Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-22 / 94. szám
1935 április 22. SJSOLNOKMEGYEI NfiPLAP 3 Á technika fejlesztésének feltétele — a széleskörű, tevékeny újítómozgalom „Az önköltség csökkentése érdekében üzemeinket fejlettebb és jobb technikával kell állandóan ellátni, ezt mindenekelőtt nehéziparunk szolgáltatja. Emellett azonban legfontosabb az, hogy az üzemek, gazdaságok megfelelően hasznosítsák a rendelkezésükre bocsátott technikát'' — állapította meg Ács Lajos elvtárs országgyűlési felszólátásában. Kétségtelen, e célok megvalósítása kemény és sokrétű feladatot ró ipari üzemeink vezetőire és dolgozóira egyaránt. A termelés tartalékainak feltárására ugyanis számtalan lehetőség van még megyénk minden vállalatánál. A gépek és berendezések, a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében korántsem tettünk meg mindent. Itt elsősorban munkásosztályunk derékhadára: sztahanovistáinkra és újítóinkra vár a feladat, hogy jobban meghódítsák a technikát, ügyességükkel, munkakészségükkel egyengessék az ú at a fejlettebb műszaki kultúra felé, E téren, tagadhatatlan, eddig is születtek már eredmények. Legnagyobb üzemünkben, a Járműjavítóban átlag 60—70 javaslat érkezik be havonta a dolgozóktól. A Tisza Cipőgyárban is ritkán múlik el hónap, hogy ne akadna valamilyen nagyszerű kezdeményezés, indítvány, mely tötíbezres megtakarítást, növekvő termelékenységet jelent az üzem számára Talpraesett ötletekben, jó indítványokban nincs is hiány. Munkásaink, műszaki dolgozóink nagy lelkesedéssel teszik közkinccsé módszereiket, jó elgondolásaikat. Aggasztó jelenség azonban az utóbbi időben az, hogy nem becsülik meg eléggé munkásaink, mérnökeink, technikusaink e nagyszerű mozgalmát. Általában sok a formális kinyilatkoztatás, kevés a konkrét intézkedés vezetőink részéről az újító és sztahanovista mozgalom kiszélesítésére, az élenjáró - módszerek elterjesztésére. Ezenkívül még egy sor nehézkes intézkedés, nem megfelelő elbírálás, gyakran bürokratizmus is gátat vet a dolgozók kezdeményezésének. Erre mutat az is, hogy egy év óta nem fejlődött, hanem visszaesett e mozgalmunk. 1954 első negyedében 1152 javaslatot nyújtottak be megyénk üzemeiben. Ez év hasonló időszakában már csak 677-ef. Nem jebb az elfogadott javaslatok aránya sem. Ez egy év alatt közel 150-nel esett. A bevezetett újítások 391-ről 256-ra csökkentek. Mindez nem véletlen, hanem na- gycois megfogható okokra vezethető vissza. Nem általános, de néha előforduló jelenség, hogy vezető műszaki dolgozók újítási javaslatét üzemi, de főleg ipar- igazgatósági szinten kedvezőbben bírónők el, mint a .névtelen' munkásét. A Vegyiművekben pl. egy kevés eredménnyel bíztató újítási javaslatért 400 forint egyszeri díjat javasolt az üzem újítási felelőse az illető mérnöknek. Felsőbb rendelkezések és elbírálás folytán mégis többszörösét kellett kifizetni neki. Később kiderült, hogy a javaslat nem válik 'be. Ugyanitt a vállalat egyik volt igazgatója olyan újítást is javasolt, hogy a központi fűtésre beállított hat kazán helyett négyet rendszeresítsenek. Az eredmény az lett, hogy a központi fűtés használhatatlanná vált, bár a jó szándék nem kétséges, gazdasági eredmény nem keletkezett. A liberalizmus és a társadalmi ellenőrzés hiánya miialt a Vegyiművekben. beadott és elfogadott újításoknak eddig mintegy 25% -a nem került és nem is kerülhet megvalósításra. Sok feleslegesen kifizetett díjról, rengeteg elfecsérelt munkaidőről tanúskodik mindez. Az ilyen esetek, melyek az üzem nyilvánossága előtt folynak le, kedvetlenné iteszik a dolgozókat s érthetően lebecsülve é'zik saját munkájukat, szerényebb . javaslataikat. Sokszor hofszas vitáikhoz vezet az újító, illetve a társújító személyének megállapítása. Fái József, a Tisza Cipőgyár dolgozója pl. legutóbb egy újítást adott be a bőr patkósarckbetét gumival való felcserélésére. Javaslatát a szabvány- ügyi hivatal nem engedélyezte. Négy hónappal később ugyanerre az újításra a minisztérium főosztályának egyik tisztviselője: Zala József kapott engedélyt, s jelentős pénzösszeget. Nem kevesebb okot ad a mozgalom lanyhulására a hosszas huzavona, az elbírálás, a felülbírálás, a gazdasági eredmény megállapítása. Sok olyan dolgozónk van a megyében, mint a Járműjavítóban Berényi elvtárs, aki már két éve vár arra, hogy nagyjelentőségű javaslatát elfogadják, vagy kikísérletezzék. Jellemző a munkások jogos türelmetlenségére az, amit Bakos Ferenc elvtárs, a Jászberényi Aprítógépgyár újítási felelőse elmondott: „Dolgozóink az utóbbi időben rákaptak az úgynevezett kis újításokra, amit tudvalevőleg azonnal fizetnek. Úgy vannak vele, hogy jobb ma 100 vagy 200 forint, mint esetleg egy év múlva több”. Egy cseppet sem megnyugtató jelenség ez s szükségessé teszi, hogy ameny- nyibetn a törvényes rendelkezések megengedik, üzemeinkben is igyekezzenek megrövidíteni azt az utat, melyet a javaslat megtesz a kivitelezésig. Az Aprítógépgyárban történt meg az az eset is, hogy még Gazda Géza közbenjárására sem tudtak vevőt találni a hulladékból rendkívül olcsón és gazdaságosan előállítható karr.pós és sú.szegekre, melyeket egy újítás szerint a boronák gyártásánál leeső hulladékból készítettek volna. E néhány példa is azt mutatja, hogy sz*ahanovi$ta és újítómozgalmunkban sürgősen változást kell elérni. Amellett, hogy a műszakiakat az eddigieknél jobban kell aktivizálni e munkában, biztosítsák, hogy a munkásújítók megfelelő mérnöki, technikusi segítséget kapjanak elgondolásaik megvalósításához. A jó együttműködés e téren odavezetett pl. a Vegyiművekben, hogy a csörgedező hűtőnél egy újítással 50 százalékkal csökkentet téli az üzernál- tést. Nem szabad teljes spontanitásra bízni a dolgozók kezdeményezését, ötletnapókkal és újítási hetekkel kell feleleveníteni e mozgalmat. Nem elég elvileg egyetérteni a párthatározatokkal, hanem tervszerű, konkrét intézkedéseket kell tenni minden vállalatunknál a technika kihasználására, az önköltség csökkentése és ennek során az újító- és szthancv-mozgalom kiszélesítése érdekében. Pártszervezeteink adjanak elvi irányítást ehhez a munkához s mindenkor segítséget dolgozóinknak a bürokrácia, a közönyösség elleni harchoz. Szakszervezeteink — az egyéni elbírálás jogának csorbítása nélkül — szervezzék meg a széleskörű társadalmi ellenőrzést, hogy egyetílen forintot se fizessenek ki jogtalanul abból az alapból, melyet államunk az újítóik díjazására szán. Palatínus I. Beszélgetés Tóth Mihály elvtárssal? a kunszentmártoni Rákóczi TSZ új elnökével — Hol dolgozott eddig Tóth elv- tars és hogyan került a Rákóczi Termelőszövetkezet élére? — A kecskeméti járás fő’ Imíi- vesszövetkezeteinek vezetője voltam. Innét Kunszentmártoniból kerültem odá. Rokonaim, barátaim túlnyomó többsége a Rákóczi TSZ- ben van. Valamennyi tagot személyesen ismerem, s persze ők is hasonlóan vannak velem. A januári közgyűlésükön határozták el, hogy visszahívnak Kecskemétről és rámbízzák a termelőszövetkezet irányítását. Még akkor megválasztottak elnöknek. Bizalmukat nagy kitüntetésnek tartom, hisz nagyszerű megbízatás egy 2 és félezer holdas termelőszövetkezet irányítása. Nem könnyű, de szép. Különböző személyi ügyeim elintézése után április 3-án foglaltam el új beosztásomat. Munkám megkezdésié előtt jelent meg a Központi Vezetőség márciusi határozata. Ez a határozat nagy segítségemre volt, s így már az első napokban felismertem, hogy mi a legfőbb tennivalóm. — Milyen tervei vannak a lsö- zöa gazdaság megerősítése érdekében? — Első és legfontosabb a belső fegyelem megszilárdítása. Előrehaladásunk legfőbb kerékkötője ugyanis a fegyelmezetlenség. Ez az alí.pszafcályellenes működésből ered, és csak úgy szüli a káros nézeteket. Elmondok néhány példát. Az alapszabály pontosan meghatározza a háztáji földterület nagyságáit. Nálunk mégis szép számmal voltak olyan tagok, akik az egy hold háztáji területen felül még másfél, két hold szőlővel is rendelkeztek. Ezt aztán meg is sínylette a termelőszövetkezet, mert az elmúlt években a tavasziak elvetése még csak ment valahogy, a növényápoláshoz azonban sohasem kerülközött elegendő munkaerő Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az a tag, akinek egy hold földből és két hold szőlőből állott a háztáji gazdasága, nem nagyon ért rá a közösben kapálni. A vezetőség pedig ahelyett, hogy megszüntette volna ezt az állapotot, a kapások nagyrészét kiadta harmados művelésre. Mondanom sem kell, hogy a „feketén“ művelt szőlő közel sem hozott annyi jövedelmet, mint amennyi vesztesége volt ennek következtében egy-egy tagnak és a szövetkezet egészének. Még az idén is vannak olyan tagok, sőt vezetők is, akik a növényápolást most is úgy látják biztosítottnak, ha a kukoricát kiadjuk. Ehhez hasonló káros elmélet kapott lábra a családtagok munkábaállítását illetően is. Szabó Erzsébet DISZ titkár, Szaszkó Mihály, Berta Márton vezetőségi tagok véleménye szerint az asszonyoknak és a családtagoknak a megszerzett munkaegységen felül is biztosítani kell különböző juttatásokat, s akkor majd dolgoznak. Ez nem a szövetkezet erősödését, hanem gyengülését szolgálná és a munkafegyelem megromlásához vezetne. — S mit tett idáig a hibák megszüntetése érdekében? — Kiszémítobtam, menny ire zsebbevágó és szövetkezetei len es a harmados művelés. Az „eredményt“ pedig egyenként ismertettem a tagokkal. Elmondottam, hogy a fegyelmezetlenség a túlméretezett háztáji gazdaságokból ered. Majd közgyűlést tartottunk s ott is tudattam a tagokkal, milyen nagy ára van az alapszabályel-le- nes működésnek. Ha az idén is harmados művelésre adnánk a kukoricát, 770 mázsa májusi mor- zsolttal rövidülnénk meg. Ezzel a hatalmas mennyiséggel pedig mintegy 400 ezer forint értékű sertést lehetne meghízlalni. A közgyűlésen egyetlen olyan tag sem akadt, aki azt állította volna, hogy ez a 400 ezer forint nem keli a szövetkezetnek. Kell és meg is tartjuk! Az előbb említett közgyűlés határozata értelmében most ezekben a napokban mindenütt felülvizsgáljuk a háztáji terület nagyságáit. Sck elvtárs már belátta, hogy előrehaladásunkat csakis a szigorú szövetkezeti fegyelemre alapozhatjuk. A családtagok munkábaállítását pedig példamutatással oldhatjuk meg. Feleségemmel együtt mindketten résztveszünk a növény- ápolásban. A Háziipari és Népi-Iparművészeti Szövetkezetek pavilonjai élénk színfoltjai lesznek az április 29-én nyíló Budapesti Helyiipari Vásárnak. A tíz budapesti szövetkezeten kívül résztvesz a vásáron négy önálló pavilonban az ország valamennyi iparművészeti szövetkezete. Általában olyan hímzett, kézzel festett, vagy kötött holmikat hoznak a vásárra, amelyeket eddig jórészt csak exportra készítettek; Ä tartalékos tisztek szolnoki találkozója előtt Szombaton délután rendezik meg ünnepélyes keretek között a Szolnokon, valamint a környező helységekben lakó tartalékos tisztek találkozóját. A találkozó 2 órakor kezdődik a honvéd kiegészítő parancsnokságon, majd fél háromkor megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Innen a Szigligeti Színháziba vonulnak a találkozó résztvevői, ahol három órakor kezdődik az ünnepi értekezlet, amelynek során megemlékeznek felszabadulásunk tizedik évfordulójáról, majd pártunk Központi Vezetősége március 4-i határozatának jelentőségével foglalkoznak. Kiértékelésre kerül tartalékos tisztjeink eddigi munkája és megbeszélik a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség tartalékos tiszti tagozatának megalakulását is. A párt, a DISZ, a honvédség városunkban állomásozó alakulatai, a kiegészítő parancsnokság és a MÖHSZ szeretettel várja tartalékos tisztjeinket, néphadseregünk kipróbált, erős tartalékcsapatának tagjait. Elismeréssel kell adóznunk ezeknek az elvtársaknak, akik lelkesen vették ki részüket a kiképzési munkából azoknál az alakulatoknál, ahol el kellett saját íta- niok azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek képessé teszik őket arra, hogy igazi vezetőivé, példaképeivé váljanak majd azoknak a harcosoknak, akiknek irányítását, vezetését el kell szükség esetén látniok. Hogy nem méltatlanok arra a bizalomra, amelyet a párt és a dolgozó nép a tiszti rendfokozattal adott nekik, bizonyítja az a becsületes, készséges munka, amelyet az ifjúság nevelése, a honvédelmi ismeretek átadása terén végeztek. Sokan közülük példát mutattak a termelőmunka területén is. Az értekezleten értékelni fogják társadalmi, mozgalmi tevékenységüket, s ennek során a legkiemelkedőbb eredményt elértek jutalomban részesülnek. Kiváló munkájuk bizonysága az is, hogy elnyerték a kerületi parancsnokságok vándorzászlaját Borsod megyétől. A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség megalakulásával még fokozottabb feladatok hárulnak tartalékos tiszt elvtársainkra; A Szövetség tartalékos tiszti tagozatának megalakításával még aktívabban bekapcsolódhatnak az ifjúság nevelésébe, még fokozottabban törekedhetnek tudásuk, tapasztalataik átadására. Felelősségüket fokozza a nemzetközi helyzet feszültsége, az imperialista kalandorok háborús készülődése. Tudják, hogy jól felszerelt néphadseregünk szilárd őre ugyan békénknek, a Szovjet Hadsereg és a népi demokratikus államok fegyveres ereje visszatartja ugyan a háborúra törekvőket, de nem elégedhetünk meg azzal, hogy katonáink őrködnek békés termelő- munkánk zavartalansága felett, hanem a katonai ismeretek állandó fejlesztésével kell biztosítanunk azt, hogy szükség esetén — felsorakozva Néphadseregünk harcosai mellé — kemény választ tudjunk adni az agresszoroknak. A «so I no ki dolgozóit és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség tagsága üdvözli a tartalékos tiszti találkozó minden tagját és kívánják, hogy annak sikere is erősítse őket öntudatban és harckészségben a nagy feladatok megoldása érdekében. fcgy hónap aSaít myolcezernégyszázotvenöí új tagi Jépett be az ország termelőszövetkezeteibe Márciusban szép számmal emelkedett a termelőszövetkezetek taglétszáma. Egyes megyékben ezernél is több dolgozd paraszt kérte felvételét, így Szolnok megye szövetkezeteiben 925 család 1205 taggal, 1886 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Kiemelkedő eredmények voltak Szabolcs- Szatmárban is, ahol 637 család 988 tagja, 2192 hold földdel kérte felvételét. Somogy megyében a 873 újonnan belépő 2398 hold földet vitt a közös gazdaságokba. Az elmúlt hónapban országosan 5439 család, 8455 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét a termelő- szövetkezetekbe, miután meggyőződött a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. A belépett parasztcsaládok összesen 15.642 hold földet képviselnek. A mozgalom fejlődését nem gyengítette, hogy márciusban 341 önkényes kilépő volt, 196 egyént pedig különböző okokból a termelőszövetkezet tagsága zárt ki soraiból. (MTI.) Először sorsolnak államkölcsönt Szolnokon Április 26 és 29 között országos jelentőségű esemény színhelye lesz a Szolnoki Szigligeti Színház. Ezúttal elsőízben rendeznek államkölcsön sorsolást Szolnokon. Megyénk lakói nagy várakozással néznek a Második Békekölcsön hatodik sorsolása elé. Az eddig lezajlott 27 kölcsön-sorsolás alkalmával ugyanis már sokan részesültek nyereményben, az ötéves Tervkölcsön utolsó húzása után pedig mindenki visszakapta az első államkölcsönre jegyzett pénzét. Mind- ezideig azonban még nem lehettek szemtanúi a sorsolás lebonyolításának. Ezúttal 117.200 kötvényt sorsolnak ki nyereménnyel és 105.000-et névértékben. A visszafizetésre kerülő 68 millió 843 ezer 200 forintból ezúttal is részesülnek Szolnok megye dolgozói. A Szigligeti Színház kitüntetettjei Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából a Szigligeti Színház több dolgozóját kitüntették. Művészi munkájuk elismeréseképpen Kaszab Anna és Serfőző Ilona „A szocialista kultúráért“ jelvényt kapták. Oktató „játékfilm" készül a szarvasmarhagümükér leküzdésérA! A Földművelésügyi Minisztérium .irányításával a múlt évben készült elsőikben olyan oktatófilm, amelynél nem kísérőszöveg magyarázza az egyes jeleneteket, hanem a mondanivalót kerek, érdekes történetben dolgozták fel. A Magyar Híradó és Dökumen- tumíilmgyár idén megkezdd egy másik hasonló oktató „játékfilm“' felvételeit. — A filmet, amely a szarvasmarha-gümőkór leküzdéséről szól, Kardeván László főállat- ervos szakirányításával Lakatos Vince rendezi. A szerepeltet hivatásos színészek játsszák. A film ér- dekes történet során mutatja be, hogyan fertőzhetik meg egymást az emberek és az állatok, részletesen ismerteti a tubcrku'inozást, a tuberkulózissal való íertőzöttség megállapítását, az elkülönítést $ a betegség elleni küzdelem hatásos ■módszereit, (MTI.) SEKFÜZO ILONA KASZAB ANNA
