Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
r \ Éf MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A 'MEGYEI TANÁCS LAPJA Víl. évíelyaai, 160. saéi« * Ara SO fillér 1955. július 9., szombati MAI & SAMUNK TARTALMÁBÓL: A tag- és tagjelölt! elvétel! munka helyzete megyénkben o.) SJ mázsa árpa termett a mezőtúri Törő Fái TSZ javított földjén (3, o.) Rádióműsor (4. o.) Szombat-vasárnapi spc-rtmuser (4, c ) I I I A tószegi kombájnisták tiz százalékkal táltelfesitik aratási tervüket A Tószegi Gépállomás dolgozói már számtalanszor bebizcnyttot- ták, hogy lelkes és fáradhatatlan segítői a termelőszövetkezeteknek; A traktorosok, a kombájnvezetők, az aratógépkezelők és műszaki dolgozók az idei gabonabetakaritás idején is azon vannak, hogy minél kevesebb veszteséggel arassák le a búzát. Néhány nappal ezelőtt üzemi értekezletet tartottak, akkor határozták el, hogy a termelőszövetkezetek megerősítése érdekében szocialista munkaversenyre szólítják a szolnoki járás másik két gépállomásának: a szászberekének és a szolnokinak dolgozóit, a nyári idényterv teljesítésére, a mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére. A tószegiek versenyfelhívása így szól: Alkotmányunk ünnepének tiszteletére nyári tervünket augusztus 30-ig teljesítjük. A körzetünkben lévő termelőszövetkezetekkel 1200 hold gépi aratásra kötöttünk szerződést. Kötelezettségeinket gépeink észszerű kihasználásával nemcsak teljesítjük, hanem túlteljesítjük. Az aratógépek tervét 6 százalékkal, a kombájnok aratási tervét 10 százalékkal növeljük. —: Nem mulasztjuk el a tarlóhántást. Gondolunk a következő ÜL! gazdasági évre is. Éppen ezért a tarlóhántási, a másod vet ési munkálatokat az aratással egyidejűleg befejezzük. Tarlóhántási tértünkét 105 százalékra teljesítjük. j Ügyelünk a minőségi követelmények betartására, egymás LH munkáját is ellenőrizzük. Nem pocsékoljuk az üzemanyagot és az alkatrészt; Nyári tervünket 8 százalékos üzemanyagmegtakarí- tássál és 6 százalékos alkatrészmegtakarítással teljesítjük. A műszaki kiesés nem haladja meg a 0,5 százalékot, j—: Mezőgazdászaink gondoskodnak arról, hogy a kalászosok megLU felelő érési fokon kerüljenek aratásra. Minőségi ellenőrzéseket tartunk az aratás, a cséplés idején, a szemveszteség csökkentése érdekében. Naponta méréseket végzünk és a veszteséget előidéző okokat azonnal megszüntetjük. a jövő évi bőtermés elérése érdekében gondoskodunk a talaj- LÜJ erő utánpótlásról. A szarvasokban levő trágyát még a nyári idényben széthordjuk és alaszántjuk. Eredményeinkről tíznaponként tájékoztatjuk a Szolnoki és a Szászberek! Gépállomás dolgozóit. Kérjük őket, hogy csatlakozásukat közöljék velünk. A Tószegi Gépállomás dolgozói és vezetősége nevében: EASE A N SZEX I S T V A N traktoros-brigád vezető A szolnoki vágóhíd húsfeldolgozó űsetnébsn RAGYOGÓ TISZTASÁG van a Szolnoki Vágóhíd és Húsfeldolgozó telepén. Pedig teljes üzemmel megy a munka. A hússal és egyéb hentesárukkal megrakott kocsik egymásután gördülnek ki a kapun. A feldolgozó üzemegységben a fűszerek illata fogad. Kísérőm kiáltására egy barna, izmos, fchérköté- nyes fiatalember, Koródi Ferenc brigádvezetö közeledik felénk. Kérdéseinkre válaszolva szerényen sorolja fel készítményeiket, elsősorban azokat, amelyekkel a választékot növelték. Napjainkban került az üzletek pultjára a jóminőségű füstölt és főtt marhaszegy, a turista szalámi, Jcaraj, rakott nyelv és hús, valamint a kiváló minőségű kolozsvári szalonna. Most újabb kolbászféleség előállításán fáradoznak, ez pedig a tiszta sertéshúsból készült virsli. De nemcsak a jó cs ízletes élelem előállításában járnak az élen. A higiénikus és tiszta üzemeltetés és gyártmányaik önköltségének csökkentésében' is példát mutatnak. A GÉPEK munkáját például úgy osztották be, hogy az eddigi négy helyett két ember végzi a húsok aprítását. Javaslatukra Ragó elv- társsal. a vállalat igazgatójával közösen a füstölő hőenergiájának kihasználására csőkígyót helyeztek a túztérbe és így állandóan 60—70 fokos melegvizet biztosítanak. Ez évi 9000 forint megtakarítást jelent. Egészségügyi szempontból annál hasznosabb, mert alaposan ki tudják mosni a tároló edényeket és kádakat. Az itt dolgozók ötletéből született meg egy jelentős újítás, a fémládák bevezetése. A külföldi szak- irodalom ezt még nyitott és meg nem oldott problémaként kezeli. Az eddig használt faládák tisztántartása nehéz és huzamosabb ideig nem volt lehetséges, mert a vér és a húsból kiváló nedvek a legnagyobb elővigyázat mellett is beivódtak a fába és az 6 hónap után szagot kapott, tehát segíteni kellett. Az újonnan bevezetett alumínium ládák 10 évig is betölthetik felada- tukat és tisztántartásuk egyáltalán pem ütközik nehézségekbe. ÜBütán vendég a síoSnoK! MTH intézstbsn Kedves vendéget fogadtak a szolnoki MTH intézet tanárai és tanulói. Pop Petri, a Román Népköztársaság oktatásügyi minisztériumának, az ipari tanulók kérdésével foglalkozó főosztály vezetője tekintette meg az iskolát és felszerelését. A baráti légkörben lefolytatott megbeszélés után nagy érdeklődéssel tekintette meg az iskola szemléltető eszközökben gazdag szaktermeit. Különösen a szakraizterem, és a Járműjavító lakatos-kabinetje ragadta meg Pop elvtárs figyelmét. A látogatás végen elismerését fejezte ki a tanári karnak és további eredményes, jó munkát kívánt az iparoktatás szolnoki dolgozóinak; A*t mondották róla, hogy ő volt a gyár első ön tő-tanulója. — Nem — mondotta, mikor erről kérdeztem —, nem ón voltain az első, hanem Vajda Gyula. Neki azonban egyszer csapolásnál a szemébe fröccsent egy csepp izzó vas. Nedves volt a kupolakemence dugóját bontó rúd. Elvesztette a sze- mevilágát. Aztán fűszeres lett. Itt volt a boltocskája hosszú-hosszú érceken át a gyár tÖ6aomszédságá- ban. Ö — Csikós Péter —- 1023 szeptembereiben kezdte a munkait a gyárban. Édesapja, néhai Csikós Péter napszámos alkalmi munkás előbb suszterinasnak adta, de a fiú elszökött a csirizestál, a kaptafák mellől, a lábszáj suhogó közelségéből. A nyár folyaméin cséplőgép mellett dolgozott. Alacsony, vézna gyerek volt, de inas, szívós, mint a mogyonófavessző. Amikor Klein „úr1-, a gyár akkori igazgatója megtudta tőle, hogy a gyámban akar dolgozni, hogy öntőtanuló akar lenni, elzavarta. S hogy mégis felvették, azt egyik művezetőnek köszönhette, aki látta elkeseredettségét, rábeszélte az igazgatót, vegye fel, majd megerősödik, hiszen ügyes, értelmes fiúnak látszik. Fel is vették, öntő-tanuló lett, három év múlva pedig felszabadult. Mindent megtanult, mestere lett a szakmájának. Ha beaaélget valakivel, enyhe mozdulattal füléhez emeli a kezét. — Ha kicsit mondanak, akkor is nagyot hallok. Ezzel hívja fel a figyelmét a másiknak, hogy kicsit hangosabbra AZ ORSZÁG KENYE RÉ É R T A beadás! tervek teljesítésében élenjárnak a karcagi term előszőve! kezetek A tesmielőszovetkeaetek nemcsak a termésátlagok állandó növelése terén érnek el kiváló eredményeket, hanem nagyban hozzájárulnak az ország dolgozóinak ellátásához is. A karcagi közös gazdaságok tagja! a nagyüzemi gazdálkodás eredményeként könnyen és idejében rendezik hazafias tartozásukat. —- Húst, zsírt, tejet, baromfit és tojást küldenek a városi dolgozóknak, az üzemek munkásainak. A karcagi Damjanich TSZ egészévi tojás-, sovány- és hízott-baromfi kötelezettségének eleget tett, tejbeadását túlteljesítette s a még hátralévő his&ott- s értés beadás fedezésére 18 hízót állított be. Az Előre TSZ tagjai egészévi sovány-, vágómarha- és tojásbeadási kötelezettségüket kiegyenlítették, hízott sertéssel sem tartoznak az államnak, A Szabad Ifjúság TSZ e héten egész- évű hízottsertés-beadási’.t kieryonA kengyeli Vörös Hajnal TSZ őszi árpája 19 mázsa átlag* termést adott A törökszentmiklósi járás terület tén is befejezték az őszi árpa aratását. Leghamarabb a termelőszövetkezetek végeztek vele. A kengyeli Vörös Hajnal TSZ tag* jai saját cséplőmunkacsapatukkat az árpa cséplését is befejezték. A közös gazdálkodás, a gépesítés eredményeként a tsz-tagok őszi árpája 19 mázsás átlagtermést adott holdanként. A szövetkezeti gazdák az első gabonát a hazának adták. Árpabeadási kötelezettségüket kiegyenlítették. fiz örményes! Űj Élei TSZ tagjai az őszi árpa helyére kölest és tarlókuftericái veistlsk liti. A kuncsorhai Vörös Október TSZ bárom nap alatt lat) bold búzát aratott A kuncsorbai Vörös Október TSZ tagjai ez évben a járás legjobb közös gazdaságai közé küzdöttek magukat. Kiváló eredményeket értek el a növényápolásban. Az őszi árpát learatták, begyűjtési tervüket teljesítették, s elhatározták, hogy 676 hold kalászosukat 7 munkanap alatt betakarítják. Eddigi eredményeiket elsősorban a gépek alkalmazásának köszönhetik. Nemcsak a kukoricát, hanem a cukorrépát is kultivátorozták. A búza aratását is teljes egészében gépesítették. Három aratógép a hét eleién kezdte a munkát és három munkanap alatt 150 hold búzát aratott le. Amint a búza teljesérésben lesz. nyomban munkába állítják a kombájnokat is. hogy minél kevesebb veszteséggel, gyorsan betakarítsák a jövőévi kenyéraekvalót. Az örményesi U:i Élet TSZ tagjai jól kihasználták a szövetkezés adottságait. A gabonabetakarítás gépesítésével néhány nap alatt learatták -az őszi árpát, majd a tarlóba kölest és kukoricát vetettek; A fegy verneki Kossuth TSZ és a Vörös Csillag TSZ tagjai szintén vetettek tarló-kukoricát. Ilymódon növelik fejlődő állatállományuk takarmány alap j á t. LAPZÁRTAKOR JELENTIK A karcagi Ssabad Ifjúság 'I SE tag fai ábú& kenyérgabona beadásuk 60 g%á&alékái ábél teljesítik Szolnok megyében még a mostani nagy munkaidőben is alig múlik el nap, új termelőszövetkezet megalakulása nélkül. E héten egyik jászsági községben. Tiszasüjyön és a törökszentmiklósi iárásbeli Kengyel községben alakult új mező- gazdasági termelőszövetkezet. Más közös gazdaságok is nap mint nap új belépőkkel gazdagodnak. Szolnok megye a legeredményesebben fejlődő és a legnagyobb termelőszövetkezetek hazája a mostani emberformáló időszakban bővelkedik érdekesnél érdekesebb történetekben, a hazaszeretet, a párthoz és munkásosztályhoz való őszinte hűség szebbnél szebb megnyilvánulásaiban. A termelőszövetkezetek nagy többsége az őszi árpa elcséplése után nyomban teljesítette árpabeadási kötelezettségét A megye területén lévő közös gazdaságok iú- hus 7-ig 1.500 mázsa őszi árpát szállítottak a begyül tőhelyekre. A ken- deresi Vörös Csepel TSZ a mezőtúri Szabad Nép TSZ. a mesterszállás! Úttörő TSZ és még sok termelőszövetkezet beadta az államnak járó részt. A karcagi Szabad Ifjúság Termelőszövetkezet tagjai e héten egészévi vágómarha, hízottsertés, tojás, baromfi és teibeadásukat kiegyenlítették. A tagok kiadták a jelszót: „Minél előbb kenyérgabonát a hazának!” Néhány nappal ezelőtt közgyűlést tartottak és elhatározták. hogy a megyében leghamarabb megkezdik a búza beadás kiegyenlítését. Erre a célra felajánlották tavalyi készleteik egyrészét. Tőkés Lőrinc 10 mázsa. id. Csizi István 10 mázsa, Szabó Lajos 5 mázsa. Győri Imre 5 mázsa, Kónya Jó2se£ 10 mázsa, H. Tóth Lőrinc 8 mázsa, T, Szabó István 6 mázsa búzát ád. A tagok által felajánlott búzamennyiség megközelíti a 600 métermázsát; Ez a Szabad Ifjúság TSZ búzabeadásának 60 százalékát fedezi. A közgyűlés határozata értelmében a Szabad Ifjúság TSZ igazgatósága szerződést kötött a Termény- forgalmi Vállalattal. Szombaton délelőtt megkezdik a tagok által felajánlott búza beadását és július 20-ig mind a 600 métermázsát leszállítják. A tagok a kölcsönzött gabonát természetesen az újból visszakapják. A Szabad Ifjúság TSZ tagjai így járulnak hozzá ahhoz, hogy minél előbb és minél több puha fehér kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A JÓ MESTER fordítsa a beszédet. 1944 őszén közvetlen közelében robbant fel egy becsapódó akna. Azóta egyre gyengébben hall. Negyvennégy éves, fiatalos, de mindenki úgy hívja a műhelyben, hegy Péter bácsi. Talán azért, mert csendes szavú, szigorú szemű, de gondoskodó, talán azért, mert a műheljben dolgozók kaaül került ki s lett művezető s könnyebb az egykori Pétert, Péter bácsira fordítani, mint művezető elvtársra. 1946-ban már brigádvezetőnek választották, közvetlenül a gyár államosítása után. Öt tartották legmegfelelőbbnek erre a munkások. 1949-ben beteg lett, mikor felépült, a program-irodára került. Aztán, hogy az öntőiben nem minden ment a legnagyobb rendiben, a múlt hónap közepén megkérték, lenne-e művezető régi munkahelyén. Kommunista, akinek szíve-lelke a gyár. Elvállalta a megbízatást. * Lassan egy hónapja lesz mór, hogy ismét az öntöde ismerős falai között él. Sok gonddal, bajjal a vállán, mert a műhely nem dolgozik jól. Az elmúlt hónapiban 19 százalék volt a selejt, ebből 5 százalék a fehér selejt. Mióta művezető — az alig egy hónap alatt —■, mindig azt kutatja, mi az oka ennek. Két hibára már rábukkant s meg is tette az intézkedéseket kijavításukra. A formázok — ha a seiejtvől esett szó, — mindig az öntőszek- rónyre _ paaa^kqdtaík, — Nosza, lássuk az öntőszekré- nyieket! — s megvizsgálta eket. mint az orvos a betegeket. S valóban felerészben betegnek taűáRs. Azóta Kocsis Imrével, Csontos Bélával és Gclei Miklóssal együtt egyengetik az öntőszekrények hibáit. Kezük munkája nyomán eltűnik a szekrények néhánymilliméte- res eltérése, a formázásnál 'kevesebb lesz a selejt. A fehér selejt oka gyakran az volt, hogy 'hideg vassal öntöttek. Honnét hideg a vas? Hát onnét, hogy a kis tégelyekből a maradékot mindig visszaöntötték a nagy tégelybe s úgy csapoltak rá új vasat. Nyilvánvaló, hogy a visszaön- tött vas hőmérsákleite jelentősen alacsonyabb volt, mint a frissén csapalté, s így az is lehűlt. A hiba feltárása után már a kijavítása sem késett sokiá. Ma már a kis tégelyekből nam szabad visszajön tend a maradék vasat a nagy tégelybe, S Csikós Péter annak a híve, hogy a szakmai tudás a selejt legnagyobb ellensége. Igyekszik is megtanítani mindenkit aura,, mit 1923 óta elsajátított az öntő szakmában. Amikor Vele együtt bejártam az öntödét, odalépett hozzá Nagy József betanított formázó, aki mindig nagy teljesítménnyel dolgozik, s egyik öntőmánitáróíl azt kérdezte C9ikós Pétertől, hogyan helyezze a mintázódeszkára, hogy az öntés jobbam sikerüljön, az olvadt vas gyorsabban; nagyobb nyo-. mással töltse meg majd a homokban a minta által képzett üreget. Csikós Péter megmutatta, s meg is magyarázta, miért helyezze el éppsn úgy a csapágymán tát Nagy József. Biztosan nem is felejti el egész életében a világos egyszerű magyarázatot. Odébb KrikusJca Mihály tanuló fogaskereküket akart kiemelni a mintázó homokból. A fogaskerék azonban nem jött. Csikós Péter odalépett, leguggolt az öntőszék- rény mellé s évtizedek óta beidig- zödött mozdulatokkal s úgy, hogy Krikuska Mihály is jól lássa, kiemelte a homokból a fogaskerék- íonmát. Aztán ránézett a tanulóra, mintha azt mondta volna: .iátód, te öntőpalánta, így kell ezt.“ A másik formát ráhagyta. Ott állt a tanuló fölött, nézte, hogyan emeli ki a fogaskereket. Sikerült, hiba nélkül sikerült s Csikós Péber rá- bólintott csak, hogy jól van. Dicséretnek. így nevel, így tanít. Otthona a műhely, amely gyermekkorában még lóistálló volt. S ha meg-megáll a füstös, kormos falak között, képzeletében már ott jár az új, modem szünkeöntödé- ban, ahol a viliiamydaru zümmög, targoncák hordják a íompázóba a homokot, s a „puceráj‘'-ba az öntvényeket. Mert hamarosan megkezdődik az új szürfeeöntöde építése. Az előkészületi munkálatok már folynak. A gyárban nem ő volt az első öntő-tanuló, de ő lesz az öntöde első művezetője. Péteri István
