Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-17 / 114. szám
r 1055 május 17. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Martfűi épít őmunkások KÉT RÓZSATŐ A megyében dolgozó építőválla- latofe közül kevés szó esik a Köny- r.yű ipari Gyárfelszerelő és Építő Vállalat munkásadról. Pedig egyre jobban megismerik őket üzemeinkben. Létesítményeik kivitelezése szakszerű munkát, irányítást követel. „Profiljukba“ beletartozik minden építmény, ami a könnyűiparban szükséges. Utaktól kezdve raktárépületekig és munkásszállókig mindent készítenek. A vállalat legnagyobb munkahelye Martfűn, az örökké épülő Tisza Cipőgyárban van. Ez az üzem az utolsó években rendkívül nagy beruházásokat kapott, az összes cipőipari beruházások 60—70 százalékát. A gyárépületekkel párhuzamosan készülnek itt a raktárhelyiségek, betonjárdák s már megkezdték a leendő strand és uszoda földkieme- lési munkálatait is. Több vállalat is dolgozik a gyártelep bővítésén, fejlesztésén. A munka jelentős részét azonban a könnyűipari építők végzik. Nem egészen egy év alatt betonjárda építést, raktárátalakítást, födém- szigetelést végeztek. Az elmúlt év november 20-án megkezdték három 1200 dolgozót befogadó munkás- szálló építését, ötmillió forintos költséggel. Nem sokkal több, mint félév telt el azóta s a munkálatok heteken belül befejezéshez érnék. A napokban még hozzákezdenek a martfűi óvoda és bölcsőde építéséhez. Ez másfélmillió forintos költséget jelent államunknak. A martfűi építésvezetőség Szolnokon is végez munkákat. Részt- vettek a papírgyári cellulózeszin Bognár László és Fekete István építőmunkások átlag 170—180 százalékos teljesítménnyel dolgoznak a Tisza Cipőgyár építkezésén. építésében. A Tisza Bútorgyárban munkásszállást. tanműhelyt és egyéb feiújí-ásá munkákat végeztéik el s ezenkívül még számos könnyűipari építkezés munkait kezdik meg a megyében. A munkahelyek jelentős termelési eredményekkel büszkélkedhetnek. Nem egészen egy esztendő alatt kétszer nyerték el az élüzem címet s most harmadszorra is el akarják nyerni negyedévi eredményes munkájukkal. A további jó munka biztosítéka az építőbrigádok igyekezete. Zakar elvtárs kőművesbrigádja külön dicséretet érdemel a jók között is: teljesítménye átlag 180—ISO százalék között mozog. A csoport tagjai: Zakar József, Zakar Antal, Sulyok Márton és Katona Mihály — jó szakemberek. Szabó Ferenc háromtagú vasbetonszerelő brigádjával tűnik ki. Nem kis érdeme van a jó munkamenet megszervezésében Bácsik Énok főművezetőnek, aki jól irányítja az építkezéseket. A besenyszögi tsz tagok és egyéni gazdák együttműködése elősegítette a rizsvetést A DISZ lt. kongresszusa tiszteletére Besenyszögön a Fokoru-pusztai dolgozó parasztok 25 holdan termelnek rizst. A telep beépítése és a vetése során a szomszédjukban lévő Béke TSZ tagjaival együtt dolgoztak. Közös munkájuk eredményeként a Béke TSZ 18 holdas és az egyéni gazdák 25 holdas rizstelepén május 10-re a vetés és az árasz- tás befejeződött, Qél likeiiilt az öai&di áí/atíent/fizféii nap. Vasárnap délelőtt 9 órakor nyitották meg a kunszentmártoni járás községeinek termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai számára megrendezett állattenyésztési napot és kiállítást. A tenyészállatbemutatóra Kun- szentmárton, Öcsöd, Mesterszállás és Kungyalu tsz-ei és egyénileg dolgozó parasztjai hajtották fel értékes jószállományuk egy- részétj Többek között 35 szarvasmarhát, azonkívül számos sertést, juhot és lovat: A tenyészállatbemutatón a szarvasmarhák közül különösen kiemelkedtek a termelő- szövetkezetek tenyészállatai: Az első díjat a kunszentmártoni Zalka Máté, a második díjat a mesterszállási Úttörő, a harmadikat az öcsödi Szabadság TSZ tehenei nyerték: A sertéstenyésztésben az öcsödi Szabadság TSZ, a juhtenyésztésben a Zalka Máté TSZ ért el kimagasló eredményt. Ezt bizonyították a bemutatott értékes tenyészállatok: Az egyénileg dolgozó, parasztok közül Kézs- márki József mesterszállási, Barta Lajos és Fazekas Antal öcsödi dolgozó parasztok szarvasmarhái voltak a legjobbak. Az egész kiállításon a tenyészállatbemutatón megnyilvánult a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölénye. Ez abból is kitűnt, hogy a látogatók az öcsödi Szabadság TSZ által bemutatott szép jószágok láttán, kedvet kaptak arra, hogy megtekintsék a szövetkezet sertésfarmját és tehenészetét. A kiállítás példás megrendezéséért dicséret illeti az öcsödi tanács vezetőit és a járási állattenyésztő állomást. A tenyészállat bemutató után hét értékes tárgy- jutalmat, különböző dijakat, a termelőszövetkezetek legkiválóbb állat- gondozóinak pedig oklevelet, Illetve pénzjutalmat osztottak ki; Az öcsödi tenyészállat bemutató és kiállítás hasznos kezdeményezés volt és minden bizonynyal elősegíti, hogy a kunszentmártoni járás termelőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban emelkedjék az állattenyésztés színvonala. A jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezet fiataljai a DISZ II. kongresszusa tiszteletére szocialista munkaversenyre hívják a járás tsz DISZ szervezeteit. Megígérjük, hogy szövetkezetünk olyan munkacsapatai, melyekben fiatalok dolgoznak, búzából legalább 9.1, ősziárpából 11, tavaszi árpából 10, zabból 7.2, kukoricából pedig 15 mázsa (májusi morzsolt) termést érnek el. Megszüntetjük az igazolatlan hiányzásokat, s vállaljuk, hogy egyénenként 2.5 holdon végezzük el a növényápolást. Küzdünk a jó ag- rótechnikai módszerek alkalmazásáért. Nyolcvan holdon végezzük el a kukorica pótbeporzását. Annak idején kiveszük részünket az aratásból is. A DISZ-tagok aratópáronként 6 holdról takarítják be a gabonát. Védnökséget vállalunk a silózás felett, s biztositjuk 1200 köbméter siló elkészítését. Nem feledkezünk meg termelőszövetkezetünk megszilárdítása mellett a tsz-tag létszámának, növeléséről sem. Eredményeinket ismertetve legalább 12 uj tsz-tagot szervezünk be. Felvesszük a kapcsolatot az egyénileg dolgozó paraszt fiatalokkal és közülük lega- láib húsz ifit veszünk fel alapszervezetünkbe. Biztosítjuk a fiatalok sportolási és szórakozási igényelnek kielégítését is, Mócár Ilona DISZ titkár, Jászárokszállás, Táncsics TSZ A munkavédelem területén van javítanivaló kisipari szövetkezeteinkben is KISIPARI 1 szövetkezeteink többségében a munkavédelmi és szociális bizottságok rendszeres ellenőrzést tartanak s így egyre javulnak a munkakörülmények, kielégítővé válik a dolgozókról való gondoskodás. A Karcagi Általános Szerelő és Gépjavító KTSZ-ben ennek eredményeképen biztosították a hideg-melegvizes mosdót, zuhanyozót, a gépekre felszerelték a védőberendezést. A telep udvarának egy részét virágoskertté tették, a műhelyekben feliratok hirdetik, hogyan védekezzenek a dolgozók a baleseti veszélyek ellen. Folyamatban van egy savraktár és egy ballonbuktató építése. Mindez szintén nagymértékben elősegíti a biztonságos munkát. A Turkevei Mezőgazdasági KTSZ- ben a munkavédelmi szemlén meg- állapitott hiányosságokat nagyrészt kiküszöbölték. A piszkos, sötét kovácsműhelyt átépítették, nagy ablakot tettek be. A lakatosműhelyt megnagyobbították, a hegesztő részleget külön helyiségbe vitték át. Az ivópoharak, a zárt öltöző- szekrény, a tisztálkodási lehetőség biztosított. Hasonló a helyzet a Szolnoki Mezőgazdasági KTSZ-nél, ahol a vezetőség komoly beruházással új üzemházat épített s ezzel megszüntette a sok apró egészségtelen műhelyt. A legtöbb helyen rendezték a szövetkezeti tagok nyári üdülését s már ki is jelölték azokat, akik jó munkájuk, vagy egészségi állapotuk révén a nyaralókban tölit- hetiik szabadságukat, | A POLGOZQKROlI való gondoskodás, munkavédelem helyzete sokat javult szövutkezeteiníkfoen, az utóbbi időben azonban még mindig marad javítanivaló. Egyes helyeken, ahoi kizárólag csak a termelés problémáival törődnek,, elfeledkeznek arról, hogy a dolgozók munkakedve, a termelékenység is csak ott emelkedhet, ahol rendezettek a körülmények s a munkások érzik a megbecsülést. így a Karcagi Építőipari KTSZ vezetőségének felületessége miatt, a dolgozók testi épsége állandóan veszélynek van kitéve. Az építkezések állványozásánál nem tartják be a biztonsági előírásokat s ha nemtörődömségből sérülés keletkezik, a véletlenre hivatkoznak. A vezetőségnek ez a magatartása tarthatatlan: Hasonló a helyzet a Jászberényi Ruházati KTSZ-ben is. A szövetkezet központi műhelyében ugyan necnfényvilágítás van, de nincs a dolgozók részére mosdó, öltöző. Most kezdik csak építeni. így a munkahelyen kell vetkőzniök és öítözniök. Ennek a szövetkezetnek több, mint 100 tagja van, a felelős vezetők mégsem tettek semmit az egészségvédelem és balesetelhárítás érdekében. A központi műhelyben s a többi részlegen a gépek nagyrésze villanymotor meghajtású, a gépek azonban nincsenek védőfelszereléssel ellátva. A vasalóműhely külön helyiségben van, de nincs külön szellőzőberendezése, így a dolgozók panaszkodnak az elviselhetetlen meleg miatt. | TÖBB KISEBB-NAGYOBB [ szövetkezet van még, ahol nem teremtették meg a jó munka alapjait, a dolgozókról való gondoskodást. Hamarosan ki keil küszöbölni ezeket a hiányosságókat, hogy szövetkezeteink meg tudják valósítani a terv során rájuk háruló feladatokat, Krámer Zoltán A falu felnőtt férfilakosait agyonlőtték, az asszonyokat koncentrációs táborba szállították... a falu házait földig rombolták és a helység nevét törölték az összes helységnévtárakból.” 1942 június 11-én a „Der.Neue Tag” című fasiszta újságban jelentek meg ezek a sorok. Utolsó mondatai annak a híradásnak, amely mögött a csehszlovákiai Lidice lakosainak legyilkolása, a kis falu megsemmisítése húzódik meg. A falu házait földig lerombolták, nevét törölték az összes helység- névtárakból ... Mennyi elbizakodottság, gőg, szűklátókörű gonoszság van ebben a mondatban. És egyúttal magyarázata is annak, hogy miért kell előbb-utóbb minden véres zsarnokságnak elpusztulnia. Azért, mert nem számol a népek erejével, élniakarásával, a szabadság, az élet győzelmével — az önkény, a halál felett. Lidice így vált a német fasizmus embertelenségének, gyalázatának és egyúttal a győzedelmeskedő élet. a béke szimbólumává, a népek százmillióinak állásfoglalásává a német militarizmus ellen. Ez a jelkép testesül meg abban a sokezer rózsatőben, amely már ebben az évben ott nyílik, pompázik majd Lidice helyén. Sztálingrádból, Coventryből. Kievböl és Oradurból, Európa minden országából érkeznek a rózsák Lidicébe. És most elindult Szolnokról is két rózsatő: a MÁV Fűtőház dolgozói küldték. Kis, nemzetiszínű ladikéban, gondos kezek által készített földágyban indult útnak ez a küldemény és mellette egy levél. A Fűtőház dolgozói azt írják benne, hogy akkor küldik a két rózsatövet, amikor negyedjére kapják meg, kiemelkedő munkájuk jutalmául az élüzem jelvény büszke ötágú csillagát. És egyúttal megígérik: továbbra is méltók lesznek ehhez a küldeményhez, amely a lidicei síkon az ő nevükben hirdeti majd, hogy nálunk a munka becsülete és a béke megvédésnek ügye egyet jelent. Az ártatlanul legyilkoltak sírja felett rózsaliget nyílik, vl mártírok kiontott vére vörösödik a kinyílt rózsákban. Minden egyes rózsatő így válik figyelmeztető jellé az új háború tüzet élesztgetők számára és egyúttal a népek szolidaritásának megtestesült fogadalmává, hogy lefogják a lidicei hóhérok utódjainak kezét, ha fel mernék emelni az élet, a világ békéje ellen. És a sokezer rózsatő közül kettő a szolnoki fűtőház dolgozóinak üzenetét tolmácsolja. TÓTH KORNÉL Pedagógus nagyaktíva ülés Tegnap délelőtt 10 órakor a megyei tanács nagytermében több mint háromszáz pedagógus jöttösz- sze, hogy a megvitassa a Központi Vezetőség márciusi határozatát és abból eredőleg a pedagógusok feladatait. Az értekezleten megjelent Kálmán István elvtárs, a megyei párt- bizottság másodtitkára, Vadász Fe- rencné elvtársnő, az oktatásügyi minisztérium főosztályvezetője, Fodor Mihály elvtárs, a megyei ta nács elnökhelyettese, Sebestyén János elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke: A beszámolót Vadász Ferenc elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet Központi elnökségének tagja tartotta. A beszámoló után Hack Márton elvtárs, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője nyitotta meg a vitát. Az értekezletre a holnapi számunkban vissza térünk. Híradás a tavaszi munkákról Jászladányból A jászladányi teremi őszövetkezetek idejében hozzáfogtak a vetéshez és a növényápoláshoz is. A Béke TSZ-ben 30 hold kukoricát négyzetesen tettek földbe. A cukorrépa sarabolását, a borsó és kömény első kapálását is befejezték. Az Uj Barázda és az Úttörő TSZ tagjai a kukoricát kapálják. Sándor Benedek mezőgazdász és az Arany Kalász TSZ agronómusa is elismerést érdemel jó szervező és irányító munkájáért. Nekik is nagy részük van abban, hogy a jászjadányi tsz- efcben a kukorica zömét négyzetesen vetették el. Most a rizs vetése, árasztása és a növényápolás sikeres elvégzése érdekében tevékenykednek a szakemberek. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is igen sokan példát mutatnak a növények gyomtalanításában, egyelésében. Ilyenek Túri Demeter, Gál Mihály, Turupulyi András, Tálas B. János, Bakos György és sokan mások. Róluk vegyen példát Pálszabó Miklós, Tolvaj József, Nyolcas Péter és Turucz Mátyás. Késlekednek a munkával és a kukorica vetését csak most kezdték meg. Gondoljanak arra, hogy a bő termés elérésének feltételei közé tartozik az idejében végzett vetés és a gondos növényápolás, Smlri Eszter __ __________________ _____________Jászladány, Ve rsenyre hívom a szőlő gyökereztetéssel foglalkozó dolgozó parasztokat Az elmúlt néhány esztendőben a határunkban lévő szőlőterületek megművelése igen el volt hanyagolva. Telepítés, a hiányzó tőkék pótlása szinte alig volt számottevő: Gazdagyűlésen beszéltük meg, hogyan változtassunk e helyzeten, hiszen pártunk márciusi határozata a mezőgazdasági termelés fokozásáról erre a területre is vonatkozik. Elhatároztuk, hogy ezévben 20 hold uj szőlőt fogunk telepíteni. A talaj előkészítésénél igénybevettük a gépállomás segítségét. A földet 80 cm. mélységben Sz. 80-as traktor- vontatású ekével fordítottuk meg. Én, mint tanácstag azzal is hozzájárulok az uj szőlők létesítéséhez, hogy a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat részére 100 ezer darab különböző fajtájú szőlővesszőt gyökereztetek. Ezenkívül az egyéni dolgozó parasztok ilyenirányú szükségleteinek kielégítésére 70.000 szőlőveszzőt melegágyban előrehajtatok. Már ültetik is ezeket a vesszőket, A szőlőtermelésben szerzett tapasztalataimat beszélgetések alkalmával és kisgyűléseken átadom gazdatársaimnak. A szőlő gyöke- reztetésével foglalkozó termelőket versenyre hívom. Tudomásom van arról, hogy megyénkben közel hab’ vanan foglalkoznak e munkával* Biztosítom, hogy a vesszők 98 százaléka alkalmas legyen elültetésre* Szabó Pál J ászfelsőszen t györgy, Halesz-tanya. Köszönöm a szolnoki véradó állomás segítségét! Pintér Zoltánnak hívnak, Szolnokon, a Gerle utca 21. szám alatt lakom. Egyéves vagyok. Nemrég súlyosan megbetegedtem. Tüdőgyulladásom volt, mindkét lülem fájt, ment a hasam. Betegségemet állandóan magas láz kísérte. Naponként többször penicillint és streptomycint kaptam. után leesett a lázam, a adó állomásnak, hogy a szükséges vért kezelőorvosom rendelkezésére bocsátotta. Kérem az apukákat és anyukákat, adjanak vért a konzerváló állomásnak, hogy hasonló esetben más gyermekek gyógyulását is elősegítsék. Ezúton mondok köszönetét Falusi Éva 2 hónapos és Szabó Béla 1 éves Mártirok-utcai, Deme Ilona 7 hónapos Körösi-úti, Terenyei Erzsébet 10 éves Koszorú-utcai, Balázs János 7 éves Kolozsváriutcai betegtársaim nevében, akiket a konzerváló állomástól kapott vér gyógyított meg. Sz. A Állapotom azonban nem javult. Alig ettem. Fogytam. Éjjel-nappal sírtam. Ekkor az újonnan létesített szolnoki véradó állomástól konzervált vért, majd többízben vérsavót kaptam. Már a, második vérkezelés fülfolyás megállt, étvágyam hamarosan javult. Lassan hízni kezdtem. Ma már így nézek ki! ' Köszönöm az ismeretlen néniknek és bácsiknak, hogy vérükkel életemet megmentették, Köszönöm a vér-