Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

SZOLNOKMEGTE1 NÉPLAP 1955 május 19, fl Földművelésügyi Miníszíárium és a Magyar Rádió gépálSomási ankétéi tan a megyében A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Rádió kezdeményezé­sére a megyei pártbizottság és a megyei tanács támogatásával május 28-án gépállomási tanácskozás lesz Szolnokon. Az ankéton résztvesz- nek a gépállomások, a termelőszö­vetkezetek legkiválóbb vezetői és dolgozói, valamint élenjáró egyéni­leg gazdálkodó parasztok. Az ankéton a résztvevők azt vi­tatják meg, Hogy gépállomásaink milyen aranyul segítséget nyújtanak és nyújthatna/^ majd a termelőszö­vetkezeteknek^ az egyénileg dol­gozó parasztinak a növényápolás­ban, a soronjkövetkezö nagy nyári munkákban, * az aratásban, csép- lésben. / Az értekedig). Cgyes részeit június elsején a i Kossuth-rádió közvetíti majd. j Részletes tájékoztató jelent meg a családi lakóház-típustervekről Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a családi lakóházépí­tési akció iránt. A város- és községgazdálkodási minisztérium most 174 oldalas tájé­koztatót adott ki, amely 30 külön­féle típustervet tartalmaz változa­tos alaprajzi és homlokzati megol­dásokkal. A tájékoztatóban az ér­deklődőknek rendelkezésére áll kétszobás városi jellegű szabadon- álló lakóház, kétszer egyszobás és kétszer kétszobás iker lakóház terve és ezeken kívül megtalálható tíz mezőgazdasági jellegű egy- és kétszobás lakóház terve. Ha a tájékoztatóból — amely minden építést engedélyező ható­ságnál megtalálható — az építtetők a megjelelő típustervet kiválasztot­ták, a teljes tervanyagot 20 forint befizetése ellenében megkaphatják minden megyei tanács vb. város- és községgazdálkodási osztályán, Deb récén, Miskolc, Pécs, Szeged városi tanácsok vb. város- és községgaz­dálkodási osztályain és Budapest főváros tanácsánál vb.-jénél is. A típusterv csomag minden részletraj­zot és adatot tartalmaz. Pontos út mutatást nyújt mind az.építtetőnek, mind a kivitelezőnek arravonatko zólag is, hogy milyen és mennyi anyagra van szükség. Az ilyen építkezésnél az építési engedélyezési tljárásnál <■az építő■ nek nem szükséges a tervet benyúj­tani. A típusterv jelét kell meg­adni, mellékelni kell a beadvány­hoz az építési helyszínrajzot s iga­zolni kell, hogy milyen címen jo­gosult a házhelyen építeni. (MTI) Népnevelők, postások a Néplap terjesztéséért Községünkben az utóbbi időkben komoly mértékben növekedett ^ a Néplap előfizetőinek, illetve olvasóinak tábora. Ezt elsősor­ban annak köszönhetjük, hogy népnevelőink szívügyüknek tekintik a megyei pártsa'jtó terjesztését. Felkeresték a dolgozó parasztokat, elbe­szélgettek velük arról, mennyit lehet a lapból tanulni, hogyan tájékoz­tat a megye és az ország legfontosabb eseményeiről. így érték el, hogy ma már sokkal többen kérik a lapot, mint eddig. Az új előfizetők száma kétszerese a tervezettnek. Meg kell mondanunk azt is, hogy a népnevelők munkája mellett az eredményhez hozzájárult postásunk gondos, körültekintő munkája is. A postás az, aki minden nap találkozik az olvasóval, ő juttatja el hozzá a lapot, s így módja van újból és újból felhívni az egész lapra, vagy egy-egy fontosabb cikkre a figyelmet. Lelkiismeretes munkát végzett Csajbók Mihály 57 éves postásunk, aki 23 éve van a posta alkalmazásában. Községünkben egyedül végzi a kézbesítés nem kis feladatát, de hibát nem igen lehet találni munkájában. Most is min­dent elkövetett, hogy a megrendelt lapok időben eljussanak rendelte­tési helyükre. Nyugodtan merem Mihály bácsit példaképül állítani a többi pos­tás elé. Nálunk minden ember kedveli, szereti, öt is köszönet, dicsé­ret illeti azért, amiért 71 Néplap jár ezidőszerint községünkbe. Z I M A JÓZSEF. a besenyszögí községi pártbizottság titkára A PÁRTOKTATÁS HÍREI A megyei pártbizottság közli a partok tatás önálló tanulóival a konferenciák megtartásának idő­pontját. A filozófia I. évfolyamán a kon­ferencia május 20-án fél 9 órakor lesz a Pártoktatás Házában. (Sza- badság-u. 8.) Konferencia vezető: Réti Ferenc elvtárs. A politikai gazdaságtan I. évfo­lyamán, 27-én fél 9 órakor tartjuk a konferenciát a Pártoktatás Há­zában. Konferenciaveziető: dr. Száz János és Ruskó Ferenc elvtárs. A magyar párttörténet I. évfo­lyamán a konferenciákat 27-én tartjuk, Borsányi elvtársnőét fél 9 órakor, Kovács Lajos elvtársét dél­után 4 órakor a Pártoktatás Házá­ban. „A szovjet-jugoszláv viszony további megjavításáért, a béke megszilárdításáért” / — A Pravda május tizennyolc» nd i k i vezércikke — Moszkva (TASZSZ.) Világ­szerte élénk visszhangot keltett az a hír, hogy a Szovjetunió kormá­nya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a két ország közötti viszony további megjavítására és a béke megszi­lárdítására irányuló kölcsönös tö­rekvéstől vezettetve megegyeztek képviselőik legmagasabb szintű ta­lálkozásában. Tito elnök, kiemelve e találkozó jelentőségét, ezt mondotta: „A tár­gyalások célja nem ideiglenes meg­oldás avégett, hogy valamiképpen kiküszöbölődjék n jelenlegi hely­zet, hanem szilárdabb alap meg­teremtése, amelyre a jövőben ál­talában világszerte építeni kell a kapcsolatokat.“’ A tapasztalatok azt mutatták hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia normális kapcsolatainak éveken át tartó megbomlása csak a béke el­lenségeinek volt előnyös. És vi­szont, a két ország népeinek együttműködése és barátsága meg­felel nemcsak e népv'k érdekeinek hanem a világ békéje érdekei nek is. A küszöbönálló belgrádi tárgya lásoknak természetesen elsősorban állami vonalon kell a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság viszonyának további ja­vulását ered ményezni ök. Ezen a területen feltétlenül adva vannak/ a kedvező lehetőségek. s A szovjét—jugoszláv viszony «to­vábbi javulásának kilátása csínján azokra nézve ijesztő, akiknek^-'nem a nemzetközi feszültség enyjhítésé- hez, hanem annak kiélezéséihez fű­ződik érdekük. Jellemző e/oből a szempontból a belgrádi tárgyalá­sokról kiadott jelentés iburzsoá sajtóvisszhangja. A burzsoá sajtónak az /a része, amely még tud reálisan , gondol­kozni, üdvözli a szovjet küldöttség elkövetkezendő belgrádi látogatá­sát, mint amely hozzájárul a nem­zetközi légkör enyhítéséhez. Rá kell mutatni azonban arra, hogy a legreakciósabb amerikai körök ellenséges érzülettel fogad­ták a rövidesen sorra kerülő bel­grádi találkozóról szóló közle­ményt. Jugoszláviát még anyagi és pénz­ügyi jellegű megtorlásokkal is- megfenyegetik arra az esetre, ha a jugoszláv kormány rendezi viszo­nyát a Szovjetunióval. Az ilyes­fajta kijelentések lerántják a lep­let azokról, akik nem az egyen­jogúság alapján, hanem a gazda­sági nyomás és a diktátum-poli­tika alapján próbálják felépítem kapcsolataikat Jugoszláviával. Megállapítható ezzel összefüggés­ben, hogy mind szovjet, mind ju­goszláv részről megnyilvánul olyan elhatározás, hogy a nemzetközi együttműködést kizárólag az egyen­jogúság alapján kell megvalósítani s nem szabad megengedni senki­nek, hogy más államok bel/gyeibe beavatkozzék. A Szovjetunió. külpolitikájával többízben bebizonyította, f hogy a béke megszilárdítása /érdekében nem egymással szembenálló, lezárt katonai tömböket kell ! létesíteni, hanem valamennyi áliim békés egymás mellett élésénél/^és gazda­sági együttműködésének! útján kell haladni, függetlenül a /szóbanforgó államok politikai rendszereinek kü­lönbözőségétől. Jugoszlávia és a Szovjetunió vi­szonyának rendezés« egyáltalán nem jelenti és nem/jelentheti Jugo­szlávia más államikkal fenntartott viszonyának kiélezését. A Szovjet­unió nemcsak, h/bgy nem törekszik arra, hogy a ssmvjet—jugoszláv vi­szony rendezésének kérdését a nemzetközi /helyzet megrontására használja lfe\, hanem éppen azt akarja, hcßry e kérdés megoldása segítse előf a nemzetközi feszültség enyhítésé' A szovjet—jugoszláv viszony to­vábbi megjavítását mindkét állam érdeke*, a világ békéjének megszi­lárdításáért vívott közös harc közös érdel&ei diktálják. Tagadhatatlan természetesen, hogy a társadalmi fejlődés számos fontos problémájá­/ _____________________ / --------------------------------­nak felfogásában lényeges különb­ségek vannak közöttünk. De az a tény, hogy Jugoszláviában ural­kodó az alapvető termelési eszkö­zök társadalmi tulajdona, az a tény, hogy Jugoszláviában az alapvető osztályok a harcos, forradalmi és hazafias hagyományokra visszate­kintő munkásosztály és a dolgozó parasztság, az a tény, hogy a két ország népei között rég kialakult, mélyreható kulturális és eszmei közösség van, az a tény, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia dolgo­zóinak közös létérdekeik vannak, a nemzetközi munkásmozgalom érde­kei, valamint a munkásosztály vég­ső célkitűzéseinek közössége — mindez azt mutatja, hogy szilárd alap van a szovjet és jugoszláv nép széleskörű és sokoldalú együttmű­ködésére.' Teljes joggal remélhető, hogy most, amikor mindkét részrőL meg­nyilvánult a jóakarat és árviszo­nyaink megjavítására irányuló tö­rekvés az egyenjogúság és a köl­csönös előnyösség alapján, a szov­jeté—jugoszláv viszony rendezése úgy fog tovább fejlődni, ahogy a két ország érdekei és a béke érde­kei megkövetelik. (MTI) ' Ä csehszlovák kormány jóváhagyásra * o nemzetgyűlés elé terjesztette a varsói szerződést Prága (CTK). A Csehszlovák Minisztertanács május 17-én tartott ülésén megvitatta az európai béke és biztonság biztosításával foglal­kozó varsói értekezleten résztvett küldöttség beszámolóját. A beszá­molót Viliam Siroky terjesztette elő. A Minisztertanács határozatban kimondta, hogy mély megelégedés­sel üdvözli az Albán Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, /a Ro­mán Népköztársaság és a Szovjet­unió barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmé­nyének aláírását, A Minisztertanács egyhangúlag jóváhagyta a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és elhatározta, hogy az alkotmányos eljárásnak megfele­lően ratifikálásra a nemzetgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács ezenkívül egy^ hangúlag jóváhagyta a varsói ér kezletnek azt a döntését is, amely-j nek értelmében a szerződés tagália-! mai egyesített parancsnokságot] hoznak létre, élén I. Sz. KonyevveL a Szovjetunió marsalljával. (MTI) Svéd lapok a fegyverset csökkentésének szovjet tervéről Stockholm (TASZSZ). A Ny Dag című svéd lap, érintve a szov­jet kormánynak a fegyverzet csök­kentéséről, az atomfegyver betiltá­sáról és az új háború veszélyének elhárításáról szóló javaslatát, a kö­vetkezőket írja: „Ez a javaslat is­mét alátámasztja azt, hogy a szov­jet kormány a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és a népek között: együttműködés megszilárdítására törekszik.” A Dagens Nyheter című lap ve zércikkében megjegyzi, hogy az úí háború veszélyének elhárítását cél-1 zó szovjet javaslatok kétségtelenül" „érdekes dokumentumul” szolgálj nak.. (MTI) rsr /--------------------------------------------------------------------­/ Adenauer a változott külpolitikai helyzetre való hivatkozással mégsem adja ki kezébül a külügyi tárcát úgy véli, hogy eredet! tervével el-j lentétben egyelőre a külügyminls tórium élén kell maradnia. Az AP amerikai hírügynöks megerősítette Washington állá pontját, amely szerint AdenauerJ nek „a nemzetközi politika küszö bönálló veszélyes és döntő idősza-j kában nem szabad kiadnia kezébő a nyugatnémet külpolitika kor- mányrűdját1’. Az amerikai hírügy­nökség nyíltan kimondja, hogy azj osztrák államszerződés létrejötte teljesen összezavarta Adenau érék | külpolitikai terveit. (MTI) Berlin (MTI). Nyugatnémet lapjelentések szerint Adenauert na­gyon nyugtalanítja a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló külpoliitkai fejlődés. Ezért a wash­ingtoni kormánnyal egyetértésben Kereskedelmi egyezményt írtak alá az Albán Népköztár-] saság és a Jugoszláv Szc vetségi Népköztársaság között Tirana (ATA). Az Albán Nép-' köztársaság és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság között Belgrád- ban április 27-én megindult keres­kedelmi tárgyalások kedden befe­jeződtek. A tárgyalások után ke- j reskedelmi egyezményt és az 195*. végéig esedékes kifizetésekről kö­tött egyezményt írtak alá. A két szerződő fél által ez Idő-: szakra előirányzott cserekereskede­lem volumene körülbelül másfél- millió dollár. A két ország küldöttsége közt a kölcsönös megértés légkörében folytak le a tanácskozások. (MTI) Olvasd, tanulmányozd PÁRTÉPlTÉS-t! Honfoglaláskon sír Zagyvarékason a Vörös Brigád TSZ homokbányájában / föld, mélye sok helyen rejt *1 magában érdekes és értékes történeti emlékeket. Építkezések, földmunkák, sőt sokszor szántás közben is felszínre kerülnek cson­tok, régi cserepek, vas- és bronz­tárgyak, amelyek valamely itt élt nép emlékét idézik. Megyénk földje, a Tisza vidéke különösen gazdag régészeti leletekben. Ezév- ben már január közepén befutott az első hir Zagyvarékasról, hogy ho­mokbányászás közben a Vörös Bri­gád TSZ tagjai csontokat találtak. „Nem tudják pontosan megmon­dani, miféle csontok — hangzott a telefonban —, de nagyobb állat csontjai lehetnek. A munkát azon a helyen abbahagyták, , jöjjön ki sürgősen valaki a múzeumból.’' Ilyen üzenet mindig megpezsdíti a régészek, a kutatók szivét. Nem sok idő kellett hozzá, már a tsz ko­csiján utaztunk a rékasi állomástól hideg, havas időben a Zagyvaré- kas—Szolnok—Abony határa köze­lében lévő bányába, ahol Polónyi Boldizsár és Béla ásták a szép aranyszín homokot. A domb egy részét már évtize­dekkel előbb elhordták mások. Ki tudná azt megmondani, milyen ré­gészeti leleteket szórtak itt a múlt­ban szét? Pedig érdemes volna megtudni, hány sírra bukkantak ezen a részen, hiszen a sir feltárása közben hamarosan kitudódott, hogy honfoglaláskori maradvány került napfényre. A rejtelmes ál­latcsontok egy összenyomott lóko­ponya és a mellétemetett lábcson­tok voltak, melyek a csontváz bal­oldalán, a lábszár mellett feküd­tek. Ez a temetkezési szokás a hon­foglaláskori sírokra jellemző. Még nagyobb lett az öröm, mikor a fej­tájékon egy 15—16 cm magasságú cserépedény került elő. örömünk­nek az volt az alapja, hogy hiteles honfoglaláskori sírból 6—7 edény­nél alig ismerünk többet hazánk területén. Meg kell jegyeznem, hogy a lel­kesedés tüze nem tudta ellensú­lyozni a kegyetlenül fújó hideg sze­let, amelytől semmi sem Védett bennünket. Az órákig tartó aprólé­kos munkában alaposan álfázva, vidáman topogtuk körül a tüzet, amellyel Polónyi néni kedveske­dett. A szíves látástól és a tűz me­legétől újjáéledve folytattuk mun­kánkat s nemsokára kirajzolódott a homokban a teljesen feltárt sír s benne egy 8—10 éves leánygyer­mek csontváza. D árki feltehetné a kérdést, hogy ^ mi jelentősége lehet egy ilyen gyermeksírnak, hiszen a csontok közül majdnem csak a ko­ponya maradt meg ép állapotban a fülkarikákkal, s a térd közelében a kengyelek és a zabla maradványai erősen rozsdás állapotban. A már említett lókoponyán és cserépedé­nyen kívül a deréktájon egy kis bronz csat került még felszínre. Érdemes-e vajon annyi munkát ráfordítani egy ilyen sírra? Köny- nyű erre a válaszadás. A régészek a földből előkerült leleteknek a tudományos és törté­neti értékét nézik, azt, hogy meny­nyiben segít hozzá, a lelet hazánk földjének, történetének alaposabb megismeréséhez. Ha valaki nekünk szegezi a kér­dést, hogy laktak-e Szolnok kör­nyékén a hongfoglalás korában magyarok, nem sok évvel ezelőtt is még azt a választ adhattuk volna csak, amit Anonymus, Béla király névtelen jegyzője írt meg króniká­jában: „ ... megindulva a Zogeva (Zagyva) vizéig jövének és tábort ütének azon a folyó partján, a Ti­szától a Mátra erdejéig s meghó- doltatták a föld minden lakosait a Köröstől a Zogeva (Zagyva) vi­zéig ..." Tehát röviden azt, hogy ezen a tájon lakhattak, de hogy pontosan Szolnok, vagy akár Zagy- varékas területén volt-e település, erre megnyugtató választ adni sen­ki sem tudott. A mikor néhány évtizede Szol­■** noknál a Zagyva-vashíd kör­nyékén lévő úgynevezett Strázsa- halomban a gátépítő kubikosok honfoglaláskori tarsolylemezt talál­tak, amely ma a Nemzeti Múzeum kiállításán látható, hiteles adatunk volt arra nézve, hogy a X. század tájékán már jártak erre magya­rok, hiszen itt temették el egy né­hány vitézüket. De a Zagyvaréka­son .most előkerült gyermeksír még döntőbb bizonyíték, mert arra mu­tat, hogy ezen a környéken telepü­lés is volt. A pogánykori lovas te­metkezés csak egy évszázadig tar­tott, mivel az első királyok «= a ke­reszténység bevezetése után — ül­dözték az ősi pogány szokások min­den megnyilvánulását. Így az elő­forduló lovas temetkezések majd­nem mindegyike ezer év előtti. Polónyi Boldizsárék helyesen is­merték fel azt a módot, hogyan kell a földből előkerült leletekkel el­járni. Idejében elmentek a pos­tára és annak vezetője szívesen je­lentette tovább a dolgot a szolnoki múzeumnak. A Nemzeti Múzeum a leletmentéshez megfelelő össze­get bocsátott rendelkezésünkre. Szándékunk, hogy az ásatás ered­ményéről — elsősorban Zagyvaré­kason — előadásokat tartunk. így a község lakosai és a tanulóifjúság is részletesebben megismerheti a község történetének egyik fontos korszakát. A Szolnoki Damjanich János ** Múzeum különben ezévi munkatervének legfontosabb fel­adatául azt tűzte ki, hogy elkészíti megyénk régészeti lelőhely-katasz­terét, vagyis a már eddig leírt le­lőhelyek és a múzeumokban lévő régészeti anyagok jegyzékét kiegé­szíti újabbakkal. Megyénk minden dolgozója segíthet ebben a munká­ban — a zagyvarékasiakh-'Z ha­sonlóan — azzal, hogy akár a múlt­ban, vagy a most folyó építkezések, földmunkák során előkerült lele­tekre, illetve előfordulási helyükre figyelmünket felhívja. Sokak segít­sége szükséges ahhoz, hogy az ada­tokat összehordva, azokat tudomá­nyosan feldolgozva megyénk rész­letes történetét megismerhessük. KAPOSVÁRI GYULA, a szolnoki Damjanich János Múzeum vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom