a tagok, csak meg kell hallgatni a javslatufcat. Csontos István már kigondolta, hogyan alakítsuk ki a brigádterületeket, hogy osszuk el az embereket. Bód-i Gábor, Csató János, Ködmön Imre, Halász Mihály, meg Lengyel felhívták a figyelmemet, hogy van egy dombos területünk. 4—5 hold, ami igen jó szőlőtermelésre..,

— Nálunk is ésszel élnek ám

az új tagok,

beleszólnak a tervezésbe

— kapja el a szó végét újból Máté elvtárs. Kardos József volt középparaszt újbelépő kérte, hogy az új

tagokból is válasszunk be az intéző bizottságba, a brigádok é-lére vezetőket. Meg is lesz. Bakos Jóis a kalászosok alá, a jövő hét elején elvetik az őszi árpát.

A trágyázást, szántást, vetést az alapszabály értelmében, közösen végzik. A növényápolásnál pedig és a betakarításnál is vigyáznak arra, hogy minden tszcs tag becsületes munkát végezzen. Ha valaki késlekedik, azt a többiek figyelmeztetik, s ha ez sem használ, a tsz vezetősége napszámosokkal végezteti el a munkát s az illető tag terméséből térítik vissza a kifizetett összeget.

Es évben nem került sor ilyen intézkedésre. A tagok a cukorrépát ötször kapálták, más növényeket általában háromszor. Ifj. Rabi Gábor hatszor gyomtalanította növényeit. Meg is lehet nézni, hogy mennyi termés lesz azon a területen.

Az Uj Élet TSZCS tagjai jól dolgoznak és jövedelmükből szépen élnek. Ez. nem marad titok az egyénileg dolgozó parasztok előtt sem. Ez évben harminchárom új taggal erősödött a csoport s földterülete 192 holdról 202-re növekedett.

zset szintén volt középparaszt elsorolta, mennyi- kisebb tanyánk lesz, amit baromfi nevelésre tudunk használni.

És látogassunk ki a határ másik végén levő Szabadság-telepre, ahol a Vörös Hajnal székházéban csendes délutáni beszélgetőiben találjuk a könyvelő Pista bácsit, az öreg Csontos elvtársat, meg Fazekas Sándor brigádvezetőt. Figyeljük csak, hogy ismerik az egész határt.

—• Mi inkább növénytermelők vagyunk — közli Fazekas. Itt terem a legjobb búza Kengyelen Egy 25 holdas táblánk 17 mázsával fizetett. Az őszi árpánk meg 19 mázsát adott.

Néhány szó és kiderül, hogy tavaly októberben lépett be Fazekas Sándor s rövid idő múlva brigádvezetőnek választották, — 200 hold most a területe.

—- Van valami különbség 8 hold, meg 200 között?

— Van-e? — támaszkodik ültében a két karjára, hogy még erősebben éreztesse, amit mcnd. Az a különbség, hogy amikor 8 holdon gazdálkodtam, reggel háromkor, sőt kettőkor jártam Jd aratáskor. Mikor kifáradva reggelizni jöttem hazafelé, a csoporttagok akkor indultak kifelé. Mégis hamarabb elkészültek mindennel.

— Olyan „magam gazdája“ voltam. hogy minden télen hóban, fagyban dolgoztam másnak, mert. 160 forintot kellett fizetni a szántásért, vetésért, fuvarért... Tavaly megmaradt 192 kg gabonám... — Máscdma-gammal vagyok; — most meg 16 mázsa búzát vittem haza eddig s ebből már semmi fizetnivalóm sincs ... Pedig én azt mondtam még egy éve is: „Amíg valaki egyénileg gazdálkodik, én is az leszek”. De az asszony mindig perelt velem: — ott a helyünk, ne ügyetlenkedjünk már.. j

Engedtem az okos szónak.

Mindenhol készülnek a tervek, forr az élet Kengyelen. Térjünk be újból a pártszervezethez. Nézzünk a térképre. Kovács elvtárs ujja ott a felső részen a vasút baloldalára mutat. Itt két sor házat építünk, — 400 négyszögöles portáikkal. A felszabadulás óta 600 új ház épült a községben. Nagyüzemi gazdálkodók nem lakhatnak akármilyen helyen.

Ott a főtér .szélén — mutat abba az irápyba — ártézd kútat fúrunk. Lehetetlen helyzet lenne egy termelőszövetkezeti községben, hogy továbbra is csak az állomástól csövön bevezetett vizet használjunk. A több száz méter mély kút vizét vezetékkel a falu alsó és felső részére is eljuttatjuk... 7 iskolaépületünk van a — múltban több volt az analfabéta, mint az ími-olvasni tudó —, egy 4 tantermest építünk még a kulturház előtti térre. Ha segít a kormány, kollégiumos rendszerű lesz. Ezer holdas szövetkezeti gazdák gyermekei nem járhatnak naponta 7—9 kilométerről iskolába .. ;

Majd minden házban van villany,

vezetékes rádió. —• 100 tagú népi együttesünk színvonalasabb lesz, mint eddig, pedig élenjár a járásban. De ezután a tsz-község együtteseként szerepel.

A nagyüzemi gazdálkodás követelményeket szab a közlekedés megiavítására is — siklik tovább a párttitíkár ujja a térképen.

Kisvasút lesz

a Görgei-telepen, Vörös Hajnalon át, összeköt a héki állami gazdasággal. Kisvasút kell a Harkámyiútra, a Sallaiba... Ahogy a járási pártbizottságnál vázolta Nyitrai elvtárs, a mezőtúri Petőfi, a kétpói Szabadság és a Salilad tsz kívánságára kövezni kérik a szolnoki utat. így Tiszatenyővel, Kétpóval, sőt Mezőtúrral közvetlenebb lesz az út a vasúti szállításhoz. Ez egyre szükségesebbnek látszik, hiszen a kengyeli példára a szomszéd Tenyő parasztságának is jóval több mint fele az új útra tért már.

Ami pedig a leggyönyörűbb ebben a pártvezette, szép fejlődésben: ezt a sok-sok, jövőt formáló tervet az egykor lenézett cselédemberek valósítják meg. Olyan vezetőkkel, akikből a párt, a termelőszövetkezet nevelt nagyvonalú embereket. Soroljunk fel belőlük néhányat: Máté János, Szabófi József, Szántai Lajos, Gál János, Orovecz Sándor, Pokmcs István, Farkas József, OS'gyám József, Kontos Rozália, Majnán József, Olcsók Sándor, Ponyokai Mihály, Fórizs Mihály, Fodor Ferenc, Nagy Márton. Mezőgazdasági akadémiát, szakiskolát állatorvosi főiskolát végeztek, ezek az emberek. Szinte valamennyiüket a Sallai Termelőszövetkezet taníttatta ki. Ma már egyrészük másmás tsz-ek elnöke, mezőgazdásza, gépállomási szakember.

Fejezzük be Kovács párttitkár elvtárs szavaival: — A régi magvetők új vetésre készülnek Kengyelen.

Tóth István

A traktorosok „a családhoz tartoznak46

engyelen, a kavicsost és újtanyai részen pár héttel ezelőtt új termelőszövetkezet született. 35 család 226 holdon alapozta meg az új közös gazdaságot, A Vörös Csillag TSZ tagjai már az alakuló gyűlésen szivátették: olyan ember kezébe szeretnék adni termelőszövetkezetük irányítását, akinek már tapasztalata van a nagyüzemi gazdálkodás terén.

Ez a kívánságuk megvalósult. az idősebb testvér, a Sallai Termelőszövetkezet ebben is segítséget nyújtott az új útra lépett gazdáknak. Misurák Sándor elvtársat, aki 1953. óta igazgatósági tag volt. s így nem csak a munkában, hanem a vezetésben is tapasztalatokat szerzett, átengedték az új tsz-hez. A Vörös Csillag tagjai örömmel fogadták Misurák elvtársat, akit elnöknek választottak.

Az új elnök késedelem nélkül látott munkához. A tagokkal közösen felmérték lehetőségeiket, megbeszélték, hogyan kezdik meg a közös gazdálkodást, hol, mit termelnek. Földjeik jórésze kiváló gabnnatermő terület. Megállapodtak abban, hogy a kavicsost részen és az úgynevezett „Kerek táblán” — ami együttesen 120 holdbúzáé termelnek.

z elnök javasolta, hogy ipari nöi>ényeket is vessenek, hisz ennek a jövedelmezőségéről többen egyéni gazda korukban is meggyőződtek.

A tagok nem ellenségei a jónak, s elhatározták, hogy mintegy 70 holdon különböző ipari növényt termelnek. Lesz cukorrépa, kender, étkezési borsó, bab, szegletes lednek vetésük. Hat holdon pedig dohányt termelnek. Dohány kertészről nem kell gondoskodniuk, Kalóczkal

Flóriánra bátran rábízhatják ezt a munkát.

Az ipari növények termesztésére megkötötték a szerződést, s ennek máris kézzelfogható eredményei vannak. A kendertermelés után járó kedvezményként 50 zsákot és kötőféket vásárolhattak.

Szükség van a kötőfékekre, hiszen a tagok által behozott 6 pár ló mellé még ebben az évben 15—20 tehenet vásárolnak. 20 anyakocával kezdik meg a sertéstenyésztést, baromfitelep létesítését is tervezik, hisz állattenyésztés nélkül el sem képzelhető jövedelmező gazdálkodás. Jó adottságai vannak a közös gazdaságnak liba, kacsa nevelésére is, mivel 2 hold nagyságú tó fekszik a területükön. Ez a tó nádtermésével is hasznot hoz. A nádat az építkezésnél hasznosíthatják.

j[f ár ez évben épitkezhek. 50 férőhelyes

tehénistálló és 100 férőhelyes sertésól építkezéséhez fognak hozzá. A 200 köbméteres silógödröt már készítik is.

A tsz földjén ló helyett már traktor szánt. Három traktoristája van a termelőszövetkezetnek, akik eddig 45 hold vetőszántást és 26 hold mélyszántást végeztek. Misurák elvtárs mosolyogj mondta: „A három traktoros közül kettő a családhoz tartozik, a fiam és a vejem. ök is tsz-tagok, így saját maguk is érdekeltek abban, hogy jóminőségű munkát végezzenek. Viszont, ha nem igy lenne, én is oda mondanám nekik, hogy az apátok mindenit, ez így nem jól van." Eddig még nincs panasz a traktoristák munkájára. Misurák Antal, Zagyi András és Szabó Mihály jóminőségű gépi munkával biztosítja, hogy már első évben gazdag termést adjon a tsz földje, NAGY KATALIN

rmés a t s z c s - b e n, — báty szerint gazdálkodnak