Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-15 / 165. szám

1955 július 15 SZCLNOEMEGEEl NÉPLAP 3 Kiallla a prnhát a Szolnoki Vasipari Vaiiaiat sdjátkészífményű szalma-présgépe A Szolnoki Vasipari Vállalat udvarán rendezett sorokban áll­nak az üzem első sajátgyártmányú gépei. A kékszínűre festett szálas- takarmány és szalmaprés első 20 darabos sorozata átadásra készen áll. Az üzem műszaki és fizikai dolgozói aggódva, mint szeretett gyermekük első lépéseit, figyelik az új gép próbahajtását és a Be­gyűjtési Minisztérium szakemberei­nek véleményét. A telep kapuján egymásután gör­dülnek ki első útjukra, s a Tárház előtti téren magas szalmabcglya várja a munkára kész termelőesz­közöket. Rövid idő alatt megtörté­nik az első darab beállítása. Hal­kan sivít a villanymotor s ütemes mozgásra lendül a tömőkar végén levő fogazott fej. A gép megállta helyét. Egy és fél perc alatt 45— 50 kilogrammos bálákat készít. — Jóleső öröm és büszkeség tölti el a körülöttem álló szakembereket, ami Jogos is, hiszen új gyártmány­nyal gazdagították a magyar ipart. Molnár elvtárs, a vállalat igaz­gatója mondja, hogy új termékük népgazdaságunknak jelentős deviza megtakaiítást is eredményez, mert a gépet eddig csak Ny ugat-Né­metországban készítették. A hazai konstrukció ezenkívül jelentés munkaerő-megtakarítást is jelent. Mig a német gyártmány kiszolgá­lásához 8 ember volt szükséges, a mienkhez hárem is elegendő. Látogatás a Patyolat üzemében 4 Patyolat Vállalat felvevő üzleteiben új hirdetmény vonta ma­gára a figyelmet az elmúlt napok­ban. A felirat azt adja tudtára a közönségnek, hogy a „Vállalási ha­táridő három hét”. Mi tette ezt le­hetővé? Hiszen alig 1—2 hónappal ezelőtt még a hat hét is kevés volt egy-egy ruha tisztítására. Ennek a hirdetménynek a nyomán indultam el a Mártírok útján levő üzembe. A telepre belépve, mindjárt szem­betűnik a változás egyik oka. Tá­gas, világos és egészséges műhelyek sorakoznak egymás mellett. A régi telep, amely a Tabánban állott, a kapitalista rendszer rossz, lidérces emlékévé vált. Az új telepen a tiszta helyiségekben több újonnan beállított gép könnyíti meg a beér­kező ruhák mosását, tisztítását. A v egy tisztítást végző üzemrész ra­gadja meg érdeklődésemet, mert a részleg munkája szerepelt napiren­den a legtöbbet és itt a legszembe­tűnőbb a javulás. .4 beérkesS férfiruhákat, női kosztümöket és szövetruhákat új el­járással, a száraz vegytisztítássál szabadítják meg a rajtuk éktelen­kedő foltoktól. Ez a ruhák anyagá­nak megkimélését és élettartamá­nak meghosszabbítását jelenti. Az eddigi nedves módszer azt jelen­tette, hogy a ruha szappanos és vegyszeres vízbemártott kefék dör­zsölésének volt kitéve, ami nem egy esetben nem hozott kielégítő ered­ményt. Most a Tricoloretilén oldat­ba mártott kefével dörzsölik meg a ruhák pecsétes, foltos részét, ami csak körülbelül 20 százalékos ned­vességet eredményez. Ezután egy új gépnek a tisztítódobjába helyezik, ahol rövid ideig könnyenilló vegy­szer hatásának teszik ki, majd ugyanebben a gépben végzik el a ruhában lévő nedvesség eltávolítá­sát, centrifugális erő segítségével. Ezután már csak a vasalás követke­zik. Természetesen ezt a tisztítási módot csak akkor lehet alkalmazni, ha a beadott ruha nem túlságosan szennyeződött. 4 határidő lerövidítéséhez azonban jelentős segítséget nyújt a vasalónők munkája is. A.Z eddigi vi­zesruhával történő gőzölés helyett már előre gőzölt ruhák vasalását végzik, ami lehetővé tette, hogy tel­jesítményük az eddigi S—9 darab­ról 14—15 darabra emelkedjen. A szövetkezet mezőgazdászát választották meg elnöknek Kocsis Mihály elvtárs egy esz­tendővel ezelőtt került a mezőtúri Gorkij Teimeloszovettoezet'bs me­zőgazdásznak. Nagy szüksége volt ennek a közös gazdaságnak a fia­tal mezőgazdasági szakember lel­kes munkájára. A gywngekiezű, s szakmailag nem eléggé képzett ve­zetők ugyanis a közös gazdálkodás­ban rejlő rengeteg lehetőséget, nem használták ki. Különösen hadilábon állottak a gépesítéssel és az agro­technikai eljárások alkalmazásával. Négyzetes kukoricát azon a címen nem vetettek, hogy elég a kapálás­sal bajlódni. A maradi vezeték nem ismerték M, hogy a bő ter­mést biztosító négyzetes vetésnek az az egyik legfőbb előnye, hogy a gépek munkábaállításával kevesebb kézierőre van szükség és kapa he- lvett kultivátor végezheti a gyom­talanítást. Az elmúlt év tavaszán a gabo­nafélék gyengén teleltek. Műtrá­gyára leit volna szükség, hogy megerősítsék a búzát. A szövetke­zet igazgatósága meg is rendelte a műtrágyát, de csak azért, hogy ne érje szó a ház elejét. A műtrágya kiszórásáról már nem gondoskod­tak. S ezeknek a hibáknak a ká­rát a tagok érezték a legjobban. Egyszer sem volt olyan termes, amilyenre számítottak, s amit el- rhettek volna. Nem teljesítették a termelési terveket. Nem a közös azdálkcdásban volt a hiba, hanem primitív vezetési módszerekben, yek végsősorban a belső fe­lem lazulásához vezettek. Ezek- tán mondani sem kell. hogy Ko- sis Mihály éppen a huszonnegye- ik órában érkezett. A fiatal mezőgazdász látta, mi a elyzet, s azon volt. bogy a lehető eggyorsabban megszüntesse a leg- irívcb'b hibákat. Sok fáradságába kerül* egy-egy helyes agrotechnikai eljárás alkalmazásáról meggyőzni a szövetkezet igazgatóságát. Mun­kájának .mégis volt eredménye. *— év tavaszán az őszi kalászosokból 20 holdat felültrágyáztak, 122 hol­dat pedig fejtrágyázták. Ilyen még nem volt a Gorkij TSZ-ben. S a tagok most. a várható termésered- k láttán örülnek, hogy meg­fogadták Kocsis Mihály tanácsát. Búzából közel 4 mázsával több lesz a holdankénti átlagtermésük, mint az elmúlt évben volt Az őszi árpát már learatták s ezekben a napokban hozzákezdenék a búza betakarításéhoz is. Kocsis Mihály megnövekedett tekintélyé­vel elérte, hogy a közös gazdálko­dás előrehaladása érdekében a ga­bonabetakarítás 85 százalékát gé­pesítek a Gorkij TSZ-ben. Ezzel egyidőben elvé,gzik a tarlóhántást és a másodvetést is. Kocsis elvtársinak oroszlánrész? van abban, hogy a kapásnövények gyomtalanok és szépen gondozot­tak. Itt is a kukorica nagyrészét a gépállomási kultevátorok kapál­ták meg. A Gorkij TSZ tagjai va­lamennyien munkaszeretö, szorgal­mas emberek s örülnek eredmé­nyeiknek, a várható jövedelemnek. Ahogyan az egyik munka követte a másikat, úgy ismerték fel egyre jobban, milyen nagy szükség lenné Kocsis Mihályhoz hasonló, szak­mailag jól képzett vezetőre. Külön­böző gyűléseken, brigádértekezléte- ken már hón apókba! ezelőtt szó- vátéttek a tagok, hogy nagyobb önállóságot és intézkedési tehetősé­get kellene adni Kocsis elvtársnak. „Olyan ember a mi mezőgazdá­szunk, akivel lehlet dolgozni és le­het jó eredményeket elérni“ — mondották. — A tagok tervezgeté- Seinek az tett az eredménye, hogy néhány héttel ezelőtt Kocsis Mihályt meigválasztották elnöknek. örömmel fogadta a szép meg­bízatást és vállalta tisztét. „Eddig is sokat gondolkodtam azon, ho­gyan biztosíthatnám a termelő­szövetkezet minél gyorsabb fejlő­dését, előrehaladását A tagok segítségével most még könnyebben megvalósít­hatjuk a boldogulásunkat szolgáló terveket“ — mondotta az új elnök. Tervei valóban olyanok, ame­lyek könnyű szerrel megvalósítha­tók. Első és legfontosabb felada­tának tartja a talajerő visszapót­lását. Erre kevés gondot fordított idáig a Gorkij TSZ vezetősége. 25.000 mázsa érett istállótrágya be­ver az istállók környékén. Ezt a nagymennyiségű trágyát a Gorkij TSZ tagjai szeptember 15-ig ki­hordják a földekre. A közös gazdaság földjeit két­oldaliról folyóvíz öleli körül. Az öntözésadta lehetőségeket még sem használták fel eléggé. Mindössze három hold kertészetük volt. Jö­vőre tíz holdas öntözéses kertésze­tet létesítenék. A tagok helyeslik új elnökük javaslatait és a szép terveket közös erővel meg is való­sítják. A kenyérgabona állami szabadfelvásárlási rendszere megakadályozza a spekuláció elburjánzását Magyarország az egész világon híres gabonájáról és kenyeréről. Mindenki előtt ismeretes, hogy még 5 évvel ezelőtt is jelentős mennyisé­gű gabonát exportáltunk külföldre. Ebben az évben azonban az ország kenyerét csak külföldről hozott ga­bonából tudtuk biztosítani. Feltehe­tő a kérdés, hogy mi ennek az oka, Nem az, hogy nem tudjuk megter­melni a népünk ellátásához szüksé­ges gabonamennyiséget. A hibák gyökere abban van, hogy az utóbbi években rosszul gazdálkodtunk a búzával. A liberalizmus, a megalku­vás és fegyelmezetlenség miatt egyre nagyobb méreteket öltött a spekuláció és a gabona pazarlása. A mi megyénkben is sok példát lehet­ne felhozni arra, hogy ellenséges és üzérkedő elemek a kenyérgabona elpocsékolásával igyekeztek megne­hezíteni a kenyérellátást. Hogy csak egy párat említsünk: Dobos Ferenc besenyszögi kulák együtt lakik ve­iével, Donkó Demeterrel, aki szin­tén egy 62 holdas kuláknak a cse­metéje. Jelenleg 22 hold terület van a birtokukban. Már tavaly ősszel igyekeztek szabotálni a kenyérgabo­na vetéstervet és nem vetették el a kötelező mennyiséget. Tavasszal pótlólag 2 hold búzát kellett vet­niük, A tavaszi búza szénen kikelt és fejlődött. A kulákok azonban mindenképpen gátolni akarták a kenyérellátást. A gyönyörű búzára ráhajtották jószágukat és másfél holdat lelegeltettek. Gilszkl János ugyancsak besenyszögi kulák pe­dig 1.200 négyszögöl rozsot legelte­tett le, amely kb. 516 ke. termést adott volna. Az ellenséges és spekuláló ele­mek a megtermelt gabonát is po­csékolják. Tiszaföldváron például Ürmds Mária. Tóth Mária és két tár­suk a könnjtű pénzszerzést keresve 8 kereszt gabonát loptak el Máté Mihály dolgozó paraszt terméséből. Szabó János kétpéi kulák esete, — aki a búzát jószágaival etette meg, — sem egyedüli. E példák Is Igazolják, nagyon idő­szerű volt gátat vetni a gabonával történő spekulációnak és pazarlás­nak. Ezt a célt szolgálja és egész népünk érdekét védi az az Igazsá­gos és jogos rendelkezés, mely sze* rint a kenyérgabona felesleg egy részét az állam megvásárolja a dote gozó parasztoktól és termelőszövet-j kezetektől. A kenyérgabona szabadd felvásárlásának rendszere biztosít-» ja, hogy a kenyér és lisztellátás bő*i ségesebb legyen és hazai termésből fedezhessük szükségleteinket. Az államunk által megállapított felvásárlási ár, amely búzánál 240, rozsnál 220 forint, minden becsüle- tes dolgozó parasztot kielégít. Csak azok híresztelik, hogy ez az ár ala-« csony, akik spekulációs célból akar­nak nagyobb mennyiségű gabonát felvásárolni. A becsületes dolgozó parasztoknak az a véleménye, hogy tisztességes jó ár ez, amelyet álla­munk megállapított. Emlékszünk az elmúlt nyárra, amikor a búza szabadpiaci ára 150—180 forint volt, Ennél jóval több a 240 forintos ár, Ezenfelül a termelő minden mázsa gabona után 20 kgr. korpát kap 150 forintos mázsánként! áron. Ez szín-» tén nagy segítséget jelent a dote gozó parasztoknak, ha figyelembe vesszük, hogy a szabadpiacon az elmúlt hetekben a korpa ára 400 fo­rint volt, sőt egyes helyeken ennél is több. A műtrágya juttatás, a mélyszántási kedvezmény mind azt igazolja, hogy a rendelet messze­menően figyelembe veszi a dolgozó parasztok érdekeit. A termelőszövetkezetek az eddig felsorolt juttatásokon kívül a mű­trágya juttatásnál, illetve mély­szántásnál a kenyérgabona minden mázsája után az egyéni parasztok­nál megállapított 30 Ft-os eng-eete mennyel szemben 35 forintos áren­gedményt kapnak. Amennyiben a tsz-ek e kedvezményt nem veszik igénybe, helyette szabad választá­suk szerint építőanyag juttatást igé-i nyelhetnek állami fogyasztói áron. A gabona beadás és a kötelező állami felvásárlás tervének teljesí­tése nemcsak egyes termelők ügye, hanem az egész község érdeke is. E tervek teljesítése után kapnak jo­got arra, hogy gabonafeleslegükkel szabadon rendelkezzenek. Ezt kell tudatosítani a népnevelőknek. Ma­gyarázzák meg: a munkásosztály és egész népünk elvárja a dolgozó parasztoktól, hogy minél több ke­nyeret juttassanak asztalunkra. fl larlőhántást elhanyagoló szakemberek kár! okoznak a termelőszövetkezeteknek A tiszafüredi járás termelőszövet- kezetedfasn július 10-ig 183 kát. hold búzát, 27 hold rozsot. 330 hold ár­pát arattak le. Az aratás azonban nem teljes a tarlóhántás nélkül, hi­szen most kell megteremteni a jö­vő évi nagyobb termés alapját. Ez­zel szemben a tiszafüredi járásban mindössze 124 hold tarlót hántottalc meg eddig az Ideig, vagyis 2 százalékra teljesítették a tarlóhántási tervet. Igen komoly gátlója a tarlóhántás­nak a tiszafüredi járásban és me­gyénk többi részeiben is a maradi- ság. Ennek magyarázasára aztán Levelezőink a nagy nyári munkákról Termelőszövetkezetünkben a búza aratását megkezdtük, Jelenleg hat kombájn, tizenegy arató és ké­vekötő gép végzi az új kenyér be­takarítását, Ha kell, vasárnap is dolgozunk. 2575 hold búzavetésünk van, s bizony ezt a gépek segít­sége nélkül képtelenek volnánk le­aratni. Mi pedig úgy számolunk, hogy július 20-ig nemcsak levág­juk, hanem 54 vagon gabonát át is adunk az állam rendelkezésére. — Meg kell fogni a munka végét az igaz, de. azt a lehetőséget, amit a gyorsbeadásí rendelet biztosit, nem szalasztjuk eL Az 54 vagon július 20-lg beadott gabonáért 54 ezer forint prémiumot kapunk, A tarlóhántással is haladunk. Augusztus 20-ig 150 hold repcét vetünk, hogy takarmánykészletün­ket szaporítsuk. A 3. számú üzem­egység vezetője Gál Antal elvtárs és a többi tagok is úgy igyekeznek, hogy az aratás nagy csatájában ők legyenek az elsők a tsz-ben, CSÓTÖ GÉZA levelező. Túr ke. ve, Vörös Csillag TSZ. * A Béke TSZ-ben SÍ hold őszi ár­pa aratását befejezték. Terjéki An­tal traktoros aratógépével 2S holdat vágott le. A „PetőfV'-nél 24 holdat vettek le géppel. Az egyénileg dol­gozóknál sincs már talpon őszi árpa. A Békében eddig 36 hold másodve­tést is csináltak és folyamatosan- végzik a tarlóhántást. A tsz-ek mun­kája eredményességének láttán új belépők vannak. Farkas Béla, aki a községben lakik, de eddig Buda­pesten dolgozott, most belépett a Béke TSZ-be. Pál Józsefné is most lett tagja ugyanennek a tsz-nek. A Petőfi TSZ-be Sípos Béla kérte leg­utóbb felvételét. A tagok szívesen fogadták. ROTHSTOCK TIBORNÉ levelező Jászjákóhalma- GAZDASÁGI HÍREK ­használja. A kombájn egy óra alatt 2,2 hektárnyi terület gabonáját aratja le és csépeli el. Az NDK résztvesz a zágrábi nemzetközi árumintavásáron Hivatalos jelentés szerint a Né­met Dmedkratikus Köztársaság részt vesz a Zágrábban szept. 2—13-a kö­zött tartandó nemzetközi áruminta- vásáron. Az NDK mindenekelőtt precíziós műszereket, optikai cik­keket és könyveket mutat be. Növekszik a Szovjetunióban a közszükségleti cikkek gyártása Most összegezték a közszükség­leti iparcikkek minisztériumának kezelésében lévő vállalatok 1955. első félévi munkájának eredmé­nyeit. A készárutermelés értéke a múlt esztendő azonos időszakához különféle elméleteket gyártanak: Mesterszálláson például Petneházi elvtárs. Mezőtúron Baronies Ernő elvtárs olyanformán nyilatkozik, hogy takarékoskodni akarnak, s azért nem hántanak tarlót. Helyet­te a nyári mélyszántást szorgalmaz­zák. Elfeledkeznek arról, hogy a mezőgazdaságban takarékosság az, amikor a vízzel takarékoskodunk; Aki pedig tarlót nem hánt, az a vizet pocsékolja. Az ilyen maradi ember nem törődik azzal, hogy a tarlóhántás elmulasztásával a jövő évi kapásnövényeknél már elhanya­golt egy gyomirtást, s ez jövőn# há­romszor annyi kiadást jelent a ter­melőszövetkezetnek; .A tarlóhántást ellianyagolólc súlyos mu­lasztást követnek el a növényvédelem tekintetében is, hiszen ezt a kővetkező évben csak újabb kiadással lehet heiyrehozni. A jól hántolt és ápolt tarlóban megindul a talajélet. A levegő nit­rogénjét megkötő baktériumok leg­alább annyi értékű nitrogént visz­nek a talajba. mint amennyibe a tarlóhántás kerül. Ezek után felte­hető a kérdés, hol itt a takarékos­ság. A tarlóhántást elhanyagoló, az aratás után azonnali tarlóhántásért nem küzdő mezőgazdászok maradi nézeteikkel rendkívül nagy kért okoznak a termelőszövetkezeteknek. Az is súlyos hiba. ha a tarlóhán­tás az ellenőrzés hiányában nem megfelelő. A Jászteleki Alkotmány TermeiSszBvet" keretben a tsz tagjai Igen helyesen nem vetlek át 10 hold tarlóhántást, mert Szűcs Endre kihelyezett agronó- mus elmulasztotta az ellenőrzést, s a tarlóhántás minősége nem volt meg­felelő. A jászapáti járásban is van javí­tanivaló a tarlóhántás tekintetében; Július 10-ig ebben a járásban is mindössze 2 százalékra teljesítették a tarlóhántási tervet, holott 397 hold árpát. 36 hold rozsot és 44 hold búzát már learattak. A tarló­legeltetés helyett célszerűbb a tar­ló azonnali tárcsázása, felszántása, s a másodvetéshez megfelelő mag­ágy készítése. Esős nyárra van ki­látás. Az eddig elvetett másodnövé­nyek már csaknem mindenfelé ki­keltek. A tarlólegeltetés helyett rö- vidtenyészideiű kukorica, naprafor­gó, csalamádé. szudáni fű. tarlóré­pa. káposztarepce vetésével pótol­ják a takarmányt a termelőszövet­kezetek. Ez sokkal több és nagyobb tápértékű takarmányt ad, mint a tarló legelő. A magyar Ipar is részt vesz a plovdivi vásáron Az idén szeptemberben tizenha­todszor rendeznek a bulgáriai Plovdivban nemzetközi árumimta- /ásárt, amelyen hazánk is részt /esz. A külkereskedelmi vállala­tok már útnak indították a kiállí- :ásra kerülő magyar árukat. Első­sorban gépeket, járműveket muta­tunk be. Érdekesség lesz a vasűt- ielző berendezés, amelyet a kiállí­táson működés közben mutatnak be. Elkészült az első kínai kombájn A pekingi mezőgazdasági gép­gyár dolgozói elkészítették az első kínai arató-cséplő gépet. A kom­bájnt az északkelet-kínai Hajlung- csiang tartomány Tungpeh nevű állami gazdaságának adják át, amely mar az ez évi aratásnál fel­képest hatmilliárd rubellel emelke­dett, 5 85 millió méter pamutszöve- tet, 2,8 millió méter gyapjúszöve­tet, 3,8 millió méter lenszövetet, több mint 3 millió pár bőrlábbelit, nagymennyiségű konfekcióárut, rö­vidárut és egyéb cikket gyártottak terven felül. Az angol légiforgalmi társaságok nyugtalankodnak Az angol légiforgalmi társaságo­kat nyugtalanítják azok a kedvez­mények, amelyeket az Egyesült Ál­lmok kormánya nyújt a Lufthansa nyugatnémet légiforgalmi társaság­nak. Thompson, a Daily Mail lég­ügyi szemleírója a következőket ír­ja: „A Lufthansának nyúj*ott te­kintélyes jogok azt jelentik, hogy a németek öt-hat év múlva komoly versenytársai lesznek a British Overseas Airways Corporation leg­jövedelmezőbb légijáratainak"

Next

/
Oldalképek
Tartalom