Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-17 / 141. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS. LAPJA Vll. évfolyam, 141. szám Ara 50 fillér 1955. június 17., péntek MAI SZÁMUNK TABTALMABÓLí A DISZ II. kongresszusa tiszteletére lelkes ver­seny folyik a Jászberényi Tangazdaságban (3. o.) Eljártunk a hátralékos kulákokkal szemben (3. o.) A Járműjavító dolgozói 166 ezer forint értékű munkát végeztek terven felül (3. o.) Az úszó-sport és a szolnoki uszodák (4. o.) A kenyérgabona 98 százalékét kombájnnal aratják a karcagi Szabadság ISZ-ben TANÁCSKOZIK A DISZ II. KONGRESSZUSA Szakali József elvtárs, a DISZ Központi Vezetősége első titkárának beszéde A tanulóifjúság problémáiról (Folytatás.) Beszámolója negyedik részében az előadó a tanulóifjúság problé­máival foglalkozott. Bevezetőben elmondotta, hogy pártunk és kor­mányunk nagy lehetőségeket bizto­sít a közoktatásnak. Szívén viseli állandó fejlődését és ennek nyomán az elmúlt években másfélmillióra növekedett az iskoláinkban tanuló fiatalok száma. Iskoláink sokat tettek a szocia­lista nevelésért, de nevelőerejük, a tanulókra gyakorolt erkölcsi és jel­lemformáló hatásuk mégsem kielé­gítő, nem fejlesztik megfelelően a tanulók marxista-leninista világné­zetét. Ez iskoláink munkájának leg­nagyobb gyengesége. Nem sikerült még átgondolt intézkedésekkel megszüntetni a tanulók gyakori túl­terhelését és az eleven élettől való elszakadás maradványai is még sok helyen fellelhetők — mondotta. — Milyen helyes lenne például az is­kola és az élet közelebbhözására, ha az általános iskolák két legfel­sőbb osztályában mezőgazdasági is­mereteket is tanítanának! Alakuló kongresszusunk óta erő­södtek a középiskolai DISZ-szerve- zeteki Közvélemény-formáló erejük átszőtte az iskola nevelőmunkáját, a pedagógusok biztos segítőtársaivá ■váltak és munkájuk nyomán a diá­kok többsége becsülettel tesz eleget kötelezettségeinek a jó tanulás te­rén az iskolai szabályok megtartá­sában, a nyári szünidő alatt eddig negyvenezer diák dolgozott nagy szocialista építkezéseinken. Nagy nevelőerejű, kiemelkedő esemény volt iskoláink életében a felszaba­dulási és a magyar-szovjet diákhét megünneplése. Középiskolai DISZ-szervezeteink legfőbb gyengesége azonban, hogy munkájuk gyakran formális — mondotta, majd a többi között rá­mutatott arra, hogy: A hibák okait jórészt saját por­tánkon kell keresnünk. A középis­kolai DISZ-szervezetek legtöbbször mostoha gyerekek és a bizottságok keveset törődnek velük. Középisko­lai szervezeteinknek a jövő tanév­ben feltétlenül javítani kell világ­nézeti és erkölcsi nevelőmunliáju- kon. Állandó feladatunk előmozdí­tani középiskolás diákjaink mun­kára nevelését, hiszen a tanulók jó­része a termelőmunkában találja majd meg eljövendő hivatását. To­vábbfejlesztve az üzemek és isko­lák kapcsolatát, tanulóifjúságunkat meg kell ismertetni a sokrétű, ma­gas képzettséget kívánó munkale­hetőségekkel. Úgy kell dolgoznunk, hogy a középiskolát végzettek vilá­gosan lássák, mit ad számukra az iskolában nyert műveltség, hogyan tudják műveltségüket hasznosítani, a szakma elsajátításában, újítások­ban, s az üzemi munkában. E ne­velőmunkához természetesen nél­külözhetetlen a pedagógusok segít­sége. Ma már egyre több pedagó­gus segíti komolyan a DISZ mun­káját. Az OM azonban még nem tudta kellően megérttetni az egész pedagógus társadalommal az iskolai DISZ-munka jelentőségét.­Hozzájárul szervezeteink gyenge­ségéhez az is, hogy a középis­kolások jelentős része, az iisko­lafalam kívül végez például kul­turális és sportmunkát. Központi Vezetőségünk véleménye szerint ezért célszerű lesz a legrövidebb időn belül létrehozni a középisko­lások sportegyesük tét; az iskolai DISZ-szervezeteket, a nevelőmun­ka minden eszközéinek gazdájává kell tenni. A DISZ munkájának különös je­lentősége van az egyetemeiken, ahol új szocialista értelmiségünk neve­lődik. Egytemi ifjúságunk osztály­összetétele alapvetően megváltozott, s túlnyomó többsége magáéinak tudja .népi demokratikus rendsze­rünket, világosan látja tanulásá­nak, eljövendő hivatásának értel­mét. A DISZ tevékenysége nyomán megnövekedett egyetemi ifjúságunk felelősségérzete az ország, a nép ügye iránt. Egyetemi DISZ szervezeteinknek azonban számos gyengesége van és munkájuk nem kielégítő. Sőt az el­múlt két év során néhány területen visszaesés következett be. Komoly felelősség terheli ezért a DISZ KV-t és bizottságainkat. Mii volt ennek a visszaesésnek az cka? Különböző jobboldali nézetek rányomták bélyegüket egyetemis­táink egy részének megnyilvánulá­saira is. Újra hangot kaptak a ma már régen szétzúzott narodnyik- nézetek, nacionalista és pacifista megnyilvánulások, pártunk, népi demokráciáink eredményeit becs­mérlő megjegyzések. A politikai bi­zonytalanság és eszmei ingadozás légköre ideológiai munkánk gyen­geségei elősegítették az egyeteme­ken lévő ellenséges elemek aktivi­zálódását és nyíltabb tevékenységét. Néhány egyetemen a középisko­lás módszerek megszüntetésének, a minőség emelésének kizárólagos je­lentőségét hangoztatva, megenged­hetetlenül háttérbe szorították a munkás és paraszt hallgatók támo­gatását. Ez a jobboldali elhajlás­ból következett, amely a rosszul értelmezett „ifjúsági egység” leple alatt igyekezett elaltatni az osztály- harcot. A' mi szervezeteink nem segítették megfelelően a munkás és dolgozó paraszt hallgatókat. A hibák súlyosbodásaihoz hozzá­járult, hegy a nem egy területen komoly érdemeket szerző marxista tanszékeink gyakran dogmatikusan az élettől] elszakítva, szinte légüres téi-ben végzik oktató, nevelő mun­kájukat. A DISZ bizottságaink, DISZ vezetőink és aktivistáink egy része pedig hosszú időn keresztül tűrhetetlen módon opportunista bé- külékeny magatartást tanúsított e jelenségekkel szemben. Feltétlen helyes volt az erőltetett, formális órák megszüntetése. Ezzel egy- időban azonban nem gondolkod­tunk a politikai nevelés, új, helye­sebb formáiról. Szövetségünk ezzel lemondott a hallgatók rendszeres politikai tájékoztatásáról és irányí­tásáról, s teret engedett a különbö­ző kispolgári irányzatoknak, A párt márciusi határozata óta erőteljesebben folyik a jobboldali nézetek elleni ideológiai harc egye­temeinken. Egyetemi DISZ szervezeteink so­ha nem téveszthetik szem elől, hogy a munkás és paraszt hallga­Ifjűságitnkat m SihE« ni* ti üti) azok a fiatalok jellemzik, akik a párt és a nép ügyéért lángoltnak AZ ELMÚLT VASÁRNAP néhány Szolnok megy« termeiőszövetkiezet -gyénileg dolgozó parasztokat lá­tott vendégül. Érdekesek és tanul­ságosak voltak ezek a találkozók. A turkevei Vörös Csillag TSZ egyik vendége, amikor szegről- végre megnézett mindent, találóan legyezte meg, hogy itt csak tanulni ’ehet. Ez minden jól működő tsz-re örvényes, de a szövetkezeti váro­sok többezer holdas közös gazda­ságaira különösen áll, Gondos, előrelátó felkészülést igényel a gabona betakarítása. Ér­demes megnézni, hogyan készült fel az aratásra a sok-sok szerve­zési tapasztalattal rendelkező 7300 holdas karcagi Szabadság TSZ igazgatósága. Tőlük nagyon sokat tanulhatnak az egyéni gazdák és a fiatalabb tsz-ek nagyüzem szer- ezésében még járatlanabb veze­tői is. A SZABADSÁG TSZ akkora, hogy ha valaki gyalogszeirel akarná be­érni, több napra való élelemmel pakolhatná meg a tarisznyáját. A tsz Karosig egyik legnagyobb gabonatermelő üzeme. A keservesi, a tilalmasi és a hattyúpusztai üzemegységben termelnek gabona­féléket. A három üzemegységben 1900 hold búzavetés van, tavaszi árpával, őszi árpával együtt pedig 2186 hold aratnivalója van a közös gazdaságnak. Jókora ez a terület. S ahogyan a Szabadság TSZ tagjai mondják, még decemberben is lenne aratni való, ha nem segítené­nek a gépek. De így a gépek al­kalmazásával jó hét alatt befejezik az idén az aratást. Az elmúlt évben is nekünk volt legtöbb gabonánk és az aratás 98 százalékát már akkor is géppel végeztük. Mi fejeztük be legha­marabb ezt a fontos munkát. De legalább 3—i napot nyertünk vol­na, ha rendelkezünk annyi tapasz­talattal, mint az idén. Minden­esetre azt szokták mondani, hogy saját kárón tanul az okos. És mi az elmúlt évben nagyon sokat ta­nultunk, mert igaz, hogy mi vol­tunk Karcagon az elsők, de az is igaz, hogy a gépek folyamatos üze­meltetésének biztosításával nem­csak első lehettünk volna, hanem nagymértékben csökkenthettük volna a szemveszteséget. Az idei aratásra már úgy készültünk fel, hogy a gyorsaság mellett számí­tásba vettük a minél kevesebb s7omveszteséggel való betakarítást. Nálunk néhány százalékos szem- pargés is töbtoszáz mázsa kárt je­lent — mondotta többek között Balogh Lajos elvtárs, a Szabadság TSZ elnökhelyettese. AZ ELNÖKHELYETTES állítása min­denben fedi a valóságot, A ter­melőszövetkezet vezetői valóban körültekintően és nagy gonddal ké­szítették elő az aratást. Rónyai elvtársnak — aki korábban a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője volt, és most a tsz elnöke — van a legnagyobb szerepe abban, hogy a tagok fel­ismerték a kombájn-aratás elő­nyeit. Ez is mutatja, milyen nagy jelentősége van annak, ha képzett vezető van a közös gazdaság élén. Rónyai elvtárs sok-sok tapasztalata máris érezteti hatását. A tsz-tagok — korábbi terveiktől eltérően — az új elnök javaslatára valamemy- r.yi gabonájukat kombájnnal arat­ják. Ezeknek a nagyszerű gépek­nek folyamatos működtetése ér­dekében jól összeegyeztették ko­rábbi tapasztalataikat jelenlegi ten­nivalóikkal, A Szabadság TSZ-ben az elmúlt évben a kombájnok üzemeltetésé­vel sok baj volt. Szállítóeszköz, munkaerő és zsák hiánya miatt félnapokat is vesztegelt a drága gép. A vezetőség a kombájn-szé­rűk elkészítésére sem fordított elég aandot. Tervszerűtlenül, a gépek­hez távol készítették el azokat. Ennek következtében az amúgy is kevés szállítóeszközzel hosszú uta­kat kellett megtenniök. Ez mind a gyorsaság rovására ment. Más­részt a tagok sem bíztak valami túlságosan az arató-cséplőgépben. A nagyszerű munkagép nem kapott elegendő és megfelelő területet s annak elemére, hogy a tsz tagok legelőször fejezték be Karcagon az aratást, a kombájnok mellőzése miatt a cséplés még augusztus vé­gén is tartott A kézierővel, vagy az aratógépekkel levágott gabonát ugyanis még keresztekbe kellett rakni, a keresztekből asztagba és ez mind időt vett igénybe .Majd a cséplőmunkacsapatokat kellett ősz- szeállítand, hogy a cséplés is men­jen. Ehhez pedig rengeteg kézi- és igaerő kellett. AZ IDÉN MÁR nem ismétlődnék meg a tavalyi hibák, mert a veze­tőség az aratás minden részletét aprólékosan, nagy gonddal szer­vezte meg. Nézzük, mit tettek? A kenyérgabona gyors és minél kisebb veszteséggel való betakarí­tása érdekében a kenyérgabona 98 százalékát kombájnnal aratják. Ti­zenkét kombájnra kötöttek szerző­dést. A folyamatos üzemeltetésről pedig idejében gondoskodtak. A kombájn-aratás első és leg­főbb előfeltétele a gondosan meg- 'munkált talaj. Ahol ez nincs meg, a nagy rögök miatt a gép rázkó­dása következtében nagyobb a szemveszteség. Az emuit évben az arató-cséplőgép úgynevezett tisz­títóműje sem végzett precíz mun­kát, mert a gabona gyornos volt. Az idén a talajt gondosan elmun- kálták, a búzát gyomtalanították, 400 holdon vegyszeres gyomirtást végezték. Ilyen szempontból tehát a gépek zavartalan működtetése biztosított. Az idén az sem történik; meg, hogy zsák, szállítóeszköz, vagy munkaerőhiány miatt félnapokat vesztegel kinn a búzatáblán a so- katérő gép. A 12 kombájn naponta 10—12 vagon búzát csépel. Ennek a figyelembevételével gondoskod­tak zsákokról és szállítási eszkö­zökről. Két kombájn kap egy te­herautót, vagy dömpert. A tarlóról ömlesztett állapotban szállítják a búzát a kombájnszárűkre, hogy minél kevesebb szállítóeszközre le­gyen szükség és hogy zavartalanul dolgozhassanak a gépek. A gabona­táblákon másfél kilométeres kör­zeteken belül létesítettek kombájn- szérűket. Az elmúlt évben ezek a szérűk kicsiknek bizonyultak. Most tágas, nagy területen foglalnak he­lyet. AZ ARATÁS 98 százalékos gépe­sítése rendkívül nagy jelentőségű a Szabadság TSZ-ben, mivel kom­bájnok takarítják be a gabonát, s mintegy 7 százalékkal csökkentik a szem per gést. Érdemes szemügyre venni, milyen meggondolások alap­ján számolta ezt ki a szövetkezet igazgatósága. Kézi erővel történő aratás esetén a szem amíg csak a zsákba nem ér, mindig pereg. Ara­táskor, keresztberakáskor, a ke­resztek elszállításakor és asztegba- rakásakor. Minden ©gyes művelet­nél óhatatlanul előáll 3 százalékos veszteség. Ez összesen mintegy 12 százaléknak felel meg. Kombájn­aratás esetén 5 százalék körül van a szemveszteség. A 7 SZÁZALÉKOS megtakarítás, a szemveszteség csökkentése S74 mázsa búzának felel meg. Ennyivel több marad a tagoknak. Jó­formám ebből a koanibájn-aratás következtében megőrzött gabona- mennyiségből ki tudják egyenlíteni a géjtek munkadíjának 85—90 szá­zalékát. Kenyérgabona beadásuk­nak pedig mintegy ©gyhanmadát fedezné a 874 mázsa búza. Nagyon sokat jelent tehát a gépék kihasz­nálása és a gyorsaság! Oéítzás cséplőgépet adnak a mezőgazdaságnak június 30-ig a Szállítóberendezések Gyárának dolgozói. Május 10-ig már 532 gép elkészült, a többi gép­hez az alkatrészeket előkészítették. Ebben az évben előreláthatólag még további 500 cséplőgépet gyár­tanak; Beszámolója ötödik részében a szocialista nevelés kérdéseiről be- sszélt Szakali József. Rámutatott ar­ra, hogy ifjúságunkat mindinkább azok ’ a fiatalok jellemzik, akik a párt és a nép ügyéért lángolnak. S ifjúságunknak ez az új politikai és erkölcsi arculata a párt, az állam és a DISZ nevelőmunkájának egyik legszebb gyümölcse. Népi demokratikus rendünk el­lenségei, a kulákság, a klerikális í-eakció, a szétvert uralkodó osztá­lyok maradványai, a kapitalista környezet, mindent elkövetnek, hogy befolyásolják az ifjúságot és fenntartsák a fiatalokban — külö­nösen a kispolgári és értelmiségi ifjúságban — a múlt nézeteit és er­kölcsét. Vannak egyes reakciós pa­pok; akik az ifjúság között a dol­gozó pép, szeretett hazánk ellen iz­gatnak. Gyakran az ifjúság „barát­jának” álarcát veszik magukra és tevékenységük álcázására, az ifjú­ság megtévesztésére — kultur- és sportmunkával is foglalkoznak. Az ellenséges elemek el akarják tántorítani aa ifjúságot a párt, a nép ügyétől és mindent megkísérel­nek, hegy a fiatalok egyes csoport­jait a politikai és erkölcsi züllés útjára taszítsák. A jobboldali elhaj­lás is clőtegítette, hogy a fiatalok tóikra támaszkodva, feladatuk szí­vós harcot vívni minden anti­marxista megnyilvánulás ellen az egyetemeken. Az eszmei zavar, a helytelen nézeték étien már csírá­jukban is fel kell lépni, hiszen a „méreg kóstolva is megárt”. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a DISZ-isták legyetek példamutatók egyetemeinken és mindem téren a helytállásban. Egyetemi ifjúságunk nyugodtan tekinthet a jövője elé, népi demo­kráciánk biztos munkalehetősége­ket nyújt az egyetemekről kikerülő értelmiséginek, tanulmányi ideje alatt pedig pártunk és állatnunk sokoldalú segítsége övezi. Egyesek —'elsősorban zavartkéltő ellenséges szándékkal —• ezt mondják: „Ná­lunk értelmiségi túltermelés van és ezért egyetemi hallgatóinknak nincs perspektívájuk.” De beszélhetünk-e értelmiségi túltermelésről, amikor üzemeink háromszor annyi munká­sára jut egy-egy mérnök, mint a Szovjetunióban, s mikor nincs ele­gendő mező-gazdasági, pénzügyi és jogi szakemberünk, s amikor a má­sodik ötéves tervünk során a mér­nökök, örvösek, közgazdászok, pe­dagógusok és más értelmiségi szak­emberek további ezreinek munká­ba állítására lcs2 szükség. (Lelkes taps.) Egyetemi ifjúságunkat olyanná kell nevelni, hogy kész legyen a nép ügyének áldozatos szolgálatára. „Oda megyek dolgozni, ahová né­pem szólít” — ez legyen főiskolá­saink jelszava. Kulturális forradalmunk egyik legszámottevőbb vívmánya, hogy a dolgozó nép soraiból évröí-évre új ifjú értelmiségiek nőnek fel. A fia­tal értelmiségiek között végzett munka szövetségünk tevékenységé­nek legelhanyagoltabb területei kö­zé tartozik, — mondotta. A Központi Vezetőségnek és bi­zottságainknak nagyobb figyelmet kell fordíbanick e fontos ifjúsági réteg magas színvonalú ideológiai képzésére, szenvedélyes alkotóvitái­nak kifejlesztésére. Vonjuk be az értelmiségi ifjúságot jobban a DISZ egész nevelő munkájába, szer­vezeteinek vezetésébe is. Az első kongresszus óta tovább fejlődött ifjúsági mozgalmunk egyik legegészségesebb hajtása, a vidám és lelkes úttörők serege. Úttörő szervezetünk soraiban a pajtás csa­ládokat is számítva mintegy 9G0 ezer gyermek tartozik, Az úttörő szervezet alapelve; a gyermekek öntevékenysége, érdek­lődési körének, életkorának, igé­nyeinek, messzemenő figyelembe­vétele. Ne féljünk a gyermekek ér­zelmeit megragadni, hassa át szer­vezeteinket a nemes úttörő roman­tika. A párt megtisztelő feladatként bízta a DISZ-re az úttörő szervezet közvetlen vezetését. Számos ’bizott­ságunk azonban felületesen, sek- szor megfelelő hozzárétes nélkül foglalkozik az, úttörők közötti mim­ikával. A DISZ megbízatások közül emelkedjen ki az úttörő ifjúvezelöi hivatás. A következő tanévben va­lamennyi úttörő csapatnak legyen üzemi, termelőszövetkezeti, vagy középiskolai testvér szervezete, amely gonddal és szeretettel segíti az úttörő munkát. soraiban növekedjék az idegen esz­mei befolyás, szövetségünknek, minden DISZ vezetőnek és D1SZ- istának forradalmi éberséget kell tanúsítania az ilyen aknamunkával szemben, védelmezve ifjúságunkat, szüntelen harcot folytatva az ellen­ség ellen. Ifjúságunk életét még át-meg át­szövik a régi társadalom erkölcsei­nek maradványai. Soraiban vannak fegyelmezetlen, közömbös, az áldo­zatkészség híján lévő, magánéletük­ben rossz példát mutató fiatalok. Ifjúságunk egyes csoportjaiban fel­lelhető a közöny, a szocialista épí- (Folytatása a 2-jk oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom