Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-03 / 129. szám
1053 június 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A FÜLEKIPUSZTAI 1946. ősz Az útkereszteződésnél útjelző tábla: Kenderes 5 km., Kisújszállás 15 km., Kunhegyes 11 km. , Vörös íjászló megállt: — Itt vagyunk: Tétova mozdulatot tett a sarkonálló épület felé: — Ez meg az iskola, meg a lakás. Egy kissé;:? Elhallgatott, félszegen tekingetett jobbra-balra, nem nézett a feleségére. Az asszony nem szólt semmit. Bement a kapunélküli elhanyagolt udvarra, körülnézett, aztán még mindig szótlanul felment a lépcsőn az épületbe. A tantermek vakolata lehullva, az ablakok kitörve, befütyült az őszi szél; Veresné megcsóválta a fejét, mintha azt mondta volna: „Ejnye, ejnye, de nagy itt a rendetlenség”; De szólni nem szólt. Sarkában az urával átment a lakásba, itt is ugyanaz a kép: hiányzó ajtók, kitörött ablakok, piszkos falak, szemét. — Ugye, jó lesz itt? — kérdezte Veres. A felesége bólintott: — Jó. Dehát először rendbe kell hozni az épületet; Másnap hozzáfogtak takarítani, tapasztani, meszelni; A tanyavilágban hamar hfrement, hogy tanítók érkeztek az iskolába. Az embereket elhozta a kíváncsiság. Illendően köszöntek, nézték a munkát, aztán ki tudná ma már megmondani, hogy közülük melyik volt az első, aki először hozott maltert, fogta a súrolókefét, vagy ki volt az az ezermester, aki hozzáfogott az ajtók, az ablakok rendbehozásához. Voltak olyanok, akik kukoricát, krumplit hoztak, hogy legyen miből megvenni az ablakrámákhoz való deszkát, bele az üveget; Két hét alatt készen lett az épület. Lakni, tanítani lehetett benne. A tanulók is szállingózni kezdtek, de nagyon kevesen voltak; Vörösék elhatározták, hogyha gyerekek nem jönnek, akkor ők mennek el értük. És elindultak. Két hétig járták a tanyavilágot; Esténkét, amikor fáradtan leültek beszélgetni, ilyesmiket mondtak egymásnak: — Találkoztam olyan családdal, ahol nincs rendesen ennivaló; Ruha nincs minden gyereknek, ezért nem tudnak jönni iskolába; — Vannak 8—9—12 éves gyermekek, akik még elsőbe sem jártak;?? , . 1955. tavasz Nyolc év-.-.-. Mit csinál ma a Vörös házaspár? Két kultúrcsoportjuk is van. Egy az úttörőkből, egy a szülőkből. Az első a kunhegyest járás legjobb úttörő színjátszó-csoportja címet nyerte el. Egy takarékbetétkönyvet mutatnak. Tulajdonosa a Zrínyi úttörő-csapat, 2651 forint szerepel a könyvben. Az iskolaév végére 5000 lesz. Ebből az összegből 35 tanyasi gyereket visznek a nyáron üdülni a Bükkbe. Télen Vörös rendezte a Szabad Eöld Téli Estéket, 6 kezeli a népkönyvtárat, ősszel kapták. Teletömött két aktatáskát könyvvel, felült a kerékpárra, végig látogatta a tanyavilágot: ma 238 rendes olvasójuk van (500 kötetre lenne már szükség). Az iskola modellező szakköre az elmúlt évben első lett a megyében. Kémia és fizikai szertáruk ' van. Tavaly és most tavasszal az iskola növendékeivel több mint háromezer facsemetét ültettek el. Mikrobarázdás gramofont vettek, hogy megszerettessék a zenét a tanyavilág dolgozóival. Vörös elvtárs megkérte a szolnoki honvéd kórházat, patronálja az iskolát. A kórház orvosai vállalták is. Teherautóval mentek ki, behozták a gyermekeket és valameny- r.yit tetőtől-talpig megvizsgálták. Vörös tanácstag, naponta bekarikázik a községbe a tanyavilág ügyesbajos dolgait intézni. Emellett még résztvesznek a termelőszövetkezet életében is. Kultúrműsorokat rendeznek, hogy így találkozzanak a tsz. tagok és az egyéni gazdák. Amióta a Vörös Csepel megalakult, azóta, vagy tízen léptek be, akiket a tanító-házaspár győzött meg a helyes útról. S természetesen tanítanak. Nyolcvanhat gyerek tartozik hozzájuk. Az asszony az alsó, a férj a felső-tagozatban tanít. Olyan örömeik vannak, hogy például az elmúlt évben öt, s ebben az évben előreláthatólag ismét öt tanyai gyermek megy középiskolába. Nyolc év alatt alaposan megváltozott a tanyavilág képe. Az egykori uradalom helyén ma jólét honol, eltűnt az elesettség, a kultúrálatlanság. És hogy ez így van, abban nagyrésze van ennek az úttörő, lelkes tanító-házaspárnak, TÓTH KORNÉL A rozs pótbeporzása fél—két mázsával növeli a termésátlagot A,fegyénk kenyérgabona vetés-1 területéinek mintegy 15 százalékán — különösen a jászsági és a tiszafüredi járásibeli homokosabb vi délieken — rozsot termelünk Néhány hét múlva elérkezik az aratás. Minden termelőnek érdeke, hogy minél gazdagabb termést takarítson be. A terméshozamot növeli az olyan agrótahenikad módszer, mint a pótbeporzás. Ez a .Szovjetunióban jól bevált és széles körben alkalmazzák. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nálunk is érdemes időt, fáradságot fordítani rá, mert a ter- mésfbkozó hatás nem marad el, A pótbeporzás a rozsnál azért is fontos, mert idegen beporzásai növény s az egyes virágok megtermékenyítéséhez egy másik virág pora szükséges. A virágpor átjutása •— ha ezt pusztán természeti tényezőkre bízzuk — nem biztos. Ilyenkor gyakori a hiányos szemképződés. A kedvezőtlen megtermékenyülés miatt „ablakos“ lesz a kalász. Az ablakosság mértéke kedvezőtlen időjárásnál harminc százalékos terméskiesést is jelenthet. Ua a virágzás és beporzás idején szélcsendes az idő, a virágpor nem szóródik széjjel, hanem portokostól együtt a földre hull. Ilyen esetben feltétlenül szükséges a pótbeporzás. De akkor ás végezzük el a mesterséges megtermékenyítést, ha erős szelek fújnak, mert azok a virágport elhordják. A szikkasztó szél, a nagy meleg is szükségessé teszi az új módszer alkalmazását, mert ilyen időben csökken a virágpor életképessége. Esőben pedig sok virágpor elmosódik. Ez is rontja a megtenmékenyülést. A pótbeporzás tenmésfokozó hatása még a termést követő évben is tapasztalható, mert az így termelt vetőmag nagyobb biológiai értékű. Ezért nemcsak egy esztendőben lesz nagyobb termésünk, hanem a következő évben is egy, vagy fél mázsás többletre számíthatunk. Pótbeporzást tehát, amelynek ideje fővirágzáskor van, a vetőmagnak szánt táblákon feltétlenül végezzük el. Fővirágzásról altkor beszélünk amikor a kalász alsó és felső része is virágzik. Ilyenkor legkedvezőbb a megtermékenyülés. A pótbeporzást lehetőleg a szélmentes reggeli órákban, de a harmat felszáxadása után végezzük Esős időjáráskor az esők közötti időszakot kell felhasználni. A dél előtti nagyobb felmelegedés után ne folytassuk ezt a munkát, mert a magas hőmérséklet csökkenti virágpor életképességét és a bibék fogékonyságát. A teljes elvirágzásig három-négy napon át ismételjük meg a műveletet. A pótbeporzáis módja: a kijelölt rozstáblán két dolgozó egymástól 8—10 méter távolságra a sörök irányában haladva, a kalászok magasságában húzzon kifeszített kötelet. A kötél a rozskalászo- kat megrázza úgy, hogy azok egymáshoz ütődnek. A virágpor egyenletesen szétszóródik és a megter- mékenyüiés tökéletes lesz. Célszerű a kötélre könnyű zsákot, vagy vászondarabot erősíteni olyan formán, hogy az a kötélről 40—50 cm-re lelógjom. Ez esetiben a kötélre erősített vászondarab haladjon a kalászok magasságában. Mivel a vászon szinte úszik a kalászok felett, könnyebb a kötél húzása. A vászon a virágport keveri és így viszi a kalászokra. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat erre az esztendőre a mezőgazdasági termelés 7.3 százalékos emelését Irta elő. Ennek teljesítése népgazdasági érdele. A pótbeporzással, csekély időbefektetéssel, minden költségesebb művelet nélkül fél—két mázsás termésnövekedést érhetünk el. Szakembereink törekedjenek arra, hogy az állami gazdaságokban, a termeiőiszövetke- zetekben és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiban is minél szélesebb köriben alkalmazzák ezt az új módszert. Újságárusokat keresünk azonnali belépésre. Jó kercaetl lehetőség. Jelentkezni lehet i Szolnak 1. se. postahivatal vezetőjénél. ÁlífizáizL ti at a i&k Az újszászl fiatalok jó munkát végezték a tavaszi feladati* végrehajtása során. A Béna TSZ mintegy húsz fiatalja 57 holdon fejtrágyázta az őszi búza- és árpavetéseket. Harcba indultak a gabonafutrinka ellen agritox porozással. Különösen dicséretet érdemel G. Kovács Gébor 18 éves DISZ tag, aki még akkor sem hiányzott a munkáiból, amikor a féli zord időjárásban hat kilométert kellett naponta gyalogolnia üzemegységébe. Eddig már 230 munkaegysége van. Hallgat Mária DISZ fiatal még mindössze 16 esztendős, de munkáját úgy végzi, mint bármelyik idősebb erobern, Kaszanyi Imre édesapjával 700 munkaegységet teljesített az elmúlt esztendőben. Vittek is haza 32 mázsa búzát, 10 mázsa árpát, kukoricát és egyéb terményt. Az ő édesapja a múltban kom- menciós volt, látástól-vakulásig dolgozott, még sem ment semmire. Most szép tehenük van s 250 kilós disznót vágtak a télen, A növényápolási munkákból is kiveszik részüket a fiatalok, ötven holdon kapálták meg a kukoricát, 10 holdon a napraforgót. Az őszi rozsos keverék silózásához is hozzáfogtak. A felosztott területen egymással versengve végzik munkájukat. A Szabadság TSZ-ben sem vallanak szégyent a fiatalok.. Húszfőnyi —• legnagyobb részt lányokból álló — munkacsapatul:: tűnt ki különösen. Jó példát mutatott Bóta Borbála DISZ titkár, Ádám Erzsébet, Szekeres Rozália s még többen. A Ró- zsási majorban több esztendeje összegyűlt trágyát is ők hordták szarvasokba, s 1200 mázsa szervestrágyát hordtak ki. Jelenleg 70 hold kukoricájuk, 20 hold napraforgójuk dísze a határnak. Korán, jó vetöágyba vetettek s elvégezték a gyomtalanítási munkákat is. Huszonöt hold cukorrépájukból nem pusztult ki semmi, sarabolták s már egyelték is. A fiatalok itt is párosversenyfoen állnak. Az újszászi egyénileg dolgozó paraszt DISZ íiataldkrs» Is büszkék lehetünk. Viola Ilona, egy 12 holdas mintagazda lánya előljár a korsós-tanyasiak között a munkáiban. —. Édesapjával együtt kora hajnaltól, ha szükség van rá késő estig doűigcsik. Részt akarnak venni a Mezőgazdasági Kiállításán „szabolcsi” dohányukkal és fajtiszta hibrid 'kukoricájukkal. Varga János DISZ titkár, Ujszása. Sokmillió hektár áj kukoricaföld A Szovjetunió mezőgazdasági dolgozói azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a legközelebbi 5—6 év alatt 10 müliárd púd gabonát fognak termelni. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, 28 millió hektárra növelik a kukorica vetésterületet. — A képen: Négyzetes-fészkes módszerrel vetik a kukoricát az ukrán SzSzK „Donbasz'-kolhozában, fl jászberényi Dohánybeváltó pafronáiásl szerződést kötött a jászfelsőszentgyörgyi Vörös Sarok Termelőszövetkezettel [A JÁSZBERÉNYI! Dohánybeváltó üzem dolgozóinak küldöttsége néhány nappal ezelőtt felkereste a jászfelsöszentgyörgyi Vörös Sarok Termelőszövetkezet tagjait. Bejelentették, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése érdekében elvállalják a termelőszövetkezet politikai és gazdasági megsegítését, A kapcsolat az üzem és e te között évek óta fennáll, hiszen a Vörös Sarok Termelőszövetkezetben dohányt is termelnek. Az idén is 20 holdra szerződtek. |a i>ohAnybevAltq| Özem munkásai vállalják, hogy a termelőszövetkezet gépi berendezéseinek, mezőgazdasági szerszámainak karbantartásában segédkeznek. Az üzem agronómusai,. szakemberei és vezetői rendszeresen felkeresik a tsz-t és a helyszínen szakmai tanácsokat nyújtanak a helyes, gazdálkodáshoz, az agrotechnikai módszerek alkalmazásához. Az üzemi pártszervezet,', szak- szervezet és a DISZ vállalja, hogy kulturális vonatkozásban is fel-. veszi a kapcsolatot, közös kultur- előadásokat rendeznek, az üzemi DISZ szervezet a tsz DISZ szervezetének munkáját egyéb vonatkozásban is támogatja. -A Dohánybeváltó Üzem pártszervezete- vállalja, hogy a tsz alapszervezet által rendezett politikai előadásokra több esetben biztosít előadót, segítséget nyújt az elméleti kérdések tisztázásában. A jó együttműködés érdekében közös munkatervet dolgoznak ki. Az üzem a fentieken kívül vállalja, hogy a dohánytermelés egyes időszakaiban az egyébként is rendszeres szakmai tanácsadáson felül külön előadásokat tart a tsz dohánytermelő brigád- j ansk. | A termfxöszövetkezetT tagjai törekednek arra, hogy húsz holdas dohányföldön gondos növényápolással a legmagasabb termést érjék el, hogy minél több dohányt juttassanak a fogyasztóknak, azonkívül szükség esetéin fegaterő- vel is segítik a Dohányt eváltiJ Üzemet l NAGYIVÁNI JEGYZETEK A ml megyénkben is úton-útfélen hallani különböző „szívderítő'’ történeteket a bürokráciáról és annak válfajairól. Ezek fonákságuknál, ter- mészetellenességüknél fogva rendszerint annyira humorosak, hogy aki hallja, jót mosolyog és ezzel jobbára el is intézi az ügyet. De így van ezzel a felelős járási, városi vezető elvtársak nagy többsége is. Különben sokkal jobban ügyelnének, hogy ezek a visszásságok ne következzenek be. Hogy mennyire nem nevetniva- ló egyetlen ilyen történet sem. arra int az alábbi példa. A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ről. a tiszafüredi járás többezer holdas közös gazdaságáról van szó. A szövetkezetben mindig van tennivaló, de ilyenkor különösen sok. A vezetőknek tehát talpon kell lenniök, hogu az állattenyésztésben, a növénytermelésben ne legyen fennakadás. Ezt mindenki tudja és mindenki rendjénvalónak tartja, aki törődik a szövetkezeti mozgalom megerősítésével. Vadász elvtársnak, a termelőszövetkezet elnökének munkaidejét mégis elrabolják a különböző A jóból is megárt a sok vállalatok oktalan intézkedései. A tsz. vezetői néhány héttel ezelőtt megvizsgálták, hogy hány mázsa műtrágyára van szüksége a gazdaságnak. Mindent számításba véve, 50 mázsát rendeltek. Igénylésüket elküldték és néhány nap múlva megérkezett a műtrágya. De nem 50, hanem 65 mázsa. Már ez is furcsa volt, de Vadász elvtárs úgy volt vele, hogy az a 15 mázsa még megfér. Ki is váltották, gondolván, hogy az ügy rendjén elintéződött. Alig múlt el néhány nap, váratlan meglepetés érte a szövetkezet vezetőit. A kunmadarasi vasútállomásról az elnököt keresték telefonon, hogy a szövetkezet részére megérkezett 15 mázsa műtrágya. Gondoskodjanak azonnal az elszállításáról. Hogy ki rendelte, vagy ki küldte, azt a vasútállomáson nem tudták megmondani. Az elnök elvtársnak halaszthatatlan tennivalója lett volna kint a területen, de most már nem mehetett. Utána kellett járni és kibogozni ennek a furcsa szállítmánynak a rendelőjét. Telefonált a járási tanácshoz, érdeklődött többfelé, Eltelt egy fél nap, de senki sem tudta megmondani, hogy miért küldték éppen a nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-nek a műtrágyát. Újból eltelt néhány nap, de a tsz. vezetőinek még arra sem von idejük, hogy elfeledjék a kellemetlenségeket. Egyik délelőtt egy teherautó állított be a szövetkezet udvarára. Egész szállítmány műtrágyát hoztak Kőtelekről. — Ideküldtek bennünket. Azonnal pakoljanak le, mert sietős az utunk — mondta a gépkocsivezető Vadász elvtársnak. Ennél többet nem tudott, ahogy mondta, 5 csak a kötelességét teljesíti, mint a Teherautófuvarozási Vállalat dolgozója. A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ben már megelégelték ezt a műtrágya inváziót és visszaküldték a gépkocsit oda, ahonnan jött. Az a legérdekesebb, hogy amíg a műtrágyát vem rendelték lígyan, de valami különleges véletlen folytán mégis vég nélkül küldték, addig a február elején megrendelt gépszijak és varrószíjak máig sem érkeztek meg, holott rengeteget jártak utána Szolnoktól-Tiszafü- redig. Végül is rendelés nélkül vásárolták meg. Gondolhatná valaki, hogy ennyi kellemetlenséggel még meg lehet lenni. Ezek a vállalati intézkedések azonban nem egyedülállóak. Pár nappal ezelőtt értesítették a szövetkezet vezetőségét, hogy 8 vagon mésziszap érkezett részükre a kunmadarasi vasútállomásra, s haladéktalanul kezdjék meg az elszállítását, annál is inkább, mert utána 24 vagon érkezik, majd folyamatosan havonként 30 vagon. Ezt sem rendelte senki, s ebben a nagy dologidőben a nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ben nem is érnek rá a mész- iszappal foglalkozni, arról nem is beszélve, hogy a havi 30 vagon mésziszap elszállításához nem a tsz. tagjai, de a fél falu sem lenne elegendő. Mi a tanulság ? Az, hogy a járási párt végre- hajlóbizottság és a járási tanács figyelme ilyes- I mire egyáltalán nem terjedt ki. Még elképzelni is rossz, hogy milyen kára származott volna a Rákosi Csillaga TSZ tagjainak, ha nem- Vadász elvtárs a tsz. elnök, hanem egy tapasztalatlan ember, aki minden szállítmányt átvesz.
