Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
A 6EÓLN0KMEGTBI NÉPLAP IMS jűr.íut 1©. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatai (Folytatás a 3-ik oldalról.) Iáik, különösen a Jonathán alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állaimi faiskolák felszerelését három év alatt be kell fejezni. 3. Szőlőtermelés, A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118.000 katasztrális hold oltványszőlőt és 192.000 ka- t-asztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1960-ig 65.000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlőt. A szőlő anyatelepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 katasstnális holddal — kell növelni, Az anyatelepek támberendezesetnek létesítését a termelőszövetkezeteikben katasztrális holdamként 10.00 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visz- szafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét pedig 1960-ig évi 40 millió darabra kell növelni. Tökajhegyalja kormánybiztosa és a Borsod megyei tanács gondoskodjék arróL, hogy Tdkajhegyalján 1939-ig mintegy 3200 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém-, Heves- és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét, gazdasági termelés főkérdéseire kell irányítani a tudományos és kutatómunkát. A tudósok és kutatók feladata mindenekelőtt, hogy tudományosan megoldják á termelés és a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatában felmerülő agrotechnikai, zootechnikai és üzemszervezési kérdéseket. Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat rendelkezésének megfelelően ez évben és a következő években is meg kell rendezni az Országos Mezőgazdasági Kiállítást, s évről évre több helyi kiállítást kell rendezni, elsősorban a járásokban, XII. 4 párt« és a tömeg&serre* »etek feladatairól A pártszervezetek, a kommunisták sikeresen vették a harcot a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Munkájuk nélkül nem szilárdulhatott volna meg a munkás-paraszt szövetség, nem jöhetett volna létre erőteljes szövetkezeti mozgalom és nem folyhatna sikeres harc a kulákok gazdasági korlátozásáért, politikai befolyásuk megszüntetéséért; A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fellendítésének jelenlegi feladatait csak a párt irányításával, a pártszervezetek, a kommunisták mozgósításával, a Központi Vezetőségnek a falusi pártmunka megjavítására vonatkozó. ez év februári határozatának következetes végrehajtásával lehet megoldani; 1. A Központi Vezetőség felhívja a párt minden tagját, mindenekelőtt a falusi kommunistákat, hogy céltudatosan és kitartóan küzdjenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért. Erőfeszítéseiket a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítására, a gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavítására, s ezzel együtt a dolgozó kis- és középparaszti tömegek meggyőzésére kell irányítani, hogy azok megértsék a mezőgazdasági termelés fellendítésének feladatait és elvégezzék az ebből rájuk háruló részt; mind többen magukévá tegyék a szocialista nagyüzemit gazdálkodás ügyét, önként, saját elhatározásukból, meggyőződésből lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A Központi Vezetőség felhívja a falusi kommunistákat, hogy példa- mutatásukkal és harcos kiállásukkal járjanak élen a terméshozamok növeléséért, az új módszerek elterjesztéséért, a termelőszövetkezetek fejlesztéséért és az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folyó harcban: 2- A falusi pártszervezetek a dolgozók körében folytatott politikai munkájuk közben támaszkodjanak a tömegszervezetekre és tömegmozgalmakra: A Központi Vezetőség utasítja a falusi pártszervezeteket, a párt járási bizottságait, hogy segítsék a Dolgozó Ifjúság Szövetségének falusi szervezeteit és vonják be a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a mező- gazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos feladatok elvégzésébe. A gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavításában fontos feladatok várnak a MEDOSZ szervezeteire. A MEDOSZ Központi Vezetősége gondoskodjék arról, begy a MEDOSZ-szervezetek a munkaverseny szervezésével s a dolgozók mozgósításával járuljanak hozzá a termelékenység fokozásához és az önköltség csökkentéséhez. A falusi pártszervezetek a népfront-bizottságokban, termelési bizottságokban, a gazdakörökben, a földművesszövetkezetekben és más falusi tömegszervezetekben népszerűsítsék a szövetkezeti gazdálkodást. E szervezetekben működő MDP-csoportokon keresztül ériék el, hogy ezek a széles paraszti tömegeket magukban foglaló szervezetek, illetve mozgalmak cselekvőén támogassák pártunk szövetkezeti politikáját, egyben szolgálják a. termelőszövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti barátság elmélyítését és váljanak a mező- gazdaság élenjáró termelési módszerei elterjesztésének szerveivé. 8. A Központi Vezetőség felhívja a városi és üzemi pártszervezeteket: politikai munkájukkal érjék el, hogy egész munkásosztályunk tekintse saját ügyének a pártnak és a kormánynak a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozatainak végrehajtását. Fokozzák a munkás- osztály felelősségérzetét, kiváltképpen azt a tudatot, hogy a párt céltudatos irányításával csakis a munkásosztály képes rávezetni az egyénileg dolgozó parasztságot a szocializmus útjára. A városi és üzemi pártszervezetek szervezzék meg, hogy az üzemek adjanak sokoldalú támogatást a falunak. Vállaljanak védnökséget a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok munkájának megjavítására, íejlesz- szék tovább a patronázsmozgalom különböző formáit, adják át a termelőszövetkezeteknek a termeié', a munkaverseny szervezésében szerzett tapasztalataikat; 4. A Központi Vezetőség a falusi munka megjavítására további jelentős káderátcsoportosítást tart szükségesnek. Még 1955. év folyamán 1200 vezetésben jártas, szervezőképes, politikailag szilárd, tehetséges elvtársat kell küldeni városból a falusi párt- és gazdasági munka megjavítására a legfontosabb területekre: termelőszövetkezetekbe, gépállomásokra és állami gazdaságokba. A Központi Vezetőség felhívja a minisztériumokban, központi hivatalokban, üzemekben, megyei és járási központokban dolgozó kommunistákat. tiogy vállalják a falusi munkát. Azok a kommunisták, akik falura mennek, fontos pártmegbízatást teljesítenek. A Központi Vezetőség nagyre becsüli ezeket az elvtársakat, mint olyanokat, akik önként vesznek részt abban a forradalmi harcban, amelyet dolgozó népünk — élén dicső pártunkkal — a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a szocializmus szent ügyének győzelméért VÍV: A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat — városiakat és falusiakat egyaránt — a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiségieket, hogy ki-ki a maga munkaterületén, képességeihez és erejéhez mérten vegye ki részét a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó munkából, amely hatalmas lépéssel viszi előre a szocializmus építésének, a népjólét emelésének, hazánk további erősítésének nagy ügyét X, A mezőgazdasági tevméheh begyűjtéséről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról A beadási kötelezettséget töTcto évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelésű és hízlalási szerződések kiszélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzá- fárult' dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszilárdításához, termelési kedvének növeléséhez. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lálbralkapott jobboldali nézeteik azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a kulákok többsége és a dolgozó parasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagymértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek. 1. Dolgozó népünk állandóan növekvő élekniszerszüikségletének kielégítése megkövetelj a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek fel- vásárlási tevékenységének, valamint a szerződéses termelési és hizlalása rendszer kiszélesítését. 2° A beadásé kötelezettséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni, A dolgozók ellátása érdekében biztosítaná kell, hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségűket. A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségűket nem teljesítik és ki kell őket zárni a szabadpiaca értékesítés lehetőségéből. Azokban a községekben, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabadfelvásárlást. 8. Az 1954—55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésének módszerét. Ennek alapján az 1955—56. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy kell megkezdeni, hegy aa legkésőbb ez év november 304g befejeződjék. f■ Tovább kell fokozni az állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására. A dolgozók élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdeleiében egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek eladását a falun résziben mezőgazdasági termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet kötni. Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások —1 ezekhez az iparcikkekhez hozzájussanak. 8- A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, beadási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kéül a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A földművesszövetkezetek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokzatcean ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő eleméli árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mezőgazdasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását, azaz a mezőgazdasági termékekkel való üzérkedést. XI. A mezőgazdaság állami irányításának megjavításáról Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat óta lényeges változások történtek a mezőgazdaság; állami irányításának szervezetében. Már nem olyan nagyfokú a köz- pontosítás, növekedett a tanácsok és a mezőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember került a termelést közvetlenül irányító beosztásba. A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem voltak elégsége sek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobboldali nézetek, amelyek különösen a termelőszövetkezetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsértésének eltűrésében nyilvánultak meg. 1. A Földművelésügyi Minisztériumnak. az Állami Gazdaságok Minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgazdasági szerveinek legfőbb feladata a gazdasági szervezőmunka megjavítása és az élenjáró módszerek elterjesztése. A mezősazdasági szerveket fokozott felelősség terheli az irányításukra bízott területen a termelőszövetkezetek eazdasávi. szerkezeti megerősítéséért, a hozamok emeléséért, valamint az önköltség csökkentéséért. 2. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megszilárdítása. továbbá a termelési színvonal emelése érdekében elsősorban a termelőszövetkezetek termelését közvetlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztályok és gépállomások mezőgazdászi szervezetének munkáját kell megjavítani. 3. A mezőgazdasági szakigazgatási szerveken kívül elsősorban a tanácsok és végrehajtó bizottságaik felelősek a tenuel őszövetkezetek megszilárdításáért, fejlesztéséért és termelési színvonaluk emeléséért. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai kiemelten és rendszeresen foglalkozzanak a gépállomások munkájával, ellenőrizzék működésüket, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget. 4- Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben olyan tervezési rendszert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elősegíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását, s főként az. árutermelés jelentős növelését. A mezőgazdasági tervezés módosított rendszerére az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma 1955. szeptember 1-ig terjesszen javaslatot a Miniszter- tanács elé. A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági igazgatási szervek jelentősen javítsák meg a szakpropagandát és tegyék azt a mezőgazdaság irányításának egyik főeszközévé. A mezőgazdasági szakigazgatás minden dolgozójának, minden mezőgazdasági szakembernek szakadatlanul harcolnia kell az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetéséért és bevezetéséért. Szorosabban együtt kell működniük a mezőgazdasági tudomány és ! a gyakorlat dolgozóinak; A mezőKészülünk az aratásra indössze néhány hét választ el bennünket az aratás megkezdésétől, az esztendő legfontossabb munkájától, a mikor a mindennapi kenyerünkről van szó. A veszteségmentes és gyors betakarítás sikeréhez tartozik a növényápolási munkánk zömének elvégzése. Ha aratásig gyomtalanítjuk földjeinket, akkor sokkal több erőt összpontosíthatunk a gabonafélék betakarítására. Gazdaságunk dolgozói éppen ezért most minden erejükkel a gyomtalanítást, a növényápolást végzik. Törekvésünknek meg van az eredménye. 600 hold kukoricáinkat már harmadszorra kapáljuk. A cukorrépát kiegyeltük és a mélykapálását is befejeztük. 1600 hold kalászoson elvégeztük a vegyszeres gyomirtást. A szénát zölden száradva, jóminóségben takarítottuk be. Kiváló munkát végez Kerekes Teréz és Simon Júlia, Béréi Károlyné munkacsapata is a legszorgalmasabb növény- termelők közé tartozik. A gépesítés dolgozói Is készen várják az aratást. Kalászosaink 95 százalékát géppel vágjuk. A gépek kijavítása néhány napon belül megtörténik. Bozsó István levelező Csorbái Állami Gazdaság KÉT VILÁG II gyermek — a legnsgyofeb kincs ROMA VIA BAN aa egészségvédelmi előirányzatok 25 százalékát anya- és csecsemővédelenire fordítják. 1950 óta állami segélyt kapnak a sokgyermekes anyák, öt év alatt a sokgyermekes anyák összesen 350 millió lej segélyt vettek fel. A háború előtt Romániában nem voltak napközi otthonok és bölcsődék. A múlt évben viszont a nap\ közi otthon és bölcsőde-férőhelyek száma az 1948 évihez képest megnégyszereződött. * ALBANIABAN jelenleg több mint kétezer elemi iskola működik. A felszabadulás előtt mindössze 600 elemi iskola volt az országban. A középiskolák száma megharminc- szorozódott a felszabadulás óta. Ezenkívül hét főiskola és tizenkét technikum nyílt meg. • BULGÁRIÁBAN a felszabadulásig alig volt napközi otthon. 1953-ig 306-ra emclkelett a napközi otthonok száma. A bolgár napközi otthonokban 8960 gyermeket gondoztak ebben az évben. Idén az állam több mint 150 millió lévát irányzott elő napközi otthonok és bölcsődék fenntartására. * MAGYARORSZÁGON 1,250.000 tanuló jár általános iskolákba. A fel- szabadulás előtti háromszorosára rúg a nyolcadik osztályos általános iskolás tanulók száma. A műit évben 84 millió forintot utaltak ki általános iskolák építésére. Budapesten a napközi otthonok száma a felszabadulás előttinek több mint harmincszorosa. — KÉT FELE GYERMEKSORS VESSÜK ÖSSZE Nem őrömre születtek a világra ANGLIÁBAN a közoktatásügyi minisztérium adatai szerint az elemi iskola-építkezés terjedelme 1952 —1954 között 57 százalékkal csökkent. JAPÁNBAN Kiusztu szigeten, a Tikuho szénmedencében hatezer bányászgyermek nem tud tovább járni iskolába, inert szüleik nem tudják fizetni a tandijat. * BRAZÍLIÁBAN évente 700.000 gyermek hal meg egyéves kora előtt. * VENEZUELA fővárosában, Cara- casban az orvosok adatai szerint a dolgozók nehéz anyagi helyzete és nyomora következtében a gyermekek 59 százaléka visszamaradt fejlődésében. * A GYARMATI országokban a gyermekek túlnyomó többsége még elemi iskolát sem végezhet. Marokkóban például a bennszülött lakos- súg gyermekeinek mindössze fiat százaléka, Algírban és Tuniszban körülbelül tíz százaléka jár iskolába. * A GYARMATI dolgozók és gyermekeik nem jutnak hozzá orvosi segítséghez. Az ENSZ adatai szerint Nigériában minden 58 ezer lakosra, Mozambiqueban minden 36 ezer lakosra, francia Ny ugat-Afrikában több mint 25.000 lakosra jut egy orvos. Elfekvő anyagok értékesítési napja Szolnokon A Magyar Nemzeti Bank szolnoki fiókja és a Műszaki Bizományi Vállalat közös rendezésében június 9-én Szolnokon a megye üzemeiben, vállalataiban elfekvő, több mint 9 millió forint értékű anyag hasznosítására értékesítési napot tartottak. Az értékesítési nap során a többi között a kisújszállási Circkszár Ládagyasban eddig nem használt 2G ezer kilogramm két. milliméteres fekete lágyhuzalt a szolnoki Vas- és Műszáléi Nagy- kersskedelmi Vállalat vásárolta meg. ídöíarásjelentés — Várható időjárás péntek estig: Változó felhőzet, holnap tübbfelá záporeső, zivatar, időnként élénk déli — délnyugati szél. Meleg idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma cjjol; 14—17 legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: — nyugaton 24—27, keleten 27—30 fok között, (MTI).
