Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-21 / 144. szám
1955 június 21. SZOLNOKMEGTE1 NÉPLAP 3 A Törökszentmiklósi Mezőgépgyárban biztosították a termelékenység további növekedését A Törökszentmiklósi Mezőgépgyárban gondosan f elüMzsgáltáik a rendezésre szoruló normákat s a napokban egyes részlegeken nyilvánosságra is hozták az új adótételeiket. Az üzem egyik legfontosabb gyártmánya, a Zetor kultivátor szerelőitől érdeklődtünk erről. Az új idők kialakításával kapcsolatos problémák nagy részét már jóelőre megbeszélték. A tanácsadó bizottságok, melyekben a munkások is képviselték magukat, hasznos javaslatokat adtak a gyár igazgatóságának s a dolgozóknak egyenként is megmagyarázták, hol van a szükség a norma kiigazítására. Ratkai elvtárs. aki a gyár egyik legjobb hegesztője, a művelőtagok hegesztésénél gépenként 90 perces lerövidítést ajánlott fel. Mások is tettek önként javaslatot a lazaságok megszüntetésére. így a kifüggesztett normáik: az öntudatos dolgozók véleményét, javaslatát is tükrözik. Erdei Mihály s zeralőbri gád vezető véleménye szerint a jelenlegi normák már nem alkalmasak a termelékenység fokozására. Szabó János lakatos azt mondja, szükséges volt már a rendezés. Nézzük meg ezt közelebbről a kultivátor-gyártmány példáján. Az itt dolgozók átlagteljesítménye májusban 178 százalék volt s júniusban sem lesz alacsonyabb. Hogy ezt a kétségtelenül jó eredményt értékelni tudjuk, ismerni kell előbb azt, hogy milyen normák alapján jött létre. Ismeretes, hogy az ipari termelés növelése, a termelékenység emelése csak az úgynevezett „haladó átlagnormák'’ alapján lehetséges, tehát egy munkadarab elkészítési idejének megállapításakor a munkaszervezés élenjáró színvonalát, jó munkaelőkészítést, hibátlanul működő gépeket kell figyelembsvenni többek között. ' ' wi«-‘ Kétségtelen, az itt alkalmazott időtételek nem számoltak ezzel a lehetőséggel, hanem többnyire az adott körülményeket, vagy a munkaszervezés egy, régebbi, kezdetlegesebb stádiumát rögzítették. Néhány példa erre. A kapák szegecselését kézi kalapáccsal még utána kellett húzni, mert a sajtolásnál alkalmazott szerszám rossz volt. Ennek idejét beszámították a normába. A szerszám megjavításával ezt a munkát meg lehet takarítani s ez majd félóra időnyereséget jelent. Bizonyos munkadarabok kifúrásához sokáig villannyal hajtott kézi fúrógépet használtak. Ez a félmechanikus szerszám, amellett, hogy több munkával jár, hamar tönkretette a fúrókat. Most mér asztalos fúrógépet használnak. Ez kíméli a szerszámot, s gyártmányonként 6 perc időmegrövidítést eredményez. Több hasonló példát lehetne felhozni. Emellett figyelemreméltó, hogy a technológia változása során egyes munkafolyamatokat kihagytak. Ezekre mégis adtak időt. Nyilván szükséges volt a változtatás. A kultivátor alsó és felső, úgynevezett himba-karját hegesztés után még egyengetni szokták. A munkások maguk javasolták, hogy hagyják ki a számításból az egyenge- tést s ne adjanak rá külön időt. Ez gépenként 18 percet jelenti p---- ' I*» -------■"VT-’- — ' *■ ( . i A kisújszállási termelőszövetkezetek a többszöri kapálással, a növények szakszerű ápolásával biztosítják, hogy terméseredményeik már ezévben is jelentősen növekedjenek. Most a növényápolás idején is ezért küzdenek, igénybevéve a családtagok segítségét is. Az Ady TSZ-ben negyvennyolc, a Petőfiben negyvenkettő és a Dózsa TSZ-ben harmincnyolc családtag vállalt részt a kapálásban. A felvilágosító szó eredményeként számuk egyre növekedik. Jelenleg már kétszáz családtag dolgozik, Nekik is nagyrészük A percekből órák lesznek s figyelembevéve, hogy sorozatgyártásnál tömegével készítik a gépeket, nagy időnyereséget jelentenek a perces megtakarítások. Amellett, hogy az átdolgozott normák a tényleg elvégzett munkát veszik figyelembe s számolnak a legjobban alkalmazható technológiával, állandó ösztönzőerőt adnak a termelékenység fokozására, a munka jobb megszervezésére, a termelés jó előkészítésére. Július 1-én, mikor a munkások már az uj időtételek alapján kezdik meg a munkát, biztosítani kell a munka legjobb előfeltételeit. Az uj normák nem csak a munkásokra, hanem a műszaki dolgozókra is nagy feladatokat rónak. Nagyrészt tőlük függ, lehetővé teszik-e a fennakadás nélküli munkát, biztosítják-e az egymásrautalt üzemrészek közötti jó együttműködést, az előkészítő műhelyek megfelelő előretartását, Dancső Antal a csépal Alkotmány TSZ tagja egész esztendőn át szorgalmasan dolgozott a termelőszövetkezetben. A múlt évi zárszámadáskor többek között húsz mázsa kukoricát kapott. A húsz' mázsa kukoricát most szabadforgalmi áron átadta a begyűjtő vállalatnak. Kifizettek neki 5600 forintot és egy utalványt kapott Pannónia motorkerékpár vásárlásra. Ebben az esztendőben is igen szorgalmasan dolgozik, hogy a jó termést érjenek el és a múlt évinél nagyobb legyen a jövedelme a tsz. tagoknak. van abban, hogy a cukorrépát, kukoricát és a napraforgót már harmadjára kapálják. Arra is futotta a tsz-ek erejéből, hogy időben betakarítsák a szénát és rendbehozzák a tanyaépületeket. Itt van a küszöbön az aratás ideje. A termelőszövetkezetek felmérték erőiket. A kombájnok, aratógépek mellett szükséges kézi munkaerőt is megszervezték. A ke- nyérnekvaló betakarításánál is nagyon fontos a családtagok segítsége. Kovács Endre Kisújszállás Keresetéből 20 mázsa kukoricái adott be A kisújszállási Iszek-ben a családtagok segítségével előrehaladt a növényápolás Hogyan nem szabad bánni az állam pénzével A Szabadság-téri bölcsőde átalakításának tapasztalatai Államunk nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozó anyák minél nyugodtabban végezhessék munkájukat, hogy gyermekeik minél jobb gondozásban, ellátásban részesüljenek .Szolnokom az ötéves terv kezdetekor mindössze egy harminc férőhelyes bölcsőde működött, jelenleg pedig a város bölcsődéiben és óvodás napközi otthonaiban száz- harmincöt kicsiny számára van hely. Ennek ellenére a bölcsődékben és a napközi otthonokban túlzsúfoltság mutatkozik és vannak anyák, akik kicsinyeiket nem tudják elhelyezni. Pártunk megyebizottsága ezen a helyzeten azzal igyekezett enyhitetni, hogy bölcsőde, vagy napközi céljára átadta a Szabadság-téri volt pártoktatás házát. A városi tanács végrehajtó bizottsága múlt év őszén határozatot 'hozott, hogy az adópré- miumból az épületben egy hetven férőhelyes napközi otthont létesít, a Marx-parki bölcsődét pedig a mellette lévő napközi épületével bővíti. Ekkor avatkozott bele az ügybe a megyei tanács egészségügyi osztálya. Kijelentette, hogy az épületben nem napközit, hanem bölcsődét létesít, annak beruházását ő végzi el. E célból a saját számlájára utaltatta a városi tanács 200 ezer forintos adóprémiumát, Pazarló fervezés Az épületben a megyei tanács beruházásában a szolnoki Tatarozó Vállalat kivitelezésében ez év februárjában megindultak az átalakítási munkák. A tervezés azonban egész sor olyan átalakítást irányzott elő, amely sok esetben nem vette figyelembe a meglévő adottságokat, az épületbe beszerelt anyagokat, ezért sok olyan felesleges munkát és anyagfelhasználást írt elő, amely tetemesen megdrágította az építkezést. ' jífc íme néhány példa; A régi villanyvezetéket egyáltalában nem használták tel azt kibontották, anyagát kiszedték és teljesen új anyagból, új hálózatot építettek. i A központi fűtés radiátorait és csőrendszerét kicserélték, új csőrendszert csináltak. A Tatarozó Vállalat a régi csövek egyrészét újbóli felhasználásra átadta a KIK- nek, a másik részét szépen átfestve ismét beépítette —■ a régi csöveket újaknak tüntette fel. A földszinten lebontottak egy 12 centiméteres közfa,Lat és helyette ugyanazon a helyen felhúztak egy 8 centiméter vastagságút. Ugyancsak a földszinten a fürdőszoba meglévő, falát lebontották — és teljesen indokolatlanul 60 centiméterrel arrébb újból felépítették. Az alagsorból az emeletre vezető csigalépcső betonalapzatát háromszor egymásután csinálták meg, mert az első kettő állítólag nem volt megfelelő. A szétvert beton- alapzattal 3 köbméter cement és több napi munka ment kárba. Talán ez a pár példa elegendő bizonyíték arra, hogy a tervező, a kivitelező vállalat és a megyei tanács illetékesei mennyire fittyethánytak a takarékosságra. Viszont, fogukhoz verték ott a garast, ahol nem lenne szabad. Az udvaron lévő- üzemi épületben a konyhai dolgozók részére egyáltalán nem terveztek mosdót, öltözőt, WC-t, a mosogató természetes világításáról, egészséges szellőztetéséről nem gondoskodtak. Miért kellett felborítani az eredeti tervet? Felvetődik a kérdés: miért nem a városi tanács eredeti tervét váltották valóra? Akár a városi tanács, akár a megyei tanács elképzelését valósítják meg, mind a két esetben egyformán növekszik a bölcsődei férőhelyek száma. Tehát az az érv, hegy a Szabadság-téren több csecsemőt lehet elhelyezni, nem állja meg a helyét. A Szabadi ág-téri épület forgalmas útvonal mellett fekszik, tehát a gyermekkocsikkal való közlekedés számára nem a legideálisabb hely. A nagy forgalom nagy zajjal is jár, ez pedig jobban zavarja a csecsemőket, mint a nagyobbakat. A Marx-parki épületet a Tisza Szálló melegvizével fűtik. Ez sokkal biztonságosabb és egyenletesebb hőmérsékletet jelent, mint a kazános közpenti fűtés, tehát megfelelőbb bölcsőde számára. A Szabadság-téri épület nagy kertjére inkább szükségük van a 3—6 éves gyermekeknek, tehát a napköziteknek, mint a csecsemőknek. A józan értelem amellett szól, hogy a Szabadság-téri épületből sokkal kevesebb költséggel, napközi otthont kellett volna csinálni Az összeg, amit elpocsékoltak A megyei tanács egészségügyi osztálya úgy fogott hozzá az átalakítási munkákhoz, hogy tervelőkészí- tést nem kért. Lehet-e akkor csodálkozni azon, hogy a 200 ezer forintról kiderült; nem elég. Ahhoz, hogy az épület teljesen elkészüljön 375 ezer forintra van szükség. Ennél az összegnél legalább 100 ezer forintot meg lehetett volna takarítani, ha a tervezés nem túlzott. Viszont, ha a vároisi tanács terve válik valóra, akkor ez az egész átalakítás csak 50—100 ezer forintba kerül. Abból a 275 ezer forintból, amely a két, kivitelezés közötti különbségből adódik, egy új — 30—40 férőhelyes — bölcsödét, vagy napközit lehetett volna építeni. Ezt az összeget elfecséreltek. Úgy gondoljuk, amit leírtunk, ahhoz nem igen kell kommentár. A fenti eset intő példa arra, miként nem szabad bánni az állam pénzével. 1: Tóth Komé!. Felháborító lebecsülés A Magyar-Szovjet Társaság Szolnok megyei Titkársága a szervei /izet megalakulása tizedik évfordulójára irodalmi pályázatot akart hirdetni. Mivel irodalmi pályázatok kiírásához — helyesen — a Nép-* művelési Minisztérium engedélye szükséges, az MSZT megkérte a mi* nisztériumi hozzájárulást. A válasz aránylag rövid idő alatt megérkezett. A minisztérium tit* kársága, Horváth Dénes aláírásával, a pályázat engedélyezését megta* gadta. Ennek indokolását három pontban foglalta össze. Első: „A pályázat nem lehet sikeres, mert rövid a beküldési határidő". (Július 15.) Ez igaz. Alá kell írni az elutasítás második indokolását is: „A pályázat igen alacsony (200 forint), ez pedig nem ösztönöz értékes alkotó mun* kára.” A harmadik ponttal azonban egyáltalán nem értünk egyet. Szószé* rint így hangzik: „Nem látjuk biztosítottnak, hogy a művek elbírálásá* ban az irodalomhoz jól értő szakemberek vesznek részt”* Ez a mondat nem egyéb, mint a vidéki kulturális élet súlyos le* becsülAse, ami szembenáll a minisztérium vezetőinek számtalan megnyií* vánulásával. Soroljuk fel a minisztérium titkárságának, ha már nem tud rólat hogy Szolnokon a TTIT keretében egy irodalmi szakosztály működik, amelynek tagjai közül nem egy képzett irodalom-történész, esztéta van. Van egy „Jászkunság" című folyóiratunk, amelyet Szolnokon ír* nak és szerkesztenek és amely nem egyszer kapott már dicsérő kriti* kát. Vannak a pártnál, a tanácsnál kulturpolitikailag jól képzett elv* társak. Van színházt dramaturgunk, írószövetségi tagunk, De minek sorolni tovább? A minisztérium titkárságának, személy szerint Horváth Dénes* nek, a fent idézett véleménye egyszerűen tagadja azt a tényt, hogy hazánk vidéki városaiban az elmúlt tíz esztendő alatt komoly művé- szeti, irodalmi fejlődés ment végbe. Ez a fejlődés pedig nem az égből pottyant alá, hanem azoknak a kulturálisan képzett szakembereknek a munkája nyomán, akik vidéken élnek. A minisztérium titkársága által megfogalmazott és Horváth Dénes által aláirt mondatot tehát vissza kell utasítanunk annak tudatában) hogy ez nem a Népművelési Minisztérium hivatalos álláspontja. t. K A TTIT hírei Előadás a honfoglaló magyar nép életéről A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosztálya ma este 7 órai kezdettel Szolnokon, a városi tmáos házának nagytermében tudományos előadást rendez. t Az előadáson László Gyula egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője beszél „A honfoglaló magyar nép életéről’1. Az előadásra 2 és ifjúsági 1 forintos jegyek a Társulat Táncsics-utcad helyiségében, a megyei könyvtárban, valamint az előadás előtt a helyszínen válthatók, Tangl Harald fart előadást a TTIT klubestjén A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat biológiai szakosztálya folyó hó 22-én, szerdán este 8 órakor klubestet rendez Szolnokon, a Táncsics Mihály utcai klubhelyiségében. A klubesten „Uj vitaminok és hormonok" cím-1 mel Tangl Harald egyetemi tanár tart előadást, Irodalmi klubest A Társulat megyei szervezete, al Hazafias Népfront megyei bizottság ga és a Verseghy Könyvtár júrfius 23-án este 8 órakor irodalmi klub-i estet rendez a Társulat kJulbhelyisé-i gében Szolnokon. A klubesten dr. Gaál László ny, gimn. igazgató, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem meghívott elő- adója tart előadást „A perzsa hőK- monda és Firdouszi (Uj fordítások a Sáhnáméból)” címmel, Á silózás! versenyben a fermelőszövelkezeti városok az elsők A Központi Vezetőség júniusi ha- tárózatának lelkesítő hatása megmutatkozik abban is, hogy a határozat megjelenését követő egy hét alatt a tsz-ekben háromezer köbméter zöldiíilót készítettek. Különösen jó eredmények tapasztalhatók a termelőszövetkezeti városokban. A versenyben TuTkeve az első. A tervszerinti 1720 köbméter helyett eddig 2800 köbmétert silóztak be, A Vörös Csillag TSZ-ben több mint ezer köbméter zöldsilót készítettek el idejekorán, hogy a takarmány tápértékét minél nagyobb mértékben megőrizzék, s az őszi takarmánykeverék helyére minél előbb elvessék a rövid tenyészidejű kukoricát. Ebhez kölcsönkértek két állami gazdaságtól négy sidótöltő gépet. Turkeve ugyan megelőzte a versenytárs Kisújszállást, de ez nem jelenti azt, hogy a kisújszállási termelőszövetkezetek ne teljesítenék silózási tervüket. A Táncsics termelőszövetkezetben például 400 köb- méter zöldsilót készítettek, a város termelőszövetkezetei pedig összesen több mint 1100 köbmétert. A másik két termelőszövetkezeti város silózási versenyében a mezőtúri termelőszövetkezetek nagy előnyre tettek szert. A gépállomás hathatós segítségével: 2670 köbméteres tervüket két héttel ezelőtt teljesítették, s június 15-én négyezer köbméter jóminőségű zöldsiló takarmány állt készen állatállományuk számára. A karcagi versenytársak még a tavaszra tervezett si- lózásnak 50 százalékát sem végezték el. Iparkodniok kell, hogy lemaradásukat behozzák és június 30-ra tavaszi silózási tervüket teljesítsék. A törökszentmiklósi termelőszövetkezeti tagok is igyekeznek. A város termelőszövetkezetei silózási tervüket több mint 230 százalékra teljesítették. Bíróság előtt felel kártevő tetteiért Szabó János volt kétpói löldbirtokos Szabó János kétpói földbirtokos 1945 előtt 352 holdon gazdálkodott. A felszabadulás után is megmaradt néki 45 hold. Ezt 1954-ig a mezőtúri tanács tartotta nyilván. Szabó emellett a megye többi részén is „gazdálkodott." Földjeit kishaszonbéifoe adta. 1953-ban a kuncscmbai tanácstól saját földje mellé még 15 holdat vett ki Eszter nevű testvére és felesége nevére. A tanács félrevezetésével azt is sikerült elérnie, hogy ebből a 15 holdból két és fél holdat „legelőként“ vétetett nyilvántartásba. Ilyen furfangokkal elérte azt, hogy két beadási könyvet kapott, egyet Mezőtúron, egyet pedig Kuncsorbán. Ezzel kijátszotta a progresszív beadási és adózási reode- ieteket, Ezenkívül a két és fél hold „legelő’' után. beadást nem fizetett, 1954 novemberében a tanácsok rájöttek a furfangra. Ekkor Szabó János, hogy vagyonát megmentse, s a jogos büntetés alól kivonja, 6 darab sertést idegen névre íratott eladás nélkül. 1954-ben 30 mázsa búzafeleslege maradt, amivel spekulációba kezdett. Végül 1955 márciusában arra vetemedett, hogy több mint száz darabból álló baromfiállományával, két lovával és 14 hízójával liszttel kevert daráé, valamint áztatott, tiszta búzát etetett. A leleplezésig eltelt idő alatt 15 mázsányi lisztet és búzát etetett fel jószágállományával. A törökszentmiklósi járási ügyészség elrendslte Szabó János letartóztatását és megindította ellesne a bűnvádi eljárást,
