Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

!93S június 9. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Dózsa TSZ új elnöke . A törökszentmiklósi Dózsa TSZ- ’ben pár nappal ezelőtt közgyűlést ’tartottak. Mindenki ott volt. aki csak tehette, hiszen nagyon ko­moly dologban döntöttek. Uj elnö­köt választottak. A tsz. tagok lelke­sen, egyemberként hozták meg a határozatot, mely szerint Búzás Imre elvtársat bízták meg az elnö­ki teendőkkel, a közös gazdaság vezetésével; Búzás elvtárs nem ismeretlen a tsz-ben. Közülük való. évekig ve­lük együtt dolgozott. 1950-ben lett tagja a termelőszövetkezetnek s közel egy évig a párttitkári teendő­ket látta el. A politikai munka mellett szakmailag is képezte ma­gát s az öthónapos növénytermelési szakiskola elvégzése után. mint ag- ronómus tevékenykedett a tsz. megszilárdításán. 1952-től mosta­náig pedig a jászberényi járási pártbizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője volt. Búzás elvtárs '« párt- és gazdasági munkában is gazdag tapasztalatra tett szert. Megismerte a jászberényi járásban levő termelőszövetkezetek életét, segítette fejlődésüket. Munkája a járás területéhez kötötte, de ami­kor hazajött látogatóba, mindig ér­deklődött a törökszentmiklósi Dó­zsa TSZ sorsáról. S most újra itt­hon van. Rékasi Kálmán elvtárs. a tsz. intézőbizottságának tagja ismertet­te pár szóval, hogyan jutottak el az elnökválasztó közgyűlésig. — Amikor tudomást szereztünk arról, hogy pártunk és kormányunk lehetővé teszi a tsz-ből elkerült ve­zetők és szakemberek visszatérését, mindjárt arra gondoltunk, hogy hazahívjuk Búzás elvtársat. Egy alkalommal beszéltünk vele s meg­kérdeztük. lenne-e kedve újból velünk dolgozni. Búzás elvtárs megígérte, hogy hazajön. Nagyon örülünk annak, hogy őt választhat­tuk meg elnökünknek. 1 Gulyás Lajos, Simon Mihály, Izsóid Péter és Lestár Lászlóné is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Szavaikból az csendült ki, hogy nagy szükség van a tsz. további fejlődése érdekében a vezetésben jártas és a mezőgazdasági munkák­hoz is jól értő elnökre. Bíznak ab­ban, hogy Búzás elvtárs segítségé­vel a meglévő hiányosságokat si­kerrel leküzdik és megszilárdítják, tovább fejlesztik a közös gazdasa­got. A tsz. tagok tudják, hogy a he­lyes irányításhoz, az okos. jövedel­mező gazdálkodáshoz szaktudásra van szükség. Búzás elvtársnál eb­ben nincs hiány. Most végezte el a mezőgazdasági technikumot s az ott elsajátítottakat a tsz-ben fogja majd gyümölcsöztetni. A* új elnök alig pár napja kezdte meg munkáját, de figyelmét máris sok minden megragadta. így beszélt erről. — A tsz-ben megvannak a jöve­delmező gazdálkodás feltételei. Jó földjeink vannak s ezévben is olyan szép a vetésünk, hogy csak elisme­réssel lehet róla beszélni. A 270 hold őszi búzából tíz és fél mázsás átlagtermést terveztek be a tagok. S hogy ezt elérjék, kellő időben elvégezték a fejtrágyázást, a gyom­irtást. Őszi árpánkat már sok egyé­nileg dolgozó paraszt megdicsérte, s nem is érdemtelenül, mert a ha­tárban keresni kell párját. Kapás­növényeinken is meglátszik a gon­dos ápolás. A negyven hold négy­zetesen vetett kukoricát a gépállo­más segítségével keresztben-hosz- szában kultivátoroztuk. A cukorré­pát kétszeri sarabolás után egyel­tük és gyomtalanítottuk. A kapás­növények területét egyénekre osz­tottuk. A férfiakat azonban több­ször más munkára kellett kivonni s így jórészt az asszonyok végez­ték a kapálását, egyelést. Lestár Lászlóné 1500 négyszögöl répát egyelt ki. özv. Vígh Mihályné, Szabó Károlyné, Törköly Jánosné és Sánta Lajos bácsi szintén példa­mutatóan résztvesz a növényápo­lásban. — A* eredmények mellett a hibákról is szólni kell. — folytatta Búzás elvtárs. — Helytelen az, hogy a két növénytermesztési bri­gád csak papíron szerepel. A való­ságban a terület nincs köztük fel­osztva. Ez gátolja az egészséges verseny kibontakozását. Legfonto­sabb feladatunk — s ez a követke­ző évekre is szól — a növényter­melés és állattenyésztés közötti he­lyes arány kialakítása. A jelenlegi jószágállomány nem tudja biztosí­tani a talajerő utánpótlást. Különö­sen a szarvasmarha számszerű sza­porítására kell nagy gondot fordí­tanunk. A terv szerint ez évben a 25 fejőstehén számát 33-ra növel­jük. Sertés- és baromfiállomá­nyunkat is szaporítani fogjuk, hi­szen az állattenyésztés jövedelme­zőségét már sok tsz. példájából láthatjuk. Ez évben a rizs területet is növeltük s ezenkívül tíz holdas új gyümölcsöst létesítettünk, 4 hold területen pedig öntözéses konyha­kertészetet alakítottunk kJ. Az a célunk, hogy minél jövedelmezőb­bé tegyük a gazdálkodást, emel­jük a terméshozamot és gondtalan, nyugodt életet biztosítsunk tagja­inknak. — I,melleit fontos feladatunk eredményeink ismertetése, hogy minél több dolgozó parasztot rá­vezessünk a helyes útra — fejezte be Búzás elvtárs. Miért van hóvégi hajrá a szolnoki fűrésztelep én . [LÄZAS MUNKAI fólyik a Szol­noki Fűrésztelepen az éves terv teljesítéséért. Az anyagtéren fekvő rönkök sokaságát nap, mint nap újabb és újabb famennyiséggel kell felfrissíteni, hogy a keretfűré­szeik ne álljanak. A szaporám vég­zett munka május folyamán is szép eredmények elérését tette le­hetővé. A vállalat dolgozói 108 szá­zalékra teljesítették tervüket így hirdeti a versemytéibla. Ez a tábla még sok mindent elárul. Megtud­juk, hogy a havi terv teljesítését a brigádok eredményes és jó mun­kája tette lehetővé. Az anyagtéren Erdős Imre és brigádja a hatalmas, sokszor egy méter átmérőjű rönk öle a vago­nokból történő kirakásának és a gátereikhez való szállításának mun­kájában 147 százalékos teljesít­ményt ért el. A keretfűrészekné! is komolyak az eredmények. Itt Hanzi Gyula 187, Hdksóri Mihály 148 százalékos eredménnyel szele­teli fel a beérkezett fenyő-, tölgy­es bükkfa mennyiséget a feldolgozó ipar részére. A fűrészelt árunak a rendeltetési helyre való eljuttatá­sában Tasi István és brigádlja ért el kitűnő eredményeket. A napi nyolc helyett tizenkét vagon be­rakását végzik el, . . , i |az ember ezefcrfek a szám­adatoknak a láttán elégedetten bó­lint s azt mondja, ennek az üzem­nek a dolgozói megtették a köte­lességüket, de a vezetésnél bizony akadnak még hibák is. Nagy And­rás, a telep igazgatója, a dekád- tervek teljesítésére vonatkozó kér­désünk után bizony elkomorult arccal sorolja az eredményeket. Az első dekádban 87.5, a második de­kádban 94.5, a harmadik tíznapban V23.4 százalékos eredménnyel zár­tak, Mi lefed az oka a hónapvégi hajrának? Nagy elviére elmondja, hogy a vállalat nem önálló üzem, csak a Budapesti Fűrészeli egyik telepe. A tervek bontása nem itt, hanem Pesten történik. Ott isme­rik a kapacitást, de a helyi adott­ságokat és az anyagténi nehézsé­geket nem látják világosan. Ezért a havá terv végrehajtása során me­netközben kell változtatni. Erről odafenn tudnak, de sajnos idáig nem segítettek rajta. |A POLGOZOKKALl folytatott beszélgetésekből az is kitűnik, hogy a nehézségeket igen nagy mértékben növelik a szállító erdő- gazdaságok is. A szállításnál egy vagonban igen sok esetben öt-hat fajta fa van berakva. Ez' a kira­kodást végző brigádok munkáját megnehezíti és nem teszi lehetővé azt. hogy a rönktéren az anyagok fajtánkénti elhelyezésével a fűré­szek jobb ellátását biztosítsák. így szállított az utóbbi időben a vér­tesi állami erdőgazdaság Tatabá­nyáról. Az egy vagonba berakott 12.46 köbméter faanyagban hétféle rönköt kellett különválasztani. De hasonló a börzsönyi erdőgazdaság szállítmányainak nagy többsége is. Persze, nemcsak a keverten beér­kező rakományok, hanem a hajó­ból vagonokba történő átrakásnál is követnek el hibákat a csepeli kikötő dolgozói. Az össze-vissza berakott árut kirakni csak lénye­gesen hosszabb idő alatt lehetsé­ges, nem beszélve arról, hogy a baleseti lehetőség a kirakásnál kö­rülbelül 50 százalékkal növekszik. Gondosabban berakott áruval ke­vesebb a baj és könnyebb a ki­rakás. j |HA A HELYI VEZETŐÉI bont­hatnák le havi tervüket, sokkal jobb lenne az egy-egy dekádra eső tarveloszt'ás s lehetőség nyílna az egyenletes tervteljesítésre. Ha nem keverik a szállító vállalatok a kül­dött rönköt, a keretfűrészekhez történő szállítást nem előzné meg olyan irányú bányászás, hegy olyan faanyagot találjanak, amelynek a fű reszelése éppen napirenden van. Ezzel olcsóbban és folyamatosab­ban lehetne megoldani a szállítást és anyagmozgatást. Meg lehetne takarítaná a vagonokból való kira­kásnál a különböző rönkök meg­felelő 'helyre való letételéhez szük­séges 160—200 métereket. Egyelőre elég ennyi is. A Buda­pesti Fűrészek igazgatósága vizs­gálja meg az itt felvetett problé­mákat és találja meg a ba.ira az orvosságot. Kiss József A szolnoki húsfeldolgozó üzem új létesítménye Bensőséges keretek között adták át a ren­deltetésének a Szol- nokmegyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat szolnoki telepén épült emeletes irodaházat és szociális berendezést. Az Élelmiszeripari Mi­nisztérium húsipari igazgatóságától Szántó János, a megyei tanács­tól Fodor Mihály és Tu- róczi Feretncné, a vá­rosi tanácstól Pintér Dezső elvtársak jelen­tek meg) Turóczi Ferencné elv­társnő adta át a szép létesítményt a válla­lat dolgozóinak. Ismer­tette, hogy egy évelőit kezdték meg az építke­zést, melyet a vállalat saját rezsiben, a mi­nisztériumtól kapott hitelkeret felhasználd* sával végeztetett; Dicséretet érdemel­nek a vállalat dolgozói és vezetői a világos, egészséges munkahely biztosításáért. Szatmá­ri Sándor épitésveze­munkavezető, Kiss Kál­mán, Ralkai Mihály, Simon János, id. Sze­keres Sándor, ifj Sze­keres Sándor kőműve­sek, Balogh Károly, Banka Antal asztalo­sok, Szekeres Ferenc és Ä képen Ragó József igazgató, Szatmári Sán­dor építésvezető, Tan- csik Mihály és Didek József sztahanovisták beszélgetnek az uj lé­tesítmény előtt. TÍZ éve tagja az mszt-nek MORAVSZKI ANDORNÉ, a tiszafüredi napközi-otthonos ővó- da vezető óvónője, „Az oktatásügy kiváló dolgozója'’ tíz éve tagja az- MSZT-nek, járási vezetőségi tag. SZÉLES JÓZSEF, Tiszafüred—Kocsi Állami Gazdaság igazgatója, az MSzT-nek 10, éve tagja, fáradhatatlan harcosa* Pél­damutatásával elérte, hogy a gaz­daság minden dolgozója MSZT tag A kommunisták családtagjai mutattak példát A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ben igen helytelen nézet ural­kodott mindezideig a családtagok és az asszonyok munkábavonásá- \ al kapcsolatban. Még a legszorgo­sabb dologidőben sem hívták őket dolgozni. Ennek meg is lett a ká­ra. Volt olyan esztendő, amikor sok hold kukorica, vagy egyéb kapásnövény maradt kapálatlan, vagy több hold széna ment tönkre, mert nem kaszálták le. A termelőszövetkezet élére áp­rilisban új elnök, s a pártszer­vezet élére új párttitkár került. Az új vezetőség egyik legfonto­sabb feladatának tartotta a csa­ládtagok és az asszonyok mun­kába való bevonását. Mikor először vetették fel a kér­dést nem egy tsz tag úgy nyilat­kozott, hogy nincsen semmi szük­ség az asszonyok munkájára, ma­radjanak a főzőkanál meilett. Májusban a párt-taggyűlésen a titkár elvtárs külön foglalkozott a problémával. Elmondotta, hogy a kommunisták nem tűrhetik meg ezt a hamis elméletet s hogy en­nek megszüntetése milyen komoly mértékben emelhetné a tsz jöve­delmét. A taggyűlésen a párttit­kár felesége, Csőke Béláné és az elnök felesége, ifi. Vadász Kálmán­ná elsőnek jelentkeztek munkára s elmondták, hogy amíg az asszo­nyok kapálnak, addig a férfiak gyüjthetik a szénát, hiszen ez a két munka többnyire egy időre esik. A taggyűlésre meghívták több kom­munista tsz tag feleségét is, többel: között if j. Smigrócki Lőrincnét, Dobi Sándornét, Remenyik Sándor- r.ét, akik csatlakoztak a két asz- szonyhoz. Kijelentették: nem en­gedik, hogy egyetlen talpalatnyi kukorica, vagy napraforgó föld ka- pálatlan maradjon. A tsz vezetői és a kommunisták a taggyűlés után még külön sze­mélyesen is elbeszélgettek a tsz tagokkal, elmondták nekik a tag­gyűlésen történteket. A fáradság gyümölcse az lett, hogy alig pár nap múlva negyven­hét, később több mint ötven asszony fogott hozzá a kukori­ca kapálásához. A napraforgó és burgonya kapálását is vál­lalták. Most csatlakoztak hoz­zájuk a gépészek, a jószággon­dozók, az irodán dolgozók hoz­zátartozói is. A tsz vezetősége nem elégszik meg ezzel az eredménnyel, mert még mindig vannak jócskán csa­ládtagok, akik dolgozhatnának. Kü­lönösen arra fordít gondot most a pártvezetőség, hogy a kommunisták feleségei, akik még nem dolgoz­nak — mert Ilyen is van még —1 szintén munkába álljanak. KuRoHcafemalési verseny indult a járások közűit A búza után a legfontosabb nö- vényféleségünik a kukorica. A ku­korica-termésátlag az elmúlt évek­ben igen alacsony szintet ért el. Bár elegendő gépi erő állt rendel­kezésre, mellyel nagymértékben lehet a termést fekozmi, mégsem tudtunk annyit termelni, hegy fej­lődő állatállományunk takarmány­szükségletét biztosítani tudnánk. A Minisztertanács határozatot hozott a kukoricatermés nagyará­nyú fokozására. Terme! őszövetke­zet einkben el kell érnünk, hogy annyi kukoricát termeljenek, amely fedezi a takarmány-szükségletet. A Minisztertanács versenyfelhívást is tett közzé, melyhez megyénkben már több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt csatlako­zott. A többtermelési versenyben az elmúlt napokig a szolnoki já­rás vezetett, de most a kunhegyest járás jár az élen. A kunhegyes! járásban már a ta­vasszal 1040 holdat négyzetesein vetettek. így négyzetes vetési ter­vüket 116 százalékra teljesítették, A járásban 16 termelőszövetkezet­ből 12 csatlakozott a versenyhez 788 kát. hold kukorica földterület­tel. Csatlakozott a kunhegyesi Vö­rös Október TSZ, mely az összes kukoricáját négjzetesen vetette. Ugyanígy az abádszalóki Lenin is, mely az elmúlt évek során szép eredményeket ért el a kukoricater­melés téréin. Az egyéniek közül is szép szám­ban kapcsolódtak be a mozga­lomba. öt községből 73 egyénileg dolgozó paraszt vállalta, hogy 30 mázsás kukoricatermést ért el hol­danként. A kunhegyest járás vezető! és dolgozói elhatározták, hogy kuko­rica-termelési versenyre hívják a megye, valamint az ország többi járását is. Tudnivalók a ménfők hívásával kapcsolatban A mentők csak akkor végezhetik el zavartalanul munkájukat, ha ki­vonulásukat kizárólag indokolt eset­ben veszik igénybe. Akkor hívjuk ki a mentőket, ha a beteget, sérül­tet csak mentőgépkocsival lehet elszállítani. Betegszállítás kérhető, ha a be­teg kezelőorvosa elrendelte a men­tőgépkocsival történő szállítást, vagy ha már előzőleg a beteg szá­mára a kórházi ágyat biztosították. A betegszállítás megrendelésénél feltétlenül pontosan közölni kell a betegre, balesetnél a baleset körül­ményeire vonatkozó adatokat. A mentők pontos felvilágosítása elő­segíti munkájuk jobb és szaksze­rűbb elvégzését. Városok ritkán la­kott külterületein és vidéken, kü­lönösen éjszaka a kivonuló mentő­ket jól felismerhető és előre meg­beszélt helyen kell megvárni. Rossz időjárási viszonyok mellett, fella­zult, sáros utakon a beteget lovas kocsival vigyék a köves útig, ahol 3 mentőkocsi átve.-zi, A metiiőg'pkocs'n a beleget lsg-l feljebb egy hozzátartozója kí­sérheti. Minden indokolatlan hívás a mentőket megakadályozhatja ab­ban, hogy ugyanakkor sokkal sú­lyosabb balesethez, vagy betegszál­lításhoz kivonuljanak. Ez a beteg, illetve sérült számára néha végze­tes lehet, vagy tartós egészségi ká­rosodást okozhat. Esetleges panasszal keressük fel a mentőállomás vezető orvosát — vagy az országos mentőszolgálat központját, (Budapest, V., Markó­Ma új burgonya érkezik Szolnokra A Zöldség- és. Gyümölcsértéke- sitó Szövetkezeti Központ révén ma már új burgonyát vásárolhat­nak Szolnok város háziasszonyai. A mai felhozatal egy vagon s hol­nap ugyanennyi kerül piacra. Ez­után pedig a folyamatos ellátást is biztosítja a, Zöldség- és Gyümölcs* i értékesítő Szövetkezet. tő minden nehézséget Tóth Béla ácsmesterek, leküzdve, fáradhatatla- de a vállalat minden nul irányította az épít- segédmunkása becsüle- kezést, Forgács Pál tes munkát végzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom