Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

Smfmkmmuä A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉT TANÄC'S C V!í. évfolyam, 150. szám Ara OÜ fillér 1955. június 28., kedd '-----------------------------------------------------------------------------------­MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; V. M, Molotov sajtóértekezlete (2, a) A szolnoki fiatalok életének néhány kérdéséről (2, o.) Fejlett tehenészet — gazdag szövetkezet (3, o.) A MEVIfiP traktorai segítenek a tarlóhántásban (3, ©,) A vidékiek közül első dijat nyertek a Szolnoki Kinizsi evezősei (4. o.) Sporthírek (A o.) v; _______-_____________ Te rmelőszövetkezeti előkészítő bizottságok elnökeinek látogotása a kengyeli Sallai TSZ-ben Vasárnap küldöttek látogatták meg a kengyeli Sallai TSZ-t. A jászberényi, a jászapáti és a szol­noki járás termelőszövetkezeti elő­készítő bizottságainak elnökei vol­tak a vendégek. A látogatók mindent megnéztek. Vitter Ferenc jászfényszarui dol­gozó paraszt, előkészítő bizottsági elnök kijelentette, hogy rövidesen megalakítanak Jászfényszarun is egy új mezőgazdasági termelőszö­vetkezetet. — Világosan látom, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás az egyedüli el­fogadható és helyes út. Mi jónéhá- nyan már régóta gondolkodunk ter­melőszövetkezet megalakításán. Az itt szerzett tapasztalatok végleg meggyőztek engem is a közös gaz­dálkodás hasznáról — mondotta Vitter Ferenc, aki idáig az I. tí­pusú Április A termelőcsoportnak volt a tagja. Bálint Kálmán újsiászi, Lázár Ágoston jászkiséri, Lőri Pál tószegi dolgozó parasztok és még nagyon sokan elismerően beszéltek a ken­gyeli Sallai Termelőszövetkezetről. A vendégek megígérték, hogy a lá­tottakat otthon elmondják szomszé­daiknak, ismerőseiknek. Gazdakö­rökben és rendezvényeken ismer­tetik a közös gazdálkodás hasznát. Ilja Ehrenburg beszéde a béke-világtalálkozó június huszonhatodiki ülésén Helsinki (TASZSZ). A béke világtalálkozó vasárnap délutáni ülésén beszédet mondott Ilja Efaren- burg szovjet író is Egyes országokban — mondotta Ehrenburg — eléggé befolyásos emberek igyekszenek meghosszab­bítani, sőt fokozni a bizalmatlan­ságot, szítani az ellenségeskedés lelohadt tüzét, megnehezíteni a kö­zelgő tárgyalásokat. Nincs szándé­komban újságokra hivatkozni, csu­pán arra szorítkozom, amit az ame­rikai képviselőház külügyi bizott­ságának jelentése említ. Ez a bi­zottság két héttel ezelőtt azt tar­totta, hegy semmi nem mozdíthatja elő jobban a közelgő tárgyalásokat, mint ha javasolják az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy mi­nősítse „agresszomak“ a Szovjet­uniót. Néhány politikus azt hangoztatja, hogy a Nyugat katonai egyesítése szükségszerű, mivel „a kommunis­ták meg vannak győződve a kom­munizmus végső diadaláról''’. Ezt az érvet oly gyakran ismételgetik, hegy válaszolni kell rá. Igen, mi, szovjet emberek, hisszük, hogy a jövő azé a társadalomé, amelyben a termelési eszközök nem lesznek magántulajdonban. E hit alapja az, hogy megértjük a társadalmi fejlő­dés törvényeit. Azt jelenti-e ez, hogy világnézetünk fenyegeti vala­melyik államot? Soha egyetlen kommunista sem hangoztatott olyasmit, hogy egy országnak a társadalmi fejlődés magasabb fo­kára való áttéréséhez háborút kell kirobbantani. Ellenkezőleg, minden kommunista azt állította és azt ál­lítja, hogy a háíború, amely anya­gi éis kulturális értélteket pusztít el, ellensége a szociális haladásnak. Ehrenburg a továbbiakban meg­jegyezte, hogy az északatlanti tömbtől eltérően a varsói szerző­désben résztvevő államok szövetsé­ge nyitva áll mindenki előtt és ha Anglia vagy Franciaország csatla­kozni akar hozzá, ez a szándék semmiféle ellenvetéssel nem talál­kozik, Az atlanti tömb állandó szervezet, a varsói egyezményt vi­szont érvénytelenítik nyomban az európai kollektív biztonsági rend­szer létrehozása után. Vázolnom kellett e két szervezet között fenn­álló ezen eltéréseket — mondotta Ehrenburg, — Mi elleneztük és to­vábbra is ellenezzük a világ szét­szakítását két katonai koalícióra. Mi a kollektív biztonság megszer­vezése, az összes államok és a né­pek együttműködése mellett vol­tunk és vagyunk. Az atlanti tömb hívei azt hangoz­tatják, hogy ennek a szervezetnek megvan az az előnye, hogy a nyu­gateurópai államok biztonságát sza­vatolja az Egyesült Államok is. Vi­szont az európai kollektív biztonság megszervezésébe is be lehet vonni Amerikát. Ebben az esetben Fran­ciaország, Olajzország, Németország biztonságát is szavatolni fogja az Egyesült Államok is, a Szovjetunió is és az összes többi európai hata­lom. Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen kivezető út mindazok szá­mára, akik békés Európát akarnak. Felhasználom az alka’mat —foly­tatta Ehrenburg —, hogy elmond­jam: rokonszenvet érzünk az ame­rikai nép iránt. Mi. szovjet embe­rek különböző területeken együtt akarunk működni az amerikai nép­pel, együttműködést akarunk ki­építeni az európai kollektív bizton­ság megszervezésében. Szeretném hinni, hogy minden gondolkozó és becsületes amerikai osztja érzése­inket Úgy vélem, hogy a megszálló csa­patok kivonása mind a Német Szö­vetségi Köztársaságból, mind a Né­met Demokratikus Köztársaságból elősegítené a német kérdés megol­dását. Világos, hogy a németek Németország egyesítését akarják. Ahhoz, hogy ez az egyesítés elkép­zelhető legyen, el kell vetni azt a szándékot, hogy Németországot be­levonják valamilyen katonai koalí­cióba; A semlegesség kérdésére áttérve Ehrenburg kijelentette: A szovjet küldöttség nevében meg kell mon­danom, hogy mi megértjük a sem­legesség híveit és a kellő tisztelet­ben részesítjük bátor kiállásukat. A Szovjetunió szigorúan tiszteletben fogja tartani minden olyan állam szuverénítását és biztonságát, amely önálló békepolitikát akar folytatni. Egyik vagy másik állam semleges­sége természetesen nem oldja meg egész Európa biztonságának kérdé­sét A genfi értekezlet Összehívása — mondotta befejezésül Ehrenburg — ékesszólóan mutatja, mekkora ereje van a közvéleménynek. Nagymér­tékben tőlünk, a világ összes népe­itől függ, meghozzák-e a tárgyalá­sok azokat az eredményeket, ame­lyeket az emberek mind az öt föld­részen várnak. (MTI). 5 Püszfaktlrlí állami Gazdaságban génnel háromszer kapálták a kukoricát (T'aziazágunkban jő ütemben halad a növényápolás. Nagy része van ebben traktorosainknak, akik közül Gulyás János, Zákar László. Makari István, Ádám Ferenc, Kiss Károly és Tolvaj István már az elmúlt ősszel és a tavaszi munkák során is élenjárlak. A Trak­toros Nap alkalmával kitüntetésben is részesültek. Az ö igyekezetük­nek köszönhető, hogy a kukoricát gépi kapával már háromszor gyom talanítottuk. A. növényápoló brigádok versenyében jelenleg Tóth Firoska bri­gádja az első. Átlagos teljesítménye 149 százalék. Szorosan nyomá­ban halad Tóth Eszter, Fodor Erzsébet es Kormos Jolán brigádja. A növényápolás végzése közben sem feledkeztünk meg a betaka­rítás nagy munkájáról, összes muunkagépjeink kijavítva várják az aratás, cséplés megkezdését.- Pár nappal ezelőtt Fodor Sándor föagro- nómus, Pataki Sándor főgépész, Ádám István traktoros brigádvezető és Ficsor János kombájnvezető általános határszemlét tartott. — Megnézték az aratásra váró területet, megvizsgálták, melyik tábla aratásához lehet elsőként hozzáfogni. Kalászosaink 90 százalékát géppel fogjuk aratni. Ha' kombájn és három, aratógép ált rendelkezé­sünkre, Csupán a kísérleti parcellán alkalmazunk kézi kaszát. Z A NA JÓZSEF Pusztakürti Állami Gazdasag A SZEMVESZTESÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT — Hégv kombájn és nyolc aratégén arat a kunszentmártoni Zalka Máté TSZ-hen — Szolnok megye az ország egyik legjelentősebb gabona termő terü­lete. Az itt termelt búza fedezi népünk kenyérszükségletének jóré­szét. A 7000 holdas kunszentmár­toni Zalka Máté TSZ is nagy terü­leten termel búzát. A tsz tagjai az ősszel— megértve a kenyérgabona­termelés jelentőségét — túlteljesí­tették vetési tervüket. 1684 holdon vetettek kenyérgabonát, ezenkívül árpát és más kalászos növényt. Összes aratnivalójuk 2,700 hold. Most arra törekednek, hogy mi­nél gyorsabban és kevesebb szem­veszteséggel takarítsák be e hatal­mas terület termését. Ezért igénybe veszik a gépeket. A Kunszentmár­toni Gépállomással 4 kombájnra és 8 aratógépne kötöttek szerződést. A gépek jó kihasználása érdekében egy kombájnra 200, az aratógépre pedig 150 hold területet számíta­nak. A táblák idejében történő ki- jelöiéséval, a szállítóeszközök és a kézierő helyes megszervezése révén a gabona 00 százalékát gépekkel aratják le. Az aratás gépesítése és különö­sen a kombájnok alkalmazása igen előnyös a tsz részére. Gépekkel gyorsabb és olcsóbb a betakarítás és kevesebb a szemveszteség. A kombájn kiküszöböl egy sór olyan munkafolyamatot amely miatt a kézi aratás a legna­gyobb figyelem mellett is szemveszteséggel jár. Ilyen például a gabona kévébe kö­tése, keresztelése, hordása és asz- tagba rakása. Munkaerő-megtakarí­tást is jelent a kombájn alkalma­zása, hiszen 12—14 ember jól el­tudja végezni a kombájn-aratta ga­bona elszállítását, a kombájn-szé­rűn a szem tisztítását és szárítá­sát. Kézi aratásnál a hordás és az asztalba-rakás sok munkaerőt le­köt, a csépléshez pedig külön 22 ember szükséges. A tsz tagok egyrésze a tavalyi tapasztalatok alapián idegenkedett a kombájnok alkalmazásától. A múlt évben sok hiba történt a kombájn-aratásnál A búza még nem volt teljes érésben, amikor munkáiba állítottak a kombájno­kat. így a gép nem tudta kellően kicsépelni a kalászokat. Sok időt és munkaerőt vett igénybe a gabona szárítása is. Ezeket a hibákat el lehet kerülni, ha az agronémusok és a tsz tagok szívügyüknek tekintik a gépi ara­tás jó megszervezését. Ha figyir'iik a gabona érését és csak a teljes érésben lévő táblákon engedik a kombájnt aratná. Akkor kevesebb munkával és kevesebb szemveszte­séggel kerül magtárba a gabona. Az aratási, cséplési munkákról szóló minisztertanácsi határozat az agrenómusekat teszi felelőssé a ssemveszteség csökkentéséért, — A szakemberek feladata, hogy állan­dóan ellenőrizzék a komfcéjnásták és aratógépkezelők munkáját, fi­gyeljék a szempergést és biztosítsák a kombájn zavartalan üzemelteté­sét. A kombájnísták lelkiismeretes munkájára van szükség áhhoz, hogy megváltozzon a tsz-tagok vé­leménye és megbecsüljék e nagy­szerű gépet. Hogy ez meg fog tör­ténni, arra biztosíték a gépállomás dolgozóinak idei munkája. A gépeket megszerették a tsz tagok, miért ezek tették lehetővé szá­mukra, hogy többször elvégezzék a gyomtalanítást. A Panyik brigád­ban különösen értékelik a gépi se­gítséget. Érthető is, hiszen kapás­növényeik területéhez mérten ke­vés az erejük. Csupán kukoricából 140 hold területe van p. brigádnak. A Panyik-brigádnál és a tsz többi területén a kukorica harmadik gépi kapálása most folyik. A 140 hold kukoricát egy Zator-kultivátor 3 nap alatt kapálta meg. Mind­össze 2 embert kötött le a munka, Lóvontatású ekekapa alkalmazása esetén 10 fogatot és 20 embert kellett volna 3 és fél napra, igény­be venni. A gépek segítsége által felszabadult fogat- éis munkaerő — a tsz kapásnövényeinek gyom­talanítása során eddig megtakarí­tott 200 munkanapon — nagymeny­nyiségű trágyát hordott ki a föl­dek végén lévő trágyakazlaklba. A gépi serközi művelés tette le­hetővé. hogy a kézi kapálás is gyorsabban haladt s olyan ered­mények születtek, mint a három Marton lányé. Marton Erzsébet, Ilona és Mária 10 hold kukoricát kapált meg, cukorrépa területüket is példásan művelik s az egyelés- mél még másoknak is segítettek. Bíró Pál, Gácsi Lajos, F. Szabó Istvánná, Dajka Báhntné és rajtuk kívül még sok tag érdemel elis­merést a növényápolásban tanúsí­tott szorgalmáért. A munkában élenjáró tagok mel­lett a családtagok bevonása, ez asszonyok és fiatalok mozgósítása is szükséges a betakarítás nagy munkája idején. A tsz pártszerve­zete felvilágosító szóval segítse a gépek mellé szükséges munkaerő megszervezését. A kommunisták tegyenek élharcosai a gépi aratás­nak. Beszélgetéseik közben mond­ják el, hogy a szemveszteség ho­gyan károsítja meg a tsz tagokat. Holdanként egy mázsás szemveszteség esetén tö'cb mint 16 vagon gabonával ke­vesebb jut a Zalka Máté tsz tag­jainak. Az egész országnak érdek-, hogy minél kevesebb szemveszte­séggel kerüljön magtárba az új élet, a kenyérgabona. A. cserkeszöliői Béke TSZ tagjai learatták a rozsot A kunszentmártoni járás több községében a homokosabb része­ken néhány nappal ezelőtt meg­kezdték az aratást. A tiszainokai Szabadság TSZ tagjai hétfőn reg­gel láttak a nagy munkához. Az első nap még csak kézi kaszával vágták az őszi árpát, de a követ­kező napokban 3 aratógéppel és 1 kombájnnal gyorsítják meg a ga­bona betakarítást. A Szabadság TSZ tagjaj e héten befejezik az őszi árpa aratását. El­végzik a második kaszálásu lucerna betakarítását is és a jövő hét ele­jén megkezdik a búza aratását. A cserkeszöllői Béke Termelőszövet­kezet tagjai a rozsot már learatták, Hétfőn reggel megkezdték az őszi árpa betakarítását is. Idén is megrendezik az augusztus huszadiki ünnepi vásárokat Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén ismét megrendezik a szokásos augusztus 20-iki ünnepi vásárokat. Főként állat- és kirakodóvásárok lesznek, de elhozzák szabad termé­keiket a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is. A földművesszövetkezetek s az ál­lami kereskedelem nagyobb meny- nyiséggel és választékkal vonul fel mint a múlt években. A vásárok egyik érdekessége lesz a mezőgazdasági kisgépkiállitás. 11:1 ekéket, villanymotorokat, darálókat és más mezőgazdasági eszközöket vásárolhatnak a helyszínen a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. Áz ünnepi vásárokat megyeszék­helyeken és nagyobb városokban tartják. (MTI) Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének élharcosai, a terme­lőszövetkezeti városok is jelentős helyet foglalnak el majd a kiállí­táson. A mezőtúri Szabad Nép és a Kákóczi Termelőszövetkezet kerté­szeti növényekkel jelentkezett.: Ké­szülődik Márki Elek elvtárs, a kar­cagi Táncsics TSZ juhásza és Ret­ter György Turkevéről. Az elmúlt évben mindketten értékes díjakat nyertek a felvitt juhokkal. A me­zőtúri Béke TSZ kiváló tejtermelé­si eredményeket elérő teheneket mutat be. A karcagi Április 4. TSZ hat anyaserlést, a kunhegyesi Vö­rös Október TSZ két fehér hús­sertést visz fel nu Kit hónap alatt 20—25,000 pár cipóhoz elegendő anyagét takarítottak aeg a Tisza Ugyár felsőrész-szabászai Szabászaink anyagtaka- rékosságí vállalásaikat nagyrészt túlteljesítették, F elsőrész-szabászatunki pl. áprilisban és május­ban, mintegy 78 000 forint értékű felső bőr-anyagot takarított meg a műszaki normához viszonyítva. Ebből a megtakarításból szabászaink is részesed­tek: 16 764 forintot kaptak összesen jó munkájuk ju­talmául. A megtakarítás igen számottevő. Azt jelenti, hogy az április és május havi megtakarításból 20— 25 000 pár felsőrészt tu­dunk népgazdaságunknak terven felül biztosítani. Jó eredményt értek el: Krasznai János, Major András. Hatvani György- né. Ács Erzsébet, Cskó Margit, Berta Mária. Né­meth Géza, Molnár Imre és Emődi László. Eredményeink azonban még javíthatók, Az anyagkihasználás terüle­tén még nem teljesen él­tünk adottságainkkal, A felsőbőr-hulladék gazda­ságosabb kihasználása ér­dekében több pár apró részekből álló szandált kell — lehetőleg úgyne­vezett társított szabás ke­retében — szabnunk. így elkerülhetjük, hogy a to­vább használható box- hulladékok, valamint a festett vixos hulladék fel­dolgozatlanul az udvari hulladékgyüjtőhelyre ke- fűljenek; A legfontosabb intézke­dések is alig valósulnak meg a gyakorlatban, Uj modell, vagy új anyagfé­leség szabásénál nincs kellő előrajzolás. Nem történik meg a társszabás lehetőségeinek kidolgozá­sa, a tanuló, vagy szak­mailag gyengébb szabá­szok felügyelet melletti gyakorlati oktatása. Ezért egyes modellek­nél, mint pl. a régebben bevezetett bujtatott szan­dáloknál, a gurkrámás fiúcipőknél, vagy az újon­nan bevezetett 129-es fiú­félcipőnél az elérhető és tényleges kihasználás kö­zött 2—4 százalékos kü­lönbség van a takarékos­ság rovására. A multbel' tapasztala­tok alapján egy-egy ta­nuló, vagy gyengébben dolgozó szabászcsoport oktatására beállított mun­kamédszsrátadó elősegí­tette a munkát. De több, mint egy éve a 100 főnyi szabászcsoportnak nincsen munkamódszerátadója, Pedig szabászaink nagy­része is szakmai tudásá­nak bővítésére szorul. Szabász művezetőink idejét túlnyomórészt igénybeveszi a termelési problémák megoldása, az irányítás munkája. Így betanítással, vagy folya­matos oktatáss-d nem fog­lalkoznak eléggé. Sokszo­rosan visszatérülne válla­latunknak és népgazda­ságunknak, ha a szabá­szok oktatásával, tanítá­sával tervszerűen és rend­szeresen foglalkoznának; ,,.y DÓSA SÁNDOR ■" Tisza Cipőgyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom