Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-03 / 129. szám

1053 június 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A FÜLEKIPUSZTAI 1946. ősz Az útkereszteződésnél útjelző tábla: Kenderes 5 km., Kisújszállás 15 km., Kunhegyes 11 km. , Vörös íjászló megállt: — Itt vagyunk: Tétova mozdulatot tett a sarkonálló épület felé: — Ez meg az iskola, meg a lakás. Egy kissé;:? Elhallgatott, félszegen tekingetett jobbra-balra, nem nézett a feleségére. Az asszony nem szólt semmit. Bement a kapu­nélküli elhanyagolt udvarra, körülnézett, aztán még mindig szótlanul felment a lépcsőn az épületbe. A tantermek vakolata lehullva, az ablakok kitörve, befütyült az őszi szél; Veresné megcsóválta a fejét, mintha azt mondta volna: „Ejnye, ejnye, de nagy itt a rendetlenség”; De szólni nem szólt. Sarkában az urával átment a lakásba, itt is ugyanaz a kép: hiányzó ajtók, kitö­rött ablakok, piszkos falak, szemét. — Ugye, jó lesz itt? — kérdezte Veres. A felesége bólintott: — Jó. Dehát először rendbe kell hozni az épüle­tet; Másnap hozzáfogtak takarítani, tapasztani, me­szelni; A tanyavilágban hamar hfrement, hogy tanítók érkeztek az iskolába. Az embereket elhozta a kíván­csiság. Illendően köszöntek, nézték a munkát, aztán ki tudná ma már megmondani, hogy közülük melyik volt az első, aki először hozott maltert, fogta a súro­lókefét, vagy ki volt az az ezermester, aki hozzáfo­gott az ajtók, az ablakok rendbehozásához. Voltak olyanok, akik kukoricát, krumplit hoztak, hogy le­gyen miből megvenni az ablakrámákhoz való desz­kát, bele az üveget; Két hét alatt készen lett az épület. Lakni, tanítani lehetett benne. A tanulók is szállingózni kezdtek, de nagyon kevesen voltak; Vörösék elhatározták, hogyha gyerekek nem jönnek, akkor ők mennek el értük. És elindultak. Két hétig járták a tanyavilágot; Esténkét, amikor fáradtan leültek beszélgetni, ilyesmiket mondtak egymásnak: — Találkoztam olyan családdal, ahol nincs ren­desen ennivaló; Ruha nincs minden gyereknek, ezért nem tudnak jönni iskolába; — Vannak 8—9—12 éves gyermekek, akik még elsőbe sem jártak;?? , . 1955. tavasz Nyolc év-.-.-. Mit csinál ma a Vörös házaspár? Két kultúrcsoportjuk is van. Egy az úttörőkből, egy a szülőkből. Az első a kunhegyest járás leg­jobb úttörő színjátszó-csoportja címet nyerte el. Egy takarékbetétkönyvet mutatnak. Tulajdonosa a Zrínyi úttörő-csapat, 2651 forint szerepel a könyv­ben. Az iskolaév végére 5000 lesz. Ebből az összeg­ből 35 tanyasi gyereket visznek a nyáron üdülni a Bükkbe. Télen Vörös rendezte a Szabad Eöld Téli Estéket, 6 kezeli a népkönyvtárat, ősszel kapták. Teletömött két aktatáskát könyvvel, felült a kerékpárra, végig látogatta a tanyavilágot: ma 238 rendes olvasójuk van (500 kötetre lenne már szükség). Az iskola modellező szakköre az elmúlt évben első lett a megyében. Kémia és fizikai szertáruk ' van. Tavaly és most tavasszal az iskola növendékeivel több mint háromezer facsemetét ültettek el. Mikro­barázdás gramofont vettek, hogy megszerettessék a zenét a tanyavilág dolgozóival. Vörös elvtárs meg­kérte a szolnoki honvéd kórházat, patronálja az is­kolát. A kórház orvosai vállalták is. Teherautóval mentek ki, behozták a gyermekeket és valameny- r.yit tetőtől-talpig megvizsgálták. Vörös tanácstag, naponta bekarikázik a községbe a tanyavilág ügyes­bajos dolgait intézni. Emellett még résztvesznek a termelőszövetkezet életében is. Kultúrműsorokat ren­deznek, hogy így találkozzanak a tsz. tagok és az egyéni gazdák. Amióta a Vörös Csepel megalakult, azóta, vagy tízen léptek be, akiket a tanító-házaspár győzött meg a helyes útról. S természetesen tanítanak. Nyolcvanhat gyerek tartozik hozzájuk. Az asszony az alsó, a férj a felső-tagozatban tanít. Olyan örö­meik vannak, hogy például az elmúlt évben öt, s ebben az évben előreláthatólag ismét öt tanyai gyermek megy középiskolába. Nyolc év alatt alaposan megváltozott a tanyavilág képe. Az egykori uradalom helyén ma jólét honol, eltűnt az elesettség, a kultúrálatlanság. És hogy ez így van, abban nagyrésze van ennek az úttörő, lelkes tanító-házaspárnak, TÓTH KORNÉL A rozs pótbeporzása fél—két mázsával növeli a termésátlagot A,fegyénk kenyérgabona vetés-1 területéinek mintegy 15 szá­zalékán — különösen a jászsági és a tiszafüredi járásibeli homokosabb vi délieken — rozsot termelünk Néhány hét múlva elérkezik az aratás. Minden termelőnek érdeke, hogy minél gazdagabb termést ta­karítson be. A terméshozamot nö­veli az olyan agrótahenikad mód­szer, mint a pótbeporzás. Ez a .Szovjetunióban jól bevált és szé­les körben alkalmazzák. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nálunk is érdemes időt, fá­radságot fordítani rá, mert a ter- mésfbkozó hatás nem marad el, A pótbeporzás a rozsnál azért is fontos, mert idegen beporzásai nö­vény s az egyes virágok megtermé­kenyítéséhez egy másik virág pora szükséges. A virágpor átjutása •— ha ezt pusztán természeti tényezők­re bízzuk — nem biztos. Ilyenkor gyakori a hiányos szemképződés. A kedvezőtlen megtermékenyülés miatt „ablakos“ lesz a kalász. Az ablakosság mértéke kedvezőtlen időjárásnál harminc százalékos ter­méskiesést is jelenthet. Ua a virágzás és beporzás ide­jén szélcsendes az idő, a vi­rágpor nem szóródik széjjel, hanem portokostól együtt a földre hull. Ilyen esetben feltétlenül szükséges a pótbeporzás. De akkor ás végez­zük el a mesterséges megterméke­nyítést, ha erős szelek fújnak, mert azok a virágport elhordják. A szik­kasztó szél, a nagy meleg is szük­ségessé teszi az új módszer alkal­mazását, mert ilyen időben csökken a virágpor életképessége. Esőben pedig sok virágpor elmosódik. Ez is rontja a megtenmékenyülést. A pótbeporzás tenmésfokozó ha­tása még a termést követő évben is tapasztalható, mert az így ter­melt vetőmag nagyobb biológiai értékű. Ezért nemcsak egy eszten­dőben lesz nagyobb termésünk, ha­nem a következő évben is egy, vagy fél mázsás többletre számít­hatunk. Pótbeporzást tehát, amely­nek ideje fővirágzáskor van, a ve­tőmagnak szánt táblákon feltétle­nül végezzük el. Fővirágzásról altkor beszélünk amikor a kalász alsó és felső része is virágzik. Ilyenkor legkedvezőbb a megtermékenyülés. A pótbeporzást lehetőleg a szél­mentes reggeli órákban, de a har­mat felszáxadása után végezzük Esős időjáráskor az esők közötti időszakot kell felhasználni. A dél előtti nagyobb felmelegedés után ne folytassuk ezt a munkát, mert a magas hőmérséklet csökkenti virágpor életképességét és a bibék fogékonyságát. A teljes elvirágzásig három-négy napon át ismételjük meg a műveletet. A pótbeporzáis módja: a kijelölt rozstáblán két dolgozó egy­mástól 8—10 méter távolságra a sörök irányában haladva, a kalá­szok magasságában húzzon kifeszí­tett kötelet. A kötél a rozskalászo- kat megrázza úgy, hogy azok egy­máshoz ütődnek. A virágpor egyen­letesen szétszóródik és a megter- mékenyüiés tökéletes lesz. Célsze­rű a kötélre könnyű zsákot, vagy vászondarabot erősíteni olyan for­mán, hogy az a kötélről 40—50 cm-re lelógjom. Ez esetiben a kö­télre erősített vászondarab halad­jon a kalászok magasságában. Mi­vel a vászon szinte úszik a kalá­szok felett, könnyebb a kötél hú­zása. A vászon a virágport keveri és így viszi a kalászokra. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatá­rozat erre az esztendőre a mező­gazdasági termelés 7.3 százalékos emelését Irta elő. Ennek teljesítése népgazdasági érdele. A pótbepor­zással, csekély időbefektetéssel, minden költségesebb művelet nél­kül fél—két mázsás termésnöveke­dést érhetünk el. Szakembereink törekedjenek arra, hogy az állami gazdaságokban, a termeiőiszövetke- zetekben és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiban is minél szélesebb köriben alkalmazzák ezt az új módszert. Újságárusokat keresünk azonnali belépésre. Jó kercaetl lehetőség. Jelentkezni lehet i Szolnak 1. se. postahivatal vezető­jénél. ÁlífizáizL ti at a i&k Az újszászl fiatalok jó munkát végezték a tavaszi feladati* végrehajtása során. A Béna TSZ mintegy húsz fiatalja 57 holdon fejtrágyázta az őszi búza- és árpavetéseket. Harcba indultak a ga­bonafutrinka ellen agritox porozással. Különösen dicséretet érde­mel G. Kovács Gébor 18 éves DISZ tag, aki még akkor sem hiány­zott a munkáiból, amikor a féli zord időjárásban hat kilométert kellett naponta gyalogolnia üzemegységébe. Eddig már 230 mun­kaegysége van. Hallgat Mária DISZ fiatal még mindössze 16 esz­tendős, de munkáját úgy végzi, mint bármelyik idősebb erobern, Kaszanyi Imre édesapjával 700 munkaegységet teljesített az el­múlt esztendőben. Vittek is haza 32 mázsa búzát, 10 mázsa ár­pát, kukoricát és egyéb terményt. Az ő édesapja a múltban kom- menciós volt, látástól-vakulásig dolgozott, még sem ment sem­mire. Most szép tehenük van s 250 kilós disznót vágtak a télen, A növényápolási munkákból is kiveszik részüket a fiatalok, ötven holdon kapálták meg a kukoricát, 10 holdon a naprafor­gót. Az őszi rozsos keverék silózásához is hozzáfogtak. A felosz­tott területen egymással versengve végzik munkájukat. A Szabadság TSZ-ben sem vallanak szégyent a fiata­lok.. Húszfőnyi —• legnagyobb részt lányokból álló — munkacsa­patul:: tűnt ki különösen. Jó példát mutatott Bóta Borbála DISZ titkár, Ádám Erzsébet, Szekeres Rozália s még többen. A Ró- zsási majorban több esztendeje összegyűlt trágyát is ők hordták szarvasokba, s 1200 mázsa szervestrágyát hordtak ki. Jelenleg 70 hold kukoricájuk, 20 hold napraforgójuk dísze a határnak. Ko­rán, jó vetöágyba vetettek s elvégezték a gyomtalanítási mun­kákat is. Huszonöt hold cukorrépájukból nem pusztult ki semmi, sarabolták s már egyelték is. A fiatalok itt is párosversenyfoen állnak. Az újszászi egyénileg dolgozó paraszt DISZ íiataldkrs» Is büszkék lehetünk. Viola Ilona, egy 12 holdas mintagazda lánya előljár a korsós-tanyasiak között a munkáiban. —. Édesapjával együtt kora hajnaltól, ha szükség van rá késő estig doűigcsik. Részt akarnak venni a Mezőgazdasági Kiállításán „szabolcsi” dohá­nyukkal és fajtiszta hibrid 'kukoricájukkal. Varga János DISZ titkár, Ujszása. Sokmillió hektár áj kukoricaföld A Szovjetunió mezőgazdasági dolgozói azt a feladatot tűzték ma­guk elé, hogy a legközelebbi 5—6 év alatt 10 müliárd púd gabonát fognak termelni. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, 28 millió hektárra növelik a kukorica vetésterületet. — A képen: Négyzetes-fészkes mód­szerrel vetik a kukoricát az ukrán SzSzK „Donbasz'-kolhozában, fl jászberényi Dohánybeváltó pafronáiásl szerződést kötött a jászfelsőszentgyörgyi Vörös Sarok Termelőszövetkezettel [A JÁSZBERÉNYI! Dohánybe­váltó üzem dolgozóinak küldött­sége néhány nappal ezelőtt felke­reste a jászfelsöszentgyörgyi Vörös Sarok Termelőszövetkezet tagjait. Bejelentették, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szö­vetségének további erősítése érde­kében elvállalják a termelőszövet­kezet politikai és gazdasági meg­segítését, A kapcsolat az üzem és e te között évek óta fennáll, hiszen a Vörös Sarok Termelőszövetkezet­ben dohányt is termelnek. Az idén is 20 holdra szerződtek. |a i>ohAnybevAltq| Özem munkásai vállalják, hogy a ter­melőszövetkezet gépi berendezései­nek, mezőgazdasági szerszámainak karbantartásában segédkeznek. Az üzem agronómusai,. szakemberei és vezetői rendszeresen felkeresik a tsz-t és a helyszínen szakmai ta­nácsokat nyújtanak a helyes, gaz­dálkodáshoz, az agrotechnikai mód­szerek alkalmazásához. Az üzemi pártszervezet,', szak- szervezet és a DISZ vállalja, hogy kulturális vonatkozásban is fel-. veszi a kapcsolatot, közös kultur- előadásokat rendeznek, az üzemi DISZ szervezet a tsz DISZ szer­vezetének munkáját egyéb vonat­kozásban is támogatja. -A Dohány­beváltó Üzem pártszervezete- vál­lalja, hogy a tsz alapszervezet ál­tal rendezett politikai előadásokra több esetben biztosít előadót, segít­séget nyújt az elméleti kérdések tisztázásában. A jó együttműködés érdekében közös munkatervet dol­goznak ki. Az üzem a fentieken kívül vállalja, hogy a dohányter­melés egyes időszakaiban az egyéb­ként is rendszeres szakmai ta­nácsadáson felül külön előadásokat tart a tsz dohánytermelő brigád- j ansk. | A termfxöszövetkezetT tagjai törekednek arra, hogy húsz holdas dohányföldön gondos nö­vényápolással a legmagasabb ter­mést érjék el, hogy minél több do­hányt juttassanak a fogyasztóknak, azonkívül szükség esetéin fegaterő- vel is segítik a Dohányt eváltiJ Üzemet l NAGYIVÁNI JEGYZETEK A ml megyénkben is úton-útfélen hallani különböző „szívderítő'’ történeteket a bürokráciá­ról és annak válfajairól. Ezek fonákságuknál, ter- mészetellenességüknél fog­va rendszerint annyira humorosak, hogy aki hall­ja, jót mosolyog és ezzel jobbára el is intézi az ügyet. De így van ezzel a felelős járási, városi ve­zető elvtársak nagy több­sége is. Különben sokkal jobban ügyelnének, hogy ezek a visszásságok ne következzenek be. Hogy mennyire nem nevetniva- ló egyetlen ilyen történet sem. arra int az alábbi példa. A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ről. a tisza­füredi járás többezer hol­das közös gazdaságáról van szó. A szövetkezet­ben mindig van tennivaló, de ilyenkor különösen sok. A vezetőknek tehát talpon kell lenniök, hogu az állattenyésztésben, a növénytermelésben ne le­gyen fennakadás. Ezt mindenki tudja és min­denki rendjénvalónak tartja, aki törődik a szö­vetkezeti mozgalom meg­erősítésével. Vadász elvtársnak, a termelőszövetkezet elnö­kének munkaidejét mégis elrabolják a különböző A jóból is megárt a sok vállalatok oktalan intéz­kedései. A tsz. vezetői néhány héttel ezelőtt megvizsgál­ták, hogy hány mázsa mű­trágyára van szüksége a gazdaságnak. Mindent számításba véve, 50 má­zsát rendeltek. Igénylésü­ket elküldték és néhány nap múlva megérkezett a műtrágya. De nem 50, ha­nem 65 mázsa. Már ez is furcsa volt, de Vadász elvtárs úgy volt vele, hogy az a 15 mázsa még meg­fér. Ki is váltották, gon­dolván, hogy az ügy rend­jén elintéződött. Alig múlt el néhány nap, váratlan meglepetés érte a szövetkezet veze­tőit. A kunmadarasi vas­útállomásról az elnököt keresték telefonon, hogy a szövetkezet részére megérkezett 15 mázsa műtrágya. Gondoskodja­nak azonnal az elszállítá­sáról. Hogy ki rendelte, vagy ki küldte, azt a vas­útállomáson nem tudták megmondani. Az elnök elvtársnak halaszthatatlan tennivalója lett volna kint a területen, de most már nem mehetett. Utána kel­lett járni és kibogozni en­nek a furcsa szállítmány­nak a rendelőjét. Telefo­nált a járási tanácshoz, érdeklődött többfelé, El­telt egy fél nap, de senki sem tudta megmondani, hogy miért küldték éppen a nagyiváni Rákosi Csil­laga TSZ-nek a műtrá­gyát. Újból eltelt néhány nap, de a tsz. vezetőinek még arra sem von ide­jük, hogy elfeledjék a kel­lemetlenségeket. Egyik délelőtt egy teherautó ál­lított be a szövetkezet ud­varára. Egész szállítmány műtrágyát hoztak Kőte­lekről. — Ideküldtek bennün­ket. Azonnal pakoljanak le, mert sietős az utunk — mondta a gépkocsiveze­tő Vadász elvtársnak. En­nél többet nem tudott, ahogy mondta, 5 csak a kötelességét teljesíti, mint a Teherautófuvarozási Vállalat dolgozója. A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ben már megelégelték ezt a műtrá­gya inváziót és vissza­küldték a gépkocsit oda, ahonnan jött. Az a legérdekesebb, hogy amíg a műtrágyát vem rendelték lígyan, de valami különleges vélet­len folytán mégis vég nél­kül küldték, addig a feb­ruár elején megrendelt gépszijak és varrószíjak máig sem érkeztek meg, holott rengeteget jártak utána Szolnoktól-Tiszafü- redig. Végül is rendelés nélkül vásárolták meg. Gondolhatná valaki, hogy ennyi kellemetlenséggel még meg lehet lenni. Ezek a vállalati intézke­dések azonban nem egye­dülállóak. Pár nappal ezelőtt ér­tesítették a szövetkezet vezetőségét, hogy 8 vagon mésziszap érkezett részük­re a kunmadarasi vasút­állomásra, s haladéktala­nul kezdjék meg az el­szállítását, annál is in­kább, mert utána 24 va­gon érkezik, majd folya­matosan havonként 30 va­gon. Ezt sem rendelte senki, s ebben a nagy do­logidőben a nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ben nem is érnek rá a mész- iszappal foglalkozni, arról nem is beszélve, hogy a havi 30 vagon mésziszap elszállításához nem a tsz. tagjai, de a fél falu sem lenne elegendő. Mi a tanulság ? Az, hogy a járási párt végre- hajlóbizottság és a járá­si tanács figyelme ilyes- I mire egyáltalán nem ter­jedt ki. Még elképzelni is rossz, hogy milyen kára származott volna a Rákosi Csillaga TSZ tagjainak, ha nem- Vadász elvtárs a tsz. elnök, hanem egy ta­pasztalatlan ember, aki minden szállítmányt át­vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom