Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

1 SiüLNOKMEG VL1 NÉPLAP 19a5 július 7. * A faliújság — a szemléltető agitáció nagyszerű fegyvere A Járműjavító pártbizottsága fa­liújság-versenyt szervezett az alap- szervezetek között. A kulturház vörös termében sorakoznak egymás után a szép kiállítású tábláik. Miről „beszélnek“ a táblákon el­helyezett cikkek? Vegyük sorba. A belépőnek azonnal szeméibe tű­nik a IX-es alapszervezet sok rajz­tól, érdekes karikatúráktól színes táblája. Az egyik rajz arról ad híradást, hogy az elmúlt hónapok­ban a dolgozók véleménye szerint a műhelybizottság vezetői nem dol­goztak kollektíván, s az ő hibá­jukból kifolyólag az alapszervezeti pártvezetőséggel nem volt eléig szo­ros a kapcsolatuk. S a rajz azt is megmutatja, hogy a dolgozók sze­rint kéz a kézben sokkal több eredményt érhetnek el a vezetők. Egy másik számonként a pártbi­zottságtól, a vállalat vezetőitől, hogy miért nem válaszolnak a taliuisáaon megjslent kritikákra ? Csigával, teknősbékával illusztrál­ják, milyen lassan érkezik hozzájuk a hibák orvoslása. Középen, dísz­helyen tüntetik fel a jól dolgozók eredményeit. A számok és nevek feletti rövid sor azt mutatja: ko­molyan törődnek itt a versennyel. A felírás ez: „Napi kiértékelés.1’ Csete Zsuzsanna az ötös alap­szervezet faliújságjára írt cikkében név szerint bírálja azokat a kommu­nistákat, akik nem végzik el lel­ki ismeretesen pártmegbízatásukat. A népnevelőket azért, mert nem járnak értekezletre, így érvelésük bizonyára nem lebet elég gazdag. Iginácz és Pusztai elvtársakat vi­szont példaképül állítja a többi elé. A VIII-as alapszervezet szemfü­les rajzolója nem karikatúrát kö­zöl, hanem a valóságot rögzíti le. Az üzem ivóvíz-ellátása ugyanis nem megfelelő. (Erről az illetéke­seknek már gondoskodniok kellett volna.) De a rajz megmutatja azt is, hogy a munkások elítélik azo­kat a dolgozókat, akik ivóvíz-szer­zés ürügye alatt órákat beszélget­nek a kút mellett. Felírás: „27-én 8 órakor kezdődött a vízbordók találkozója és egész nap tartott.“1 Hozzá kell tenni: a „megörökített’1 dolgozók magukra ismertek. Majdnem minden faliújságon fog­lalkoznak a béke kérdésével. Be­számolnak a helsinki események­ről, harcba hívnak a béke megvé­déséért. Az oktatásról sem feled­keznek meg. Szinte minden alap­szervezet beszámol ilyen irányú munkájáról. Búcsú Gyula elvtárs, a II. alaszervezetből azt fejtegeti igen helyesen, hogy a tanulás ön­kéntessége nem azt jelenti, hogy nem kell tanulni, tehát nem fegyel­mezetlenséget jelent. A kommu­nistáknak önkéntesen vállalt kö­telességük képezni magukat, aho­gyan azt a párt szervezeti szabály­zata előírja. Nagyon sok cikk szól a munka­fegyelem fontosságú'ól, a munka megbecsülésének jelentő­ségéről. A XVIII. alapszervezet egyik faliújság cikke bírálja azokat a dolgozókat, akik nem érzik át ezt eléggé, akik nem becsülik meg a munkások mai megváltozott éle­tét. — Emlékeztetőnek leírja, ho­gyan beszélt a múltban az egyik dolgozóval az igazgató, amikor az valamilyen kétessel fordult hozzá. Nem kétséges, hogy a faliújság­nak, mint a szemléltető agitáció egyik nagyszerű fegyverének, fel kell használnia a humort. S ebben sincs itt hiány. Szellemes, ötletes, ugyanakkor maróan gúnyos vers­sel értesítik az olvasót a III. alap­szervezet életéről. Névszerint szere­tjeinek benne a legjobban dolgozók, de azok Is, akiknek valamilyen „gyengéjük“, vagy komoly hibá­juk van. Pellengérre állítják a pletykást, az iszákost. Bartha László osztályvezetőt azért osto­rozza a vers, mert „túl jó1’ ember, sohasem mondja: „gyerünk már.’1 Ugyanakkor kiderül az Is. nem túl gyakran látogatja a műhelyt: „...fölöslegesen őhozzá soha menni nem kell. Meglátogat ö bennünket, bár nem hetvenhétszer, Átjön hozzánk, s nem is sűrűn, évenként úgy kétszer. A kiállítás egészében véve igen tanulságos. A verseny nyilván hozzájárul ahhoz, hogy az alapsziervezeték pártvezetőségei, faliújság szerkesz­tőbizottságai tanuljanak egymástól. S a jelek szerint erre a tanulásra szükség is van. A jó példák mellett — ezek többségben vannak — sok az olyan cikk, sőt egész faliújság, amely bárhol megjelenhetne, s te­gyük hozzá, éppen ezért sehol sem sok haszonnal. A II. alapszzrvezet cikkeiben egyetlen konkrét példa sincsen. írnak ugyan a takarékos­ságról. de csak mint elvont foga­lomról. Pedig az lett volna a he­lyes, ha a cikk írója, Sz. Kovács Sándor raktáros beszámolna arról, hogy az utóbbi időkiben kivesznek a dolgozók olyan szerszámokat is, amelyekre nincsen szükségük, s ezt maguknál tartják. így nem egy­szer kénytelenek ismét beszerezni. Ez nem csökkenti, hanem növeli az önköltséget. A Xll-es alapszervezet is nagyon csínján bánik a konkrétumokkal. Ebben az alapszervezetten nagyon sok fiatal dolgozik. Ezért helyes, hegy két cikkben is írnak a Dísz­ről, az ifjúságról, de már az nem helyes, hegy csak általánosságban. Mennyivel érdekesebb és értéke­sebb lett volna a faliújság, ha pél­dául közli, hogy az üzem egyetlen női lakatosbrigádja — abban a mű­helyben dolgozik — milyen nagy­szerű eredményeket ér el, nem igen van selejtje, s termelési átlaga ál­landóan 100 százalék felett van. Hasonló jó munkára kellett volna buzdítani névszerint az elmaradó fiatalokat, hiszen a faliuiság célja a mozgósítás a dicséreten, a bírálaton és a jó munkamódszerek ismertetésén ke­resztül. Különösen kirívó az általáno­sítás Süveges Zsigmcnd elvtárs cikkében. A XVII. alapszervezet- ben dolgozik. Pársoros cikkében ír a felszabadulásról, az éberségről, a földosztásról, s utána azzal fejezi be: „A szocializmus építésének alappillére a takarékosság!’1 Süve­ges elvtárs üzemvezető. Alaposan ismeri a takarékossággal kapcsola­tos problémákat. Az ő jó munká­ját is dicséri, hogy az utóbbi idők­ben szép eredményeket értek el részlegükben az ócska faanyagok felhasználása terén. Takarékoskod­tak tehát. Erről keltett volna írnia. Névszerint dicsérhette volna a mun­kában kitűnt dolgozókat. Megér­demlik. Ugyanakkor persze azt sem kellett volna elhallgatni, hogy van az érem ni? k egy másik oldala is, ez pedig az, hogy egyesek még mindig hajigálják a felhasználható deszkákat s ezzel viszont kárt okoz­nak. — pazarolnak. A Járműjavító faliújság-versenye hasznos, jó kezdeményezés. A hiá­nyosságok ellenére igen sokat le­het belőle tanulni. Éppen ezért he­lyes lennie, ha üzemeink pártveze- tősógi tagjai, faliújság-felelősei is minél többen megnéznék. A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK ELEIÉBŐL Bulgária s/sociali Ba'gévia történelmében példa nélküli az a segít ég, amelyet a kis bolgár nép kapott a Szovjetunió­tól, a szocialista építés minden ágá­ban. A szovjet s ’gítségnek köszönhető, hogy Bulgária minden sarkát geoló­giáikig felkutatták és az ország ma már gazdag vasérc, ólom-cink, réz és mangánbányákkal rendelkezik, ezenkívül több uj kőszénbányát is feltártak. A szovjet segítség ered­ményeként ma már Bulgária sa­ját kőolajfeldolgozó Iparral rendel­kezik. A fiatal bolgár gépszerkesz­tők a szovjet szakemberektől tanul­ták meg a különböző tipusu és faj­tájú mezőgazdasági gépek, de ezen­kívül több más gép, mint turbina, kompresszor, stb. előállítását. Felmérhetetlen segítséget nyúj­tott a Szovjetunió Bulgária öntö­zőberendezéseinek és vizvezetékhá- lózatának kiépítésében. A szovjet szakértők, mérnökök és építők ál­landóan segítették és segítik a bol­gár építőket és mérnököket. Kitűnő példa trre Bulgária első víztárolója, a „Vaszil Kolarov” t'íz- tároló. amely 200.000 dekár termő­föld öntözését teszi lehetővé Pa- zardzsik körzetében. Az „Alek- szandr Sztambolijszki" víztároló je­lenleg 400.000 dekár földet öntöz, amivel lehetőséget nyújt több ter­melőszövetkezetnek arra, hogy nö­velje bevételét és jövedelmét. Ezen­kívül a víztároló vize két villamos­érőmiit is táplál. Ezek sokmillió ki­lowatt energiát szolgáltatnak. Nemsokára működésbe lép a „Ge- orgi Dimi’rou’’ öntözőrendszer, — amelyet a Tundzsa folyó vizei táp­lálnák. A nagy víztároló tava két erőművet, a „Georgí Dimitrov” és a „Sttara Zagora” villamoserőmű­vet is ellátja vízzel A két erőmű összzs kapacitása 29.000 kilowatt. — Ezenkívül az öntözőrendszer 50.000 dekár földet önxöz Kazanlk körze­tében, 150.000 dekárt pedig Sztara Zagora környékén. Az ősz folyamán elkészül a „Sz+á­sta építése — a balgái gyümölcse Un” víztároló, amely szintén a szovjet segítség gyümölcse. A víz­tároló tava többszáz millió köbmé­ter vizet tárol. A három erőmű, a „Paszarol”, amely már elkészült, valamint a „Kokaljane” és a „Szó­fia” többtizezer kilowatt villamos- áramot szolgáltat. Ezenkívül a vi- zek 574 000 dekár termőföldet ön­töznek a szófiai síkságon. A „Sztá­lin” víztárolónak ez a munkája azonban csak az első fejezet, mert a vizek további haladása folyamán újabb hatalmas erőműveket hajta­nak meg és több mint 700 000 de­kár földet fognak öntözni a dunai síkságon. A Stoefetuníó sokoldalú se­gítsége megmutatkozik a második ötéves terv legnagyobb létesítmé­nyénél, a bataki öntözőrendszer építésénél is. Ez az öntözőrendszer Közép-Rodope hegység összes vi­zeit összegyűjti, 78 kilométer hosz- szúságú alagúton vezeti két föld­alatti és egy földfeletti villamos­központhoz. Ez az építés is érdekes összehasonlításra ad alkalmat. A burzsoá korszak egészen 1944 szep­tember 9-ig összesen 43 kilométer hosszúságú alagutat épített. A fel- szabadulás óta eltelt 10 év alatt a népi hatalom által épített alagutak hossza 47 kilométer, a bataki vízi- erőműé pedig egyedül 78 kilométer. Az építés folyamán már elké­szült viziút tnentén négy mestersé- ges tó terül el, amelyek három vil­lamoserőművet táplálnak, összesen 166 000 kilowatt kapacitással. Ez azonban még korántsem min­den. Nincs Bulgáriában egyetlen olyan új gyár, amely ne viselné magín a szovjet segítség nyomát. Az első bulgáriai kohászati üzem építését, jelenleg pedig a kibővíté­sét <?. Szovjetunió végzi. A tervezési munkákat szovjet tervezőintézetek végezték, a felszerelés pedig a világ legjobb márkái, a szovjet gyártmá­nyok közül került ki. És ez az üzem, a ..Lenin” kohászati művek hónap­ból hónapra, évről ívre több acéV ’Szovjet barátság ad Bulgáriának. Az építkezésekhez szükséges betont, vasbetont, az ar­matúrákat és más felszerelési cik­keket ma már Bulgária maga állítja elő. A Mariea folyó mentén nem is olyan régen egy kis falu, Rakovszki helyén ma Bulgária legfiatalabb városa, Dimitrovgrad áll. Az első építők 1947-ben érkeztek meg ide, akiknek munkája révén ma 50 000 lakosú város áll a kis Rakovszki falu helyén. Az első építőkkel együtt dolgoztak és jelenleg is dol­goznak a szovjet szakemberek, ve­zetők, oktatók, építők és szerelők. Dimitrovgrad a bolgár nehézipar legnagyobb városa. Itt dolgozik Bul­gária legnagyobb nehézipari válla­lata, a „Sztálin” vegyikombinát, a marinai szénmedence 5 bányája, a „Vullcán” cementgyár cs a „Vlko Cservenkcv" erőmű. Bulgária már hazai acélt termel, de öntöttvasból még behozatalra szorul. Éppen ezért a „Lenin” ko­hászati müvekben szovjet tervek szerint gyors iramban készül az új nagyolvasztó, amelyben nemsokára csapolják az első hazai öntöttvasat. 4 „Satálin“ vegyi kombinát jelentőségét mutatja, hogy évi 70 ezer tonna kitűnő minőségű műtrá­gyát juttat a mezőgazdaságnak, ami. 7 millió dekárnyi területen átlag 30 százalékkal növeli a terméshoza­mot. Már rendszeresen termel, de emellett állandóan bővül a „Marx Károly” szódagyár, amely a „Sztá­lin” vegyikombinát után az ország második legfontosabb vegyészeti gyára. Az egész gyár felszerelését a Szovjetunió szállította. Ezek az eredmények azonban ko­rántsem elégítik ki a bolgár népet. Az elkövetkező években további, még nagyobb építkezésekre kerül sor, mert ez az út a szocializmus, a bolgár nép útja. Ezen az úton ha­lad az egész bolgár nép, a testvéri nagy Szovjetunió népeinek tevé­keny támogatásira támaszkodva. Bz Interprlarceniáris Unió főtitkárának válasza a Szovjefunia csatlakozási javaslatára Moszkva (TASZSZ). Mint a sajtó közölte, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttei június 29-én megalakították a Szovjetunió Országos Parlamenti Csoportját, amely bejelentette, hogy belép az Interparlamentáris Unióba. A Szovjetunió Országos Parla­menti Csoportjának megbízáséiból D. T. Sepilov, a csoport elnöke kö­zölte az Interparlamentáris Unió­val a Szovjetunió Országos Parla­menti Csoportjának megalakulását és azt az elhatározását, hogy részt- vesz az Interparlamentáris Umo 49-ik konferenciáján. A. De Blonay úrtól, az Interpar­lamentáris Unió főtitkárától távirat érkezett, amelyben közli, hogy a Szovjetunió PaHamenti Csoportjá­nak megalakításáról szóló értesítést haladéktalanul továbbítja az Inter- parlementáris Unió elnökéhez és végrehajtó bizottságának tagjaihoz. Távirat érkezett továbbá K. A. Fagerholm úrtól, az Interparlamen­táris Unió 49. konferenciája szer­vező bizottságának elnökétől, aki közli, hogy a szervező bizottság megelégedéssel fogadta a Szovjet­unió Országos Parlamenti Csoport­ja megalakításának és az Interpar­lamentáris Unióba való belépésé­nek hírét és várja a csoport káo- viselőinek megérkezését a konfe­renciára. (MTI), Cyrankiewicz fogadást rendezett a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tiszteletére Varsó (TASZSZ). J. Cyrankie­wicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke kedden este fogadást rendezett a Német Demokratikus Köztársaság Varsó­ban tartózkodó kormányküldöttsé­gének tiszteletére. A fogadáson je­len voltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságé­nak és a lengyel kormánynak a tagjai. (MTI). Hazaiért az Ukrán SzSzK és a Bjelorusz SzSzK küldöltsége az ENSZ jubileumi ü'ésszakáról Moszkva (TASZSZ). Július 5- én L. F. Palamarcsuknak az Ukrán SzSzK külügyminiszterének veze­tésével visszatért Kievbe az Ukrán SzSzK-nak az ENSZ sanfranciscoi jubileumi ülésszakán résztvett kül­döttsége. Július 5-én K. V. Kiszelevnek a Bjelorusz SzSzK Minisztertanácsa elnökhelyettesének és kü'ügymi- niszterének vezetésével visszatért Mlnszkbe a Bjelorusz SzSzK-nak az ENSZ sanfranciscoi jubileumi ülésszakán résztvett küldöttsége. — (MTI). Az Angol Országos Bányászszakszervezet konferenciája London (TASZSZ). Július 4-én a skóciai Rothesay-ben megkezdő­dött az angliai Országos Bányász­szakszervezet évi konferenciája. A konferenciám több mint 600,000 szakszervezeti tag képviseletében 180 küldött vesz részt. A Szakszervezet Országos Végre­hajtó-Bizottsága határozati javas­latában „mély sajnálatának ad ki­fejezést a hidrogénbamba és a többi borzalmas tömegpusztító fegy­ver előállítása miatt“ és felhívja az angol kormányt, kezdeményezzen tárgyalásokat a nemzetközi feszült­ség enyhítéséről és a tömegpusztító fegyverek eltiltásáról. A határozati javaslat rámutat arra, hogy a tá- voHkeleii helyzet rendezése érdeké­ben meg kell adni a Kínai Nép­Köztársaságnak az őt megillető he­lyet az ENSZ-bem és „el kell távo­lítani Fcrmozáról Csang Kaj-seket és legfőbb híveit.’’ A délwalesi bányászok felhívják a Szakszervezetek Országos Végre­hajtó Bizottságát, „kezdjen hala­déktalanul megbeszéléseket az Orosz Bányászszakszervezet képvi­selőivel konzultatív szervezet létre­hozásáról.’1 Több határozati javas­lat követeli a Kínai Népköztársa­ság részvételével tartandó öthatal­mi tárgyalásokat, a nemzetközi helyzet enyhítése mellett foglal ál­lást, nyolcórás munkanapot köve­tel a külszíni munkásoknak, köve­teli továbbá a háromhetes fizetéses szabadságot és a munkabérek eme­lését. (MTI). Teprorllélefelt Algírban Párizs (MTI). Az algíri kato­nai törvényszék öt összeesküvéssel vádolt algírit életfogytiglani, kettőt húszévi kényszermunkára ítélt. Roland Ivanez-t, az Algiri Kom­munista Párt ci-áni szervezetének titkárát letartóztatták. Ugyancsak letartóztatták Haehenu Deho-t is a demokratikus szabadságjogok diadaláért küzdő mozgalom egyik volt vezetőjét. Mindkettőt az állam biztatni ág a elleni támadással vá­dolják. Az orámi polgármesterek szövet­ségének vezetősége javaslatot foga­dott el, amelyben felszólítja a nem­zetgyűlést, hogy oszlassa fel az Al­gíri Kommunista Pártot. A francia munkások folytatják sztrájkharcukat f Párizs (MTI). A Sidelor-Tröszt hcmecoui'ti gyárában miután a ro- h a rr. rend őrök a hétfői összecsapás után kivonultak, tömeggyűlés zaj­lott le több mint ötezer résztvevő­vel. A gyűlésen tiltakoztak a rendőri brutalitások ellen és teljes szolidaritásukat fejezték ki az in­cidensek sebesültjeivel. A sztráj­kolok kedden megszállva tartották a gyárat. Szerdától kezdve a Side- Ícr-Tröszt összes gyárainak mun­kásai sztrájkba á'lnak. Colmarban a Sofira Műselye-m- gyár dolgozói munkabeszüntetést tartottak és felvonultak a város ut­cáin, tiltakozásul a gyár tervezett bezárása ellen. A város több gyá­rának munkásai csatlakozlak a tüntetőkhöz. A Donges-i Antal Petróleum­finomító nyolc napja sztrájkoló 1200 dolgozójának az igazgatóság kényte'en volt 8,3 százalékos bér­emelést adni. A sztrájkolok tízszá­zalékos béremelést követettek. A szakszervezetek vezetősége és az igazgatóság kedden délben megál­lapodást kötött. A dolgozók gyűlést tartanak és ezen döntenek a meg­állapodás jóváhagyásáról. RÖVID Hanoi (MTI). A la­oszi királyi hadsereg­nek a Samuer tarto­mánybeli Muong Peun- ban állomásozó egysé­gei a június 27-ével végződött héten több támadást intéztek a Pa- tet-Lao fegyveres egy­ségeinek állomáshelyei ellen — jelenti hétfőn a Laoszből érkezett hí­rek alapján a Vietnami Tájékoztató Iroda. A Nasamban és Na- salaban állomásozó ki­rályi csapatok kiter­KÜIFOLDI j esztették tevékenysé­güket a környező terü­letekre, azonban vissza­vonulásra kényszerül­tek, amikor Patet-Lao fegyveres erői kényte­lenek voltak ellentáma­dásba menni. * Becs (MTI). Az oszt­rák népi ellenzékhez tartozó képviselők Hur- deshez, az Osztrák Nemzeti Tanács elnöké­hez intézett levelükben am Uett foglalnak ál­lást, hogy az osztrák parlament mielőbb fo­HÍREK gadja el a szovjet meg­hívást. A meghívással kapcsolatban minden­féle más állásfoglalás ellentmondana Ausztria érdekeinek — hangsú­lyozza a levél. * Hanoi íUj Kína). A kambodzsai királyság területén hétfőn megin­dult a választási hadjá­rat — közli a szaigonl rádió. A tervek szerint szeptember 11-én tart­ják meg a választáso­kat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom