Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-06 / 105. szám

május 8. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 Minél több asszony és családtag dolgozik, annál nagyobb less a jövedelem a kunhegyest Lenin TSZ-ben is Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát lelkesedéssel fogadta megyénk parasztsága is. Most van a sora a határozat vég­rehajtásának, hogy termelőszövet­kezeteink eredményeikkel győzzék meg a ma még tétovázó egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezés n egyszerűségéről. A termelőszövefkiezetefc legjobb­jai jól tudják, hogy legfőbb fel­adat a bő termés biztosítása. — Ennek fontos eszköze a gépek tel­jesértékű kihasználása, az asszo­nyok és családtagok munkáfoaállí- tása. Tóth Mihály elvtárs, a mezőtúri Béke TSZ agronómusa erről írt cikket a Szolnokmegyei Néplap április 21-i számában. A kiváló szövetkezeti vezető többéves tapasztalatait összegezte és elmon­dotta, hogy az idei gazdasági évben is újabb létesítményekkel gyarapít­ják közös gazdaságukat. Minden részletében teljesítik termelési ter­vüket, mert gondoskodtak az asszonyok és a családtagok mun- kábaállításáról. Más, jól működő közös gazdaságok példái is igazol­ják, hogy Tóth Mihály elvtárs üzemszervezési és munkaszerve­zési módszerei jól alkalmazhatók és beváltak. Toldi István a tisza- szöllősi Szarvas Sándor TSZ el­nöke a Szolnokmegyei Néplap áp­rilis 29-i számában megjelent nyi­latkozatában szintén Tóth Mihály elvtárs állítását támasztotta alá. Ő is azon a véleményen volt, hogy a családtagok és az asszonyok segítségéire szükség van. Munkába állításukról már most kell gondos­kodni, mert a bő termésért, a na­gyobb jövedelemért meg is kell dolgozni. Akik megértették a márciusi párthatározatból eredő tennivaló­kat, a szövetkezeti mozgalom meg­erősítésének fontosságát, azok a szövetkezeti vezetők nem mulaszt­ják el a különböző erők mozgósí­tását. Ebben az időszakban döntő A szénafélék tápanyagértéké- nek megtartása. Ez a gyors és veszteségmentes betakarítással érhető el. Ha elegendő, jóminőségű széna van, akkor a közös jószág­állománynak kevesebb szemesta­karmány kell. A kukoricaszár, a répakoro- na, a kertészeti hulladékok takarmánnyá való átalakítása, vagyis a silózási terv teljesítése. Ezeket a munkálatokat mind el lehet végezni. Természetesen csak úgy, ha van elegendő munkaerő. Magyarán, ha valamennyi család­tag és asszony dolgozik. Az asszonyok és családtagok egyrésze megértette, milyen sokat- érő az ő segítségük. Kovács Sán­dorod bejelentette az igazgatóság­nak, hogy nap, mint nap részt kér a közös munkából. Botos Jénosné pedig két hold kukorica és egy hold cukorrépa kapálását vállalta. Bizonyára még többen lennének ilyen szorgalmas, igyekvő asszo­nyok, ha a szövetkezet vezetői több gondot fordítanának muntoábaállí- tásukna, s elmondanák, mennyivel növekedne a közös, és ebből ere­dően az egyéni jövedelem az asz- szonyofc segítségével. Ezt azonban nem végzik szer­vezetten, holott a növényápolás már megkezdődött, s a tsz-ben van olyan brigád, amelyik a répát már megkapálta. A családtagok egyenkénti mozgó­sítása apró munka, de érdemes vele foglalkozni, mert meghozza a maga eredményét A tsz-ben május 10-én készítik el a növényápolási munkáik végleges tervét. Ez a terv csak akikor lesz helytálló és meg­valósítható, ha a vezetőség tudja, hogy kire számíthat a családtagok és az asszonyok közük Naponta újabb külföldi árucikkek érkeznek a Helyiipari Vásárra Ä Helyiipari Vásár külföldi pa­vilonjait állandóan nagy tömegek veszik körül és estére miár telje­sen kiürülnek a polock. Áruban azonban nincs hiány, mert a vásár megnyitása óta is több vagon köz­szükségleti cikk érkezett Moszkvá­ból, Pék ingből, Varsóból, Berlin­ből és Szófiából. Az újonnan ér­kező cikkeket a Divatcsarnok rak­táraiban tárolják, mert a vásáron nincs elég hely. A Divatcsarnok raktáraiból pedig naponta többször teherautók egész sorával szállítják ki az árukat a vásárra. Még ezek­ben a napokban is sokféle újabb holmival teld vagonokat, ládákat bontanak ki és így a látogatók a vásár utolsó napjaiban is találhat­nak újdonságokat. Megjelent Schandl József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának „Lólenyésztés“ című könyve A Mezőgazdasági Könyv- és Fo- lyóiratlkiadó Vállalat kiadásában most jelent meg- Schandl József Kossuth-dn'jas, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja, egye­temi tanár „Lótenyésztés1’ című munkája. Schandl József könyve, amely főiskolai tankönyv is, részle­tesen tárgyalja a lovak tenyésztésé­vel, elhelyezésével, ápolásával kap­csolatos tudnivalókat, amelyeket a gyakorlati szakembereknek ismer­niük kell. (MTI). Az anyák napjára készülnek az általános iskolák tanulói Általános iskoláinkban ország­szerte készülnék május 8, az anyák napja megünneplésére. A legtöbb iskolában 7-én, vagy 8-án ünnepé­lyek során emlékeznek meg az anyák napjáról. A tanulók szakkö­rökön, úttörő foglalkozásokon nagy szeretettel és sok kedves ötlettel láttak hozzá rajzok, kézimunkák s más ajándékok készítéséhez, (MTI). fontosságú a növényápolás A DOLGOZÓK LEVELEINEK MEGBECSÜLÉSE | Az olvasók levelei állandó, kiapadhatatlan forrásai a dolgc- j zók alkotó gondolatainak, kezdeményezéseinek. Ezek a levelek | különleges eszközei a párt, a munkásosztály és a tömegek kap- | csolatának. Nap mint nap elevenítik, erősítik azt. Értékük ab* f ban van, hogy írói a legközvetlenebbül ismerik az életet, a tér- | melés munkáját. Lenin elvtárs a dolgozók leveleit barométer- | szerű eszköznek tekintette, amelynek segítségével sok hibát lehet | elkerülni a politikában. Sztálin elvtárs pedig hibáink feltárása- t nak egyik hajtóerejeként említi a levelezőket. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a dolgozók le- | veleire, azok megbecsülésére. Ezt rendelet is biztosítja. Az utóbbi időkben szerkesztőségünkbe is egyre több tártál- | más, az eleven életet ábrázoló levél érkezik. Levelezőink hírt adnak arról is, milyen náluk a kommunista 1 példamutatás, ki, hogyan küzd a termelékenység emeléséért, a f szilárd munkafegyelem megteremtéséért. Üzemeinkből azonban | mindeddig kevés munkás ír hozzánk. Híradásaikkal, észrevéte- J leik közlésével pedig nagyon nagy segítséget nyújthatnának a | szerkesztőség munkájához, s ahhoz, hogy a tömegek aktivitását | fokozzuk. | A szerkesztőségnek lehetősége van arra is, hogy közérdekű | kérdéssel foglalkozó levéllel kapcsolatban sürgős intézkedéseket | tegyen. Több levelezőnk kérése nyomán sikerült pl. azt elérni, | hogy a Megyei Tanács Rendelőintézete új szemorvost kap, s így ♦ a késő estébe nyúló rendelések helyett — ami főleg a vidékiek- | nek kellemetlen — délelőttönként is lesz vizsgálat. A levél forrná- | jában intézett panaszokra, kérelmekre azonban kevés szerv küld | idejében választ. A kuncsorbai tanács pl. e hó 4-én küldte meg f véleményét egy 1954 november 13-án elküldött levélre. Mond- | hatni, az SZTK megyei alközpontja az egyedüli, ahonnan a leg- | bonyolultabb ügyekre is idejében, részletes és pontos válaszokat | kapunk, J A sajtó pártunk fegyvere, amellyel a legtávolabbi területe- t ken is célba találhatunk, s éppen az olvasók leveleinek segítsé- i gével. Ezért egyetlen szervnek, hivatalnak, vezetőnek és funkció- « náriusnak sem szabad lebecsülnie a dolgozók leveleit. Egy gazdátlan épületről Tiszasason éppen úgy, mint más helyeken, komoly gondot okoz a helyiséghiány. Sokszor azonban előfordul, hogy kihasználatlan helyisé­gek, raktárak körül hó­napokon keresztül vita folyik. Községünkben a földművesszövetkezet kosárfonó üzemet, szeszfőzdét, sertéshiz­laldát kíván létesíteni. Mindehhez azonban he­lyiségre lenne szükség. Helyiség lenne is: a volt motorosmalom. Ezt az épületet 1949-ben átvette a Törökszent­miklósi Malomipari Egyesülés. Azóta a ben­ne lévő gépek, felsze­relések nagyobbrészét elvitték, az épületet pe­dig bezárták, s arra évek óta senki sem gondol, nem tartják karban, tehát rongáló­dik és pusztul. Mi, a helyi pártszervezet és tanács támogatásával igényeltük ezt az épü­letet. — A megyei ta­nács illetékes osztálya azonban hosszú ideje húzza ennek kiutalá­sát. Felteszem a kérdést vajon megnézték-e már ezt az elhanyagolt, om­ladozó épületet? Vajon gondoltak-e arra, hogy a volt malom a népé, tehát törődni kellene vele, hogy ne menjen tőnkre. Végül: állhat-e egy épület több mint 5 esztendeig teljesen ki­használatlanul, ahe­lyett, hogy népgazdasá­gunk fejlődését segíte­né elő? MOHÁCSI LÁSZLÓ földmüvesszövetkezeti ügyvezető Tiszasas megkezdése és a szakszerű elvég­zése, hogy ne maradjon egy tal­palatnyi gyomos terület sem. A gép­állomások felkészültek ugyan, de nem szabad elfelejteni, hogy kul- tivátorokkal csak a sorlcözi műve­lés végezhető el, a sorművelés a kézikapákra vár. A kunhegyes! Lenin Termelőszövetkezetben is azért tiWáboltak évek óta a nö­vényápolással, mert a családtagok és az asszonyok munkábaállítását elmulasztották. Ä szövetkezet új vezetői felis­merték ennek az állapotnak a tart­hatatlanságát, de még mindig nem tettek meg mindent megszüntetése érdekéiben. Január 1. óta 85 taggal gazdagodtak s főleg erre az új erő­re támaszkodnak. Az új belépők egytől-egyig dolgoznak s vitatha­tatlan, hogy ez a tény nagymér­tékben csökkenti a munkaerő- hiányt. De az is igaz, hogy a nagyobb fermés elérése még több munkáskezet kíván Az elmúlt évben a kukorica ka­pálása ment is, meg nem is. A je­lenlegi munkaerővel a kukorica kétszeri kézikapálása biztosított. Ha a tavalyi állapotokat nézzük, akkor a fejlődés igen szép. A kö­zös gazdaság adottságait figye- lembevéve azonban a kétszeri ka­pálás nagyon kevés. A termelési tervben 14 mázsás májusi morzsoltnak megfelelő ter­mésátlag elérését tűzték célul. Te­kintve, hogy a kukorica nagyré­szét négyzetesen vetették és így is művelik, a 14 mázsás átlag még a kétszeri kapálással is megtermel­hető. Az a kérdés, lehetne-e több? Igen. Jóval többet termel­hetnének! Erre szükségük is lenne, miért 14 mázsás termés esetén a munkaeeységekpe nem oszthatnak kukoricát, kell a sertésállomány el-, látására. Ha viszont nemcsak; kétszer, hanem háromszor, vagy négyszer kapálnak kézierővel, akkor 3—4 mázsával növelhetik a hoLdankénti termésátlagot, s bőven jut osztásra is. Nézzük, milyen lehetőségeket keh megteremteni, hogy a kukori­cából is legyen részesedés?- A kukorica betervezett ter­mésátlagának a háromszori, vc.au négyszeri kapálással való nö­velésével. 2 A különböző növényápológé­pek, a kultivátorok teljeséi té- kű kihasználása, a szükség szerinti sorközi műveléssel, A Minisztertanács határozata vasgyüjtő hónap szerve­zéséről A Minisztertanács határozatot hozott vasgyüjtő hónap szervezé­séről. A vasgyüjtő hónapot 1955 május 5-től június 5-ig rendezik meg. (MTI) Gyűrhetellen műgyapolszövel A Cottíbusi Gyapjúszövő új rész­legében kanszerű szövőgépeket sze­neitek fel, amelyeken július 1-től naponta 4000 négyzetméter gyűr- hetetlen műgyapotszövetef készí­tenek. Ez 825 férfiruha készítésére elegendő. A szövetet gyűrhetetlenné teszik azzal, hogy melamingyantával te­lítik, amely mosásnak és tisztítás­nak is ellenáll. Az impregnált műanyag minősége vetekszik a gyapjúszövetekkel, A zöldáru Május elseje előtt végigjártuk a szolnoki piacot. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a MÉSZÖV és az állami kereskedelem nem fordít kellő gondot a szolnoki dol­gozók zöldáruvad való ellátására. A piacon a kofák által megsza­bott — legtöbbször spekulációs — árak voltak az uralkodóak. Erre példa a zöldség. Május elseje előtt a zöldséget 5—12 forint között áru­sították a kofák. A burgonya ára pedig egy forinttal volt magasabb a kialakult kiskereskedelmi tömeg­árnál, A spekulációs tevékenység alapja sz, hogy a szolnoki piacon nem érvényesül az állami és szövetke­zeti kereskedelem árszabályozó szerepe. A MÉSZÖV elárusító he­lyén általában mindig kevesebb az áru, kisebb a választék, silányabb a minőség, mint egy-egy piaci árusnál. A háziasszonyok a tanuk arra, hogy olyan korai zöldség­féléket, mint a spenót, a sóska, a hagyma, a retek, hiába keresnek a MÉSZÖV elárusító helyén, mert legtöbbször nincsen. Egy piaci napnak a tapasztalata felveti a város zöldsésáru ellátásá­nak kérdését. A MEZÖKER hatás­körét a MÉSZÖV vette át, A föld­A rizs vetéséről és árasztásáról milyen nehezen indult meg megyénkben a rizis vetése és árasztása a kései kitavaszodás miatt, annál rohamosabban halad most már ez a munka a felmelege­dés óta. A rizstermelés sikere ugyanis elsősorban azon múlik, hogy mikor és hogyan végezzük el a vetést, A termés nagysága pedig szorosan összefügg a vetés módo­zatával és a talajban lévő tápanyag mennyiséggel. A sokéves tapasztalat alapján he­lyesnek tartam a rizs felületi és földbe vetését. Mindkettőnek meg­van a maga jelentősége. Felületi vetést akkor alkalmazunk, ha a ta­laj rossz szerkezetű, nem aprómor- zsás, vagy az előző évi rizstermelés hibái miatt vörös és fehér muhar­tól erősen fertőzött. Végül, ha a rendelkezésünkre álló vetőmagban nagyobb mennyiségű kakaslábfű van. Földbe vetünk akkor, ha a ta­laj aprómorzsás szerkezetű és nyir­kos, s ott, ahol a kakaslábfű fertő­zés lehetősége nincs meg, mivel csak ebben az esztendőben épült a telep. A jó magággyal rendelkező rizstelepeken célszerű a földbeve­tés és ilyen esetben a rizst 25—30 cm sortávolságra 3—4 cm mélyre tesszük a földbe. A Dunghan-Shali- r.ál holdanként 60—70 kg vetőma­got, a Kendzónái 100—120 kg-ot használunk. Mindkét esetben fon­tos a jó talajmunka, hogy a vető­mag gyommentes, kertszerűen el­munkált magágyba kerüljön. A z újabb kísérletek szerint van egy harmadik vetési mód, ami­kor a rizst jól elmunkált morzsáié­kor talajba fél ’— 1 crn-re vetjük és az árasztást úgy végezzük, mint a felületi vetésű rizsnél. E módszer alkalmazásával elkerülhető az egye­netlen kelés, csökken a szélviharok okozta kár és a lecsapolás utáni megdőlés veszélye. A rizstelepek első árasztásához nyomában a szolnoki piacon művesszövetkezetek gyenge éruiel- vásárlő tevékenysége miatt azon­ban a szolnoki piacon nincsen elég áru és almi van, az drágább, mint más városokban. Szolnok miesye országosan élen­jár a termelőszövetkezeti mozga­lomban, Szolnokon azonban egyet­len termelőszövetkezetnek nincsen elárusítóhelye. Erről a városi ta­nács Is tehet, mivel nem kereste meg a környező községekbeli ter­melőszövetkezeteket. A városi tanács mulasztása ezen a téren már régebbi ke­letű, hiszen a szolnoki termelőszö­vetkezeteket sem ösztönözte arra, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a zöldáru-ellátás megjavításába. A három szolnoki tsz-nek nin­csen megfelelő kertészete. A hús- és az állati termékek terén sem használja ki azt a nagy lehetősé­get amit a szolnoki piac nyújt számaira. Egyiknek sincsen komoly baromfitenyészete. A Szabadság Termelőszövetkezet a tél végén 92 sovány süldőt adott el. Nem ka­pott ahhoz támogatást, hogy leg­alább egy részéhez takarmányt szerezzen és azok meghízlalva, a város közellátását szolgálják. A vá­rosi tanácsnál a mezőgazdasági és a kereskedelmi osztály együttmű­ködésének teljes hiányát bizonyítja az, hogy a termelőszövetkezetek termelési tervének elkészítésénél egyáltalában nem vették figye­lembe, hogy a három szolnoki ter­melőszövetkezet a városellátó öve­zetben fekszik. : A megyei mezőgazdasági igazga­tóságnak is hibája, hogy a Szabad­ság Termelőszövetkezet melegháza nem készült el december végére, mert az építő vállalat nem kapta meg időben a tervdokumen­tációt. Emiatt a termelőszövetke­zet most nem tud korai zöldség­féléket szállítani a piacra. A me­gyei tanács kereskedelmi osztálya sem figyelt fel időben a nehéz­ségekre, vagy ha fel is figyelt, nem intézkedett, hogy jobban fog­lalkozzanak a város zökLségáru- ellátásával. Mindest összegezve: a városi ta­nácsot, a megyei tanács egyes osz­tályait, az állami és szövetkezeti kereskedelem vezetőit komoly fe­lelősség terheli Szolnok -meg nem felelő zöldáru-ellátása miatt. Hasz­nálják ki végre azokat a lehetősé­geket, amelyeket a közeli termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok nyújtanak, t. k. ebben az évben a csapadékos ta- vasz miatt aránylag csekélyebb mennyiségű víz szükséges, mint más években. Mégis a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával kellett az első árasztás idejét meg­határozni. A vízrendszerek mellett elfekvő rizstelepek vízellátása csak ilyen módon van biztosítva, A vízszállító csatornák teljesítőké­pességét csak újabb építésekkel le­het növelni. Éppen ezért fontos, hogy a termelőit figyelemmel kísér­jék a vízrendszerük mellett lévő csatornák és szivattyúk árasztási képességét. Mindig csak olyan nagyságú területen végezzék el a felületi vetést, amennyire másnap megfelelő mennyiségű vizet tud az öntöző vállalat biztosítani. a a földbevetésre megvan a le- x hetőség, de a talajban nem lenne elegendő nedvesség, úgy vé­konyan meg kell futtatni a telepet vízzel. Ilyen esetben az árasztást mindig a telep legmagasabb részén kell megkezdeni és innen ereszteni az alacsonyabb fekvésűre. így ke­vesebb vízzel, tehát olcsóbban le­het az első árasztást elvégezni. A felületi vetésnél lehetőleg kis víz­borítást alkalmazunk, hogy a víz és a talaj minél hamarabb felmeleged­jen és a csírázás rövid idő alatt megindulhasson. A vízmagasságot csak akkor emeljük, amikor már a gyomok kelése is megindul. Célsze­rű, ha minden termelő a palántá- lásra is készít elő rizst, mert gya­kori eset, hogy géphiba, vagy más okból kifolyólag a vetésben hiány mutatkozik. Ha nincs palánta tar­talékban, kihasználatlanok marad­nak a rizsföldek. ^ z árasztást megyénkben legna­gyobbrészt a Középtiszai Ön­töző Vállalat végzi, melynek gépi kapacitása ma már olymértékben fejlődött, hogy naponta 2,000 hold rizst tud vízzel ellátni. Ez kb 3 és félmillió köbméter víznek felel meg. A vállalat dolgozói az időjá­rás okozta késedelem pótlására biz­tosították a napi 22—24 órás üze­meltetést. Fontos, hogy a rizster­melő gazdaságok ki is használják ezt a lehetőséget, hiszen több mint 45 ezer hold rizst kell rövid idő alatt elvetni és árasztani. Szőke Ferenc _______ főagrenómus, Szolnok. A rizstelepek tápanyagszükségletének biz­tosításáról, a különböző műtrágyáik alka.- mazásának módjairól szóló tájékoztatást lapunk legközelebbi számában közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom