Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-07 / 106. szám

1955 május 7. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A BŐSÉGES TERMÉSÉRT Új munkafolyamatok gépesítésével segítjük a termelőszövetkezeteket A kapásnövények gyom­talanítása és a széna be­takarítása egyidőre esik. Mindkettő igen fontos munka, hiszen a gondos és többszöri kapálással nö­velni lehet a kukorica, ré­pa és más kapásnövények terméshozamát. Jó szénát is csak a legmegfelelőbb időben végzett begyűjtés­sel lehet biztosítani. Kés­lekedéssel a széna legér­tékesebb levele pereg le, az eső és a nap csökkenti tápértékét. A törökszentmiklósi já­rási pártbizottság javasla­tára gépállomásunkon hozzáfogtunk olyan gép elkészítéséhez, amely le­hetővé teszi a széna ösz- szegyüjtésének gépesíté­sét. Munkánk eredmény­nyel járt s a kuncsorbai Vörös Október TSZ köz­ponti tanyáján bemutattuk a járás termelőszövetke­zeti és gépállomási veze­tőinek, szakembereinek a gép működését. A trak­torra felszerelt gyűjtő- kocsi előrehaladó villáival szedi fel és gyűjti ruda­sokba a rendsodró által összehordott szénát. E munkafolyamat gépesíté­sével lehetővé vált, hogy a kazalozásig teljes egészé­ben géppel végezzék a munkát. Ugyancsak a Vörös Ok­tóber TSZ nyílegyenes­sorú, 40 cm széles sortá­volságú cukorrépatábláján próbáltuk ki a traktor- vontatású függesztett kul- tivátort. A szakemberek feszült figyelemmel kísér­ték a gép munkáját és egyöntetűen megállapítot­ták, hogy kifogástalanul dolgozik. A sorközben lé­vő gyomokat a kultivátor kifordította, de egyetlen répatövet sem sértett meg. A cukorrépa sarabolása, kapálása a traktor-, vagy Zetor-vontatású függesz­tett kultivátorral gyorsan és jóminöségben elvégez­hető. A bemutatón résztvevő gépállomási vezetők meg­ígérték, hogy ők is elké­szítik a szénaösszegyüjtőt és alkalmazzák a függesz­tett kultivátort. A terme­lőszövetkezetek vezetői­vel, agronómusaival együtt biztosítják, hogy a tsz-ek területén ne maradjon ka- pálatlan növény és jómi­nőségben betakarítsák a szénát. NÁTULY LÁSZLÓ vezető mezőgazdász Fegyvernek, Gépállomás Jó ütemben halad a rizs vetése Megyénkben ezévten több mint 45 ezer holdon termelünk rizst. Az előkészületi munkálatokat az eiőző évi tapasztalatok alapján jdbb szervezéssel és nagyobb figyelemmel végeztük. A rendkívüli időjá­rás miatt a vetés és árasztás a szokásostól eltérően 20 nappal eltolódott. A megyei tanács végrehajtó- bizottságának mezőgazdasági igazgatósága az állami gazdaságok és az érintett vállalatok legjobb szak­embereinek bevonásával a következő határozatot hozta: „Április 25-én mindenütt meg kellett kezdeni a vetést és az árasztást. Az új és más gyommentes telepeken elrendeltük a földtevetést. A föld a szo­kottnál jobban telített nedvességgel, ezért a kát. holdankénti 2300 köbméteres víznormának 25 szá- százalékos csökkentését rendeltük el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az árasztás ideje negyedével meg­rövidül.' Nem engedélyezzük 10 centinél magasabb víz alkalmazását, hogy a felmelegedés gyorsabban történhessen meg. A legszigorúbb utasítást adtuk ki, hogy az összes szivattyúk napi 22 órás üzemidő­vel dolgozzanak. Ahol a vizet nem fogadják, illetve nem használják fel azonnal, ott felelősségre von­juk az illeték)sseket.‘’ Az intézkedésnek már komoly eredményei van­nak. Szolnok megyében május 5-ig a rizst 15.917 holdon vetették el. Az árasztás pedig 6513 holdon történt meg. Állami gazdaságaink és termelőszövet­kezeteink jó példával járnak elől. A Tiszasülyi Ál­lami Gazdaságban mér csaknem 3 és félezer holdon elvetették a rizst és több mint 2 ezer holdat el­árasztottak. A termelőszövetkezeti városokban is jól halad ez a munka. A kisebb tsz-ek is szorgalmasan vetnek. A Csataszögi Szebb Élet TSZ tagsága 192 holdas rizstelepén mind a vetést, mind az árasztást befejezte. I Az élenjárók példáját követve, gyorsítsák meg ezt a munkát megyénk állami gazdaságai és ter­melőszövetkezetei. Ez a terméshozam szempontjá­ból rendkívül fontos. I Elmondotta: Nyíri Béla megyei főagronómus. Tizenkilenc fiú. — Ahogy néztem őket, amint ott ültek a IV/b. osztály­ban, tizennyolcévesen, a hosszabbja már kinőve az iskolapadból, a közelgő érettségi árnyaival és fé­nyeivel az arcukén, eszembe jutott egy minap olvasott írás. A Szolnoki Tükör 1935. márciusi szá­mában akadtam rá. Szó- szerint idézek belőle: „Mi­lyen életlehetőségeket ra­gadhat meg itt egy fiatal­ember — aki számottevő, biztos pozíció nélkül — tudat alatt már beletörő­dött a vaskényszerű adott­ságokba: letett arról, hogy mihamarabb (és talán egy­általán) tevékeny ténye­zője legyen a társadalom­nak?" De mit is tudhatnak er­ről ezek a fiatalok? Hi­szen még meg sem szület­tek, mikor elhangzott az ebbe a nyakatekert mon­datba belecsavart kétség- beesés. És mi lehetett akkor er­re a válasz? Ez: „Az ifjú­ság gyökértelenül ten g­leng a világban, életszük­ségletének minimumához sem jut hozzá. Egyetlen éltetője egy kis írnoki ál­lás elnyerésének a re­ménysége”i Tehát nem volt él­tető válasz, nem is lehe­tett, csak tíz év múltán. A válasz pedig, a mi vá­laszunk így hangzik min­den fiatal számára: Érettségi előtt. . . „Előttetek az élet lehe­tősége, a jövő minden szépsége, vágjatok neki és harcoljatok érte becsület­tel!’1 így hangzik a szolnoki Verseghy-gimnázium érettségiző fiataljai szá­mára is. Vajon hogyan élnek vele? A pályaválasztás az első és legsúlyosabb kérdés, amit egy fiatal számára az élet feltesz. És a döntés még a mi világunkban is sokszor a vágyak és a va­lóság, az álmok és a ké­pességek, a gyermekek és a szülők közötti összeüt­közés árán születhetik csak meg. Beszéljünk őszintén. A IV-b osztály ti­zenkilenc diákja közül ti­zenkettő egyetemi felvéte­lét kérte. Vajon mindnek sikerül? Nem valószínű, hiszen, közöttük vannak jópáran, akik csak köze­pes tanulók és azzal is számolni kell, hogy lesz­nek, akik nem állják meg a helyüket az egyetemi felvételi vizsgán. Nyilvánvaló — és ez a helyes —, hogy az egyete­mekre elsősorban a kivá- lóakat veszik fel. Ez az első, amit meg kell mondani. A második: az egészség­telen eltolódás egyes ér­telmiségi pályák felé, ugyanakkor mintha más hivatások kiestek volna a fiatalok látóköréből. A Verseghy-gimnáziumbon az egyetemi felvételüket kérők 20 százaléka peda­gógus, 20 százaléka pedig mérnök akar lenni. Mind a két vonalon szükség van képzett, lelkes fiatalokra, hiszen iparunk fejlesztése, népünk műveltségének emelése a szocializmus építésének programja. De az biztos, hogy Szolnokról erre a két értelmiségi pá­lyára sok ennyi jelent­kező. Nagyszerű jövő előtt áll mezőgazdasá­gunk. Mennyi lelkes, jól- képzett fiatal szakemberre van és lesz majd szüksé­ge. De valahogy erről a Verseghy-gimnázium diák­jai megfeledkeztek. A továbbtanulni szándéko­zóknak mindössze két szá­zaléka jelentkezett agio- nómusnak. és egyetlen egy sem akadt az állattenyész­tési szakra. A IV/b. osz­tályban hat dolgozó pa­raszt gyermeke tanul, kö­zöttük van termelőszövet­kezeti tag fia is, de egyik sem szándékozik agronó- musnak, vagy zootechni- kusnak menni. Viszont egészséges je­lenség az, hogy a fiatalok már nem tisztelik annyira az íróasztalt, mint az úri­rendszer érettségizettjei. A IV/b. osztályban heten nem kérték egyetemi fel­vételüket. Ebből öt ipari mun­kás akar lenni. Nagy Ba­lázs a bölcsészkarra kérte felvételét, de kijelentette: ha nem sikerül, akkor szívesen elmegy rádió­technikusnak. Azt mond­ja: — Földes Attila két év­vel ezelőtt végzett válunk. Elment villanyszerelőnek, jelenleg 1600 forintot ke­res havonta. Ha az ember érettségivel a tarsolyában tanul ipari szakmát, ha­marabb szakmunkás lesz és középiskolai tudásának mindenkor nagy hasznát veszi. Hiszen a fejlődés, a jövő is azt követeli, hogy minél műveltebb ipari munkásaink legyenek. A lehetőségek te­hát nyitva állnak az érett­ségizők számára. Ók tevé­keny tényezőivé lesznek a társadalomnak. Azt is fi­gyelembe kell venni azon­ban, amit az ország, a szo­cializmus érdeke, tehát amit az ő jövőjük érdeke is megkövetel. Ez pedig az, hogy arányosan foglal­ják el a helyüket az élet minden területén. Ehhez kell most az érettségizők számára elv társi segítséget nyújtani a DISZ-nek, pedagógiait a nevelőknek, szeretetteljes útbaigazítást a szülőknek. TÓTH KORNÉL Ma éliizem-avatő ünnepség a Tisza Bútorgyárban A vasárnapi forduló kiemelkedő eseménye A megyei labdarúgó-bajnokság május 8-i .fordulójának kiemelkedő eseménye lesz a szolnoki Törekvés pályán vasárnap sorrakerülő Szol­noki Szikra — Jászberényi Vasas Aprító és a Martfűi Vörös Lobogó —Szolnoki Törekvés találkozó. A Szolnoki Szikra — Jászberényi Vasas Aprító mérkőzést az teszi érdekessé, hogy a jászberényi együttes — függetlenül a bajnoki táblázat állásától — általában ve­szíteni szokott a Szikrával szem­ben. Ha ez most is így lenne, ak­kor a jászberényi csapat leszakad­na a megyei I. osztály élmezőnyé­től. Értesülésünk szerint a Szikra legjobb együttesével, Vörös és Ká­dár csatasorba állításával megerő­södve veszi fel a küzdelmet és minden velószínűség szerint méltó ellenfele lesz a bajnok-aspiráns jászberényi együttesnek. A Martfűi Vörös Lobogó—Szol­noki Törekvés is igen heves küz­delmet ígér. A martfűi együttes győzelme esetén megerősítheti a közvetlen élvonalban elfoglalt he­lvét. A kitűnő erőkből álló mart­fűi csapat a Szolnoki Kinizsit és a .Jászberényi Vasas Apritót otthoná­ban győzte le és ezzel megmutatta oroszlánkörmeit. A Szolnciki Tö­rekvésnek csak a legnagyobb erő­bedobással sikerülhet majd győzel­met szerezni a „meglepetések“ csa­pata felett. A nézőközönség minden bizony­nyal a megyei bajnokság legérde­kesebb, legizgalmasabb küzdelmé­nek lehet majd szemtanúja. Jó idő esetén nézőcsúcsra van kilátás, mert az előjelek szerint a vendég- csapatokat is sek szurkoló elkíséri majd szolnoki mérkőzésükre. Lengyelországi túrára utazott a Légierő Nagy megtiszteltetés érte Szol­nok NB I.-es labdarúgó csapatát, a Légierőt. Lengyelországi túrára kaptak meghívást. Az együttes ma, 7-én reggel indult útnak és május 20-ig tartózkodik Lengyel- országban, ahol több nagy város­ban, többek között Varsóban, Dan- zigban játszik mérkőzést. A szolnoki csapat a következő játékosokkal utazik: Garamvölgyi, Kapuszta, Jancsik, Czuczor, Lazányi Sípos I., Jago- dics, Bárfi, Csányi, Sípos II., Dom- bai, Fischer. Kölcsönjátékosként utazik velük a Budapesti Honvéd csapatából: Heinreich, Mogyorósi, B. Szabó, Csóka és Solzarik. Az együttes ma reggel Budapest­ről a prágai gyorssal Soltész József őrnagy szakosztályvezető és Kol- láth Ferenc edző vezetésével indult útnak Lengyelországba, Megkezdődött az építőipari technikumok hallgatóinak országos tanulmányi, kulturális és sportversenye Az építésügyi minisztérium tech­nikumainak hallgatói között há­romnapos országos tanulmányi, kulturális és sportverseny kezdő­dött pénteken délelőtt a csepeli Vasas stadionban. A versenyen résztvevő fiatalok színpompás felvonulása után Lux László építésügyi miniszterhelyettes üdvözölte a megjelenteket. (MTI.) A Szolnoki Tisza Bútorgyár dol­gozói az első negyedévben kiváló munkát végeztek. Ennek elismeré­séül az üzem elnyerte az élüzem címet. A kitüntetés átadása alkalmából ma, szombaton délután 5 orakor ünnepséget rendeznek a gyárban, ahol továbbra Is töretlen lendület­tel folyik a munka annak érdeké* ben, hogy a második negyedév el* telte után is ott ragyogjon az üzem homlokzatán a csillag. A kitüntetés átadása alkalmából a további munkához sok sikert kí­vánnak a többi üzemek s megyénk dolgozói A Cibakházi Gépállomás teljesítette tavaszi tervét Jelentjük, hogy tavaszi tervünket május 5-én teljesítettük A nyári aratási, cséplési munkára felkészültünk, gépállomásunk javítási tervét teljesítette. HOLLÓSI GYULA igazgató. Cibakháza, Gépállomás. Cserkessöllőn elvetették a kukoricát A cserfceszöllői egyénileg dolgozó parasztok a terméshozam növelése érdekében íkukoricájukat egymással versenyezve négyzetesen vetették. Saját tapasztalatukból tudják, hogy az így vetett kukorica meg­művelése és kézikapálása is sokkal gyorsabban halad. Az időmegtaka­rítás a nagy munkáik idején igen jól jön, mert akkor minden perc drága. i Nagyon sok példamutató egyéni gazda van a községben: Nagy Gáspár, Harangozó Imre, László László, ifj. Virág János, Birgés András és a többiek is elismerést érdemelnek szorgalmukért. Kerekes Péter, Cserkeszöllő, fl karcagi népfrontbizottság segíti a tsz város mezőgazdaságát A karcagi népfront­bizottság már a tél utóján gazdag pio- grammot dolgozott ki a tsz-város mezőgazdasá­gának segítésére. Amikor a határban még nem indulhatott meg teljes erővel a ta­vaszi munka, a nép­frontbizottság javasla­tára a tsz-ek tagjai há- zuktáján és a földeken mintegy 25.000 facse­metét ültettek el. A vá­ros szélén ezen a tava­szon 2000 csemetéből epreskertet létesítettek azzal a távolabbi céllal, hogy kifejlesztik a vá­rosban a selyemher­nyótenyésztést. A város határában évek óta gondozatlanul, gazzal, különböző vízi­növényekkel benőtten csaknem háromezer­holdas régi kikapcsolt rizsföld van. Annak­idején, amikor ez a földdarab kifáradt, használóik otthagyták s más részen termeltek rizst. A Hazafias Nép­front városi bizottságá­nak ülésein sokat be­széltek az elhagyott földek kihasználásáról•, Végül a városi tanács- hoz fordultak s a me- zögazdasági osztály ja­vaslatukra az elha­gyott rizsföldek tulaj­donosait felszólította, hogy a földeket még ebben az évben tisztít­sák meg a gyomtól, szántsák fel fekete ugarnak s jövőre ves­sék be pillangósokkah A háromezer hold föl­det így a népfrontbi­zottság javaslata nyo­mán 2—3 év múlva újra rizstermesztésre használhatják. Hogyan gondoskodjunk a rizs tápanyagszükségletéről fA Rizs' olyan talajokon is meg­terem, amelyeken más mezőgazda- sági növény csak igen gyenge ter­mést ad. Nem felejthető azonban el, hogy a rizsnek is éppen úgy szüksége van tápanyagra, mint más növénynek. Ezek közül leg­fontosabb a foszfor. Ezt a szuper­foszfáttal juttatjuk a talajba. A felhasználandó mennyiség 200—250 kg holdanként. Ennék felét vetés előtt, vagy éppen vetéskor szórjuk ki. Ez táplálja a gyenge növényt, amíg annak gyökérzete közvetle­nül a felszín alatt van. A rizsnek a mag-kötés idején van még a legnagyobb tápanyag­felvételi szükséglete. Ezért úgy osz- szuk el a felhasználandó műtrá­gyát, hogy a szuperfoszfát másik fele a virágzás előtt 3 héttel ke­rüljön a telepre. A talaj tápanyag egyensúlyban tartása miatt igen fontos, különösen a feltört réteknél és legelőknél, a szuperfoszfát és kálisó használata. A friss gyeptö­réseiknél a nitrogén túlsúlyban szo­kott lenni, ami bujává, későn érő­vé és a sejtek laza felépülése ré­vén a betegségekkel szemben igen fogékonnyá teszi a növényt. Az erősen szikes, szikre hajló, vagy mésztelen öntés-talajokon 11— amilyen megyénk rizsföldjeinek jórésze — a szemcsés szuperfosz­fát használata az előnyös. Ennél ugyanis lényegesen kisebb a ké­miai veszteség, ami azáltal keletke­zik, hogy a foszforsav egyrészét az ilyen talajokban lévő vegyületek megkötik. A jóminőségű mezőségi földeken az olcsóbb per-szuperfosz- fát is megfelel. A réti agyagtalajo- kctn a szovjet tapasztalatok szerint legcélszerűbb volna a lúgos vegyi- hatású mészfoszfát használata, ezt a műtrágyát azonban a magyar ipar jelenleg még nem gyártja. Nagyon kell ügyelni a szuper­foszfát egyenletes kiszórására. Ha műtrágyaszóró-gép van, géppel vé­gezzük, ha nincs, gyakorlott mű- trágyaszóró brigádokat kell igény­be venni. Nitrogén műtrágyát rizs alá rit­kán kell adni. Különösen akkor nem szabad, ha gyeptörésbe kerül a rizs. Ha a növény a kedvezőtlen időjárás miatt gyengén bakroso- dott, fejlődésben visszamaradt, sá­padt, sárga, vagy azon a földön már több éven keresztül termel­tek rizst, célszerű holdanként 50— 100 kg pétisó adagolása. Ez lehető­leg két részletben történjen. |az öntöző vali.alat | körzeti ag- ranómusai az árasztás és a rizster­melés agrotechnikai kérdéseiről mindenkor készséggel felvilágosí­tást nyújtanák. Állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink és egyéni rizstermelőink igényeljék ezt a segítséget. * A cikk vetésről és árasztásról széló részét május 6-i számunkban közöltük. (A szerk.) Nem tűrjük a kulákok szabotálását Községünkben a tanácstagok és a begyűjtési állandó bizottság tag­jai rendszeres felvilágosító munká­val segítik az állam iránti kötele­zettségek teljesítését. Ismertetik a beadásban élenjáró dolgozó parasztok neveit, elisme­réssel beszélnek Molnár Sándorról, aki már egészévi sertés-, vágó­marha-, tojás- és baromi ibeadási kötelezettségét rendezte. Varga Já­nos, Sajó József, Tercsi István szintén példamutatóan tett eleget kötelezettségének. A felvilágosító szó eredményeként a korábbi 460 hátralékossal szemben jelenleg már csak 45 termelőnek van tartozása. Azoknál, akik többszöri figyelmez­tetés ellenére sem teljesítik be­adásaikat. helyszíni elszámoltatást alkalmaznak. A spekuláló, szabotáló kulákok mesterkedéseire is fény derül. Dé- kány Józsefeié és Csetényi János kulákokat helyszínen számoltatták el. Bakos Sándor pedig — aki bor­termését elmérte és eldugta — a bíróság előtt felel tettéért. Nem tűrjük a kulákok szabotálását. Táborosi Ferenc, Csépa. Ebben az esztendőben junius 20-án kezdődnek a színházi hetek A Színház- és Film­művészeti Szövetség az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is meg­rendezi a budapesti és vidéki színházak heteit. A színházi hetek az ed­digi tervek szerint jú­nius 20-án kezdődnek, körülbelül két hétig tartanak. A színházi heteken a vidéki és a budapesti együttesek legsikerültebb előadá­saikat mutatják be esti előadásokon a közön­ségnek, délelőtt és dél­után pedig több szak­mai és két-három szé­leskörű vitán tárgyal­ják meg az előadások művészeti tapasztala­tait és problémáit. A műsorterv és a művé­szeti viták előkészítésé­re a Szövetség elvi bi­zottságot alakit. A színházi hetek elő­adásain és vitáin a középponti helyet a magyar dráma foglalja el, de tág teret kapnak külföldi klasszikus es mai témájú színpadi művek is. (MTI) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom