Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-08 / 133. szám
Í955 június 8, SZOLNOKMEGYBI NÍFBAF 99 Ötször annyi könyv fogy9 mint máskor . . . Szolnokon a Kossuth Lajos-tóren és a Kossuth Lajos-utcában két könyvsátor hívogatja a betű- szerető dolgozóikat. Az ember, amint a sok új kiadványt nézi, legszívesebben azt mondaná az elárusítóknak, hogy csomagolják be az egészet. Valószínűleg mindannyian így vagyunk most, a könyvmapok alkalmával, s ha nem is vásároljuk meg az összes könyveket, amit szeretnénk, de többet vásárolunk, mint máskor. Ezt bizonyítja Magyar Benőné is, a könyvterjesztő Vállalat vezetője. — Soha ennyi könyv és ilyen tetszetős köntösben, mint a mostani könyvnapokra, nem jelent meg egyszer sem — ezzel kezdi Magyar elvtársnő. — Az ünnepi könyvvásár Szolnokon vasárnap délelőtt 10-kor nyílt meg, de hogy mennyire várták az emberek, arra bizonyíték, hogy már az első órákban igen sok volt a vásárló. Az elmúlt két nap tapasztalata az, hogy ötször annyi könyvet adunk el, mint más napokon. — És milyen könyvek iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés? — kérdezzük. — Azt tapasztalom, — hangzik a felelet — hogy ebben az évben szélesedett az olvasók érdeklődési köre. Különösen örvendetes, hogy megnőtt a mai írók művei iránti érdeklődés. A múlt évben a magyar klasszikusok mellett kevés mai tárgyú könyvet adtunk el, most pedig elmondhatjuk, hogy klasszikusaink mellett nőtt a száma azoknak, akik a mai magyar regényirodaimat vásárolják. Móricz, Mikszáth, .Jókai mellett sok Szabó Pál, Veres Péter, Déry Tibor, Tamási Árcin, Mesterházi Lajos könyvet adunk el. — Mégis, melyik könyv iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés? — A „Magyarországi útikönyv“ fogy a legnagyobb példányszámban, annak ellenére, hogy ára 50 forint. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók meg akarják ismerni hazánkat és ma már módjuk is van arra, hogy necsak a könyvön keresztüli, hanem a valóságban is felkeressék legszebb tájainkat, városainkat. — És a külföldiek közül? — Mint mindig, most is a szovjet könyvek vezetnek. A „Zsurbin család'* című regényből alig győzzük az utánpótlást. Emellett nagyon sokan vásárolják Ehrenburg „Kilencedik hullám“, Vinogradov „Paganini“ című könyvét. Ezenkívül különösen Tvagv sikere van a szovjet gyermekirodalomnak, így elsősorban a „Négylábú barátaink*’ című könyvnek. Magyar elrtáranőiől megtudjuk még, hogy a politikai könyvek közül a „Politikai gazdaságtan'* és a „Dialektikus materializmus’* tankönyvei fogynak a legnagyobb példányszámban és hogy el ne felejtsük: megnőtt a versek iránti érdeklődés is, a 15 forintos olcsó Petőfi kötet, József Attila, Ady Endre versei fogynak legnagyobb példányszámban. — Szolnokon és a szolnoki járásban összesen 103 helyen rendeztünk ünnepi könyvvásárt — — mondja azután befejezésül Magyar elv- társnő. Minden üzemiben, gépállomáson, állami gazdaságiban, minden faluban megtalálhatók az ünnepi könyvhét kiadványai. A könyvnap eddigi sikere azt bizonyítja, hogy a dcCgozók bamáitjai a könyvnek, hogy nem kalendáriumot, hanem a világ- és a magyar irodalom legszebb kincseit olvasó nép lettünk. A szerződés megtartása erősíti a gépállomás és a tsz=ek közötti kapcsolatot Igen szép, de nehéz feladatot vállalt magára Pintér Gyula elvtárs, amikor másfél hónappal ezelőtt a kunszentmártoni gépállomás igazgatója lett. A kunszentmártoni* megyénk egyik legnagyobb gépállomása, s fontos szerepet tölt be a Tiszazu“ mezőgazdaságának gépesítésében. Hét község, tizennégy termelőszövetkezet és tszcs tartozik körzetéhez. Aki be akarná járni e nagykiterjedésű határt, egyik szélétől a másikra. 57 kilométert kellene megtennie* Az elmúlt évek során — a nem megfelelő irányítás következtében — a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok nem kapták meg a Kunszentmártoni Gépállomástól azt a gépi segítséget, amit jogosan elvártak volna. Pintér elvtárs, aki nagy kedvvel és akarással látott munkájához, ezer akar elsősorban változtatni, s ezekben a napokban három kérdés megoldását látja legfontosabbnak. Az egyik a kollektív szellem megteremtése! — A gépállomás dolgozóinak nagy többsége — mint rövid tartózkodásom ideje alatt is megállapítottam — törekvő, munkaszerető emberekből áll. A régi pártvezetőség és a gazdasági vezetés azonban nem tudta eggyé kovácsolni ezt az erőt. Bere elvtárs. az úi párttitkár és a párttagok segítségével minden hizonnyal sikerül megteremteni az elvtársias kapcsolatot, a kollektív szellemet gépállomásunkon — mondotta Pintér elvtárs. — A másik nem kevésbé jelentős feladat a traktoros brigádok megerősítése. Erre eddig nem sok gondot fordítottak Kunszentmár- tonban, s bátran állíthatom másutt sem. A traktoros brigádvezető ugyanis a gyakorlatban inkább adminisztrátor, üzemanyagkiadó, alkatrészbeszerző, mint sem a hozzá beosztott traktorosok szakmai és politikai nevelője volt. A közeljövőben megfelelő munkaerőátcsoportosítással mentesítjük a brigádvezetőket az adminisztrációs teendők alól, hogy minden idejüket az irányításra, a traktorosok szakmai és politikai képzésére, a munkaterület biztosítására fordíthassák. — Végül, de nem utolsósorban megbecsülést, tekintélyt kell szerezni gépállomásunknak, hogy a tsz. tagok és egyéni gazdák ne csak szántó vető és kultivátorozó vállalatot, hanem technikai bázist, a mezőgazdasági termelés irányítóját lássák a gépállomásban. Ezt az eddig elmondottakon kívül a szerződések betartásával érhetjük el. A törvényerejű szerződés legyen az alapja a tsz. és a gépállomás közötti kapcsolatnak. Előfordult például nem is olyan régen, hogy a Zalka Máté TSZ vezetői megfenyegették a gépállomást, amiért nem dolgozik nekik, a talajművelé- si szerződést viszont elfelejtették megkötni. Az állami és a szövetkezeti tulajdon közötti kapcsolat, a gépállomás és a tsz. közötti helyes együttműködés a szerződésben nyilvánul meg. Szerződés nélkül nem lehet tervezni, nem lehet a munkát helyesen irányítani, a gépek felesleges ide-oda irányítását megszüntetni, a termelési költségeket csökkenteni. Ha volt is eddig szerződés a tsz és a gépállomás között, azt mindkét helyen a fiókban tartották, ritkán, vagy egyáltalán nem vették elő. — Ezek azok a tennivalók, amelyeket ezekben a napokban végre- kell hajtani, hogy gépállomásunk mielőbb betöltse hivatását — fejezte be nyilatkozatát Pintér elvtárs. Megyénk országosan első a gépi kaszálásban A Földművelésügyi Minisztérium május 31-i értékelése szerint a megyék közt folyó gépi növényápolása versenyben Heves megye áll az élen. Utána Szolnok megye következik, harmadik Cscngrád megye. Legnagyobb az elmaradás Győr és Veszprém megyében. A gépállomások versenyeznek egymással a gépi kaszálásban is. Itt legjobb eredményt a Szolnok megyei gépállomáscik értek el: a megye termelőszövetkezeteiben május 31-ig 4245 holdat kaszáltak. Utána következik Békés megye, ahol 2844 és Hajdú megye, ahol 1030 hold gépi kaszálást végeztek el. (MTI), A földművelésügyi miniszter utasíiása a terményraktárak kötelező tisztításáról és tertőtlenitfséről A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a terményraktárak kötelező tisztításáról és fertőtlenítéséről. Az utasítás szerint a kísérleti és tangazdaságok kötelesek a használatukban lévő szemes- terményraktárakat 1955. június tizedikéig kiüríteni, június harmincadikéig pedig kitakarítani és fertőtleníteni. A megyei tanácsok vb. mezőgazdasági igazgatóságai gondoskodnak arról, hogy a tsz-ek, termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők azokat a helyisé* gehet, ahol szemesterményt akarnak tárolni, ugyancsak június harmincadikéig takarítsák ki. A kitakarított és fertőtlenített raktárakban ó-szemesterményt nem szabad tárolni. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akitor a legrövidebb időn belül gondoskodni kell olyan helyiségről, ahová a tavalyi termény elszállítható. Deszkapadláson csak különösen indokolt esetben szabad gabonát tárolni. (MTI) Szolnok város MSZT szervezetének két kiváló tégla > a VII. kerületi MSZT szervezet titkára. Irányítása alatt a* alapszervezet igen eredményes munkát végez. Takarékoskodjunk az öntözővízzel A rizstelepek első áraszlásának befejezésével ellenőrző számításokat végeztünk az elhasznált víz- mennyiségre vonatkozóan. Általában megállapítható, hogy az árasz- tások 20—80 százalékos túlfogyasztással tői téntek s ennek legtöbb esetben az az oka, hogy a gátak, a csatornák szivárognak. A rizstelepek tulajdonosai kevés gondot fordítanak a esurgás megszüntetésére. A vízpocsékclás miatt több vizet kell az öntözőrendszerekbe szo'gáltatni s az ily módon többletként felhasznált üzemanyag jó néhány mázsát kitehet. Pedig az országosan megállapított úrasztási normával, a boldankénti 2300 köbméter vízzel a rizstelepek eláraszthatok. Példa erre a jászla- dányi Béke, Úttörő, Aranykalász, Táncsics, Új Barázda, Fekete Föld és a Rákóczi TSZ közös rizstelepe, amit 840.000 köbméter vízzel árasztottunk el. A besenyszögi Lenin termelőszövetkezet rizstelepe igazolja, hogy mennyire a kezelő személyzetitől függ a vízkivétel mennyisége. Egyik rizstelepükcn az árasztást a norma szerint, a másik telepükön 70 százalékkal több vízzel tudták csak elvégezni, A túlságos vízfogyasztás rendkívül megdrágítja az öntözéses gazdálkodást Éppen ezért a legközelebbi árasztásig minden szivárgó töltést, gálái hozzunk üzemképes állapotba. Csak ilymeden lehet takarékoskodni a vízzel. BÍRÓ ISTVÁN, Középtiszai öntöző Vállalat JiteilziiltizL JZafiai ét ^,erc.(xty,és JlciizLá írók a iz<i&ki iradainii asten szolnoki tanács, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a megyei könyvtár a könyv ünnepi hete alkalmából irodalmi estet rendezett hétfőn a szolnoki Tisza filmszínházban. Kisfaluéi Sándor, a megyei könyvtár vezetője mondott megnyitó beszédet, Velenczey István, a Szigligeti Színház művésze Illyés Gyula „Cserepezők’* és Zelk Zoltán „Párbeszéd’* című versét szavalta. Ezt követően Serfőző Ilona, a Szigligeti Színház művésznője Vajda János és Ady Endre megzenésített verseit, így a Szegény koldus-t, illetve „Az értől az óceánig“ címűt énekelte. Majd Mesterházi Lajos író mondott beszédet. Mint mondotta, a könyvhét első napján Sümegen lárt, ahol azt tapasztalta, hogy ebben a községben minden lakos — csecsemőt és öreget is beleértve — havonta 3 forintot fordít könyvekre. Hajdan pedig Móricz Zsig- mond Hódmezővásárhelyről azt írta, hogy abban a városban egy hónap alatt egyetlen szépirodalmi munka sem kelt el. Érdemes a két példát szembeállítani, hiszen pontosan tükrözik, honnét indultunk és hová jutottunk, A mai magyar írók művel az olvasott könyvek egyharma- dát teszik s egyre inkább a fő helyet foglalják el az olvasóknál. Az író eljutott az eltelt tíz év alatt az olvasóhoz, s ma már széles irodalmi közvélemény van, amely hatást gyakorol az íróra. Ezt követően Mesterházi Lajos a mai magyar irodalom kérdéseiről beszélt, majd saját munkájáról szólt. Elmondotta, hogy Tanúság című könyve egy nagyobb regény- ciklus egyik kötete s nem is az első kötet, hiszen a ciklust a 30-as évektől kezdődően írja addig, amíg ereje, egészsége engedi, hogy tanúságot tegyen nemcsak c múltról, hanem a szabadság fényében virágzó új és gazdag életünkről. A megjelent kötet közvetlenül a fel- szabadulás előtti időkről szól. A következő kötet, amin most dolgozik, a felszabadulás utáni események keretében mutatja meg az első kötet szereplőit. Ugyancsak most munkálkodik egy novelláskö- tet összeállításán. A könyv Budapesti novellák címmel jelenne meg. Az a célja vele, hogy a mai bu- davesti emberek érzés és gondolatvilágát, mindennapi életét mutassa meg benne. j/7égül azt mondotta el, hogy nálunk igen szép típusbútorokat gyártanak. Egyetlen típusbútor garnitúrához sincs azonban könyvespolc. Javasolta, hogy Szolnokon — mivel itt van bútorgyár ~ szervezzenek mozgalmat annak érdekében, hogy készítsenek a típusbútorokhoz könyvespolcokat is. — A könyvespolc nem fog üresen állni, hamarosan könyv kerül rá, a könyvet pedig olvasni fogják, növekszik az olvasók tábora — fejezte be beszédét Mesterházi Lajos. A nagy tapssal fogadott beszéd titán Serfőző Ilona József Attila „Mama’' és „Altató" című megzenésített verseit énekelte, majd Ge- reblyés László költő olvasott fel verseiből. A verseket a hallgató közönség nagy tetszéssel fogadta. Ezután Velenczey István felolvasta Mesterházi Lajos készülő no- velláskötatének egyik darabját, a. „Jelentés a túlvilágról" című novellát, majd Cziráki Julia, a Szigligeti Színház művésznője Benjámin László „Hajnali karének*’ és Simon István „Várok rád" című versét szavalta. Végül a Központi Kórus egyik brigádja Kóbor Antal vezetésével kórusmüveket adott elő. A z irodalmi est jó szolgálatot tett annak érdekében, hogy az írók és az olvasók még. közelebb kerüljenek egymáshoz s ha valami csökkentette értékét, az csak szépséghiba volt: a fellépő művészek ugyanis szinte kivétel nélkül rossz szövégtudással tolmácsolták a költők verseit. A szolnoki véradó állomás naplójából '*Z EMBERII áldozat- és seeítők__rség igen szép példái születnek naponta a szolnoki véradó állomáson. Az itt megjelent dolgozók nem sejtik előre, hogy személy szerint körnek sietnek segítségére, amikor vért adnak. de tudják, hogy dolgozótársuk gyógyulását segítik elő bátor és önfeláldozó tettükkel. A Szolnoki Járműjavítónak jelenleg 27 olyan dolgozója van. akik eddig 75 ízben adtak vért és ösz- szssen 23 liter vérrel járultak hozzá a betegek kezeléséhez. Segítségükkel 132-en részesülhettek vérátömlesztésben. A betegek között ott volt Búcsú József, aki maga is a Járműjavító munkása. Búcsú József Bodrogi Imrétől és Lé,mpi Fe- rer.ctől kapott többek között vért. Pető Imre Rimóczi Péternek (Ti- szasüty) és Katona Jánosnak (Jászladány) adott vért. A segítés mindkét esetben életmentő volt. Dombrádi Elemér hatszori véradásával 18 betegnek adott vért. köztük 15 gyermeknek. Sóskúti Ferenc 9 ízben adott vért, s egymaga több. mint 3 literrel járult hozzá a betegek gyógykezeléséhez. |RÉTI ERZSÉBET, Járműjavító központi véradófelelőse 3 ízben adott vért, összesen 3 litert Vérével 20 beteg részesült vérátömlesztésben, köztük 5 apró gyermek. Réti Erzsébet emellett lelkesen toborozza az új véradókat. — Közreműködésév«! az utolsó hetekben 30 új véradót szerveztek a Járműjavítóban, Május 30-án éjjel 1 órakor a Szolnoki Szülésznőképző Intézet nőgyógyászati osztályára beszállították Sz. K. szolnoki asszonyt.. A vizsgáló erves megállapította, hogy belső hasüri vérzésről van szó. műtét szükséges. Az erősen kivérzett asszonyt csak vérátömlesztés segítsége mellett lehet megoperáfl- ni. A vérad »állomástól kapott több mint egy liter ..B‘‘ csoportú vér segítségével sikerült az operáció, s megmentették a btteg életét. A vérátömlesztéshez szükséges vért — Szi l ágyú István Besen y- szög. Galsi József né (Törökszentmiklósi, Palásti László (Cegléd) és Irházi Mária (Mezőtúr) —. adták. Ez nagyon szép példája a négy ember összefogásának egy ember élet megmentése érdekében. Ez a véradóállomás segítségével volt lehetséges. jFAZEKAS MIK ALT f Cibakházán lakik és dolgozik. Hatszori véradásával hét betegnél tette lehetővé a gyógyuláshoz szükséges vérátömlesztés elvégzését. De Fazekas Mihály még többet akart tenni a szenvedő betegek érdekében, ezért megkezdte a véradótoborzást. Meggyőződve a véradás veszélytelenségéről, hatedszori véradáskor magával hozta feleségét és leányát is. Szakszerű orvosi vizsgálat után a két uj jelentkező is alkalmasnak bizonyult a véradásra. A cibakházi Fazekas csa-* Iád példája követésre méltó. fe D. & a VdlUBl UUIOCS XTJU3AJ. DijCIVCXiUíC vezetőségének tagja a tagszervezésben és a gazdasági ügyek vezetésében tűnt ki. GERE LAJOS. PIERRE GIZELLA. ut X fi M «’« lUTCVttl .
