Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 május 29. D ivat a kardigán Nyári modell a sötétkék, klasszikus szabású kardigán, sötétkék alapon, fehárpettyes gombolás- pánttal. A pettyek hímzettek, vagy norvégkötésűek. Az ötlet fordított változatban — fehér kardigánon sötétkék, vagy pirospettyes gomboláspánt' — is fel­használható. Divatos a kötöttholmi elütő színű pasz- polozása is. Példa rá a fehér kulikardigán, a szélein és a visszahalló széles kézelőin méregzöld paszpól­lal és a sötétkékkel díszített, ujjnélküli fehér kö­tött mellény. Uj nyári modell a hosszított vonalú, elől végig gombolt fehér sportkardigán (65 cm. ■ hosszú, a válltól számítva.) Az egyenes kardigánt két nagy rátűzött zseb és keskeny állógallér díszíti. Érdekes újítás az is, hogy azono? színű a kardi­gán és a ruha. Ha meglévő kardigánunkhoz ugyan­olyan színű nyári anyagot választunk, megvan a legijj-albb nyári együttes, .., és az egybeszabott fürdőruha Fürdőruhában ismét divatos az egybeszabott, szoknyás fürdőruha. Az elmúlt években-főleg a kétr részes fürdőruhát hordták, bár ez a modell nem min­denkinek előnyös, az egybeszabott viszont kövér és sovány alakra jól illik. A szoknyás fürdőruha kétféle változatban készíthető, külön kis nadrággal, vagy pe­dig a nadrággal egybedolgozva. Igen szép a pettyes karton fürdőruha-, egyszínű pántdiszítéssel. Az elején végigvezetett pánt „osztja” az alakot és így karcsú­sít. Különleges új megoldás, hogy a fürdőruha elől derékig gombolódik A kis pulykák veszedelmes betegsége A pulykaplpék felnevelése körültekintő ápolást és gondozást kíván. Kellő, jó táplálkozás mellett, a zöld* és húseleség megfelelő arányát betartva, ké nyességük 2—3 hónapos korukban megszűnik. Ilyen­kor azonban veszedelmes, még teljesen fel nem déri tett betegség jelentkezik. Ennek közvetlen okozója egy amőba-féleség, amely az emésztőcsatornát és májat támadja meg. A kis pulykák eleinte étvágyta­lanok lesznek, bűzös, sárgás hasmenésben szenved­nek, lesoványodnak, majd tarajuk és áll alatti lebe­nyük szürkévé, fekete színűvé válik. Ezért is neve­zik a betegséget a pulykák feketefejűségének. A be­tegség, amely Franciaország és Németország egyes vidékein elég gyakori, súlyos lefolyású, mert a meg­betegedett pulykák nyolctized része elhullik. Kevésbé súlyos esetekben a beteg állatok magukhoz térnek és a taraj, valamint a lebenyek is visszanyerik eredeti színüket, de a lábadozás meglehetősen hosszú ideig tart. A betegség ellen a védekezés abban áll, hogy a beteg, vagy gyanús állatokat azonnal elkülönítjük az egészségesektől, az etető- és itatóedényeket, úgy szintén tartózkodási helyüket gondosan és alaposan fertőtlenítjük 25 százalékos karbóiineumos lemosás sál. OtyeFikóizlóL (Uhnéd A nyerskosztos életmód bizonyos megbetegedé­sekben hasznos, így például az elhízás csökkentésére, bizonyos vesebajokban s e— megfelelő orvosi ellen­őrzés mellett — a magas vérnyomás-betegségekben. Ugyanez vonatkozik a böjtnapokra is. A böjtölés ál­talában nem egészséges és gyengíti a szervezetet, csökkenti a munkaképességet. Bizonyos fajtájú böj­tölés azonban — az orvos utasítására — helyénvaló, tudományosan megokolt. A heveny vesegyulladás első napjaiban például a böjt és a szomjazás igen jó­hatású. Részleges böjtölést, például úgynevezett „gyü- mölcsnap"-ot rendel az orvos szívbetegségekben is, vagy akár az érelmeszesedés gyógyításában. Annak az érelmeszesedéses betegnek, akinek a testsúlya a szükségesnél nagyobb, többnyire bizonyára jót tesz a kellő módon előírt'nyerskoszt, A betegség esetén ajánlott nyerskosztot csakis az orvos előírása és fel­ügyelete mellett fogyasszuk. A mai nap jelentősége Megfejtésül beküldendők: vízszintes 1., 20., függőleges 24. és 41. ti 1 2 3 r~ £ 6 7 r~ n TÖ“ “V 11 ÍB 12 ia! 13 sEx 14 H SÍ i-'s m 16 ü 23n 17 ié 19 H 20 i\ i + m 22 23 II 24 m m 25 H fi 26 KM ülSaS 27 m 28 H 29 30 31 IIP 32 33 ü m 34 35 36 37 38 39 ü II 40 41 II 42 43 Mm :k ■■■■ 44 45 46 jijUj 47 I: 48 ü ::u RS 49 II P 50 Ü 51 52 53 HK '9­54 55 H 56 57 58 hí;:; MKR SS 59 M?: 60 m 61 ül 62 63 11 64 íSi S&í 65 66 1* ■ •aa sík; Hi> ( Vízszintes: I. Tegyük minél szebbé, emlékezetesebbé a mai napot az ünnepeltek számára, hogy íeiejthetetlen élmény maradjon! (folyt, a függ. 11-ben.) II. Á Radnai havasok 2280 m-es-csúcsa. 12. Hegycsúcs. 13. Irány. 14. N. T. 15. A íügg. 29 ‘.eszi. 17. önfeláldozóan bátor, 19. Időszak. 20. Az ünnepeltek egyik nagy Brőnie. 2J. Varróeszköz. 23. Tova. 24. Éjjel! mulatóhely. 25. A ..Csinn-Bumm" egyik kedvenc alakja. . 26. Ilyen korcsoly« Is van 27. Római 49. 28. Nemzetközi nye)v. 29. A. K. 30. Angol gróf! efm. 32. Tüzérségi fegyver. 34. Képkeret. 36. Borsodmegyei közsi 37- Csavarog. 39. Vissza: Téli lárma. 41). Tárolóeszköz. 4?. össze-vissza nyúz (!) 43. Mutatószó. 44. Észak! népek pénzegysége. 47. Azonos betűk. 48. Nem az. 49. A statisztika fontos anyaga. 50. A madarak királya. 51. H.. R. 52- Betű — kiejtve. 56. Főtemplom. 57. Elgondolás, nézet. 59. Nyersszln. 61. Tiltószó. 62. Kötőszó. 64. „ötöl” — belül keverve. 65. Vízi sporteszköz. Függőleges: 1. A vizsz. 1. folytatása. 2. Vadász teszi. 3. Mezőgazdasági szerszám, 4. G. O. 5. Személyéről. 6. Tenger-színt változás. Az Operai (Gizella). 8. Ellentétes kötőszó. 9. Szóképző rag (azonos betűk). 10. Lóbetegség. 15. „Ser” — betűi keverve. 16. Leszármazott. 18. Személyét. 20. Orosz uralkodói cím volt. 21. Három — oroszul. 24. Az ünnepeltek nappali ellátását szolgáló két Intézményünk. 26. Stájerország fővárosa. I 27. Való. | 29. Egyiptomi napisten egyik neve. j 31. Megszégyenít. ! 32. A. K. 33. Cári rendelet, szigorú parancs voU. 35. Kereskedő. 38. Nélküle nincsen okozat. 41. Az ünnepeltek önképzését szolgálja. 45. Rendfokozat. 46. Női becenév, 48. FrlsskeletO. 50. Szív — költőíesen. 51. Hosszabb Időszak. 53. Oldalak találkozása. 54. Mókushoz hasonló rágcsálóá ­55. Bánat — ellentéte. 58. Fontos folyadék. 60. Létezik. 63. Téli sporteszköz. 64. Kettős mássalhangzó. 65. Azonos betűk. 66. Német helyeslés. Milyen hatással lehet a túlzott cukorfogyasztás a fogakra? A felvetett problémának ko­moly népegészségügyi jelentősége van. A cukor, a tápanyagot szol­ga itató tápanyagoknak: (fehérje, zsír, szénhidrát) jelentős tényezője. A napi átlagos táplálékmemnyiség- ben a szénhidrát mind kalória- százalékban, mind mennyiségben jóval meghaladja a fehérje és a zsír együttes mennyiségét. Fontos szerepe van a szervezet — 6 így a fogak —- fejlődésében, az izom­működésnek. pedig legfőbb ener­giaforrása. így általában a néptáp- lá'kozásban nélkülözhetetlen. Ennek ellenére komoly adatok szólnak amellett hogy a túlzott, vagy inkább a nem megfelelő for­mában történő cukorfogyasztás a fogszuvasodás létrejöttében szere­pet játszik. Egyéb fog-, illetve fog­meder-károsodásban való szerepe még nem teljesen tisztázott Ter­mészetesen nem egyedüli dk, mert a fogszuvasodás igen sdk hajlamo­sító és károsító tényező együttha­tásának eredménye. őseink sokkal kisebb mérvű fog­szuvasodását főleg két körülmény­nyel magyarázzuk. A nagyobb mérvű nyers-táplálkozással, mely erőteljesebb rágást igényel, s így a fogak „öntisztulását“ jobban biz­tosítja, továbbá a kevesebb szén­hidrát-fogyasztással. (Más szem­pontból persze az ősök táplálko­zása kevésbé volt kielégítő, mint a mai emberé.) A túlzott cukorfogyasztás elvben HEH ÉTRETSD HÉTFŐ Lenesek vés kolbásszal, ízes bukta. 5 EDD Paradicsomleves, paprikás- krumpli virslivel. SZERDA Rteloves, spenőtfőzelék bijiidászsemlyével. CSÜTÖRT. Raguleves, cslrkepapríkás Hokedlivel, saláta PÉNTEK Spárgaleves, sajtos­makaróni. SZOMBAT 1 tésftaleves rakottkrumpli. \ VASÁRA. Kalarábéieves csipedcttel, bagyrnásrostélyos rizzsel, saláta. Darázsfészek. két módon lelhet káros a fogakra. A szervezet-be való felszívódás után a vér cukorszfotje esetleg emelke­dik és meszet von el. Másrészt a cukornak a fogakra tapadása és erjedése által károsít. Az elsőnek jelentősége még nem tisztázódott, de annál figyelemreméltóbb a má­sodik, A védekezés módja az eddigiek alapján könnyen adódik. A szük­séges cukonmemmyiség legnagyobb részét inkább oldatban (kávé, tea, tej, gyümölcs), a többit pedig fő­étkezések kapcsán. Ekkor ugyanis a többi étel és a vízfogyasztás többé-kevésbé akadályozza a cukor tartós tapadását és erjedését, 1UDOMÁNYOS APRÓSÁGOK Milyen rovarok terjesztik a járványokat A szúnyog egyik faj- egészséges ember bőrét, elöl menekülő rágcsá- tája a maláriát tar- ahonnét a kórokozók a lón utazva cipeli széjjel jeszti: vért szív a beteg . . . . • ■ ,, . a kórokozót, ember testéből és azt ^ ' Ha irtjuk a szúnyo­újabb csípés után be- tőzést okoznak, got, ha szúnyoghálót oltja az egészséges em* A pestist, ezt az igen rakunk az ablakokra, bér testébe. Súlyos, borzalmas jár- ha rendesen tisztálko­A tetű a veszedelmes ványt a patkánybolha dunk, ha védekezünk a kiütéses tífusz kóroko- viszi magával Nemcsak tetű és a bolha ellen, . az embert, hanem a végül, ha nem tűrjük zojat cipeli a gyomra- pathányt is megbetegí- portánkon a patkányt: ban és nyálával, ürü- fj és a beteg patkányon, igen sokat tettünk lékével szennyezi az helyesebben a járvány egészségünk védelmére. A szél iránya az Északi-sarkon Aa Északi-sarkon bárhonnan is fújjon a szél, az csak déli irányú lehet. Ez azonban csakis egy pon­ton, az Északi-sarkon érvényes. Az Északi-sarktól eltávolodva már bár­milyen égtáj felől fújhat a szél. Ve­gyünk a kezünkbe egy labdát, vagy golyót, azon jelöljük meg az Észa­ki* és Déli-sarkot és rögtön köny- nyen megérthetjük a dolgot. AZ AGRONÓMUS DICSÉRETE Ha pity maliik a mezőkön S megszólal a madár-kórus, Éber szemmel a határban Már kint jár az agronómus. Míg mások a puha ágyban Kényelmesen nyújtózkodnak, ö már kint jár, példaképül A szorgalmas munkásoknak. Térdig gázol a harmatban, Vizes, sáros a bakancsa. Zápor vágja, szél cibálja Incselgőn, hogy felbosszantja. Nyáridőn a nap hevétől Gyöngyözik a verejtéke. Télen meg az arca bőrét Marja kékre a fagy mérge. A határt Is a legtöbbször Mint a vándor, gyalog járja Fölöttese egy járművel Gondolhatna talán rája, Közös sorsban osztozkodva Éjjel-nappal velünk vannak. Hála helyett tőlünk mégis Sokszor durva, rossz szót kapnak. Reggelenként a munkába Ö az első kivonulni, Este pedig utolsónak Szabad neki szemet hunyni. Gyakorlati szaktudása Kiapadhatatlan bánya. Pazar kézzel osztogatja Nem sajnálja s nem is bánja Amit tanult, így lesz közkincs Javára a tsz-eknek: Növekedik majd a termés. S nyomában a jövedelmek. Ahol csak van agronómus, Tiszteljük és becsüljük meg. Megérdemlik, mert érettünk Fáradozni meg nem szűnnék, Munkájukat értékeljük; Értünk görnyed az ó válluk, így, ha velük szóba állunk, A szót ne foghegyről hányjuk! Ne nézzük az agronómust Rongy, mihaszna lődörgőnek, Mert akik csak annak látják: Ételünkbe mérget főznek!... Emberek ők a javából, Építői egy új kornak. Közös táblán, nagy serényen, Szép jövőnkért munkálkodnak. Mégis, mégis, itt is, ott is, Nem jó szemmel néznek rájuk. Azok közt, kik segíthetnék, Sok az irigy, sok az állnok. Kényre, kedvre no dobáljuk, Ne csináljunk hókusz-pőkuszt: Tiszteljünk és becsüljünk meg Minden derék agronómust! EGYED JANOS Rőtelek, Mi a trombózis ? A trombózis az erek belső falá­nak elváltozása helyéin keletkezik Az ereken belüli elváltozást külön­féle betegségek, fertőzések okozzák A vér az ilyen sérült érfalba beha­tol, megalvad és az eret elzárja. A véralvadekot trarnibusznak, az ere ken belüli véralvadásos állapotot trombózisnak nevezik. A trombózis nemcsak szülés után, hanem hasi műtétek kapcsán de viszeres tágulatok mellett is elő­fordul. A vénák falának fertőzése következtében helyi alvadásos rö­gök képződésével jár. A trombózis megelőzhető műtét utáni gondos el­lenőrzéssel, a vérkeringés javításá­val, pangások megszüntetésével, — sajnos azonban minden elővigyázat mellett is előfordulhat. Gyógyszeres kezelés a fertőzés elleni beavatkozásokból áll, újab­ban véralvadást gátló anyagok be­fecskendezésével is jó eredménye­ket értek el. Miért bírja a teve a szomjazást? Hogyan bírja a teve 3—4 napig is ivás nélkül, miközben mégis fárad­hatatlanul gázol a sivatag homok­jában súlyos terhe alatt? Erre a kér­désre a tudomány most a tevéken végzett anyagcserevizsgálatokkal fe­lelt. A vizsgálatokat az állatok ter­mészetes sivatagi körülményei kö­zött végezték cl, s megállapították, hogy a tevék egyébként is feltű­nően lassú anyagcseréje a víztarta­lék igénybevétele előtt még la$$úb* bá válik. t 'dlótött (holmik dteváse A téli kötött holmit gondosan tegyük el nyári pihenőre, nehogy a moly „kikészítse”. A kötött ruha­neműt kitisztíitatjuk, vagy kimossuk és minden da­rabot külön-külön papírba csomagolunk. A külön- csomagolás azért fontos, mert ha egy darabba eset­leg moly kerül, így nem veszélyezteti a többit. A molyirtót a kötött holmi közé úgy helyezzük el, hogy ne érjen közvetlenül az anyaghoz. Legjobb, ha dobo­zos Globolt veszünk és a kis dobozokat kinyitva lesz- szük a csomagba. Ha naftalint, gesarolt, vagy más molyirtószert használunk, úgy azt kis zacskókba töltve tegyük a kötött holmik közé. A legokosabb, ha egy dobozt, vagy egy fiókot rendezünk be a kötött holmiknak nyárra: az aljába naftalint hintünk, bele­rakjuk a molyirtóval ellátott, becsomagolt kötötte­ket, s végül az egészet letakarjuk ecettel, vagy ter­pentinnel átitatott újságpapírral. A sok finom „illa­tot” ősszel majd kiszellőztetjük, Gyűjtsük a kamillavirágot A kamilla-virág egyik legfontosabb növényünk, s memcsak maga az azu- lintartalmú kamillaolaj készül belőle, hanem teája az egyik leggyak­rabban használt házi gyógyszer, A jó minősé­géről ismert híres magyar kamillavirágot külföldön is szívesen vásárolják, A kamilla-virág, vagy más néven székfűvirág az egész országban vadon te­rem. Nagy tömegekben, fő­leg az Alföld szikes tala­jain fordul elő. Legjelen­tősebb begy üj tőhelyek Bé kés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyében van nak, A kamillának most van a fő virágzási ideje, nagykiterjedésű szikes le­gelők fehérlenek a virág­zó kamillától, A földmű­vesszövetkezetek sok he­lyen brigádokat szervez­tek a gyűjtőkből, akiket az Országos Gyógynövény­forgalmi Szövetkezeti Vál­lalat szedőfésűkkel lát el. 'Tőcllzu&s tanácsok Nem savanyodik meg, nem fut össze a tej, ha forralás előtt literenként =gy kávéskanál cukrot te­szünk bele. * Vasedényt, bográcsot legjobban fahamu és olaj keverékével tisztíthatunk. A pép kásasűrűségű le­gyen: Rákenés után puha ronggyal addig dörzsöljük az edényt, amíg fényes nem lesz. A megfakult viaszosvá­szon visszanyeri fényét és színét, ha flanellruhára csepegtetett petróleum­mal erősen átdörzsöljük. A spárgát ne főzzük a lábosban fektetve, hanem fazékban, csomóba össze­kötve és felállítva annyi sósvízben, hogy a víz a spárgaszárak feléig érjen, így az erősebb szárak a vízben, a gyengébb spár­gafejek pedig a gőzben főnek és nem hullanak széjjel. * Jégszekrény hiányában úgy tarthatjuk legjobban frissen a nyershúst, ha nedves ruhába csavarva, agyagfazékba tesszük. A fazekat hideg vízzel telt edénybe állítjuk, a vízbe egy-két marék sót hin­tünk. Hogyan lehet házilag villámhárító! készíteni? A villámhárítóhoz nem szükséges semmiféle ne­mes-fémből készült alkat­rész és nem kell egészen kimagasló csúcs sem. Ezt azért fontos megemlíte­nünk, mert még ma is igen sokan ennek ellenke­zőjét hirdetik. A villám­hárítóhoz szükséges: 1, egy felfogórész, ez lehet fémrúd, fémvezeték, vagy fémtest; 2. Levezetőhuzal, ennek vastagsága 25—30 mm legyen, nehogy a vil­lámcsapástól kiégjen. A vezeték a legrövidebb úton, felesleges törések elkerülésével érje el a ta­lajt; 3. A földelés a veze­ték végén a talajban egy nagyobb fémlappal törté­nik. A villámhárítót jól kell földelni, ezért a veze­téket szilárdan kell a föl­delőhöz erősíteni. A föl­delő a föld alatt 2—3 mé­ternyire legyen elhelyez­ve, s gondoskodni kell ar­ról, hogy ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom