Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-12 / 137. szám
SZOLNOKMSQm NÉPLAP Hogyan kell helyesen szoktatni? nevelni a csecsemőt ? indenekelőtt kezdettől fogva rendre kell szoktatni az újszülöttet. Szoptassuk rendszeresen, egyforma időközökben, később is csak előre meghatározott időben adjunk neki ennii Szoktassuk a csecsemőt kezdettől fogva ahhoz, hogy egyedül játsszék, foglalkozzék. Ez nem nehéz. Ha mi nem szórakoztatjuk naphosszat, de gondoskodunk róla, hogy mozogni tudjon, legyen elég helye és megfelelő öltözete a mozgáshoz, ha ellátjuk játékkal, egész nap vidáman gőgicsél, gurul, mászkál, játszik. Nem játsszunk, ne foglalkozzunk vele, amikor eszünkbe jut. A csecsemőt tisztába kell tenni, fürdetni, etetni. Ezalatt dédelgethetjük, babusgathatjuk, játszhatunk vele, kedveskedhetünk neki. Ilyenkor ne siessünk. Ha napközben egyedül játszik, bőven jut erre időnk. Etetés után lefektetjük aludni, vagy viszszatesázük játszóhelyére. Ha így szoktatjuk, így érzi természetesnek. Boldog, ha játszunk vele. de örömmel megy vissza fekvőhelyére, játszóhelyére is. Alig lesz csecsemősírás a házban, T együnk következetesek. Ne engedjük meg holnap, amit ma megtiltottunk. Ha ugyanazt egyszer engedjük, máskor nem, akkor sohasem tanulja meg a gyermek, mit szabad neki, mit nem. Már az újszülöttel is beszéljünk értelmesen! Igen fontos nevelési eszköz a beszéd. Minél hamarabb megérti a gyermek, annál hamarabb tudjuk szóval nevelni. Minél korábban kezdünk vele értelmesen beszélni, annál hamarabb érti meg és kezd maga is beszélni. A beszédet, a nyelvet az anyjától, a felnőttektől tanulja meg a csecsemő. Ezért már újszülöttkorától kezdve értelmesen beszéljünk vele, Példaadással nevelünk elsősön ban! Még a szónál is jobban neveli a csecsemőt, amit maga körül lát és tapasztal. Ha mást mondunk és mást teszünk, az fog rá hatni, amit teszünk és nem az, amit mondunk; Erre már a kis csecsemőnél is gondolnunk kell! íja az anya türelmetlen: a csecsemő is türelmetlenséget tanul tőle. Ha veszekedős — veszekedést, ha üti a gyermekét: a verést, a gorombaságot tanulja meg tőle. Ha az anya erőszakosan tömi, erőszakkal kényszeríti valamire: a csecsemőre az erőszakosság hat, azt tanulja meg. Ha kérünk valamit a csecsemőtől, kérjük udvariasan; — ha ad valamit köszönjük meg udvariasan. így később a gyermek is udvariasan fogja kérni, amit kíván és meg fogja köszönni, amit kap. Makóiunk. nyári dísze a virág. A városi lakás kertje az erkély és az ablak virágtartója. Mielőtt virágot ültetnénk, a virágtartóba friss földet rakjunk. A virágföldet a piacon és a virágos boltban szerezhetjük be. Ha az erkélyt futóvirággal díszítjük, a virág szárát óvatosan vezessük rá az erkély rácsaira, vagy pedig kifeszi- tett spárgára. Virágainkat ápoljuk, gondozzuk. A kiültetett virágot naponta öntözzük, de jegyezzük meg, hogy forró napsütésben nem, szabad öntözni, mert a virág kiég. Kora reggel vagy késő este öntözzünk. A virág is bepiszkolódik, rászáll az utca és a kirázott rongyok pora. Legokosabb, ha kis öntözőkannával öntözzük, mert a víz így nem csak a földet, hanem a növényt is éri. Ha nincs kannánk, kezünket mártsuk többször a vízbe és így permetezzük be a virágot. A cserepes virágot az öntözésen kívül időnként fürdetni is kell. A fürdetésnél a cserepet a mosdóba, vagy a mosogatótálba állítjuk és a virág leveleit bő vízzel óvatosan lemossuk, földjét jól megöntözzük és végül lemossuk a cserepet is. A vágott virág hosszú ideig friss marad, ha szárából naponta levágunk egy keveset, a vizét pedig minden nap cseréljük. A vízbe kevés sót vagy cukrot hintsünk: ez táplálja a virágot. a fáklyától az Izzólámpáig Mesterséges fényforrások az égő és izzó testek. Az emberi kultúra történetében igen fontos szerepet játszott és játszik, hogy milyen égő anyagot használtak világításra. A szurokba mártott fáklyához képest a faggyú, majd a viaszgyertya igen nagy haladás volt. Használtak és használnak olajat, petróleumot. — Igán nagy lépést jelentett előre a gázlámpa feltalálása s végül a XIX. században felfedezték, hogy az elektromos áramot is lehet világításra használni. Az elektromos világításnak két főtípusa terjedt el, az ívlámpa és az izzólámpa. Mindkettőnek feltalálója orosz tudós volt, az ívlámpáé Fetrov, az izzólámpáé Lodigin. Magyarországon ma már az ötéves 1erv végrehajtása során egvre többes több faluban gyullad ki a villanyfény, mely megrövidíti a hosz- szú téli estéket és lehetővé teszi a falu népéinek a tanulást és a művelődést. Fürdőszobába — ha elfér — célszerű megoldás a szennyestartó kombinált fürdőszobaszekrény. A szekrényben, amely puhafából is készülhet, tartjuk a törülközőket, pipereholmit, fésűt, szappant, kefét, stb. A szekrény belső berendezése: a szeny- nyestartókosár nem más, mint egy egyszerű négyszögletes ruháskosár, amely a szekrény aljába, a felemelhető polc alá betolható. A két felső polcon tartjuk a szappant, kölnit, shampont, fürdőlepedőt. A felső és az alsó polcok között kis kampókat helyezünk el, erre akasztjuk a használatban lévő törülközőket. Uj ötlet a törülközők számára a fakarika, amelyen a törülközőt áthúzzuk. A kosarat befedő polcra tehetjük a papucsokat. Újság; á r a sok at keresünk azonnali belépésre. 16 kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet: Szolnok 1. sz. postahivatal vezetőiénél dl nhizkebor khzítíic EZ A KELLEMESEN! savanykás ízű, savakban, szénhidrátokban, C-vitaminban bővelkedő gyümölcs sokféleképpen dolgozható fel. A belőle készült íz, dzsem, főként kocsonya, nemkülönben szörp és a cukorral erjesztett lé, az úgynevezett ribizlibor jótékony hatású, egészséges, de maga a gyümölcs is nyersen, cukorral meghintve —- úgy mondják — szívet megnyugtató, szívbetegeknek való. A ribizkebor készítése különösen az északi államokban általános. Ná’unk is érdemes bort készíteni belőle, ha házunk táján a bokrok termését másként nem tudjuk értékesíteni, felhasználni. |a RIBIZKEBOR f készítésénél az arány a következő: 1 liter ribizke, 2 liter víz és — aszerint, hogy gyengébb, vagy erősebb (csemege) bort kívánunk — 50—80‘deka cukor. A teljesen érett ribizkét, még a leszedés napján megtisztítjuk, 'e- bogyózzuk és összezúzzuk fa-, vagy jól zománcozott sajtolón, esetleg kézzel összecsömöszöljük, majd megfelelő nagyságú tiszta uborkásüvegbe vagy demizsonba tesszük. Ugyanakkor a ribizke mennyiségének megfelelő mennyiségű cukrot vízben forralva feloldunk (ha például 3 liter ribizkénk van, 6 liter vízben 1,5—2,4 kg cukrot oldunk fel) és ha a cukros víz lehűlt, ráöntjük a ribizkezúzalékra. Ezután az üveg száját sűrűszövésű, tiszta konyharuhával, vagy papírossal lekötjük, a papirost több helyen vastagabb tűvel kilyukasztjuk s az edényt hűvös helyre rakjuk. |N£HANY| nap alatt megkezdődik az erjedés, amely rendszerint három hét alatt be is fejeződik. Ha megáll az erjedés, a forrás, a tükrösen fényes, szépszínü levet gumicsővel gondosan megtisztított palackokba húzzuk, a zavaros maradékot pedig előbb sűrűszövésű ruhán, néhány nap múlva pedig szűrőpapíroson átszűrjük és egynapi állás után szintén palackokba fejtjük. A palackok dugóit csak lazán kell a palack szájába illeszteni, hogy az esetleg fejlődő gáz, szénsav a dugót könnyen kitolhassa. Ezzel a legegyszerűbb eljárással kitűnő ribizlibor készíthető, amely „itatja magát”, de könnyen le is veri az embert a lábáról, ha nem úgy issza, ahogy a csemegebort szokás; A tapintás M!. szemünktől és fülünktől el- kényeztetett emberek szinte megfelejtkezünk arról, hogy számunkra is mennyi mindent mond a tapintás. Ha csak hozzáérünk egy tárgyhoz, milyen sokféle benyomást szerzünk: hideg-e vagy meleg, kemény-e vagy lágy, száraz, vagy nedves, síma, vagy érdes. Amit mi a mindennapi életben tapintásnak nevezünk, tulajdonképpen a bőrünkben levő sokféle érzékszerv és az agy működésének gyűjtőneve. Egy-egy érzösejt, csak a megfelelő egyszerű inger felvételére alkalmas. Más érzősejtek érzik meg a meleget, hideget, nyomást, fájdalmat., a viz áramlását. A tapintás szerveit a látás, a hallás, és az egyensúly szerveivel együtt fizikai érzékszerveknek nevezünk, mert fizikai ingerek felvételére szolgálnak, ellentétben a kémiai ingerek felvételére szolgáló szagló és ízlelő szervekkel. Fényes, vagy nem fényes Azt tapasztaljuk, hogy ha papirost, ruhát megnedvesítünk, vagy ha az országutat eső áztatja, a meg- nedvesített folt környezeténél söté- tebbnek látszik. Nyári napfényben az országutat fénylőn világosnak látjuk. Éppúgy fénylik a frissen kimosott és szárított ruha. De ha az országutat az eső megnedvesíti, ha a ruhát a víz megnedvesiti, sokkal sötétebbnek látjuk. Ez azért van, mert a test fehérnek tűnik szemünkben, ha minden ráeső napfényt visszaver. Ha például a papírt megvizezzük, a viz egy része behatol a papír belsejébe. így vékony réteg képződik, amely a fényt részben átbocsájtja. A nedves papírba ütköző fényt már nem veri teljesen vissza a papír felülete, egy része elnyelődik és hővé alakul át. Ezért veszít a papír előbbi fényességéből. 1535 június 12. SS8EB aaa i T"T' — —P—I——W——1 JUBILEUM Megfejtésül beküldendők: vízszintes U 28; 16; 48., függ. 4; 10. és 11 t . 3 4 5 é 7 «“ “ 3 10“ ■ ."1 11 12 13 14 15 16 17 15 19 W 21 2Z 23 2* 19 •26 27 MS $s§ 28 23 30 31 ■ 32 35 34 35 4 3 6 37 38 39 ' \ V L 42 *3 V, B 44 45 *7 W ... Vízszintes; Ezt a Jubileumot ünnepeljük most. (folyt. függ. 30l és 1. sorokban). Ifjúmunkások versenyvállalásának megerősítésekén* mondhatjuk ezt. (folyt, vízsz. 20-ban). Névelő. Használ — ellentéte. Hajófar. Oszlopos, íves folyosó. Olasz skátahang. Belterületi közlekedést he A vízsz. 11. folytatása. Vastagabb csíktészta. Szamár-hang. Ö — németül. A múltidő ragja. A vízsz. f. rendezvényeinek jelzője. Tenger — közismert idegen szóval. A vízsz. 25. fordítottja Szín. Távozó — ellentéte. Nagy — ellentéte. Libahang. ST. A. (az első kockába 2 bc-'ű) Megfedd. Ez Je jellemzi a vissz. 1* rendezvényeit. A vízsz. l. kedvelt rendezvényei. Függőleges* A függ. 30. folytatása. Agyagáru bevonó réteg. Német rag. (-on, -en, -ön, -ra, -re). A vízsz. l. szerepe e téren te megmutatja hatását! Angol város. Iratok. R. F. Vonat, V2gy villamos fut Német rag. (-hoz. -hez, -hoz). A vízsz. 1. minden rendezvén < ezt is tesz!. Épületiparos. Ellentétes kőtősző. Munkaidő befejezésekor, vagy hiLv esetén teszi a gép. Bányavárosunk. Rövidített női név (becenév is). A vízsz. 1. tagjai általában llvrn felfogásúajc (43. számnál 2 betű’) Tetejére hibásan Jegyez. Azonos betűk. A vízsz. 1. folytatása. Micsodák? Visszatér (!) Vízi jármű, evezősversenyeken haszná' ják inkább. Személye sóval beszóródot* Kereskedelmi cikk. Naoszak. Állati lakhely. Tagadószó. Multheti keresztrejtvényünk Helyes megfejtése FIGYELEM! Bölcsődék, napköziQlthO” nők, gyermeküdülők részére alkalmas 89 darab mintás ágybetétes (matracos) ízléses kivitelű ágy eladó. SZOLNOKI MEZÖGAZDA- SAGI KSZ Szolnok, Beloi- annisz-utca 36, Köszöntjük a megye nevelőit a negyedik pedagógus nap mai ünnepén. Ismételteim. Kijavítani. Szurkoló napok. Iskola rend alapelve a tanterv. Helyesen fejtették meg: Bognár László Tiszaföldvár; Borús Marianne és Borsos Jolán Csataszög; Pünkösti Erzsébet, Fenyvesvölgyi József, Slezák Pál Tiszafüred; Neller Istvánné Jászfénvszaru; Hídvégi Gyula Kenderes; Nyitrai Sándorné Kunhegyes; Bóján Ferenc Kunmadaras; Horváth Béla, Albert Viktória és Somogyi Angyal Jászberény; Tóth Dezső Mezőtúr; Nagy Marianna, Drávucz Lajos, Magi Imréné, Váradi Alajos, Ondók Ferenc és Csepkü István Szolnok; Bodnár Mária Törökszent- miklós. Könyvjutalmat kapnak: Nvltral Sándorrá Kunhegyes, Horváth Bé’a Jászberény, Nagy Marianna Szolnok, Váradi Alajos Szolnok. Bognár László Tiszaföldvár. Beküldési határidő: Minder? héten péntek estig. — Cím: Néplap szerkesztősége Szolnok, Irodaház. I. emelet. OPTIKAI CSALÓDÁSOK SZEMÜNK működésével, alkalmazkodóképességével, kifáradásával sok érdekesség függ össze. Mivél ilyenkor mindig arról van szó, hogy valamit másnak látunk, mint amilyen a valóságban, ezeket közös néven optikai csalódásnak nevezzük. Nagyobb részük mártani ábrák helytelen látásából ered, de sek olyan optikai csalódás is van, amely a színlátással kapcsolatos. Példaképpen megemlítünk néhány ilyen csalódást. A lenyugvó, vagy felkelő Nap, vagy Hold átmérője sókkal nagyobbnak tűnik, mint amikor ezek az égitestek magasabban látszanak. Igaz-e ez? VALÓBAN sókkal nagyobbaík-e a horizonton (a látóhatárhoz közel fekvő) Hold vagy Nap látszólagos átmérői azoknál a látszólagos átmérőknél, — melyeket deleléskor (földkörüli látszólagos pályájuk legmagasabb pontján), vagy amint mondani szokták: a Zeniten látunk? HA A PONTOS csillagászati mérések segítségével megmérjük a látószögeket s más mérési adatokból ismerjük a távolsságoíkat, könnyen kiszámíthatjuk az átmérőket. Meglepő módon arra az eredményre jutunk, hogy különbség nincsen, a szemünk csalt meg”. Ez a csalódás azonban érthető, mert a látóhatár felett a Napot vagy a Holdat földi tárgyaik méreteihez mérjük, mig ha az égbolt magasabb pontján vannak, már nem; ezért látszanék kisebbnek. AZ OPTIKAI csalódások közé tartozik az is, hogy a vízbe tett pénzdarabot magasabban látjuk, mint amilyen a valóságos helj-zete. lev Tolsztoj meséiből: A paraszt és a víziszellem A paraszt beleejtette a fejszéjét a folyóba, bánatában odaült a partra és ott elkezdett sírni. Meghallotta sírását a víziszellem, s megsajnálta a parasztot, kihozott a folyóból egy aranyfejszét s ezt kérdezte: „A tied ez a. fejsze?" A paraszt így felelt: „Nem, ez nem az én fejszém," Akkor a víziszellem kihozott egy ezüstfejszét. A paraszt, megint azt mondta: „Ez nem az én fejszém.” Akkor a víziszellem kihozta a vízből az igazi fejszét. Erre azt mondta a paraszt: „Ez már az én fejszém.“ A viziszellem nekiadta mind a három fejszét, mert igaz ember volt. Otthon a paraszt megmutatta társainak a fejszéket, s elbeszélte, hogy mi történt vele. Hát az egyik paraszt elhatározta, hogy úgy csinál ő is: elment a folyóhoz, szántszándékkal bedobta a fejszéjét a vízbe, odaült a partra és elkezdett sírni. A víziszellem kihozott egy aranyfejszét s megkérdezte tőle: „Tied ez a fejsze?” Megörvendett a parasztunk és ezt kiáltotta: „Az enyém, az enyém.” De a viziszellem nem adta neki a fejszét s az igazi fejszéjét sem adta vissza, mert hazug ember volt. A tanult fiú A fiú hazaérkezett a városból a faluba, az apjához. Szólt az apja: „Ma szénagyüjtés lesz. fogd azt a gereblyét, menjünk segítesz majd nekem1’. De a fiúnak semmi kedve sem volt a munkához, s ezt felelte erre: „Én sok tudományt tanultam, s minden falusi szót elfelejtetnem aközben. Mi az a gereblye?” De ahogy ment az udvaron, rálépett egy ge- reblyére, s az megcsapta a homlokát. ■ Akkor már rájött, hogy mi az a gereblye, homlokához kapott, s így fakadt ki: „Micsoda tökfilkó hagyta itt ezt a gereblyét?” IKREK Az ileerszülés az embereknél se- holsem rendszeres. Az előforduld, gyakoriságában vannak bizonyom eltolódások, így például ismeretes, hogy Magyarországon általában minden S0 egyszülésre esik égi ikerszülés (természetesen többmillió szülést véve alapul). Mas népeknél ennél vagy valamivel gyakrabban, vagy ritkábban. A hármas, négyes, vagy többes ikrek rendkívül ritkán fordulnak elő. HETI ÉTREND ] HÉTFŐ Tarhonyaleves, kalifát» fi relék rsemlyegomböccal, KEDDZöldborsóleves. ízes palacsinta, gyümölcs. SZER03 Paradicsomleves, rakott- krumpli. zöld saláta. CSÜTÖRT. Gulyásleves, túrós bukta, trtss gyümölcs. PÉNTEK Krumplileve«, rakQtt karfiol. SZOMBAT Gömbödévé*, pöszméte mártás tükörtojással. yASÁRN, Csltkeaprölék leves, rántott csirke, újburgonya, zöld saláta, sült tészta. 1630-ban Újbányán épült az első magyar üveggyár. Azelőtt csak egészen jelentéktelen üveghuták működtek, melyekben mindössze két-három üvegfúvó dolgozott. Az újbányái üveggyár nemcsak ablaküvegeket gyártott, hanem díszes üvegpoharakat. kancsókat is. amelyek egész Európában kapósak voltak.
