Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

1955 július 14. szolnokmegyei néplap 5 Ötévi börtönre ítélte a bíróság Szabó János kétpói állataival búzát etető, spekuláns kulákot »•y • vmummtifím Kutyából nem lesz szalonna — a kulák kulák marad, a dolgozó nép jólétének, a haladásnak, népi demokratikus államrendünknek ádáz ellensége. Szabó János kétpói kulákot megelőzőleg fegyverrejtegeté­sért, valamint a közellátás ér­dekeit veszélyeztető bűncselek­ményért már elítélték. A bün­tetés azonban nem használt ne­ki. Kárt okozó magatartásával ennek ellenére sem hagyott fel, hanem ahol tudott, ártani igyekezett. 20 hold saját földje mellett még 15 hold földet vett haszonbérbe az ál­lami tartalékföldekből. Megtévesz­tette a tanácsi szerveket azzal, hogy a föld egyrészét a felesége, a másik részét pedig kiskorú gyer­meke nevére vette ki, s a gyereket — alattomos íurfanggal — testvéré­nek tüntette fel. A 15 hold bérelt állami tartalékföldből csak 7 hol­dat művelt meg, 8 holdat pedig éveken át legelőként jelentett be, s parlagon is hagyta, hogy mentesül­jön az utána járó beadási kötele­zettség alól. Ez az elvetemedett kulák attól sem riadt vissza, hogy búzája egyrészét állataival etesse fel. A birtokában lévő lisztkészletet a piacon busás áron eladta, ez­által törvényellenes haszonhoz jutott, ugyanekkor pedig a ke­nyeret az üzletből vásárolta. Spekulációs törekvései azonban nemcsak ezekre a területekre ter­jedtek ki. Elhatározta, hogy serté­sekkel is spekulációs tevékenységet kezd és folytat. Más termelőktől sertéseket vásárolt. Ezekre olyan járiatleveleket készíttetett, mintha saját nevelése lett volna minde­gyik. A következő lépés az volt, hogy az ilyen módon „törvényesí­tett" sertéseket átíratta egy mező­túri hentes nevére, ugyanakkor azonban a sertések eladása meg sem történt. Mindez csak 'arra volt jó, hogy később ugyanezen sertésekre ismét „sajátnevelésű” járiatlevele­ket válthasson ki s ezek birtoká­ban továbbfolytathassa spekulációs üzelmeit. Bűnös tevékenységére fény de­rült. A rendőrség letartóztatta és bíróság elé állította. A törökszentmiklósi járásbíró­ság a napokban mondott felet­te Ítéletet, öt évi börtönre, 5000 forint pénzbüntetésre, — 30.000 forint értékű vagyon el­kobzására ítélte. ezenkívül 10 évre megfosztotta állampolgári jogainak gyakorlásától és öt évre kiutasította a török­szentmiklósi járás területéről. Növelni hell a szövetkezeti Ipar termeSékenvsétiét — A KiSZÖV küldöttgyűlése — I A KISIPARI j Szövetkezetek Szövetsége kedden összehívta a KTSZ-ek Küldött-értekezletét, hogy megvitassa az elmúlt félév mun­káját és az éves terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat. — Az elmúlt hat hónap során komoly eredményeket értek el me­gyénk KTSZ-ei — mondotta beszá­molójában Szebeny János elvtérs. a KISZÖV megyei elnöke. — A la­kosság szükségleteinek kielégítésé­re végzett munkák értéke 2.200.000 forinttal nőtt. Ennek ellenére a me­gye szövetkezeti ipara csak 98.4 szá­zalékra teljesítette termelési tervét. Emiatt másfél millió forintos ter­melési érték esett ki. De meg kell mondanunk azt is. hogy az egy fő­re eső termelési érték az első ne­gyedévben 1.740 forinttal csökkent, az előző év utolsó negyedéhez viszo­nyítva. s a második negyedévben sem javult lényegesen a helyzet. Az áprilisi tervet 93.4 százalékra telje­sítettük. míg a béralap felhaszná­lásánál 6 százalékkal léptük túl az előirányzatot. A szövetkezeti iparban egyenet­len. hullámzó a termelés. A kieső másfél milliós termékhiány pó­tolható. ha a szövetkezetek tagsága és vezetősége minden erőt latba- vetve dolgozik. Hogv ez megvaló- sítatő tegyen, ki kell küszöbölni az olyan hibákat, mint amilyen a Rá­kőczifalvai Vegyesipari KTSZ-nél előfordult. Itt munka hiányában a dolgozók nem termeltek, holott a helyi kereskedelmi szervek adtak volna számukra munkát. A vasüz­let pl. három üstházra. 15 mosó- fazékra. 20 folyóméter füstcsőre és 15 darab vizeskannára adott, meg­rendelést a központ beavatkozásá­ra. | AZ ELNÖKI BESZAMÖLÖtT több hozzászólás követte. Kovács elvtárs. a megyei tanács ipari osz­tályának vezetője kiemelte, hogy a szövetkezetek elnökei törekedje­nek sokkal jobban az önállóságra és ne várják állandóan a felsőbb szer­vek utasítását, segítségét,. Müller László ujszászí küldött Hozzászólásában a felesleges anya­gok tárolásának, a szövetkezeti va­gyon védelmének kérdéseivel fog­lalkozott.. Felhívta a KISZÖV veze­tőségének a figyelmét a , munka­verseny területén mutatkozó hi­ányosságokra is. — Nem megengedhető — mondotta — hogy a megyei központban a versenytáblán még áprilisi ered­mények ,.díszlenek’”. Ezenkívül még sok hozzászólás hangzott el, amelyek a munka és a balesetvédelmi intézkedések betar­tásával s gazdasági ügyekkel fog­lalkoztak. Aszfaltozzák a szolnoki Duclos-utcát A Kecskeméti Útfenntartó Válla­lat szolnoki üzemegysége megkezd­te a szolnoki Duclos-utca útburko­latának építését. Az alapozási mun­kák rövidesen bejejeződnek és a hengerlés elvégzése után az úttest aszfaltozási munkáira kerül sor. Ezzel a munkával egyidőben fo­lyik a tiszaparti sétány burkolatá­nak javítása is. Itt 1800 négyzetmé­ter aszfalt felújítását, pótlását vég­zik. Garami Zoltán művezető Irnyitá­sával a július 30-i határidő betar­tásáért kemény harc folyik. Gyenge Balázs aszfaltozó 157, Czakó István segédmunkás 134 százalékos telje­sítményével rövidíti meg a munkák idejét. Céljuk, hogy minél előbb n város dolgozóinak szolgálatába ál­líthassák az árnyat és felüdülést nyújtó sétányt. «dőíörásselcjüiles — Várható időjárás csütörtök estig; változó felhőzet, több helyen délutáni zápor, zivatar. Gyenge szél. (A zivatarok folyamán néhány élénkebb széllökéssel.) A mérsékel­ten me’eg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: tizenhat—tizenki­lenc fok, legmagasabb nappali hő­mérséklet csütörtökön; huszonöt— huszonnyolc fok között. (MTI). Védekezzünk a rizs bomulösos megbetegedése ellen Irta : dr. Somorjai Ferenc, a Szegedi Mezőgazdasági Kisárleti Intézet igazgatója a multévi erős barnulásos megbetegedés miatt tetemes káro- ^ sodás érte megyénk termelőszövetkezeteit, állami gazdasá­gait és rizstermeléssel foglalkozó egyénileg dolgozó parasztjait. Mindannyiunkat, akik valamilyen kapcsolatban állunk a mezőgaz­dasággal, állandóan foglalkoztat a rizstermelés problémája, külö­nösen a barnulásos megbetegedés miatt előálló termelési bizony­talanság. A közelmúltban ezért levélben kerestük meg dr. Somorjat Ferenc tudományos kutatót, aki 1923 óta foglalkozik a rizsterme­lés tudományos kutatómunkájával és jelenleg a Szegedi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet, igazgatója. Kértük, adjon tájékoztatást a bruzóne okainak felfedezése irányában eddig folytatott kutatási eredményekről és tájékoztasson a fajta és termelési kísérletek állá­sáról. A barnulásos betegség (taruzóoie) okainak .felfedezése, megismerése különösen az elmúlt években ha­ladt nagy léptekben előre. Most már kezd" világossá válni előttünk, hogy az alapvető ok, ahonnan a betegség elindul, a vízborítástól le­vegőtlen talajban végbemenő re­dukciós kémiai folyamat. Ennek folyományaként a három-vegyér­tékű vas és .mangánsók oxigénben szegényebb két-vegyértékű sókká alakulnak át és két-vegyértékű szulfidok alakjában szaporodnak fel. Közben kénhidrogén keletke­zik. amely a rizs gyökérzetét meg- mérgezi. A gyökerek fokozatosan pusztulnak, a növény újabb és újabb gyökérképzésre kényszerül. Eközben a növény legyengül és így könnyen esik a Piricularia orizae nevű gomba áldozatául. A növényzet ellenállóképességét gyengíti és így a Piricularia fellé­pését elősegíti az erős trágyázás, különösen a talaj túlzottan egyol­dalú nitrogén-bősége is. Az egy­oldalú trágyázás, a nitrogén haj­tató hatású a növényre, a szilár­dító szövetrészek ezáltal gyöngék lesznek. így az élősködő szervezet behatolása, fertőzése könnyebbé válik. A túlsók nitrogén jelen­léte a talajban meghosszabbítja a ri2S tanyészideját. Ennek folytán a rizstermelésben hazai vonatkozás­ban legveszélyesebb. augusztus elején bekövetkező éghajlat-inga­dozások, lehűlések a növényállo­mány, vagy a sarjúhajtások nagy­részét a legfogékonyabb fejlődési időszakban érik. Amikor a buga még „hasban" van, vagy éppen a bugahányés al­kalmával. A talaj egyoldalúan nagy nitro­géntartalma következtében sűrű és buja növényzet fejlődik, mely az állományánál fogva is különösen kedvez a kórokozó gomba elterje­désének. Ugyanezen okokra vezet­hető vissza az is. hogy a gulyaállás helyén, vagy friss gyeptörésben ter­mesztett rizs könnyen bruzónés lesz. ugyanis ilyen talajokban az első évben nagyon sok a feltárt, könnyen felvehető nitrogén. A rizs fejlődésére kedvező tar­tósan meleg, száraz, napfényes idő­járásban a betegség nem tud kifej­lődni. A Piricularia mindig párás, nedves viszonyok között, hűvös időjárásnál találja meg a kedvező életfeltételeit. A tartós, hűvös időjárás éppen olyan veszélyes, mint a hő­mérséklet erős ingadozásai, hő- kilengések, a nappali és az éjjeli hőmérséklet közötti erős különb­ség. A növényzet ilyenkor legyen­gül. fejlődésében megakad, élet- tevékenységében a talajban előálló redukciós folyamatok és a bujaság hatásával egyidejűleg zavar áll be. A már észrevétlenül elterjedt kór­okozó ilyenkor könnyen elhatal­masodik a növényzeten s rövid idő alatt elpusztítja azt. Végeredményben tehát megál­lapítható, hegy a rizs a Firiculária gomba által okozott bruzónés pusz­tulása diszpoziciós (hajlamosító) betegség. A bruzóne ugyanis csak akkor tud teljes mértékben kifej­lődni, ha a gomba fertőzéséhez és elszaporodásához a feltételek meg­vannak. Ilyen tényezők a talaj és az érasztéviz oxigén­szegénysége, a talaj egyoldalú nitrogén-bősége, erős lehűlés &lb. A bruzóne elleni védekezést ily módon az elmondottak szem előtt tartásával kell végrehajtani. A nit­rogénben egyoldalúan gazdag tala­jok nem alkalmasak rizstermesz- tésre. A friss gyeptörésekben, főleg gulyaállások helyén, vagy nitrogén­ben gazdag talajokban a rizs előtt szudáni-füvet, napraforgót, kendert termesszünk. Ha pedig a terület talaja annyira szikes, hogy ezek a növények nem díszlenek rajta, úgy a friss gyeptörés talaját a rizs előtt — a vizsgálat eredménye sze­rint — sárgafö.'d terítéssel, vagy meszeléssel előbb javítsuk meg. A túlsók nitro­gén egyoldalú, kedvezőtlen hatását foszfor, vagy kálitrágyákkal ellen­súlyozzuk. — Foszfor-műtrágyáiból holdanként 300 kilogrammot, káli­sóból pedig 250 kilogrammot ad­junk. A vetésforgóban, pillangós után ne kerüljön közvetlenül rizs. A tenyészidő alatt a rizs fejlődé­sét állandóan figyelemmel kell kí­sérni. A növényállomány haragos, sötétzöld színe és az ezzel együtt- járó tömeges gyökéirbamulés, va­lamint az első Piriculária gomba- foltok megjelenése az alsóbb leve­leken. bruzóne hajlamosságra utal. Legcélszerűbb ilyenkor a vizet le­engedni és a telepet addig szára­zon hagyni, míg a talaj rep;dezése megindul és az jól átszellőződik. Az ilyen vízleeresztést a szükség­hez képest a tenyészidő alatt meg kell ismételni. Igyekszünk megállni a helyünket Egy hete vagyunk a tiszapalkonyai erőmű építkezésénél. Szép a munkánk, vidáman, nótaszóval dolgozunk nap-nap után. Vidám a mi tizes létszámú brigádunk. Tiszaióldvárról jöttünk ide, segíteni e hataU más méretű erőmű építését. Sokszor beszélünk arról, hogy ilyen épít- kezés csak ott folyhat, ahol a munkások tudják, miért dolgoznakt Ezért vagyunk mi Is olyan jókedvűek. Mikor végignézek azokon a hatalmas oszlopokon. amelyek előttem állnak, elgondolkozom. Vajon a világ minden részén folyik ilyen nagy­arányú építkezés? A tőkés országokban a kapitalistáknak, a gyárosok­nak nem érdekük a népjólét emelése, az 6 céljuk: háború. Ez ellen emelünk mi szót, amikor — letéve a tollat — ásót, laoátot veszünk kezünkbe és segítségére sietünk nevünknek — magunknak. Igyek­szünk mindenütt megállni a helyünket, erre bizonyíték az. hogy na­ponta átlag ,100 százalékon felül van a teljesítményünk. Az üzem veze­tősége figyelemmel kíséri munkánkat. Teljesítményünkért jutalmul az elmúlt vasárnap minden diákot elvittek Lillafüredre, hogy még em­lékezetesebb legyen számunkra az itt eltöltött idő. Még néhány napig dolgozunk itt. Utána boldogan ülünk majd vonatra, azzal a tudattal: nem hiába, töltöttünk el két hetet Tiszapalkonyán, dolgozó népünk építő munkájának egyik büszkeségén. PAPULA BÉL A a tlszaföldvári gimnázium tanulója Védjük meg növényeinket a kártételtől — Egy községi agronómus ver&enytelfuvása — A fokozottabb növényvédelem növeli a terméshozamot. Ezért az amerikai fehér szövőlepke, az ame­rikai burgonyabogár és a peronosz- póra elleni védekezés helyes meg­szervezésére és kivitelezésére a vá­rosi és községi agronómusokat ver­senyre hívom ki, j-j-j Községünk területén meg- —1 szervezzük a permetezőbngá- dokat. A permetezéshez szükséges felszereléseket és növényvédöszere- ket a beállított brigádok részére biztosítjuk. A gépek helyes üzemel­Csak az idejében végrehajtott „kcplaltatás" vízirt eredményre. Ezeket az időszaki lecsapolásokat mindig tökéletesen hajtsuk végre, éppen ezért különös figyelmet for­dítsunk a telep műszaki berende­zésére. A lecsapolásnál a mélyedé­sekben pangó vizek ne maradja­nak vissza, mert a bruzóne igen gyakran a mélyedésekben jelent­kezik. Savanyú és nagyon kötött tala­jokon meszezni kell. A borítóvíz tiszta, romlatlan, oxigénben gazdag tegyen s az öntöző víz régi riz-síöl- deken ne folyjon keresztül. A gyo­mokat irtani kell, az elgyomosodott sűrű növényállomány a kórokozók melegágya. A bruzónés foltot, amennyiben az gyakorlatilag megoldható, legcél­szerűbb lekaszálnd és az elpusztult rizsnövényt elégetni. Aratás után a fertőzött bruzónés tábla szalmá­ját és pelyváját égessük el, a tar­lót pedig perzseljük fel. A Piricu­lária vastagfalú spórái ugyanis ezeken a beteg növényi részeken telelnek át és <j kővetkező nyáron új fertőzés forrósai lesznek. A tarló felperzselése után őszi mélyszántás végzendő. Az össze­folyó szikes földeiken az őszi szán­tást célszerű tavasszal — a talaj szellőzése céljából — újra szántani. A b'ruzőne-kérdés véglegesen csak ellenálló rizsfajták termesztésével oldható meg. Erre vonatkozólag az Országos Fajtakísérleti Intézet vé­gez országos kísérleteket nálunk. Ez évben már nagyobb területen termesztették a Dunghan Shall és Szegedi Szakállas fajták mellett üzemi parcellákban a szovjet ere­detű Kendzó fajtát is. A megfigye­lések szerint a bruzónára igen ér­zékeny Dunghan Shalimál a Sze­gedi Szakállas 20, tetése és szakszerű permetezés al­kalmával ilymődon az amerikai fe­hér szövőlepke kártételét 1955. év folyamán 90 százalékban csökkent­jük. Az amerikai burgonyaboga- —I rat kereső brigádok megszer­vezésével és azok szakszerű irányí­tásával akadályozzuk meg a bur­gonyabogát kártételét. Tjn A peronoszpóra jelzőállomá- —— sok üzemeltetésével, a jelen­tések pontos leadásával, a pero­noszpóra veszély közhírelésével, va­lamint a védekezéshez szükséges védekezőszer (rézgálic, mész) és a növényápolási munkák biztosításá­val elértük, hogy kh-anként 25 hl. bortermést biztosítunk községünk szőlőterületén. ÖLLÉ JA NOS községi agronómus Cserkeszöllő Sí utca és a park nem legelő A szolnoki városi tanács végre­hajtó bizottsága, mint elsőfokú ki- hágási bíróság 200 formt pénz­büntetésre ítélte Vásárhelyi Ferenc Sarló-u. 19. szám alatti lakost. Vá­sárhelyi Ferenc egy anyaesrtést öt darab 6 hónapos süldővel ál­landóan közterületen legeltetett. Emellett a közeli parkírozott terü­letre is beengedte jószágait, s elő­zetes figyelmeztetés ellenére sem szüntette be a közterület járatá­sát. A város rendje, tisztasága, a köztulajdon ellen vétő Vásárhelyi Ferenc megérdemelte a büntetést. Híradás Jászágóről Haladunk az aratással, öt hold rozsot levágtunk, az árpával is rendben vagyunk. Hét hold tiszta­búzánk van még talpon, de ha az idő engedi, a héten azt is leves­szük. Búzából körülbelül 3 mázsás átlagot várunk, árpából pedig 9— 10 mázsát. Ifj. Faragó Sándor Jászágó Háromezer forintot nyertem A Harmadik Békekölcsön negye­dik sorsolásán 3000 forintot nyer­tem, ami a családomnak nagyon nagy öröm. Ezzel a jegyzett össze­get már kamatostul visszakaptuk, s maradt még hat kötvényünk. Ha a Kendzó 60 százalékkal ellenálóbb. A nemesítés feladata, hogy az ér­zékeny hazai fajtájúak helyett el­lenállóbbak kitenyésztésével, a mi éghajlati adottságainknak megfe­lelő és kereskedelmi viszonylatban is tértékes rizsfajtát adjon mező- gazd as águnknak, azokat a következőkben legalább névértékben kisorsolják, az is aján­dék lesz számunkra. Ajándék még ahhoz a sokhoz, amit eddig is kap­tunk államunk gondoskodása nyo­mán. Szántó Mihály Szolnok, Vőrösmarty-uj 4 dalunktól lett hangom egészséges gyermekikul cajtól, játéktól lüktető^ Oly szép az esti táborw tűz mellett a sok piros nyakkendő. Kifogyhat tatlan a pajtások ajkán a dal. Még este tíz óra* kor is a parkban zakcn tolunk. Ezt a nagy bol­dogságot, ezt a sok örö­met pártunknak, a DISZ-nek s a tsz-nek köszönjük.. Még jobb tanulással fogjuk meg­hálálni." SZABÓ ISTVÁN táborvezető Tiszakürt A pártbizottság, a ta­nácsok és a tsz összefo­gásából született szép eredményről a pajtások csapattanácselnöke eze­ket mondta: „Mi, falusi és tanyasi úttörők min­dig fájó szívvel hallgat­tuk, ha valahol úttörő­táborozásról, az ottani életről beszélgettek. Nagy örömmel és büsz­keséggel építjük most a mi táborunkat. A tisza- kürti volt grófi kastély falat most tanyai és fa­lusi gyerekek lépteit visszhangozzák. Az 50 holdas nagy park a mi A tísz:akürti táborban A kunszentmártoni járási DISZ bizottság úttörőtábort létesített Tiszakürtön. A járási pártbizottság a taná­csokkal és a kunszent­mártoni Zalka Máté TSZ-el karöltve lehető­vé tette a járás úttörői­nek, hogy 10—10 napos váltással táborozzanak. Autóbusszal, vonattal érkeztek a pajtások jú­lius 9-én a járás szék­helyére, s onnan a Zal­ka Máté TSZ gépkocsi­ján utazott tovább a pi- rosnyakkendős, vidám kis sereg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom