Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-29 / 125. szám
SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 május 29. D ivat a kardigán Nyári modell a sötétkék, klasszikus szabású kardigán, sötétkék alapon, fehárpettyes gombolás- pánttal. A pettyek hímzettek, vagy norvégkötésűek. Az ötlet fordított változatban — fehér kardigánon sötétkék, vagy pirospettyes gomboláspánt' — is felhasználható. Divatos a kötöttholmi elütő színű pasz- polozása is. Példa rá a fehér kulikardigán, a szélein és a visszahalló széles kézelőin méregzöld paszpóllal és a sötétkékkel díszített, ujjnélküli fehér kötött mellény. Uj nyári modell a hosszított vonalú, elől végig gombolt fehér sportkardigán (65 cm. ■ hosszú, a válltól számítva.) Az egyenes kardigánt két nagy rátűzött zseb és keskeny állógallér díszíti. Érdekes újítás az is, hogy azono? színű a kardigán és a ruha. Ha meglévő kardigánunkhoz ugyanolyan színű nyári anyagot választunk, megvan a legijj-albb nyári együttes, .., és az egybeszabott fürdőruha Fürdőruhában ismét divatos az egybeszabott, szoknyás fürdőruha. Az elmúlt években-főleg a kétr részes fürdőruhát hordták, bár ez a modell nem mindenkinek előnyös, az egybeszabott viszont kövér és sovány alakra jól illik. A szoknyás fürdőruha kétféle változatban készíthető, külön kis nadrággal, vagy pedig a nadrággal egybedolgozva. Igen szép a pettyes karton fürdőruha-, egyszínű pántdiszítéssel. Az elején végigvezetett pánt „osztja” az alakot és így karcsúsít. Különleges új megoldás, hogy a fürdőruha elől derékig gombolódik A kis pulykák veszedelmes betegsége A pulykaplpék felnevelése körültekintő ápolást és gondozást kíván. Kellő, jó táplálkozás mellett, a zöld* és húseleség megfelelő arányát betartva, ké nyességük 2—3 hónapos korukban megszűnik. Ilyenkor azonban veszedelmes, még teljesen fel nem déri tett betegség jelentkezik. Ennek közvetlen okozója egy amőba-féleség, amely az emésztőcsatornát és májat támadja meg. A kis pulykák eleinte étvágytalanok lesznek, bűzös, sárgás hasmenésben szenvednek, lesoványodnak, majd tarajuk és áll alatti lebenyük szürkévé, fekete színűvé válik. Ezért is nevezik a betegséget a pulykák feketefejűségének. A betegség, amely Franciaország és Németország egyes vidékein elég gyakori, súlyos lefolyású, mert a megbetegedett pulykák nyolctized része elhullik. Kevésbé súlyos esetekben a beteg állatok magukhoz térnek és a taraj, valamint a lebenyek is visszanyerik eredeti színüket, de a lábadozás meglehetősen hosszú ideig tart. A betegség ellen a védekezés abban áll, hogy a beteg, vagy gyanús állatokat azonnal elkülönítjük az egészségesektől, az etető- és itatóedényeket, úgy szintén tartózkodási helyüket gondosan és alaposan fertőtlenítjük 25 százalékos karbóiineumos lemosás sál. OtyeFikóizlóL (Uhnéd A nyerskosztos életmód bizonyos megbetegedésekben hasznos, így például az elhízás csökkentésére, bizonyos vesebajokban s e— megfelelő orvosi ellenőrzés mellett — a magas vérnyomás-betegségekben. Ugyanez vonatkozik a böjtnapokra is. A böjtölés általában nem egészséges és gyengíti a szervezetet, csökkenti a munkaképességet. Bizonyos fajtájú böjtölés azonban — az orvos utasítására — helyénvaló, tudományosan megokolt. A heveny vesegyulladás első napjaiban például a böjt és a szomjazás igen jóhatású. Részleges böjtölést, például úgynevezett „gyü- mölcsnap"-ot rendel az orvos szívbetegségekben is, vagy akár az érelmeszesedés gyógyításában. Annak az érelmeszesedéses betegnek, akinek a testsúlya a szükségesnél nagyobb, többnyire bizonyára jót tesz a kellő módon előírt'nyerskoszt, A betegség esetén ajánlott nyerskosztot csakis az orvos előírása és felügyelete mellett fogyasszuk. A mai nap jelentősége Megfejtésül beküldendők: vízszintes 1., 20., függőleges 24. és 41. ti 1 2 3 r~ £ 6 7 r~ n TÖ“ “V 11 ÍB 12 ia! 13 sEx 14 H SÍ i-'s m 16 ü 23n 17 ié 19 H 20 i\ i + m 22 23 II 24 m m 25 H fi 26 KM ülSaS 27 m 28 H 29 30 31 IIP 32 33 ü m 34 35 36 37 38 39 ü II 40 41 II 42 43 Mm :k ■■■■ 44 45 46 jijUj 47 I: 48 ü ::u RS 49 II P 50 Ü 51 52 53 HK '954 55 H 56 57 58 hí;:; MKR SS 59 M?: 60 m 61 ül 62 63 11 64 íSi S&í 65 66 1* ■ •aa sík; Hi> ( Vízszintes: I. Tegyük minél szebbé, emlékezetesebbé a mai napot az ünnepeltek számára, hogy íeiejthetetlen élmény maradjon! (folyt, a függ. 11-ben.) II. Á Radnai havasok 2280 m-es-csúcsa. 12. Hegycsúcs. 13. Irány. 14. N. T. 15. A íügg. 29 ‘.eszi. 17. önfeláldozóan bátor, 19. Időszak. 20. Az ünnepeltek egyik nagy Brőnie. 2J. Varróeszköz. 23. Tova. 24. Éjjel! mulatóhely. 25. A ..Csinn-Bumm" egyik kedvenc alakja. . 26. Ilyen korcsoly« Is van 27. Római 49. 28. Nemzetközi nye)v. 29. A. K. 30. Angol gróf! efm. 32. Tüzérségi fegyver. 34. Képkeret. 36. Borsodmegyei közsi 37- Csavarog. 39. Vissza: Téli lárma. 41). Tárolóeszköz. 4?. össze-vissza nyúz (!) 43. Mutatószó. 44. Észak! népek pénzegysége. 47. Azonos betűk. 48. Nem az. 49. A statisztika fontos anyaga. 50. A madarak királya. 51. H.. R. 52- Betű — kiejtve. 56. Főtemplom. 57. Elgondolás, nézet. 59. Nyersszln. 61. Tiltószó. 62. Kötőszó. 64. „ötöl” — belül keverve. 65. Vízi sporteszköz. Függőleges: 1. A vizsz. 1. folytatása. 2. Vadász teszi. 3. Mezőgazdasági szerszám, 4. G. O. 5. Személyéről. 6. Tenger-színt változás. Az Operai (Gizella). 8. Ellentétes kötőszó. 9. Szóképző rag (azonos betűk). 10. Lóbetegség. 15. „Ser” — betűi keverve. 16. Leszármazott. 18. Személyét. 20. Orosz uralkodói cím volt. 21. Három — oroszul. 24. Az ünnepeltek nappali ellátását szolgáló két Intézményünk. 26. Stájerország fővárosa. I 27. Való. | 29. Egyiptomi napisten egyik neve. j 31. Megszégyenít. ! 32. A. K. 33. Cári rendelet, szigorú parancs voU. 35. Kereskedő. 38. Nélküle nincsen okozat. 41. Az ünnepeltek önképzését szolgálja. 45. Rendfokozat. 46. Női becenév, 48. FrlsskeletO. 50. Szív — költőíesen. 51. Hosszabb Időszak. 53. Oldalak találkozása. 54. Mókushoz hasonló rágcsálóá 55. Bánat — ellentéte. 58. Fontos folyadék. 60. Létezik. 63. Téli sporteszköz. 64. Kettős mássalhangzó. 65. Azonos betűk. 66. Német helyeslés. Milyen hatással lehet a túlzott cukorfogyasztás a fogakra? A felvetett problémának komoly népegészségügyi jelentősége van. A cukor, a tápanyagot szolga itató tápanyagoknak: (fehérje, zsír, szénhidrát) jelentős tényezője. A napi átlagos táplálékmemnyiség- ben a szénhidrát mind kalória- százalékban, mind mennyiségben jóval meghaladja a fehérje és a zsír együttes mennyiségét. Fontos szerepe van a szervezet — 6 így a fogak —- fejlődésében, az izomműködésnek. pedig legfőbb energiaforrása. így általában a néptáp- lá'kozásban nélkülözhetetlen. Ennek ellenére komoly adatok szólnak amellett hogy a túlzott, vagy inkább a nem megfelelő formában történő cukorfogyasztás a fogszuvasodás létrejöttében szerepet játszik. Egyéb fog-, illetve fogmeder-károsodásban való szerepe még nem teljesen tisztázott Természetesen nem egyedüli dk, mert a fogszuvasodás igen sdk hajlamosító és károsító tényező együtthatásának eredménye. őseink sokkal kisebb mérvű fogszuvasodását főleg két körülménynyel magyarázzuk. A nagyobb mérvű nyers-táplálkozással, mely erőteljesebb rágást igényel, s így a fogak „öntisztulását“ jobban biztosítja, továbbá a kevesebb szénhidrát-fogyasztással. (Más szempontból persze az ősök táplálkozása kevésbé volt kielégítő, mint a mai emberé.) A túlzott cukorfogyasztás elvben HEH ÉTRETSD HÉTFŐ Lenesek vés kolbásszal, ízes bukta. 5 EDD Paradicsomleves, paprikás- krumpli virslivel. SZERDA Rteloves, spenőtfőzelék bijiidászsemlyével. CSÜTÖRT. Raguleves, cslrkepapríkás Hokedlivel, saláta PÉNTEK Spárgaleves, sajtosmakaróni. SZOMBAT 1 tésftaleves rakottkrumpli. \ VASÁRA. Kalarábéieves csipedcttel, bagyrnásrostélyos rizzsel, saláta. Darázsfészek. két módon lelhet káros a fogakra. A szervezet-be való felszívódás után a vér cukorszfotje esetleg emelkedik és meszet von el. Másrészt a cukornak a fogakra tapadása és erjedése által károsít. Az elsőnek jelentősége még nem tisztázódott, de annál figyelemreméltóbb a második, A védekezés módja az eddigiek alapján könnyen adódik. A szükséges cukonmemmyiség legnagyobb részét inkább oldatban (kávé, tea, tej, gyümölcs), a többit pedig főétkezések kapcsán. Ekkor ugyanis a többi étel és a vízfogyasztás többé-kevésbé akadályozza a cukor tartós tapadását és erjedését, 1UDOMÁNYOS APRÓSÁGOK Milyen rovarok terjesztik a járványokat A szúnyog egyik faj- egészséges ember bőrét, elöl menekülő rágcsá- tája a maláriát tar- ahonnét a kórokozók a lón utazva cipeli széjjel jeszti: vért szív a beteg . . . . • ■ ,, . a kórokozót, ember testéből és azt ^ ' Ha irtjuk a szúnyoújabb csípés után be- tőzést okoznak, got, ha szúnyoghálót oltja az egészséges em* A pestist, ezt az igen rakunk az ablakokra, bér testébe. Súlyos, borzalmas jár- ha rendesen tisztálkoA tetű a veszedelmes ványt a patkánybolha dunk, ha védekezünk a kiütéses tífusz kóroko- viszi magával Nemcsak tetű és a bolha ellen, . az embert, hanem a végül, ha nem tűrjük zojat cipeli a gyomra- pathányt is megbetegí- portánkon a patkányt: ban és nyálával, ürü- fj és a beteg patkányon, igen sokat tettünk lékével szennyezi az helyesebben a járvány egészségünk védelmére. A szél iránya az Északi-sarkon Aa Északi-sarkon bárhonnan is fújjon a szél, az csak déli irányú lehet. Ez azonban csakis egy ponton, az Északi-sarkon érvényes. Az Északi-sarktól eltávolodva már bármilyen égtáj felől fújhat a szél. Vegyünk a kezünkbe egy labdát, vagy golyót, azon jelöljük meg az Északi* és Déli-sarkot és rögtön köny- nyen megérthetjük a dolgot. AZ AGRONÓMUS DICSÉRETE Ha pity maliik a mezőkön S megszólal a madár-kórus, Éber szemmel a határban Már kint jár az agronómus. Míg mások a puha ágyban Kényelmesen nyújtózkodnak, ö már kint jár, példaképül A szorgalmas munkásoknak. Térdig gázol a harmatban, Vizes, sáros a bakancsa. Zápor vágja, szél cibálja Incselgőn, hogy felbosszantja. Nyáridőn a nap hevétől Gyöngyözik a verejtéke. Télen meg az arca bőrét Marja kékre a fagy mérge. A határt Is a legtöbbször Mint a vándor, gyalog járja Fölöttese egy járművel Gondolhatna talán rája, Közös sorsban osztozkodva Éjjel-nappal velünk vannak. Hála helyett tőlünk mégis Sokszor durva, rossz szót kapnak. Reggelenként a munkába Ö az első kivonulni, Este pedig utolsónak Szabad neki szemet hunyni. Gyakorlati szaktudása Kiapadhatatlan bánya. Pazar kézzel osztogatja Nem sajnálja s nem is bánja Amit tanult, így lesz közkincs Javára a tsz-eknek: Növekedik majd a termés. S nyomában a jövedelmek. Ahol csak van agronómus, Tiszteljük és becsüljük meg. Megérdemlik, mert érettünk Fáradozni meg nem szűnnék, Munkájukat értékeljük; Értünk görnyed az ó válluk, így, ha velük szóba állunk, A szót ne foghegyről hányjuk! Ne nézzük az agronómust Rongy, mihaszna lődörgőnek, Mert akik csak annak látják: Ételünkbe mérget főznek!... Emberek ők a javából, Építői egy új kornak. Közös táblán, nagy serényen, Szép jövőnkért munkálkodnak. Mégis, mégis, itt is, ott is, Nem jó szemmel néznek rájuk. Azok közt, kik segíthetnék, Sok az irigy, sok az állnok. Kényre, kedvre no dobáljuk, Ne csináljunk hókusz-pőkuszt: Tiszteljünk és becsüljünk meg Minden derék agronómust! EGYED JANOS Rőtelek, Mi a trombózis ? A trombózis az erek belső falának elváltozása helyéin keletkezik Az ereken belüli elváltozást különféle betegségek, fertőzések okozzák A vér az ilyen sérült érfalba behatol, megalvad és az eret elzárja. A véralvadekot trarnibusznak, az ere ken belüli véralvadásos állapotot trombózisnak nevezik. A trombózis nemcsak szülés után, hanem hasi műtétek kapcsán de viszeres tágulatok mellett is előfordul. A vénák falának fertőzése következtében helyi alvadásos rögök képződésével jár. A trombózis megelőzhető műtét utáni gondos ellenőrzéssel, a vérkeringés javításával, pangások megszüntetésével, — sajnos azonban minden elővigyázat mellett is előfordulhat. Gyógyszeres kezelés a fertőzés elleni beavatkozásokból áll, újabban véralvadást gátló anyagok befecskendezésével is jó eredményeket értek el. Miért bírja a teve a szomjazást? Hogyan bírja a teve 3—4 napig is ivás nélkül, miközben mégis fáradhatatlanul gázol a sivatag homokjában súlyos terhe alatt? Erre a kérdésre a tudomány most a tevéken végzett anyagcserevizsgálatokkal felelt. A vizsgálatokat az állatok természetes sivatagi körülményei között végezték cl, s megállapították, hogy a tevék egyébként is feltűnően lassú anyagcseréje a víztartalék igénybevétele előtt még la$$úb* bá válik. t 'dlótött (holmik dteváse A téli kötött holmit gondosan tegyük el nyári pihenőre, nehogy a moly „kikészítse”. A kötött ruhaneműt kitisztíitatjuk, vagy kimossuk és minden darabot külön-külön papírba csomagolunk. A külön- csomagolás azért fontos, mert ha egy darabba esetleg moly kerül, így nem veszélyezteti a többit. A molyirtót a kötött holmi közé úgy helyezzük el, hogy ne érjen közvetlenül az anyaghoz. Legjobb, ha dobozos Globolt veszünk és a kis dobozokat kinyitva lesz- szük a csomagba. Ha naftalint, gesarolt, vagy más molyirtószert használunk, úgy azt kis zacskókba töltve tegyük a kötött holmik közé. A legokosabb, ha egy dobozt, vagy egy fiókot rendezünk be a kötött holmiknak nyárra: az aljába naftalint hintünk, belerakjuk a molyirtóval ellátott, becsomagolt kötötteket, s végül az egészet letakarjuk ecettel, vagy terpentinnel átitatott újságpapírral. A sok finom „illatot” ősszel majd kiszellőztetjük, Gyűjtsük a kamillavirágot A kamilla-virág egyik legfontosabb növényünk, s memcsak maga az azu- lintartalmú kamillaolaj készül belőle, hanem teája az egyik leggyakrabban használt házi gyógyszer, A jó minőségéről ismert híres magyar kamillavirágot külföldön is szívesen vásárolják, A kamilla-virág, vagy más néven székfűvirág az egész országban vadon terem. Nagy tömegekben, főleg az Alföld szikes talajain fordul elő. Legjelentősebb begy üj tőhelyek Bé kés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyében van nak, A kamillának most van a fő virágzási ideje, nagykiterjedésű szikes legelők fehérlenek a virágzó kamillától, A földművesszövetkezetek sok helyen brigádokat szerveztek a gyűjtőkből, akiket az Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat szedőfésűkkel lát el. 'Tőcllzu&s tanácsok Nem savanyodik meg, nem fut össze a tej, ha forralás előtt literenként =gy kávéskanál cukrot teszünk bele. * Vasedényt, bográcsot legjobban fahamu és olaj keverékével tisztíthatunk. A pép kásasűrűségű legyen: Rákenés után puha ronggyal addig dörzsöljük az edényt, amíg fényes nem lesz. A megfakult viaszosvászon visszanyeri fényét és színét, ha flanellruhára csepegtetett petróleummal erősen átdörzsöljük. A spárgát ne főzzük a lábosban fektetve, hanem fazékban, csomóba összekötve és felállítva annyi sósvízben, hogy a víz a spárgaszárak feléig érjen, így az erősebb szárak a vízben, a gyengébb spárgafejek pedig a gőzben főnek és nem hullanak széjjel. * Jégszekrény hiányában úgy tarthatjuk legjobban frissen a nyershúst, ha nedves ruhába csavarva, agyagfazékba tesszük. A fazekat hideg vízzel telt edénybe állítjuk, a vízbe egy-két marék sót hintünk. Hogyan lehet házilag villámhárító! készíteni? A villámhárítóhoz nem szükséges semmiféle nemes-fémből készült alkatrész és nem kell egészen kimagasló csúcs sem. Ezt azért fontos megemlítenünk, mert még ma is igen sokan ennek ellenkezőjét hirdetik. A villámhárítóhoz szükséges: 1, egy felfogórész, ez lehet fémrúd, fémvezeték, vagy fémtest; 2. Levezetőhuzal, ennek vastagsága 25—30 mm legyen, nehogy a villámcsapástól kiégjen. A vezeték a legrövidebb úton, felesleges törések elkerülésével érje el a talajt; 3. A földelés a vezeték végén a talajban egy nagyobb fémlappal történik. A villámhárítót jól kell földelni, ezért a vezetéket szilárdan kell a földelőhöz erősíteni. A földelő a föld alatt 2—3 méternyire legyen elhelyezve, s gondoskodni kell arról, hogy ne