Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-27 / 123. szám

I A MEGYEI PARTBI IZ0TTSA6 ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA, | VII. évfolyam. 123. szám * Ara 50 fillér- 1955. május 27., péntek f—----------- T\^ MA I SZAMUNK TAIITAUMÄBÖL: Eredményes a hibák elleni harc (2. o.) Tóth István: Becsület dolga. — Elbeszélés (2. o.) Megyeszertc nagy a készülődés a Gyermeknapra (3. o) Sport (4. o.) Uj nyári menetrend (4. o.) ? Uj termelösxövetkexet Néhány héttel ezelőtt már jelent meg közlemény arról, hogy Tisza- tenyő községben megalakult egy III, típusú termelőszövetkezeti előkészítő bizottság. Az öttagú előkészítő bizottság tovább folytatta a szervezést és szerdán este tíz taggal, Rákosi TSZ néven, 65 holdon me­zőgazdasági termelőszövetkezetet alakítottak. Az új tsz alakulásának híre hamar elterjedt a községben és csütörtök reggel már két új tag kérte felvételét. Az új tsz tagjai alakult Jisxatcnyön ősszel kezdik meg a közös gazdái' kodást. Addig tovább folytatják a szervezést, hogy mintegy 250 hold­ra növekedjék a tsz területe. Tervük az, hogy a helyi adott­ságok, a szántóföldjeik területén levő kútak kihasználásával öntö­zéses konyhakertészetet létesítenek, azonkívül, hogy minél kevesebb ál­lami segítséget vegyenek igénybe, saját erőből építkeznek. Az új tsz tagjai között ugyanis szakképzett építőmunkás is van. II Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés üzemei 25-én estig befejezték májusi nyerstégla gyártási tervüket Bútorgyár javasló t-köny ve A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés hét üzeme a múlt évben jelentős mennyiségű téglával ma­radt adós. Csak nyerstéglából 17 millió 600.000-rel gyártottak a ter­vükben előirányzottnál kevesebbet. Az idei tervükben a múlt évi adós­ság letörlesztése arányosan eloszt­va szerepel. Az Egyesülés üzemei 25-én es­tig befejezték május havi nyers­tégla gyártási tervüket, 26-án pe­dig az égetést. A törlesztéssel fel­emelt tervükön felül is csaknem négymillió 400.000 nyerstéglát és több mint kétmillió 100.000 égetett téglát gyártottak az idén. Az Egyesülésnek mind a hét tég­lagyára csatlakozott a húsz buda­pesti nagyüzem versenyvállalásá­hoz. Vállalták, hogy 1955. évi nyersanyag gyártási tervüket 23 nappal határidő előtt befejezik, égetési tervüket pedig december 10-én. Nyerstéglából terven felül ötmillió 280.000 darab, égetettből hárommillió 100.000 darab gyártá­sát vállalták, ugyanakkor a minő­séget megjavítják, a selejtet 25 százalékkal csökkentik. Önköltségi tervükből 1.9 százalékos költség- szint csökkenés elérését vállalták. Az üzemekben, többek között Mezőtúron, Karcagon, Kunszent- mértonban, nagy lelkesedéssel csatlakoztak a téglagyári dolgozók a venwivhez. O’yan d*-»1 «-írók pél­dája lebegett szemük előtt, mint Dánjel László kihordóé a karcagi téglagyárból. Dániel László a szak­ma kiváló dolgozója lett. Egy év óta sztahanovista szinten dolgo­zik. Á Tisza .4 Minisztertanács és a SZOT még a múlt évben közös határozatot ho­zott, hogy az üzemekben a dolgozók javaslatainak összegyűjtésére, nyil­vántartására és azok elintézésének módjára vonatkozólag „Javaslatok könyv”-ét kell felfektetni. Ez a ha­tározat azért született, mert egyes üzemekben nem egy értékes észre­vétel, kezdeményezés, a munka ter­melékenységére, az önköltségcsök­kentésére vonatkozó javaslat elkal­lódott, nem lett megvalósítva. A Tisza Bútorgyárban késve, csak ez év februárjában hajtották végre a határozatot. Feb­ruár óta is igen sok értékes javaslat került be a könyvbe. Az üzemben sok panasz hangzott el, hogy a gya- lúvas nem megfelelő minőségű, ha­mar tönkremegy, nehéz vele a munka. Az üzem vezetősége nem tudott jobb minőségű szerszámot beszerezni. Ekkor Orosz Gyula asz­talos javasolta, hogy a gyalúvasakat házilag edzzék meg. A javaslat be­lekerült a könyvbe. Az elintézési ro­vatban pedig ez áll: A javaslat be­vált, a gyalúvasak minősége meg­javult. Ugyancsak Orosz elvtársnak egy másik javaslatát is megtaláljuk a könyvben. Ez a bútorok minőségé­nek a megjavítását szolgálja. Ugyan­is a konyhaszekrények íves, görbe ajtói nem csukódtak rendesen, szak­nyelven „nem pászoltak”. Orosz elv­társ kiderítette: ennek az oka az, hogy a feldolgozásra kerülő faanya­got nem tartják megfelelő helyen, az nem szárad ki időben, csak ak­kor, amikor már felszerelték a szek­rényekre. Ezért görbülnek meg. Orosz elvtárs Javaslata, hogy a félkész faanyagot tárolják szellősebb helyen, ahol időben ki­szárad. Ennél a javaslatnál is olvas­ható az elintézés módja: Az egyik helyiségben ventilátort szerelnek fel s itt történik majd a görbített ajtók szárítása. Modla Ferenc, a gépház dolgozója — a javaslatkönyv tanúsága szerint — szóvátette, hogy a forgácsot ko­sárban hordják ki az üzemből, hol­ott egy oldalfalas tolókocsival egy­szerre nagyobb mennyiséget ki le­hetne hordani és ehhez a munká­hoz akkor egy segédmunkás is elég lenne. A javaslat után a beírás: „Az oldalfalas tolókocsi készül.” Egy másik rubrikában Rigó László neve olvasható. Ö azt kifogásolta, hogy egyes dolgozók nem ügyelnek kellően a minőségre, de a műveze­tők a hanyag munkásokkal szem­ben nem alkalmazzák a selejtbére- zést. Ennek az észrevételnek az alapján a műszaki igazgató össze­hívta a művezetőket és felhívta a figyelmüket arra, hogy a hanyagok­kal szemben — akiknek nem hasz­nál a figyelmeztetés — éljenek tör­vényadta jogaikkal és alkalmazzák a selejtbérezést. A javaslatkönyben több olyan té­tel szerepel, amely a dolgozók mun­kakörülményeinek megjavítását szolgálja. Így például a huzatos munkahelyre csapóajtó felszerelése, a női fürdő fűtési problémáinak megoldása, a dolgozók ruháinak fo­kozottabb megóvása. Az üzemben az a tapasztalat, hogy amióta a javaslatkönyvet be­vezették, a termelési értekezletek sokkal aktívabbak lettek és több hozzászólás hangzik el. Ugyanis minden termelési értekezlet első napirendi pontja az, hogy az igaz­gató beszámol arról, miként hajtot­ták végre a könyvben feltüntetett javaslatokat. Mindez azt bizonyítja, hogy azok­nál a vállalatoknál, üzemeknél, ahol a javaslatkönyvet rendesen vezetik, tehát törődnek a dolgozók kezdeményezéseivel, ott a munká­sok aktívabban kapcsolódnak be a munka termelékenységének növe­léséért folytatott küzdelembe. Ha kezdődik az Első Békekölcsön nyolcadik sorsolása Az Első Békekölcsön nyolcadik sorsolására már minden elő­készület megtörtént. Május 27-én pénteken, az idén már negyed­szer perdülnek meg a szerencsekerekek és négy napon át ismét csaknem 60 millió forint értékű nyereményt és törlesztést fizet vissza államunk a kölcsönjegyzőknek. (MTI). Kunhegyesi és kenderes! dolgozó parasztok látogatnak el a Rákosi Mátyás Müvekbe ás a Vörös Csillag Traktorgyárba Megalakult a megyei tűzvédelmi bizottság Folyó hó 25-én a megyei tanács­nál a pártbizottság, a tanács igazga­tási osztálya, a tűzoltóság, a tömeg­szervezetek és az államvasutak képviselőiből megalakult a megyei tűzvédelmi bizottság. A bizottság nyomban megtár­gyalta a mezőgazdasági termények tűzvédelmének, a nyári időszakkal kapcsolatos tűzrendészet! előírások végrehajtásának kérdését. ^Különös figyelmet fordított a termelőszö­vetkezetek, gépállomások tűzren­dészetére, az általános tűzkészült­ségi és tűzi így elő szolgálatra, a tűzvédelmi propagandára. A tűzvédelem, amely a mezőgaz­dasági termények ily oldalról is veszteségmentes betakarítását se­gíti elő, a dolgozó nép ügye és a megyei tűzvédelmi bizottság szá­mít a dolgozók legszélesebbkörű részvételére mind a figyelőszolgálat megszervezésében, mind a tűzvé­delmi éberség terjesztésében. A já­rásokban, városokban és községek­ben is — ugyanezen céllal — a napokban sorra alakulnak a tűz­védelmi bizottságok és megkezdik munkájukat, A BŐSÉGES TERMÉSÉRT A kuncsorbai Porös Október TSZ-ben már elvetették a rövid tenyészidejű kukoricát A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága kezdeményezésére kun­hegyesi és kenderesi termelőszö­vetkezeti tagokból, egyénileg dol­gozó parasztokból álló küldöttség indult ma hajnalban Budapestre. A MEZÖSZÖV a háztáji gazda­ságokban nagyon hasznos hatkala­pácsos villanydarálót hozott forga­lomba. A kis darálóknak nagy elő­nye, hogy hálózati árammal működ­nek s így ipari áram híján is be­kapcsolhatók. Átlagos teljesítőké­pességük óránként 40 kiló, s a magvakat háromféle nagyságúra le­het velük darálni. Kukoricán kívül egyéb magvak őrlésére is kiválóan alkalmasak. Az 50 tagú küldöttség egyik cso­portja a Rákosi Mátyás Művekbe, másik csoportja pedig a Vörös Csillag Traktcrgyárba látogat cl. A két gyár munkásai a látogatást a nyár folyamán adják vissza. A gépet főleg egyéni gazdaságok­ban és termelőszövetkezetek kisebb üzemegységeiben lehet hasznosan alkalmazni. Ara 1300.— forint. Egy hét alatt a MEZÖSZÖV kisgépkiál- lításáról (Bajcsy-Zsiljnszky-út 57., Budapest) 50-et vásároltak meg a vidékről felérkezett parasztok. A daráló egyébként a földművesszö­vetkezetek útján is beszerezhető,— (MTI), Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Minisztertanács határozata a kukoricatermelés fejlesztéséről, a terméshozamok emeléséről. Azóta számos termelőszövetkezetben moz­galmat indítottak, hogy a vetéste­rület növelése érdekében a letaka­rított őszi takarmánykeverék he­lyére rövid tenyészidejű kukoricát vetnek. A kuncsorbai Vörös Október TSZ- ben ilymódon már 30 hold rövid te­nyészidejű kukorica került elvetés­re. A gondos talajelőkészítés és ápolás eredményeként a tavaszi ve­tésű takarmánykeverék is szépen díszük. Ezért most arra határozták el magukat a tsz tagjai, hogy a 10 hold tavaszi takarmánykeverék he­lyére is kukoricát vetnek. Néhány napon belül ugyanis már megkezd­hetik a takarmánykeverék lekaszá­693 ezer forint öntözési hitelt kaptak az egyénileg dolgozó parasztok Államunk évröl-évre segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasz­toknak is, hogy kihasználják a kis­paraszti gazdálkodásban rejlő lehe­tőségeket. Az Országos Takarék- pénztár az elmúlt hónap végéig 693 ezer forint öntözési hitelt nyújtott annak a 361 egyénileg dolgozó pa­rasztnak, akik a földművesszövet­kezeti szakcsoportok keretében ön­tözéses gazdálkodást létesítettek. A közel 700 ezer forintos hitelből az öntözött telepek csatornáit, gátjait és műtárgyait építették meg. " 40 holdas halastó a tiszaőrsi Új Élet TSZ-ben A múlt évben a tiszaőrsi Uj Elet TSZ-ben 40 holdas halastavat épí­tették. Az elmúlt napokban az egyelőre még aránylag alacsony vízállású tóban már vígan úszkál a 10.000 pentyivadék, amelyeknek átlagsúlya 30—40 dekagramm körül mozog. Az ivadékot a műit évben az Uj Élet TSZ rizstelepén nevel­ték. Tsz elnökök, agronómusok tapasztalatcseréje Mezőtúron A mezőtúri pártbizottság cs a tanács kezdeményezésére a város termelőszövetkezeteinek elnökei és agrenómusai szombaton egésznapos tapasztalatcsere látogatást tesznek a város termelőszövetkezeteibe. — Megtekintik a különböző növény- termelési, állattenyésztési, öntözé­ses gazdálkodási módszereket, majd a Mezőgazdasági Technikum Tan­gazdaságába látogatnak el. A gaz­daság szakemberei bemutatják a Mezőtúron először kísérletképpen bevezetett villamos szénaszárítást» lasat. T últeljesitettük A mi termelőszövet­kezetünk számára is nagyon fontos a kuko­ricatermés fokozása. Az állattenyésztés fejlesz­tésének ez az egyik leg­fontosabb feltétele. A kukoricatermés nö­velésére hozott minisz­tertanácsi határozatot mi is végre akarjuk a kukorica hajtani. Ezért a ter­vünkben előirányzott 370 hold kukorica he­lyett eddig már 434 hol­dat vetettünk el, 271 holdat négyzetesen. így a kapálási munkát lé­nyegesen megkönnyít- jük. A kultivátorok ke­resztben, hosszában ve téstervét művelhetik a földet. Az eddig földbeke­rült 434 hold kukoricá­ból 20 hold rövid te­nyészidejű. A füves keverék betakarítása után, ennek helyére ve­tettük. V í g h István, a kisújszállási Ady TSZ elnöke 1.0 hold rövldfciiyészfdcjíí kukoricát vetünk Az állattenyésztés fejlesztéséhez, a hozamok növeléséhez sok és jó- minőségű takarmányra van szükség. Ennek érdekében már eddig is je­lentős feladatokat oldottunk meg. A betakarított őszi takarmánykeve­rékből eddig 1030 köbmétert zölden besilóztunk. Helyére, mintegy 150 holdon, rövid tenyészidejű kukoricát vetünk, legnagyobbrészt négyze­tesen. Ezzel két legyet akarunk ütni egycsapásra. Sokszor kísérletez­tek ugyanis nálunk a másodvetéssel, de sohasem sikerült, mert min­dig későn került földbe a mag. Ezért most májusban velünk másod- növényként kukoricát. így kihasználjuk a májusi és a június elejei várható csapadékot, valamint a talajban még meglévő nedvességet. A másik, szintén lényeges kérdés az elővetemény helyes megválasztása és a vetés legmegfelelőbb ideje. Bízunk abban, hogy termelőszövetke­zetünkben az idén sikerült eloszlatni a másodvetés hiábavalóságának téves elméletét. Az őszi takarmánykeverékek betakarítása után ezenkívül csalamá- dét is vetünk. De mi nemcsak meg akarjuk termelni a takarmányt, hanem meg is óvjuk az elherdálástól. Bekerített szérűskertet létesí­tettünk. A szénát lemérve odaszállítjuk, s a jószágok részére csak sza­bályszerű kiadási bizonylat alapján adjuk ki a fakormányos brigádok­nak, SIMON KÁLMÁN t Turkeve, Vörös Csillag TSZ Egésznapos vidám műsor az Az Építők Szakszer­vezete területi bizottsá­gának kulturf elelő se, Pelbárt elvlárs, öröm­mel újságolja, hogy színvonalas műsorral gazdagítják az építő­munkások szórakozását az Építők Napján. —| A gyülekező szak- társakat a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola zenekara térzenével fogadja. Majd a Himnusz hang­jai mellett népköztár­saságunk címeres zász­laját vonják fel,' mi­közben 200 galambot röpítenek a magasba. Ezután az Építők Szak- szervezetének területi elnöke, Kruzslicz Jó­zsef üdvözli a megje­lent. dolgozókat. Tíz óra tíz perctől egymást váltják a szí­nesebbnél színesebb műsorok. Az első hosz- szabb' műsor a Petőfi Kultúrotthon és a re­pülő-zenekar hangver­senye. Ezt a Szigligeti Színház művészeinek szórakoztató, vidám műsora váltja fel. — Hogy jól lesz-e? Ezt Szolnok város kedven­cei: Farkas Anni, Var­ga D. József, Kompóthi Gyula biztosítják. — Az egyórás szü­net után a területi bi­zottság központi kul- turegyüttese, az úttörő- ház ifjú táncosai, és a KIOSZ—K1SZÖV énekkar veszi át a han­gulat további emelését. — A nap kulturális eseményeit Baksa Ka­tó és Borszéki Ferenc magyarnóta énekesek Építők Napján hangversenye teszi ér­dekessé. Ezt a műsor­számot Pólyák Miklós humoros összekötőszö­vege és ami a legfonto­sabb, Lukács József népizenekara teszi ni- vósabbá. — A napot a sötétség beálltával nagyszabású tűzijáték és tábortűz fejezi be. Utána a fia­talság öröme, a rétbál következik. A kulturá­lis műsorok szüneteit tréfás játékok tarkít­ják. Az ünnepség terü­letén kiállítást is ren­deznek építőiparunk dolgozóinak a multbani és a mai életéről. Kívánjuk az építők­nek, hogy 29-én szép, napsütéses' időben ün­nepeljék munkasike­rekben gazdag életü­ket. Hatkalapácsos/villanydarálót hoztak forgalomba

Next

/
Oldalképek
Tartalom