Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

1983 június 9, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s Á munkanapok teljes kihasználósara hozott határozatot a kisújszállási Petőfi TSZ közgyűlése A HATALMAS KÍNA EREJE A kisújszállási Petőid TSZ je­lenleg a város legjobb közös gazdaságai közé tartozik. Az el­múlt napákban különösen sokat .javult a munkafegyelem és nőit a tagok teljesítménye. Ezt legjobban a földek mutatják meg, tisztáik, gondozottak. Most végzik a kuko­rica második gépi kapálását, a cu­korrépát kiegyelték és hamarosan, néhány nap múlva sor kerül a harmadik kapálásra is. Á város termelőszövetkezeteiben az elmúlt évben nagyon elhara­pódzott a káros 8 órás elmélet. Mintha a tagok nem is maguknak, hanem másnak dolgoztait volna, Persze betakarítás után, zárszám­adáskor mindenütt kiderült, meny­nyire szövetkezetellenes a 8 órás elmélet, kiváltképpen ott, ahol az asszonyok és a családtagok nagy többsége nem veszi ki részét a kö­zös munkából. Ilyenkor tetézek egymást a bajok, s annyira össze­torlódik a munka, hogy a tsz tag­jai nem győzik és idegen munka­erőt kell igénybe venniök. Az elmúlt évben a Petőfi TSZ tagjai is mintegy 115.000 forint munkabért fizettek ki. Ez a nagy összeg, egy forinttal csökkentette minden munkaegység értékét. A sok kicsi sokra megy s éppen ezért az a tsz-tag, aki 400 munkaegységet szerzett, 400 fo­rinttal rövidült meg. Ezen az ösz- szegen egy pár jóminőségű új ba­kancsot vásárolhatott volna. De le­hetne számtalan más példával is érzékeltetni, mennyire helytelen, ha a legnagyobb dologidőben fel­üti fejét a 8 órás elméiét. A szövetkezet vezetői és tagjai az elmúlt év termelési tapasztala­taiból természetesen sckat tanul­tak és azon vannak, hogy az idén lehetőleg mindent saját erejükből végezzenek, a gépállomás erő- és munkagépeinek teljesértékű ki­használásával. A növénytermelők egyrésze már a tavasz kezdetén úgy fogott munkáihoz, hogy ne ke­rüljön sor bérmunkások alkalma­zására. Reggel 5 órakor indultak a földekre s volt olyan idősebb lag, aki nem 'várta meg az autót, vagy a fogatokat, hanem gyalog indult cl. Ezek. o tapasztalt öregek jól tudják, hogy a nagy mezőgazdasági mun­kák idején csakis a munkanap tel- jesértákű kihasználásával lehet biz­tosítani a go-ndos növényápolást. De voltak olyanok is szépszámmal, akik még mindig 7 óra tájban szál­lingóztak, s így sokszor 8 óra is volt, mire a földekre értek. Ha ez a jelenség elharapózik, akkor újból magismétlődinisik a tavalyi hibák. Gyökeres intézkedésre volt tehát szükség és ezért a tsz veze­tői az elmúlt héten megtartott köz­gyűlésen a munkanap kihasználá­sának kérdésével foglalkoztak. Az elnök elvtárs elmondta, mennyire gátolta a szövetkezet előrehaladását már az elmúlt évben i$ a fegyelmezetlenség. Beszélt ar­ról is, hogy a tsz gyarapodása és a tagok jólétének állandó növelése a mostani nagy munkák idején fokozottabb helytállást kíván. A tagok helyeselték ezt és iga­Előttünk fekszik a „MÉSZÖV he­ti értesítő“-je amelyet a megyei központ ad ki a földművesszövet­kezetek számára. Az értesítő első oldalán sorolják fel a tartalom cí­meit. Az első cikk címe: „Levelek pontos címzése“. Aztán ilyen címek vannak még a kiadványban: „Gyer- mek-rekamiék beszerzése“, „Fe­gyelmi határozat”. „Amatőr fény­képezés népszerűsítése“. Ha, az ember elgondolkozik azon, hogy már országszerte az aratás, cséplés, betakarítás nagy munkájá­ra készülődünk és ebből a szem­pontból nézi meg a MÉSZÖV érte­sítőjét, akkor bizony elszomorodik. Az egész értesítő azt mutatja ugyanis, hogy a földművesszövet­kezetek megyei központjában ezt a kérdést mellékesként kezelik. A nagy nyári munkákat közvetlenül egy. cikk: „Az aratógép zsineg-ellá­tás“ és közvetve a „Vasárufélesé­gek beszerzése” foglalkozik egé­szen röviden. Ha a MESZÖV-nél ilyen mellé­kes kérdésként kezelik az aratásra, behordásra, csépié,sre való felkészü­lést, akkor vajon hogyan foglalkoz­ás még sokan elmondták, hogy teljesein ki kell használni a munka­napot. A közgyűlés határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezet erősödése érdekében valamennyi tag reggel idejében lásson munká­hoz s jó gazdához illően estig dol­gozzon. A .munkanap teljes kihasználását különösen követelőén írja elő a mostani csapadék-szegény, esőtlen időjárás — Az esőt pótolhatjuk a kapálással. Csakis úgy számíthatunk bő ter­mésre, ha szüntelenül kapálunk, annyiszor, ahányszor a növény megkívánja. Másrészt pedig a ga- bonabeíakaxítás sikere is azon mú­lik, hogy gazdálkodunk az időnk­kel. így vélekedett Szöllősi Lukács is, a tsz elnökhelyettese. A közgyűlés után brigádértekez­leteken beszélték meg a tagok a közös határozatot. S ennek ered­ményeiképpen javult meg a mun­kafegyelem és nőtt a tagok telje­sítménye. nak vele a helyi földművesszövet­kezetek? Nyilván a központ felada­ta. hogy ezekben a hetekben állan­dóan foglalkozzék azzal, hogy mi a tennivalójuk és kötelességük a he­lyi földmüvesszövetkezeteknek a felkészülés időszakában. Az értesí­tőben egyetlen szó sincsen a moz­góboltokról, a hús- és zsírellátás­ról, arról, hogy egyes földműves- szövetkezetek hogyan készültek, il­letve nem készültek fel a nagy nyári munkákra. A múlt esztendőben igen sok zavar mutatkozott a földművesszö­vetkezet vonalán a különböző áru­féleségek biztosítása terén a nagy nyári munkák idején. Úgy látszik, a MÉSZÖV nem vonta le a kellő tanúságot és jelenleg seni mozgó­sít megfelelően, hogy minden vo­nalon a tavalyinál sokkal jobban legyen megszervezve az áruellátás, tehát a dolgozó parasztság támoga­tása megfelelő mennyiségű és mi­nőségű áruval. , Az értesítő legalább is ezt mu­tatja. A MÉSZÖV vonja le a meg­felelő tanúságokat és sokkal job­ban foglalkozzék a nagy nyári munkákra való felkészüléssel. A béketábor országainak varsói konferenciája bebizonyította: sem­mi kétség sem fér ahhoz, hogy ki­nek az oldalán van a Kínai Nén- köztársaság ereje. Abban az eset­ben, ha a kapitalista államok va­lamelyike megtámadná a varsói szerződést aláíró országok valame­lyikét, ez egyúttal azt is jelentené, hogy ellenséges helyzetbe kerülne többek között a 600 milliós Kíná­val is. Ez a tény pedig még a leg­elvetemültebb imperialistákat is gondolkodásra készteti. Nézzük meg, miben rejlik a Kí­nai Népköztársaság ereje. Ismere­tes, hogy a hatalmas kínai nép jelenleg az első ötéves terv har­madik évi feladatainak teljesíté­sén fáradozik. Az ötéves terv leg­főbb feladata a nehézipar gyors­ütemű fejlesztése, amely a szocia­lista iparosítás alapja. 1 öbb mint eaer ipari létesítmény épül A háború által tönkretett, nép­gazdaság sebeit begyógyították és ma már teljes ütemben folyik a szocializmus építése Kínában. 1954- ben a korszerű ipar termelése csaknem 325 százalékkal haladta túl az 1949 évit. Jelenleg több mint ezer nagyfon­tosságú ipari létesítmény építése van folyamatban: épülnek például az új traktor- és gépkocsigyárak. mezőgazdasági gyárak, műtrágya­gyárak, számos textil- és egyéb gyár. Az ansani kohókombinát fel­építéséhez már ezideig megküldték a terv által előírt géni berendezé­sek több mint 50 százalékát. A korszerű üzemek létesítésében igen nagy segítséget nyújt a Kínai Népköztársaságnak a Szovjetunió. Mindenütt, amerre csak építkezé­sek folynak, ott találjuk a legkivá­lóbb szovjet szakembereket, akik önzetlenül segíti!: a kínai népet feladatuk sikeres megoldásában. Ezenkívül lépten-nyomon megmu­tatkozik a népi demokratikus or­szágok hathatós segítsége is. így például csehszlovák szakemberek igen nagy segítséget nyújtottak a 6 ezer kilowattos első kínai gőztur­bina szerelési munkálatainál. De hasonló segítséget nyújtanak a kí­nai népnek pl. a román olajipari munkások is. A Kínai Népköztársaságban 1955- ben 17 vasútvonal építését kezdték meg, illetve folytatják. Igen nagy ütemben folyik a vízierőművek építése is. Csupán 1952-ben a népi demokratikus kormány 50-szer ak­kora összeget biztosított az öntözé­ses gazdálkodás megteremtésére, valamint a lecsapolási munkála­tokra, mint a Kuomintang-kor- mány egy év alatt. 600 ezer termelósziövetheset Annik ellenére, hogy Kínában megvoltak a mezőgazdasághoz szükséges kedvező előfeltételek és a kínai parasztok is rendelkeztek megfelelő mezőgazdasági tapaszta­latokkal, mégis a felszabadítás el­maradott állapotban találta a me­zőgazdaságot. A felszabadító harcok győzelmes befejezése lehetővé tette, hogy 47 millió hektár föld 459 millió pa­raszt tulajdonába menjen át. Je­lenleg a szántóföldek 90 százaléka a kis- és középparasztok tulajdo­na. A kínai parasztok is hozzáláttak a termelőszövetkezetek alakításá­hoz. Jelenleg a Kínai Népköztársa­ságban 600 ezer termelőszövetkezet működik, összesen 15 millió terme­lőszövetkezeti taggal. A népi kormány mindent meg­tesz annak érdekében, hogy segít­se a mezőgazdaságot, elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az utóbbi időben igen fellendült a mezőgazdasági gépek gyártása, a gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok igen sok nagyteljesítményű traktort, kom­bájnt és egyéb mezőgazdasági gé­pet kapnak az államtól. A kínai dolgozók élet- színvonala A Kínai Népköztársaságban ál­landóan emelkedik a munka ter­melékenysége, a munkások egyre többet vásárolhatnak. Az ország összes üzleteiben hatalmas a for­galom. A dolgozók vásárlóereje so­ha nem volt olyan magas, mint manapság. A 1(>0 alkalmazottal rendelkező üzemekben kötelezővé tették a biztosítást a kisebb lét­számmal dolgozó üzemek különle­ges biztosítási szerződést kötnek a szakszervezetekkel. 1954 végén a Kínai Népköztársa­ságban összesen 193 nagy szanató­rium és üdülő működött. Ezenkí­vül a szakszervezetek saját hatás­körükben 1488 helyi üdülőt tartot­tak fenn. A kínai dolgozók történe­tében először fordult elő, hogy megérdemelt szabadságukat tenger­parti üdülőkben tölthetik. A népi kormány igen nagy gon­dot fordít a dolgozók oktatására, kulturális és műszaki színvonaluk emelésére. Jelenleg 3 millió dolgozó folytatja tanulmányait a termelő- munka félbeszakítása nélkül; zat adtak az elnökinek. Oros László Amiről nem beszél a MÉSZÖV értesítő 111 adiSiniszlrác'Blc észsitrisilésshr Itiüpssi at] a dolgozóit séíeiényít Új filmek várnak bemutatásra Először is azt kell tisztázni, hegy miért van szükség racionali­zálásra. Azért, mert az elmúlt években egészségtelenül felduzzadt az államapparátusban és a vállala­toknál az adminisztráció. Ezzel együtt a nem termelő munkában résztvevők száma. Ez az egészség­telen állapot végső soron a bü­rokrácia elburjánzásához, a terme­lés és az államigazgatási költsé­geik indokolatlan emelkedéséhez vezetett. Tehát hibát kővet el az a vezető, aki a racionalizálásban kizárólag létszámcsökkentést lát és megfeled­kezik az ügyvitel egyszerűsítéséről. Éppen ezért volt helyes az az in­tézkedés, amely a megyei, járási, városi tanácsoknál az iktatás egy­szerűsítését rendelt? el. Ennek ér­dekében központi iktatókat szer­veznek. ezzel megjavul az ügyira­tok nyilvántartása, ugyanakkor lét­számcsökkentést is eredményez. Van azonban rossz példa is erra, hogyan nem szabad raciona­lizálni. A forgalmiadé kezelését ezév áp­rilisáig a megyében a szolnoki já­rási tanács pénzügyi osztálya vé­gezte. Erre annak ideién egy kü­lön tizenkilenc főből álló csoportot szerveztek. Áprilisban a pénzügy­minisztérium egy rendelkezés: adott ki, amelynek értelmében ezt a csoportot járásokra és városokra kell decentralizálni, usvamakkor létszámát tizenhárom főre kel) csökkenteni. Az elgondolás helyes volt, hi­szen a decentralizálással a forgal­miadé ügyeket intéző szerv köze­lebb került az adózókhoz, ugyan­akkor csökkent az apparátus igaz­gatási költsége is. Sajnos azonban az elgondolást nem az ügyvitel egyszerűsítése, hanem annak feduzzasztása kí­sérte. A központi forgalmiadé csoport­nál egy főkönyv és egy csekkszám­la volt rendszeresítve. Most — a pénzügyminisztérium rendelkezése folytán —- minden járási és városi fcrgafimiadó kirendeltségnél (lét­számuk 1—2 fő), külön főkönyvet keli lefektetni és mindegyik­nek külön csekkszámlája van. A felduzzasztott adminisztrációt és a kiszállásokat a kihelyezett tisztvi­selők nem tudják ellátni. A nyil­vántartási munkák elmaradása miatt jelenleg a forgalmiadé ki­vetése és beszedése körül a legna­gyobb zavar mutatkozik. A me­gyéiben már eddig többszázezer fo­rintra tehető az a kár, ami ebből származott. Ha a pénzügyminisztérium illetékes szervei előbb kikérikapénz- ügyi osztály szakembereinek véle­ményét. akkor ez az eset n:>m állt volna elő. Ugyanis az itt dblgozők- nsJk ven egy javaslata, amelyet ha megvalósítanék, a lecsökkentett létszámmal, de lényegesen keve­sebb adminisztrációs munkával zökkenőmentessé lehet tenni a for­galmiadó kivetését és beszedését, A javaslat pedig a következő: a megye területén csak négy kiren­deltséget kell létesíteni. Vissza kéül állítani az egy főkönyvet és az egy csekkszámlát, még pedig úgy. hogy a kirendeltségek közvet­lenül a központi Csoporthoz tartoz­nak és a központi csoport végzi ezeket a fő adminisztrációs mun­káikat. Ha a pénzügyminisztérium előző­leg elmulasztotta kikérni a dolgo­zók vélorhányét, most utólag hall­gassa me-g a javaslatot. Az egészből a tanulság pedig az, hogy a vezetők az ügyvitel egy­szerűsítésénél mindig kérdezzék meg, hallgassák meg a dolgozók véleményét, javaslatát. t. k. Júniusban tíz érdekes, szórakoz­tató filmtörténetet vetítenek film­színházaink. Nem szokatlan ez, hi­szen az elmúlt években is a meleg nyári hónapokban olyan szórakoz­tató filmalkotások kerültek bemu­tatásra, mint a „Luxus-tutajon“ és a „Hűtlen asszonyók” című filmek. Most júniusban több szovjet és nyugati film kerül* bemutatásra. A szox'jet filmek közül nagy érdek­lődésre számíthat a „Valahol már találkoztunk“ színes, magyarul be­szélő vígjáték, az „Északi Robin- zonok“ című kalandos film, amely a szovjet tengerészek északi útjá­járól szól, a „Testvérharc” című színes szovjet film. A vidám fil­mek csoportjában két német film nyújt majd szórakozást. Az egyik a „Kulmi ökör* amely lehet, hogy egyeseket címnél fogva meglep, de arról szól, hogy egy jámbor ökör, milyen bonyodalmakat okoz az amerikai megszállók számára. A másik német vígjáték címe „Aki szereti a feleségét.’* Ezenkívül be­mutatásra kerül niég két lengyel film, a „Gyanú“ és az „Üldözés”, valamint egy osztrák film „Bécsi komédiások” címmel, amely az osztrákok világhírű komikusáról, Girardiról szól. hatalmasak. A múlt év folyamán az egyes öntözött községekben, mint például Birimirci falu terme­lőszövetkezetében 4800 kg-os para- dicsomtermést értek el dekáron- kint, egyes területeken pedig 5000 kg-os termést. Az egyéb termé­nyek átlaga is megkétszereződött. Az öntözött területen 3.301 kg-os kápcsztatenmást és 6107 kg-os pó­réhagymatermést takarítottak be. Ezek az eredmények, még csak a kezdetet jelentik. Az öntözőrend­szer teljes üzemibeihelyezése után a szófiai és Elül Pali.n-i síkság terméshozama és ezzel az Itt dolgo­Az ünnepség megrendezésében na­gyon sokat segített Szolnoki Ist­vánná. B. Tóth Kristófné, Fehér Piroska, Makai Júlia, Barlczáné, Dörnvei Irén és Szőes Ferencné. (Molnár Ferencné, Szolnok, Papír­gyár.) * A keresztrejtvény helyes megfej­téséért küldött szép jutalomköny- vet köszönöm. Továbbra is szor­galmas megfejtő leszek. (Tarjányi Mária, Kunmadaras.) * Kötelességemnek tartom, he y intézkedésük eredménye felől tá­jékoztassam a szerkesztőséget, A gépállomásra befizetett 210 forintot visszakaptam. (Szalal Lászlón«?, Szajol, Középtanya.) Bartók Bé!c Városunk egyik leg­fiatalabb közintézmé­nyét, a két éve fenn­álló állami zeneisko­lánkat, nagy megtisz- teltetés erte a napok­ban. A népművelési kormányzat, egyetértve a zeneiskola munkájá­val és mintegy annak elismeréseként, a Bar­tók Béla névvel jutal­mazta meg. örvendetes tény ez, amikor arra gondo­lunk, hogy a közelmúlt­ban nyert a halhatat­lan bartóki életmű posthumus nemzetkö­zi békedijat. Azt jelen­ti ez, hogy a népek testvériségének, barát­ságának lánglelkű köl­tője, a fasizmus által meghajszolt és halálba kergetett Bartók Béla szelleme szabja meg ze­neiskolánknak, s ezen keresztül városunk e területi munkájának eszmei tennivalóját. A népek nagy testvéri kö­zösségének álmát hor­i zeneiskola — dozó és azért zenével és szóval, egész nagy­szerű életével harcoló Bartók Béla, legna- gyobbjainkhoz hason­lóan, megtanít bennün­ket arra, hogyan kell szeretnünk a népet, hogyan kell dolgoz­nunk, harcolnunk né­pünk szebb és jobb éle­téért. Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson és 1945. szeptember 26-án halt meg New-York- ban. Már gyermekkorá­ban feltűnt mint ze­neszerző és zongoramű­vész. Pozsonyban és a Budapesti Zeneakadé­mián tanult. 1907-ben a Budapesti Zeneakadé­mia tanára lett. 1906- ban a magyar, majd a román, szlovák, ukrán, arab, török, stb. nép­zenével kezdett foglal­kozni. Megfordult Északafrikában, majd Kis-Ázsiában és Észak- Amerikában is. 1919. óta világszerte hang­Szoinokon versenyezett, mint elis­mert zongoraművész, s művei külföldön még előbb találtak általános elismerésre, mint ide­haza. 1940-ben, tiltako­zásul a német fasizmus fenyegető terjeszkedé­se ellen, Amerikába emigrált s halálos be­tegsége megakadályoz­ta a hazatérésben. Bartók forradalmi ze­néjével, mélyen a né­pek testvériségébe ágyazott mondanivaló­jával, nagyerejű kife­jező eszközeivel, győ­zelmes uj hangjával, korunk legnagyobb ze­nei lángelméje. Előre­mutató művészete hosz- szú évtizedekre megvi­lágítja azt az utat, ame­lyen járva és amelyért harcolva, megvalósul szívének nagy álma: az alkotó egységben élő népek nagy és széttép- hetetlen testvérisége, örök barátsága: nagy és igaz békéje. Kóbor Antal Elkészült a szófiai öntözőrendszer első része A szófiai síkság dolgozói évszá­zadokon keresztül minden nyáron rettegtek az aszálytól, ugyanjaikkor a síkságot átszelő Iszfer-folyó vize kihasználatlanul ömlött a Dunába... Nincs már messze az az idő, amikor a szófiai síkságot őreikre megszabadítják az aszály réméitől. A „Vcdsztroj*’ épvtőváMalat dolgo­zói már elkészítették a szófiai ön­tözőrendszer első szakaszát, amely 55.000 hektárnyi terület, öntözését teszi lehetővé. Szófia körzetében az Iszfer-folyó már betonpartdk közé ékelve, be­ton duzzasztógátakkal befogva ha­lad útján. Az eredmények máris zók jövedelme megkétszereződik, JZeaelez&itik it fák Harminc anya legdrágább kin­csére vigyáz Miczálk Sándomé, a Járműjavító bölcsődéjének veze­tője. A „nagyok**, vagyis a nap­köziek Zovényi Etelka vezető-óvó­nő gondjaira vannak bízva. Jelen­leg üdülnek Répceszentgyörgyön és Szombathelyen. Kocsis Erzsébet, Asztalcsné és Kovács Borbála óvó­nők is mind-mind azért fáradoz­nak, hogy a gyermekek jól érez­zék magukat és a szülők nyugod­tan dolgozhassanak. (Csömör János üzemi levelező, Szolnok, Jármű­javító.) * A Papírgyár MNBS35 szerveset« Etoííségével kellemesen szórakoz­tak a kicsinyek a gyermeknapon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom