Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-10 / 161. szám
1955 július 10. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A RÁKOSI CSILLAGA TSZ SZÜLETÉSE K engyelev. az ősszel alakult egy közös gazdaság, a tavasszal egy másik és most néhány héttel a júniusi párthatározat megjelenése óta a harmadik. Hat esztendővel ezelőtt a legbátrabbak, a Sallai TSZ tagjai kezdték, s íme az akkor még gyenge, erőtlen hajtás, gazdag, dús termést adott. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fölénye mindennél jobban beigazolódott az idei terméseredmények tükrében. Nincs olyan szorgalmas egyénileg dolgozó paraszt a kengyeli halárban, aki annyit tudna termelni búzából, kukoricából, cukorrépából, mint a Sallai TSZ tagjai. z elmúlt napok eseményei azt mutatják, hogy a kengyeli dolgozó parasztok fel akarnak hagyni a régi elavult, sokszázéves termelési móddal. Az új mezőgazdasági tsz csütörtökön tartotta alakuló közgyűlését. Tizennégy dolgozó paraszt társult. Közös gazdaságuknak a Rákosi Csillaga nevet adták. Felhívták földszomszédaikat, ismerőseiket, községük valamennyi egyénileg dolgozó parasztját a társulásra, példájuk követésére, arra, hogy még most írják alá a belépési nyilatkozatot az őszi nagy munkák sikeres megkezdése és a gépek kihasználása érdekében. Kövesse példámat minden lőszerei ember Én már meg ízlel bem a közös gazdálkodást. Négy esztendővel ezelőtt nyolc hold földet vittem a Sallai TSZ-be. Csak az volt a baj, hogy ids az én tanyáimhoz mintegy hét kilométerre esett a közös gazdaság. Sokallottam a gyaloglást, mindig arra gondoltam, hogy itt a mi környékünkön kellene egy új közös gazdaságot alakítani. Ez azonban nem történt meg, és én tavaly bármennyire fájlaltam, mégis csak megváltam a Sallai TSZ-tól. őszintén mondóim, úgy hozzászoktam a közös munkához, hogy az első napokban azt sem tudtam, hova legyek. Egy alkalommal Török Sándor cimborám szóvátette, hogy ha már nem tudunk meglenni a közös gazdálkodás nélkül, hát alakítsunk itt a mi környékünkön, a gyárosi részen egy új termelőszövetkezetet. Nekem tetszett az ötlet. Beszélgettem egyikmásik földszomszédommal, egyénileg dolgozó parasztokkal és azoknak sem volt ellenvetése. Kiváltképpen akkor barátkoztak meg a szövetkezés gondolatával, mikor elmondtam, hogy soha úgy nem éltem, mint amikor a Sallai TSZ-nek voltam a tagja. Én ott növénytermelő voltam. Az elmúlt évben kukoricából 45 mázsát termeltem holdanként, pedig azok a földek sokkal gyengébbek, mint ezen a határrészen. Szóval én 45 mázsát termeltem s ide nem messze lakik a község egyik legkiválóbb gazdája. Kocsis Imre, aki sokkal jobb földről mind- óss e 25 mázsa kukoricát takarított be. Csak prémiumként közel hat mázsa szemestakarmányt kaptam a szövetkezetben. Volt olyan tsz-tag, aki még rajtam is túltett. Bámer János 50 mázsa kukoricát termelt. Persze a közös gazdaságban óriási lehetősége van a termésátlagok növelésének. Az emberi munka nagyrészét gépek helyettesítik. Egyszóval én ezekről a dolgokról beszélgettem az erre lakó társaimnak és rövidesen megalakítottuk a termelőszövetkezetet. Most már nem megyek más határba, itt maradok. Mint mondottam, én már ismerem a közös gazdálkodást és őszinte, becsületes szóval csak annyit tudok mondani, kövesse példámat minden földszerető ember. Nem akartam rosszat soha senkinek, de a jót szívesen megosztom mindenkivel. Pátit* Janos 9 holdas dolgozó paraszt .* / - —------—— ■ E is megyek Követtem a fiam NEM VAGYOK mai gyerek. Az élet minden oldalát megismertem és mondhatom, sokkal több rosszban volt részem, mint jóban. Tudom, hogy a paraszt- ember mennyire ki van szolgáltatva az időjárás kénye-kedvének. Nem azt teszi, amit szeretne, hanem ami erejéből telik. Sokszor gondolkodtam azon, mit kellene tenni, hogy a földművelő ember is ura legyen munkájának, biztonságosabban éljen s többet termeljen. Az elmúlt években választ kaptam erre. Fiam ugyanis már évek óta a tiszatenyői Lenin TSZ-ben dolgozik. Mikor meglátogattam, vagy amikor ő felkeresett, sokat mesélt megváltozott életéről. Örömmel hallgattam, hogy jól élnek. De azért a csuda tudja, egy kicsit mégis viszolyogtam attól a gondolattól, hogy én is tsz-tag legyek. Néhány hónappal ezelőtt a vöm is belépett a szövetkezetbe. Hiába, a fiatalok bátrabbak és jobban neki mernek vágni az újnak. ANNYI azonban bizonyos, hogy a vejem belépése óta már én sem nyughattam. Sokszor beszélgettünk a feleségemmel a szövetkezetről. Mikor a községben jártam, hallottam is egyet-mást a Sallai TSZ tagjaidnak életéről. Jómagam nem egyszer megfigyeltem, hogy a földművesszövetkezeti boltban a tsz-tagok vásárolnak legtöbb ruhafélét és más egyéb háztartásbeli dolgot is. Az utóbbi hetekben már csak arra vártam, hogy valaki megkezdje, és engem is megszólítson, Mikor Nádudvari szomszéd, meg a többiek hozzákezdtek a szövetkezet megalakításához, nyomban közéjük álltam, aláírtam a belépési nyilatkozatot. Őszintén mondom, hogy nehéz a régitől megválni, de ha az ember a jövőt nézi, akkor látja, hogy a közös gazdálkodás biztonságosabb. Nem a bizonytalanságba indulunk, hiszen itt van előttünk a Sallai meg a Vörös Hajnal TSZ tagjainak példája, ők sokkal jobban élnek, mint mi. A fiam és a vejem szintén boldog emberek. Én a fiam példáját követtem. Most már tagja vagyok a Rákosi Csillaga Termelőszövetkezetnek. Azon leszünk, hogy minél többen társuljanak, egytagba kerüljenek a földek és hamarosan megkezdjük a közös gazdálkodást. hamarosan... A Rákosi Csillaga TSZ tagjai egy tapasztalt tsz-gazdát hívtak meg elnöknek A Rákosi Csillaga TSZ tagjai az alakuló közgyűlésen megválasztották a közös gazdaság vezetőségét. Elnöknek a Sallai TSZ egyik tagját, Szabófi (Botlik) József elvtársat hívták meg. Szabófi elvtársat mindannyian ismerik, tudják róla, hogy 1945 óta párttag, a Sallai TSZ egyik alapító tagja. Megtanulta a közös gazdálkodás csínját-bínját és az ő irányítása alatt könnyebb lesz a kezdet a Rákosi Csillaga TSZ-ben is. „Én, a Rákosi Csillaga TSZ tagjainak meghívását örömmel fogadom. ügy érzem, ez a legfőbb elit-1 mérés a Sallai TSZ eddigi eredményeinek. Szívesen megyek és azon leszek, hogy a tsz-tagok ne csalódjanak bennem” — mondotta néhány nappal ezelőtt Szabófi elvtársi Most még tizennégy tagja van a Rákosi Csillaga TSZ-nek, de ennél sokkal több lesz. Jónéhány egyénileg dolgozó paraszt ugyan még nem írta alá a belépési nyilatkozatot, de már eltervezte, hol fog dolgozni, ha tsz-tag lesz. Sinka Mihály 10 holdas középparaszt a következőket mondta: „Én, amióta az eszem tudom, mindig dohánykertészkedéssel foglalkoztam. Ha szövetkezeti tag leszek, szintén dohányt szerelnék termelni.” „Nekem nagy huzalmam van a tehenészethez, oda szeretnék maid menni” — így vélekedik Csonka Pál, ma még egyénileg dolgozó paraszt. A közös gazdaságban tág tere van annak, hogy mindenki gazdagon gyümölcsöztesse képességét. Az új termelőszövetkezet élére egy régi tapasztalt tsz-tag kerül és így hamarosan virágzó közös gazdaság lesz a Rákosi Csillaga Termelőszövetkezet is. A termelőszövetkezetekben nagy lehetősége van a tudományos gazdálkodásnak, a termést fokozó agrotechnikai eljárások alkalmazásának. Ennek legfőbb segítői a gépek. A Sallai TSZ tagjai a kukorica nagyrészét már hatom esztendeje négyzetesen vetik. Ezévben a kapásnövéiiyeket kultivátorokkal gyomtalanitották. Mindez természetesen a termésátlagok növekedését szolgálja. Kukoricájuk az idén is a legszebb a határban, holdanként 35 mázsás átlagtermést igér. A kenyérgabonát a tagok géppel takarítják be. gyorsan és kevés szcmveszleséggel. Itt megvan a lehetősége az előrehaladásnak, de az egyénileg dolgozó paraszt éppen a kisnarceüás gazdálkodás miatt nem tud előbbre menni, nem képes az új módszereket alkat* mazni, ez pedig kára az országnak és a termelőnek egyaránt. Én még egyénileg gazdálkodom. — Mindjárt hozzáteszem, nem I úgy, ahogyan szeretnék, hanem, ahogy tudok. Az ember, ha egyedül bajlódik, mindig érheti olyan szerencsétlenség, amit évekig nem hever ki. Itt van az én esetem. Kilenc hold földem van. de másfél hold mégis másnak terem. Elmondom, miért. Két tehenem volt, azokkal dolgoztattam. A földet és a munkát igazán szeretem, nem vagyok mai gyerek, közelebb járok a hetvenhez, mint a hatvanhoz, de még kiállók akármilyen erős legénnyel kaszálni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy énrajtaim nehezen fog ki valami. Az idén is csak a termelő- szövetkezet győzött le. ök mindenből többet termelnek, mint én. De a szónál maradva, minden egyéni gazda szembetalálja magát néha olyan erővel, amellyel nem képes szembefordulni. Az elmúlt év őszén éppen a búzavetés megkezdése előtt az egyik tehenem elpusztult. Vetni kellett a búzát, de nem volt mivel. Mondanom sem kell, milyen nagy baj ez, azt sem tudtam, hová legyek. Fű- höz-fához kapkodtam, míg végre találtam olyap embert, aki segített. így aztán, ha nem is idejében, de mégis földbe került a fcú- zamag. Mazug József vetettle el s ezért egy hold földet kért. Én meg voltam szorulva, örültem a segítségnek és Mazug József megkapta a földet. A 9 holdból tehát csak 8 hold maradt. Azután eljött a tavasz. Már minden gazdatársam kint volt a határban, aki tehette, megkezdte a kukorica-magágy készítését, én meg segítség után loholtam. Csata József megígérte, hogy egy fél hold földért elveti a kukoricámat. Mit tehettem egyebet, minthogy megadtam néki a fél hold földet. így történt azután, hogy 9 holdon gazdálkodók, de nekem mégis csak 7 és fél hold terem. A meglévő tehenet egyesben jármolam. Igazán nagy kár érte, mert emiatt tejet alig ád. A tehén pedig haszonállat, ha fejik. A termelőszövetkezétben nincs ilyen baj, hiszen ott a gép, és az kisegíti a tagokat. Arról nem is beszélve, hegy sokkal jobb munkát ád a földnek, mint a fogaterő. A termelőszövetkezetet egyébként azért ismerem ilyen jól, mert földszomszédja vagyok a Sallai TSZ-nek. — Évek óta figyelem a munkájukat, s úgy látom, hegy a tsz-tagek sokkal jobban élnek, mint én. Megmondom őszintén, ón nem élek úgy, mint egy szövetkezeti tag. Bár ami kell, az az én gazdaságomban is megvan és az én családom sem nélkülöz. Csak persze nekem sokkal több a gondom, a bajom. Jómagam egész életeimben úgy szerettem do’gozni, ha vannak körülöttem. Szeretem az embereket, a társaságot, a tréfás beszédeket, a jókedvű cimborákat. Unom az egyedüllétet. Amikor a kukoricát kapáltam, akkor is ha beszél- getmivaló kedvem volt, legalább magamban beszélgethettem, mert mindig csak magam mellé kellett fordulni. Hallottam, hogy néhány gazda- társam csütörtökön este Rákosi Csillaga néven új közös gazdaságot alakított. Erről a szövetkezésről már sokat beszélgettünk a feleségemmel és -most az új tsz alakulásának a hírére elhatároztam, hogy én is megyek hamarosan. 3 Sallai TSZ tagjai soha sincsenek pénz nélkül A tavasz vége mindig a legpénztelenebb időszak. Az egyénileg dolgozó paraszt ilyenkor még nem igen tud árusítani semmiből. A termelőszövetkezetekben más a helyzet. Ott a jószágállományból eredő hozamok, a nagy területen termelt különböző szerződéses növények mindig hoznak a konyhára. A Sallai TSZ tagjai 6oha nincsenek pénz nélkül. Almási János tsz-tag néhány nappal ezelőtt vásárolt egy 1070 forintos tűzhelyet. Volt miből. Az elmúlt évben 37.000 forintot jövede’mezett a közös gazdaság a családnak. Az idén meglesz a 40.000 forint. Almási elvtárs búzá» ból csak előlegként 18 mázsát kap. Ennek egy részét megtartja, a többit eladja* ÖTE1V A. RÁKOST CSILLAGA TSZ TIZENNÉGY TÁGJÁBÓL OSKÖ SÁNDOR S holdas do'gozó paraszt DEÁK ISTVANNÉ , , , NÁDUDVARI LAJOS s hódíts dg! go jó r araszt •.■-•a;... TAKÁCS SANDORNÉ j, 1 hohjas dolgozó parasjtasszÓny OLLE FERENC $ holsias dolgozó paraszj1 ' ’ ' " ’ ( A termelőssöve Ékesetekben a tagok legfőbb segítői a gépek
