Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-14 / 112. szám

Sttlaekmegyd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam. 112. szám * Ara 50 fillér _______ 1955. május 14,, szombat Ma i élüzcm-avató ünnepségükön szeretettel köszöntjük a Szolnoki Nyomdaipari Vállalat dolgozóit, akik jó munkájuk­kal másodízben váltak érdemessé a kitüntető cím viselésére. A minőségi követelmények még fegyelmezettebb betar­tásával törekedjenek arra, hogy az élüzem jelvény a jövőben is birtokukban maradjon. Százmilliók akaratának kifejezője A párizsi egyezmények életbelépése, ratifikálása új helyzetet ieremtett a nemzetközi életben. Az Európa népeit kétszer vérbe, szenvedésbe borító Wehrmacht újrafelfegyverzése közeli való­sággá vált. A német militarizmus Mtámagzitásával, életreikeltésével azt a rémet akarja Európára szabadítani a háborúra spekuláló im­perialista kalandorhad, amely az elmúlt világháborúban országokat tiport végig, népeket sorvasztott rabigába, százezreket pusztított el. A békeszereíő emberiség tiltakozik ez ellen. Már a moszkvai értekezlet leszögezte, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása ,,... nagy mértékben súlyosbítja az egész európai helyzetet és aláássa a meg nem oldott európai problémák, minde­nekelőtt a nőmet kérdés rendezésének lehetőségét.‘‘ A ratifikáció megtörtént s ez megköveteli a békét akaró de­mokratikus tábortól, hogy erőit tömörítse és megtegye azokat a lé­péseket, amelyek képesek megvédeni az emberiség legdrágább kin­csét, a békét. Ezt a célt szolgálja a nyolc európai állam varsói érte­kezlete. Ebben a külpolitikai helyzetben ezek az európai államok azt vallják, hogy nem ülhetünk ölhetett kezekkel, tétlenül, s ha va­lami lefoghatja a háborús gyújtogatok kezét, az egyedül a 'biztonsá­gunk, békénk megvédése érdekében történő felkészülés. A z értekezletet — a lehetőséget, hegy békeszerető államok egyesítsék és ezáltal megsokszorozzák erőiket a béke vé­delme érdekében — az a következetes, szilárd békepolitika , tette le­hetővé, amelyet a Szovjetunió folytatott, folytat s amelyet a jövő­ben is folytatni fog. A magyar nép egy évtized alatt megtanulta mélységesen szeretni a Szovjetuniót, a szovjet népek nagy család­ját s e szeretet indokaiban az elsők között szerepel a Szovjetunió tántoríthatatlan békeakarata. Ezekben a napokban minden eddiginél nagyobb erővel nyilvá­nul meg a szovjet nép békeszeretete, a szovjet állam békét akaró politikája. Gondoljunk csak az osztrák államszerződésre, amelyet a Szovjetunió rántott ki abból a tespedtségéből, melybe az imperialis­táié taszították nyilvánvaló bűnös szándékkal. Az egész világ béke- szerető közvéleményének nagy elismerését vívta ki a szovjet állam­nak az a javaslata, hogy a, négy megszálló hatalom szigorúan kor­látozott csapatkontingensen kívül vonja vissza csapatait Németország területéről. Ezzel lehetőség nyílna Németország egyesítésére, a béke- szerető, egységes, demokratikus Németország megteremtésére. A varsói értekezlet nem kevésbé demonstrálja a Szovjetunió és a többi résztvevő állam békeakaratát. N. A. Bülganyim elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének itt elhangzott beszéde a szovjet külpolitika alapelvét hangsúlyozta: A szov­jet külpolitikának változatlanul elve a különböző társadalmi rend­szerek egymás mellett élésének lenini elve.“ Bulganyin elvtárs le­szögezte: „A szovjet kormány védelmezi azt az elvet, hogy»meg­szabadítsa az emberiséget a háború szörnyűségeitől, biztosítsa a né­pek számára a békét és a nyugalmat. A Szovjetunió aktívan harcol a béke megszilárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, üdvözli más országok kormányainak ilyen irányú lépéseit.’1 S a Szovjetunió javaslatai valóban csupa olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek megvalósítása a vitás kérdések gyors megoldását eredményezné. Nem kétséges, hogy a leszerelési javastet el­fogadása, az atom-, hidrogén- és a tö bbi tömegpusztító-fegyver eltil­tása egyszeriben enyhítené a feszült nemzetközi helyzetet s meg­teremtené a békés tárgyalások és a megegyezés alapját. Dulganyin elvtárs nemcsak a szovjet nép nevében beszélt, hanem hangsúlyozta, hogy a varsói tanácskozáson képvi­selt államok is következetes hívei a békének és egységes akaratuk a fegyverzet általános csökkentése, az atomfegyver eltiltása. Ezt az egységes törekvést méltóan fejezi ki a szerződés-tervezet, amely kimondja, hogy aláírói — más országokkal együtt, amelyekben meg­van az óhaj ezen a téren való együttműködésre — arra fognak törekedni, hogy a béke megvédése érdekében .hatékony intézkedése­ket tegyenek. A szovjet állam javaslatait óriási érdeklődéssel figyeli a világ közvéleménye. Ezeknek a javaslatoknak a jelentősége felmérhetet­len. Nemcsak arról van szó, hogy ismét megmutatták a béketábor élén álló nagyhatalom bálié biztosítására irányuló változatlan aka­ratát, hanem arról is, hogy felhívják a népek figyelmét: veszély­ben a béke! s egyúttal harcba is hívnak, mozgósítanak, hiszen a népek szívükbe vésték, s nem feledték a nagy Sztálin tanítását: „A béke fennmarad és tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“ A javaslatok minden bekeszerető ember gondolatait tolmácsol­ják, szívük leghőbb vágyát fejezik ki. Szó esett erről is a varsói értekezleten, s arról is, hogy meg akarjuk óvni egy új háború­tól népeinket, országunkat, családainkat, az egész emberiség jövőjét, s a háború elhárításához szükséges, hogy tudtukra adjuk, akiket illet: ha mégis kalandos terveik megvalósítására szánnák magukat, vállalko­zásukba könnyen beletörhet a bicskájuk. Egész népünk nevében mon­dotta a varsói értekezleten Hegedűs András elvtárs, a Minlszterta* nács elnöke: „A magyar nép a világ minden békeszerető népével együtt nagy örömmel fogadta és támogatja a Szovjetunió kormányá­nak a vitás nemzetközi kérdések rendezésére, a fegyverzet csökkenté­sére vonatkozó többízben tett javaslatát... Egész dolgozó népünk el­tökélt szándéka, hogy semmiképpen nem engedi rombadönteni mind­azt, amit egy évtized áldozatos munkájával alkotott.” S azt is mind- annyiunk nevében jelentette ki, hogy „ha a szükség úgy kívánja, szö­vetségben az értekezleten résztvevő országokkal, meg tudjuk és meg is fogjuk védelmezni a soká nélkülözött, de annál drágább kincset, népünk szabadságát, hazánk függetlenségét.’1 A nemzetközi helyzet alakulásában aiegutőbbi hónapokban beállott események azt igazolják: nagy szükség van a béke megvé­désére való felkészülésre. Az angol,, a francia, az amerikai imperialista vezetők és csatlósaik mindent elkövetnek egy újabb háború előkészí­tése, kirobbantása érdekében. Különösen vonatkozik ez az amerikai politikusokra, akik közül egyesek szemérmetlen nyíltsággal beszélnek háborús, kalandor politikájukról. De a népek nem kérnek ebből. Gyilkolás helyett életet akar­nak, rombolás helyett építést. S a népek akarata nagy erő. Megnyil­vánul ez többek között abban is, hogy egyes imperialista politikusok most, a Szovjet javaslatok nyilvánosságra hozatala idején a népek bé­keakaratának „nyomása“ miatt, kénytelenek, ha tetszik, ha nem, ked­vező nyilatkozatokat tenni. Nuttong angol külügyminiszterhelyettes kijelentése is erre enged következtetni: „. .,.A legutóbbi szovjet lé­pés azt a reményt kelti bennem, hogy továbbhaladásra kerül sor a fennálló ellentétek áthidaláséira.“ A békepolitika erejének fölényét nem vitathatja el semmi és senki. S a háborúra spekulálók olyan erővel találják magu­kat szemben, amely legyőzhetetlen: ez pedig az emberek, a népek százmillióinak szívében ott élő, forró békeakarat, S ezt fejezik ki a yarsói értekezlet nyilatkozatai, Amit pedig százmilliók akarna^ az csak gy őriemmel végződheti Á Tisza Bútorgyár dolgozói eredményesen harcolnak az önköltség csökkentéséért 4 Tissa Bútorgyár éiüzem cí­met nyert első negyedévi jó mun­kájával s ebben része van a meg­felelő termelékenységi és minőségi színt eléréséin kívül a takarékos munkának is. Sándor Pál ingafű- részes, Szécsei István szabász s a gyár dolgozói közül mások is igye­keztek betartani a kiszabott anyagnormát, csínján bántak a fel­dolgozásra kerülő fával. Történtek intézkedések a hulladékok bedol­gozására s felhasználására is. A villanyszereléshez használható apró faalkatrészek készítése jelentős ér­téket ment meg a pusztulástól, emellett 'kedvezően befolyásolja a költségek alakulását is. Mindez azt eredményezte, hogy az első negyedévre kitűzött 6.5 százalékos örtköltségcsökkentési fel­adatot 1.4 százalékkal túlszárnyal­ták. Bár éz látszólag nem nagy szám, egy kenyhagamitúránál 17.45 Ft-os újabb megtakarítást jelent az első negyedévben. A gyárban nagy tömegével készülnek a konyhabú­torok s így egy összegben a ráfor­dítások 7.9 százalékos csökkenése 285 ezer forintos megtakarítást je­lentett egy negyedév alatt. Igen számottevő eredmény ez s a dolgozók törekvésein kívül színvonalas műszaki vezetést, szer­vezést követelt. Az önköltségcsök­kentés folyamatának — mint pár­tunk márciusi határozata is meg» állapítja — rendszeresnek kell len­nie. Érteikül nem tudnánk szilárd alapot teremteni az életszín ven al további emeléséhez, hazánk gazda­sági erejének növeléséhez, r -r i-rrn-H-.-ir-i—■ Ezért a Bútorgyár is további feladatokat kapott a 11. negyed­évre... Tgnác-z elvtárs, a tervosztály vezetője, aki a légilletétóesebb eb­ben a\két:désben, meg is nézi mindjái Aa terveket: — A második negyedévben igen komcvly munka vár ránk. 1954. év­hez képest 12.2 százalékkal kell csökkentettünk az önköltséget. Ha továbbra is meg akarjuk tartani az éiüzem címet — már pedig erre törekszünk, — akkor még további 1—2 százalékos csökkentést kell el­érnünk, mert ez az egyik legfonto­sabb feltétele a kitüntetés• elnyeré­sének. Bőven van tennivaló s nem kis munka előtt állnak a munká­sok, a műszakiak. A műszaki in­tézkedések terve megszabja a leg­főbb tennivalókat, melyek elősegí­tik a gazdaságos termelést. Alföldi Béla elvtársat, a gyár fő­mérnökét kérdezzük erről: — A feladat valóban nagy, de figyelembe kell venni ennél egy sor fontos körülményt, mely ked­vezően befolyásolja a ráfordításo­kat. A téli időszak elmúlt, nyil­ván kevesebb lesz a fűtőanyag és villaimcsenergia felhasználás, keve­sebb erővel lehet végezni az anyag- mozgatást. így a közvetett költsé­gek csökkennek valamivel. — Ezenkívül persze a műszaki intézkedések terve szerint tovább kell dolgozni. Főleg a belső anyag­mozgatásban mutatkoznak eredmé­nyek. A sínek lerakása a fatároló­hslytől a szárítóig csökkenti a szállításra fordított munkaerőt. A gumikerekű kocsik beállítása a műhelyben szintén oda vezet, hegy az eddig erre a célra igénybevett munkaerőnek körülbelül a fele is elég Írsz. — Emellett a gazdaságos terme­lés egyik leghatékonyabb módsze­rére, a termelékenység növelésére törekszünk. Ebben az évben előre­láthatólag növeljük a gyártást, a rezsiköltségek viszont változatlanok maradnak, vagy alig emelkednek. Nyilván, ha a jelenleginél több konyhabútort gyártunk is, az ügy­vitel, kisegíitőszeméiyzet költségei s egy sor más kiadás alig változik, a termelési érték r.5. *— Egy nagy problémánk: van még, a rendszertelen anyagellátás. Nagyon növeli költségeinket, ha nem a szokásos úton kapjuk a fát. hanem, mint most is, Sze­gedre kell menni érte teherautóval. 4 Bútorgyárban kétségtelenül ió eredmények születtek az ön­költségcsökkentés terén s egy percre se szűnt meg a harc, hogy’’ az új aibb feladatok valóra váljanak. Még nagyobb lépést tehetne azon­ban ez üzem ezen az úton, ha a nevelőmunlkán és a. számonkérésen kívül bizonyos anyagi előnyökkel is segítené a takarékos munkások kezdeményezéseit. Az egyéni anyag- .megtafearítási számlák bevezetése s az e téréin eredményt elérők rendszeres premizálása jobban ösz­tönözné a dolgozókat újabb mód­szerek keresésére, lelkesebb mun­kára. I bíi terelés elérését segítik elő a Mérési Növényvédő állomás dolgozói j A kenderesl j Növényvédő Állo­más első ötéves tervünk nagy­szerű létesítménye. 1954 áprilisá­ban kezdte el működését s azóta állandóan segítséget nyújt me­gyénk termelőszövetkezeteinek, ál­lami gazdaságainknak a növényi és állati kártevők elleni küzdelem­ben. 1954-ben még csak 1270 hold ka­lászoson végeztek vegyszeres gyom­irtást 4 Zetorral és 9 permetező­géppel. Az idén már 19 vontató és 52 permetezőgép végzi ezt a mun­kát. Kisújszállás termelőszövetke­zeti városban a négytagú Majzik- bi'igád dolgozik. 1450 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. Ennek a brigádnak tagja Barta József elvtárs, a nö­vényvédő állomás pártszervezeté­nek titkára is. A kommunisták példamutatásának köszönhető, hogy a napi 25 holdas előirányzatot mind a négy tsz városban túltel­jesítették. Naponta 45 holdról ir­tották ki a gyomot a vegyszerrel. | A Jó aj unka eredm£nve| Kenye­rünk megvédésén kívül — az is, hogy a növényvédő állomás dolgo­zói szépen keresnek. Balog István­nak például április 26-tól május 12-ig 1900 forint volt a keresete. Tuckevén e hét közepére 1970 holdon, Karcagon pedig 1250 hol­don végeztek vegyszeres gyomir­tást. Mezőtqron május 16-ig 1500 holdon biztosítják, hogy ne sárgul­jon a vadrepce Virága a gabona­táblában. A mezőtúri Bercsényi TSZ példája is azt mutatja, hogy a szövetkezeti városokban megbe­csülik a vegyszeres gyomirtást. — Eredetileg 100 holdra szerződtek, de amikor látták, hogy mennyire haszon ez a módszer, 400 hold őszi gabonájukon végeztették el a Ken­deres! Növényvédő Állomás gé­peivel a gyomirtást. | hat nap alatt [ befejeződött ez a munka. Ha a kézi acatolással pró­bálkoznak, akikor hat napon ke­resztül ^150 dolgozót foglalnak ft ezzel a munkával és csak az aca- tot, konkolyt pusztíthatták volna ki. A gabona között maradt volna a vadrepce, a kásaíű és más gyom, amely a gépi aratást akadályozza. A vegyszer ezeket is teljesen ki­irtotta. Az így felszabadult 150 tsz- tag ez idő alatt megsarafoolt 60 hold cukorrépát qs a 430 holdas rizstelepen is elvégezték a vetést Kiszámolták a tsz-ben azt is, hogy körülbelül 8 vagon búzatermés- többletet hoz nekik a vegyszeres gyomirtás. I Az áut-OMAs dolgozúT| rnájus vé­gén azzal folytatják munkájukat hogy a szövőlepke, a lucerna é; burgomyahogár ellen indítanak hadjáratot. A megyében szervezett figyelő szolgálat biztosítja, hogy i kártevőik támadását a növényvédő állomás azonnal visszaverhesse s így biztosítsa a bő termés elérését. Turk evén és Kisújszálláson megkezdődött a gépi kapálás kukoricatábláján kezd­te meg a gépi kapálást. Vigh Gyula tavaszi ta- lajmunkatervét már 350 százalékra teljesítette. Ugyancsak ebben a tsz- ben dolgoznak Rácz Sándor és B. Fodor Ká­roly fiatal traktorosok. Mindketten túlteljesí­tették a tavaszi talaj- munkatér vüket. A két, egymással pá­rosversenyben álló tsz- város, Turkeve és Kis­újszállás kukoricaföld­jein megkezdődött a gépi növényápolás. A turkevei Vörös Csillag Terme lőszövetkezet ben Vad Imre Kossuth-díjas traktoros brigádjának tagjai csütörtökön kezdték meg a munkát és péntek estig 60 hol­dat kultivátoroztak meg. A Táncsics TSZ- ben Kelemen Imre bri­gádja ugyancsak 60 holdas teljesítményt ért el. Kisújszálláson a trak­torosok versenyében el­ső helyen áll Vigh Gyu­la DISZ-tag, aki csütör­tökön a Táncsics TSZ Az eddiginél is jobb muukával tartjuk meg az élüzem címet A szolnoki MÁV rakodási főnök­ség dolgozói a felszabadulási ver­seny során, az első negyedévben teljesítették az élüzem szintet. A jó munkára, a kitüntetés elnyerésére már előzőleg vállalást és fogadal­mat tettünk. Az elért eredményt a pártszervezet munkája és a szakve­zetés és irányítás színvonala tette lehetővé a fizikai dolgozók áldo­zatkész fegyelmezett munkája mel­lett. A megérdemelt oklevelet, pénz­jutalmat és sztahanovista kitünte­téseket a közlekedés- és postaügyi f iiniszter elvtárs megbízottja ápri- s 30-án adta át a rakodási főnök­ség dolgozóinak. Az ünnepség ke­A szolnoki földmüvesszöveikezet két vagon zöldhagymát exportált Csehszlovákiába A Szolnok magyei Zöldség-, Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Központ segítségével május 10-én és 11-én bét vagon zöldhagymát exportáltunk a Csehszlovák Köztársaságnak. A hagymát a szolnoki földművesszövetkezet vásárolta fel. Ebben az évben ez volt az első magyar földművesszövetkezeti zöldhagyma szállítmány külföld felé. Május 16-án újabb vagont indítunk útnak. Hamarosan salátát és több vagon más zöldségféleséget ex­portálunk megyénkből, Csáti-La jos Szolnok, MÉSZÖV. relében újabb fogadalmak és mun­kavállalások hangzottak el az el­ért eredmények megtartására, il­letve növelésére. Nem voltak alaptalanok az Ígére­tek, mert a főnökség dolgozói a második negyedév első hónapjában — áprilisban is — nemcsak telje­sítették, hanem túl is szárnyalták az élüzem szintet. A május első napjaiban megtar­tott termelési értekezleteken el­hangzott újabb verscnyvállalások legjobb dolgozóink, Csizmadia Gyu­la, Ubora József, Markőth János és brigádjaik részéről, újabb bizto­sítékot jelentenek az élüzem szint további megtartására. így akarjuk elősegíteni a szállító vállalatok tervteljesítését, — népgazdaságunk erősödését. LAUER ISTVÁN rakodási főnök, Szolnok, teher p. u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom