Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-02 / 154. szám

SZOLNOKMEGVE1 NÉPLAP 1955 július 2. PARTÉIÉT + Tag- és fagj'elöllfelvétel a mezőtúri Szabad Kép TSZ-ben Elmondta: Buzi Zslgmond elvtárs, a szövetkezet párttitkára Szinte egész évre előre elké­szített terv szerint foglalkozunk a pártépítő munkának ezzel a fontos részével. Ez nem jelent bürokrá­ciát. vagy mechanikus munkát, vi­szont megakadályozza a kampány- szerűséget. A tag- és tagjelöltfelvé­telnél pedig a kapkodó, hirtelen munka a legveszélyesebb — véle­ményem szerint. A tervszerűséggel ugyanis azt biztosítjuk, hogy való­ban megelőző, alapos nevelő munka után kerülhessen valaki pártunkba. Arra is gondot1 kell fordítani, hogy ne egy szűk csoport, például a vezetőség törődjék csupán ezzel a feladattal. A párttagság széles rétegének bevonása — feltétele an­nak, hogy mennyiségileg is, minő­ségileg is megfelelő legyen a párt erősítése. Ezért a mi pártvezető­ségünk a pártonhívüliek nevelését mindenekelőtt a párlcsoportbizal- miakkal beszéli meg. Még az év elején megkérdeztük a pártcsopor- tck vezetőit : kik azok az élenjáró pártonkívüliek, akiket véleményük szerint előbb vagy utóbb tagjelölt­nek lehet felvenni. Egymásután álltak fel javaslataikkal az elvtár­sak. Akkor a pártvezetőség meg­bízta őket az említett dolgozók tervszerű, állandó nevelésével. Az eivtársak pedig felelősséget vállal­tak ezeknek a dolgozóknak a fejlő­déséért. Ez így nem volt. hely télén, b ezt bizonyítja, hogy minden tag­jelöltünk egyik ajánlója a vele egy területen dolgozó pártcsoport-bi- zalmi. A csugari üzemegység 11. brigádjának pártcsoport-bizalmija, Tóth Lajos elvtárs így ajánlott tagfelvételre két szorgalmas dolgo­zót. Báthori Ilonát és Szabó PáLnét. A pártbizalmiak sem végzik mun­kájukat egyedül. Mielőtt valakit aiánlanának. összehívják csoport­juk tagjait. Itt azok a kommunis­ták. akik legközelebbről ismerik az illetőt, meghányják-vetik, he­lyes-e már, hogy tagjelölt, vagy párttag legyen, vagy várjanak még ezzel, Meghívják erre a megbeszé­lésre a felvételét kérőt is. Mikor Báthori Ilona kérte felvételét, a pártcsoport tagjai komolyan elbeszélgettek vele. A brigádvezető még arra is fel­hívta figyelmét, hogy a cukorrépá­ban egyidőben nem végzett elég jó minőségű munkát. Amiért meg­érdemelte, azért viszont megdicsér­ték. Az ilyen megbeszélések növe­lik a kommunisták felelősségérze­tét. aktivitását ebben a munkában Előfordult egyízben, hogy a párt- vezetőség javasolta: az egyik olyan dolgozót, aki már évek óta tagja a tsz-nek, vegyük fel párttagnak, ahogy erre a KV határozata lehe­tőséget ad. A taggyűlésen, ahol ezt tárgyaltuk, egymásután álltak fel a kommunisták is elmondták, nem értenek ezzel egyet, mert az illető goromba a dolgozókkal, munkájá­ban is felületes. Végül is amellett döntöttünk, hogy tagjelölt lehet s majd eldől, megérdemli-s a párt­tagságot. Mint kiderült, a tagság­nak volt igaza. Azóta ennek a dol­gozónak tagjelöltségét megszüntet­tük. sőt a tsz-ből is eltávolítottuk, mert nem becsülte a közös va­gyont. Hasonlóan komoly vita ala­kult ki Rácz Györgyné tagjelölt­felvétele esetében. Nagyon rendes asszony, de a tagság egyrésze nem ismerte, mert nem régen dolgozott náluk s bizony alaposain kikérdez­ték. Mikor látták, közéjük való: csak akkor szavazták meg a felvé­telét. Annak, hogy milyen jelentősége van a párt számbeli erősítésének, — nem feledve soha, hogy ez nem mehet a minőség rovására, — azt a termelő munkából vett példákkal tudom igazolni. Legutóbbi taggyű­lésünkön vettük fel párttagnak Nóbik Mihály fogatost. Az elvtárs munkacsapatában nincsen rajta kí­vül egyetlen párttag sem. Már an­nakidején azért vettük fel tagje­löltnek. mert magatartásával, szor­galmával is az elsők között járt. Tagjelölt-felvétele után pártmegbí­zatásként kapta, hogy munkacsa­patában felvilágosító szóval érje el a pontos munkakezdést, a fegyel­mezett, jó minőségű munkát. Nóbik elvtárs azzal kezdte, hogy — bár eddig is jól dolgozott, — ettől kezdve még a legigényesebb szem­lélő sem találhatott munkájában hibát. Elsőnek kezdett reggel, az állatokat, a szerszámokat megbe­csülte. A legtöbb munkaegységet elérők között volt. Rövid időn be­lül az egész munkacsapaton meg­látszott Nóbik elvtárs jó munkája. Megérdemelten került a párttagok sorába. A tagjelöltek pártmegbízatással való ellátása nagyon fontos. De nem kevésbé fontos, hogy törőd­jünk politikai, elmélet: fejlődésük­kel is. Minden tagjelöltet beosz­tottunk politikai oktatásba. Párt­munkát is olyat aduink az elvtár­saknak, amelynek teljesítése ellen­őrizhető. Most például harc folyik azért, hogy az aratás ideién napkeliétől­napnyugtáig dolgozzunk. Báthori Ilonáék és a többi tagje­lölt nagy segítségünkre van ebben. Elhatározták: az aratás idején kint alszanak a területen, hogy a kijár- kálással se menjen el fölösleges idő, azalatt iijkább pihennek. Érdemes nagyon komolyan har­colni azért, hogy minél több párt­tagunk legyen. A csugari II. bri­gád már learatta 110 hold őszi ár­páját. De egész szövetkezetünkben jól halad a munka. Van olyan te­rületünk, ahol a répát már ötször kapálták meg. A háromszori kapá­lással már minden területen készen vagyunk. Legjobban ott megy a munka, ahol a legtöbb kommunista dolgo­zik. Szúzhataati fiatal- pcdayóqui ül a megyei tanács nagytermében. Fiúk, lányok vegyesen, IS—24 évesek. Az ország különböző óvónő, tanítóképző és pedagógiai fő­iskoláiról kerültek ide. Szolnok megye óvodáiban, iskoláiban töltik el a kötelező gyakorló évet és többségük itt is marad majd, hogy gyermekeinket nevelje. A megyei tanács oktatási osztályának egyik munkatársa név­sort olvas: ki, melyik városba, községbe kerül. Izgatott mocorgás, súgdosás, a padsorok között egy Szolnok megyei térképet köröznek, azon igyekeznek megkeresői azt a helységet, ahova küldetésük szól. Szinte feltűnő egy-egy fiatal arcán a fellobbanó öröm. amikor azt hallja, hogy Karcagra, Turks vére, Mezőtúrra, vagy Kisújszállásra kerül. Ezek a fiatalok már tudják, ismerik, hogy ez a négy szövet­kezeti város mit jelent az egész ország számára és hogy kitüntetés ott dolgozni. 'S Legtöbbje munkások, parasztok gyermeke. Hivatásként válasz­tották a nevelői pályát és ha egyikük-másikuk még talán viszo- lyog az ismeretlen helytől, egészen biztosan lelkes pedagógusok lesz­nek, — hiszen mi neveltük őket. És ez derül ki a velük való beszélgetés során is. A turkeveiek a gyűlés végén Debreczeni László iskola-igazgató körül gyülekeznek. Osváth Esztert, aki most végezte a pedagógiai főiskolát, Debreczeni László vezette végig az általános iskola nyolc osztályán, most vissza kerül abba az iskolába tanítani, ahol tanuló volt. Valamennyien — akik nem ismerik Turkevét — kérdésekkel ostromolják az idős pe­dagógust. A légtöbben aziránt érdeklődnek, milyen a városban a DISZ- és a kulturális élet. Gábor Mihály végzett tanítóképzős azt mondja: „Most a DISZ kongresszus után látjuk világosan: nekünk, vidéki pedagógusoknak nagy feladataink vannak abban, hogy meg­erősítsük a DISZ szervezeteket, vidám, szorgalmas, művelt ifjúságot segítsünk nevelni a DISZ-nsk, a pártnak." Százhatvan fiatal jött a megyébe. Fiatal pedagógusok, akik most fogják majd gyakorlattá vá’tani az elmúlt évek tanulmányait. Az első időben nem les*''5íÓnnyű dolguk, sok nehézséggel kell majd megbirkózniuk, hiszen ismeretlen környezetbe kerülnek és a gyakor­latot, a tapasztalatot most kell e’sajátítanick.. Már ezen az ismer­kedő összejövetelen tapasztalhatták, hegy a párt, a tanács milyen szeretettel fegadia őket. Egészen biztos, hogy munkahelyeiken is megkapnak minden támogatást a helyi pártszervezettől, a tanácstól, az idősebb, tapasztalt pedagógusoktól, hogy azt a hivatást, amelyet választottak, minél jobban be tudják tölteni, Mi is szeretettel köszöntjük őket s azt kívánjuk, érezzék jól magukat megyénkben és dolgozzál ak eredményesen a haza javára. LEGELŐ-ORSZÁG A FEJLŐDÉS ÚTJÁN írta i UNC KO zínkiang tartomány közepén, a Mongol Autonom Terület főváro­sától északnyugatra emel­kednek a Tiensan hegység hófödte csúcsai, amelyek úgyszólván kettéválasztják az egész tartományt. A hegyvonulatok között óri­ási kiterjedésű legelő-vi­dék fekszik. A Kaitu folyó lomha. hullámai öntözik ezt a területet és a folyót kisebb-nagyobb tavak tucatjai kísérik. Fe­hér hattyúk és vadludak röpködnek a vizek felett, vagy úszkálnak a tavak tükrén. A környező hegye­ket sűrű fenyő- és ciprus­erdők borítják, amelyek­ben szinte hemzsegnek a különböző prémes és nagy­vadak. ötezer mongol pásztor és vadász lakik ezen a vi­déken, amelyet ősidők óta Legelő-országnak nevez­nek. A tavak és a folyók mentén jurták, a jellegze­tes mongol bőrsátrak emel­kednek és amerre a szem ellát, mindenütt szarvas- marhák és juhok legelnek. A.mikor Legelő-országba érkeztem, éppen az „Ara­tás” ünnepét ülték meg. Ezt az ünnepet minden év­ben megtartják, amikor a legelőkön elolvad a hó, amikor a tehenek borjad- zani és a juhok elleni kez­denek, Legelő-ország la­kossága számára a jószág szaporulata jelenti az „ara­tást”. az év egyik legna­gyobb ünnepét. Erre a napra még 2—300 kilomé­ter távolságból is eljönnek a pásztorok, a vadászok, no meg a kereskedők. C zinte pillanatok alatt ^ valóságos sátortábor emelkedik a legelő köze­pén, hosszú utcákkal és eleven sürgés-forgással. Hetyke pásztorlegények vágtatnak elő tüzes pari­páikon, versenyfutásra mindig készen. Nevetgélő, daloló fiatal lányok érkez­nek ugyancsak lóháton. A vadászok és a pásztorok prémeiket, bőreiket, sajtot, túrót és kumiszt hoznak a vásárba. A kereskedők a legkülönbözőbb közszük­ségleti cikkeket állítják ki sátraikban és hamarosan megindul az élénk csere­kereskedelem, Legelő-országban a fel- szabadulás előtt a pászto­rok és a vadászok nagy nyomorúságban éltek. A népelnyomó rendszer tel­jesen kiszolgáltatta őket a kapzsi kereskedőknek, akik alig adtak valamit a szebbnél-szebb gereznák­ért és a különböző állat- tenyésztési termékekért. Egy csomag tűért például, vagy egy-két orsó cér­náért egy-egy juhot kér­tek. Ji, 1 a nemcsak a pásztor­1 ■* nép állatállománya szaporodott, majdnem két­szeresére, hanem az állami kereskedelem révén Lege* lő-ország lakossága egyre kedvezőbb feltételek kö­zött értékesítheti termé­nyeit. A vidéket ma már ne'mcsak vándorkereske­dők keresik fel, hanem ál­landó boltok is működnek és a pásztorok, meg a va­dászok ma már olyan cik­keket is megvehetnek csa­ládjuk részére, amelyek­ről a múltban nem is ál­modhattak. Ellátogattam az állandó boltba. Csodál­koztam, hogy milyen so­kan vásárolnak könyve­ket, papírárut és írószere­ket. 1952-ben IvAult meg a harc az írástudatlanság el­len és ma már alig akad olyan felnőtt, aki ne tudna irni-olvasni, sőt Legelő­ország pásztorai és vadá­szai közül már több tanító, közigazgatási tisztviselő, sőt technikus is kikerül. Pedig évekkel ezelőtt gyakran kétnapi járóföl­det is meg kellett tenni, hogy valaki írástudó em­bert találjon. tP elejthetetlen élmény maradt számomra az „Aratás" ünnepe. Lenyű­gözött a nyüzsgő, eleven és boldog tömeg, lenyűgözött a növekvő jólétnek az a sok-sok kisebb-nagyobb bi­zonyítéka, amelyet ezen a napon saját szememmel láttam. Elnéztem a festői tájat, a kövér legelőt a gazdag bevételekkel ke­csegtető jószágot, a jólöltö- zött pásztorokat, vadászo­kat és arra gondoltam, hogy ha ez a kis országrész viszonylag rövid idő a.latt ilyen sokat elért, milyen ragyogó távlatok állnak előtte a mi korszakunk­ban, amikor a nép a saját­maga urává lett és maga dönt sorsáról, Li—!1B ‘-'-fii1-L!-*AÜL"!LIUIII'.ÜL1.1. '■ ... ■ ... - i De Gaulle tábornok sajtóértekezlete Párizs (TASZSZ). De Gaule tábornok június 30-án sajtóértekez­letet tartott francia és külföldi új­ságírók részére. Ismételten kifejtette egy úgyne­vezett „erős államról“ alkotott ko­rábbi felfogását, amelynek élén sze­rinte nagy hatáskörrel felruházott vezetőnek kellene állani. Egyúttal állást foglalt amellett, hogy „a nép közvetlenül kivegye részét az or­szág sorsát érintő legbonyolultabb kérdések megoldásából.” A nemzetközi helyzetiül szólva De Gaulle kijelentette, hogy meg­győződése szerint hosszú évekre megvalósítható az államok közötti feszültség enyhítése. Hangsúlyozta, hogy ..Franciaországnak minden cka megvan a nemzetközi feszült­ség enyhítésének elősegítésére." De Gaulle sajnálkozását fejezte ki, hogy a francia kormány nem játszott kezdeményező szerepet a Kelettel való tárgyalások megszer­vezésében és beleegyezett Nyugat- Németország felfegyverzésébe, még mielőtt ismeretessé vált Németor­szág jövőbeni sorsa. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának távirata Wilhelm Pieck elnökhöz Moszkva (TASZSZ). A moszk­vai lapok közük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának Wilhelm Pieck elnök­höz címzett táviratát. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kö­szönti és szívélyesen üdvözli önt forradalmi, társadalmi és politikai tevékenységének 60. évfordulója al­kalmából“ — hangzik a táviratban. — Az ön fáradhatatlan és i-agyogó politikai munkássága kimagasló példája annak, hogyan kell szol­gálni a dolgozó nép ügyét, a béke, a demokrácia, a szocializmus ügyét. Németország dolgozóit és a nemzet­közi munkásmozgalmat az ön sze­mélyében a marxista—leninista esz­mék hű és következetes megvalósí­tója szolgálja.’’ (MTI). KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága 20 szavazattal 5 ellenében és 13 tartózkodással megszavazta a francia- tuniszi megállapodás ratifikálását. A javas­lat mellett szocialisták, több volt gaulleista és Gilbert De Chambrun haladó képviselő szava­zott. A kommunisták, a függetlenek egy része és a gaulleisták tartóz­kodtak a szavazástól. A ratifikálás ellen szava­zott két független, két uras-párti és egy pa­rasztpárti képviselő. (AíT) A Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottságától szerzett értesülések sze­rint az V. VJT-en részt­vevő chilei ifjúsági kül­döttség július 7-én in­dul európai útjára. A chilei fiatalok útja elő­reláthatólag hosszú és fáradságos lesz, körül­belül harminc napig fog tartani. * H a no i (Uj-Kína). A Vietnami Tájékoztató Iroda szerdai jelenlése szerint június 27-én az Esperance gőzös fedél­zetén 800 Dél-Vietnam- ba kényszerített vietna­mi tért vissza az észak­vietnami Cuahoiba. El­mondták a hazatértek, hogy milyen keserves életük volt a vietnami menekülttáborokban, vagy a gumiültetvénye­ken. * Párizs (MTI). Az AFP jelenti, hogy a tá­volkeleti francia légi­erők két Dakota-gépe gyakorlórepülés során összeütközött Szaigon közelében. Az egyik gép lezuhant, személyzeté­nek négy tagja meg­halt, a másik el tudott jutni támaszpontjára. * Ottawa (TASZSZ). A kanadai munkaügyi minisztérium közlése szerint Kanadában má­jusban 17 sztrájk volt, ezekben összesen 3200 munkás vett részt. Jú­nius 22-én ért véget Sarniában az autógyári munkások háromhóna­pos sztrájkja. A mun­kások kiharcolták az órabérek emelését. Kit- chenerben ugyancsak a dolgozók győzelmével végződött a közüzemi munkások egyhetes sztrájkja. (MTI) * . Moszkva (TASZSZ). Június 30-án Moszkvába érkezett A. Vueri, Finn­ország rendkívüli és meghatalmazott moszk­vai nagykövete. (MTI). TEGYÜK MÉRLEGRE! Szociális ö bann! siBnelsSgi gyűlésben ; Bonnban a 487 szavazásra jogo­sult képviselő közül 85 vállalkozó, vagy nagykereskedő. 51 földbirto­kos, 85 valamely konszern alkalma­zottja, 138 úgynevezett „szabad­foglalkozású“. 113 állami vagy egyéb alkalmazott és 15 munkás — java­részt jobboldali szakszervezeti ve­zető. A képviselők 91.1 százaléka férfi és mindössze 8.9 százaléka a nő, összetétel a? NDK néií! kamarájában; A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarájában nincs egyet­len nagytőkés vagy földbirtokos. Az NDK lakosságát a következők kép­viselik a népi kamarában: 7 vállal­kozó, 67 állami vagy egyéb alkal­mazott, 34 iparos, 48 értelmiségi, 42 dolgozó paraszt és 268 munkás, A képviselők 76.2 százaléka férfi — a nők aránya 23.8 százalék, Két város költségvetéséből A nyugatnémetországi Dortmund- ban a középiskolai tanulók 14 szá­zaléka tandíjmentes, további 14 szá­zalék tandíjkedvezményben része­sül. A város költségvetése 24.000 D-márkát irányoz elő az összes is­kolásgyermekek 1955 évi nyári va­kációjára. A város 1955-ben 5.50 D-márkát ferdít lakosonkint a színházak tá­mogatására. És fa Haliéban, a NDK-ban, a közép­iskolai tanulók 65 százaléka tan­díjmentes, a tanulók 40 százalé­ka ösztöndíjat is kap. Habár a la­kosság száma a dortmundlnak csak a fele, a város 316.000 D-márkát folyósít az idén az Iskolások nyá­ri táborozására, kirándulásaira és változatos szünidei programjára. A színházak lakosonkint 1S.30 D- márka állami támogatást kapnak. ! u n . . . Bonnban nemrégiben uj törvényt iktattak be. amely szerint a gabona ára aratáskor a legalacsonyabb. Az erősen eladósodott kisparasztok per­sze azonnal kénytelenek túladni az ui termésen, hogy a gyakran 18 százalékot is elérő uzsorakamatot és a magas adót törlesszék. A minden­féle állami kedvezményben része­sülő földbirtokosok és kulákok nyu­godtan kivárhatják, mig a gabona ára a legmagasabb. Kombájnjuk, cséplőgépük csak a földbirtokosoknak és kulákoknak van, akik 160 D-márkát is elkérnek egy-egy hektár gabona aratásáért és csépléséért. — a közel-, közép- és tá­vol-kelet ma annyira időszerű történelmi kérdései iránt érdeklő­dők számára adta ki a Művelt Nép Könyvkiadó Rejsznyer és Rubcov szovjet tüdősök „A keleti országok újkori története'“ című kétkötetes művét. Az első kötet az angol for­radalomtól a párizsi kommünig, a második a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomig tárgyalja Török­ország, az arab országok, Perzsia, Afganisztán, India, Indonézia, Kí­na, Mongólia, Korea és Japán tör­ténetét, A Német Demokratikus Köztár­saságban azok a dolgozó parasz­tok, akik szeptember 20-ig teljesí­tik egész évi gabonabeadás! köte- zettségüket, még jelentős felárat is kapnak a gabonáért. Az NDK dolgozó parasztjainak munkáját lényegesen megkönnyítik a hatalmas gépállománnyal rendel­kező gépállomások, amelyek idén már az összes gabona 72 százalékát aratják le és a tarlóhántás 69 szá­zalékát végzik el. A 20 hektárnál nem nagyobb pa­rasztgazdaságokban mindössze 30 D-márkát fizetnek a gépállomások­nak egy hektár gabona learatásáért és kicsépléséért, (Neues Deuteschland, június 23.) Működik az Etna Róma (MTI). Az Etna, Európa legmagasabb vulkánhegye csütörtö­kön, két év óta első ízben, ismét működni kezdett s kráteréból tüzes hamu tört elő. Szakemberek indultak a több mint 3000 méter maga^ vplkán megmászásáxa, hogy megvizsgálják a vulkánkitörést. Az Etna legutolsó súlyos kitörése 1950 novemberében történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom