Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

1955 júliiu 26. S20LN0KMEGYE1 KÉPLAP $ A bűia termésátlagát jövőre négy maisával növeljük Elmondta: Faragó József, a jászárokszdllási Táncsics TSZ elnöke Az aratás, a tarlóhántás a otéplés mái azt jelzi, hogy hama­rosan végére érünk a gazdasági évnek és fel kell készülni a kö­vetkezőre. A tarlóhántással vég­eredményben már meg is kezdődik' a felkészülés. Mindjárt hozzáte­szem, hogy ahol ezt a fontos mun­kát elhanyagolják, alaposan be­csapják magukat, mert a talaj ki­szárad, a gyommagvak nem pusz­tulnak el és akár kalászos, akár kapásnövények kerülnek bele az ilyen földön, silányabb termés várható. Termelőszövetkezetünkben né­hány nap múlva a tarlóhántást is elvégezzük és most már szállítjuk hazafelé a termést. A gépek segít­ségével gyorsan, kevés veszteség­gel takarítottuk be a gabonát. Né­hány próbamérést végeztünk. Hol­danként csak 25 kilogramm szem- pengéssel számolunk. Ez nagy szó, annál is inkább, mert ha a kézi kaszával aratunk, néha holdanként másfél, két mázsa szem marad a tarlón és megy veszendőbe. Búzánk jó közepes termést adott. Másfél, két mázsával több az egyé­niek termásáitlagámál. Ez nem is csoda, hiszen a keskeny parcellá­kon nincs lehetőség a tudomá­nyos, korszerű gazdálkodásra. A vetési időtől, a talaj megmunkálá­sától függően nekünk van olyan gabonatáblánk, amely holdanként 12 mázsa búzát adott. örülünk a soknak, de mégsem vagyunk megelégedve. A tagolt egytól-egyig azt hajtják, jövőre többnek kell lennie. Úgy kezdjük tehát az új gazdasági évet, elsősor­ban az őszi búza magágyának ké­szítését, hogy az ideihez képest legalább 4 mázsával növeljük a búza termésátlagát. Sorjában a következőket tesz- szük. Búzát búza után egyáltalán nem vetünk. Már kora tavasszal meghatároztuk, és kijelöltük az ősszel elvetésre kerülő kalászosok helyét. A magágy előkészítését tervszerű sorrendiben kezdjük. — Nagy területen korábban érő növé­nyeket, cukorrépát, mákot, dinnyét termesztünk. A cséplés befejezése után már sor kerül ezeknek a be­takarításéra. Utána a traktorok nyomban megkezdik a szántást. Mire itt végeznek, a búza leg­több előveteményét, a kukorica nagyrészét is letakaritjuk. Az a helyzet ugyanis, hogy hibrid ku­koricát vetettünk. Ez mintegy tíz nappal hamarabb beérik. Hama­rabb sor kerülhet a szántásra és biztosítható a búza korai vetése. Ebben a gazdasági évben is tapasztaltuk, hogy a gabona ter­mésátlagának növelése, a megfelelő és gondos talajmunka mellett, el­sősorban az idejében történő ve­tésen múlik. Arról a gabonatáb­láról takarítottunk be legtöbb ter­mést most is. ahol tavaly még október első napjaiban földbe ke­rült a mag. A tervszerű és gyors betakarítás sikerét jelentős mértékben a csa­ládtagok biztosítják. Az asszonyok és családtagok munkálbaállítésa te­rén az elmúlt hetekben komoly eredményeket értünk el. Több mint hetven családtag dolgozik rendsze­resen. Velük már most beszélge­tünk és elmondjuk, hegy milyen nagy szükség lesz rájuk a követ­kező hetekben. Nagyon fontos a vetőmag kivá­lasztása. Az elmúlt év őszén mi­nőségi magot kaptunk s most már annak a terméséből fedezzük az őszi szükségletet. Megrendeltük a műtrágyát is, összesein 300 mázsát. Ezt a mennyiséget alaptrágyának használjuk és még a vetés előtt bedolgozzuk a talajba. Ez évben tapasztaltuk legjobban, hogy a műtrágya használata nagyon is ki­fizető. Legalább másfél, két má­zsával növeltük termésátlagainkat a műtrágyázással. Egészen természetes, hogy min­den törekvésünk a gyors vetésre irányul. Október közepéig feltét­lenül befejezzük a kalászosok veté­sét. Számításunk szerint ugyan­annyi búzát vetünk, mint amennyi az idén volt. Mégis 1600 mázsával többet akarunk termelni erről a területről. Ez olyan terv, ami meg­valósítható. A következő gazdasági évre való felkészülésünknek, közös gazdasá­gunk jövedelmezőbbé tételének csak egy kis részét képezi a ga­bona termésátlagániak növelése. — Terveink között jelentős helyet foglal el az állattenyésztés fejlesz­tése, a különböző értékes takar- mánymagvak termesztése és a ker­tészet bővítése. Községünk egyénileg dolgozó parasztjainak nagy többsége még um ismeri terveinket. Azon le­szünk azonban, ho«v .minél többen tudomást szerezzenek jövőávi cél- kitűzássinkről. Annál is inkább, mert ezeket még könnyebben meg­valósíthatjuk, ha új belépőkkel gazdagodunk. Az olyan földszerető és szorgalmas gazdálkodókat, mint amilyen Bódis Ferenc középpa­raszt, örömmel fogadjuk a mi nagy családunkban. Fehér Béla másfél évvel ezelőtt kilépett közülünk. Ügy hallottuk, már bánja cseleke­detét. A tsz-tagek nevében Fehér Bélának Is azt üzenem, jöjjön vissza, szívesen várjuk. Senki nem fogja szemére hányni, hogy miért ment el. S várunk közénk minden olyan embert, aki maga és a csa­ládja szebb, gondtalanabb életét akarja biztosítani. Ami a munkaversenyt fékezi ! A martfűi [ Tisza Cipőgyár ké­szítményei világhíresek. Ennek a gyárnak a fejlesztése kezdődött meg a 2. számú gyár-épület és a nyersanyag-raktár építésével. Ezt a fontos feladatot a 33/3. számú Sztálinvárosi Építővállalatnak keil megoldania. Az építkezés terüle­tén, a szocializmus nagy építkezé­séről ide helyezett szakmunkások a Vasműnél megszokott lendülettel végzik munkájukat. Legrinszki Ferenc vasbetonsze­relő brigádja 1954, októberétől tart­ja a sztahanovista szintet. Elmúlt havi átlagteljesítménye 210 száza­lék. Kemény vetélytárs az elsőség­ért vívott küzdelemben Zólyomi Imre állványozó — és Rajnai Jó­zsef kőműves-brigádja. Ök sem akármilyen emberek. A nagy épít­kezéseken szerzet hírnevüket nem akarják elveszteni. Ezt elmúlt havi átlagteljesítményük is bizonyítja. Ez igen szép, 130. illetve 170 szá­zalék. Ezek a számadatok az olvasó előtt azt a benyomást keltik, hogy itt minden rendben van. Hát, ami a számokat illeti, rendben is volna, de amíg ezeket megtudtam, bizony sok dolgozót kellett az építkezésen megkérdeznem. Hogy miért? Az építkezéseken megszokott verseny­tábla itt hiányzik. Két hónappal ezelőtt ugyan elkészítették, de be- festését és használatát a műhely­bizottsági elnökön kívül senki sem sürgeti. Pedig eredményeik nem véka alá valók, de a sztálinvárosi központ ezeket egyáltalán nem ér­tékeli. A brigádok onnét tudják az eredményeiket, ha fizetéskor min­den külön értesítés nélkül, az el­számolási céduláról számolják ki. | a hiba | azonban nemcsak itt mutatkozik meg. A központtól a szocializmus építésében elért ered­ményekért járó kitüntetések, okle­velek sem érkeznek meg. Legrinszki elvtárs és Farkas Ödön építésve­zető október elejétől mindig határ­időre elkészíti s el is küldi azokat a jegyzőkönyveket, amelyeken az el­ért teljesítményeket hitelesíti. Ez azonban úgy látszik áprilisig feles­leges munka volt, mert azok a 33/3. Építő vállalat központjában eltűn­tek. Ilyen formán „intézték el” töb­bek között a harmadik pártkon­gresszus tiszteletére indított mun­kaverseny óta jTninden versenysza- ksszban jó eredményt elérő Leg­rinszki Ferencet és brigádjának tagjait. Ök 1954. augusztus 31-én elérték a szakma kiváló dolgozója cím elnyeréséhez szükséges ered­ményeket. Amikor ezt Martfűről a brigád tagjai kérték, azt a felvilá­gosítást kapták, hogy a jegyző­könyv» eltűnt és így hiteltérdemlően nem igazolható teljesítményük. Va­lahogy azonban ez az állítás ha­misan cseng, mert a brigád két tagja: Bartók József és Csipán István, akik- Sztálinvárosban ma­radtak, még a múlt évben megkap­ta. A brigád a martfűi építkezé­sen újra elérte a „Szakma kiváló dolgozója“ cím elnyeréséhez szük­séges feltételeket, de ezt nem ve­szik tudomásul a központiban, an­nak ellenére, hogy az építők szak­szervezetének Szolnok megyei te­rületi bizottsága ebben az ügyben levelet irt, a dolgozók panaszához hasonlóan. Ezt is válasz nélkül hagyták. [ hELELOTLENSEGRE j vall a hitege­tés is. Legrinszki elvtársat, mint a dolgozók képviselőjét, már kétszer küldték haza Sztálinvárcsból azzal, hogy a jelvények és oklevelek postán vannak. És mire Martfűre ér, .azok ott lesznek. Kérdés, hogy a posta hibás-e abban, hogy a mai napig sem érkeztek meg, vagy az, aki ezt állította? Jogosan mondják a dolgozók: Mi versenyezünk, mert ez becsületbeli ügyünk, de elvárjuk azt is, hogy eredményeinket megfelelően érté­keljék. K. J, Olcsó burgonya és rózsabarack az állami kiskereskedelem boltjaiban A szolnoki háziasszonyok nagy űrömmel tapasztalják, hogy a zöld­ségfélék árai az utóbi időben nagy­mértékben csökkentek. Ez az ár- csökenés a földművesszövetkezetek ét, a Szolnoki Kiskereskedelmi Válalat megjavult felvásárlási munkájának az eredménye. Szerdán reggel a piacon levő földművesszö- veíkezeti elárusítóhelyeken a fejes káposztát 60 fillérért, a tölteni való paprika kilóját 6 forintért, paradi­csomot 4.40 forintért, a főzni való almát 1 forintért, az uborkát 2 fo­rintért lehetett vásárolni. A Szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat nagymennyiségű krumplit ho­zott Szolnokra, ezzel megszűnt az utóbi napokban a városban mutat­kozó hiányos burgonyaeilátás. A vállalat üzleteiben 2 forintért na­gyon szép rózsaburgonyát lehet kapni. Ugyancsak a Szolnoki Kiskeres­kedelmi Vállalat jóvoltából a házi­asszonyok nagyon szép kecskeméti rózsabarackot vásárolhatnak kilón­ként 2.80 forintért. Fénykép pályázatot hirdet a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata ISdalok Mezőtúr fejlődésért Mezőtúr termelőszövetkezeti vá­ros 1951-től, amióta dolgozó pa­rasztsága áttért a nagyüzemi szo­cialista mezőgazdaságra, nagy fejlő­désen ment keresztül. Emelkedett a város dolgozóinak jóléte, további intézményekkel gazdagodott a vá­ros. 1951 óta Mezőtúron 137 lakóház épült állami segítséggel. Egy 12 tantermes iskolával, egy 75 szemé­lyes óvodával, a 12 tantermes tech­nikummal bővült a közoktatás há­lózata. A kórház az elmúlt négy év alatt 90 új ággyal gyarapodott, köz­ponti rendelőt létesítettek, amely­ben szakrendelések folynak 12 or­vos vezetésével. A város termelőszövetkezeti pa­rasztjainak emelkedő jólétét bizo­nyítják a következő számok: A helyi földművesszövetkezeii boltokban 1950 első félévében 3 millió 457 ezer forint volt a forga lom. Ezzel szemben 1955 első fél­révében 22 millió 153 ezer. 1951-ben 1500 rádióelőfizető volt, ezzel szemben jelenleg 2524 és eh­hez még hozzájön 1296 vezetékes rádió. Jelenleg Mezőtúron 71 termelő­szövetkezeti tagnak és 70 gépállo­mási dolgozónak van motorkerék­párja. Két Érdekes szövet film a szolnoki mozik műsorán Csütörtöktől kezdődően két érdekes, izgalmas szovjet filmet játszanak a szolnoki mozik. Az el ő, amelyet a Vörös Csillag mutat be: ■is északi Robinsonok A színes film története 1743-ban játszódik le és egy vitorláshajó ka-? landjait, egy lakatlan szigetre került matrózok életét pergeti, A másik színes, érdekes szovjet filmet a Kert mozi játssza, címe: A tigrisszelídítő amely egy bátor lányról szól. A film azért is érdekes, mert cirkuszi környezetben játszódik le, tehát bemutatja a világhírű szovjet artis-» ták életét, produkcióit. 9 lESMELdSZÖVEFKEZETEK IMDGJS Betakarítottuk a sabosbükkönyt és a második kaszálású lucernát A tiszaigari Petőfi TSZ-ben az aratás idején vasárnaponként bé­kearatást tartottak. Az aratógépelk- kel dolgozó tsz-tagrik igyekezték, hogy mielőbb levágják a gabonát. Ez tette lehetővé, hogy beadási kö­telezettségüket július 20-ig teljesí­tették. Az aratással egyidőben a takar­mány betakarításáról is gondos­kodtak a tsz-ben. 25 holdon gyűj­tötték be a zafcosibükkönyt és a második kaszáláséi lucernát. A tar­lóban tássai sem késlekedtek s a terv szerint meghatározott terüle­tekre elvetették a másodnövényt. 22 hold másodvetésű kukoricát már be is kapáltak. A szorgalmas tsz-tagok a búza aratása előtt elcsépeltek az őszi árpát, amely holdanként 19—20 mázsát adott. Id. Dusza János, Kovács Balázs és Halmai József példamutatóan helytálltak a mun­káiban. Továbbra is szorgalmasan dolgoznak, hogy erősítsék szövet­kezetüket s növeljék az egy mun­kaegységre jutó jövedelmet; Aranyi István, Tiszaörs. A csépléssel egyidőben végezzük a cukorrépa 3s a kukorica kapálását Termelőszövetkeze­tünkben a búza aratá­sához gépi segítséget kaptunk. Hasznos dolog az aratógép, ha rendes, hozzáértő kezelője van. Gyorsan szaporodtak a kévék s alig hogy ösz- szetakarítottuk és ke­resztberaktuk azokat, már jöttek a traktorok és végezték a tarlóhán­tást. Még nem fejeztük be az aratást, amikor már felbúgott a cséplő­gép is. Úgy volt, hogy csak próbacséplést vég­zünk, de úgy nekiíze- ledtünk, hogy azóta sem hagytuk abba. őszi ár­pánk 16 mázsát adott holdanként, a búza is jól fizet. E hó 20-ra állammal szembeni kö­telezettségünknek ele­get tettünk. A héten már a tagoknak is osz­tunk búzát, 5 kilogram­mot munkaegységen­ként. A csépléssel egyidő­ben a cukorrépa negye­dik kapálását és a ku­korica gazolókapálását is elvégezzük. így nyer­jük meg a csatát, amit a termelés minden sza­kaszán indítottunk a hozam növeléséért, jó­létünk további emelé­séért. Ifj. Szanku Tamás levelező Jászkisér, Kossuth TSZ Sokai köszönhetünk a gépeknek — megkönnyítik a munkánkat Néhány hónapja jöttem a jászladányi Táncsics TSZ-be. Az­előtt ipari munkás voltam, talán azért is látom ilyen élesen azt az óriási különbséget, amely a nagyüzemi gazdálkodás és az egyénileg dolgozó parasztok termelési lehetőségei között van. Nekünk a jobb terméshozam eléréséhez a gépállomás nyújt nagy segítséget korszerű gépeivel. Amellett, hogy a nehéz munkát helyet­tünk a gép elvégzi, jobban is megműveli a talajt, s így nagyobb ter­mésre számíthatunk. így hiánytalanul tudjuk teljesíteni államunk iránti kötelezettségünket, tagságunk jövedelme is egyre nagyobb. — Emellett mi is igyekszünk szervezett jó munkánkkal minél gazda-» gabbá tenni szövetkezetünket. Varga Károly Jászladány, Táncsics TSZ, Uj öníöifimüvef avattak tel Június utolsó napjaiban felavat­ták a Recs-Köplik öntözőművet, Skodra terület egyik jelentős terv- alkotását. Az öntözési rendszer főcsatorná­ja több mint 30 kilométer hosszú és felépítésére a népi hatalom több mint 27 millió léket ruházott az fiibán Népköztársaságban be. Skcdra terület dolgozó paraszt* sága szabadidejében lelkes roham-* munkával segítette elő a csatornán építés meggyorsítását és mintegy 53.000 köbméter földet moz,gatott meg. Különösen kitettek magukért Koplik, Puka és Dukagyin vidéké« nak dolgozó paarsztjai. 4 A Képzőművészeti A palyazat feltételei: emlék adatait es a )ei- Alap Kiadóvállalata a pályázaton kizárólag Igét. Zárt boritékban fénykép pályázatot hir- 18x24 centiméteres lágy, kell elhelyezni a pályá­dét olyan művészi, ké- nyomdai reprodukcióra zó nevét és címét, peslevelzölapon történő alkalmas kópiával lehet A pályanyertes felvé- reprodukálás céljára al- résztvenni. amelyeket telek között 6 első dijat, kalmas felvételekre, 1955 szeptember 15-ig a osztanak ki, egyenként amelyek hazánk szép megyei, illetve a városi 500 forinttal, 12 máso­djait, műemlékeit, új tanács népművelési ősz- dik díjat 300 forinttal szocialista építkezésein- tályára kell beküldeni, és 18 harmadik díjat két, községeink neveze- A pályázat jeligés. A 200 forinttal, tességeit, városi, közsé- felvételek hátlapján fel A pályadíjak 1955 no- gi látképeket, utcaré- kell tüntetni a helység, vemberében kerülnek székét örökítenek meg. az ábrázolt hely, a mű- kiosztásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom