Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

4

S20LN0KMEGTE1 NÉPLAP

1955 július T.

TUTAJOSOK

J Irta : N. Beesin, a* lívesityija varKovinai (Kárpóf-Ukrajna ierü'et) külön tudósítója

A SZOVJETUNIÓ folyóit tavasztól késő őszig a bárkák, uszályok és tutajok ezrei népesítik be.

Tutajok! Milyen rengeteg tömegű fát úsztatnak le a „zöld arany“ e legősibb és legelterjedtebb szállító- eszközei. Az erdős vidékeken a tolta jós mesterség nemzedekről-nem- zedékre öröklődik.

A tutajozás érdekes, de veszélyes foglalkozás, különösen Kárpát- Ukrajnában, ahol sebesek a folyók.

A Fehér Tisza tajtékozva rohan a félelmetes szakadékok közt. Partjai mentém óriási farakások. A télen kitermelt gömbfatömeget mielőbb le kell úsztatni.

Megismerkedünk a tutajosokkal. Vezetőjük Mihail Nyikolajevics Ko- szivszkij magas, sovány, izmos férfi. Túl van az 5-0-en, de sokkal fiatalabbnak látszok.

— Több mint 30 éve tutajozok és még legalább ennyi ideig fogok tu- tajozni — mondja félig tréfásan, félig komolyan. El is hisszük neki.

KOSZIVSZKIJ munkatársait is jól válogatta össze, első segédje Vaszi- lij Bagricsuk is, második segédje, Ivan Harbala is erős, bátor, szívós embereknek látszanak.

Még több más híres tutajossal is megismerkedünk. Itt van a Huszár család. Az apa — Szem jón Aleksze- jevics és két fia — Nyikolaj és Iván. Az első 22 éves. a másik 18. Az öreg Huszár mindössze 47 éves, de már 33 éve úsztatja a fát, 14 éves karában kezdte. A szovjet tör' vények értelmében tutajozással csak nagykorú férfi foglalkozhat. Szemjön Alekszejevicsnek ez nem tetszik és ebből nem is csinál titkot.

—• Nem lesz abból komoly tuta- jos, aki csak 18 éves korában veszi először kezébe a korrnánylapátot morogja a bajusza alatt.

A kormánylapát, amely egyben evező is, a tutaj legfontosabb része.

Huszárék ügyesen dolgoznak. A .gömbfák felső részét lefűrészelik, hornyokat vésnek a harántgerendák számára, a tüskök alsó részébe harántlyukakat fúrnál?, s az így előkészített fatörzseket lecsúsztatják a vízre.

Aztán megkezdődik a tutaj ösz- szeillesztése. A gömbfák felső végét bükkfa-harántgerenda és csapok segítségével összeerősítik, mégpedig jó erősen, mert minden ütés a tutajnak ezt a részét, — az orrát éri. A tutaj végéin a gömbfákat az előre kifúrt lyukakon keresztülhúzott drótkötéllel kötik össze. A kész tutaj orrába bükkfaállványt erősítenek, ebbe helyezik mozgó csapok közé a korrnánylapátot.

MÁR ERŐSEN SÖTÉTEDIK ,de végig a Fehér- Tisza mentén csattognak

a fejszék, a kalapácsok. Lassan kinyúlnak a fények. Szemjom Alek- szejevics Huszár is meggyújtotta a lámpát. Meggyújtotta, de a kanócot egészen lecsavarta. Nem azért, mert. a petróleummal akar takarékoskodni. Azt akarja, hogy a fiai megtanuljanak sötétben is dolgozni, úgy, ahogyan valamikor a tutajo- sok dolgoztak.

Leszáll az éj. A hegyek még közelebb húzódnak egymáshoz, egybeolvadnak az erdővel és a havasi legelőkkel. A csillagok, mintha nem egyenként világítanának, kigyúlla- dó máglyaként soktüzű lánggal ragyognak.

A fejszék még mindig csattognak. Végre elkészül a tutaj A TUTAJOSOK pihenni térnek. De nem viskókban, sötét, füstös sátrakban laknak, mint a szovjet hatalom előtt, hanem meleg, világos közösszá'llásokcn. Ételüket nem a földön, a nyílt tűzhely mellett fogyasztják el, hanem az étkezdében, a fehér-terítős asztalok .mellett. — Nem fenyőfagallyakon alszanak, hanem matracos, lepedós, párnás ágyakban.'

Másnap reggel 10 órakor, miután jól kipihenték magukat, újra megjelennek a folyónál. Tizenegy órakor indítják az első tutajt. Tíz perc múlva a másikat, majd ismét tíz perc múlva a harmadikat.

Az úsztatáshoz azonban legalább egy métenel meg kell emelni a Fehér Tisza vizét. Ezért a folyó felső folyásánál hat duzzasztógátat létesítettek, s a legnagyobb közülük a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Hoverla lábánál épült.

Negyed tizenegy. Vaszilij Nyikolajevics Zvarics, az úsztatórészleg parancsnoka megadja a jelet: — Vizet!

A tutajosok gumicsizmájuk sarkára. sarkantyút erősítenek. Megérkezik az első vízhullám. A Fehér Tisza zavarossá válik. Szikláit betakarja a víz. A hullám a tutajig ér. A tutaj' megmozdul.

MEGNYITJÁK a másik zsilipet. A második hullám még sebesebben ér a tutajhoz, a vízen mindenütt rönkök, gerendák, faágak — a tutaj összeillesztésénél keletkezett hulladékok úszkálnak.

A harmadik hullám már erősen megduzzasztja a Fehér Tisza vizét. A tutajt tartó acélkötelek megfeszülnek, mint a húr, szinte hallani a hangjukat.

— Elvágni az első tutaj csapját! — adja ki a parancsot Zvarics.

Az öreg Huszár és a fiatalabbik fia a kormánylapáthoz ér. A másik fiú elvágja a csapot, amely az acélkötelet tartotta. A kötél mint egy elszakadt húr összecsavarodik és a partra röpül. A vezető tutaj nagyot lendül előre, de a mögé akasztott tutaj visszatartja, Nyikolaj Huszár átugrik a második tutajra, oda- szalad annak farához és elvágja a másik csapot is. A tutaj megráakó- dik és nekiscdródik az árnak. Nyi- kolaj már a kormánylapátnál van. Mindhárman erőteljesen eveznek, nem engedik, hogy a vezértutaj a parthoz ütődjék. Az öreg Huszá „kívülről“ ismeri a víz folyását, medrét, örvényeit, a mederben meghúzódó szikláikat, a legveszélyesebb zátonyokat. A középső kormány- lapátnál áll, fiai ügyelik minden mozdulatát.

NAGYON KELL VIGYÁZNI. A 110

méter hosszú, 180 köbméter fát úsztató kettős tutajt úgy sodorja az örvénylő folyó, mint valami rozoga kis csónakot. A víz a kezében tartja a tutajosokat, akik ki vannak szolgáltatva minden szeszélyének, haragjának, jókedvének.

A VIT-re utazó

kulturális küldöttségünk művészeti vezetői összeállították a Varsóban fellépő magyar együttesek és fiatal művészek programját. Legtehetségesebb fiataljaink ének. zene és táncművészetüket 8 nemzeti és 7 nemzetközi műsor keretében mutatják be a VIT közönségének. Együtteseink és szólistáink részére egyaránt kiemelkedő esemény lesz a magyar küldöttség ünnepi díszelőadása. amelyet augusztus 8-án a varsói tudomány és kultúra palotájában rendeznek meg.

A IIUDOMÁNY

A rádióaktiv kobalt

A KOBALT

A* elektromos padlókefélő

gép megkönnyíti a háztartási munkát. a legújabb a ..G" elnevezésű padlókefélő. A kisméretű gép köny- nyű és könnyen kezelhető. A jól feltörölt padlót vékonyan bekenjük viasszal, vagy padlófényesítővel. A gépet bekapcsoljuk és egyenletesen vezetve ragyogó fényesre kefélhetjük a padlót. A rendbentartott padlót nem kell minden alkalommal viaszolni;

Fontos tudnivaló: a gépkeféléssel egyidejűleg a padlótisztításhoz gyúlékony anyagot — benzint vagy petróleumot — ne használjunk;

& a nikkel vegyileg egymással és a vassal közeli rokonok. Nikkelből azonban aránylag kevés van a föld rétegeiben; kobaltból még kevesebb és így sokkal értékesebbek a vasnál. Mindezek ellenére sem a kobaltot, sem a nikkelt nem lehet a nemesfémek közé számítani. A technikában mindkettőt főként ötvözőamyagként használják fel.

A kobalt iránt a közérdeklődés csak akkor fokozódott, amikor tanulmányozni kezdték azokat a tulajdonságait, amelyeket akkor vesz fel, ha radioaktívvá teszik. A kísérletek során kiderült, hogy a kobalt igen könnyen válik radioaktívvá, igen nagy a sugárintenzitása, s különös sajátosságokkal bír.

A rádióaktív kobalt eredeti sugár- intenzitásának felét csak öt év múlva veezti el, vagyis — fizikai szakkifejezéssel — a felezési idő öt évet tesz ki. Tíz év múlva az intenzitás egy negyed, tizenöt év múlva egy nyolcad lesz és így tovább. A sugarak részben bétasugarak, másrészt gammasugarak. A rendkívül energia-gazdag gammasugarakat sok célra fel lehet használni. Ezek ugyanis igen jól áthatolnak az anyagon, sdkkal iobban, mint a röntgensugarak, amelyek segítségével tudvalevőleg az emberi testet, különböző szilárd testeket és még a fémet is át lehet világítani. A technikában tehát igen nagy segítséget nyújt a rádióaktiv kobalt. A gam- rr.asugarak áthatolva a legvastagabb fémalkatrészen is, kimutatják az esetleges hibákat, repedéseket, vagy levegőbuborékokat. A gaon- masugarakkal működő készülékhez elektromos áramra sincs szükség, ezenkívül könnyen szállítható egyik munkahelyről a másikra.

IREüente 1 rádiumot használtak ugyanerre a célra, mivel a rádium is képes gammasugarak kibocsátására. Ennek azonban sok hátránya volt. Először is a rádiumnak fém formában kellemetlen vegyi tulajdonságai vannak. Hamar kapcsolatba lép az oxigénnel és a vízzel. Ezért mindössze csak egyszer állították elő tiszta állapotban, maga Marie Curie 1908-ban, hogy meg- vizsgá'ja tulajdonságait. Egyébként valamelyik sóját használják fel a rádiumnak. Ez, akárcsak a közönséges konyhasó, laza por, ezért szorosan zárható fémtckba kell foglalni. Az ilyen1 rádiumforrás tehát aránylag nagy tárgy, ami kedvezőtlen a felhasználásra. Másodszor roppant drága a rádium. Egy gramm körülbelül félmillió osztrák schillingbe kerül.

A kobalt minden tekintetben fölényben van a rádiummal szemben.

SZABÓ PÁL,

A KL ARISSZ A-REIN D JOBBAGYAI

Részlet a Nugy temető című regén) bői

T/ERESSÁRGA volt a ház. mint

— o pokol, s a tornác előtt parasztok ácsorogtak az udvaron. Egyik sipkában, másik hajadon, s arca elé tartotta sipkáját. Mintha titkokat gyónna bele.

— Miféle népség ez? — kérdezte Dózsa.

— A Klarissza-rend jobbágyai. Pallosjoggal bírja őket. Egyébként pedig ez a rendház, az ispán lakik benne. Na meg azok, akik Budára érkeznek,

Egy ajtó kinyílt. Feketébe öltözött, jeliér hajtókával élcesitctt apáca lépett a tornácra. Utána fiatal nemes jött, majd két szolga asztalt cipelt, másik széket hozott, s a ■nemes leült. Hóna alatt rézkapcsos könyv volt. Most felnyitotta. A szolgák tovább szorgoskodtak, tölgyfából ácsolt lócát hoztak és letették az asztalon kívül, szembe.

Most a kenéz jött, lóbált, tüntetve kihúzott derékkal és általában egyrg tempósabban jöttek-mentek.

Az apáca lassan járkált még a: imént, de most egyre gyorsabban lépegetett és olvasóját, ami piros borostyánból volt, mint a vér, szila- jón pergette ujjal között.

— Jó Sándor! — kiáltotta az ispán.

Javakorabeli paraszt lépett elő, odament az asztalhoz. Szótlanul várakozott,

— Miért nem fizetted meg pünkösd ünnepén n kappant, meg a fél dénárt, meg a kalácsokat?

— Azért, mert... magunknak sem volt, uram.

— Most inegfizeted?

— Nem tudom kifizetni, uram.

Az ispán nem szólt többet, csak

a kenéznek intett, az viszont a szolgáknak intett, de csak úgy fejjel, s azok megfogták a parasztot, egy pillanat alatt rányomták a deresre,

& ötétBL meg! -se kiáltott a kenéz,

A

A paraszt szótlanul átölelte alul a gerendát és egy szolga összekötötte a csuklóját.

A kenéz előrelépett, hevette a le- bernyegét, karján fclgyürle az ingát. A botot felemelte cs az ispánra nézett. Az visszapillantott és tenyerével rácsapott az asztalra. Erre a jelre aztán lecsapott a parasztra a bot. Egyszer, kétszer, sokszor, szabályosan, taktusra.

A paraszt csendesen állta, bírta, nem szólt, nem jajongútt, hallgatóit. Percek múlta csupán, de akinek fi;, örökkévalóság, A többiek, sorrakc- rülők is hallgatagon várakoztak. Mindössze az asszonyok között riit némelyik vékonyan, hasilóan, mint amikor valami repedésen befolyik a házba a téli szél.

— Elég! — csapott az asztalra az ispán tenyere.

BOT VÉGE földnek billent. A szolgák kioldották a paraszt összekötözött leezet. De ez nem mozdult, feküdt tovább. Az egyik megrázta a vállát, ekkor meg lefordult a földre, mint a zsák. Erre mérgesebbek lettek, felkapták, odébb vonszolták. Ki az udvar közepére és otthagyták.

— Afoíc Andrási

— Átok András! — kiáltotta megint az ispán a könyvből.

Másik paraszt állott elő, fiatalabb, mint az előbbi, de éppen úgy jött, állt. mint az. Kialakult formája volt már ennek, mint a születésnek, vagy a temetésnek.

Az ispán felsorolta az elmaradt adóját, megkérdezte, miért nem fizette, aztán lecsapott, aztán lefog tok a parasztot...

A rend nője kicsit gyorsabban járkált, ki is lépett a tornácról, elment csaknem a deresig. Tétovázva állt meg egy pillanatra, szétvetett lábbal bámult a botozott parasztra, sápadt arcán szétómlött nemi pí- rosságt

— És ezt mink tűrjük? — horkant fel Dózsa és le akart rohanni a lépcsőn.

— Maradj! — kapta el Lőrinc mentéje szárnyát. — Látsz még ennél cifrább dolgokat is.

— Az a bestia, asszony az? És az a nemes, aki az asztalnál ül, magyar ember az, ember az? — csikorgatta Dózsa a fogát.

— Bizony úgy van, ahogy te mondád. Az apáca a rend küldötte, személyesen ügyel az adók behajtására. A nemes diák Sebestyén diák, a Rend ispánja.

Közben a másik paraszt is lefordult a lócáról, most egy asszony állt az asztal előtt.

— Vádollak, asszony, hogy az urad meg akarta fizetni az ünnepre a féldénárt, de le elloptad tőle.

— Nem igaz, mert ő megitta,

— Ki?

— Ez az ember. Az uram. Elment a kocsmába az ünnep reggelén és megitta.

— Hazudsz, mert tanuk vallották, hogy az urad egész ünnepen részeg sem volt. Mit tudsz még mondani?

A Z ASSZONY nem tudott sem- mit mondani, csak másik mellét adta gyermeke szájába. Az ispán valameddig nézte, szaporán pislogva, aztán rácsapolt az asztalra. A szolgák az asszonyhoz léptek, az letette a gyermeket'a csepegőbe, s vinnyogott, mint a féreg.

Rákötötték a lócára.

A Rend nője szétvetette a lábát, ahogy csak bírta, arca lángoló, mint a tűz és egyhelyben tipegett, mint a liba.

— Látod? — mondta Lőrinc. — Magában koslat, mint a kutya. Már Pál apostol is megemlékezett hasonlókról, mivel pontosan eképpen vesztek meg a rómaiak nagy jó dolguk miatt. Ki nem adott levelében meg is írja ellene az orvosságot,

I

hogy azt mondja .;, férfi férfitől, asszony az asszonytól elkülöníttes- sék... — De Dózsa nem hcdlotta már, mit mondott, mert az asszony ordítása már a meszet is hasogatta a falon. Pendclye szakadott és da- rabonlsént csavargózott rá a botra.

— Hiszen ez az asszony nyilvánvaló, hogy viselős! — kiáltotta Dózsa és le akart szaladni megint.

—Hát nem mindegy az? — gúnyolódott Lőrinc és megfogta a csuklóját. Dózsa kirántotta a kezét ős szembefordult vele.

— Hát azt hiszed, hogy le tudnál menni, ha én nem akarnám, hát idenézz'. — mondta Lőrinc és fcl'capott egy vasdarabot, amivel a harangot szokták félreverni, ha tűz, vagy valamilyen vész van cs a térdón meghajlította. Aztán két markában megcsavarta, mint a fűzfavesszőt. Aztán a sarokba dobta.

— De ne töltsük az időt hiába, kell, hogy te lássad mindezeket. Avagy, mit gondolsz, miért hívtalak fel a toronyba? Azért, szemeddel lássad, mivé tették a népet, ezek a kutyák. '

Dózsa a Lőrinc vállára tette a kezét és visszalépett az ablakhoz. A Rend asszonya megint nyugodtan járkált, fakón. Mint vércseppek, hulltak az ujjai közül az olvasó bo- rostyánlüivei. A megbotozott asz- szony gyermeke rémülten sivalko- dott a csepegőben, ö maga az ud varon hempergett.

— Megszüli magzatát! — hülede zett a két férfi.

riOZSA nem tudott volna, már eljönni az ablaktól, ha akart volna sem. Olyan erővel markolta meg Lőrinc vállát, hogy az ránézett, de nem szólt semmit. Csak kesernyés mosolygás rándult meg a száján.

A megbotozott asszony szemük láttára elvetélt.

Mindegy. Nem múlik el azért a világ; sőt megelevenedik.

A kobaltot éppen úgy*, mint a nikkelt vagy a vasat, fém állapotban, kitűnően lehet önteni. Fémdrót vagy fémgyöngy fői-májában használják. A kobaltnak természetesen már az aktivizálódás, tehát a sugárzás előtt meg kell a kívánt formát adni, mert a kész rádióaktív kobalttal nem lehet sokáig foglalatoskodni. Mivel a kobalt ugyanolyan tömör fém, mint a vas, így a sugárforrás igen koncentrált, ezért az átvilágított testek rádióképei élesek lesznek. — A gyógyászatban ugyancsak nagyobb s ikerrel alkalmazzák a kobaltot, mint a rádiumot. Kobalttal sokkal könnyebben szét lehet orz’.atni a rákos daganatot, mint rádiummal, anélkül, hogy a körülötte levő szöveteknek nagyon ártanának.

|Á radioaktiv I kobaltot természetesen nem mindig fémformában

használják. Sokszor kedvezőbb a só-ferma. Például olajban oldódó kobaltsót lehet alkalmazni a nyers- olajtermék jelölésére. Ezeket átvonultatják az olajvezetéken és így c-lyan más termékektől meg lehet őket különböztetni, amelyek előttük vagy utánuk folytak át ugyanazon a vezetéken.

Mindez nagyon szép és jó idáig. Számos áldásos tulajdonsággal rendelkezik a rádióaktív kobalt, amelyekkel a társadalom hasznát lehet szolgálni. De egyszeriben veszedelmes fegyverré is válhat, ha a társadalom ellenségei veszik kezükbe. Hogy miként, arra a következő példa ad legvilágosabb feletet: Chicágóban 1852-ben azt javasolták, használják fel a rádióaktív kobaltot tömegpusztító fegyver gyártására. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ennél emfcerteler.ebb fegyvert még nem találtak ki tömeggyilkolásra. „Az elgondolás’’ a következő: egy hidregénbe-mbát kobaltköpennyel vesznek körül. A robbanásnál a kobalt radioaktívvá válik, ugyanakkor a keletkező magas hőmérséklet következtében gőzzé alakul és így terjed szét. Ha azután a kobalt- gőz a levegővel keveredve lehűl, finom porrá alakul, amit a szél magával visz. A por sokáig lebeg a levegőben, belélegzik vagy az étellel, vízzel bekerül a szervezetbe. Minthogy a kobalt rádióaktivitása sok évre terjed, ezen az úton az atombomba hatása sok évig tart. Ez alatt a magasabbrendű élet lassanként teljesen elpusztul, de legalábbis súlyos károkat szenved.

IA tudomany| egyébként megállapította, hogy ezek a „genetikus’' kárck örökölhetek. E szerint a kobaltbomba következményei skár ezer, tízezer évig, sőt a tudomány mai fejlettsége mellett elvileg korlátlan ideig fennforognak. Otto Hahn, a Nobel-díjas német atomfizikus és vegyész legutóbbi előadásában, amelyben az atomfegyverek betiltása mellett foglalt állást, nem ck nélkül állította, hegy tíz kobalt- bombával az egész emberiséget ki lehet irtani,

Ciprusok a Szaharában

A tudósok már régóta feltételezték, hogy Közép-Szahara egyes részein még van maradványmövány- zet. E nézetet alátámasztották í tuaregek hasíná!ati tárgyai, amelyeket valamilyen ismeretlen gyan táj fából készítettek. Ugyanebből ; fából készültek az oázisok ősi ha zárnák ajtajai és gerendái.

A tudósok számtalanszor kutat tak a Szahara belsejében tenyész növény után. Francig Beraates ex pediciójának egyik útját 1952-be; végre siker koronázta. Az expedier a Tasszilin Adzsei- és az Ahagga fennsíkon egyedülálló és csoporté ciprusokra bukkant. Ezen a vidéke egykor valószínűleg hatalmas cip ruserdek húzódtak. A mai legns gyobb példányokra a Tasszilin Ac zser szakadékaiban bukkantak r; ahol egy 80 fából álló cipruslige tét fedeztek fel. A liget le-gfiatalsfc fai 200, a legöregebbek mintegy 20C évesek lehetnek. E faóriásek tő: zse alul négy méter átmérőjű. ke rónájuk rendkívül széles és szerte ágazó.

A ciprusfajta mesterséges kitei mesztésére végzett kísérletek eret ményre vezettek. A kitermeszte fa jól bírja a szárazságot es nag szerű nyersanyagot ad a faiparna

A Művelt Nép Könyvkiadó

„Nagy magyar írók" soroiat nak uj kötete Szander József, irodalom tudományok kandidál sa Kölcsey Ferencről irt tanul» tua