Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

r 1055 május 17. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Martfűi épít őmunkások KÉT RÓZSATŐ A megyében dolgozó építőválla- latofe közül kevés szó esik a Köny- r.yű ipari Gyárfelszerelő és Építő Vállalat munkásadról. Pedig egyre jobban megismerik őket üzemeink­ben. Létesítményeik kivitelezése szakszerű munkát, irányítást köve­tel. „Profiljukba“ beletartozik min­den építmény, ami a könnyűipar­ban szükséges. Utaktól kezdve rak­tárépületekig és munkásszállókig mindent készítenek. A vállalat legnagyobb munka­helye Martfűn, az örökké épülő Tisza Cipőgyárban van. Ez az üzem az utolsó évek­ben rendkívül nagy beruházá­sokat kapott, az összes cipőipari beruházások 60—70 százalékát. A gyárépületekkel párhuzamosan ké­szülnek itt a raktárhelyiségek, be­tonjárdák s már megkezdték a leendő strand és uszoda földkieme- lési munkálatait is. Több vállalat is dolgozik a gyár­telep bővítésén, fejlesztésén. A munka jelentős részét azonban a könnyűipari építők végzik. Nem egészen egy év alatt betonjárda építést, raktárátalakítást, födém- szigetelést végeztek. Az elmúlt év november 20-án megkezdték három 1200 dolgozót befogadó munkás- szálló építését, ötmillió forintos költséggel. Nem sokkal több, mint félév telt el azóta s a munkálatok heteken belül befejezéshez érnék. A napokban még hozzákezdenek a martfűi óvoda és bölcsőde építésé­hez. Ez másfélmillió forintos költ­séget jelent államunknak. A martfűi építésvezetőség Szol­nokon is végez munkákat. Részt- vettek a papírgyári cellulózeszin Bognár László és Fekete István építőmunkások átlag 170—180 százalékos teljesítménnyel dolgoznak a Tisza Cipőgyár építkezésén. építésében. A Tisza Bútorgyárban munkásszállást. tanműhelyt és egyéb feiújí-ásá munkákat végez­téik el s ezenkívül még számos könnyűipari építkezés munkait kezdik meg a megyében. A munkahelyek jelentős terme­lési eredményekkel büszkélkedhet­nek. Nem egészen egy esztendő alatt kétszer nyerték el az élüzem címet s most harmadszorra is el akarják nyerni negyedévi eredmé­nyes munkájukkal. A további jó munka biztosítéka az építőbrigádok igyekezete. Zakar elvtárs kőművesbrigádja külön di­cséretet érdemel a jók között is: teljesítménye átlag 180—ISO száza­lék között mozog. A csoport tag­jai: Zakar József, Zakar Antal, Su­lyok Márton és Katona Mihály — jó szakemberek. Szabó Ferenc há­romtagú vasbetonszerelő brigádjá­val tűnik ki. Nem kis érdeme van a jó mun­kamenet megszervezésében Bácsik Énok főművezetőnek, aki jól irá­nyítja az építkezéseket. A besenyszögi tsz tagok és egyéni gazdák együttműködése elősegítette a rizsvetést A DISZ lt. kongresszusa tiszteletére Besenyszögön a Fokoru-pusztai dolgozó parasztok 25 holdan termel­nek rizst. A telep beépítése és a vetése során a szomszédjukban lévő Béke TSZ tagjaival együtt dolgoz­tak. Közös munkájuk eredménye­ként a Béke TSZ 18 holdas és az egyéni gazdák 25 holdas rizstele­pén május 10-re a vetés és az árasz- tás befejeződött, Qél likeiiilt az öai&di áí/atíent/fizféii nap. Vasárnap délelőtt 9 órakor nyitották meg a kunszentmártoni járás községeinek termelő­szövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztjai számára megrendezett állattenyésztési napot és kiállítást. A tenyész­állatbemutatóra Kun- szentmárton, Öcsöd, Mesterszállás és Kun­gyalu tsz-ei és egyéni­leg dolgozó parasztjai hajtották fel értékes jószállományuk egy- részétj Többek között 35 szarvasmarhát, azon­kívül számos sertést, juhot és lovat: A tenyészállatbemu­tatón a szarvasmarhák közül különösen ki­emelkedtek a termelő- szövetkezetek tenyész­állatai: Az első díjat a kunszentmártoni Zalka Máté, a második díjat a mesterszállási Úttörő, a harmadikat az öcsödi Szabadság TSZ tehenei nyerték: A sertéste­nyésztésben az öcsödi Szabadság TSZ, a juh­tenyésztésben a Zalka Máté TSZ ért el kima­gasló eredményt. Ezt bizonyították a bemu­tatott értékes tenyész­állatok: Az egyénileg dolgozó, parasztok közül Kézs- márki József mester­szállási, Barta Lajos és Fazekas Antal öcsödi dolgozó parasztok szarvasmarhái voltak a legjobbak. Az egész ki­állításon a tenyészál­latbemutatón megnyil­vánult a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fö­lénye. Ez abból is ki­tűnt, hogy a látogatók az öcsödi Szabadság TSZ által bemutatott szép jószágok láttán, kedvet kaptak arra, hogy megtekintsék a szövetkezet sertésfarm­ját és tehenészetét. A kiállítás példás megren­dezéséért dicséret illeti az öcsödi tanács veze­tőit és a járási állatte­nyésztő állomást. A te­nyészállat bemutató után hét értékes tárgy- jutalmat, különböző di­jakat, a termelőszövetke­zetek legkiválóbb állat- gondozóinak pedig okle­velet, Illetve pénzjutal­mat osztottak ki; Az öcsödi tenyészállat bemutató és kiállítás hasznos kezdeményezés volt és minden bizony­nyal elősegíti, hogy a kunszentmártoni járás termelőszövetkezetei­ben és egyéni gazdasá­gaiban emelkedjék az állattenyésztés színvo­nala. A jászárokszállási Táncsics Ter­melőszövetkezet fiataljai a DISZ II. kongresszusa tiszteletére szocialista munkaversenyre hívják a járás tsz DISZ szervezeteit. Megígérjük, hogy szövetkezetünk olyan munkacsapatai, melyekben fiatalok dolgoznak, búzából leg­alább 9.1, ősziárpából 11, tavaszi ár­pából 10, zabból 7.2, kukoricából pe­dig 15 mázsa (májusi morzsolt) ter­mést érnek el. Megszüntetjük az igazolatlan hi­ányzásokat, s vállaljuk, hogy egyé­nenként 2.5 holdon végezzük el a növényápolást. Küzdünk a jó ag- rótechnikai módszerek alkalmazá­sáért. Nyolcvan holdon végezzük el a kukorica pótbeporzását. Annak idején kiveszük részünket az ara­tásból is. A DISZ-tagok aratópá­ronként 6 holdról takarítják be a gabonát. Védnökséget vállalunk a silózás felett, s biztositjuk 1200 köb­méter siló elkészítését. Nem feledkezünk meg termelő­szövetkezetünk megszilárdítása mel­lett a tsz-tag létszámának, nö­veléséről sem. Eredményeinket is­mertetve legalább 12 uj tsz-tagot szervezünk be. Felvesszük a kap­csolatot az egyénileg dolgozó pa­raszt fiatalokkal és közülük lega- láib húsz ifit veszünk fel alapszer­vezetünkbe. Biztosítjuk a fiatalok sportolási és szórakozási igényel­nek kielégítését is, Mócár Ilona DISZ titkár, Jászárokszállás, Táncsics TSZ A munkavédelem területén van javítanivaló kisipari szövetkezeteinkben is KISIPARI 1 szövetkezeteink több­ségében a munkavédelmi és szo­ciális bizottságok rendszeres ellen­őrzést tartanak s így egyre javul­nak a munkakörülmények, kielégí­tővé válik a dolgozókról való gon­doskodás. A Karcagi Általános Szerelő és Gépjavító KTSZ-ben ennek eredményeképen biztosítot­ták a hideg-melegvizes mosdót, zu­hanyozót, a gépekre felszerelték a védőberendezést. A telep udvará­nak egy részét virágoskertté tet­ték, a műhelyekben feliratok hir­detik, hogyan védekezzenek a dol­gozók a baleseti veszélyek ellen. Folyamatban van egy savraktár és egy ballonbuktató építése. Mindez szintén nagymértékben elősegíti a biztonságos munkát. A Turkevei Mezőgazdasági KTSZ- ben a munkavédelmi szemlén meg- állapitott hiányosságokat nagyrészt kiküszöbölték. A piszkos, sötét ko­vácsműhelyt átépítették, nagy ab­lakot tettek be. A lakatosműhelyt megnagyobbították, a hegesztő részleget külön helyiségbe vitték át. Az ivópoharak, a zárt öltöző- szekrény, a tisztálkodási lehetőség biztosított. Hasonló a helyzet a Szolnoki Mezőgazdasági KTSZ-nél, ahol a vezetőség komoly beruházással új üzemházat épített s ezzel megszün­tette a sok apró egészségtelen mű­helyt. A legtöbb helyen rendezték a szövetkezeti tagok nyári üdülé­sét s már ki is jelölték azokat, akik jó munkájuk, vagy egészségi állapotuk révén a nyaralókban tölit- hetiik szabadságukat, | A POLGOZQKROlI való gon­doskodás, munkavédelem helyzete sokat javult szövutkezeteiníkfoen, az utóbbi időben azonban még min­dig marad javítanivaló. Egyes he­lyeken, ahoi kizárólag csak a ter­melés problémáival törődnek,, el­feledkeznek arról, hogy a dolgozók munkakedve, a termelékenység is csak ott emelkedhet, ahol rende­zettek a körülmények s a munká­sok érzik a megbecsülést. így a Karcagi Építőipari KTSZ vezetőségének felületessége miatt, a dolgozók testi épsége állandóan ve­szélynek van kitéve. Az építkezések állványozásánál nem tartják be a biztonsági előírásokat s ha nem­törődömségből sérülés keletkezik, a véletlenre hivatkoznak. A veze­tőségnek ez a magatartása tartha­tatlan: Hasonló a helyzet a Jászberényi Ruházati KTSZ-ben is. A szövet­kezet központi műhelyében ugyan necnfényvilágítás van, de nincs a dolgozók részére mosdó, öltöző. Most kezdik csak építeni. így a munkahelyen kell vetkőzniök és öítözniök. Ennek a szövetkezetnek több, mint 100 tagja van, a felelős veze­tők mégsem tettek semmit az egészségvédelem és balesetelhárítás érdekében. A központi műhelyben s a többi részlegen a gépek nagy­része villanymotor meghajtású, a gépek azonban nincsenek védőfel­szereléssel ellátva. A vasalóműhely külön helyiségben van, de nincs külön szellőzőberendezése, így a dolgozók panaszkodnak az elvisel­hetetlen meleg miatt. | TÖBB KISEBB-NAGYOBB [ szövetkezet van még, ahol nem te­remtették meg a jó munka alap­jait, a dolgozókról való gondosko­dást. Hamarosan ki keil küszö­bölni ezeket a hiányosságókat, hogy szövetkezeteink meg tudják valósí­tani a terv során rájuk háruló fel­adatokat, Krámer Zoltán A falu felnőtt férfilakosait agyonlőtték, az asszonyokat koncent­rációs táborba szállították... a falu házait földig rombolták és a helység nevét törölték az összes helységnévtárakból.” 1942 június 11-én a „Der.Neue Tag” című fasiszta újságban jelentek meg ezek a sorok. Utolsó mondatai annak a híradásnak, amely mögött a csehszlovákiai Lidice lakosainak legyilkolása, a kis falu megsemmi­sítése húzódik meg. A falu házait földig lerombolták, nevét törölték az összes helység- névtárakból ... Mennyi elbizakodottság, gőg, szűklátókörű gonoszság van ebben a mondatban. És egyúttal magyarázata is annak, hogy miért kell előbb-utóbb minden véres zsarnokságnak elpusztulnia. Azért, mert nem számol a népek erejével, élniakarásával, a szabadság, az élet győzelmével — az önkény, a halál felett. Lidice így vált a német fasizmus embertelenségének, gyalázatának és egyúttal a győzedelmeskedő élet. a béke szimbólumává, a népek százmillióinak állásfoglalásává a német militarizmus ellen. Ez a jel­kép testesül meg abban a sokezer rózsatőben, amely már ebben az évben ott nyílik, pompázik majd Lidice helyén. Sztálingrádból, Coventryből. Kievböl és Oradurból, Európa min­den országából érkeznek a rózsák Lidicébe. És most elindult Szolnokról is két rózsatő: a MÁV Fűtőház dolgozói küldték. Kis, nemzetiszínű ladi­kéban, gondos kezek által készített földágyban indult útnak ez a kül­demény és mellette egy levél. A Fűtőház dolgozói azt írják benne, hogy akkor küldik a két rózsatövet, amikor negyedjére kapják meg, kiemelkedő munkájuk jutalmául az élüzem jelvény büszke ötágú csil­lagát. És egyúttal megígérik: továbbra is méltók lesznek ehhez a kül­deményhez, amely a lidicei síkon az ő nevükben hirdeti majd, hogy nálunk a munka becsülete és a béke megvédésnek ügye egyet jelent. Az ártatlanul legyilkoltak sírja felett rózsaliget nyílik, vl mártírok kiontott vére vörösödik a kinyílt rózsákban. Minden egyes rózsatő így válik figyelmeztető jellé az új háború tüzet élesztgetők számára és egy­úttal a népek szolidaritásának megtestesült fogadalmává, hogy lefog­ják a lidicei hóhérok utódjainak kezét, ha fel mernék emelni az élet, a világ békéje ellen. És a sokezer rózsatő közül kettő a szolnoki fűtőház dolgozóinak üzenetét tolmácsolja. TÓTH KORNÉL Pedagógus nagyaktíva ülés Tegnap délelőtt 10 órakor a me­gyei tanács nagytermében több mint háromszáz pedagógus jöttösz- sze, hogy a megvitassa a Közpon­ti Vezetőség márciusi határozatát és abból eredőleg a pedagógusok feladatait. Az értekezleten megjelent Kál­mán István elvtárs, a megyei párt- bizottság másodtitkára, Vadász Fe- rencné elvtársnő, az oktatásügyi minisztérium főosztályvezetője, Fo­dor Mihály elvtárs, a megyei ta nács elnökhelyettese, Sebestyén János elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke: A beszámolót Vadász Ferenc elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet Központi elnökségének tagja tar­totta. A beszámoló után Hack Már­ton elvtárs, a megyei tanács okta­tási osztályának vezetője nyitotta meg a vitát. Az értekezletre a holnapi szá­munkban vissza térünk. Híradás a tavaszi munkákról Jászladányból A jászladányi teremi őszövetkezetek idejében hozzáfogtak a ve­téshez és a növényápoláshoz is. A Béke TSZ-ben 30 hold ku­koricát négyzetesen tettek földbe. A cukorrépa sarabolását, a borsó és kömény első kapálását is befejezték. Az Uj Barázda és az Úttörő TSZ tagjai a kukoricát kapálják. Sándor Benedek mezőgazdász és az Arany Kalász TSZ agronómusa is elismerést érdemel jó szervező és irányító munkájáért. Nekik is nagy részük van abban, hogy a jászjadányi tsz- efcben a kukorica zömét négyzetesen vetették el. Most a rizs vetése, árasztása és a növényápolás sikeres elvégzése érdekében tevékenyked­nek a szakemberek. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is igen sokan példát mu­tatnak a növények gyomtalanításában, egyelésében. Ilyenek Túri De­meter, Gál Mihály, Turupulyi András, Tálas B. János, Bakos György és sokan mások. Róluk vegyen példát Pálszabó Miklós, Tolvaj József, Nyolcas Péter és Turucz Mátyás. Késlekednek a munkával és a kuko­rica vetését csak most kezdték meg. Gondoljanak arra, hogy a bő ter­més elérésének feltételei közé tartozik az idejében végzett vetés és a gondos növényápolás, Smlri Eszter __ __________________ _____________Jászladány, Ve rsenyre hívom a szőlő gyökereztetéssel foglalkozó dolgozó parasztokat Az elmúlt néhány esztendőben a határunkban lévő szőlőterületek megművelése igen el volt hanya­golva. Telepítés, a hiányzó tőkék pótlása szinte alig volt számotte­vő: Gazdagyűlésen beszéltük meg, hogyan változtassunk e helyzeten, hiszen pártunk márciusi határoza­ta a mezőgazdasági termelés foko­zásáról erre a területre is vonat­kozik. Elhatároztuk, hogy ezévben 20 hold uj szőlőt fogunk telepíteni. A talaj előkészítésénél igénybevettük a gépállomás segítségét. A földet 80 cm. mélységben Sz. 80-as traktor- vontatású ekével fordítottuk meg. Én, mint tanácstag azzal is hoz­zájárulok az uj szőlők létesítésé­hez, hogy a Szőlőoltvány- és Facse­meteforgalmi Vállalat részére 100 ezer darab különböző fajtájú sző­lővesszőt gyökereztetek. Ezenkívül az egyéni dolgozó parasztok ilyen­irányú szükségleteinek kielégítésé­re 70.000 szőlőveszzőt melegágyban előrehajtatok. Már ültetik is ezeket a vesszőket, A szőlőtermelésben szerzett ta­pasztalataimat beszélgetések alkal­mával és kisgyűléseken átadom gazdatársaimnak. A szőlő gyöke- reztetésével foglalkozó termelőket versenyre hívom. Tudomásom van arról, hogy megyénkben közel hab’ vanan foglalkoznak e munkával* Biztosítom, hogy a vesszők 98 szá­zaléka alkalmas legyen elültetésre* Szabó Pál J ászfelsőszen t györgy, Halesz-tanya. Köszönöm a szolnoki véradó állomás segítségét! Pintér Zoltánnak hív­nak, Szolnokon, a Gerle utca 21. szám alatt la­kom. Egyéves vagyok. Nemrég súlyosan meg­betegedtem. Tüdőgyul­ladásom volt, mindkét lülem fájt, ment a ha­sam. Betegségemet ál­landóan magas láz kí­sérte. Naponként több­ször penicillint és streptomycint kaptam. után leesett a lázam, a adó állomásnak, hogy a szükséges vért kezelő­orvosom rendelkezésére bocsátotta. Kérem az apukákat és anyukákat, adjanak vért a konzer­váló állomásnak, hogy hasonló esetben más gyermekek gyógyulását is elősegítsék. Ezúton mondok kö­szönetét Falusi Éva 2 hónapos és Szabó Béla 1 éves Mártirok-utcai, Deme Ilona 7 hónapos Körösi-úti, Terenyei Erzsébet 10 éves Ko­szorú-utcai, Balázs Já­nos 7 éves Kolozsvári­utcai betegtársaim ne­vében, akiket a konzer­váló állomástól kapott vér gyógyított meg. Sz. A Állapotom azonban nem javult. Alig ettem. Fogytam. Éjjel-nappal sírtam. Ekkor az újonnan lé­tesített szolnoki véradó állomástól konzervált vért, majd többízben vérsavót kaptam. Már a, második vérkezelés fülfolyás megállt, étvá­gyam hamarosan ja­vult. Lassan hízni kezd­tem. Ma már így nézek ki! ' Köszönöm az isme­retlen néniknek és bá­csiknak, hogy vérükkel életemet megmentet­ték, Köszönöm a vér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom