Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

aast« áZQLNOKMEGYEI NÉFLAB 1355 július íü. A PETOF1-ISKOLÁ lóbb tagjaj neveljék elvhű marxis­tákká. A párt-véigrahajtóbizottaágak Alig -sgy hónapja fejeződött be s. DISZ íl. kongresszusa. Váródban, falun egyaránt lelkes munka folyik, hogy az oW hozott határoza­tokat mielőbb végrehajtsuk. A kongresszus egyik fontos fel­adatiként jelölt? mag egész ifjúsá­gunk szocialista szellemben való nevelését. Azt kell elérni, hogy digzistáinknál a szó és a tett egy legyen. Olyan ifjúságot kell nevel­nünk. amelyik életvidám, nem fél a nehezebb feladatok megoldásától sem és mindenkor készen áll pár­tunk követésére. A .,Hűség a párt­hoz, hűség a néphez!“ — jelszónak, mely a DIS? zászlaját áksiíti, tet­tekben — magasabb termésered­ményben, kiválóbb minőségű áruk­ban — kell megnyilvánulni;. Hogy ezeket a feladatokat diszis- táink teljes sikerrel meg tudják ol­dani, szükséges, hogy állandóan gyarapítsák marxista—leninista indáinkat, A Petőfi iskolák az elmúlt évnél is gazdagabb tartalommal várják me­gyénk ifjúságát. Az első évfolya­mon megismerkedhetnek hazánk s az emberiség nagy szabadsághar­cainak történetével, kommunista mártírjaink életével, a II. évfolya­mon pedig szocialista építésünk kérdésével és az egyre szélesedő békeharccal. Természetesen mind­két évfolyam foglalkozik a DISZ II. kongresszusának anyagával is. Megyénk diszistái és DISZ-en kívüli fiataljai már eddig is nagy számban jelentkeztek Petőfi isko­lára. A Karcagi Szabad Ifjúság TSZ diszistái például egytől-egyig je­lentkeztek. Egyre többen érzik, hogy a marxizmus-feminizmus ismerete nélkülözhetetlen mindennapi mun­kájukban. hogy a marxizmus-le- ninizsnus harcolni, győzni és élni tanít. , Mi szükséges ahhoz, hogy ifjú­ságunk politikai érdeklődését hiánytalanul kielégítsük? Elsősor­ban pánt-hű, le!k?s marxista-le­ninista propagandista, aki szívesen vállalkozik a propaganda munka egyik legszebb feladatára, az ifjú­ság nevelésére. Olyan verető kell, aki ismeri pártunk pálinkáját, gazdag tapasztalattal rendelkezik és szilárd politikai meggyőződésre neveli a reá'bjzott hallgatókat. Az ifjúság közötti propaganda- munkára különösen nagy körülte­kintéssel kell kiválogatni a veze­tőket. Szükséges, hogy a szilárd elvhűség, nagy lelkesedéssel és sze­rető szívvel párosuljon, mert a po­litikai oktatásban résztvevő fiata­lok is úgy fognak lelkesedni; ke­lünk nagyszerű harcáért, ahogyan vezetőjük lelkesedik. Az ifjúság kö­zötti propaganda munkára különö­sen érvényes az a megállapítás, hogy rossz propagandista — rossz politikai oktatás, jó propagandista, — jó politikai oktatás.“ Az ifjúság között dolgozó pro­pagandistának nem elég ismerni a történelmet, a Petőfi iskola anya­gát, hanem szívvel-lélekkel segíte­nie ksll szocialista építésünket. Feladataink megnőttek és ezzel nőttek propagandistáinkkal szem­ben a követelmények is. Fontos, hogy ifjúságunkat pártunk legkivá­sagitségével különösen jól oldották meg ezt a feladatot a Szokjék vá­rosi, a Jászberényi. Jászapáti járási DISZ VógTehajtóbizottssgok, aho) a Petőfi iskolák propagandistáinak 95—96 szzflléka párttag E munká­ban azonban sok javítani való van még termelőszövetkezeti városaink­ban Petőfi iskoláink propagandistái elvhű pedagógusokból, kiváló gaz­dasági vezetőkből, mérnökökből, agronómusokhól tevődnek nsgze. így például bekapcsolódott e'bbe a munkába Király Ernő, a Szolnoki Gépállomás üzemgazdásza és Lak- ner Kálmán, a Papírgyár mérnöke. Ifjúsági szövetségünk vezetői — ebben az évben először — szintén nagy számban vezetnek Petőfi is­kolákat. Pártsaerveseteink segítse­nek abban, hogy a legkiválóbb tech­nikusok. agromórnysok. gazdaság- vezetők az eddiginél is nagyobb számban vállalják píitmegbízaíás- kémt ifjúságunk marxista-leninista nevelését. A Petőfi iskolák propagandistái készen állnak az új oktatási évre. Mind elvhű, lelkes elvtárs, aki ezt a munkát vállalta. Ez természetes is. -mert azok, akik zavaros nézete­ket vallanak, akik nem törekednek arra, hogy állandóan gyarapítsák marxista-leninista tudásukat, ivam lehetnek Petőfi iskoláinkon ifjúsá­gunk — a párt aranytartaléka — marxista nevelésének irányítói. Majoros Károly Megjelent a Propagandista júliusi száma A folyóirwt első helyen közli Csa­tár Imre cikkét; A DISZ II, Kon­gresszusa után, amisly az ifjúság szocialista nevelése terén előttünk álló legfontosabb feladatokkal fog­lalkozik, A Propagandista munkájához c. rovat közli Búza Márton: Az osz­tályharc éleződése a szocializmus c-pítése időszakában című cikkét, amely a szoeializmus építése idő­szakában folyó osztályharc álbalá- ncs törvényszerűségével és idő­szerű kérdéseivel foglalkozik. Bé­gen Imre: A fokozatosság elvének érvényesítése a mezőgazdaság szo­cialista átalakításában c. cikk? a mezőgazdaság szocialista átszerve­zés* terén előttünk álló feladatok íobb megértését segíti elő. Vértes Imre: A jobboldali elhajlás elleni harc kérdései a szocializmus épí­tésének időszakában c. cikkében a löbboldali elhajlás lényegével, for­rásaival, fő megnyilvánulási for­máival és az ellene való harc he­lyes módszereivel foglalkozik. A népgazdaság ídősairű kérdései c. rovatban jelenik meg Tauszk György cikke: Az anyagtakarékos­ság fejlődésünk fontos tartaléka, A válasz a Propagandista kérdé­seire c. rovat közli Balogh Elemér: Miért van kibékíthetetlen ellentét­ben a vallás a tudománnyal? — c. cikkét, amely a tudomány és a val­lás gyökeres ellentétét világítja meg. A nemzetközi; kérdések e. rovat összefoglalót közöl az «tamilt hónap fő külpolitikai eseményeiről. A propagandamunka tapasztala­taiból rovat közli Molnár Endre; Súlyos hibák a politikai gazdaság­tan szakosított tanfolyamok szer­vezésében, Szatmári Miklós: A pro­pagandisták bevonása a pártokta­tási év előkészítésébe c. cikkét és Gaái Ferencné hozzászólását a párt­oktatás irányításáról folyó vitához. Varsóba megy CS. TAKÁCS MÄR1A, a Karcagi Gépállomás brigádvezetője. Bri­gádja tavaszi tervét 163 százalékra teljesítette, Vállalták, hogy a VIT kezdetére — 85 százalékos üzem­anyagfogyasztással — nyári tervü­ket 119 százalékra teljesítik. Cs. Takács Mária résztvesz a varsói VIT-en. GYOMAI GYÖRGY; KINT A JUHSZÉLEN Cánta József házasodik. Veszi ^ magának házastársul Oláh Liba Sándor hajúdon leányát, Jú­liát. Erre az ünnepélyes alkalomra az istállót kiürítették. A tehenet, bor­jút átvitték a szomszédba. A bir­kákat kitelepítették a tanya mögé. A UörömrÚQÓkat fölszedték, hogy ne akadályozzák a táncotokat. A jász­lakat ledeszkázták. A pókhálókat környetlen körül leseprűzték. Az ablakok üvegét ragyogóra mosták. A falat bemeszelték. A földet leta­pasztották és beszórták tövekkel. Egyszóval olyan takaros mulatóter­met csináltak, amilyen nincs az összes határban. Azután előálltak a lányok, a menyasszony szívbéli barátnői. És zöld fenyögallyakkal, meg színes papírláncakkal úgy kidiszítették a tálakat, hogy olyan kegyetlengyö- györű valami még az álomban sincs. Mondták is az öregasszonyok. — Hát, ami igaz, az igaz. A mi szövetkezetünknek még nincs kul- turháza, vagy iskolája, ahol egy rendes ünnepséget lehetne tartani. De ez a helyiség olyan takaros, hagy felér sok kulturházi teremmel. 4 z öreg Sánta József, a szövet­** kezet juhásza, elgondolkozva nézegette a nagy készülődést. És mint gazda, utolsó számvetést csi­nált magában. — A birkák nyúzva lógnak a kamrában. Alattuk hallgat egy ha­sas hordó bar. Az asszonyok két napja sütik a tésztákat. Reggeltől estig fűi mindig a keinen\p*. Az asz­talokat, lócákat most hozzák. Egye­dül a muzsika elintézés van még hátra. A dűlőről két kocsi fordult be a tanya felé. Tele kcsskeiabú aszta- lócákkal, székekkel. — Mindent elhoztatok? — kér­dezte az öreg. — Mindent! — kiáltották a legé­nyek. A kocsik odakanyarodtak az is­tálló elé. A fiatalok szedegetni kezdték lefelé a portékát. Hordták egyenesen a tetthelyre. A konyha felől értelmes szagok ^ vágódtak az orrokba. Tyú­kok, kacsák illatoztak ott tepsik­ben. S amikor kinyílt a kemence- ajtó, és a pecsenyéket vajjal kene- gették végig, olyan jószágok áradoz­tak mindenfelé, hogy a három ku­tyának megállás nélkül csörgött a kívánalomtól a nyála a tanya előtt. — Nincs fennakadás semmiben. Megy minden takaroson. — Édesapám, intézkedett már a muzsikáról? —■ áll egyszer a vőle­gény az apja elé. A vőlegény öles, vállas, pirosarcú fiatalember. Pontosan olyan, mint az apja. Csak a ráncok nem lepték még el úgy az arcát, mint az apjáét. — Mingyávt intézkedek — veszi elő a pipáját az öreg. Kényelmesen rágyújt. S elgondolkozva kérdezi. — Te, kedves gyerekem, milyen muzsl’-át szeretnél leginkább? — Én megelégszek egy gramofon­nal is. Kihozom a faluból. Hozok vele vagy ötven lemezt. Azzal mu­lathatunk fogyásig. Oszt, ami a legfőbb, így egy büdös vasba nem kerül az egész téteméity A z öreg arcán még jobban ösz­F* szeszaladnak a ráncok erre a szólásra. Pillantása elkalandozik a messzeségbe, túl a jegenyéken, a határon, a keserves múltba, amikor még az uraságé volt itt minden rög és minden fűszál — Amikor a legöregebb bátyádat házasítottam, egy szál eiterág volt az egész banda, A mánk bátyádat egy keserves harmonika nyikorgása mellett engedtem szárnyra. Mert akkor koldus voltam, Nyomorult urasági cseléd, akinek nem telt csak cilerásra. De most szövetkezeti tag, szövetkezeti juhász vagyok. Nem gondolod tán, hogy a te lakodalma­dat is egy keservesen nyivákoló masina mellett táncoljuk végig. — Vo« a lemezeken mindenféle nóta. — Mégsem igazi az. Nem azt mu­zsikálja az, amit én akarok! — De nem kerül semmibe. —• A pénz nem számit most, édes gyerekem. Tudhatod jól. Azért ne solcat szavalj. Hanem vedd az irányt először Szőrös Pistának, on­nan meg Fekete Lajosnak. De rög­vest. Oszt mondd meg nekik, hagy várom őket teljes felszereléssel. A legény nagyot néz. Mit akar az apja egyszerre két bandá­val is? Mert Szőrös Pistának ma- gyarbandája van, egyszerű tanyasi emberekből, akik bicskával farag­ták a hegedűjüket és a téli estéken tanulták meg a nótákat. A vonójuk végére mindig piros pántlikát köt­nek a lakodalmakban, és úgy mu­zsikálnak. hogy ríva fakadnak még az ág&cafák is a tanyák körül. Fekete Lajosnak ezzel szemben rezesbandája van. Itt a. tagok mind katonai trombitások voltak valami­kor. S hozzájutva a hangszerekhez, bandát alakítottak. — Mind a kettőhöz menj! De se­besen! -r- fújja az öreg a füstöt, s elgondolkozva néz az ég kékségébe. Ragyogó novemberi reggel van. A mezők fölött ezüstszínű ökörnyálak úsznak lomhán. A dűlő melletti fák­ról haldokolva hullanak lefelé a ber»*BÍWM levelük. 5 fúl * szövet­Mennyül a nép tiasviiataloin kormányfőinek genfi értekeznie Genf (MTI), Július 18-án, hét­főn délelőtt — magyar idő szerint U óra 16 perckor — megnyílt a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete. Az ülés előtt a volt népszövetségi palotában az ENSZ tisztviselői még az utolsó szükséges előkészületeket tették meg. Á film, a televízió és a sajtó fényképészei készülékeikkel a nép­szövetségi palota lapos tetején he­lyezkedtek el, hogy onnan készítse­nek felvételeket a palotához érkező kormányfőkről és kíséretükről. A történelmi jelentőségű Ülésre elsőnek Faure francia miniszterel­nök és Pinav külügyminiszter ér­kezett meg. Tíz perccel 11 óra előtt megérkezett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja, a következő gépkocsi­ban foglalt helyet V, M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere es G. K. Zsukov marsall, honvédelmi miniszter. Ezután csaknem egyidőben érke­zett meg Eisenhower amerikai el­nök, valamint Eden brit. miniszter­elnök és kísérete. A tanácskozás megkezdése előtt lehetővé tették a fotóriportereknek, hogy a tárgyaló teremben, — ahol a kormányfők és kísérőik egy ha­talmas, négyszögletű asztal körül foglalnak helyet, mindegyik oldalon öten-öten — felvételeket készítse­nek. A genfi kormányfő- értekezlet hétfői tanácskozásain Eisenhower amerjkai elnök elnököl. (MTI). <4% első jelenlétek a genfi kormányfői értekezlet első üléséről Genf (MTI). Mint már jelentet­tük, Genfben a volt népszövetségi palotában hétfőn délelőtt magyar- idő szerint 11 óra 16 perekor — megkezdődött a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete. A tanácskozó terembe lépő kor­mányfőket és kíséretüket Dag Hammarakjöld, az ENSZ főtitkára üdvözölte, emlékeztetve arra, hogy az egész világ népei várják ennek az értekezletnek az eredményeit, „amelynek a valamennyi nemzet békés megegyezésére irányuló cél­kitűzései az Egyesült Nemzetek Szervezete általános politikáiénak keretébe illeszkednek." Az ENSZ főtiikára ezután azt az óhaját nyilvánította, hogy az ér­tekezlet ,a minden nép által óhaj­tott célra jusson.“ Az első ülés első szónoka Eisen­hower amerikai elnök volt, majd Faure francia miniszterelnök szó­A MTI tudósítója jelenti Géniből Genf (MTI.) Gama László, a Ma­gyar Távirati Iroda kiküldött tudó­sítója jelenti: A négy kormányfő világszerte nagy érdeklődéssel várt értékez- lete hétfőn délelőtt; magyar idő szerint 11 óra 16 perckor nydlt meg az ENSZ genfi palotájában. Az épületet az érdeklődők hatalmas tömege vette korul. Az épületbe azonban csak néhány fényképész és televíziós közvetítő juthatott be. A világ minden részéről egybe- gyülit újságírók hatalmas tömege a sajtóházban televíziós közvetítő • út­ján kíséri figyelemmel az esemé­nyeket. Az ENSZ-palota elé elsőnek a francia küldöttség érkezett meg: Faure és Prnay, Nagy tapssal fo­gadták az egybegyűltek az ezután érkező szovjet küldöttség gépkocsi­jait. Előbb Bulganyin és Hruscsov, majd Molotov és Zsukov szállt ki az autóból. Rövid várakozás után az épület bejárata elé gördültek az amerikai küldöttség megerősített 'biztonsági kísérettel övezett autói, majd nyomban ezután az angolok érkez­tek meg. Az egybegyűltek és a svájci rendőrség motorkerékpáros rend­kezet földjén, kint a juhszélen mél­tóságteljesen mozog a nyáj. A legény eltűnik az avas kazal ‘ * mögött. Az öreg pedig körül­ballagja a tanyát. Megnézi, jó he­lye lesz-e a bográcsoknak, amikben majd a birkák faggyúé teste fői. Be­megy a konyhába. Figyeli az asszo­nyokat, az ángyikékat, komaasszo­nyokat. nászasszonyokat. Meghall­gatja a kárálásukat. — Hajnal óta mind az öt folyvást egyszerre beszél — csóválja ször- nyűlközve a fejét s visz nekik még egy kancsó bort a kamrából. — Igyatok, asszonyok, hiszen úgy hall­gattok, mint akinek nem jutott krumpliföld! Az asszonyok olyan visításba kez­denek, mint a vércsék. S mikor le­kortyolják a kancsó tartalmát, még nagyobb tűzzel magyaráznak. _ I? mlékszik-e, Jóska bácsi, mi­kor az én lakodalmamra nem volt hús, oszt kend hozott egy esett birkát? — kiabálja az egyik. — Egészséges jószág volt az. Az uraság se evett annál soha jobbat. Csak hát esett volt — mosolyog az öreg s a nagy kiabálás elől bemene­kül a nagyházba. Ledől egy kicsit a kanapéra. S a nagy elgondolko­dások során megállapítja, hogy hol­nap virrad rá élete egyik legszebb örömnapja. Mert az eddigi életsor az uraságnál nem ért annyit, mint egy keserves kurjantás. Csak kín­lódott az emberfia, mint a kutya, de bolhán, meg rühön kívül mást nem szerzett. Ds most már nem nyomorult urasági cseléd, hanem jóformán a maga gazdája, aki va­lóságosan úgy fogadhatja a vende­geit. mint gazda. Igazi gazda, aki­nek még azt is megmondta az el­nök, hogy köteles holnap kitűzni azt az érmet, amit a múltkor tű­zött Pesten a mellére a miniszter, (Folytatása következik.) fenntartó osztagai körében egy­aránt feltűnést keltett, hogy az amerikai küldöttség autóiból az út minden kanyarulatánál széfeskan- májű szaimakalapotvlseló bizton­sági ügynökök ugrottak ki s he­lyezkedtek el az útvonal mentén. Hasonló ügynökök vették körül Eisenhower elnök várakozó gép­kocsiját. A küldöttségek közül az amerikaié érkezett a legnagyobb biztonsága szolgálattal. Az ENSZ-palota hatalmas Ülés­termében négyszögalaban helyezték el a tárgyalóasztalokat: az angolok, az amerikaiakkal kerültök szembe, a szovjet küldöttele a franciákkal Eisenhower mellett Dulles, Bulga­nyin mellett balra Molotov, jobbra Hruscsov és Zsukov, Eden mellett MacMillan, Faure mellett Pinay foglalt helyet. A négyhatalmi értekezlet két nap óta teljesen megváltoztatta a város képét, Az emberek valóság­gal lábban ágnak. Ezerkétszáz új­ságíró, sokszáz megfigyelő, fény­képész s a diplomaták kísérőinek tömege érkezett Genfbe. A város­ban természetesen nem lehet szo­bát kapni, a szállók túlzsúfoltak s igen sokán béreltek szobát magám- lakásokban. Az újságírók részére kitűnően berendezett sajtóház megzavart han­gyabolyra emlékeztetett. Az újság­írók körében igen jó hangulat ural­kodik, gyakran lehet szívélyes be­szélgetésbe merülve együtt látni a Pravdától Zsukovot. az Interna­tional News Servieeíöl Kingsbury 1 Smitht, Tabouis asszonyt az Infor- maMontól, Sulzibergert a New York Timestő!, Remsacot a Framc-Tireur- től és Pierre Courtade-ot az Hu- manitétől. MegEiayb’dk köriben általában bizakodás és mérsékelt derült­ség uralkodik. Hangsúlyozzák, hogy az amerikaiak előbb hó­napokig nem akartak beleegyezni a tárgyalásokba, küldöttségük pe­dig mest igyekszik majd a tanács­kozásokon való előrehaladást a le­hető legnagyobb mértékben fé­kezni. Az amerikai küldöttség szél­sőséges szárnyának taktikája arra irányul, hogy a lehető legkevesebb kéidést intézzék el most. s a pro­blémák megoldását lehetőleg a kül­ügyminiszterek legközelebbi érte­kezletére bízzák. Eisenhower hír szerint azt javasolja majd, hogy ezt a külügyminiszteri értekezletet New Yorkban tartsák az ENSZ kö­vetkező ülésszaka során. Megfigye­lők véleménye szerint akkor majd a technikai szempontok nagyon sok mindent meggátolhatnak- (MTI.) [megnyílt l a Sfoinoki Halász Szövetkezei \ ; gyönyörűen berendezett f halász csárdája I Kossuth Lajos-u. 9. sz„ I ahol állandó­an kapható : halászlé és mindenféle hal-étel frissen fogott ha lakból és kitűnő termelői < borok,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom