Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-04 / 103. szám
2 SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 1953 május 4. Lelkes tömegek színpompás felvonulással ünnepelték május elsejét megyeszerte Erő, felbecsülhetetlen, impozáns, önbizalmat növelő erő a mi menetünk. A Cukorgyártól kezdve Szolnok központjáig hullámzik a tömeg. A nemzetiszín zászlók erdejébe tűzpiros lobogók színpompája, transzparensek, jelvények, virágcsokrok ezernyi árnyalata vegyül. A cukorgyáriak a város széléről indulnak. A menet élén békegalambot visznek. Körülötte úttörők haladnak. Előttük a célgazdaság dolgozói vonulnak. Egyik csoportjuk lóháton ül. Keményen kell fogni a zablát, kényesek, táncolőkedvűek a paripák. Mintha a mesebeli táltosok keltek volna életre. Traktorok is dübörögnek. Zúgásukat túlszárnyalva száll egy fiatal lányokból álló csoport éneke: „Egy legényért, kedves édesanyám, sose leszek szomorú.” Talpon van az egész város. A Beloiannisz- utca kétoldálán minden talpalatnyi helyet elfoglaltak az emberek. Gyönyörködnek a felvonulók fegyelmezett, sok-sok ötlettel díszített vidám áradatán. Sok tapsot kap a pirosnyakkendös úttörők, a középiskolások lelkes csoportja, az ipari tanulók intézete, s a városunknak oly sok dicsőséget szerzett sportolók büszke menete. Kijut a megbecsülést kifejező ünneplésből a MNDSZ-be tömörült asszonyoknak, az önkéntes Honvédelmi Szövetség ejtőernyőseinek, s lövészcsoportjának is. Az üzemek felvonulását a Járműjavító nyitja meg. Az elsőnegyedéves terv 118 százalékos, s a májusi elsejére tett felajánlás 450.000 forint értékben való teljesítésével, az élüzem cím ismételt megszerzésével vívták ki maguknak ezt a jogot. Tevékeny munkájukkal bizonyították be, hogy egyetértenek a Központi Vezetőség márciusi határozatával, s erejüket megfeszítve küzdenek annak megvalósításáért i A fütöháxiak is jogos büszkeséggel lépkednek el a megye vezetői előtt. Ötödször nyerték el az élüzem címet, megkapták a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Nagyszerű munkatettek előzték meg ezt. Bódi Lajos mozdonyvezető, Varjú János és Lakatos József fűtő például állandóan nagy- sebességű, gyorstehervonatokkál jártak és volt olyan időszak, amikor 20 napig nem mentek be a fűtőházba, a fordulóállomásokon szereltek. Kilométer- teljesítményüket közel 200 százalékra emelték ezáltal, 32 százalékos javítási költségcsökkentést 42 tonna szénmegtakarítást értek el. A Bódi Lajosok, a Varjú Jánosok, a Lakatos Lajosok munkájának köszöntése, ünnepe ez a nap. Árad a tömeg:, s egyre nő. Jönnek az élüzemmé lett vasútállomás dolgozói. Elől a sztahanovisták, kitüntetettek. Velük haladnak a pályamunkások. Váltóberendezést hoznak magukkal. A Tisza Bútorgyár dolgozói követik őket. Elöl zöld kötényben szerszámokkal szakmunkások haladnak. Gépkocsijukon miniatűr konyhabútort visznek. A Tisza- menti Vegyiművek munkásai a kontakt-kemence modeljével, egyformaszinü, különleges munkaruhában vonulnak. A papírgyáriak s a Cellulózegyár dolgozói gyártmányaikat hozzák. Az utóbbiak kocsiján büszkén hirdeti a tábla, hogy rizsszalmából új üzemünkben gyártott cellulózével évente többmillió forintot takarítunk meg. Nagy sikerük van a Vágóhíd munkásainak is. Hentesáruval, ínycsiklandozó falatokkal díszített kocsijukon mutatják be munkájukat. A Mezőgazdasági Gépjavító és a Fűrészüzem dolgozóit köszöntik a nézők, majd a kórházak orvosait, alkalmazottait, a termelőszövetkezetek csoportjait, a különböző vállalatokat, KTSZ-eket üdvözlik. Árad a menet, egységbe tömörülve, vidáman, lelkesen. Jelvényeivel, fegyelmezett kiállásával hirdeti: a párt, a nemzetközi proletariátus mindenkor számíthat rá, Mezőtúr „Két kalász teremjen ott, ahol eddig egy volt.” Ezt írták a pusztabánrévi állami gazdaság dolgozói szép dekorációjukra, amellyel felvonultak. A felirat fölött két telt arany búzakalász ölelkezett össze, körülfogva egy nagy csokor nevető-kék- színű búzavirágot; A hatalmas fehér galamb, amit ezután vittek, mintegy jelképezte, hogy az állami gazdaság dolgozói tudják: több búzához békére van szükség, s hogy jó munkájuk a békét erősíti. A mezőtúriak felvonulására általában az volt a jellemző, hogy meg akarták mutatni, milyen nagyszerű eredményei vannak a tsz-város parasztságának; Ezt jelképezték a Haladás Termelőszövetkezet dolgozói, amikor elhozták a felvonulásra újonnan épült központjuk, sertéshizlalójuk, fiaz- tatójuk kicsinyített mását, a most épülő, hatvan va- gonos magtár rajzát. Aki a felvonulás után elvegyült a lakosság között, meggyőződhetett róla, hogy a múlt elnyomottjai, kizsák mányoltjai, most valóban boldog életet élnek; Csak megelégedett emberek tudnak úgy mulatni, olyan életvidáman, ahogyan a mezőtúriak táncoltak például az esti utcabálon, Kisújszállás Soha ilyen színpompás, nagyszerű felvonulást nem látott még Kisújszállás, mint az idei május elsejei volt. Ezernyi kedves, lelkes ötlettel bizonyították a szövetkezeti város parasztjai: szíwel-lé1 ékkel ünnepük a nemzetközi proletariátus nagy napját; Dübörgő taps köszöntötte a menet élén haladó kis magyarruhás- fiúcskát, aki büszkén ka- rikázott feldíszített kerékpárján. A felvonulók mintegy hitet tettek a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Egymásután mutatták be a szövetkezetek nagyszerű eredményeiket, amelyeket kisüzemi gazdálkodás mellett lehetetlen megvalósítani. Az Ady TSZ menetében a kis, egyes eke után feldübörögtek a legkorszerűbb gépek. Utánuk az öthónapos malacok „következtek" s egy tábla arról adott hírt, hogy kilences fialási átlaguk volt ebben az évben; Lelkes taps zúgott fel, amikor feltűntek az iskolások messzire virító, színes májusfáikkal; (Minden jel szerint az Ady TSZ kapja meg a városi pártbizottság felvonulási zászlaját.) Kunhegyes A kunhegyesi járásban szinte minden községben utcabál volt. Most rendezték meg az úttörők járási sportbajnokságát, amit a felnőttek is nagy érdeklődéssel néztek meg. Este szabadtéri kultúrműsor volt, s több helyen rendeztek a termelőszövetkezetek vacsorát. Ti- szagyendán este tábortűzben gyönyörködtek a dolgozók; A felvonuláson mindenütt együtt voltak a munkások, tsz-parasztok és az egyénileg dolgozó gazdák. A kunhegyesi felvonulók között különösen nagy. tetszést aratott a Középtiszai Öntöző Vállalat, amely három öntöző- kocsijából háromszínű vizet fecskendezett. Tapssal jutalmazták a Téglagyár dolgozóit is, akik téglaverőikkel vonultak s egész idő alatt verték a téglát, Jásztelek * A jászteleki Tolbuchin TSZ és a pusztamonostori December 21 Termelőszövetkezet meghívta látogatóba a község élenjáró, egyénileg dolgozó parasztjait. Megmutatták a vendégeknek a szövetkezet állatállományát, földjeit. Utána az elnökök beszámoltak a szövetkezet eddigi fejlődéséről, életéről. A látogatás a Tolbuchin TSZ-ben különösen gyors eredménnyel járt: három egyénileg dolgozó paraszt még aznap úgy döntött, hogy a közös gazdálkodás útjára lép. Jászberény Most először vonult fel május elsején a 100 erőgépes Jászberényi Gépállomás. A munkásosztály, az állam ez újabb segítségét nagy szeretettel köszöntötték a jászberényi parasztok. Nagy tetszést váltott ki még az Aprítógépgyár dolgozóinak tréfás csoportja is, amely az imperialisták egyes képviselőit mutatta be, mint a népek elnyomóit, s a háborús uszítás képviselőit. Májusi emlékeztető bőr kifestett a varrás mellett. S jöttek, meneteltek — s ez volt a legtöbb! — lyukasak, szégyenlősen elbújva a többi mellett, vagy szemérmetlenül megmutava a poros zoknit. Ne rójjon meg senki, de nekem azóta minden május elsején eszembe jut ez a régi kép. S ahogy eszembe jut, már nézem is a felvonulók cipőit. Keresem a csámpásat, az agyontalpaltat, a lyukasakat. De nem találom. Nem találom már évek óta. S nem találtam most sem, a szolnokiak, a mezőtúriak, a turkerveiak saraiban. Talán még senki sem örüit így annak, begy nem leli, amit kutat... De a -cipő, szerintem most is „árulkodik.'“ S most is ugyanarról, mint a múltban. Elmondja, hogy hogyan élünk, most azt, hogy jobban, sókkal jobban, mint akkor — mint a felszabadulás előtt. Jó, ha ilyen kicsi dolgokban Siam felejtjük ezt el, mint egy pár szép, rendes cipő. Remete Ibolya KÉPES BESZÁMOLÓ A MÁJUS 1-1 FELVONULÁSRÓL A Tisza Bútorgyár munkásai aulára szerelt miniatűr konyhabútorral vonulnak. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói az üzemben kijavított gépekkel vettek részt az ünnepi felvonuláson. A szolnoki sportolók színes menetét a tornászlányok csoportja nyitja »eg. I Szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozóinak egyik csoportja a Szovjetunió és a népi demokratikus országok zászlóival díszített május 1. feliratot visz. 'V. JÉ T / alami olyasmiről szeretnék * inni, amiről május elsején szó sem esett. Talán sehol. Nagyon röviden két május elsejét említek fel. Az első: emlékeztető kíván lenni mindenki számára, aki könnyen felejt. Második: a mostani. Mindkettőnél egy valamit akarok megemlíteni, valami nagyon is prózai dolgot. Nem a gyönyörű zászlókat, nem a lelkes hangulatot, nem a színpompás dekorációt, nem — egyszerűen a cipőket. Az első már nagyon régen volt, még nőm voltam embemyi leány, amikor elmentem a Hűvösvölgyije a nagybátyámmal. Gyári munkás volt ő is és félig — gyermeklétem el lenére — én is. Sokan, nagyon sokan gyűltünk össze. 1937-et írtak. Kis kultúrműsor is volt a gyermek- barát rendezésében. A földön ültünk mi, fiatalok, míg az idősebbek álltak egy darabig, aztán elkezdtek „elvonulni’1 az erdők sűrűjébe. Ott ültem a földön, s ők mellettem mentek el. Nagyon jókedvű volt mindenki, én is, délután ifjúsági kézilabda-meccs várt rám, s utána szeminárium. Volt okom az örömre. És egyébként is mindenki nevetett, dalolt. Szinte eláradt a völgyben a munkásokra oly jellemző derű, optimizmus. S akkor, amint a tömeg lábainál ültem, hirtelen nagyon-na- gyon elszorult a szívem. Már nem hallottam a nevetést, a dalt, csak néztem, néztem az emberek cipőit. Milyen árulkodó is tud lenni egy pár cipő! Az egyik nagyon csámpás volt, — hogy kínozhatta viselőjét! A másik annyiszor volt talpalva, hogy « Május elsejére lett vállalásunkat teljesítettük Nálunk, a jászkiséri lossuth Termelöszö- etkezetben az április -ét megelőző hetekben zéleskörű verseny bon- ikozott ki. S a nemes etélkedésben elért redmények mind kö- ös gazdaságunk erösö- ését szolgálják. Idejé- en földbekerültek a ivasziak. A zab. a ta- aszi búza, a tavaszi rpa szépen zöldéi. So- ol már a cukorrépánk s. öröm végignézni öldjeinken, mert a növények mindennél jobban mutatják, mennyire szorgalmas és igyekvő emberek a Kossuth TSZ tagjai, s hogy milyen nagy erő van a közös gazdálkodásban. Különösen büszkék vagyunk új létesítményünkre, a 40 holdas rizstelepre. Ezt saját erőnkből építettük. Május elsejét méltóképpen ünnepeltük. A felszabadulási munkaversenyben kibontakozott nagyszerű lendület tovább tartott és tart ezután is. Hatvan hold kukoricát négyzetesen vetettünk, a búzaföldekről letakarítottuk a kukoricacsutkát, elvégeztük a kenyérgabona acatolását is. Különösen sokat jelent az asz- szonyok, valamint a családtagok munkája. Hatvan nő dolgozik rendszeresen minden nap. Káli József Jászkisér Kossuth TSZ elnöke Tájékoztatás Szolnokon a külföldön élő magyar állampolgárok amnesztiájára vcnalkozólag A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásénak 10. évfordulója alkalmából aim- nesztia-rendeletet bocsátott ki a külföldön élő magyar állampolgárok számára. Az ezzel kapcsolatos információ-adást a Magyarok Világszövetsége végzi. A sok vidéki érdeklődésre való tekintettel a tiszántúli megyékben r-* így Szolnok megyében is — a Magyarok Világszövetsége Információs irodájának képviselői május 4—5-én tájékoztatást adnak. Ma és holnap tehát az érdeklődők Szolnokon, a megyei tanács 108-as szobájában kérhetnek információt az amnesztia-rendelettel kapcsolatban.
