Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

1953 május 26. SZOLNÜKMEGYEI NÉPLAP 3 Rákosi Mátyás elytárs felszólalása (Folytatás a 2-ik oldalról) A beterjesztett törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Rákosi Má­tyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pálija Központi Vezetőségének első titkára szólalt fel: Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A varsói értekezleten résztvevő országok között létrejött barát­sági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést szerte a világon nagy megkönnyebbüléssel és helyesléssel fogadták mindazok, akik jobb jövőjük biztosítását és zálogát a békében látják. Alig egy évtizede, hogy a népek átélték a második világháborút, mely sokmilliós emberáldozatot és felmérhetetlen anyagi pusztulást okozott. A tömegpusztító fegyverek megjelenése, mely egy új háborút minden eddiginél súlyosabbá tenne, megerősítette a nemzeteknek azt az akaratát, hogy minden erejük­kel. törekedjenek a béke megvédé­sére. A széles néptömegek az ame­rikai imperialisták és csatlósaik háborús készülődése láttán, külö­nösen az Európában és Ázsiában kialakult helyzet következtében, jogosan aggódnak a béke sorsa miatt és a háborús uszítókkal szemben egyre világosabban nyil­vánítják ki békeakaratukat és sza­badságvágyukat. Ezek a vágyak és kívánságok fűtötték az ázsiai és afrikai országok nemrégen tartott banduiigi értekezletének határoza­tait is. Ez az értekezlet, melyre a világ lakosságának több mint a fele küldte cl képviselőit, új feje­zetei jelent a békéért, a népek sza­badságáért cs függetlenségéért ví­vott harcban. Az egyszerű emberek, a dolgozó tömegek világszerte a hidegháború megszüntetését, a nemzetközi fe­szültség csökkentését, a normális gazdasági kapcsolatok helyreállítá­sát s a nemzetek közötti békés együttműködés fejlesztését követe­lik. Ezeknek a jogos követelések­nek, a népekben mélyen gyökerező béketörekvésnek zászlóvivője a kilencszázmilliós béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval. A Szov­jetunió következetes, határozott békcpolitikájának volt elsősorban köszönhető, hogy sikerült véget- vetnl a koreai és az indokínai vér­ontásnak s ezzel létrejöttek a ked­vezőbb feltételek más, még meg­oldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. A Szovjetunió szi­lárd békeakarata és bátor kezde­ményezése tette lehetővé, hogy a tíz éve vajúdó osztrák kérdés né­hány hét alatt közmegelégedésre megoldódott és nyugati szomszé­dunk: az osztrák nép visszanyer­heti függetlenségét és szabadságát. Ezekben a napokban folynak az előkészületek a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetőinek megbeszélé­sére. Mindnyájan meg vagyunk nyözödvc, hogy c megbeszélések hozzá fognak járulni ahhob, hogy normalizálódjék és barátságossá váljék a viszony Jugoszlávia és a tépi demokráciák között is és az ■?mult évek feszültségét egészsé- es. kölcsönös megértésen alapuló égkör váltja fel. A magyar nép irömmel cs helyesléssel támogatja mindazokat a lépéseket és kísér­teteket, melyek lehetővé teszik az őszinte, jó viszony létrejöttét déli szomszédunkkal. Nyilvánvaló, hogy az ilyen baráti viszony kialakulása nemcsak Európa c részén, de szer­te, a vi'ágon éreztetné jó hatását és erősítené a béke frontját. A béke megvédése érdekében a Szovjetunió kormánya ezekben a hetekben új, konkrét, részletes ja­vaslattal lepel# az Egyesült Nem­zetek Szervezete elé: a fegyverke­zés csökkentése, az atomfegyver eltiltása, az új háború veszélyének elhárítása céljából, E javaslatok mindenütt mély hatást gyakoro'- tak: elfogadásuk és megerősítésük i béke biztosításának és megszilár­dításának döntő állomása lenne, ezért előterjesztésüket lelkes he­lyesléssel és megkönnyebbüléssel ödvözük azek a százmilliók, akik 5r*ges nyugtalansággal figyelik a fegyverkezési versenyt, az impe­rialisták új háborús készülődését. Bár a népek békevágya egyre nyilvánvalóbb, az Amerikai Egye­sült Államok, Anglia, Franciaor- ■=-ág imperialistái tovább folytat­ják háborús előkészületeiket. Az Amerikai Egyesült Államok reak­ciós körei változatlanul új hadi­támaszpontok létesítésére töreksze­nek és keresztül erőszakolták Nyu- gat-Némctország felfegyverzését a rcvansra vágyó német Wehrmacht f ''támasztását. Az imperialistáknak erre a legújabb agresszív lépésére, a nyugatnémet militaristák hadseregének felállítá­sára volt felelet a varsói értekez­let. A szerződés, melyet az érte­kezleten résztvett nyolc békesze­rető állam elfogadott, a szocializ­must építő országok erőteljes és félreérthetetlen válasza a párizsi szerződések ratifikálására és élet- beléptetésére. A varsói értekezlet egyben mindenki számára világos mutatója azoknak a változásoknak, melyek a nemzetközi porondén az erőviszonyokban az utolsó eszten­dők folyamán végbementek. Törté­nelmi jelentősége abban áll, hogy még jobban összekovácsolta a sza­bad népek erőfeszítését a békéért folyó harcban és egyben fontos rendszabályokat foganatosított az európai biztonság ügyének védel­mében. Nem lehet eléggé felbecsülni azt a pozitív hálást, melyet jelenleg és a jövőben még fokozódó mér­tékben a varsói tanácskozás hatá­rozatai a nemzetközi viszonyokra jelentenek. Ezek a határozatok meginkább megszilárdítják a béke. a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának pozícióit s azo­kat az erőket, melyek a béke ügyé­nek szilárd támaszai. Ezért az rurópai és az általános biztonság politikájának megerősítése, mely a varsói tanácskozások határozatai­ban testesül meg, minden béke­szerető nép érdekeivel azonos. E határozatok jelentőségét fo­kozza, hogy abban az időpontban jöttek létre, amikor az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország alig tíz évvel a második világháború után újra Európa tűz­fészkévé akarja változtani Nyugat- Némelországot. A varsói szerződés komoly figyelmeztetés a háborús agresszorok számára. Jelentőségét még fokozza a Kínai Népköztársa­ság képviselőjének nyilatkozata, aki kijelentette, hogy ha Európá­ban a békét megszegik, ha az im­perialista támadók háborút indíta­nának az európai békés államok ellen, akkor a kínai kormány és a hatszázmilliós hős kínai nép a baráti országok népeivel és kormá­nyaival együtt venné fel a harcot az agresszorok ellen a végső győ­zelemig. (Taps.) A békés baráti országok hatal­mas erejének egységes megnyilvá­nulása Varsóban felmérhetetlen je­lentőségű a béke megőrzése szem­pontjából, mert a hírhedt impe­rialista, az erő pozíciójából foly­tatott politikával szemben tömö­ríti a béke erőit s megmutatja a baráti segítés, a békés együttmű­ködés útját a nemzetközi kérdé­sekben. A magyar dolgozó nép a legna­gyobb figyelemmel kísérte a varsói tanácskozásokat és lelkes helyes­léssel támogatja a varsói szerző­dést, amely a benne résztvevő or­szágoknak szilárd biztosítékot nyújt arra, hogy építő munkájukat min­den külső támadással szemben egyesült erővel, közösen megvéd­jék. Dolgozó népünk tisztában van a varsói tanácskozás hatalmas tör­ténelmi jelentőségével és tudja, hogy e tanácskozások eredménye jelentékenyen hozzájárul a béke megszilárdításához. A magyar dolgozók szerte az or­szágban, mint a békénk és bizton­ságunk szilárd alapját üdvözlik a varsói szerződést. A röpgyűlések százai cs ezrei, melyeket a váro­sokban és a falvakban tartanak a dolgozók, egész népünk állásfogla­lását tükrözik, amikor mélységes megelégedésüknek és .örömüknek adnak kifejezést a varsói szerző­dések megkötése felett. Az egy­szerű dolgozók szájából százféle változatban hallunk ilyen kijelen­téseket: „Most még jobba« érez­zük, hogy nem vagyunk egye­dül — velünk az erős béketábor. Mindig is együtt dolgoztunk a ba­ráti országokkal, gazdaságilag ösz- szehangoltuk politikánkat, s most már drága hazánk védelmében egységes a katonai erőnk is.” — Vagy: „Megnyugvással és öröm­mel olvassuk, hogy a béke tábora éber és létrehozta azt az erőt, amely gátat tud szabni a háborús gyu.jtógátoknak.*’ A dolgozók a vá­rosban és a falun egyaránt újabb termelési vállalásokkal és terme­lésük fokozásával bizonyítják, hogy helyeslik a varsói értekezlet határozatait. Hasonló helyesléssel és lel- kesdéssel fogadták a varsói ha­tározatokat a többi népi demo­kratikus államokban is. Különösen áll ez a Német Demokratikus Köz­társaságra. A varsói szerződés új erőforrás számunkra, mely az imperialista párizsi szerződések végrehajtásá­nak megakadályozásáért, az egy­séges, békés demokratikus Német­országért vívott harc erőteljes fo­kozására ösztönöz minden német hazafit, mindenekelőtt a német munkásosztályt. A Szovjetunió vezette béketábor kezdeményezései, a béke megőrzé­sére irányuló komoly törekvései eredményeképpen magukban az im­perialista országokban is egyre erő­södik a tömegek békevágya és bé­kekövetelése. Jellemző, hogy a kü­szöbönálló angol választások agitá- ciója folyamán a konzervatívok ve­zetője, Eden, aki fáradságot nem ismerve annyit buzgóikodott a vér­szomjas német militarizmus feltá­masztásán, most igyekszik magát a béke bajnokának feltüntetni, mert azt reméli, hogy a békére vágyó argói választók egyrészét így sike­rül a konzervatívok táborába csa­logatnia. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnöke, Eisenhower, aki hó­napokkal ezelőtt egyáltalán nem lelkesedett azért a gondolatért, hogy a négy hatalom kormányfői megbeszélésre gyűljenek össze, most változtatott álláspontján. Eb­ben a változásban szerepe van an- nak, hegy az egyszerű amerikai emberek között is egyre ellenszen­vesebb a szakadatlan háborús uszí­tás és kardesörtetés. Emellett, mint az amerikai sajtó nyíltan bevallja, Eisenhower azért fogadta el a négy kormányfő értekezletének gondola­tát, mert reméli, hegy ezzel hozzá­segíti Angliában a konzervatív im­perialistákat a parlamenti többség megszerzéséhez. Az imperialista azonban impe­rialista marad akkor is, ha a tö­megek megtévesztésére a béke hí­vének álcázza magát. Az Egyesült Államokból már hallunk olyan hí­reket, hegy az amerikai reakció az ilyen kormányfői megbeszélé­sen nem annyira a béke megszi­lárdítását kívánja megtárgyalni, hanem fel akarja vetni a kérdést: hogyan állítsák vissza a népi de­mokratikus államokban — köztük hazánkban is — a régi rendet, a nagybirtokosok és tőkések ural­mát. Világos, hogy az imperialisták akkor Is, amikor a bekéről beszél­nek, azon törik a fejüket, hogyan szerezhetnek vissza a grófoknak, a nagybirtokosoknak a földet, a tő­késeknek a gyárat, a bányát. Sze­retnék visszaállítani a hárommillió koldus Magyarországát, a köpkö­dőket és embervásárokat, újra gúzsbakötni a munkásságot, meg­szüntetni a nők egyenjogúságát, bezárni a kultúra cs a felemelke­dés kapuit, melyek szélesre tárul­tak a felszabadulás óta a dolgozó nép előtt. Meg akarják semmisíte­ni szabad hazánkat s a szocialista építés vívmányait, mindazt, amire joggal büszke népünk minden hű fia. Az országgyűlés, amikor elfo­gadja és törvénybe iktatja a varsói értekezleten létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést, egyben fe­leletet is ad az ilyen imperialista vágyálmokra. Kinyilatkoztatja, hogy minden magyar hazafi, az egész magyar nép. élén pártunk­kal, a Magyar Dolgozók Pártjával egységesen el van szánva békéjé­nek megvédésére, az imperialisták minden elnyomó tervének meghiú­sítására. .Nagy taps.) Ezért az előterjesztett szerződés törvénybe iktatását pártunk és ma­gam nevében helyeslem, támoga­tom és elfogadom. (fiatal tzaklózősok oeuetH/e DCuulieqijeseii A DISZ Központi Vezetőség és a MEDOSZ kezdeményezésére in­dult országos ifjúsági traktoros versenyhez a KunhegyeSi Gépállomás hét ifjúsági brigádjának hetven tagja csatlakozott. A verseny megszer­vezéséhez hathatós segítséget kaptak a fiatalok a gépállomás párttit­kárától, Földes elvtárstól. Brigádonként ismertette a traktoros verseny jelentőségét és azóta is érezhető a pártszervezet állandó segítsége a DISZ-fiatalok munkájában. A Kunhegyest Gépállomás fiataljai to­vábbra is az első helyen vannak. Czégény András 146, Szendrei Imre 136, Vízi Mihály 113 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Fellángolt a verseny a Kunmadarast és az Abádszalóki Gépállo­máson is. Szűcs Imre kunmadarast fiatal például 137 százalékra telje­sítette tavaszi tervét a verseny során. J>e igyekeznek az abádssalókiak is. ifj.KojláthJójscf Viseshannákat készítenek a Jászberényi Fém- és Lemeanyomó gyárban Bátran el lehet mondani, hogy Bagarusz István egyesíti magában a jó házigazda szívélyességét az ideg?nvezető türelmes magyarázó- képességével, alapos helyismereté­vel. A Jászberényi Fém- és Le­meznyomó gyár edényáru részle­gében kalauzol berniünket s ko­moly szakképzettségről tanúskodó szavaikkal magyarázza az egyes munkafolyamatokat. ■— Ezek itt a húzóprések — mu­tat az egymás mellett sorakozó ha­talmas gépekre. — Hány mázsa lehet egy ilyen prés? — kérdezem. — 500 tonna. önkénytelenül eszembejut a le­nini tanítás a nehézipar fejleszté­sének elsődlegességéről. Lám. itt is kézzelfogható annak igaza. Mert ugye, először a nehéziparnak haliéit megalkotni ezeket a hatalmas, 6—8 méter ma­gas gépeket, hogy aztán azok köz­szükségleti cikkeket gyárthassa­nak. — Edényeket, jászberényi kan­náikat készítünk rajtuk — magya­rázza Bagarusz elvtárs.- — Persze, csak az első műveleteket végezzük itt, s aztán a félkészárú tovább kerül más gépekre. S vezet is mindjárt bennünket, végigjárjuk a gyártási folyamat útját. Szemünk előtt alakul a sima alumínium- lemezből a jászberényi kanna. — Alakra nézve megegyezik az úgy­nevezett ceglédi kannával, csak az a különbség köztük — hangsú­lyozza kísérőnk jogos büszkeséggel — hogy míg a ceglédi három rész­ből tevődik össze. a jászberényi kanna egyetlen darabból áll. A Fém- és Lsmeznyomó Gyárban a múlt hó­napban kezdték meg a vizeskan­nák gyártását alumíniumból. Ol­csóbb, higiénAkusr.'bb az eddig hasz­nált tédo«- és zománcozott kan­náknál. Mindíníéleképpen kifize­tődő tehát a gyártása. Májusban már tízszer többet gyártanak be­lőlük, mint az előző hónapban. — Az elkészült kannákat itt fé­nyezik — vezet Bagarusz elvtárs bennünket az egymás mellett so­rakozó beton-medencéikhez, — Elő­ször lúgos, majd hidegvize', végül salétrcmsavas fürdőben áztatják az árut, s aztán forró vízbe te­szik. Onnan kikerülve szép, esfisfö« színe lesz. Kísérletezünk a kannák elektro­mos úton való színezésével — ma­gyarázza kísérőnk. — A különböző színre „el'Oxáll‘‘ aluminium edé­nyek mutatósatbaik és tarlósab- bak. Igaz, d.rágább a gyártási fo­lyamat és ezáltal növekszik a gyártmány éra is. Bagarusz elvtársnak dolga akadt, a kalauzolást Bus Rozália, fiatal esztergályosból lett „meos”, DISZ vezetőségi tag veszi át. Otthono­san vezet egyik géptől a másikig. — Gondolunk a háziasszonyokra is — mondja mosolyogva. — Hí­rét vettük, hogy az alumínium- lábasok füle könnyen áttüzesedilk, nem lehet megfogni. Most mér az edényeik fülét szigetelő anyagból készítjük, fekete zománcozással. Praktikusabb, mutatósabb is így. A palacsintasütők nyílét meg fa- fogóval látjuk el. Az egyik gépnél megállunk pár pillanatra. Mosolygós kislány ke­zeli; Kaszab Rozália. Mindössze tíz hónapja van az üzem­ben, de .máris úgy feltalálja magát, mint a régi szakmunkások. — Az edényeik fülét szegecselem — magyarázza, s meg is mutatja, hogyan. — Ha nem érkezik rend­szeresen az anyag, akkor sem tét- linkedem, dolgozom a fúrógépen. — Ö is DISZ vezetőségi tag —• jegyzi meg róla kísérőnk. — Át­lag 120 százalékkal dolgozik. Nyugodtan lehetne ifjúsági üzem­résznek nevezni ezt a részleg" t, hiszen túlnyomórészt fiatalok dol­goznék itt, s Kaszíib Rózsikéhoz hasonlóan nem is akárhogyan. , A Kassai-úti iskolában a gyermeknapra készülnek — Halló, itt a Nép- elnökének rádióbeszé- a szives vállalást lap. . dét. A délutáni mécs- hasznos segítség követi. — Itt a Kassai-úti is- csati is résztvesznek a A Tiszamenti Vegyí­kola igazgatója, Tóth- tanulók. művektől egy gumicsö­né. — A patronáló válla- vet kaptunk, amit ők _ Arra kérjük az ia,tok hogyan segítették már nem használhat­tá iéknzias- az iskola készülődését? nők, nekünk pedig ud- 2 ZnünkeTZZ - A Tisza Bútor- vart locsolni nagyon jó. készülnek a gyermek- gyártól 200 forintot — Derék dolog tige- napra. kaptunk. A Tatarozó meinktől, hogy nagy — Ezen a napon Vállalattól, a MÉH-től termelési munkájuk együtt ünnepel a város 100—100 forintot. Na- közben is jut idejük a minden tanulója. Mi is gyón kedves volt hoz- gyermekeket segíteni, megyünk a Vidám- zá,nk a TÜZÉP igazga- Jó időt és jó szárako- parkba. Kint hallgatjuk tója, aki vállalata zást kívánunk a gyer- meg Vasj Istvánná elv- patronálását ajánlotta meknap mintán részt- társnőnek, az MNDSZ fel nekünk. Reméljük, vevőjének. Termelőszövetkezeti előkészítő bizottság alakult Jászfényszarun Jászfényszarun már évek éta működik két I. típusú termelő- szövetkeztli csoport, az Április 4. és a Béke TSZCS. A tagok egy­részt' a napokban elhatározta, hogy a fejlettebb termelőszövetkezeti formát választja. Ezért tegnapelőtt este a Béke és az Április 4. TSZCS több tagja közös értekezletet tartott. Jever Márton, Kovács Nándor, Búzás Imre, Rózsa Imre, Nagy Antal és re italt kívül még öt tszcs-tag bejelentette, hogy csatla kozik a termelőszövetkezeti előké­szítő bizottsághoz és ősszel megalakítják ar új termelőszövetkezetet. Az előkészítő bizottságnak jelenleg 11 tagja van. A szervezés tovább folyik, hegy őszre mintegy 20—25 család, 250—308 hold föl­dön kezdhesse meg a közös gazdálkodást. Termelőszövetkezeti brigádvezető lett felszabadulás előtt, mint könnt- * vessegéd dolgozott, s 1945-ben « került a mezőtúri közigazgatás- | hoz. I A tanács választás után a me- } gyei tanács dolgozója lett, ahol | legutóbb a panaszügyi csoportot | vezette. X A Központi Vezetőség márciusi z határozata után elhatározta, hogy í termelőszövetkezetbe megy. Ap- | rilis végén belépett a mezőhéki | Táncsics Termelőszövetkezetbe. I A képzett építőmunkás az épi- $ tési brigád vezetője lett. Nagy 1 szükség van a tsz-ben az épitke- f zésre. Az állatállományt nem | tudják megfelelő mértékben fej- | leszteni, mivel jelenleg még igen | kevés a férőhely. | Bán elvtársnak és a brigádnak | meet az a terve, hogy őszig egy | I Sokan ismerik Szolnok megyé- istállót, egy ólat és egyéb gazda- { ♦ ben BÁN JÄNOS ©Ívtársat. A sági épületeket tető alá hoznak. I ;...i.w»Kwmiimw»ini.miiaMmMimwtmininMwnwm»wwiiiiiiMMtwl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom