Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 július 23. Bulganyin: A hidegháború végét akarjuk ! & Szovjetiinié nagyjelentőségű javaslatai a négy Kormányfő cslltöriffki tanácskozásán a leszerelés, az atomfegyverek eltiltása és az eurónai biztonság érdekében Genf, július 21. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szó­vivője csütörtökön megtartott saj­tóértekezletén elöljáróban bejelen­tette, hogy a kormányfők csütörtöki értekezlete a külügyminiszterek ja­vaslatára korábban kezdődött. Az ülésen Bulganyin szovjet miniszter- elnök elnökölt. A csütörtöki ülésen a kormányfők elhatározták, is­mét megbízzák a külügyminisz­tereket, hogy péntek délelőtt 10 órakor kezdődő ülésükön vizsgálják meg a napirend 1, és 2. pontját. (A német kérdést és az európai biz­tonság kérdését. A szerk.) Iljicsov bejelentette az újságíróknak, hogy a csütörtöki ülésen benyújtott két szovjet javaslatot oszt ki közöttük. A kormányfők csütörtökön a na­pirend 3. pontját, a leszerelés kérdését vitatták meg. A négy kormányfő kifejtette állás­pontját az atomfegyvereik betiltá­sának kérdésében; Bulganyin miniszterelnök a szovjet küldöttség nevében ja­vasolta a fegyverzet csökken­tését, valamint az atomfegyver betiltását. A leszerelést csak akkor lehet meg­valósítani — mondotta —, ha véget- vetnek a hidegháborúnak; Nagy­szabású leszerelés1 program meg­valósítása csakis ebben az esetben lehetséges; Bulganyin miniszterelnök ezután emlékeztetett a május 10-i szovjet javaslatra.; A hidegháború végét akarjuk — jelentette ki. — Nem azért, mert ez bennünket jobban nyugtalanít, mint másokat, ha­nem azért, mert azt akarjuk, hogy a népek között jobb kap­csolatok létesüljenek; A szovjet küldöttség véleménye szerint helyes lenne, ha a kormány­fők indítványoznák az ENSZ-nek, fogadjon el olyan javaslatot, amely véget vet a hidegháborúnak, csök­kenti az államok közti feszültséget és helyreállítja a bizalmat. Enélkül nem lehet véglegesen megoldani a függőben levő nemzetközi problé­mákat. A szovjet kormány szerint már most megegyezést kell létesíteni a négy nagyhatalom között; köte­lezettséget kell vállalniok arra, hogy nem használják az atom- és hidro­génfegyvert. Fel kell szólítani a többi államokat is, hogy csatlakoz­zanak egy ilyenértelmű nyilatko­zathoz, anélkül, hogy megvárnák egy általános nemzetközi megálla­podás létrejöttét e tárgyban. Ezután Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke szólalt fel. Kijelen­tette: egyet ért azzal, hogy a lesze­relés nagyon fontos kérdés. Az Egyesült Államok igen fontos elvet szögezett le, mégpedig azt, hogy a fegyverkezés szigorú ellenőrzését kell alkalmazni. Ez az Egyesült Ál­lamok számára elsőrendű fontos­ságú feltétele annak, hogy meg­egyezés jöjjön létre a lefegyverzés kérdésében; Eisenhower elnök ezután közvet­lenül a szovjet küldöttséghez for­dult és kijelentette: — Mi, két nagyhatalom, bor­zalmas fegyverekkel rendelke­zünk. Kell, hogy megegyezés létesüljön köztünk. Eisenhower elsősorban azt java­solta, az Egyesült Államok és a Szovjetunió állapodjon meg abban, hogy tisztázza a fegyveres erők po­tenciálját. Másodsorban: mind a két ország tegye lehetővé a kölcsö­nös ellenőrzést repülőgépről felvett fényképek formájában. Ez a kölcsö­nös bizalom tanújele lenne és meg­egyezéshez vezethetne. Fame francia miniszterelnök ki­jelentette, hogy egyetért az Eisen- hower-javasolta ellenőrzéssel. Ez a pont rendkívül fontos — mondotta. — Franciaország e tárgyban memorandumot terjeszt be a pénteki ülésen. Ilyen megállapodás a kérdés mag- vát jelenti — mondotta. Eden brit miniszterelnök be­jelentette: örömmel fogadta a május 10-i szovjet javaslatot. Ügy véli, hogy ezek a javas­latok közelebb hozzák egymás­hoz a négy nagyhatalom állás­pontját. Kijelentette: helyesli Eisenhower elnök javaslatát az ellenőrzésről. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kor­mány helyesen teszi, hogy a lesze­relés kérdését a nemzetek közti bi­zalomhoz kapcsolja. Ezt a bizalmat meg kell teremteni. A bizalom nél­külözhetetlen ahhoz, hogy sikerrel oldják meg a függőben levő nem­zetközi kérdéseket. Fokozatosan, állomás ról-állo­másra kell előre haladni a leszerelés útján. A jelenlegi ülést — mutatott rá Eden — úgy kell tekinteni, mint kez­detet. Az. angol javaslat ;— mondotta — szerényebb. Vajon nem lehetne-e kö zös ellenőrzési módszerben megál­lapodni a jelenleg Európában levő fegyveres erők tárgyában? Ez a ja­vaslat kísérletül szolgálhatna egy, a továbbiakban foganatosítandó na- gyobbszabású művelethez. Ez nincs ellentétben az ENSZ leszerelési al­bizottságának munkájával. Az an­gol küldöttség úgy véli, hogy az al­bizottságnak folytatnia kell tevé­kenységét, amíg az sikerre nem ve­zet; Bulganyin miniszterelnök, mint az ülés elnöke kijelentette: Az ál­lamfők őszinte nyilatkozatainak nagy fontossága van a jövőben le­folytatandó tanácskozások szem­pontjából. Javasolta, ajánlják a külügyminiszterek­nek, hogy vizsgálják meg a most megvitatott problémát ab­ból a célból, hogy határozati • javaslatot terjesszenek a kor­mányfők az ENSZ elé. Bulganyin miniszterelnöknek ezt a javaslatát a másik három kor­mányfő elfogadta; Sajtóértekezlete végéh Iljicsov bejelentette, hogy a külügyminisz­terek pénteken délelőtt 10 órakor ülnek össze, hogy ilyenértelmű ajánlást dolgozzanak ki, A Szovjetunió javaslata as Európában fennálló államcsoportok közötti szerződés alapelveiről Genf, július 21. (MTI) A béke megerősítésének vágyától vezéreltetve és • felismerve annak szükségességét, hogy minden esz­közzel hozzájáruljanak a nemzet­közi feszültség csökkentéséhez és a bizalom megteremtéséhez az álla­mok közötti kapcsolatban, a Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia kormányai megál­lapodásba jutottak abban, hogy az európai béke fenntartása érde­kében állna szerződési kötni az Északatlanti Szövetségben és a Nyu­gateurópai Unióban résztvevő álla­mok, másrészt a varsói szerződés­ben résztvevő államok között. E szerződés a következő elveken ala­pulhatna: I. Egyrészt az Északatlanti szer­ződésben és a párizsi egyezmények­ben résztvevő államok, másrészt a varsói szerződésben résztvevő ál­lamok kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak fegyveres erőt egymás ellen. Ez a kötelezettség­vállalás nem csorbíthatja az álla­moknak az egyéni vagy kollektiv önvédelemre vonatkozó jogát, mint ezt az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye fegyveres agresszió esetén előírja. 2. A szerződésben résztvevő ál­lamok kötelezik magukat arra, hogy tanácskoznak egymással min­den olyan esetben, amikor olyan véleményeltérések vagy viszályok támadnának közöttük, amelyek fe­nyegethetnék az európai béke fenntartását. 3. A szerződés ideiglenes jellegű és addig marad érvényben, amíg fel nem váltják egy olyan másik szer­ződéssel, amely az európai kollek­tív biztonsági rendszer megterem­tésére vonatkozik. A szovjet küldöttség határozattervezete a fegyverset csökkentéséről és az atomfegyver betiltásáról A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői — hogy csökkentsék a feszültséget az álla­mok közötti kapcsolatokban, meg­erősítsék a kölcsönös bizalmat egy­más között és kiküszöböljék egy új háború veszélyét — szükségesnek tartják, hogy erőfeszítéseket tegye­nek egy olyan nemzetközi megál­lapodás lehető leggyorsabb megkö­tése érdekében, amely a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonatkozik. Miután eszmecserét folytattak a fegyverzet csökkentéséről, az atom­fegyver betiltásáról, a következők­ben állapodtak meg. 1. Az Amerikai Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság fegyveres erőinek szín­vonalát egy-másfél millió főben ál­lapítják meg mindegyik hatalomra vonatkozólag, Angliára és Fran­ciaországra vonatkozólag 650 000— 650 000 főben. Magától értetődik, hogy á Kínát illetően előirányzott színvonal kérdését, valamint más, idevágó kérdéseket, melyek Kina fegyveres erejére vonatkoznak, a Kínai Népköztársaság kormányának részvételével kell megvizsgálni. Egyetlen más állam erőinek szín­vonala sem haladhatja meg a 150 —200 000 főt; ezeket egy ezzel fog­lalkozó nemzetközi értekezleten kell egyetértőleg megállapítani. 2. Az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltása akkor lép majd életbe, amikor a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők megállapított csökkentését 75 szá­zalékban már végrehajtották. E fegyvernek az államok fegyverze­téből való kiküszöbölése és meg­semmisítése a fegyverzet megálla­pított csökkentésének utolsó 25 szá­zalékában való végrehatása közben fejeződik majd be. Ettől kezdve minden atom-anyagot kizárólag bé­kés célokra fognak felhasználni. 3. Ugyanakkor, amikor megkez­dődik a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó intézkedé­sek végrehajtása, a négy hatalom — még az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltásáról szóló egyezmény életbelépte előtt — ünnepélyes kö­telezettséget vállal, hegy nem al­kalmazza a nukleáris fegyvert, melyet — ami őket illeti — betil­tottnak tekintenek. E szabály alól kivétel engedhető meg az agresszió elleni védelem céljából, ha a Biz­tonsági Tanács ilyenértelmű dön­tést hozott. 4. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonat­kozó program végrehajtásának egyik első intézkedéseként az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat, hogy beszüntetik az e fegyverfajtákkal kapcsolatos kísérleteket. 5. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vonat­kozó intézkedések végrehajtása fö­lött hathatós nemzetközi ellenőr­zést létesítenek. 6. A négy hatalom kormányfői megbízták a külügyminisztereket, igyekezzenek megvalósítani a szük­séges egyetértést azokban az eddig függőben maradt kérdésekben, ame­lyek a fentemlített megállapodás­sal kapcsolatosak. E megállapodást meg kell vizsgálni az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Iü A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői — azzal az eltökélt szándékkal, hogy nem fogják megtűrni az atom- és hidro­génfegyver alkalmazását, amely az emberi lények tömeges kiirtásának fegyvere; valamint azzal, az eltökélt szándékkal, hogy megóvják a. népe­ket egy pusztító atomháború veszé­lyétől — ünnepélyesen kijelentik: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország kötelezik magukat arra, hogy addig is amíg létre nem jön a nemzetközi meg­állapodás a fegyverzet csökkenté­sére és az atomfegyver betiltá­sára vonatkozólag — nem fogják elsőnek alkalmazni az atom- és hidrogénfegyvert egyetlen or­szág ellen sem és felhívják az összes többi államokat, hogy csat­lakozzanak ehhez a nyilatkozat­hoz. A. varsói Kultúra és tudomány palotájának ünnepélyes átadása Varsó (TASZSZ), Július 21-éú Varsóban ünnepélyes keretek kö­zött felavatták és átadták a lengyel kormánynak a kultúra és tudo­mány palotáját, amelyet a Szovjet­unió építtetett saját munkaerejével és eszközeivel ajándékul a testvéri lengyel népnek. Az ünnepségen résztvett Boles- law Biea-ut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, A. Zawadziki, az államtanács elnöke, J. Cyrankie- wicz, a Minisztertanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottsá- ságának tagjai, az államtanács és a kormány tagjai. Ugyancsak részt­vett az ünnepségen a szovjet kor­mányküldöttség, élén M. A. Szusz- lowal, az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával. Az ünnepségen résztvettek a Kí­nai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok kor­mányküldöttségei, P. K. Ponomarenko, a Szovjet­unió varsói rendkívüli és megha­talmazott nagykövete a szovjet kor­mány nevében és J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke a lengyel kor­mány nevében aláírta az átadási jegyzőkönyvet, majd P. K. Pono­marenko beszédet mondott, majd az összegyűltek viharos tapsa kö­zepette átnyújtotta J. Cyrankie- wiczneik a palota kulcsát. J. Cyramfciewicz ezután válaszbe­szédet mondott. * Jegyzőkönyv a varsói kultúra és tudomány palotájának átadásáról. Varsó (TASZSZ). — A jegyző­könyv leszögezi, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségének kormánya ezennel ellen­szolgáltatás nélkül átadja a Len­gyel Népköztársaság kormányának a Szovjetunió munkaerejével és eszközeivel Varsóban épített kul- túra és tudomány palotáját, a szov­jet nép ajándékát a testvéri lengyel népnek. A kultúra és tudomány palotáján nak épülete 230 méter magas köz- ponti részből és ehhez csatlakozó 3 — 5 emeletes 7 oldalszárnyból áll, Az épület térfogata 817,500 köbmé- tér, helyiségeinek területe összesen 113,600 négyzetméter. Az épületben van egy 3500 sze- mély befogadására alkalmas kon­gresszusi terein, vannak előadóter­mek, munkatermek és dolgozószo­bák a Lengyel Tudományos Aka­démia, a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság, va­lamint a Társadalomtudományi In­tézet számára, itt található az ipari és technikai kiállítás, kéttermes filmszínház 880 férőhellyel, 430 sze­mélyes hangversenyterem, 960 sze­mély befogadására alkalmas két előadóterem, 765 férőhelyes drámai színház, 460 férőhelyes gyermek­színház. Vannak az épületben to­vábbá tomaasamekek, sportter­mék, úszómedence, röplabda és ken sárlabda terem, 930 személyes le­látókkal, stb. A varsói kultúra és tudomány palotáját a Szovjetunió ipari mód­szerekkel 3 év és 2 hónap alatt építette fel és határidő előtt adta át rendeltetésének. A kultúra és tudomány palotájá­val egyidejűleg a Szovjetunió min­den ellenszolgáltatás nélkül átadja a Lengyel Népköztársaság kormá­nyának a Varsóban épült „Barát­ság“ lakótelep összes lakóépületeit, szolgálati és egyéb épületeit A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya és a Lengyel Népköztársaság kormá­nya úgy tekinti a Szovjetunió által Varsóban felépített kultúra és tu­domány palotáját, mint a szovjet és lengyel nép örök, megbontha­tatlan barátságának jelképét. — (MTI), Svájc elnökének estebédje a genü értekezleten résztvevő Kormányküldöttségek tiszteletére Genf (TASZSZ.) M. Petitpierre Svájc elnöke, július 21-én estebé­det-adott a négyhatalmi kormány­fői értekezleten résztvevő szovjet, amerikai, angol és francia kor­mányküldöttség tiszteletére. Szovjet részről jelen volt N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K.. Zsukov, A. A. Gro- miko és P. I, Jersov svájci szovjet követ. Amerikai részről D. Eisenhower, J, F. Dulles, D. Anderson, J. Ha- gerty, F. Willis, az Egyesült AHa­Ősszeültek a külügyminiszterek Genf (MTI.) A négy nagyha­talom külügy minisztere pénteken 11 órakor negyedik munkaülésre ült össze Dulles elnökletével, Eden és Dalles megbeszélése Genf (MTI.) Mint a Reuter je­lenti, Eden brit miniszterelnök és Dulles amerikai külügyminiszter pénteken megbeszélést folytatott a reiggelizőasztalnál a brit miniszter­elnök genfi tóparti villájában. Fogadás a moszkvai nagykövetségen Moszkva (TASZSZ.) A. Wau- ters moszkvai belga nagykövet jú­lius 21-én, Belgium nemzeti ün­nepe alkalmából fogadást adott. i— (MTI.) * ,mok svájci nagykövete és Eisen­hower őrnagy volt jelen. Angol részről A. Eden, H. Mac­Millan, N. Brook, A. Kirkpatrick, H. Caccia és L. Lamb, a svájci an­gol nagykövet vett részt az est­ebéden. Francia részről megjelentek E, Faure, A. Pinay, L; Joxe, R. De Margerie, A. Berard és E. Dennery svájci francia nagykövet. Az estebéden jelen volt még D, Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, (MTI.) .... i . GENFI HÍREK Genf (MTI.) Egyes megfigye­lők szerint nem lehetetlen, hogy pénteken a kormányfők genfi ér­tekezletén éjszakai ülésre kerül sor. Általában úgy vélik, hogy a szombat délelőttöt a záróközlemény megszerkesztésére fordítják, • Genfben sok szó esik a külügy­miniszterek legközelebbi értekezle­téről, amelyet a kormányfők elv­ben állítólag mér elhatároztak; Korábban arról beszéltek, hogy erre a találkozásra New Yorkban az ENSZ ülésszaka idején kerül majd sor; később Genfet emleget­ték az értekezlet színhelyeként, most pedig az a lehetőség is fel­merült, hogy a külügyminiszterek október elején Bécsben ülnek ösz- sze. Végleges döntés e tekintetben még nem történt. (MTI.) KÜLFÖLD Tirana (ATA). Az Albán Mun­kapárt Központi Bizottsága július 19—20. között Tiranában megren­dezte a sajtó dolgozóinak találkozó­ját. A találkozón megjelent Gogo Nushi és Liri Belishova, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára. Berlin (MTI). A Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya a Svájcban tartózkodó Brentano kül­ügyminiszter hazatérése után előre­láthatólag kedden vagy szerdán rendkívüli minisztertanácson foglal­kozik a genfi négyhatalmi értekez­let következtében kialakult nemzet­közi helyzettel. Berlin (MTI). Theodor Heuss bonni államelnök csütörtökön meg­tekintette és jóváhagyta a nyugat­német hadsereg tisztikara és le­génysége számára tervezett egyen­ruhákat, amelyeket amerikai minta szerint készítettek. A szárazföldi csapatok csukaszürke, a légierők I HÍREK égszínkék, a tengerészkötelékek sö­tétkék egyenruhát kapnak. U j Delhi (Uj Kína).1 A csütör­töki indiai lapok jelentése szerint indiai politikai körök mély aggo­dalmukat fejezték ki a Ngo Dính Diem által sugalmazott heves tün­tetés miatt, amely Szaigonban a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság el­len lezajlott; A Hindustan Standard kijelenti, hogy hivatalos körök véleménye szerint a tüntetést tervszerűen ké­szítették elő és hivatalosan bújto- gatták, hogy megfélemlítsék a bi­zottságot és „a délvietnami kor­mány részéről elszánt erőfeszítéssel szabotálják a genfi egyezményt’’. A lapok rámutatnak, hogy a tün­tetést július 20-án rendezték, azon a napon, amikor Észak- és Dél- Vietnam között meg kellett volna indulniok a tárgyalásoknak az ál­talános választások előkészítéséről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom