Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-05 / 156. szám

1955 július 5. äZOLNOKMEGYEl NÉPLAF 3 % A p dr tok tatással való törődés gazdagon gyümölcsözik Pártunk és kormányunk egyik lgefontosabb feladatként jelölte meg a termelőszövetkezetek politi­kai, szervezeti és gazdasági meg­erősítését. Mint minden munkánál, ennél is igen nagy a jelentősége a kommunisták példamutatásának, élenjárásának. Párttagjaink segítsé­gével már jónéhány nehéz felada­tot megoldottunk. Amikor városunk szövetkezeti város lett. a kommu­nisták voltak a fnozgalom élharco­sai. Amikor 1953-ban meg kellett védeni a szövetkezetét, a kommu­nisták álltak elsőként sorompóba összefogva a becsületes pártonkí- vüli tsz-tagokkal, hogy megvédjék a közös tulajdont. Ahhoz, hogy a párt tagjai mindenkor tudják, hol a he­lyük, mit kell tenniök, elenged- hetetlenül szükséges, hogy el- méletileg megfelelően tájékozot­tak, politikailag jól felkészültek legyenek. Ezen keresztül jobban be­léjük ivódik, hogy ők nem egyszerű állampolgárok. hanem az élcsapat, az országot irá­nyító erő, a párt tagjai s felelősek mindazért, ami közvetlenül körü­löttük és az országban történik. Éppen ezért — úgy látjuk, — minden eddiginél jobban keli tö­rődnünk szövetkezetünkben is a pártoktatással. Mindenekelőtt, elké­szítettük pártoktatási tervünket. Ennek alapján négy elbeszélgető bizottságot alakítottunk. A bizott­ság tagjai között voltak a propa­gandisták is. akik ezáltal most megismerkedhettek hallgatóik egy­részével. A hallgatók is megismer­ték vezetőjüket, az oktatás megkez­déséig még elbeszélgetnek, ismer­kednek egymással. így már a kez­désnél kevésbé lesznek feszélyezet- tek. bátrabban elmondják majd vé­leményüket. Különösen súlyt fektettünk arra, hogy a gazdasági vezetőket bevon­juk a szervezett pártoktatásfca. Régi tapasztalat, hogy az a gazdasági vezető éri el a legnagyobb ered­ményt, aki a szakmai tudás mel­lett igyekszik minél inkább elsajá­títani a marxizmust-leninizmust is. A múlt évben ezen a téren még hiányosságok voltak nálunk. Most minden gazdasági veze­tőnket beosztottuk valamelyik- képzettségének megfelelő sze­mináriumba, Sót ezen túlme­nően a fejlettebbek közül vá­lasztottuk ki a propagandistá- kat. Ezt igen fontosnak tartjuk. Minden propagandistánk a tsz kommunistái közül kerül ki, így sokkal inkább biztosítottnak látjuk a foglalkozások rendszeres megtar­tását. Nemcsak a vezetőknél fontos a politikai képzettség. A politikailag tájékozott elvtársak sokkal példa­mutatóbban végezték az elmúlt esztendőben is munkájukat. Példa erre többek között Ferenczi István elvtárs, akit a tsz halállományának kezelésével bíztak meg. 1954-ben 614 munkaegységet teljesített s éj­jel-nappal kint tartózkodott a te­rületen. Jelenleg is 13 mázsa hal­ivadék fejlődik a rizstelspsn. Tcbb mint 50 ezer forint jövedelmet, vár ebből a tagság. Ferenczi elvtárs rendszeresen képezi magát szak­mailag és politikailag is. Hasonló a helyzet Sallai Imre elvtársnál, a raktárosunknál is. Mióta ő vezeti a raktárt, minden a legnagyobb rendben van. Reggel 5 órától 8—9 óráig megtalálhatják azok, akik­nek szükségük van valamire. Ebben az esztendőben a párt- bizalmiakat és a népnevelőket is kivétel nélkül beosztottuk a párt- cktatáaba. Nem végezheti jól politikai ne­velőmunkáját az. aki maga nem tanul. Az elmúlt esztendőkben is azok a pártbizalmiak, agitá­torok állták meg legjobban he- lyüket, akik a tanulást is szor­galmazták. Győrfi Péter elvtárs például már nem fiatal ember, de sok ifjú pél­dát vehetne róla. 424 munkaegysége volt az elmúlt esztendőben. Cso­portja többi tagja is megállta he­lyét. B. Kovács István 435, Dsde- rics László elvtárs —- aki egyéb­ként népnevelő — 463 munkaegy­séget teljesített. Ezek a példák arról győzték meg a pártvezetőséget, hogy a pártok­tatással való törődés olyan fárad­ság, amely feokszcrasan gyümölcsö­zik. El is határoztuk, hogy az ok­tatási év kezdetéig még kétszer be­szélgetünk a hallgatókkal. Ezzel már előre biztosítani kívánjuk ma­gunkat a lemorzsolódás ellen. Aki­vel megértetjük a tanulás jelentő­ségét, az szívesen vesz részt benne. Erdődi Sándor párttitkár, Karcag, Szabadság TSZ S. Kiss Gyula tiszaburai tss-tag levele Mészáros Mihály egyénileg dolgozó parasztnak T iszagyendára Kedveit Barátom ! Van már egy esztendeje, hogy találkoztunk. Akkor beszélgettünk egymással Volt elég mondani valónk, hiszen együtt katonáskodtunk és sok más emlék fűz össze bennünket. Mél­ákkor is említettem neked, hogy Lz-tag vagyok. Hat év óta a tisza­burai Lenin Termelőszövetkezetben dolgozom. Még 1949 őszén írtam alá a belépési nyilatkozatot, s az­óta évről-évre résztveszek a közös munkában. Neked, mint barátom­nak, őszintén mondom, nem bán­tam meg, hanem csak nyertem a szövetkezeti tagsággal. Mindenem megvan. Mióta tsz-tag vagyok, minden esztendőben hizlal­tam, s volt olyan tél, amikor két hízott disznót vágtam. Felkészül­tem az idei télre is. Meg van a hízónak való és az eleség is meg­terem. Van egy tehenem is. Ez bőségesen fedezi a család tejszük­ségletét. Közös gazdaságunk évről-évre erősebb és mind több jövedelmet ád. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a mi búzánk legszebb a ha­tárban. Jóval bőségesebb termést Ígér, mint az egyénieké. Háromszáz holdat vetettünk az ősszel és en­nek a nagy részét most géppel ta­karítjuk be, hogy gyorsan menjen a munka és minél kevesebb legyen a szempergés. Két aratógép és egy kombájn arat, A gépek alkalmazá­sával 8 nap alatt betakarítunk. Jól tudod, hogy a mezőgazdasági mun­kák között az aratás a legnehe­zebb. Nem gyerekjáték egész nap húzni a kaszát Mi ettől már meg­szabadultunk. Ott a gép. A közös gazdaságban azokat nagyon jól fel lehet használni. Pár évvel ezelőtt még magam sem hittem volna, hogy milyen jö­vedelmező a termelőszövetkezet. — Rengeteg olyan termelési eljárást .ehet alkalmazni, ami a termés­átlagot növeli, a ^termésátlag növe­kedése pedig a tagok jólétét fo­kozza. Hogy mást ne mondjak, itt van a kukorica. -Jól tudod, az idei május nem nagyon kedvezett en­nek a növénynek. Nálunk a burai határban a kukorica megsínylette az esőtlen májust. Mi azonban ki­bántunk az időjárással. Kukoricán­kat állandóan kapáltuk. Egyrészét négyzetesen vetettük. Igénybevet- tük a növényápoló gépeket és né­hány nap múlva megkezdjük a ne­gyedik kapálást. Ez a titka annak, hogy a mi kukoricánkon nem fo­gott ki az időjárás. Üde-zöld, öröm végignézni rajta. Ha erre járnál, szívesen megmutatnám, úgy gon­dolom, neked is örömed telne benne. Nem mondom, sokat kellett küsz­ködnünk, míg idáig eljutottunk, de most már túl vagyunk a nehezén Javult a belső fegyelem, nőtt a ta­gok munkakedve. Megértettük, hogy magunknak dolgozunk s ak­kor lesz igazi bő termés, ha mind­annyian részt veszünk a közös munkában. hagyott jó dolog a szövetkezés. Szerintem minden földszerető em­bernek itt a helye.- Itt aztán lehet dolgozni, alkotni, termelni. Az egyéni gazdaságban — akárhogy is nézzük a dolgot — nem a gazda, hanem az időjárás, meg a szük­ség parancsol. Valamikor én is az­zal kérkedtem, hegy nem megyek a szövetkezetbe, mert ott nem le­szek a magam gazdája. Manapság már jót nevetek ezen a mondáson. Rájöttem, hogy éppen a termelő­szövetkezetben tettem önálló em­ber, a magam gazdája. Gondolom, ismered azt a köz­mondást, ami úgy szól: ,.Ha lúd, hát legyen kövér.“’ Ezt mi azzal toldcttuk meg: „Ha szövetkezet, hát légyen gazdag.“ Az idén 49 forintra terveztük minden munka­egység értékét. Ennyi mag is lesz. Éppen az előbb elsoroltak a leg­főbb biztosítékai a 49 forint meg­szerzésének. Fersze én annyi jót Községünkben is megkezdődött a betakarítás. Az aratási nagygyűlé­sen megfogadták a dolgozó parasz­tok, hegy hat nap alatt befejezik ezt a munkát. ígéretük valóravál- tásának biztosítéka eddigi igyekeze­tük. Ennek eredményeként kapás- növényeiket háromszor gycmtala- nitetták, késedelem nélkül fogtak az aratáshoz. Az eredmények tudatosítása mel­lett egy hiányosságra is rá kell mu­írok erről a mi szövetkezetünkről, hogy most biztos azt gondolod, olyan menyasszony ez, akin egy szeplő sincs? Van azért még nálunk hiba is. De kijavítjuk őket. Vé­gezetül hadc! mondjam el, az öreg Nagy Mihály bácsi esetét. Pár hét­tel ezelőtt elhatározta, hogy besze­relteti a villanyt a lakására. Gon­dolta; ha már villany lesz, akkor rádió is kell, s 1200 forintért vett egy viiágvevőt. A villanyhálózatot megépítették, de a bekötéssel még mindig késlekednek. Most ott van Mihály bgcsi a drága rádióvá), amit sajnos, nem tud hallgatni. Már mondta, hogy — ha sokáig várakoztatják, — hát vesz egy te­lepes rádiót. Zárom levelem, majd, ha ismét találkozunk, akkor többet beszél­getünk. Csák annyit mondok' még búcsúzóul, hegy nagyon jól jártam, amikor beléptem a szövetkezetbe. Nem tudom, neked mi a szándé­kod, de gondolom, te som ellen­ződ a szövetkezést. Mi itthon egész­ségesek vagyunk. Jó egészséget kí­ván neked és családodnak. S. Kiss Gyula, a tiszaburai Lenin TSZ növénytermelési brigádvezetője. tatni. A földművesszövetkezeti boltban nincs zsír és szalonna. Az aratási és cséplési munkát hátrál­tatja, ha Kunhegyesre, vagy Kun­madarasra kell elmenni e fontos élelmicilíkért. A kunhegyesi föld- művesszovetkezet — amelyhez tar­tozunk — segítse a betakarítást az­zal, hegy községünknek is juttat zsírt és szalonnát, , Vass András Tomajmcnostora. Fiatalok az élen a Csorbái állami Gazdaságban /Gazdaságunk DlSZ-fiataljai figyelembevéve a DISZ II. kongresz- szusának tanulságait, harcba indult a minél kisebb szemvesz­teséggel járó gabonabetakarításáért. A felszabadulási verseny megkez­dése óta nem lanyhult nálunk a versenyszellem. Szép eredményeket értek el fiataljaink. Százhúsz hold cukorrépánkat egyelés után mé­lyen kapáltuk, ugyanakkor géppel és kézzel megkapáltuk 600 hold kukoricánkat is. Szintén 600 hold lucernánkat Zetoros fűkasza után kapcsolt rendsodróval takarítottuk be és kazalba is raktuk. A nö- vényápolásban végzett jó munkáért dicséretet érdemelnek Kerekes Teréz, Rézsó Irén, B. Nagy Erzsébet, Simon Julianna, akik a kapá­lásban átlag 200 százalékon felül teljesítettek. A kaszálásban Baráth István, Monoki Kálmán, Kovács András, Szűcs Imre Zetorosok vé­geztek jó munkát. Június 30-án kezdték meg kombájnosaink, névszerint Toros Sán­dor és Bachner Albert az aratási munkát. Annak ellenére, hogy első nap volt, négy óra hossza alatt 1—1 kombájnnal 5 hold őszi árpát arat­tak le és csépeltek el. A területen még nyolc aratógép dolgozik. A legszebb nvityka az aratás. Ifjúságunk ebben minden eddiginél szebb eredményekké, akar harcain* a párt, a DISZ határozatainak végre­hajtásáért. BERTSÓ ISTVÁN levelező Kísyjszállás,, Csorbái Állami Gazdaság Kérjük a kunhegyesi földművesszövetkezefet Megyénk fiataljait képviselik Varsóban nánAsi karoly, a kisújszállási Petőfi TSZ DISZ titkára 1950 óta dolgozik a szövet­kezetben. A DISZ alapszervezet alapító tagja, s öt éve titkára. Ez évben már 350 munkaegységet szerzett. E, TÓTH FERENC, a mezőtúri Bercsényi TSZ DISZ titkára. Mióta ő vette át az alap­szervezet vezetését, a taglétszám 15-ről 72-re emelkedett. A termelő- munkában is példát mutat a fia­taloknak. Megkezdődtek a július havi községi tanácsülések A legnagyobb mezőgazdasági munkák idején kerül sor a községi tanácsülések megtartására. A köz­ségek dolgozói ilyenkor kint a ha­tárban a jövőévi kenyérért harcol­nak s hogy nagy munkájuk köze­pette sem feledkeznek meg felada­taikról, azt bizonyítja az is, hogy mindenütt jól felkészültek a tanács­ülések megtartására. Kunmadarason július 3-án tartottak tanácsülést. A tanácsháza szépen feldíszített nagy­termében közel 100 dolgozó jelent meg. Csaknem teljes számmal eljöt­tek a tanácstagok, s a vendégek száma csaknem félszáz volt. A napi­rendi ponton is az szerepelt, ami most foglalkoztatja a községet: a nyári nagy mezőgazdasági, begyűj­tési munkák. A községi tanács me­zőgazdasági állandó bizottságának elnöke tartott beszámolót az eddig elér.t eredményekről. Elmondotta, hogy ezekben a napokban, amikor az ország jövőévi kenyeréért harcol­nak a mezőgazdaságiak, minden perc drága, szívvel-lélekkel dolgozni kell. A beszámolóhoz sokan szóltak hozzá a tanácstagok közöl. Vala­mennyien arról beszéltek a felszóla­lók, hogy fokozott munkával végzik az aratási és betakarítási munkála­tokat. Elmondták, hogy biztosítani kell — és biztosítani fogják — a, nagy munkák egészségügyi feltéte­leit, s fokozottan ügyelnek a társa­dalmi tulajdonra is. Tiszagyendán szintén ezen a napon tartották a ta­nácsülést. A tanácstagok megjele­nése 75 százalékos volt. Vendégek is szép számmal vettek részt az ülé­sen. Nagy András a végrehajtó bi­zottság elnöke beszámolt az előző tanácsülés határozatainak végrehaj­tásáról. Elmondta, hogy a termelő- szövetkezetek munkájában nagy ja­vulás állott be. A Vörös Csillag TSZ a családtagok bevonásával már négyszer megkapálta a négyzetesen vetett kukoricát. A beszámoló után a családtagok felszólalásaikban az aratási, de kü­lönösen a begyűjtési feladatokkal foglalkoztak. Megbeszélték, hogy a nyári nagy munkák idejére verseny­re hívják ki Tomajmonostora köz­séget. A tanácstagok egymást is versenyre hívták ki olyan formá­ban, hogy melyik tanácstag válasz­tókörzete lesz első az aratással és a begyűjtési tervek teljesítésével. A tanácsülés ezután határozati javas­latokat hozott. Csehszlovák szakemberek látogatása a jászberényi talajerőgazdálkodási és műlrágya- szemcséző telepen Az elmúlt napokban csehszlovák szakembereik látogatták meg a jász­berényi talajisrőgazdálkodási és műtrágyiaszemcséző telepet. A cseh­szlovák szakembereiket dr. Jócsik Lajos, A Könnyűipari Minisztérium laboratóriumi osztályának vezetője kísérte. A látogatók 'egy napot töl­töttek a telepen azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a tailajerő- gazdálkodási és műtrágyaszemcséző ipar magyarországi eredményeivel a legjobban szervezett és példásan működő vidéki telepen. A vendégeket Helle József igaz­gató köszönötte és kalauzolta a te­lepen. A csehszlovák szakemberek megtekintették a szemcse anyagá­nak előérlelését, a szántépővel való finomítást, a gépekkel történő szemcsézést, a viUanyerővel mű­ködő szemcséző prést, a telep vil­lamosítása terén elért eredménye­ket, az épülőben lévő műszárítót. A komipo'szt-tetepem az érett, is- tállótrágya komposztálása iránt mutattak különösen érdeklődést, majd megnézték a tőzegfekál priz- mázását, az orga-foszfát készítését és finomítását, a szemcsézett mű­trágya szórásának módszerét. A szükséges felvilágosításokat Boross Zoltán, a telep termelési vezetője adta meg s egyúttal a tolmács szerepét is ellátta. A telepről a vendégek az Új- erdői Állami gazdaságba látogat­tak el s a gyakorlatban is meg­nézték az orga-foszfát, a komposzt- és tőzegfekál-trágya alkalmazását s az általuk a mezőgazdasági terme­lésben elért eredményeket. Ezt követően a csehszlovák szak­emberek ismertették a Csehszlová­kiában alkalmazott komposztálási módszereket, különösen pedig a vontatóval meghajtott komposztáló gép működését. A csehszlovák szakemberek el­ismeréssel nyilatkoztak a jászberé­nyi talajerőgazdálkcdási és műtrá­gyaszemcséző telep munkájáról. (Vátaiz aloawink teixdelze. Holló Pál törökszentmiklósi lakos azt kérdezi, hogy édesanyja kap- hatna-e öregségi járadékot? Az SZTK-tól kapott felvilágosítás alapján az alábbiakat válaszoljuk: ,,öregségi nyugdíjat kaphat az az 55-ik életévét betöltött dolgozó nő, aki 1929 január 1-től napjainkig 10 év biztosításra kötelezett munkavi­szonyt igazol. A munkaviszonyok között 5 évnél több megszakítás nem lehet. Amennyiben Holló Pál édesanyja nem dolgozott biztosí­tásra kötelezett munkában, s férje már elhalt, utána özvegyi nyugdíj­ban részesülhet, ha a férje a szük­séges munkaviszonyt megszerezte. Az SZTK Alközponthoz pársoros írásban kell jelentenie kérelmét, s a nyomtatványo'cat megküldjük cí­mére,” * Karcagról Oláh Lajos KTSZ-tag a?t panaszolta szerkesztőségünkhöz küldött levelében, hogy a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnél nem intézik el nyugdíj­kérelmét. Közbenjárásunkra az alábbiakat közölték: „Oláh Lajos rokkantsági nyugdíj­kérelmét az országos központ ked-. vezően intézte el. Február 1-i ha­tállyal havi 518.06 forintra emelték fel a nyugdíját.” Tájékoztatásul azt is megírták, hogy ha a szolgáltatásra jogosult abbahagyja a munkát, nyugdíjpót­lékot fizetnek, ez a fizetés 30 száza­léka. * Csáki István jászberényi lakos azt kérdezte szerkesztőségünktől, hogy ha 15 napos felmondással hagyja ott a munkahelyét, beírhat­ják-e munkakönyvébe az „önké­nyesen kilépett’“ bejegyzést? A „Munka Törvénykönyve” 30. § 3. pontja kimondja, hogy „a munka- viszonyt csak a vállalat igazgatójá­nak hozzájárulásával lehet meg­szüntetni. Ha az igazgató a hozzá­járulást megtagadja, a dolgozó az egyeztető bizottsághoz fordulhat.” Levélírónk nem fellebbezte meg az É. M. Nógrádmegyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának határozatát. Az „önkényesen kilé­pett" bejegyzés a munkakönyvébe jogosan történt, mert olyan munka­helyen dolgozott, ahol minden műn™ kaerőre szükség volt, • i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom