Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-07 / 132. szám

AM EGYE I PÁRT Öl Z 0 TT S AG ES A MEGY Et-T AN Á(TS LAPJA VII. évfolyam. 132. szám Ara 50 fillér 1955. június 7., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Pezseg az élet a kengyeli DISZ alapszervezetekben (2, o.) A Kuni!egyesi Gépállomás dolgozói felkészültek a betakarításra (3. o.) Egyénileg dolgozó parasztok látogatása a fegyvernek! Kossuth TSZ-ben (3. o.) I ----------------­Min den párttag megtisztelő kötelessége q marxizmus—leninizmus elsajátítása A marxizmus-leninizmus elmélete a népek egyenjogú-* ságának és barátságának elmélete. Ennek az elmélet­nek az alapján erősödik a munkások nemzetközi összefogása és harca, erősödik a bókéért, harcolók tábora. A magyar munkás­osztály harcát, a felszabadulás utáni diadalmas évtizedet is ez az elmélet vezette. A továbbiakban is a kommunistáknak kell élenjárni, példát mutatni az új társadalom megteremtéséért foly­tatott harcban. Ez pedig nem lehetséges a szocialista építés tu­dományának elsajátítása nélkül. Egy gyár, egy gép tervezésének elkészítéséhez is évekig tartó tanulásra van szükség. A szocialista társadalomnak a technika nagyarányú fej-1 lesz ti se mellett át kell nevelnie az embereket, s meg kell semmi­sítenie azokat a viszonyokat, amelyekből a kizsákmányolás, az önzés, a munka megvetése kinőtt, Meg kell vívni a letűnt tár­sadalom osztálymaradványaival, szokásaival a harcot. Ennek a harcnak sikerét a marxista-leninista elmélet biztosíthatja: ezért minden párttagnak elemi kötelessége a marxizmus-leninizmus el­sajátítása. Az élcsapathoz tartozni megtiszteltetés, de az élcsapat tagjainak érezni kell a felelősséget is a párttal, a néppel szem­ben. Azok a pártmunkások, állami és gazdasági vezetők, akiket az átkos múlt tudatlanságra ítélt,megfeledkezhetnek-e arról, hogy a párt nélkül, a marxista-leninista elmélet nélkül nem lehetnének vezetők? Ezektől a párttagoktól azt is elvárja a párt, hogy a te­rületükön levő párttagokat a marxizmus-leninizmus szellemében neveljék. Az elmúlt másfél évben megnyilvánult opportunizmus itt is éreztette hatását, ezért helyes a párttagokat, figyelmez­tetni a párttal, a néppel szemben vállalt kötelezettségeikre. Á párt szervezeti szabályzata minden párttag számára törvény. Ez a törvény megköveteli a marxizmus-leni n- iamus tudománynak elsajátítását. A párt gondoskodik és lehető­séget is ad tagjainak a marxista tudomány elsajátítására. En­nek eszközei közül a pártiskolákat és az iskolánkívüli pártok­tatást említem mag. Az 1955/50-os pártoktatást gazdagabbá teszi a Központi Vezetőség határozata, mely megváltoztatja az iskolán­kívüli pártoktatás rendszerét. Az 1955/56-os oktatási évben széle­sebb körű. sokoldalúbb lesz a marxista-leninista propaganda. A pártoktatás formái gyarapodnak: a politikai iskola és a marx- izmus-leninizmus alapjai című tanfolyam mellett a párttagok tanulmányozhatják a politikai gazdaságtant, az SZKF történetét, a Magyar Párttörténetet és a marxiista filozófiát. A most meg­jelent politikai gazdaságban tankönyv is gazdagítja a propagan­da-munkát. Ez a tankönyv foglalja össze először összefüggően a szocialista társadalom politikai gazdaságtanát. Tanulmányozása lehetővé teszi a politikai gazdaságtan legfontosabb kérdéseinek a megértését, megadja az alapot a „Tőke“’ tanulmányozásához. A pártbizottságokon, a pártataoszervezetek vezetőin múlik, mennyire tudják gyümölcsöztetni ezeket a kedvező lehetőségeket. A párttagnak magának kall döntenie abban, hogy milyen módon teljesíti a szervezeti szabályzatban rögzített köte­lezettségét. Ez az önkéntesség azt jelenti, hogy szabadon választja meg tanulási formáját. Ahhoz azonban nincs joga., hogy a marxizmus-leninizmus tanulmányozását elhanyagolja, vagy az ál­lami oktatásban való részvétele miatt azt háttérbe szorítsa. A tavalyi oktatási évben nem figyeltünk fel idejekorán arra a je­lenségre, hogy sok, vezető-beosztásban dolgozó párttag a szak­mai oktatásra hivatkozva kimaradt a pártoktatásból. Igaz, szük­séges a szakmai tudás, ©nélkül az irányító munka sántít, de a vezetőit irányító munkájának sarkalatos pontja az emfosiékkel való foglalkozás, azok nevelése. De vajon, nevelheti-e az a vezető beosztottjait a marxizmus-leninizmus szellemóbín, aki maga sem tanulmányozza azt megfelelően? Nyilvánvalóan nem. A marxizmus-leninizmus nem elvont tudomány, szervesén ^ kapcsolódik napi munkánkhoz. A propaganda munká­nak ezért legfőbb követelménye, hogy a párt fő irányvonalának megvalósulását nap mint nap segítse. A pártcfctatáis munkájá­nak segítenie kjell a napi feladatok megoldását, a napi feladatok tapasztalatain kell igazolnia a marxista-leninista tudomány tör­vényességét. A pártoktatás, a marxista nevelőmunka eredmé­nyessége bármely területen, a gazdasági eredményekben, a párt­tagok helytállásának szilárdságában mérhető le. Az 1954/55-ös pártoktatási évben pártszervezeteink értek el eredményeket a propaganda munkában. Elismerést érdemel­nek a propagandisták, akiknek nagyrásze becsülettel eleget tett megbízatásának. Voltaié azonban hiányosságodé is, amelyek ta­pasztalatait most az előkészítés kezdetén kell megszívlelni. Amíg nem számoljuk fel a propaganda munka elméleti színvonalának gyengeségét, amíg nem erősítjük a propaganda harcos jellegét, addig nem tudjuk megszüntetni a felkészülés gyengeségét, a foglalkozásról való hiányzásokat. A propaganda­munka ©mléleti színvonalának emelése a propagandisták felké­szültségén. lelkiismeretességén múlik. Ezért kell pártszerveze­teinknek és pártbizottságainknak a legjobb elvtársakat megbízni ezzel a munkával. A tavalyi pártoktatási év tapasztalatai arra is felhívják figyelmünket, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szocialista szektorok •— elsősorban a termelőszövetkezetek —• pártcfcfatásl munkájára. Az 1955/56-os pártoktatási év előkészítő munkáját nieg- " kezdték pártbizottsága ink és pártszervezeteink. A gon­dos előkészítő munka megadja az alapot és a kedvező körülmé­nyek is segítenek abban, hogy a párttagok marxista-leninista képzését megfelelően előrevigyük. — Segítsük a párttagokat marxista-leninista képzettségük növelésében, a párttól és a nép­től kapott megbízások teljesítésében, helytállásuk szilárdságának erősödésében. Vigh Erzsébet, a Msigyei Pártbizottság munkatársa. Ülést tart a kisipari szövetkezetek országos választmánya A kisipari szövetkezetek orszá­gos választmánya június 8-án tart­ja tanácskozását. Megvitatják fel­adataikat a szövetkezeti mozgalom további . fejlesztése, megerősítése terén. Az értekezleten meghatároz­zák, hogyan elégítsék ki jobban a kisipari szövetkezetek a lakosság igényeit és milyen újabb cikkeket gyártsanak exportra. Az ülés elé terjesztik az idős és csökkent mun­kaképességű tagokból álló szövet­kezetek alapszabályát, hogy erőtel­jesen megindulhasson az ilyen szö­vetkezetek szervezése. Megvizsgál­ják, hogyan tartják be a szövet kezetek alapszabályát, hogyan vé­dik a szövetkezeti vagyont, meg­tartják-e a szocialista bérezés el­vét cs a munkafegyelmet. (MTI) A megalapozott műszaki intézkedések a termelékenység emelői A Jászberényi Apritósépgyár- nak előirányzata szerint közel 40 százalékkal nagyobb tervfeladatot kell megoldani, mint az előző idő­szakban. Ez a körülmény már ma­gában is feltételezi a termelékeny­ség növelését, a termelési lehetősé­gek legjobb kihasználását a tervek teljesítése érdekében. Kétségtelen, nem lesz könnyű munka ez. A gyár adottságai azon­ban jók és semmi nem állja útját a fejlődésnek. A műhelyek modern technikával rendelkeznek. Az üzem forgácsolója, amely a gépipar alap­vető termelési egységét jelenti, korszerű, nagykapacitású gépekkel van ellátva. Jól- begyakorlott bri­gádjai révén a szerelde is nagy át­bocsátóképességű. Az embereken, gyár vasasain múlik, hogyan tudják Iáhasználni a technikát céljaik eléréséhez. A mérnökökön, művezetőkön pedig az, hogyan vezetik eredményhez ezt a küzdelmet. Különösen fon­tos szerepük van a termelés leg­közvetlenebb irányítóinak, a műve­zetőknek. Egy példa erre; Az elmúlt hét végén az úgyneve­zett ózdi hengerek csúcsainak fúrá­sára került a sör. A forgácsoló két dolgozója, Kardos elvtárs és társa kapta meg ezt a munkát. Légfúró­val fogtak neki. Meglehetősen las­san ment így, mert ezek a szerszá­mok csak félmechanikusak s a fú­rót kézi erővel kell rányomni a munkadarabra. Zafák Józseft a forgácsolók művezetője hamarosan talált jobb megoldást. Egy szovjet gyártmá­nyú univerzális fúrógépre vitte át a munkát. Az első darabokat maga fúrta ki, megmutatta, hogyan kell beállítani a gépet és a munkadara­bot. A műveleti -időt körülbelül egyötödére tudták így csökkenteni. Egyik jó megoldás hozza a mási­kat. — Erős István esztergályosnak adtam át ezt a műveletet. A mun­kadarab felfogása, beállítása után sokáig nincs más dolga csak az eszterga működésének ellenőrzése. Ezidő alatt a fúrógépen beállít­hatja a hengereket is. így két munkát végezhet egyszerre. Termé­szetesen megkapja a mindkettő után járó bért is — mondta Zaják József elvtárs. Több hasonló esetet lehetne még felhozni minden műszakból arra, hogyan oldódik meg a műhelyek­ben a problémák tömege napról- napra. Sokszor egyetlen jól mee- alapozott átcsoportosítás újabb tar­talékok sokaságát hozhatja felszín­re. Technológiai intézkedéseket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a törögépek törőágyainak megmunkálását a lassú gyalugépről a gyorsabb síkesztergára viszik át. A téglagyári prések alapjainak megmunkálását is átviszik a hori- zcntgépről a síkesztergára. így — amellett, hogy legalább 50 százalékos műveleti időlerövidítést lehet elérni — további lehetőségek is adódnak. Ezek közül a legfonto­sabb a szűk keresztmetszetnek számító horizontgépek tehermente­sítése. Az esztergákon még egy műszakot indíthatnak be. így a ki­használás fokozásával növekszik a hasznos időalap, a forgácsoló kapa­citása.­A szerszámgépek jó beosztásával együtt jár az önköltség csökkenése is. A traktorhengerek megmunká­lását pl. horizontról karusszel-pad- ra vitték át. így kapacitást nyer­tek. emellett az utóbbi az egyik „legolcsóbban“’ dolgozó gép. Ezek az intézkedések jelen­tősen elősegítik az egész üzem, de mindenegyes dolgozó munkáját is. Régebben gyakran panaszkodtak a munkások a hiányos műszaki elő­készítés miatt. Ebben az üzemben különösen hátrányos volt ez, mert pl. a forgácsoló dolgozóinak több mint 90 százaléka mindössze 2—3 éves gyakorlattal rendelkezik, nem tudják mindig eltalálni a legjobb fogásokat.­Nem kell különösebben megindo­kolni mennyivel könnyebb lesz a helyzetük most, hogy' a technológia fejlesztése folytán minden munka műveleti utasításain feltüntetik pl. a fordulatszámot és az előtolás mértékét. Ez lehetővé teszi a gé­pek rongálódásmentes legjobb ki­használását. A hegesztőknek az alkalmazandó áramerősséget és az elektróda minőségét, vastagságéi, stb. írják elő. Komoly lépések tör­téntek az anyagok biztosítása ér­dekében is. Mikor a termelékenység emeléséről beszélünk, nem hagy­hatjuk számításon kívül a legfon­tosabbat, az emberi munkát, amely­nek csak kiegészítése a szervezés, a termelés előkészítése. Viszont ha ez jó, a teljesítmények nagy mér­tékben emelkednek. Az üzem most kezdi el pl. egy újtipus borona gyártását. A ter­vek szerint 22 ember állít elő ugyanannyi termelési értéket, mint az előző szériánál 30. A felszaba­dult 8 munkás az üzem más ré­szében kap beosztást. Nyilván en­nél az egy gyártmánynál is a ter­melékenység jelentős emelkedésé­vel lehet számolni. Károsodni nem károsodik egyetlen munkás sem itt, ugyanakkor kétségtelen, hogy' a normaidők pontosabb megállapítá­sa, a lazaságok kiküszöbölése a ha­ladás elől hárította el az akadályo­kat. Ehhez hasonló lehetőségek sok helyen vannak még az üzemben. A megállapított és 1952 óta hasz­nált normák itt túlnyomórészt ke­vésbé megalapozott statisztikai normák. Sok még a becsült norma is, mivel az üzemben három évvel ezelőtt — tekintve, hogy akkor alakult — nem volt lehetőség a statisztikai időszámításra sem; Az előrajzolóknak pl; 1952-ben becsülték meg az időt; Döntően frissen átképzett munkások képes­ségét vették akkor alapul; Azóta három év telt el s gyakorlott, jó­képzettségű emberekké váltak az itt_ dolgozók, teljesítményük az el­múlt évben sohasem süllyedt 150— 160 százalék alá. Császár László­nak négy' havi átlaga pb 165 szá­zalék volt. Nyilván ez a norma nem ösztönző többé. Hasonló a helyzet egyes csúcseszterga mun­kákon, a Cornvall kazánok lemez­lakatos munkáinál; Ha megalapozott műszaki intézkedés, a termelés feltételének zavartalan biztosítása támasztja alá a munkások igyekezetét, a várt siker, a termelékenység emelkedé­se nem marad el. 4! A BOSEGES TERMESÉRT A tissabői Petőfi TSZ gaxdasdgáról elismeréssel nyllatkosnak as egyénileg dolgosó párásatok Még a múlt évben is igen sok hiba volt ná­lunk a munkafegye­lem körül. Egyes terü­leteinken a gyom el­nyomta a kultúrnövé­nyeket. Az idén már más a helyzet. Kiss Kálmán elnök vezetésével és Szabados János agro- nómus szakirányításá­val tagságunk eredmé­nyes, jó munkát vég­zett a tavasziak vetése során s most a nö­vényápolásnál is. En­nek köszönhetjük, hogy olyan szépek a vetéseink. Az egyéni­leg dolgozó parasztok elismeréssel beszélnek róla. Vincze János és Horváth János dolgo­zó parasztok is úgy nyilatkoztak, hogy a Petőfi TSZ szépen disz­lő kalászos- és kapás­növényei megmutatják a tsz. fejlődését. Ker­tészetünkben több mint százezer palántát ültet­tünk. A munkában élenjár Varga elvtárs munkacsapata, a ker­tészetben Boros Mik­lós, Lovász István és Dorogi Sándor. A tehe­nészetben P. Négyési Pál munkacsapatát il­leti elismerés. További munkánk­kal azt akarjuk elérni, hogy terméseredmé­nyeink még meggyő­zőbben bizonyítsák a közös gazdaságban rej­lő nagyszerű, lehetősé­geket. ifj.ZVLVNGEK JÓZSEF Tiszabő, Petőfi TSZ a nSvényápslásban a DiSZ-brigád jár az élen Termelőszövetkezetünkben a kedvezőtlen időjárás ellenére szépen fejlődnek növényeink. Szép termés ígérkezik a kalászosokból. Az ősziekből 11, a tavaszi gabonából pedig 10 mázsás átlagtermést várunk. Azt akarjuk, hegy kapásnövényeinkinél is túlszárnyaljuk a betervezett termésátlagokat. Ezért most minden percét kihasználva végezzük a talaj panhanyítását, a gyomtalanítást. A sorközi művelést függesztett kultivátorral másfél nap alatt fejeztük *be. Kukoricánkat már kétszer kultivátoroztuk, s 42 holdon a második kézi kapálást is befejeztük. A napraforgó, a cukor- és takarmányrépa területek is gycimtalainefc. Az egyeléssel, ritkítással elkészültünk. ötvenhat hold lucernánkról elsőosztályú szénét takarítottunk be. Ezenkívül hót hold csalámádét, öt hold silókukoricát és két hold cukorárkot vetettünk. A növényápolási munkák oroszlánrészét, a DISZ brigád végezte. A fiatalok lelkesen, odaadóan dolgoznak. A sürgős teendők mellett nem feledkezünk meg állam iránti kötelezettségünk teljesítéséről sem. ÉA"es tervünkhöz viszonyítva hízott sertésből 50, vágómarhából 40, sovány baromfiból 60, tojásból 70 százaléknál tartunk kötelezettségünk kiegyenlítésében. Tojásbeadá­sunkat havonként rendesen teljesítjük s ezen kívül szabadpiacon minden hónapban mintegy 2500 liter tejet értékesítünk. Ehhez nagy­mértékben hozzájárul a tehenészek eredményes munkája, akik napi háromszori fejes által elérték a tíz literes fejési átlagot. Adám Gábor brigádvezető. Jászapáti, Velemj Endre TSZ, Testvéri segítség Már rég nem volt toll a kezem­ben, begy írjak a Néplapnak, de most olyan dolog történt, amelynek közlését nem mulaszthatom el. Az összefogás, a testvéri segítségadás szép példájáról van szó. A közelmúltban közgyűlést tar­tottunk, s az elnökünk azzal fe­jezte be szavait, hogy a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi TS2K segítséget kér tőlünk a növényápoláshoz. —■ Szinte egyemberként jelentkeztünk a kevés taggal rendelkező tsz meg­segítésére. Korán reggel hetvenötén indultunk a Petőfi TSZ-be és nóta- szóval, vidáman fogtunk munkához.. Egy-egy fordulással 150 sort tisztí­tottunk meg a gyomtól. Este, amikorra befejeztük a mun­kát, a brigádvezetö felmérte ered­ményünket. Negyven holdat kapál­tunk meg. Ennek a gondját egy­előre levettük a Petőfi TSZ tagjai­nak válláról. Szívesen tettük és máskor is elmegyünk, hiszen a mi termelőszövetkezetünknek erre is van lehetősége. Nem dicsekvésből írtam c soro­kat, hanem azért, hegy megmutas­sam, közös erővel, egymást segítve milyen szép eredményt lehet elérni. Iíj. Szanku Tamás Jászkisér, Kossuth TSZ. A Magyar Közlöny június 5-i, 60. száma a személyi részben kitüntetéseket közöl. A hi­vatalos lapban megjelent a Mi­nisztertanácsnak a kötelező szak­mai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló rendelete, valamint az áru- védelem és az országos raktárgaz­dálkodás rendjéről intézkedő hatá­rozata. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom