Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

2

8ZOLNOKMEGYET NÉPLAP

1953 április 26,

KOMMUNISTA MÓDON HELYTÁLL

Szabó Andrásáé tehenész és munkacsapata

NEMZETKÖZI SZEMLE

Felébredt földrészek

III

Szabó Andrásné és férje 1952- ben vette át a mezőtúri Béke TSZ egyik negyvenes tehénistállójának vezetését. A rossz takarmányozás és kezelés miatt az évek óta meddő tehenek napi istállótálaga ekkor 2 liter tej volt. A kommunista, az .újait meglátó parasztasszony első teendőjének az istálló rendbehozatalát, a takarmány biztosításiát tekintette. Mesterséges megtermékenyítéssel elérték, hogy mind a 40 tehén borjas lett. Szabó Andrásné a négy főnyi te'benész-munkacsa- pat vezetője már a vemhessé® idején biztosította a magasabb tejhozamot, 2—3 kg. abrakot adtak naponta a jószágoknak. 1953-ban alaposan tanulmányozta a szovjet módszereket, bevezette az egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst és a napi háromszori fejést. Ekkor a már-már kiselejtezett 40 magyar tehénnél 5 literes istállóét!ag volt az eredmény. Az elmúlt év májusában már 10 literes istáüóátlag- gal büszkélkedhettek.

m

Tavaly nyáron Szabó Andrásné kezébe került a Zsolmyirenko módszert ismertető brosúra. A legmodernebb szovjet tehenészet eredményeit megismerve, sokait vívódott azon, hogyan vezesse be az új

módszert. K ülönSsen megragadta figyelmét, hogy a ZsoJnyirenko módszernek kettős célja van: jelentősen és állandóan emelni a tejhozamot, — ugyanakkor sokkai több pihenőidőt biztosítani a tehenészetiben dolgozóknak. 1954 szeptembere óta az új módszer szerint négyszer fejik a tehenekét. Reggel 4 órakor pontosan elkezdik az etetést, 4 óra 10 perckor az első fejést, 7 óra 10 perckor pedig a másodikat. Ezt követőleg az itatóssal, az istálló rendlbehozatalávrfi 11 órára végeznek Délutón 3-ig pihenőjük van a tehenész munkacsapat tagjainak.

m

„A Zsolmyirenko módszer bevezetése óta sokkal bővebben jut időm arra, hogy öt apró gyermekemmel foglalkozzak és időben rendes ebédet főzzek családom számára“ — mondotta Szabóné. Délután ugyancsak 4 óra 10-kor és 7 óra 10-kor kezdik el a harmadik, illetve negyedik fejést. — Este 8 órára már minden munkát elvégezünk az istállóban. :

Az új módszer bevezetése óta nap mint nap emelkedett a tej termelés. Tavaly októberben Szabó Andrásné a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére megfogadta, hogy a 10 literes ástállótálagot egész

télen iát tartja. Állta adott szavát. Októberben 12, novemberben már 14 literes istállóátiagot értek el. Ezt az eredményt tovább fokozták. Februárban a kommunista tehenész-házaspár megígérte, hogy hazánk felszabadulásának tiszteletére 16 literre emelik az istálló- és 17-re a fejési átlagot. Április 4-én büszkén jelentették be a sokezres ünneplő tömegnek, hogy Szabó And- rásné tehenész munkacsapata 16.6 literes istállóátlagot és 17.5 literes fejési átlagot ért el.

m

Szabó Andrásék szorgalmas munkájúikkal tavaly 1333 munkaegységet teljesítettek. 36 mázsa búzát, 280 kg. rizst és sok más terményt kaptak. Az idén is közeljármak már a 700 munkaegységhez. — Szabó Andrásné munkája elismeréseként „Kiváló állattenyésztő" kitüntetést kapott és az idén kétheti jutalomüdülésen kívül 1000 forint miniszteri jutalomban részesült

Május 1-ére, a világ dolgozóinak nagy ünnepére eredményeinek további okozásával készül a házaspár. A kitűzött célok elérésének biztosítéka példamutatásuk s a tehenész munkacsapat valamennyi tagjának lelkesedése, akik párttaghoz méltóan küzdenek a tejtermelés! és az állatszaporulati terv maradéktalan teljesítéséért.

Lágy Ázsiát, | borzolt Afrikát falnak — írta két évtizede József Attila a kapitalistákról. S ma a két nagy földrész államvezető politikusai világot szaggató, fogukat csattogtató imperialisták nélkül egy asztalnál ültek az indonéziai Bandungfoan, hogy megvitassák a szolgaság lerázásának úitjait-mód- jait.

Mérleget vonni az elmúlt egy hét munkájáról könnyű, s egyúttal nehéz feladat. Könnyű azért, mert az elhangzott megnyilatkozások alapján össze lehet foglalni az ázsiai és afrikai országok álláspontját és nehéz, mert a bandungi tanácskozások hatása majd az értekezletet követő hónapokban mutatkozik meg igazában.

| A legfontosabb | következtetés az lehet, hogy a bandungi értekezlet beváltotta a hozzáfűzött reményekeit. A huszonkilenc ország küldöttei azért gyűltek össze elsősorban, hogy kinyilatkoztassák, végétért egy hosszú, évszázados korszak, amikor európaiak uralkodtak másfélmillióid színes'bőrű feltett. Noha vannak még gyarmatosítók és gyarmattartók, vannak leigazoltak és rabságban tartottak, a megindult felszabadulási folyamat felfeléívelő irányzatot mutat. Nincsen olyan ország ma Ázsiában és Afrikéban, ahol ne lenne szervezett és erős nemzeti mozgalom. Egy kis afrikai ország, Libia küldötte mondotta ki, hogy ma „az

Falusi ivóvízellátásunk

A falusi lakosság vízellátása az ország jelentékeny területén

magánkutakból történik.

Ezek * általában nem szolgáltatnak megfelelő, ivásra alkalmas vizet Ennek több oka van: pl. a kutak helytelen telepítése, a víz kedvezőtlen vegyi tulajdonságai (magas keménység, nagy vastartalom), valamint bizonyos — az élet fenntartásához szükséges — alkatrészek (jód, fluor) hiánya, a felülről történő szennyeződés lehetősége, stb.

A falusi lakosság jó ivóvízzel való ellátását a szakszerűen épített zárt közkutak szolgálják, amelyeknek száma a multrendszer mulasztásából kifolyólag nem elegendő, sőt az egykor működő közkutak nagyrésze a karbantartás hiánya miatt tönkre is ment.

Kormányzatunk az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett a múltból örökölt állapot felszámolására, a falusi dolgozók egészséges, jó ivóvízzel való ellátására.

Ennek egyik módja a falusi közkúthálózat fejlesztése új kutak építésével és főleg a hosszabb idő óta nem működő közkutak helyre- állításával. Az elmúlt év folyamán 29 millió forintos költséggel 3100

közkutat állítottunk helyre

az ország különböző területein.

1955-ben erre a célra 40 millió Ft áll rendelkezésre. A számok jelentőségét mutatja az, hogy egy-egy felújított közkút 4—500 dolgozó egészséges ivóvízellátását biztosítja. A közkút felújítási Programm keretében a megyei tanácsok elsősorban a termelőszövetkezeti és bányászközségek ivóvízellátásának megjavítását tartották szem előtt, de mindenütt segítettek, ahol a falvak, vagy a vízmű nélküli városok kútjai váratlanul kiestek a vízellátásból. Ebben az évben továbbfolyik a kútfelújítási tevékenység. A kűtfelújító részlegek mindenhova eljutnak, ahol egyes, önálló

Levelezőink Írják

Iskolánk tanulmányi eredménye félév óta emelkedett. A fegyelem terén mutatkozó hiányosságokat igyekszünk kiküszöbölni. örömmel közöljük, hogy az április 4-re készített hálazászló Budapesten a 100 legszebb közé került. Ez úttörőinkre buz- dítólag hatott. Lelkesen készülnek május 1-re. (Bocskár Ilona, Tiszabó, állami isk.) •

Bár már túl vagyunk április 4-én, de megírom a szerkesztőségnek, hogy szakaszunk dolgozói vállalták, hogy 270 darab talpfacserét az előírt 4S0 óra helyett 360 óra alatt végezzük el. Ez meg is történt. Május 1-re pedig vállaltuk, hogy vágány- szabályozásban az eddigi 120 százalék helyett 126 százalékot teljesítünk minőségi munkával. (Váczl Miklós, MÁV segédmunkás, Törökszentmiklós.)

Megkaptam levelezői munkám jutalmául a szép, tanulmányos könyvet. Fogadják érte köszönetemet. A Jövőben Igyekszem még eredményesebben levelezni. (Szendrő Balázsné, Kungyalu.)

A jászszentandrásl gépállomás a körzetéhez tartozó területen úgy a termelőszövetkezetekben, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál a szántást és a tavaszi kalászosok vetését elvégezte. A tervteljesítésben ezideig Illés Andor vezet. Zetor géppel 1.7S százalékot teljesített. (Siklód) János, Jászszentandrás.)

*

Köszönöm a szerkesztőség közbenjárását, motorigazolványomat megkaptam. (Győri József, Pusztamonostor.),

kutakkal biztosítani lehet a Jó ivóvized

A falusi vízellátás fejlesztésének új módja az úgynevezett

törpeviamüvek létesítése.

Ezeknek alkalmazása azokban a községekben kerül sor, ahol a geológiai és vízszerzési viszonyok kedvezőtlenek és sem a kis-, sem a nagymélységű kutak nem szolgáltatnak elfogadható minőségű és elegendő mennyiségű vizet.

A törpe vízmű egy, vagy két bővizű kútra vagy forrásra telepített, alacsony nyomással működő vízmű, amely a község belsőségén közkifolyókon szolgáltatja az ivóvizet. A közkifolyókat, vagy közcsapekat egymástól általában 3—400 méterre helyezik el, úgy hogy a legtávolabbi fogyasztó is 150—200 méteren belül elérheti. Az egy lakosra jutó víz- mennyiség napi 50—60 liter, ami sokszorosa az egyes közkutakból nyerhető és felhasznált vízmennyiségnek.

Másik nagy előnye,

hogy az előírásoknak megfelelően kezelt, az egészségre ártalmas anyagoktól mentes vizet szolgáltat.

A gazdaságos kihasználás érdedében törpevízműveket elsősorban nagyobb lélekszámú községekben célszerű létesíteni. Újonnan épülő alföldi községeinkben már eltérünk a szokásos önálló-kutas rendfejlesztése

szertől és ezt a korszerűbb megoldást választjuk. Gyakori eset, hogy a Dunántúl, vagy a Felvidék magasan fekvő községeinek vízellátása egy-egy völgyben lévő forrásra vagy kútra telepített törpevízművel történik;

A törpevízművek tervszerű és megfelelő telepítésére országos felmérések vannak folyamatban. Adottságaik folytán elsősorban Baranya, Borsod, Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Tolna, Szolnok, Veszprém és Zala megyék községeiben kerül sor törpevizművek építésére, A felmérések eredményei, a helyszíni szemlék és a megyei tanácsok javaslatainak figyelembevételével készül majd el az országos terv, amely alapját fogja képezni a falusi vízellátás egyik korszerű fejlesztési módjának;

Időjárásjelentés

Várható időjárás kedd estig. Felhőátvonulások, több helyen futóeső, esetleg havazás. Az északnyugati-északi szél fokozatosan mérséklődik. Az éjszakai lehűlés erősödik, talajmenti fagyok lesznek. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legalacsonnyabb hőmérséklet: ma éjjel nulla—plusz három, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 12—15 fok között (MTI.)

elsőszámú rossz, ami a feszültséget okozza, a gyarmatosító rendszer“, de ebben annyira egységes volt az értekezlet, hagy még az

egységbontási célzattal odaküldött „amerikai1’ ázsiaiak és afrikaiak sem mertek ellentmondani.

| A második | na,gyotn fontos jellemvonása és egyúttal főcélfcitűzése a bandungi tanácskozásnak, hogy a résztvevő országokat egységbe fogja a béke nagykiterjedésű övezetének megteremtésére. Ennek jelentőségét csak akkor foghatjuk fel igazán, ha számbavesszük, milyen erők milyen célzattal működnek Ázsiában és Afrikában. Elegendő megemlíteni a legutóbbi hónapok fejleményeit. Létrejött az amerikai irányítású délkeletázsiai paktum (SEATO), kétoldalú szerződéseket kötöttek egyrészről az Egyesült Államok, másrészről a tajvani klikk, a liszinmanisták, a délvietnami rendszer é9 a hozzájuk hasonló rendszerek között. Folyik a japánok háborús felkészülése és most akarják kialakítaná a középkeleti agresszív tömböket a török-pakisz- táni és a török-iraki paktumokra alapozva. Ez az irányzat arra törekszik, hogy bekerítse Kínát és az európai mellett megteremtse a másik háborús pólust a Távol-Keleten. valamint a Közel- és Közép- Keleten. Az ezzel szembenálló vonal a békés egymásmellel t-élést vallja programjának és olyan korAZ EGYSÉG ÉS A SZOLIDARITÁS ÜNNEPE

Május elseje — a tavasz ünnepe. Megújhódik a természet, megfiatalodnak az emberek, kivirul a remény. Uj erőt önt a háború ellen, a barátságért, a népek haladásáért küzdő sokmillió békeharcos szívébe, Tombolnak a háborús erők. De éberen figyelik őket a béke egyre növekvő erői, akik elszántan védik a legdrágábbat a világon: a békét! A száz- meg százmillió békeharcos úgy fogadja május elsejét, hogy aláírja a Béke Világtanács felhívását az atomháború előkészítése ellen. Az egyszerű emberek, a földi javak teremtői május elsején kezet nyújtanak egymásnak a határokon keresztül, s ezzel kifejezik érdekeik közösségét, együvé tartozásukat.

Március végén japán nőküldöttség járt Londonban. Különböző gyűléseken vettek részt, amelyeken elmondták, hogy a japán nép kész küzdeni a tömegpusztító fegyveiek ellen. Ez a küldöttség egész Angliát beutazta. A japán nők szava mindenütt elért az egyszerű angol emberek szivéhez.

Az amerikai agresszív köröknek sikerült a párizsi egyezményeket a nyugati parlamentekben áteröszakolniok. A harc azonban tovább folyik. Az európai országok dolgozói és szakszervezetei képviselőinek leipzigi értekezlete, amelyen hitet tettek, hogy a német mili- tarizmus újjáélesztése ellen, a munkások jogai és életkörülményei védelméért, a népek közötti barátságért, a békéért harcolnak,

Az egység, a dolgozó emberek hatalmas ereje, az életkörülményeik megjavításáért, jogaikért folyó harcban. A dolgozóknak lesz miről beszélniük a májusi felvonulásokon. A francia munkások elmondják majd, hogyan sztrájkoltak a kohászok és a gépgyártók, a textilmunkások és a kikötőmunkások, hogyan sztrájkolt a munkásság többsége Arras, Bordeaux, Lyon és az ország többi városában. A franciák békét, országuk függetlenségét, munkabérek felemelését követelték.

Nyugat-Németország munkásai egységesen vonulnak fel a május elsejei ünnepen. Joggal mondhatják az egész világnak, hogy a háború utáni évek folyamán még sohasem védelmezték oly elszántan jogaikat és a békét, mint az 1954-es és az 1955-ös esztendőben.

Münchenben 60.000, Bajorországban 236.000 fémmunkás sztrájkolt, sztrájkoltak Ruhr és Hessen

munkásai. Ez év januárjában 840.000 ember szüntette be a munkát. Olaszország munkásai is sok győzelmet arattak. Eredményesen sztrájkoltak Róma, Firenze, Milano, Velence kohászai, textilmunkásai. Március elején 100.000 kohász és gépgyártó sztrájkolt.

A nemzetközi szolidaritás napján lesz mit mondaniuk az angol dolgozóknak is. Sztrájkoltak a bányászok, a gépgyártók, a hajóépítők, a repülőgép- ipari dolgozók. A bányászok Dél-Yorlcshire öt szénbányájában szüntették be a munkát. így van ez mindenütt. Sztrájkolnak az Egyesült Államok és Japán, Chile és Brazília dolgozói. A dolgozó emberek mindenütt azt követelik, hogy szűnjék meg a hidegháború, legyen béke és barátság az államok között;

A közelmúltban tartották Delhiben az ázsiai értekezletet, amelyen az ázsiai országok küldöttei az indiaiak, a kínaiak, a japánok, a szíriaiak, a vietnamiak, a mongolok, az oroszok és indonézek barátsági esküt tettek. Kimondották, hogy ez a barátsági eskü erősebb, mint minden atombomba együt- véve.

Sardar Dzsafri indiai költő helyesen fejezte ki

az értekezlet részvevőinek érzelmét:

„Ki képes megsemmisíteni Delhit, amely hatszor épült újjá romjaiból? Ki pusztíthatja el Pekinget, amely büszkén, szilárdan állt és áll? Ki képes megsemmisíteni Szamarkan- dot és Bucharát, amelynek fiai győzelmesen veitek részt a hitleri hordák megsemmisítésében? Ki pusztíthatja el Hiroshimát és Nagaszakit, amely már átélte az amerikai atem- bombázást?!

Ez az egység — végleges válasz az atomőrülteknek.”

Szilárdan és következetesen, lépésről lépésre haladnak előre a dolgozók a jobb életért, a kollektív biztonságért, a lefegyverzésért, az atomháború ellen folyó harc útján. Egy sorban haladnak az indiaiak és az olaszok, az angolok és a japánok, az amerikaiak és a svédek, a németek és a franciák.

Velük együtt haladnak a Szovjetunió, a népi Kína és a béketábor többi országainak dolgozói. A békeharcosok erőt és biztonságot merítenek a Szovjetunió békepolitikájából, amely a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul. Ez a politika megfelel a földgolyó különböző részein élő sokmillíó ember érdekeinek.

O, PRUDKOV

mányok tudhatok mögötte, mint a

Kínai Népköztársasáig és a bandungi összehívók közül India, Indonézia és Burma. Ezenkívül e program mögött minden ázsiai és afrikai országban igen széles, nagykiterjedésű társadalmi réteg áll.

Ez utóbbi | éreztette hatását a bandungi Homansavoy szálló termeiben is, ahol a küldöttek tanácskoztak. Emeljünk ki két felszólalást. Az egyiket Takászaki japán tárcanélküli miniszter mondotta, a másikat Mohamed Ali, annak a Pakisztánnak a miniszterelnöke, amelybe nagy reménységet vet Washington. Takaszaki azt fejtette ki, hogy a mai japán kormány külpolitikájának irányelve együttműködni más nemzetekkel és ápolni a baráti kapcsolatokat a vi- iágbéke megteremtése érdekében. Mohamed Aid arra mutatott rá, hogy .noha a Bandungbam megjelentek egymástól eltérő fajokhoz tartoznak, éghajlatuk és kultúrájuk más és más, sokféle nyelven beszélnek és különböző társadalmi szokásaik vannak, mégis közös óhaj vezeti őket. hogy előmozdítsák a nemzetközi megegyezést és a békét. A pakisztáni miniszterelnök több pontot említett a béke fenntartásának alapalveiként és ezek nem igen esnek messze a Csou En-!aj —Nehru-féle öt alapelvtől, amely ma már szerte a világon ismert.

Nem arról van szó, hogy mindazt, amit a japán kormány hivatalos képviselője és a pakisztáni miniszterelnök mond, teljes készpénznek vegyük. Az a fontosabb és lényegesebb, hogy kikutassuk az dkáit, miért mondanak ilyenéket. És itt érkeztünk el a bandungi értekezletnek talán legfontosabb eredményéhez. A tanácskozáson azért került fölénybe az egymás- mellett élés gondolata a zavart- keltéssiel és a provokációkkal szemben — ilyenek is voltak ott, <— mert az értekezlet legtekintélyesebb résztvevője a Kínad Népköztársaság, a kínai kormány politikája volt a legfőbb vonzóerő. Ez már egymagában is elég volt ahhoz, hogy elszigetelje az olyan provokátorokat és hazudozókat, mint az iraki, a török és a fülöpszigeti küldött. Kitek az értekezlet elején

megkísérelték, hogy világnézeti kü- önb9égek és ellentétek 'ürügyén vi- izályt és széthúzást szítsanak, de n,agukra maradtak, i

| A legkeményebli | csapást Cson

En-Iajtól. a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetőjétől kapták. Higgadt, méltóságteljes, a kommunista diplomata biztonságával és a szocialista diplomácia fölényének tudatában elmondott beszédéiben hangoztatta, hogy a béketábor országai nem fétoek más világnézeteiktől és ezért nem ás az foglalkoztatja őket legjobban, ami az államokat egymástól szétválasztja. Inkább azokat az érintkezési pontokat keresik, ahol a különböző rendszerű országokat közel lehet hozni egymáshoz, a béke fenntar-' tása érdekében. A bandungi küldöttek — mondotta — nem azért gyűltek össze, hogy világnézeti vitákat folytassanak, hanem azért, hogy egységes frontot kovácsoljanak ki a háború és a gyarmatosítás ellen, közös gazdasági és kulturális fellendülésükért, függetlenségükért. Ez a beszéd olyan hatást váltott ki, hogy még a más szán- dékúak is kénytelenek voltak elismerni az abban mondottak helyességét, amit ők úgy foglamztak meg, hogy Csou En-laj „békülé- keny hangon“ szónokolt.

Bandung megerősítette azt az általunk már ismert igazságot, hogy a kínai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása a kovásza annak az erjedésnek, ami az elnyomott országokban megindult és ami a gyarmati rendszer szétesésére vezet. A bandungi értekezlet újabb szeg a gyarmatosítás koporsójába. Sőt, annál is több. Mélyebbre ásta ennek a rendszernek a sírját azzal is, hogy egységbe fogta Ázsia és Afrika néceit az imperialista háborús politika ellen.

I A legvilágosabban | az értekezlet záróközleménye mondja ki, milyen terveket, célkitűzéseket állapítottak meg és 29 ország képviselői a gazdasági, kulturális együttműködés terén, s hogyan akarják tettekkel előmozdítani a viiágbéke, s a békés együttélés ügyét.

Végezetül ismét emlékeztetni szerenténk arra, hogy Bandung ha'ása igazában majd az elkövetkezendő hónapokban mutatkozik meg.