Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-06 / 157. szám
1955 július 6. S20LN0KMEGYE! NfiPLAE 3 Á terv teljesítésének fontos feltétele — a fegyelem A Szolnoki Gőzrűrész már június 27-én reggel 8 órára befejezte féléves tervét. így egyike volt azoknak a szolnoki üzemeknek, melyek nemcsak nem hagytak f adósságot erre a hónapra, hanem még idejük is maradt arra, hogy terven felüli árut adjanak a népgazdaságnak. Most már az új negyedév feladatain dolgozik a telep s mindenki úgy szeretné, hogy ez még joltíban végződjék, mint a régi. Ment igaz ugyan, hogy a félévi tervet túlszárnyalták, de különösen júniusban volt olyan árufajta, melyből nem tudták teljesíteni a kiszabást. A harmadik negyedév indulásakor is ez okozza a legnagyobb problémát. Olyan fontos cikkeket készítenek itt. mint talpfa, aknafa, boroshordódonga s a különféle építési és más faanyagok számtalan fajtája. — Különösen tölgyfának vagyunk hijján — mondja a főművezető. — Jött ugyan ma reggel is három vagonnal, de olyan minőségű, amit nam tudunk felhasználni se talpfának, se aknafának. Se a hosszúságuk nem éri el a kívánt 3.60— 4.40-es méretet, se a minőségük nem felel meg. Márpedig gyenge minőségű anyagra nam bízhatjuk a bányászok életét, se a vasút biztonságát. — más anyagokból nem vagyunk szűkében, csak a tervszerűséggel van baj. Erre is tettünk már intézkedéseket, majd meglátjuk, milyen eredménnyel jár. Az uj negyedév munkáinak indulásakor számolni kell még egy nehézséggel is s ez sem kisebb, mint az előző, mert az anyag mellett az emberi erő is egyik fontos feltétele a terv teljesítésének. Nagy András telepvezető irka- lapokra kézzel írott leveleket vesz elő fiókjából, — Felmondólevelek — mondja. Három darab van már eddig, Most jöttek a napokban. Átlag három- négy hiányzónk is van. A ' fegyelem az utóbbi időben javult, de most — úgylátszik —.újra termünk kell valamit, ha azt akarjuk, hogy fenntarthassuk a két műszakot. — Sok ember van náluk olyan, aki földet fogott, vagy aratni akar. Míg tart a rendes évi szabadságából, rendszerint el is szoktuk engedni őket. Az így kieső munkát nehezen, de valahogy tudjuk pótolni. Azt azonban nem engedhetjük meg, hogy még igazolatlan hiányzások is növeljék a nehézségeket — magyarázza. Vannak pedig a telepen olyan emberek, akik elütnek a többitől, azoktól a szorgalmas munkásoktól, akik már évtizede dolgoznak becsülettel. Kovács Boldizsár gyakran kér különféle ürügyekkel szabadságot. Ha nem -kap, egyszerűen nem jön be. Legutóbb két napot hiányzott igazolatlanul. Kapált. Ezzel biztosan megtakarított magának néhány forintot, elesett azonban 10 mázsa fajárandóságától, mert itt a telepen az a szabály, hogy egynapi igazolatlan mulasztásért 1 havi fajárandóságot vonnak le. Ezenkívül persze a napi keresetétől is elesett, nem kapja meg mind a különféle pótbéreket sem. Ha látástól vakulásig dolgozott is két nap alatt — annyit biztosan nem nyert, mint veszített. Nem rózsósabb a helyzetük azoknak sem, akik elhagyják az üzeme-t abban a reményben, hogy máshol dolgozni sem kell talán a pénzért. Tegnap reggel Orszáczky főművezetőt ismerős állította -meg munkába jövet: Bódi Béla. Nem is olyan régen még a telepen dolgozott. Aztán kilépett, mert más számításai voltak. — Visszamegyek újra a fűrészhez — kezdi mindjárt a beszélgetést. , — Hogy néz ki a munkaikönyved — kérdi tőle a főművezető. — Hát önkényes kilépés van bejegyezve, de tudod ... — Na, hát akkor menj a közvetítőhöz. Nálunk nem kell „vándorló1“ ember. Hasonló eset történt Kelemen Józseffel is, aki pedig jó szakember volt. Ö általában rendesen dolgozott. Számítani azonban nem lehetett a munkájára, mert bérfizetés után nem jött be dolgozni egy-két napig. Az osztályozó munkáját pedig nem lehet nélkülözni egy napig sem. Ha a művezető számonkérte tőle hiányzását, könnyein kifizette: „ha nem tetszik, elmehetek.’1 Kelemen egy szép napon harmadmagával megkapta munkakönyvét. Egy hét sem telt bele, újra megjelent a telepvezetői irodáiba s kérésre fogta a dolgot. — Vegyenek vissza, minden másképp lesz. Nem vették vissza. Most már a rönktéri és anyagtéri dolgozók között késés sem igen fordul elő. A keretfü részen dolgozók példamutatóan járnak elől munkafegyelemben és termelésben. Hamzi Gyula és csoportja 188, Hoksári Mihály és társai 145, Illés elvtárs brigádja 154 . százalékos teljesítménnyel dolgoztak az elmúlt héten. Ha hozzájuk hasonlóan a telepen mindenki az üzemben végzett munkáját tekinti elsőrendű hivatásának, a Gőzfűrész eredményesen tudja megoldani harmadik negyedévi tervfel adatát is. Fokozott harcot az üzérkedők, a spekulánsok elten! Bíróság előtt felel tetteiért Kováé» Béla )á»aberényl huták és Bata Kálmán jáaafelaőaaentgyörgyi hentea A Központi Vezetőség márciusi határozata azokra a hibákra is rámutatott, melyeket a magán- vállalkozások kiszélesítése terén elkövettünk, részint azzal, hogy közigazgatási szerveink az ipar- engedélyeket és a jogosítványokat indokolatlan mennyiségben adták ki, másrészt azzal, hogy a rendészeti szervek nem folytattak következetes harcot a társadalom ingyenélői, az üzérkedők és feketézők ellen. Szolnok megye területén is számottevő azoknak a száma, akik különböző terményekkel, termékekkel, nem egyszer fontos közszükségleti cikkekkel üzérkednek, kupeckednek, spekulálnak. Nem véletlen, hogy a spekulánsok elsősorban osztályidegen, de- klasszált elemek, akik soha életükben nem szerettek dolgozni, s most is üzérkedés útján igyekeznek maguknak gondtalan életet biztosítani. Lágzi Kovács Balázs jászberényi kulák is földjének művelése helyett üzérkedéssel foglalkozott. Egy év óta mintegy 45 szarvasmarhát vásárolt meg, s azt továbbadta 5—600 forintos haszonTörpe Az ipar már régebben foglalkozott a törpeautó sorozatgyártásának a gondolatával. Az MTH 201. számú intézetének ipari tanulói vállalták, hogy Markhot Jenő főmérnök terve alapján elkészítik a prototípust. *A fiatalok napi munkájuk és a tanulás utáni szabadidejükben állították össze a kis autót, amely szemre nagyon tetszetős. Két személy kényelmesen elfér benne, bénái. liymodon jogtalanul 25 000 forinthoz jutott. ___ Elő fordul olyan eset is, hogy a könnyű pénzszerzés csábit egyeseket üzérkedésre. Bata Kálmán volt hentes és mészáros, aki már büntetve volt, most újból spekulációs tevékenységért kerül a nép bírósága elé. Jászfelsőszentgyörgy községben és annak környékén 27 darab 6—10 hónapos sertést vásárolt fel. Áruba bocsátotta azokat, s egy-egy sertésen 2—300 forintot nyert. így 10.000 forint jogtalan anyagi haszonra tett szert. Az üzérkedők tevékenységére most fény derült, a bűnvádi eljárás megindult ellenük, s a nép bírósága előtt felelnek tetteikért. A spekuláció elleni harc nemcsak hatósági és tanácsi feladat. Minden becsületes, jóérzésű dolgozónak kötelessége, hogy a társadalom vámszedőit, az üzérkedőket, spekulánsokat leleplezze és segítse az ellenük vívott harcot. A spekulánsok tevékenysége veszélyezteti a begyűjtési terv teljesítését, ezen keresztül zavarja a dolgozók életszínvonalának folyamatos emelkedését.-autó ven van hely csomagoknak is. Az autó csukott, formája áramvonalas. Egy kétszázötven köbcentiméteres Csepel motor hajtja meg. A tervek szerint a törpeautóval hatvan kilométer óránkénti sebességet lehet elérni. Markhot Jenő törpeautója július tizenötödikén teszi meg első próbautját. Az intézet fiataljai a munkadijból vándortáborozást rendeznek. (MTI). T/aszilij Prohorovícs Liutyikov * már csaknem hat éve vezeti a kulgyigai kerületi pártbizottság Pobjedáját. Rendszerint valamelyik vezető elvtársat szokta elvinni a kolhozokba, de még jóformán végig sem szívja cigarettáját, utasa máris végzett a kolhoz meglátogatásával és indulnak tovább egy másik kolhozba. „Ha a kocsim szcszélyeskedni kezd,, én bizony akár egy-két napig is elvesződöm vele, de rendbehozom. Ám a vezetőségnél nem így van. Rövid időre betérnek az elmaradt kolhozba, rápirítanak az elnökre és máris tovarobognak'’ — ilyenformán vélekedett magában Vaszilij Prohorovícs ezekről a kiutazásokról. Egy nyárvégi napon azonban valami szokatlan dolog történt. Av- guszt Janovics Lieknyisz a kerületi pártbizottság titkára ült be a Pobjedába. Az autó hamarosan a Lenin-kolhoz hatalmas táblái között száguldott. — Rossz kolhoz ez, Avguszt Janovics! — sóhajtott fel a gépkocsivezető. A párttitkár nem válaszolt, hiszen maga is jól tudta, hogy a Lenin- k'olhóz nem tartozott az élenjárók közé. j Az autó közben letért a műútról és néhány zökkenő után megállt a kolhoz irodája előtt. — Hát most visszafordulhatsz, Vaszilij Prohorovics — fordult hieknyisz a gépkocsivezetőhöz, romért én ittmaradoki — Hogy-hogy -.-.3 Állandóan ? ÚJ KOLHOZELNÖK — Ha a kolhozparasztok befogadnak, akkor állandóan. — Kedves vendég jött! — kiáltott fel örömmel hazdiny kolhozparaszt, amikor megpillantotta Lieknyiszt. — Nem vendégségbe jöttem. A kolhozban fogok dolgozni, ha befogadnak . ■. * Ijött a közgyűlés napja. Valamennyi kolhozparaszt ott volt. Kazalcsz elnök megtartotta beszámolóját, de mindenki tudta, hogy sok minden elhallgatott. A beszámolót éles vita követte. Keményen bírálták a kolhozelnököt, amiért nem biztosította a közös állatállomány takarmányalapját, amiért megtűrte a fejetlenséget az állattenyésztő tanyagazdaságokban, amiért elnéző volt a naplopókkal, stb. A közgyűlés leváltotta a régi elnököt és Avguszt Janovics Lieknyiszt választotta kolhozelnöknek, hieknyisz már a közgyűlésen sok mindent feljegyzett magának. Csak ekkor látta, hogy az előző ellenőrző látogatások során mennyi minden elkerülte' figyelmét. A közgyűlés utáni éjszakán Lieknyisz sokáig álmatlanul forgolódott ágyában. Gondolatai vissza-vissza- kalandoztak arra az ülésre, amelyen a kerületi pártbizottság elhatározta, hogy tagjainak egy részét az elmaradt kolhozokba irányítja. Egymásután jelentkeztek a pártbizottsági tagok és hieknyisz jól tudta, hogy valamennyien azt várják, mikor nyilatkozik ő is. Mégsem sietett, mert nem akarta, hogy bárki esetleg vakon kövesse az ő példáját. * anuár végefelé járt az idő és a nagy hóviharokat erős felmelegedés követte, mintha már a tavasz köszöntött volna be. hieknyisz kolhozelnök nem volt az épületben, már reggel óta a brigádokat látogatta. Áruikor a tatarozás megindult, néhány kolhozparaszt úgy vélekedett, hogy az új kolhozelnök saját dolgozószobáját akarja rendbehozatni. Pedig a tatarozásnak egészen más célja volt. hieknyisz tudta, h,ogy a kolhoznak zootechnikusok- ra, kertészekre, haltenyésztőkre van szüksége. Sürgetni kezdte az épület tatarozását, hogy jó lakásokkal várják a szakembereket. A kolhozelnök maga is gyakran szerszámot fogott, még az erdőbe is kiment és úgy dolgozott, hogy példája még a leghanyagabb kolhozparasztot is magával ragadta. A régi vezetőség hanyagsága miatt hiányos volt az állattenyésztő tanyagazdaságok vízellátása. hieknyisz javaslatára még a téli hónapokban kutakat kezdtek ásni. Az egyik tanyagazdaságban a kolhoztagok csak úgy ímmel-ámmal dolgoztak a kútásásnál, inkább dohányoztak és beszélgettek. — A jó gazda nyáron ás kútat — mondták a kolhozparasztok az elnök szemrehányó szavaira ~r, mi a Karcagra készül a Szolnoki Fűtőház kulturcsoportfa A felszabadulás után egy évvel alakult meg a Szolnoki Fütőház kul- turcsoportja. A napi munka befejezése után szorgalmasan tanulták a népi táncokat, énekés zeneszámokat a mozdonyvezetők, fűtők, kocsivizsgálók, lakatosok és adminisztratív dolgozók, hogy műsorukkal örömet szerezzenek az ipari munkásoknak, a dolgozó parasztoknak. Az évek során a megye nagyrészét bejárták, s ahol egyszer felléptek, sokáig emlegették a nézők a „fűtőháziakat”. Négy évvel ezelőtt a Fűtőház dolgozói elvállalták a karcagi Táncsics Termelőszövetkezet patronálását. A gazdasági segítséget nyújtó fűtőházi szakmunkásokon kívül a kulturcso- port tagjai is ellátogatnak azóta minden évben legalább kétszer a tsz-be. Ugyanígy elmennek a Cibakházi Gépállomásra is, amelyet három év óta patronálnak. Ebben az évben már mind a két helyen voltak egyszer. A tél folyamán a Táncsics termelőszövetkezet tagjait szórakoztatták vidám táncaikkal, énekszámaikul, a traktoros na- pon pedig Cibakházára látogattak el. A mintegy hetven ta■» gú együttes most újra karcagi szereplésre készül. A nagy nyári munkák alkalmából viszik el vidám műsoros köszöntésüket rövidesen a tsz-tagoknak. Er- re az alkalomra új műsorszámokkal készül az ének és a tánckar is. Az énekesek új népdal- feldolgozásokat, a tán- cosok pedig vidám ul- földi táncokat mutatnak majd be a karcagi Táncsics tsz-ben. Leleplezték a szolnoki legeltetési bizottságba befurakodott kulákok mesterkedését Évekkel ezelőtt, amikor Szolnok megyéiben sorra alakultak meg a termelőcsoportok, a falun megvert kulákok egymásután húzódtak be a városokba, hogy ott „ismeretlenül“’ tovább folytassák mesterkedéseiket. mányviszonyak következtében a nyár elején igen sok dolgozó paraszt szorult rá Szolnokon is, hogy rétet, legelőt béreljen a tanácstól. A „jószívű1“ pusztagazda készséggel segített a hozzáfordulókon —• elsősorban persze a kulákcfcon. így kerül be a közeli Tószeg községből Szolnokra — 36 hold földjének felajánlása után — Libertini Imre kulák is. A városban segítő kezekre talált: a szolnoki kulák-cimborák besegítették a városi legeltetési bizottságba pénztárosnak. Nemsokára társat is kapott — mégpedig a pusztagazda személyében —, Modla Antal „dolgozó parasztot.“ A ravasz Modla ugyanis korábban addig mesterkedett, amíg birtokát úgy osztotta meg, hogy fele a szolnoki, fele a tószegi határba került. így sem itt, sem ott nem számították kuláknak. A két tószegi kulákcimbora csak az alkalmat várta, hogy „akcióba léphessen.’“ A jelenlegi nehéz takarIgy jutott a város birtokából mintegy 300 holdnyi elsőrendű rétterület — a dolgozó parasztokat és termelőszövetkezeteket kijátszva — a rokon, ismerős és jóbarát kulákok kezére. A szolnoki városi tanács és a pártbizottság azonban idejekorán felfigyelt a kulák-mesterkedésre. Utána jártak a dolognak és csakhamar fény derült a legeltetési bizottságba befurakodott két kulák múltjára és jelenlegi tevékenységére. A pusztagazdát és a pénztárost azonnal eltávolították a legeltetési bizottságból és a réteket, legelőket átadták a szolnoki „Szabadság“’ és a tószegi „Dózsa“ termelőszövetkezeteiknek, valamint a dolgozó parasztoknak. Az általános iskola V—VL osztályában az 1957—58. tanévben, a VII. és VIII. osztályban pedig az 1958—59. tanévben új tan tervet vezet be az Oktatásügyi Minisztérium. Ez szükségessé teszi, hogy az általános iskolák részére valamennyi tantárgyból új tankönyveket írassanak. Az V—VI. osztályos tankönyvek szerzőit még ebben az évben pályázat alapján kijelölik. A tankönyvpályázaton résztve- hetnek gyakorló pedagógusok, vagy azok a jelenleg más beosztásban dolgozó padegógusok, akiknek több évi iskolai gyakorlatuk van. Amennyiben a pályázó jelenleg nem tanít, úgy csak általános iskolában működő pedagógus társszerzővel pályázhat. A pályázat jeligés. A pályázatokat bizottság bírálja el és az eredményt 1955 november elsejéig hirdetik ki. A pályázat első díja 3000 forint, második díj 2000 forint, harmadik díj 1000 forint. A pályázatokat 1955 fagyos földet túrjuk. Próbálja csak meg maga, könnyű-e ez a munka. hieknyisz szó nélkül levetette a kabátját és ásni kezdett. A kolhozparasztok egy ideig szótlanul figyelték, majd zavartan egymásra pillantottak és nekigyürkőztek a munkának. — Ha a régi elnök ilyen lett volna... — mondta az egyik. * Lenin-kolhozban gyökeresen megváltozott a helyzet. Ma már senki sem akar a városba költözni, hiszen nagy tisztesség élenjáró kolhozban dolgozni, meg aztán minden házba bevezették a villanyvilágítást, s a vezetőség körültekintően gondoskodik az emberekről. — Nemsokára saját villanytelepünk lesz mondja hieknyisz. — Megkönnyitjük az állattenyésztők munkáját is. Sokkal magasabb lesz a tejhozam. A kukorica vetésterületét megkétszerezzük... A deresedőfejű elnök pedig fiatalos hévvel beszél a kolhoz jövendő terveiről, mint aki szilárdan hisz, bízik a kollektívában, amellyel együtt dolgozik. Lelkesedéstől fűtött szavai azt is elárulják: nem bánta meg, hogy a kerületi pártbizottságról a Lenln-kolhozba került. A párt állította erre a helyre és a párt az egész szovjet néppel együtt a mező- gazdaság gyorsütemű fejlesztéséért harcol. K. Belov és G. Kurpnyok cikke nyomán. szeptember 15-éig kell beküldeni az Oktatásügyi Minisztériumba. * A „Mesél a film” és a „Mesél a mikrofon” című nagysikerű műsorok után a rádió ezen a héten „Mesél a könyv” címmel új irodalmi sorozatot indít. Ebben a sorozatban a rádió képzeletbeli utazásra viszi hallgatóit, hogy jobban megismerkedjenek azzal a korral, amelyben a műsoron szereplő mű cselekménye játszódik. Az új sorozat első adását szerdán, jú'ius 6-án hallhatjuk a Kossuth-adón 20 óra 20 perckor. A műsorban Dumas: „A három testőr” című népszerű regényének érdekes részletei elevened- nek meg a mikrofon előtt, * A magyar rádió „Daloló szovjet föld” címmel új zenei sorozatot iktatott műsorába. Ebben megismertetik a hallgatókkal a Szovjetunió köztársaságainak zenéjét, megmutatják, miként jelennek meg a népi dallamok a régebbi és a mai zeneköltők alkotásaiban. Az első adásban, amelyet csütörtökön, július 7-én 19 óra 30 perces kezdettel „A Dny esz tértől a Ladoga-tóig“ címmel a Petőfi-rádió közvetít Ukrajna és a Balti köztársaságok muzsikája csendül fel. (MTI) MÖHSZ fagok jó munkája A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség tagsága a kongresszusra készülődés idején mindinkább magáévá tette a szövetség célját és feladatát. Kiveszik részüket a munkából is, s versenyvállalásokkal akarnak kiemelkedő eredményeket elérni. A Karcag-tüalmasi Állami Gazdaság dolgozója, G. Nagy István, MÖHSZ tag kombájn vezető versenyre hívta az ország összes kombájnvezetőit. s külön párosverseny- re Süveges Dániel elvtársat, a sur- jáni Állami Gazdaság Kossuth-dí- jas traktorosát, aki jelenleg kombájnnal arat. Vállalta, hogy 400 hold kenyérgabonát arat le, s csépel el. Ugyanitt Csáki Fái, az ország egyik legjobb traktoros brigád-vezetője, aki brigádjával elnyerte a Földművelésügyi Miniszter és a MEDOSZ vándorzászlaját, az ez- évi tervet már 110 százalékra teljesítette a kongresszus tiszteletére. A Karcagi Villanymalcmban Gyökeres Sándor brigádja, tagjai MÖHSZ tagok, a félévi tervet határidő előtt 3 nappal fejezte be. V. Kiss Sándor, MÖHSZ városi elnök, Karcagt P
