Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
4 SZOLNO&MEGYE1 NÉPLAP 1953 július 31» EZ A DIVAT gSKMHgM&Oj g*» iS»<$?■&■> •**»♦ yjLr\ LtíUi fhV#V' ** JéQ&uQeUk Mindenki tudja, hogy vannak vulkánikus-, korall-, szárazföld-, stb. szigetek. Vajon van-e jégsziget? Igen van! Ezek az újszibériai szigetek. Ezeknek a szigeteknek a geológiai felépítése igen egyszerű. A szigetek alsó része hatalmas jégtömb, ez még a régi jégkorszak nyoma. Felszínüket lerakodott, megfagyott iszap borítja. Meleg évszakokban a napsugarak által felmelegített víz és a hullámok romboló munkájának hatására lassan olvadni kezdenek. Hatalmas dörgések közepette óriási jégdarabok szakadnak le az iszapos hordalékkal együtt. így fokozatosan, évről- évre kisebbednek, végül a sziget egész területe teljesen elolvad. 1815- ban Maxim Ljahov két jégszigetet fedezett fel. Az egyiket Szemenov- szkijnak, a másikat Vaszilevszkij- nek nevezték el. Amikor 1936-ban egy hidrogra- fikus a Vaszilevszkij szigetről felvételt szándékozott készíteni, a sziget helyén 2,5 m mélységben egy jégpadot talált. A Szemenovszkij-sziget hossza 1829-ben 8 mérföld volt, 1912-ben 2,5 mérföld, 1936-ban 1,1 mérföld, a legutóbbi években a sziget teljesen eltűntj BEFŐZÉS Vizes uborka Ä szép hosszúkás, egészséges uborkákat zománc- vagy porcelántálban gyenge timsós vízzel leforrázzuk: A vizet pár perc után leöntjük és az uborkákat száraz, tiszta konyharuhára rakjuk. Ha a vize le- szíkkadt, üvegbe tesszük. Az üveg aljára kaprot, tormát, meggyfalevelet, egész borsot helyezünk és erre az uborkákat. Literenként 2 deka sóval vizet forralunk és a forrásban lévő vizet szép lassan az uborkára öntögetjük, vigyázva, hogy az üveg el ne pattanjon. Ezután vízben áztatott marhahólyaggal erősen lekötjük, majd szellős helyre rakjuk. Két nap múlva zavaros lesz és forrni kezd, utána fokozatosan tisztul. A vizes uborka eltevésénél ne perga- mentpapírt, hanem marhahólyagot használjunk: 1—2 hét múlva, amikor a lé leapadt, sóval felíőzött hideg vízzel feltöltögetjük: Ecetes uborka Az apró, friss szedésű uborkát jól megmossuk és leforrázzuk. Az üveg aljára meggyfalevelet teszünk és erre rakjuk az uborkát. Az uborkák közé tormaszeleteket, egész feketeborsot és babérlevelet teszünk, a tetejére szőlőlevelet és egész borsot rakunk, majd felforralt és kihűlt ecetes sós vízzel felöntjük és erősen lekötjük. A forgalomban lévő ecetek különböző erősségüek, ezért nem lehet pontosan megállapítani a keverési arányt, tehát ízlésünknek megfelelően készítsük el az ecetes vizet. Vigyázzunk, hogy az elkészített ecetes lé ne legyen túl gyenge, mert akkor az uborka könnyen megromlik. Fontos, hogy az üvegek nyakához keresztben falapocskát tegyünk, amivel leszorítjuk az üvegbe rakott uborkákat^ Ecetes paprika A tisztára mosott és megtörölge- tett egyforma zöldpaprikát üvegbe rakjuk. Az üvegbe a paprikára egész borsot és tormaszeleteket teszünk. A vizet felforraljuk és kihűlt állapotban az ecethez öntjük (1 liter vízhez 3 dl ecetet). Jól összekeverjük és a paprikára öntjük: Az üveget nyitottan a kamrába tesz- szük, majd 5—6 nap múlva felöntjük a megmaradt ecettel. Lekötö- zés előtt megnézzük, hogy nincs-e puha paprika a tetején; Tölteni való paprika A zöldpaprika csutkáját levágjuk, hogy egymásba lehessen rakni. Bő vizet forralunk és beledobjuk a paprikát, megforgatjuk és azután mindjárt le is szűrjük. A leszűrt paprikát szitán jól lecsurgatjuk és egymásba rákjuk, hegyes végükkel lefelé fordítva szélesszájú üvegbe helyezzük.. Az üvegbe rakott paprikára sűrű paradicsompürét öntünk, egy kevés szalicilt adunk hozzá, hólyagpapírral lekötjük és vízfürdőben a szokásos módon kigőzöljük (dunsztoljukji Paradicsom Az érett paradicsomot megmossuk, kocsányától megszabadítjuk, zománcedénybe rakva összetörjük és puhára főzzük. A megfőtt paradicsomot áttörjük. Az így nyert paradicsom levét felforraljuk és for rón, előre elkészített, meleg üvegekbe töltjük. A paradicsommal megtöltött üvegeket azonnal lekötözzük és ruha közé rakjuk. Ha kihűlt, kiszedjük és hűvös helyre tesszük. Hangyaleső Milyen rovar él a puha homokban gyakran látható lyukakban? A homoktölcsér fenekén peijtőzö lárva valamelyik hangyaleső álcája. A lárva hátrafelé haladva ássa be magát, ezután köbben forogva erős állkapcsával löki ki a homokot, amíg a tölcsérszerű rovarverem el nem készül. Az arra haladó rovarok a tölcsér szélén lecsúsznak. Ha véletlenül megállnak, a lárva valóságos homokesőt zúdít rájuk, így egyensúlyukat vesztve legurulnak és zsákmányul esnek az erős állkapcsokkal felfegyverzett lárvának. A kinőtt lárva a tölcsér alatt gubót sző magának és bábbá alakul. Néhány hét alatt kifejlődik belőle a szitakötőhöz hasonló, de szürke színű és rosszul repülő rovar. Petőfi Sándor <Meg«mlékexés a ma 106 éve a segesvári ütközetben eltűnt, nagy költőnkről.) Megfejtésül beküldendők: vízsz.: 1., 11., 14., 18., 34.. 45., 55., függ. -a* 15., 17., 24. és 48. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 bb ■ SEB SBBS 11 88 :::! CBB9 aaaa aaaa aaaa 12 88 BB L3 iie 14 15 16 88 88 17 18 19 mi 20 sasa üli 21 m 22 23 24 Ü 25 26 SÜSS 8li aaaa 27 28 29 fi 30 KB 88 31 ü 32 si ni£ tus 34 aaaa BB HEH 34 35 bb aaaa IMI 36 37 oeaa aaaa aaaa caai 38 39 40 88 88 41 42 88 aaai BECS 43 44 ::s aaaa EBES 45 46 aaaa aaaa aaaa aaaa 47 m 48 BB aaaa B9SB 49 50 aaaa naea aaaa acaa m asKs 51 88 an 52 9S £ — aaaa aaaa aaaa 53 54 BIS saec site SS Vízszintes: t. Gyermekkori emlékeiről irt verse 11. Egyik ifjúkor! verse. 12. Csavar. 14. Utolsó megmaradt verse (1S49. júliusi). 13. Féltékeny öregről írt verse (folyt, függ. 26.-ban.) 20. Régi űrmérték. 21. össze-vissza ..dől” (!) 22. Kettős mássalhangzó. 23. Vidék. 25. AAAAAA. 27. „Üt” — latinul. 28. Iparos. 30. Becézett női név. 31. „Dísztárgy” — közismert < szóval. 32. Tagadósző. 33. Régi súlymérték. 34. Másik ifjúkori verse. 36. Török méltóság. 38. Dunántúli város. 40. Titokban figyel. 41. Felüli — ellentéte. 43. A német ABC utolsó betűje 44. Érdektelennek talál. 45. Első kiadott költeménye (1842, áprilisi). 47. Kettőzve: sportfogadás. 48. „Sziget” — franciául. 49. Becézett női név. 51. „Eszme” közismert görög szóval. 53. Moldova fővárosa — magyarul: Jászvásár. 55. Ebben a költeményében a szabadságot példázza. Függőleges: 2. Z. C 3. Verj! 4. Szoros ellentéte. 5. ö hirtelen toló. 6. „Nyög” — betűi kever-e (utolsó kockába NY). 7. Erdélyi költő (Jenő). 8. Farengeteg. 9. M. 0. Ö. 10. Betű — kiejtve. !3, A halogatókról írt költeménye. !5. Még egy ifjúkori verse (női név) 16. Állni — ellentéte. !7. Egyik nagy költeménye. 19. Elcsuk. 22. Fütyülő. 24. Nagy elbeszélő költeménye (lo’yf. a függ. 27‘ben). 26. A vízsz. 18. folytatása. 27. A függ. 24. folytatása. 29. Másik tagadószó. 31. Égitest. 35. Ipari nővény. 36. Ä liliom-félék génius: • 37. Mint a függ. 36 39. Tengeri emlős. 41. A ház „szeme” 42. Jóízű. 45. Névelős ital. 46. Vas megyei község. 48. „Kétes hitelű” verse (női név). 50. „Bizony” — a „Halotti beszédében 51. Francia sziget (Monte Christo várbörtöne volt). 52. Előd. 54. 49 — római számokkal. BlTV &Qh.ziíg.mik ellejuégp-: A LÉGY HETI ÉTREND HÉTFŐ Zöldbableves, burgonya ropogósra sütve, tükörtojással. KEDD Gombaleves, ízes palacsinta. SZERDA Lebbencsleves, tökfőzelék taslrozottal. CSÜTÖRT. Meggyleves, császármorzsa, gyümölcs. PÉNTEK Burgonyaleves, cutorborsős tarhonya. SZOMBAT Karfiolleves, káposztás kocka. VASáRN. Csirke apró lók! eves, töltött csirke, uborkasaláta, piskóta gyümölcsízzel. 4 légy a piszokba, szemétbe, trágyadombok alá, szemétládák sarkaiba, árnyékszék ürgödrébe rakja petéit, amelyekből előbb lárva lesz (ezt hívják nyűnek), majd bábbá alakul, amiből nyolc nap múlva búvik elő a kifejlett rovar. Egy áttelelt anyalégy kéthetenként körülbelül 250 petét rak. Ez egy nyári idény alatt, az utódok utódaival közel 6—800 ezer ivadékot jelent, tehát olyan szapora rovar, hogy még a leggondosabb irtás mellett is fel mérhetetlen kárt, igen sok bajt és súlyos kellemetlenséget okozhat embernek, állatnak egyaránt. Fontos szerepe van a járványok terjesztésében, mert a tenyésztőhelyein szívókájára, lábára, potrohá- ra tapadó láthatatlan kórokozó baktériumok ezreit ráhordja az ember testére, eledelére, edényeire, használati tárgyaira. Az árnyékszékben, köpőcsészében éppen olyan jól érzi magát, mint a konyhában, az éléskamrában, vagy az ebédlőasztalon és így joggal kelt undort a jóérzésű emberek között. 4 le nem fedett élelmet, szabadon hagyott árucikket összemászkálja, tönkre teszi. A füstölt húsokat, állatok sebeit beköpi, berakja petéit a seb réseibe, a hús nyílásaiba és az ott kifejlődő nyűvek beteggé teszik az állatot, hasznavehetetlenné silányítják a húst, át- lyuggatják az állati bőrt úgy, hogy súlyos nemzetgazdasági károkat okoznak. Nem hagyják pihenni sem az embert, sem az állatot. Bebizonyított igazság, hogy a jólpihenő ember munkája eredményesebb, a légy- mentes istállóban fekvő tehén jobban tejel, de még a ló is jobban húz, ha pihenni hagyják, A bacilusokat cipelő, az egész házat bosszantó légy tehát a nyugalom ellensége, a betegség barátja, a járvány szövetségese: Családunk, embertársaink és hasznothajtó állataink közös érdekét szolgáljuk akkor, ha céltudatosan, rendszeresen és okosan védekezünk a légyveszély ellen. Ennek két módja van: a legyek irtása és szaporodásuk akadályozása» A falra fecskendezett DDT-oldat tömeges légypusztulást okoz» Ugyancsak sok legyet öl meg egyszerre az ablakba, szekrények szélére, lámpakarokra, képrámákra szórt DDT-por is. DDT-vel füstölni is szoktak, de ebben az esetben gondoljunk a megfelelő szellőztetésre is. Elég »oh legyet megöl a ragacsos légyfogó, ha friss, ha jól ragad. Kevésbé válik be a légyfogó üvegbúra és a légycsapó, ami csak silány pusztítást okoz a legyek között. Komoly és okos formája a légv elleni harcnak a szaporodóhelyek megszüntetése. A trágyát ég szemetet hordjuk ki S napon belül, hogy ne az udvarban keljen ki a légy. Olyan fedett, résmentes, tökéletesen zárt ámyékszéket, trágya- és szeméttelepet építsünk, amibe nem tud a légy befurakodni. Takarítsunk, meszeljünk, lomtalanftsunk. Függö- nyözzük be a szobákat. Az ajtókra, ablakokra tegyünk szúnyoghálót, takarjuk le az ételeket és mindent gondosan mossunk meg, amivel csak érintkezésbe jöhetnek a járványok szövetségesei, a legyek. A mesebeli, együgyü szabó a tenyerével hatalmasat csapott a puliszka morzsáira, aztán táblát akasztott a mellére, hogy „hetet egy csapásra”» 4 gondo» gaada, a családját szerető gazdaaszony, de az egész család minden tagja arra törekedjék, hogy — ha nem is egy csapással — de gondossággal, figyelemmel, a tudományos tapasztalatok fegyverével és megbízható légyirtó-- val ezreit, tízezreit irtsa ki naponta a legyeknek, az egészség ellenségeinek; HIRDESSEN a Szolnokmegyei NÉPLAP-ban! Egészségügyi tanácsadó Miért keli megmosni a nyers gyümölcsöt? A gyümölcs. különösen nyers állapotban igen közkedvelt fogyasztási cikk Közismert tény, hogy a nyers gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, mégis sok ember ezt nem teszi — részben a körülmények miatt: például valaki az utcán zacskóból fogyasztja a cseresznyét, részben nem végzi el a gyümölcs mosását —, mert nem ismeri e mulasztás káros következményeiti A fogyasztásra alkalmas gyümölcs a mindennapi életben többféle megbetegedést okozhat. A megbetegedéseket két csoportba osztjuk: fertőzőbetegségekre és mérgezésekre. A gyümölcsök által okozott fertőzés teszi ki a megbetegedések legnagyobb részét. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy úgynevezett gyomor, bél tüneteket okoznak, melyek tavasszal, Ősszel, de különösen nyáron jelentkeznek , Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a betegségek kizárólag a gyümölcsfogyasztással állíthatók párhv~ zamba; A mosattam, gyümölcs fogyasztása utáni betegségeket baktériumok okozzák: ezek közül gyakoriság szempontjából a gyomorrontás fordul elő legtöbbször. A gyomorrontás nem egy bizonyos kórokozóhoz kötött betegség, hanem a mosatlan gyümölcsről bekerült baktériumok tömegének, de sokszor az elfogyasztott nagy gyümölcsmennyiség következménye. Az ide tartozó többi betegség fertőző jellegű és ezeket gyakran a gyümölcs gondos lemosásával megelőzhetjük. A fertőző kórokozó sokféle úton kerülhet a gyümölcsre. A fertőzésben legnagyobb szerep a legyeknek jut, de nem szabad lebecsülni a gyümölcsfától a fogyasztóig jutott gyümölcs útjában azt a sok kezet sem — nem utolsó sorban a fogyasztó kezét —, melyek akaratlanul is kórokozókat vihetnek a gyümölcsre. A. mosatlan, nyers gyümölcs a vérhas terjesztője lehet, de nem egyszer sokkal súlyosabb betegség, tífusz, cholera kórokozóját juttatta a szervezetbe. Nem ritkán, különösen gyermekeknél, mérgezések jöhetnek létre mosatlan gyümölcs fogyasztása után. Ez előfordulhat olyan gyümölcsöknél, melyeket rendszeresen, vagy szükségszerűen permeteznek különféle kártevők ellen vegyszerekkel. A rézgálic közismert méreg, de ismert dolog, hogy igen gyakran használnak permetezéshez dohánylevél szárából készített oldatokat, ami az emberi szervezetre ható legveszedelmesebb mérgek egyikét, a nikotint tartalmazza. Mivel a permetezőszerek vízben oldódnak, a vízzel való gondos lemosás maradéktalanul elfávolJ> m aHókat a gyümölcs felületéről Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyers gyümölcs lemosása elsősorban egyéni érdek. Szülők részére azonban kötelezővé tehető. A gyümölcs megmosása néha egyszerű öblítéssel, edénybe történő mártással, vagy zacskón át történik, ami nem felel meg a kívánalmaknak, mert a fertőző és mérgező anyagokat nem távolítja el megfelelő mértékben. Erre a célra legmegfelelőbb a folyóvíz használata. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a víz mindenütt, még a gyümölcs szára és teste közötti részen is alaposan cserélődjön. Ha tiszta kézzel megfelelő módon mosott gyümölcsöt eszünk, nem tesszük ki magunkat különböző súlyos, vagy kevésbé sú ' ' mk.
