Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 május 25. Az MDP csoportok munkája a tiszafüredi járásban A III. pártkongresszus határo­zata értelmében a tanácsokban, népfrontbizoltságokban, olvasókö­rökben és a termelési bizottságok­ban MDP csoportokat kellett ala­kítani. Az MDP csoportok feladata biztosítani, hogy a párttagok kü­lönböző szervezeteken, tömegmoz­galmakon belül, egységesen foglal­janak állást a napirendre kerülő feladatok megtárgyalásánál, ne­veljék a pártonkívüli dolgozókat, segítsék elő a párt- és a miniszter- tanács határozatainak végrehajtá­sát. Az eddigi gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy ahol az MDP csopor­tokat megalakították, s ahol jól dolgoznak, javult az illető szerve­zet munkája s komoly eredménye­ket értek el. Lelkesen végzi mun­káját Nagyi vénán a tanács MDP csoportja. A tanácsülések előtt rendszeresen megtárgyalja a napi­rendi pontokat s ezáltal biztosítják a kommunisták egységes állásfog­lalását. Emellett nem feledkeznek meg egyéb kérdésekről sem. Meg­tárgyalták azt is, hogyan lehetne a községben az állampolgári fe­gyelmet erősíteni s miképpen tud­nák a tanács és a tömegek kö­zötti kapcsolatot szorosabbá tenni így jutottak arra az elhatározásra, hogy versenyt indítanak a tanács­tagok között a „legjobb tanácstag“ címért. Az a legjobb tanácstag, akinek a körzetében sem beadásban, sem adóban hátralék nincs; aki rendszeresen foglalkozik kör­zetében a mezőgazdasági munkák kérdésével, mindig megtartja a fogadó-órákat, a tanácstagi beszá­molót; állandóan foglalkozik a tsz- mozgalom fejlesztésével, a szövet­kezet megszilárdításával stb. A versenymozgalmat helyeselték a tanácstagok s párosversenyre léptek egymással. Az eredmény nem is maradt el. Míg járásunk többi községe első negyedévi adó­bevételi tervét nem teljesítette, addig Nagyiván 108.1 százalékra teljesítette előirányzatát, s élre tört a beadási kötelezettség teljesítésé­ben is. A tanácstagok kivétel nél­kül megjelentek a tanácsüléseken s aktivitásukkal segítik a község előrehaladását. Hason lóképpen dolgozik az MDF csoport a tanácsban Tiszaderzsen ás Tiszaszentimrén. Vannak azon­ban olyan községek is járásunk te­rületén, melyekben a tanácsoknál megalakultak ugyan az MDP cso­portok, (például Tiszafüreden, Ti- szaörsön, Tiszaszötlősön) de nem működnek. Ezeken a helyeken lé­nyegesen gyengébb a tanácsülé­sek látogatottsága, s előfordult az is — mivel az MDP csoport nem tárgyalta meg előre a napirendi pontokat, — hogy néhány párttag tájékozatlanul szólalt fel, így ered­ménytelen vita támadt. Ez történt Tiszaigairon és Tiszafüreden a köz­ségfejlesztési alap és a költségvetés tárgyalásánál. Ezek a hiányosságok annak a következményei, hogy a községi pártbizottságok és az alapszerveze­tek titkárai nem látják megfelelően az MDP csoportok jelentősegét, magara hagyják a vezetőségét, nem segítik, nem ellenőrzik munkáját, így aztán nem cscda. ha az MDP csoport nem működik. Több köz­ségben — így Tiszafüreden, Tisza- őrsön, Tiszaszöllősön, Tiszaörvé- nyen — a termelési bizottságok­ban, az olvasókörökben, s a nép­front-bizottságokban létre sem hoz­ták az MDP csoportokat. Ez a mulasztás is oka annak, hogy ezek a szervezetek jórészt csak „papí­ron“ tevékenykednek. Färtszervezeteinfcnek le kell von­ni a megfelelő tanulságot ezekből. Rendszeresen foglalkozzanak az, MDP csoportokkal, tanítsák és rendszeresen számoltas­sák be vezetőit. Mindem pártbi­zottság törekedjen arra, hogy olyan MDP csoportok működjenek a köz­ségekben, mint Naigyivánon. A jól­dolgozó MDP csoport megkönnyíti a községi pártbizottság munkáját és sokat tehet a község boldogu­lásáért. Ezért teremtsünk eleven életet minden MDP csoportban, s ahol még nincs, sürgősen hozzuk létre. Fodor Tibor, járási vb. titkár, Tiszafüred. Be'grád ma — a Pravda kü’önludósítójának cikke Moszkva (TASZSZ). V. Mu- jevszkij a Pravda különtudósítója írja Belgrádból: A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselőinek közelgő legmagasabb színvonalú találkozása áll itt a fi­gyelem középpontjában. A jugo­szláv nép széles rétegei nagy meg­elégedésüket fejezik ki a találkozó­val és a két ország viszonyának to­vábbi normalizálására vonatkozó perspektívákkal kapcsolatban. A tudósító ezután részletesen is­merteti a hétfői találkozást több is­mert jugoszláv újságíróval, majd így folytatja: Beszélgetésünk során a jugoszláv újságírók kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek, amelyeket a barátság évszázados hagyományai, valamint a jobb jövőért, a békéért folytatott harc közös céljai fűznek össze, szilárd alapjuk van a széles­körű és mindenoldalú együttműkö­désre. Az élet bebizonyította, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia nor­mális viszonyának megbontása éve­Olyilt lenét Öleli Uíő liánhoz, Szolnoki QánniLjamtő K edves Levelezőtársam, kedves Jóbarátom! A Szolnokmegyei Néplap hasáb­jait naponta nagy figyelemmel és érdeklődéssel böngészgetve azt ta­pasztalom, hogy ez évben ritkáb­ban adsz magadról életjelt. Hiá­nyoznak értékes leveleid nemcsak nekem, de az olvasóknak is. —: Most úgy teszek, mint a vándor, aki gyanútlan ballag az úton és egy­szer csak megbotlik a lába valami­ben. Pillanatra megáll, önkéntele­nül odanéz és megkersi az okát; miben, miért botlott meg? — Én sem tudom szó nélkül megállni hallgatásodat. Elismerem, vannak akadályok, amelyek a legnagyobb akaratunk ellenére is gátolnak minket a min­dennapi feladatokon fölül vállalt levelezői munkák végzésében. — Ezt a Szerkesztőség is jól tudja és elismeri, de ez az ok nem szolgál­hat teljes mentségünkre. Szeretnélek emlékeztetni Téged a legutóbbi levelezői értekezleten tett versenyvállalásunk jelentősé­gére; N em tiltakozhatom. sőt öröm. mel közlöm Veled, milyen rendkívül boldog voltam, amikor a Szolnokmegyei Néplap Szerkesz­tősége Téged és engem is meghí­vott az újságiróí béketalálkozóra. — Azt a szép estét sohasem fogom elfelejteni. — De egyikünk se fe lejtse el azt, hogy ez a meghívás különös megtiszteltetés, — mond­hatom — kitüntetésszámba ment mindkettőnk részére az eddig vég zett munkánk értékének elismerésé­ül. — Ez azonban nem jelentheti azt, hogy most már a kezünkfejét elégedetten dörzsölgetve csücsül Jünk a habárainkon.- Sőt a kitün­tetés mindenkor még nagyobb, szorgalmasabb munkára kötelez. T e a szolnoki Járműjavítóban dolgozol, én pedig a Petőfi Termelőszövetkezetben Kőtelken. Te az ipari, én meg a mezőgazda- sági termelés első vonalában dol­gozva segítünk építeni szép ha­zánkban a szocializmus nagy mű­vét. — Tudod-e Te azt. hogyha a mi saját külön-külön munkaterü létünkön történő eseményekről lielyzettudósitásokat közlünk a Néplappal, akkor mi ezáltal nem csak a Szerkesztőség munkájához nyújtunk értékes segítséget, hanem ezen fölül a munkás-paraszt szö­vetség további elmélyítésének, megerősítésének nagy ügyét is szolgáljuk. — Ez a szövetség pedig a mi demokratikus rendszerünk szilárd alappillére. Ezt támogatni ipari- és mezőgazdasági vonalon dolgozó levelezőtársaknak. — jó- barátoknak, a legelemibb erkölcsi és politikai kötelességünk. fe felejtsd el. ha mi az ipari- és mezőgazdasági termelés vonalán, a sajtónk részére végzett további kitartó munkánkkal elöl- járva jó példát mutatunk a több­száz levelezőtársunknak, akkor az­zal dupla eredményt érünk el, mert levelezőtársainkat mindjob­ban munkára serkentve, egymással versenybe lendíthetjük. Lapunkat még színesebbé, tar­talmasabbá tehetjük írásaink ál­tal, a termelés és a politikai ön­tudat fokozását segíthetjük, s mindezek gyümölcse államrendsze­rünk — és népgazdaságunk meg­erősödésében és — további fejlő­désében fog megmutatkozni. A példa ragadós. Jó példamuta­tásra Te is, én is Ígéretet tettünk. — A mi Ígéretünk pedig nem ma­radhat pusztába kiáltó szó; annak az esküvel egyenértékűnek kell lennie! — Én annak tartom; Te is teljesítsed tehát a kötelezettségedet úgy, ahogyan azt ezelőtt tetted s ahogyan azt Tőled megszoktuk és továbbra is elvárjuk. K érlek írj legközelebb arról, hogy a béke ügyének győ­zelméért tett versenyvállalásban üzemetek milyen eredményt ért el, — és egyéni versenyben is kik, milyen százalékban tettek eleget. Értékes leveleidet várva, baráti kézszorítással üdvözöllek: Egyed János levelező Kőtelek KOZGAZDASAGI HÍREK O s 1 ó (TASZSZ.) Oslóban sike­resen befejeződtek a szovjet—nor­vég kereskedelmi tárgyalások és május 23-án árucserejegyzőkönyvet írtak alá, amely szabályozza a Szovjetunió és Norvégia 1955. évi árucsereforgalmát. A jegyzőkönyvet szovjet részről A. T. Avericsev, norvégjai szovjet kereskedelmi megbízott, norvég részről H. Dange külügyminiszter írta aM; Béig rád (TASZSZ.) A bel­grádi rádió jelentése szerint Szer­biában az idén 328.000 megawatt- órával növekszik a villamosener- gia-termelés. Ebben az esztendőiben ugyanis öt nagykapacitású villany­telepet helyesnek üzembe. Phenjan (TASZSZ.) A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése szerint Phenjam/ban aláírták a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság közötti fizetési jegyzőkönyvet Idöiérásjelentés Várható időjárás szerda estig: Felhős, hűvös idő, többfelé kisebb eső. Mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati, később északnyugati— északi szél. Az éjszakai lehűlés kissé mérséklődik, de helyenként még lesznek gyenge talajmenti fa­gyok. — Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 3—6, he­lyenként talajmenti fagy. legma­gasabb hőmérséklet szerdán: 16— 19 fok között, (MTI.) ken át csak a jugoszláv és a szov­jet nép ellenségei, a béke ellensé­gei számára volt hasznos. Belgrádban — írja tovább a tu­dósító — állandóan nagyszámú külföldi tudósító tartózkodik. A közelgő szovjet-jugoszláv tárgyalá­sokkal kapcsolatban azonban még körülbelül 50 külföldi tudósító — laptudósító, fotoriporter, filmopera­tőr — érkezését várják az Egyesült Államokból, Franciaországból, — Nyugat-Németországból és más or­szágokból. Már régen nem özönlöt­tek el ennyire a jugoszláv fővárost külföldi tudósítók. A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselőinek küszöbönálló tárgya- *ása — írja befejezésül Majevszkii — figyelmet és érdkelődést kelte­nek minden ország közvé'eményé- ben. Mindenki, akinek becses a béke és a népek biztonsága, öröm­mel üdvözli a belgrádi találkozót és újabb fontos tényezőnek tartja a nemzetközi feszültség enyhítése és a világ békéjének megszilárdí­tása szempontjából. (MTI) KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (MTI). Michel Debré, gaulleista szenátor a Combatban éleshangú cikkben bírálja a fran­cia kormány külpolitikáját. Indokmáról írva a szenátor hang­súlyozta, hogy a legteljesebb mér­tékben botrányos az amerikaiaknak az ottani magatartása a franciák­kal szemben. A kormány azzal büsz­kélkedik — írja gúnyosan a szená­tor — hogy az amerikaiak megígér­ték neki: rábeszélik majd a dél- vietnamiakat, hogy sajtójukban ne támadják Franciaországot. Hát Dél Vietnam nem a Francia Unió tagja? Debré szenátor követeli, hogy a kormány végre szögezze le ponto­san, mi az álláspontja, milyen po­litikát akar folytatni, mert eddigi politikája a feladás politikája, „az az út, amelyen haladunk csak fáj­dalmat, szégyent és becstelenséget hoz számunkra.“’ Peking (TASZSZ). Mint a to­kiéi rádió jelenti, május 23-án To­kióban értekezletet tartottak a ja­pán baloldali szocialista párt és a japán jobboldali szocialista párt vezetői. Az értekezleten elhatároz­ták, hogy minden lehető módon tá­mogatják Hatojama kormányát a japán-szovjet kapcsolatok normali­zálásában. A két párt követeli, hogy a kormány ne engedje meg az Egyesült Államok, vagy más or­szágok beavatkozását és folytasson tárgyalásokat a Szovjetunióval. Phenjan (Uj Kína). Li Szan- csu altábornagy, a koreai—kínai fél rangidős tagja, a koreai kato­nai fegyverszüneti bizottságban erőteljes tiltakozást nyújtott be pénteken az amerikai fél képvise­leténél délkoreai fegyveres hajó egységek május 10-én végrehajtott behatolása ellen az északkoreaj parti vizekre — jelenti a Koreai K Központi Távirati Iroda. Az altá­bornagy a tiltakozásban követeli, hogy az amerikai fél büntesse meg szigorúan az incidens előidézőit es tegyen gyakorlati intézkedéseket hasonló esetek megismétlődésének megakadályozására. Párizs (MTI). Párizsba érkező hírek szerint Algírban tovább foly­nak a „tisztogató hadműveletek“ és a letartóztatások, különösen a* Aures-hegységben, Kabiliában, va­lamint Constantine tartomány észa­ki részén. A francia munkásosztály őszinte szolidaritását nyilvánítja az algíri nép iránt. Párizsiban szakszervezeti funkcionáriusok felhívást bocsátot­tak ki, amelyben arra szólítják fel a francia munkásosztályt, hogy a legkülönbözőbb formákban, petí­ciókkal, határozatokkal, delegációk­kal, gyűlésekkel, munkabeszünteté­sekkel fejezze ki tiltakozását az ab giri terror ellen. Róma (TASZSZ). Olaszország lakossága körében tiltakozó hullá­mot váltott lei az a hír amely sze­rint tervbevették az Ausztriában állomásozó amerikai csapatok át­szállítását Eszak-Olaszországba. Milánóban, Bolognában, Sienában és más városokban a helyi békebi­zottságok határozatban élesen ál­lást foglaltak e tervekkel szemben. Párizs (TASZSZ). Hétfőn Pá­rizsban megkezdődött az atomener-j gia békés célokra való felhasznál lásával kapcsolatos összehívott^ nemzetközi értekezlet előkészítő/ ENSZ-konzultaitiív bizottság ülés-j szaka. Az ülésszakot Hammarskjöld az ENSZ főtitákra nyitotta még. A( bizottság munkájában ta Szovjet-í unió részéről D. V. Szkcbelcln aka-) démikus vesz részt. ) New York (TASZSZ). A sajtiS beszámol arról, hogy győzelemmel végzőtdött az Egyesült Államok-} ban a távközlési, vasúti és mű-i szeripari dolgozók sztrájkja. 1 A Southern Bell Telephon Rész­vénytársaság kilenc déli államban, lévő vállalatainak több mint 40 ezer dolgozója 68 napos sztrájk után kiharcolta a munkabérek' felemelését éis egyéb követelései­nek teljesítését. A munkások győzelmével végző­dött 25 ezer vasúti munkás sztrájk­ja is. Ez a sztrájk 58 napig tartott. öt hétig tartott a Lake Sucoess-j Sperry Gyroscope Részvénytársa­ság 9300 munkásának sztrájkja.. A részvénytársaság igazgatósága vé­gül is kénytelen volt teljesíteni a munkások követeléseit. Berlin (MTI). Otto Grotewohl a Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke nyilatkozatot adott a varsói szerződésről a Novo- je Vremja több nyelven megjelenő moszkvai külpolitikai folyóiratnak. Nyilatkozatában a többi között a következőket fejezte ki: „Az NDK számára, amelynek fő- feladata hazánk egységének békés és demokratikus helyreállítása, a varsói szerződés további lépést je­lent a hazánk békés egyesítéséhez vezető úton. A német egység hívei­nek változatlanul az a kötelessé­gük, hogy elősegítsék a németek: egymásközötti megegyezését. A né­met népnek elvitathatatlan joga van országának békés egyesítésére/ igazságos békaszerződésre és vala­mennyi megszálló csapat kivoná­sára.” Berlin (MTI). — Nyugatnémet lapjelentések szerint Adenauer jú­nius második felében a „hideghá­ború’’ folytatása érdekében az amerikai Egyesült Államokba uta­zik, hogy megbeszélést folytasson a washingtoni kormány vezetői­vel. I ... Úgy hutámat áh. hogy az es­küvő után egy hétre elutaznak Pav- lográdba, Lida szüleihez. Lida édesapja szobafestő. Ami­kor Lida még kisleány volt, apja mesterségét a legvidámabb és a legszebb foglalkozásnak tekintette. Sokáig ő is szobafestő akart lenni. Később azután nagyon megszerette a kémiát és a hétosztályos iskola elvégzése után, a dnyepropetrovsz- ki vegyipari technikumba iratko­zott. Az utolsó évfolyamot hallgatta, amikor az egyik diák, aki a Mar­tin-műhelyben végezte gyakorlati munkáját, a technikum táncesté­lyére meghívott egy fiatal techno­lógust, Szása Ovcsarenkot. Szása egész este Lidával táncolt. Később véletlenül találkoztak a Martin-műhelyben. Szása össze­ráncolt homlokkal, figyelmesen nézte, hogyan tör elő a vakító fém­sugár. Bármikor lépett Lida a műhely­be, mindig ott látta Szása figyel­mes tekintetét. Ettől kezdve egyre hosszabb le­velek érkeztek Pavlográdba. Lida egyre gyakrabban írt szüleinek Szásáról. ,., Mo»t itt vannak Pavlográdba, ahol Lida gyermekkorát töltötte. Lidia örömmel járkál a jávorfák­kal szegett ismerős utakon és gyer­mekéveiről mesél Szásának. A kertben a ribizlibokrok alatt reggelenként tervrajzok fekszenek. Szása kezdetben mérges volt. Hi­szen szabadságon vannak! Később szigorú vizsgáztató lett: egyik kér­dést a másik után tette fel felesé­gének, Lida pedig az öreg cseresz­nyefához támaszkodva felelt, mint egy kis iskolás. A hegyi házban Irta: K. JAKOVLEVA Lida a hó végén megvédte di­plomáját a vegyipari technikum­ban. „Kitűnő” minősítést kapott. ... Gyorsan repültek a napok. Lida laboráns lett a „Petrovszkij” kohóműhelyben, ahol férje is dol­gozott. Lida nagyon szereti munkáját, az öntvények analízisét. Megálla­pítja az öntött fém márkáját, ösz- szetételét. Szásával együtt diákszobájukból új lakásukba költöztek. A gyártól kapták, a város köpontjában. Há­zuk egy hegyen áll. Alattuk húzó­dik a körút. A mellettük lévő lakásba szin­tén egy ifjú pár költözött. Ivan és Ljuba Pilipenko, mindkettő mér­nök, ugyancsak a „Petrovszkij’ ko­hóműben. Novemberben a két fiatal pár együtt emelte poharát az új életre, ebben a hegyen épült házban. Ta­vasszal már hatan voltak: Lida kisfiát Vovkának, Ljubáét Genna- gyíjnak nevezték. Szása óvatosan vitte haza fiát a meleg, világoskék takaróban. Mind­untalan felemelte a takaró szélét és nézte kisfia szemét, mely éppen olyan kék, mint feleségéé. Előző este Szása nehéz feladatot oldott meg: hol van legjobb helye a kis Vovka ágyának. Az ablaknál hideg van, az ajtónál meglökhetik. Egész este tologatta a bútorokat, míg végül kényelmes helyet talált. Mi legyen most már tovább? Szása kérdőn nézett feleségére: ta­lán addig, míg a kicsi nagyobb lesz. itthon marad? Ha hozzáadják a prémiumot is, havonta egymaga körülbelül két és félezer rub 'lt hoz haza. Ez igazán elegendő. Akár­hányszor vetette fel ezt Szása, Li­da elkomorodott és hallgatott. Volt más megoldás is: a bölcső­de. Ljuba Pilipenko is odavitte kis­fiát, s nagyon elégedett volt. Min­denütt tisztaság, kényelem, sok já­ték, a gyermekek a levegőn alsza­nak, jó meleg hálózsákban. Lidá- éknál azonban a nagymamák tilta­koztak, ők akartak a gyerekkel lenni. így meggyeztek, hogy fel­váltva vigyáznak rá. Úgy látta ott, hogy minden rendben van. Szása azonban elgon­dolkozva, szótlanul járt a műhely­ben, Érezte, hogy nem elég a tech­nikumi végzettség. Egyik este boldo'fn tért haza, megforgatta Vovkát és Lidát, s az asztalra tette az egyetemi felvételi vizsgák tervezetét. Lida a könyves­polchoz ment és egy kis könyvecs­két tett elé, annak egy másik pél­dányát. amit férje hozott. így ha­tározták el, hogy ismét diákok lesznek. Nem sokat tanakodtak, milyen szakra menjenek, mindketten a dnyepropetrovszki „Sztálin” kohá­szati egyetem, esti tanfolyamára iratkoztak be. Szása üzemgazdász- mérnöknek, Lida kohó-mérnöknek készült. Életüket még egy közös szál fűzte össze. A* egyetemen hetenként négy­szer tartottak előadást és gyakorla­ti oktatást. Szél fújt a város felett. Együtt jöttek ki az egyetemről, gyalog in­dultak hazafelé. Mellettük csilin­geltek a villamosok. Az ismerősök odaszóltak, hogy messze van a há­zuk, de maguk is tudták, hogy így kettesben vég nélkül mehet az em­ber, mégsem fárad el,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom