Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

1955 július 3. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A szövetkezet kapuja nyitva van minden töldszerető ember előtt Szövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok között Abádszalókon A mesgye szélén, ahol az új ta­lálkozik a régivel, két külön világ mutogatja magát. A földek minő­sége mindkét oldalon egyforma. Az abádszalóki Lenin TSZ gabonája, kukoricája, cukorrépája és búzája mégis szebb. A haragoszöld kuko­rica, a tömöttkalászú búzatábla szélén pezsgő, új élet fiatalos fris­seségét érzi az ember. Sokat árul el a másik oldal nö­vényzete is. Ott még talán a föld is perben áll a maradiakkal. Csak egy lépést kell tenni s mintha mér­földekkel mennénk visszafelé. Az évszázados szokásokhoz való gör­csös ragaszkodás úgy kínozza a földet és senyveszti a növényt, mint az embert a tüdőbaj. Orvosság kell ide. És a gyógyír ott van a szom­szédságban. Szemléltetően, kézzel­foghatóan hirdeti a dolgozó pa­rasztság jövendőjét. Azt, hogy mi­nél előbb összefog a község s la­kói rátérnek a közös útra, annál hamarább bírják mindannyian az új és szebb életet. Túl a mesgyén, a Lenin TSZ búzatáblájához nem messze, ott so­rakoznak az egyéniek parcellái, A szalóki határt jól ismerő ember, névszerint tudja valamennyi búza-jj csík gazdáját. Szabó Istvánt. Ma­ty us Lajost és a többieket. A föld ugyanaz. Éppen olyan, mint a szö­vetkezeti gazdáké, az időjárás sem volt különb és mégis az egyéniek gabonatáblája sokkal gyengébb ter­mést ígér, mint a termelőszövet­kezeté. A község mezőgazdasági szakemberei szerint az holdanként 4 mázsa búzával fölötte lesz az egyéniek termésátlagának. Ennyi­vel kevesebbet termelnek az egyé­nileg dolgozó parasztok. És ez azt igazolja, hogy az abádszalóki határ nincs kihasználva. Tulajdonosai nem olyan gazdagok, mint amilye­nek lehetnének. Az abádszalóki egyénileg dolgozó parasztok 5208 holdon termelnek búzát — kenyérnek valót. Mivel szétszórtan és kisüzemi módon gaz­dálkodnak, 4 mázsával kevesebb gabonát termelnek minden holdról, mint a tsz tagok. Ez azt jelenti, hogy kereken 20 832 mázsa olyan gabona nem termett meg, ami meg­teremhetett volna. De azt is jelenti, hogy 20 832 mázsa búzát adott volna az abádszalóki határ, ha a községben már az idén szövetke­zeti gazdálkodás folyik. Ebben kell keresni tehát a közös gazdálkodás lényegét. A valóságban. Elgondolkoztató dolgok ezek min­den olyan ember előtt, aki nemcsak a mának él, hanem előre is gondol, a jövőjével is törődik. Világos, mi­lyen nagy kár éri évről-évre az or­szágot és a termelőt a régi, elavult termelési formák miatt. A Lenin TSZ 4 mázsával több búzát termel holdanként, ez a tagok haszna. De az egész község kára, hogy csak a Lenin TSZ termel többet és nem az egész határ. ,,Le a kalappal a szövetkezeti gazdálkodás előtt Abádszalókon valamennyi egyé­nileg dolgozó paraszt elismeri, hogy a Lenin TSZ búzája a legszebb a határban, Érdemes megtudni, miért. Miért az övéké a legszebb, és a szomszédos egyénileg dolgozó parasztoké, Szabó Istváné, Mátyus Lajosé miért gyengécske. Hogyan vélekedik erről a termelőszövetke­zet és az egyik földszomszéd, Má­tyus Lajos. Nézzük sorjába. — Mi elkészítettük a termelési terveket és ebben meghatároztuk, hogy egyes kenyér- és takarmány­gabonaféleségekből mennyit ter­melünk holdanként. A tervben meghatározott célkitűzések elérése érdekében minden anyagi eszközt igénybe vettünk. Erőnk van bősé­gesen — mondotta Varjú elvtárs, a Lenin TSZ elnöke. Majd elso­rolta, mit tettek a búza termésátla­gának növelése érdekében. 1. Az elmúlt év nyarán, tehát egy évvel ezelőtt kijelölték a kalá­szosok helyét. Ahol kapásnövények voltak, ott elvégezték a gazoló ka­pálást. így előzték meg a búza el- gyomosodását. 2. A magágyat teljes egészében gépekkel készítették, a talajnak megfelelően. Majd holdanként 100 kg szuperfoszfát műtrágyát és 30 kg pétisót tárcsáztak a talajba. így gondoskodtak arról, hogy a búza vetés után nyomban erőteljes fejlő­désnek induljon. Az ehhez szüksé­ges nitrogént és foszfort meg­kapta, 3. A talajt egy hétig ülepedni hagyták. Október 10-ig pedig a ve­tést befejezték, 4. Tavasszal 35 holdat érett is- tállót-ágyával, a többit pedig hol­danként 40 kg pétisóval újból meg­erősítették. Ez a szakszerű munka meghozta a maga eredményét. Pár nap múlva sor kerül az aratásra és ezt a nagy munkát is teljes egé­szében gépesítik. Ezt tette a szövetkezet.- Nézzük, mit mond Mátyus Lajos? S meg­kapjuk a magyarázatát annak, hogy az idén az abádszalóki határ­ban miért nem termett 20 832 má­zsával több gabona, Mátyus gazda a következőket mondja. — Amit a földből ki lehet hozni, én kihozom. Látástól vakulásig dolgozom. Sajnos, mégsem dicse­kedhetek valami nagyon. Sok ba­jom van. Hol ez hiányzik, hol amaz. A feleségem sem tud segédkezni, mert kiscsaládunk született. Majd elsorolta Mátyus elvtárs, hogy ő mit tett a gabonatermés nö­velése érdekében. Hát bizony nem sokat. Felszántotta a földet és el­vetette. Olyan magágyat készített, amilyenre az igaerőből futotta. Mű­trágyát nem használt. Jó, ha lesz 6 mázsás átlagtermése. Szavai bizo­nyították, mennyire tehetetlen az az ember, aki egyedül birkózik a természet erőivel, önmagát káro­sítja meg, saját magát csapja be a tanakodással. Hosszú ideig beszélgettünk Má­tyus elvtárssal. Ö már kérdezés nélkül elmondta, hogy mostanában sokat beszél társaival a szövetke­zeti gazdálkodásról; — Látom, hogy ott különben él­nek az emberek. És én csak annyit tudok mondani: „Le a kalappal szövetkezeti gazdálkodás előtt.” Arra a kérdésre, hogy ha ennyire becsüli a szövetkezetei, miért nem lépett a közös gazdálkodás útjára, Mátyus elvtárs azt felelte, hogy vár még egy keveset. Helyesen teszi-e Mátyus Latos, hogy még mindig várakozik? Helyesen teszik-e az abádszalóki egyénileg dolgozó parasztok, hogy még várakoznak? Adjon erre vá­laszt Czudar Balázs története. Czu- dar Balázs az elmúlt évben még 8 hold földön gazdálkodott. Ősszel zárszámadás után a Lenin TSZ ta­nyaközpontja felé járt. Ahogy me­séli, elhatározta, megnézi, mi van a közös gazdaságban. Be is ment a tanyaközpontba és ott Gulyás Kál­mán állattenyésztővel, egyik régi ismerősével találkozott. A tsz ál­lattenyésztője természetesen első­sorban a jószágállományt mutatta meg. Akkoriban épült egy új ser- tésfiaztató. Körülötte egész sereg, kereken 320 választási malac ker- getőzött; — Mit csináltok ezzel a rengeteg malaccal — kérdezte Czudar Ba­lázs. Mosolyogva válaszolt Gulyás Kálmán.­— Növeljük a vagyont, hiszen azért termelünk többet, s azért tar­tunk egyre több jószágot, hogy gaz­dagabbak legyünk. A szebb és a jobb élet megteremtéséért történik itt minden. A malacok egyrészére. 200-ra leszerződünk. Ez jövőre 350 ezer forintot hoz majd a tsz kony­hájára. A többi malacot meghagyjuk magnak.­És Czudar Balázs ezután a be­szélgetés után határozta el, hogy ő már részesedni fog az idei jövede­lemből. Néhány nap múlva felvé­telét kérte a szövetkezetbe. Azóta ott dolgozik. Az ősszel még válasz­tási malacok megnőttek. Egyrészü- ket már elszállították, pár hét múlva átadják a többit is. Ami ak­kor még terv volt, most már meg­valósult. A 350 000 forint meglesz. S ez az összeg egyedül 10 forinttal növeli minden munkaegység érté­két. Azt is, amit Czudar Balázs szerzett. Csak tőle kell megkérdez­ni, hogy érdemes-e várakozni. Azt válaszolja mindenkinek: akkor cse­lekedett volna helyesen, ha már 3 évvel ezelőtt rátér a közös gazdál­kodásra; ősz óta hetvenhárom új taggal gazdagodott a Lenin TSZ A községben egyre több dolgozó paraszt ismeri fel, hogy hol a helye, ősz óta hetvenhárom új tag­gal gazdagodott a Lenin TSZ és eredményei láttán tavasszal egy új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Idős Mészáros István az idei gazdasági évben 10 hold föld­del lépett a Lenin TSZ-be. — Meg vagyok elégedve a közös gazdálkodással. Olyan termésünk lesz az idén, hogy párját kell ke­resni. Kukoricából 40 mázsás, cu­korrépából 250 mázsás átlagter­mésre számítanak — mondja id. Mészáros István; És a tsz-tagok nem túloznak. Találkoznak számításukkal, mert hiszen a kukoricánál is a fejlett agrotechnikai eljárásokat alkal­mazták. Négyzetesen vetettek, gép­pel kapáltak s ezt a munkát még annyiszor elvégzik, ahányszor a nö­vény megkívánja; A tsz-ben az új belépők kedvük­re való munkát választottak. Id. Bognár András dohánykertész lett, Czudar Balázs, mivel nagyon sze­reti az állatokat — fogatos, id. Ko­zák Imre a szőlővel szeret bíbelőd­ni, ő hát odakerült. Az idén már valamennyi új be­lépő részesül a közös gazdálkodás gyümölcséből. A szövetkezeti ta­gok eddig sem voltak pénz nélkül. Minden hónapban megkapták a 8 forint munkaegységelőleget. A régi tagok meg egyébként is jól állnak anyagilag. Id. Bácskái István az elmúlt évben 32 mázsa búzát vitt haza. De se szeri, se száma azok­nak a tagoknak, akik 40 mázsa, vagy még ennél is több búzát kap­tak. Cseh János nemrég kölcsön­zött 12 mázsát az ismerős egyéni­leg dolgozó parasztoknak. Kell-e ennél nagyobb bizonyíték arra nézve, hogy milyen jól élnek a szö­vetkezeti gazdák. Jövőre még gazdagabbak lesznek. Szőlőt, gyümölcsöst telepítenek, új rizstelepeket építenek s ezeknek a nagyszerű céloknak a megvalósítá­sában mindenki résztvehet, mert Abádszalókon a termelőszövetkezet kapuja nyitva van minden föld­szerető dolgozó előtt. SZEKULITY PÉTER A Belkereskedelmi Minisztériumban is olvassák el 1954 I. negyedében a Tisza Szálló Vállalat veze­tősége egyszerűen felrúgta a Szolnoki Fürdő Válla­lattal kötött bérleti egyezséget. A megállapodott 80 ezer forint helyett, csak 40 ezret volt hajlandó fizetni a Fürdő Vállalatnak. Az ebben az ügyben tartott sorozatos megbeszé­lések nem vezettek eredményre. Végül a Tisza Szálló Vállalat vezetőinek magatartása miatt a városi ta­nács arra kényszerült, hogy 1954 december 17-én el­rendelte a Fürdőipari Vállalaton át a Tisza Szálló Vállalat számára a villany, a melegvíz és a fűtés azonnali megszüntetését. Erre az intézkedésre másnap Szolnokon megje­lent a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tője, főkönyvelője. A velük folytatott tárgyalás ered­ményeként megállapodás jött létre a városi tanács elnökével. Eszerint a Tisza Szálló Vállalat 1955 ja­nuár 1-ig 80 ezer forint bérleti díjat fizet, míg 1955 január 1-től az általa használt légköbméter terület­nek megfelelően 130 ezer forintot. Mindez 1954 december 18-án történt. 1955 június 3-án értekezlet volt Budapesten a Belkereskedelmi Minisztériumban. (Ide a tanács kép­viselőjét be sem akarták engedni, mert mindenki na­gyon el volt foglalva.) Ezen a tárgyaláson Gyűrű elv­társ, a Reprezentációs Vendéglátóipari Tröszt fő­könyvelője azt a kijelentést tette, hogy nem hajlandó a tényleges terület alapján szerződést kötni, csak az előző megállapodásban szereplő 80 ezer forintot fizetni. Figyelemreméltó, hogy a miniszteri vállalat így akar egy helyi tanácsi vállalaton élősködni. Mert hol van az a rendelet, amely előírja, hogy a miniszté­riumi vállalat ráfizetését — ahogy ők mondják — egy kis helyi vállalatnak kell fedeznie. Tudomásunk szerint ilyen rendelet nincs. Ráadásul Gyűrű elvtárs kijelentette, hogy: „Pontot kell tenni a tanács szem­telenkedéseire Mindezekután megkérdezem, ki az, aki szemte- lenkedik? Felháborítónak tartom, hogy egyes szemé­lyek ilyen kijelentéseket mernek tenni egy választott szerv ellen. Ez a joggyakorlat nem ismerését, tudatos rosszindulatot, a tanácsnak, mint államhatalmi szerv­nek a lebecsülését, megsértését jelenti. Véleményem szerint ez a szemtelenség. Azt hiszem, hogy erre nem ártana felhívni a Belkereskedelmi Minisztériumnak Gyűrű elvtárs fi­gyelmét Egyúttal kérem a Belkereskedelmi Minisztérium sürgős intézkedését a vita lezárására. PINTÉR DEZSŐ szolnoki városi tanács VB elnöke Ma ünnepeljük a Nemzetközi .Szövetkezeti Napot Uzévben ma, július 3-án ünnepeljük meg a Nemzetközi Szövet- ■*-J kezeti Napot. A nemzetközi szövetkezeti mozgalom harcos ünnepét a magyar földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek több mint másfélmilliós tagsága is megünnepli. Földművesszövetkezeti mozgalmunk az eltelt 10 esztendő alatt komoly fejlődésen, ment keresztül. 1947-ben bolthálózatunk még nem érte el a 100 egységet. Ezzel szemben most mintegy 660 földműves- szövetkezeti boltegység működik, köztük 7 nagyáruház, 26 kisáruházj 73 szaküzlet, 3 illatszertár és 213 fiókbolt. Ezenkívül több kiskeres­kedelmi egység szolgálja a lakosság és a tagság áruigényeinek kielé­gítését. Ugyanilyen ütemben fejlődtek vendéglátóipari egységeink is; Felszámoltuk és megszüntettük a régi kocsma-jelleget és így eljutot­tuk odáig, hogy mintegy 193 vendéglátóipari egység működik me­gyénk területén. Köztük 25 korszerű vendéglő, 4 szálloda, 127 italbolt; 22 büffé és 15 cukrászda. Bolthálózatunk fejlesztésével eljutottunk odáig, hogy a falusi dolgozók nagy választékban megvásárolhatják azokat az áruféleségeket, mely igényüket és szükségletüket kielégíti* Szövetkezetünk tagsága is lényeges fejlődésen ment keresztül; ^ Megismerték a földművesszövetkezeten keresztül a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeit, jelentőségét és ennek folytán több mint 21 ezer földművesszövetkezeti tag dolgozik a különböző típusú mező- gazdasági termelőszövetkezetekben. Lényegesen megszaporodott szak­csoportjaink száma is. Míg 1950-ben csak egy-két szakcsoport mükj> dött, addig ma megyei viszonylatban a földművesszövetkezeteit 'ke­retén belül 94 különböző szakcsoport alakult. J Igen fontos feladata földműves^zövetkezeti mozgalmunknak, hogy széles körben biztosítsa a falusi lakosság áruellátását és felesleges termékeinek felvásárlását. Ugyanakkor döntő feladata van a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Elsősorban a szövetkezet válasz­tott vezetői legyenek példamutatók azáltal, hogy belépnek a termelő- szövetkezetbe és belépésük után igyekeznek meggyőzni a szövetkezeti tagságot arról, hogy kövessék példájukat. p'ontos feladata továbbá földművesszövetkezeti mozgalmunknak az aratás és cséplés gyors befejezésére mozgósítani a szövet­kezet tagságát, vezetőit és dolgozóit. Harcoljanak azért, hogy az ara­tás és cséplés befejezésével minden földművesszövetkezeti tag, de a falu minden egyes lakója teljesítse államiránti kötelezettségét. Szor­galmazzák az aratás befejezése után a tarlóhántást és azzal egyidejű­leg a másodvetés minél szélesebb körben való alkalmazását. A má­sodvetéshez szükséges vetőmagot már most rendeljék meg, hogy amikor az szükséges lesz, rendelkezésre álljon a dolgozó parasztságnak* Mindezek figyelembe vételével arra törekedjenek földművesszö­vetkezeteink, hogy minél jobban kivegyék részüket a mezőgazdaság fejlesztéséért vívott harcból. Munkánk megjavításával, a szövetkeze­tekre háruló feladatok eredményes elvégzésével segítsék elő pártunk Központi Vezetősége határozatainak végrehajtását. TAKÁCS ALBERT, SZOLNOK Példamutató fiatal traktorosok A Karcag-tilalmasi Állami Gazda­ságban dolgozik Csáki Pál trakto­rosbrigádja. A brigád tagjainak nagyrésze ifjú traktoros, akik a gazdaságban tanulták mesterségü­ket. A fiatalok valamennyien DISZ tagok. Megfogadták, hogy 200 szá­zalékra teljesítik éves tervüket. Jelenleg 109 százaléknál tartanak. Sántha László és G. Nagy István, akik a brigád tagjai, nemrég arra tettek Ígéretet, hegy a rájuk bízott kombájnnal 400 hold gabonát arat­nak le és versenyre léptek Süveges Dániel surjáni traktorossal. A Kar­cag-tilalmasi Állami Gazdaságban azonban még csak a jövő hét ele­jére érik meg a gabona, s a két kombájnos jelenleg a Bánhalmi Ál­lami Gazdaság dolgozóit segíti a gabonabetakarításban. A Csáki- brigád többi tagja pedig a gépe­ket próbálja, hogy a gabona-érés­kor fennakadás nélkül dolgozhas­sanak, s az aratással egyidöben a tarlóhántást is elvégezzék. — Ké­pünkön: a brigád tagjai: Győri Jó­zsef, Ferenczi Lajos. Sántha László, Tanku András traktorosok Csáki Pál brigádvezetővel együtt az ebédszünetben az újság cikkeit vitatják meg. A lucerna és a vöröshere magfogása Az aratással egyidö­ben a kapásmövémyek gyomtalanítását, a má­sodik kaszálásé széna betakarítását is bizto­sítani kell. A Közpon­ti Vezetőség határozata felhívja a figyelmet a takarmánybázis bizto­sítása érdekében a lu­cerna és vöröshere magfogására. — Álla­munk segítséget nyújt a termelőszövetkeze­teknek és az egyéni­leg dolgozó parasztok­nak e feladat megol­dásához. Kedvező fel­tételek mellett lehet kötni szállítási szerző­dést, s az így átadott lucemamag átvételi ára kg-onként 25 fo­rint, a vörösheremagé pedig 15 forint. A magfogásra leszer­ződött termelőszövet­kezetnek joga van az általa beszállított lu­cerna, illetve vöröshere mag minden 100 kg-ja után 16 kg, a dolgozó parasztoknak pedig 8 kg fémzárolt magot a beváltási alapáron visz- szavásárolni. A szerző­dött területre ingyenes védőozert kapnak a ter­melők a földműves­szövetkezetek útján. — Például rovarkár­tevők esetén holdan­ként 20 kg Agritox vé­dőszert, melyet virág­zás előtt kell a fertő­zött területen elszórni. A termelőszövetkeze­teknél pedig a védeke­zést teljesen díjtalanul a növényvédelmi szol­gálat végzi el. Lucernásaink túl­nyomó része arankával erősen fertőzött. Az arankairtó szer, — a „Cuscután’“ — besze­rezhető a földműves- szövetkezeteknél kg- onként 4 forint 96 fil­léres áron. 5 liter víz­hez 10 deka védőszer­re van szükség. Ez a mennyiség egy négy­zetméter fertőzött te-i rillet permetezéséhez elegendő. A legjobban elvégzett védekezés ese-i tén is előfordulhat! azonban az, hogy aran- ka marad a lucerna-* magban. Ez súlyos ká- rókát okoz a termelő-! nek és a népgazdaság­nak Is, mert az ilyen magból kikelt újvetésű lucerna, mielőtt még termést hozna, az aran-! ka miatt kipusztul, —> Ezért leghelyesebb, ha mind a termelőszövet­kezetek, mind az egyé­nileg dolgozó parasz­tok szállítási szerződés által biztosítják, hogy tökéletesen kitisztított, arankamentes vetőma­got kapjanak. A szál­lítási szerződést meg lehet kötni a Szolnok megyei Magtermeltető Vállalat községi meg- bízottainál. A iiszagyendai Vörös Csillag TSZ-ben is kombájn arat az idén A Tiszaroffi Gépállomás négy aratógépe és a kombájn is kinn a területen várja az aratás megkez­dését. Az aratandó területet szer­ződésben biztosították a gépek szá­mára. A kombájn a tiszagyendaf Vörös Csillag és a tiszaroffi ötéves Terv Termelőszövetkezetekben fog aratni, A kombájnszérűt már mind a két- közös gazdaságban elkészítet­ték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom