Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-07 / 81. szám
1955 április 7. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 A jánoshidai dolgozó parasztok állam iránti kötelezettségük teljesítésével segítik községük fejlődését alkalommal beszélgettem a felszáll közelmúltban piaci nap alkalmával jártam Jánoshidán. — Ilyenkor népes a község. Míg az asszonyok eladják a piacra hozott portékát, a dolgozó parasztok felkeresik a tanácsházát, rendezik ügyes-hajós dolgaikat. Van, amikor az asszonyok intézik a hivatalos ügyéket is. így volt ez ottjáirtamkor is. A begyűjtési hivatalt sokan felkeresték, asszonyok és férfiak egyaránt, hogy megbeszéljék beadási kötelezettségük teljesítésének pontos idejét. A hivatal dolgozói türelmesen, szíves szóval magyarázták, milyen cikkféleségekkel lehet teljesíteni a kötelezettséget. Közben Batka Lászióné 5 holdas dolgozó paraszt felesége lépett a szobába. Jókedvűen, hangjában jogos büszkeséggel számolt be arról, hogy április 4-e tiszteletére tett vállalását teljesítette. Rendezte egészévi sertés- és tojásbeadási kötelezettségét. Amikor már be vcűt vezetve könyvébe a kötelezettség lerovása, búcsúzóul még visszaszólt: „Várom a nótát, mert annakidején azt Ígérték az elvtársak, hogy az élenjárókat nótával köszöntik. Én eleget tettem Ígéretemnek, most az elvtársakon a sor." Megérdemli Batkáné a dalt és a község dolgozóinak elismerését. A hozzá hasonló kötelességtudók érdiame, hogy Jánoshida már évek óta az elsők között van a begyűjtési terv teljesítésében. Az idén a jánoshidai dolgozó parasztok kezdeményezték megyénkben a begyűjtési versenyt, s ígéretet tettek arra, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára, ki-ki tehetségéhez mérten, első negyedévi vagy félévi beadási kötelezettségének eleget tesz. Hétsziáz- ötvenöten csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Március 6-án még sck hiányzott az első negyedévi terv teljesítéséből. Különösen a tojás- és baromfibegyüjtésben volt elmaradás. Az állandó bizottság tagjai megfogadták, hogy személyes példamutatással és felvilágosító szóval is segítik az elmaradás felszámolását. Állták adott szavukat. Zámtoori József, a bizottság tagja egészévi sertés-, félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesítette. —• Fehér Miklós, Ser- íőző János, Guibu Balázs, Zámbori János és Gubu Ferenc szintén példásan tettek eleget a törvénynek. Zámborl Jóssef így beszél munkájukról: „Az állandó bizottság tagjai minden alkalmat megkeresnek arra, hogy gazdatársaikkal elbeszélgessenek a begyűjtési tervek teljesítéséről, ennek jelentőségéről. Pataki László, a bizottság elnöke— tanácstaghoz méltóan — ezévben is példát mutatott. Egészévi sertés-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét rendezte. Az olvasókörben, vagy a szomszédokkal beszélgetve elmondottuk az ilyen jó példákat, s arról is megemlékeztünk, hogy a felszabadulás óta milyen sokat fejlődött a mi kis községünk. Űj közúti híd, orvosi lakás, kulturház, óvoda, bölcsőde, villany, betonjárda mutatja ezt. Varga János szomszédommal több badulás ünnepének tiszteletére kibontakozott versenyről is, és ő első negyedévi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.“* Ezek az egyszerű szavak hatottak olyan erővel a dolgozó parasztokra, hogy mapról-naipna többen csatlakoztak a versenyhez. Kerepesi János az elmúlt évben egy kukoricadarálót kapott jutalmul, Berkó Antalt pedig ekével ajándékozták meg állam iránti kötelezettsége példamutató teljesítéséért. — Berczeld József középparaszt, Orosz István, Szöllősi András, Bálint Károly, Zrupkó Károly és a többiek helytállása tette lehetővé, hegy a vállalt határidő előtt — a vágómarha kivételével — mindenből 100 százalékon felül teljesített» a község első negyedévi begyűjtési tervét. A tanáé» és a begyűjtési állandó bizottság tagjai, a begyűjtési hivatal dolgozói továbbra is fáradhatatlan munkát végeznek. A kis- gyüléseiken, a személyes beszélgetések során elmondják, hogy a község fejlődéséhez, szépítéséhez janiinak hozzá a kötelességtudó gaztdák. Ezévben tervbe vették a vásártér körülkerítését, betonjárda építését, a közvilágítási hálózat bővítését, a község fásítását, parkosítását. Ezenkívül új mozóhelyiséget is kap a község. E tervek megvalósulásához a jánoshidai dolgozó parasztok szorgalma, kötelességtudása a biztosíték. Teljes erővel folyik a munka a Kunszentmártoni Téglagyárban Végre megenyhült az idő. A bánya földje felengedett s most a ferde part laza földjét könnyedén meregetik a kotrógép kanalai. Néhány perc múlva sárgásbarna agyaggal telt csilléket vonszol meredek pályán a felvonólánc s zuhogva nyeli el a friss anyagot a téglaprések öblös torka. Lent a présház két kijáratánál szaporán halad a munka. — Most már rendben megy minden — mondja Halla telepvezető, ahogy a vágóautomata működését figyeljük. — Néhány héttel ezelőtt még volt mitől tartanunk — emlékezik vissza. — A tervezett március 1-i határidő helyett ugyanis csak 15-e táján tudtunk teljes üzemmel megindulni. Ez nem rajtunk múlott ugyan. Mi minden előkészületet megtettünk, de az egyesüléstől nem kaptuk meg idejében a simahenger- csiszoló berendezést. Gőzgépünkkel is baj volt, végül a Szolnoki Járműjavító segített az összeszerelésnél. így csak 15 nap maradt a teljes havi terv teljesítésére. — Ekkor kezdődött a felszabadulási műszak — egészíti ki az ÜB- elnök elvtárs. — Azt tűztük célul, hogy fél hónap alatt pótoljuk a lemaradást. Dolgozóink vállalták, s nézze meg, milyen sikerrel! Egyik épület homlokzatán szembetűnő felírás hirdeti a felszabadulási műszak napjainak történetét: 15-én 90 százalékos tervteljesitéssel indultak, 30-án már közel két és félszeresére teljesítették a napi kiszabást. S azóta sem csökkent a munka irama. A kisebbik prés szaporán ontja a téglát, az automata alig győzi szabdalni a gyorsan kúszó agyagot. Dóba Márton szedi el a puha, kész téglákat s pillanalok alatt megtelik a polcos csille. Eltolják, de másik nincs helyette, így le kell állítani a gépet. Néhányperces várakozás következik, míg a kisvasúton újból begördül az üres kocsi. — Bizony kissé akadozunk — mondja a pillanatnyi szünetben. — Kilenc kocsi hord pedig ettől a préstől. Ez elég is volna, de a tolók még nem jöttek eléggé bele, nem csinálják meg a kört idejében. A nagyobbik 450-es gépen dolgozó brigádnál már nincs ilyen probléma. A fiatal, gyorslábú legények szinte futólépésben járnak a zörgő csille mögött s peienyi pontossággal vágódik kocsijuk a megtelt mögé. Itt nem jut szünethez a két elszedő, Vereb Mihály és Gulyás Sándor. Persze, ezt nem is bánják. Tudják, hogy a kereset akkor jobb, ha nincs kiesés a munkaidőből. Szünetet azért mégis tartanak s bizonyos számú forduló után váltják egymást. Nyolc órán át nehéz lenne megállás nélkül ezt a munkát végezni. Most a 18 éves Vereb Mihályon éppen a pihenés sora. A felszabadulási műszak végén ő is, meg társa is megkapták a kiváló dolgozó jelvényt. — Magam sem tudom, hogy sikerültek olyan jó eredmények — mondja. — A gépből jól jött a tégla, mert a bányából is jól jött az agyag. Mi meg elvégeztük feladatunkat itt az elszedésnél. Ennyi az egész. Biztosan meglesz márciusi eredményünk alapján az 1300 forint kereset is. Továbbra is hasonló jó eredményeket akarunk elérni. Teljes üzem téglagyárakban csak akkor van, ha az új tégla égetését is megkezdik. Ehhez viszont az szükséges, hogy kellő mennyiségű nyerstéglát gyártsanak előre, mert még a szikkadásig is idő telik. A kunszentmártoni telep ezek szerint már teljes üzembe kezd. Az egyes kemence már körbe van rakva a szikkadt, új téglákkal. Az egyik kamrába ideiglenes falat húztak, innen indul majd a tűz körút* iára, ha Varga István égető begyújt s ki se alszik már ebben az A népi demokráciákból A» első albán operait Nemrég mutatták be Tiranában a korcsai színjátszó-csoportok legkiválóbb tagjainak előadásában Kriszta Kono zeneszerző „Hajnal1’ című operettjét, amely az első albán operett. A „Hajnal1’ című operett a mai albán falu életét és problémáit mutatja be, az űj élet kibontakozását az élesedő osztályharc viszonyai között. Cselekménye gördülékeny, zenéje rendkívül dallamos. Kriszto Kono, miként előző műveiben, a „Hajnal“’ című operett zenéjében is igen sikerültén felhasználta a változatos, tarka albán népzene elemeit. A „Hajnal“ című operett megérdemelt sikert aratott, a tiranai rádió is műsorára tűzte és most tovább halad diadalútján az ország különböző városaiban, 291 pekingi ümemnek van táját bölcsődéje 1949-bm Pekingben mindössze egyetlenegy bölcsőde volt. Ma már 291 pekingi üzemnek van saját bölcsődéje. Sanghájban, Kína nagy textilközpontjában 1919 óta 36-ról 387-re emelkedett a napközi otthonok száma. .‘Ugyancsak sok a bölcsőde és napközi otthon a többi városban is, így például Ansan acélközpontban és Fusun szénterü- Urten. A gyermekek ellátásáról az állam gondoskodik. A gyermekeket kiváló orvosok rendszeresen vizsgálják. I.engyelorsság telje» gyár felszereléseket exportál A lengyel export struktúrájában a felszabadulás óta mélyreható változások következtek be. 1937-ben az ipari cikkek részaránya az össz- kivitelen belül csupán 5.8 százalék volt. A múlt évben e cikkek részaránya meghaladta a 33 százalékot. A hatéves terv első négy esztendejében, 1950-től 1953-ig a lengyel mérnökök 300 újtípusú gépet szerkesztettek. Az egyre fejlődő lengyel ipar ma már ott tart, hogy teljes gyárfelszereléseket exportál. A Kínai Nép- köztársaságban két nagy cukorgyárat építenek, amelyek teljes felszerelését Lengyelország szállítja. Az idén Kínában és Bulgáriában 6 hütöüzemet építenek fel, amelyek számára a Lengyel Népköztársaság szállítja az összes berendezéseket. Úi könyvek a magyar nemzetiségű, dolgozók számára A csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók számára a napokban a következő könyveket adták ki magyar nyelven: Jan Drda: „Vörös Tortéziá“, Peter Jilem- nicky: „Két év a Szovjetunióban““ és Jankó Jesensky: „Demokraták." Jó hulturmunkát vége* SIMON ÉVA jászjákóhalmi pedagógus három tánccsoport betanításával készült a felszabadulási ünnepségre. A jászjákóhalmi DISZ- fiatalokkaJ. az úttörőkkel és a jászberényi járási tánccsoporttal foglalkozott. Új magyar filmet forgatnak A Magyar Filmgyártó Vállalat gyarmatutcai műtermében megkezdődött a „Gábor diák“ című új magyar színesfilm forgatása. A film Huszka Jenő „Gül baba” című daljátéka nyomán készül. =«* Szép eredmények a Surfáni Állami Gazdaságban A kedvezőtlen időjárás nehéz feladat elé állította a mezőgazdaság dolgozóit. Későn lehetett hozzáfogni a munkákhoz, s ez komoly torlódást okozott. Egyidőben kellett végezni a koratavaszi növények vetését, ápolni az őszi kalászosokat és pillangósokat. Az időjárásokozta elmaradás felszámolása, a munkák gyors és jóminósé- gű elvégzése jó irányító és szervező munkát igényel. Gazdaságunkban dolgozóink lelkes munkaversenye — mely hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére bontakozott ki — komoly lendületet adott feladataink végrehajtásához. Nap mint nap újabb eredmények születtek. A fogatok és könnyű gépek jó kihasználásával március 25-ig elvetettünk 50 hold tavaszi búzát, 96 hold borsót. Elkészítettük 75 hold cukorrépa magágyát és megkezdtük a búza fogasolását, hengerezését. A növénytermelésben foglalkoztatott dolgozóink akkor sem tétlenkedtek, amikor az cső miatt a gépek nem dolgozhattak. Kézzel szórtak meg 1130 hold őszi vetést és 320 hold luHoppál Rozália DISZ tag, a Surján! Állami Gazdaság szorgalmas dolgozója, egyik „neveltjével.” cérnát nitrogén-műti á- gyával. Az állattenyésztők Is derekasan helytálltak ígéretük valóraváltásá- ban. A tehenészek tejtermelési tervüket 105.4 százalékra teljesítették. Istállóátlaguk 9.6 liter. A tehenészek derék munkája tette lehetővé, hogy tej beadási tervünknek már több mint 100 százalékban eleget tettünk. Dicsőiét illeti Kis Mártont, aki 11 tehenet fej s a napi fejési átlagot tehenen- kénti 15 literre emelte. Osutz József és Gönczi István tehenészek is jó eredményeket értek eL A sertéstelep dolgozói április 4-e tiszteletére tett felajánlásukat túlteljesítették. A kocák fialási átlaga 6.8. A tenyésztők közül kiváló eredményt ért el Hoppál Rozália, aki DISZ-taghoz méltóan végzi munkáját. 35 anyakocánál 7.75-ös fialási átlagot ért el jó gondozással, Sándor Kálmán igazgató Surjáni All. Gazd. A szakmák legjobb ipari tanulói Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját az ország legjobb ipari tanulói nagyszabású kétnapos országos versennyel ünnepelték. A különböző szakmákban kétszáz ipari tanuló — azok, akik a mintegy tízezer másodéves közül a légjobbaknak bizonyultak, — mérte ösz- sze tudását a „Szakma legjobb ipari tanulója” címért. A győzteseket és a helyezetteket a DISZ KV és az MTH megjutalmazta. Az első helyezett elnyerte a „Szakma legjobb ipari tanulója" jelvényt, azonkívül oklevelet, ezer forint pénzjutalmat kapott és ünnepélyesen szakmunkássá nyilvánították. A második helyezett a DISZ KV és az MTH oklevelét, valamint nyolcszáz forint pénzjutalmat kapott. A harmadik helyezettet oklevéllel és hatszáz forint pénzjutalommal tüntették ki. Az öntők között Mrena József, a törökmiklósi 604. sz. intézet tanulója második helyezést ért el. Kitüntetés F. Kovács Sándor elvtársnak, az Állami Könyvterjesztő Vállalat megyei szervezőjének a Népművelési Minisztérium a népművelés terén kifejtett kiváló munkájáért „A szocialista kultúráért'“ kitüntető jelvényt adományozta. Hol lehet beszerezni a hibrid-kukorica vetőmagot ? A Nővén y'termelési Főigazgatóság Szolnok megye részére a központi készletből 1954. évi termésű hibrid-kukorica vetőmagot és szokvány babvetőmagot utalt ki. Mindkét vetőmagféleséiből elsősorban a termelőszövetkezetek és csoportok igénylését kell kielégítem, a fennmaradó mennyiséget egyéni termelők vehetik igénybe. A kukorica-vetőmag mind a tsz-ek, mind az egyénileg termelők részére azonos súlyú szokvány- ! kukoricáért, vagy annak hiányában más — kenyér, vagy takarmánygabonáért (búza, rozs, árpa, zab), továbbá napraforgóért adható cserébe az 1953. évi 27. sz. törvény- erejű rendelet 8. §-ában megállapított kulcs szerint. A cseretermény átadásán felül a termelők semmiféle költséggel nem terhelhetők. A kukorica-vetőmag forgalmazását a járások és városok részéről a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz beérkezett igénylések alapján a Termén yforgalmi Vállalat végzi. A tsz-ek a kukorica vetőmagot — ha már előzőleg beszolgáltatják a csereterményt a hozzájuk legközelebb eső terményforgalmi telepen — közvetlenül címükre szállítva kapják. Ha a csereterményt előre nem adják át, úgy a vetőmagot részükre a legközelebbi termény - forgalnü telepre szállítják le, ahol azt a csenatermény egyidejű átadása mellett vehetik ét. A községek részére igényelt mennyiség ugyancsak a tenmónyforgalmi telepre kerül leszállításra. A leszállított vetőmag felhasználásig száraz, szaüős helyen tárolandó. A köztes bab termelése érdekében a rendelkezésre bocsátott szokvány babvetőmag a tsz-ek címére történő közvetlen szállítás esetén mázsánként 360, a földmű- vestszövetkézeteknél történő vásárlás esetén 400 forintos áron szerezhető be. dl leljjcttihFittifáíeiupúizléi (ól jövedelmez A dolgozó parasztok jelentős jövedelemre tehetnek szert a se- lyemhernyótenyésztés- sel. Ha beosztják munkájukat, lesz 8—10 nap arra, hogy a hernyókat gubózásukig fokozott mértékben etethessék. A selyemhernyó negyedik vedlése után eszik legtöbbet. Ilyenkor fejlődnek ki selyemmirigyei és telnek meg a folyékony selyemanyaggal, amiből gubáját szövi, Ifj. Bajor István jászberényi termelő is így járt el. Az elmúlt évben május 27-re minden növényápolási munkát rendben elvégzett. Addigra hernyói átestek a negyedik vedlésen. Gondozásukhoz látott és 152 kiló 20 deka selyemgubót váltott be. Ez a most megállapított ár alapján 4275 forint értékű volna. A selyemgubó beváltási ára az idén E oszt. kilónként 32.50 forint. Az átvétel osztályozva történik, megszűnt a százalékos minőségi vizsgálat. Termelési szerződést a helyi selyemtenyésztési megbízottal lehet kötni, vagy levélben, kell érdeklődni a Selyemtermel tető Vállalat kirendeltségénél: Szolnok, Beloiannisz-u, 74, címén.
