Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

VII. évfolyam, ÍÍ4. szám

Ara 50 fillér

1955. május 17„ kedd

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL*

A gazdasági és politikai vezetés megjavításával szilárdítsak termelőszövetkezeteinket (2. o.) Martfűi építömunkások (3. o.)

Két rózsatő (3. o.)

A munkavédelem területén van javítanivaló

kisipari szövetkezeteinkben is (3. o.)

Jói átkerült az öcsödi állattenyésztési nap (3, o.) Hírek, sporthírek (4. o.)

Akkor lesi több hús és zsírr ha több lesz a kukorica

Elmondta: LÁBÉCZI JÁNOS, a kunctorbai Vörös Október TSZ növénytermelési brigódvezetője

A Központi Vezetőiég márciusi határozata mindenkivel irreg- " érttette, hogy mind a munkásosztálynak, mind a dolgozó parasztságnak többet kell termelnie a jólét állandó növelése érdekében. Nemcsak több kenyér kell. hanem több hús. több zsír, S ezt mi. szövetkezeti gazdák — a mezőgazdaság élenjáród. — világosan látjuk. A közös gazdálkodás adottságai teszik elsősorban lehetővé, hogy jobban éljünk. Hogyan tudunk több asírt. húst adni az országnak? Elsősorban a kukorica termésátlagának növelésével, msent akkor nevelhetünk, hizlalhatunk több jószágot. Ha csak 28 mázsa kukoricánk lenne holdanként, akkor őszre. — a meglévő állatállományunk figyelembe vételével — teljes egészében kiegyenlítenénk 7288 kilogrammos hízottsertés beadásunkat és 100 mázsa hízót vihetnénk a szabad piacra. Harmincöt mázsás termés esetén viszont jóval többet, mintegy 300 hízót értékesíthetünk. Ennyi többlettel járulhatnánk hozzá a hús- és a zsírellátáshoz, a iólét növekedéséhez.

Valamelyik nap megkérdezték tőlem, hogyan termelünk mi holdanként 35 mázsa kukoricát. Erre nem is olyan egyszerű válaszolni. A kukorica olyan kultúrnövény, amelyből csak úgy lehet sokat termelni, ha már az előveteménye is megfelelő és a talaj neki való. Ezenkívül hozzátartozik a szántás és sok más körülmény. Véleményem szerint ezeket a fő előfeltételeket még nem tudjuk min- dfcnütt töljes egészében biztosítani. Éppen ezért most a vetéssel és a növényápolással kell legtöbbet adnunk a növénynek,

kJ égy esztendeje vagyok a kuncsorbai Vörös Október TSZ *' egyik 1088 holdas növénytermelési brigádjának a vezetője. Az elmúlt évek termelési tapasztalatai alapján nyugodtan állítom, hogy ennek az előbb említett két munkafolyamatnak döntő kihatása van a termésátlag növelésére. A vetés és a növényápolás ily módon, ha nem is minden, de a legtöbb. Idejében és jó minőségben való elvégzésük végeredményben a megfelelő munkaszervezésen múlik. Nincs olyan parasztember, aki nem tudná, hogy a kukoricát kapálni kell. Ehhez viszont gépi és kézi munkaerő szükséges. Mi az elmúlt évben ismertük fel igazán, hogy legfontosabb segítő -A a növényápológép.

Termelési tervünkben még a télen meghatároztuk, hogy egy- egy növényféleségből holdanként hány mázsa terményt takarítunk be. Kukoricából 28 mázsát terveztünk. A márciusi párthatározat megjelenése után azonban — brigádom tagjaival együtt — felülvizsgáltuk a tervet.

A párthatározat a termelőszövetkezetek további megerősítését tűzte célul. Brigádom ezt úgy értelmezte, hogy jobban ki kell használni a közös gazdaságban rejlő adottságokat, növelni kell a termésátlagokat és úgy kell dolgozni, hogy az egyéni gazdák lássák a nagyüzem fölényének gyakorlati hasznát, lássák és kedvet kapjanak a társuláshoz. Ilyen előzmények után határoztuk el. hogy nem 28, hanem 35 mázsa kukoricát termelünk holdanként. Ez néhány héttel ezelőtt történt. Olyan időben, amikor a többlet termést mér csakis a vetésre és a növényápolásra alanozhattuk. Jól meggondoltuk, hogy mit vállalunk). Neki mertünk vágni és nem félünk, hogy szégyenben maradunk. A 35 mázsás termés elérése érdekében a következőket tettük és tesszük.

A vetéssel idejében végeztünk'. Gondoskodtunk a növény- W ápolás zökkenőmentes lebonyolításáról. Ez az utóbbi nem is olyan egyszerű. Nagy előrelátást igényel, mert ahol fejetlenség és kapkodás van, ott rendszerint úgy összetorlódik minden munka, hegy azt sem tudják, mihez fogjanak. A tsz-vezfetőségével együtt ezt tartottuk szem előtt s ügyeltünk arra, hogy ne legyem munkatorlódás. A kukorica kapálásának megkezdéséig elvégeztük a többi növények első gyomtalanítását, sőt a cukorrépát már ki is egyeltük. Mindössze pár napig tartott az egész munka, mert a sorközi művelést a kul/fcivétorck végezték

Ilyen előzmények után most valamennyi növénytermelő nyugodtan végezheti a kukorica kapálását. Sikerült a megfelelő művelési sorrendet kialakítani. Aratásig nem lesz munkatorlódás, a kukorica négyszeri gépi- és háromszori kézi kapálása biztosítva van.

Ez mérhetetlenül sokat jelent, mert figyelembe kell venni megyénk adottságait, miszerint csapadékban elég szegények vagyunk. Minél több nedvességet őrzőnk meg a kapálással, annál nagyobb tempóst várhatunk,

Az elmúlt hét végén miegkezdtük a gépi növényápolást. Jól halad ez a munka. Ahogy a tagok mondják: gyors, olcsó és sokkal jobb minőségű, mint az ekekapálás. Molnár Ferenc traktoros szombaton délelőtt 11 óráig 20 hold kukoricát kultivátorozott. Nagy jelentősége van a gyorsaságnak, mert akkor a gyom nem bír eluralkodni. Ha pedig tiszta a föld, jobban halad a kézikapa. Szinte fáradságmentesen dolgoznak a tagok a sorművelésben.

A gépi növényápolás és a bő termés elérése szoros összefüg- " gésben van egymással. A kultivátor egyenlően dolgozza meg a talajt. Nem hagy maga mögött műveletlen területet. S mivel nem fordítja, csak keveri a földet, így a nedvességet is megőrzi. Ezenkívül tökéletesen gyomtalanít,

A növényápolásnál a gyorsaság mellett nagyon fontosnak tartom az idejében végzett munkát. Sokan úgy gondolják, hogy a kukorica kapálását akkor kell kezdeni, amikor már 4—5 levélben van a fiatal növény. Nekem más a véleményem és mi másképpen csináltuk. Ha a kukorica 4—5 levélben van, akkor már nem kezdeni, hanem teljes erővel kapálni kell. Amit idáig elmondtam, azok mind fontos munkafolyamatok, s legfőbb biztosítékai lesznek a hoidankénti 7 mázsás többlettermés elérésének.

Ebben az időszakban minden közös gazdaságban van egy olyan fontos munkafolyamat —■ a széna betakarítása—, aiíiely vagy a növényápolás, vagy a széna minőségének rovására történik. Nálunk ez nem áll fenn. A lucernát lekaszálluk, egyrészét géppel, másik részét kiskaszával. Igénybe vettük a gépállomás rendsodróját és kazalozó- ját. Amíg Molnár elvtárs a kukoricát kuitivátorozza, addig a fogatok és a feleslegies kézi erő szinte órák alatt kazalba rakják majd a szénát.

l/özös gazdaságunk adottságai lehetővé teszik, hogy segítsük l* a márciusi párthatározat célkitűzéseinek gyors megvalósulását. Érdemes igyekezni, hiszen bőven megtérül a fáradságunk. Érdemes a gépeket alaposan kihaszhálni, mert az értük kifizetett munkadíjat ősszel kamatostól visszakapjuk. Mindent összegezve: én a bő termés elérésének legfőbb módját a gépesítés fokozásában, a gépek kapacitásának teljesértékű kihasználásában látom,

Látogatók a kunhegyes! Vörös Október TSZ=ben

A kunhegyesi Vörös Október TSZ I. számú brigádjának egyik munkacsapata: Incze József, Stanczik János, Incze Ilona, Budai Ilona, özv, Göblyös Lajosné és Gulácsi József, aki nemrég lépett be a tsz-be. — A fénykép a reggeli szalonnasütés közben készült.

A környező községek, Tisza- gyenda, Tiszarofí, Abádszalók tszcs tagjai és egyénileg dolgozó parasztjainak egy csoportja kereste fel vasárnap a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezetet, Többségük már hallott a közel négyezer holdas tsz tagjainak eredményes munkájáról. Most eljöttek, hogy a helyszínen győződjenek meg a hallottakról.

A tsz tagjai, vezetői szívesen fogadták őket. Szabó István elvtárs, a tsz elnöke ismertette előttük a szövetkezet fejlődését. Elmondotta, hogy különösen sokat gyarapodott az állattenyésztés. A tehenészetben másfélesztendő alatt 2.5 literről 13 —14 literre nőtt a fejési átlag. A legjobb tsz-tagokat bízták meg az állatok gondozásával. Többségük párttag, akik tudják, milyen fontos szerepet tölt be munkájuk a közös gazdaságban. A tsz vezetősége törődik azzal, hogy a jószággondozók ezt méginkább érezzék. Ezért az I. brigád területén 8 kislakást építenek a gondozók és a családtagjaik számára. A tehenészetben jelenleg 50 tehén van, s az a terv, hogy év végére számukat 100-ra emelik. Az 50 tehénből jelenleg 38-at fejnek, a többi borjas, vagy szárazon áll. Tejből és tejtermékből néhány forint híján 53 ezer forint jövedelmre tett szert a szövetkezet tagsága.

Jól jövedelmez a sertéstenyésztés is. Ezévben 1400 sonka- süldőt nevelnek szerződésre, 300-at hizlalnak beadási kötelezettségük teljesítésére, 300-at pedig szabadpiaci értékesítésre. A tervezett 7 millió forintos közös jövedelemből 4 milliót az állattenyésztés ad. A fejlett állattenyésztés tette lehetővé, hogy a múlt év november elseje óta minden hónapban kiosztották a 8 forintos munkaegységelőleget. Ez elősegítette, hogy a tsz- tagok többsége ' rendszeresen dolgozzék, hiszen aki csak 10 munkaegységet teljesített egy hónapban,

az csak 80 forint előleget kapott, aki ennél szorgalmasabb volt, többet keresett. Télen a rizstelep építése idején nem egy tagnak 6—700 forint előleg jutott.

A nagyszámú jószágállomány megfelelő ellátásáról is gondoskodnak. Ezévben több mint 680 holdra nőtt a lucerna és a vöröshere vetésterülete, 1250 köbméter silótakarmányt készítenek, 226 hold négyzetes vetésű kukorica már a földben van. Egy nemrégen átvett tartalékföldbe pedig még 50 hold rövid tenyészidejű kukoricát vetnek. Most is van annyi abraktakarmányuk, hogy újig bőven kitart.

Elmondotta még Szabó elvtárs a látogatók előtt, milyen módon szilárdították meg a munkafegyelmet a szövetkezetben, s hogy a jó gazdálkodás hírére a zárszámadás óta 168 új taggal gyarapodott a tsz.

Később a községhez legközelebb lévő I. brigád 900 holdas gazdaságát szemlélték meg az egybegyűltek. Az egyik lekaszált lucerna- táblán éppen működött a rendsodrógép, s a dolgozó parasztok elismeréssel nyilatkoztak munkájáról. Nagy tetszést keltett a fehérhússertés és a mangalicaállomány. Makó István, a tiszagyendai I. típusú Kossuth TSZCS elnöke bejelentette, hogy az őszre létesítendő közös sertéstörzstenyészetet a Vörös Október TSZ-ből szeretnék beszerezni. Meggyőződött róla, hogy a szövetkezetben milyen gondosan nevelik a jószágokat;

Az I. brigád tagjainak nem kellett szégyenkezniök a látogatók előtt. A fej trágyázott őszi vetések szépen fejlődnek. A cukorrépaíöl- deken még vasárnap is dolgozott több család, hogy az egyeléssel mielőbb készen legyenek. Ezen a héten pedig a növényápoiógépek a négyzetesen vetett kukorica' kulti- vátorozásához fognak, hogy a gondos növényápolással lehetővé tegyék a tervben előirányzott 25 mázsás termésátlag túlszárnyalását.

Türke ve lett az első az országos begyűjtési versenyben.

Győzelmet ünnepeltek szombaton Turkeve termelőszövetkezeti város dolgozói. Az április 30-án zárult felszabadulási begyűjtési versenyben, az ország nagyhatárú városai között ismét — immár hánnadszor — a szövetkezeti parasztok vívták ki az elsőséget. Ez Is szemléltetően bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a szövetkezésben rejlő erőt, valamint azt, hogy a termelőszövetkezeti tagok milyen sokat tesznek az ország kenyér-, hús- és zsírellásása érdekében.

A város közös gazdaságai közül a Vörös Csillag TSZ az április 30-ig tartó versenyszakaszban teljesítette félévi hízottsertésbeadási kötelezettségét. Ez pedig többek között 400 hízottsertést tett ki. A Harcos, a Farkas Mihály és a Táncsics Termelőszövekezet is teljesítette az év első négy hónapjára előirányzott beadási tervet. Ilymódon Turkeve szövetkezeti város egészévi hízottsertésbeadási kötelezettségének több mint 60 százalékát már most kiegyenlítette.

A győztesnek járó jutalmat, a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és elismerő oklevelét, valamint a jő munka után járó és a város fejlesztésére szánt 45 ezer forintot szombaton délután adták át a turkevei tanácsháza nagyt? - mében rendezett ünnepségen.

Újfajta, az eddiginél könnyebb, tartósabb gumitalpat

kísérleteztek ki a Tisza Cipőgyárban

A martfűi Tisza Cipőgyáxlban eddig gyártott gumitalpaik sok esetben nehéznek bizonyultak, A szakemberek régen gondolkoztak azon, hogy milyen új módszer, eljárás kidolgozásával lehetne segíteni ezen a hibán. A probléma megoldásához — mint már oly sok esetben — a Szovjetunió nyújtott segítséget.

A közelmúltban a Szovjetunióban járt Vajda György, a könnyűipari minisztérium cipőipari igazgatóságának főmérnöke, a szovjet cipőipari szakemberektől egy újfajta, az eddiginél sokkal könynyebb, tartósabb gumitalp receptjét kapta meg és hozta haza.

A kapott receptet itthon a Tisza

Cipőgyárban kísérletezték ki. Az első eredmények biztatóak voltai:, de a gyár kísérleti brigádja és a kutatók tovább dolgoztak, Végül egy hónapi kemény munkával annyira továbbfejlesztették az engedeti elgondolást, hogy az eddigi 1.2, 1.3 fajsúlyú talp helyett 0.7— 0.8 fajsúlyú gumitalpat kaptak, amelynek tartóssága felülmúlja az ilyen recept szerint készült nyugatnémet vagy osztrák gumitalpakét.

„Kétezerhatszáztizenöt úttörő szemlére készen áll..

A dobok ütemére a szolnoki Kossuth Lajos- térre egymásután sorakoznak fel az iskolák úttörő- csapatai. A fiúkon fehér blúz, kék nadrág, a kislányok szintén fehérbe és kékbe öltöztek, hajukban fehér masli, nyakukban piros nyakkendő. Szemet, szívet gyönyörködtető látvány.

Simon Ilona vezénylő csapattanácselnök elé sorra járulnak az egyes úttörőcsapatok tanácselnökei:

— Vezénylő csapattanácselnök pajtás! Bállá irma csavat-tanácselvök ie lentem, hogy a DISZ II. Kongresszusára készülve ünnepélyes fogadalomtételre a Zrínyi Ilona úttörő- csapat hatvan fővel szemlére készen áll.

Ezután a vezénylő csa-pat-tanácselnök jelentést tesz Barna Károly elvtársnak, a városi DlSZ-bizott- ság iskolatitkárának, hogy a csapatok díszszemlére készen állnak. Utána a Rákóczi-induló hangjai mellett a bevonuló zászlók előtt tisztelegnek az úttörők. Majd B. Kiss Mátyás elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, mond beszédet. Elsősorban köszönti azt a háromszázötven harmadikos fiút és lányt, akik ma kapják meg a piros nyakkendőt, s ezzel az úttörők családjának tagjaivá válnak. Majd Kiss elvtárs így folytatja: — Büszkeség úttörőnek lenni és nagy kitüntetés. De emellett az úttörő név arra is kötelez, hogy a fogadalom szellemében éljetek és dolgozzatok. Sohase

feledkezzetek meg arról, hogy a Szovjetunió felszabadító harca nyomán élhettek ma boldog életet. Éppen ezért a tanulásban, a munkában, a magatartásban, a hazaszeretetben mindenkor tekintsétek példaképeteknek a szovjet pionírokat. Ne feledjétek el: a jó úttörő az iskolában példamutatóan fegyelmezett, első a tanulásban, tiszteli nevelőit, odahaza pedig jó, szófogadó, segí- tenikész gyermeke szüleinek.

Ezután kerül sor a háromszázötven új úttörő- pajtás felavatására. Kablai Lajos alezredes elvtárs vezetésével néphadseregünk tisztjei kötik fel a becsületet, a szabadságot jelképező vörös nyakkendőt az új pajtásoknak.

Ezután elsős és másodikos kislányok, kisfiúk szaladnak be az újonnan avatott úttörőkhöz. Virágokkal halmozzák el a boldog izgalomban kipirult pajtásokat.

Végül kihirdetik, hogy a városi DISZ-bizottság vándorzászlóját, amelyet évenként az az úttörőcsapat kap, amelyik legszebben legfegyelmezettebben vonul fel a szemlére, a Kassai-úti leányiskola úttörőcsapata kapja. A vándorzászlót néphadseregünk tisztjei adják át a boldog nyerteseknek.

A díszszemle és az úttörőavatás véget ért. Az úttörőcsapatok elvonulnak a tribün előtt, üdvözlik a párt, a városi tanács, a DISZ megjelent képvisel lóitt „ |