Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

4 SZOLNOK MEG YET NÉPLAP 1955 április 21. S Majakovszkij: VLAGYIMIR ÖCS $ Tudom, I hogy nem a hősök I zúdítják lávádat, forradalom. | Könyvmolyok meséje mind, ♦ ami balgán hősöket dicsér! I De hogy ne zendüljön dalom Érette lljicsért? Agy nélkül mit sem ér a láb Agy nélkül a kéz tehetetlen. Hol erre, hol arra dobálta magát a világ teste -fejetlen. ♦ Minket — I 'eladtak, hogy leöljenek • zord harci zaj harsant az égre í fel - * de im, | kinőtt már a világ felett I Lenin, mint óriási fej. Tengelyek köré gyűlt a föld, megosztva. És minden kérdés egyszerű. j Mert megmutatkozott, | hogy i a káoszban í csak két világ van. í bár roppant méretű í Az egyik — | nem egyéb, mint has, csupa has, | A másik — J milliókká nőtt ezerek — | szilárdak, mint a szikla, a vas l Föl -, ♦ Tornyosodó izomtömegek. Most már látjuk a célt. Rajta tovább! Tudjuk, hol van — elsöpörni — szemét! Tudja a láb kinek tiporja meg rút tetemét. Félre, aki haboz és nyafog! „Várjunk?’1 Csiga-szó, meg ne rontson! Tudja a kéz, kire fog fegyvert s hogy halált kire ontson. Füstölög a föld, tüze lobban, s végig a nép börtönein mint bomba a név: kirobban Lenin! Lenin! Lenin! S a versem nem holmi legyező nem az ünnepeltet legyezgetem r— Én Leninben a világ s a magam egyező hitét dicsőítem Költő másképp nem is lehetnék. Hisz nincsen méltóbb — dalra — tárgy ötágú csillagokkal fényes egednél, Oroszországi Kommunista Párt. A Szigligeti Színház kitüntetettjei Az atomenergia az orvostudományban Irta: G. Frank, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja Az atomfizika példátlan sikerei, valamint az atomenergia felhaszná­lásának technikájában dlért ered­mények új távlatokat nyitottak meg a leghumánusabb tudomány, az or­vostudomány előtt. A rádióaktív elemeket sikerrel al­kalmazzák a betegségek felismerése, a diagnosztika céljaira. Igen fon­tos például nyomon követni, hogy a szervezetben hogyan szintetizáló- dik a hemoglobin, a vér eritrocitúi- nak vörös vastartalmú pigmentje. Érmek ismeretében meg lehet álla­pítani a vérszegénység okát. A szer­vezetbe elenyészően csekély meny- nyiségben nyomjelző vasatomokat visznek be. Megfigyelik a radioktív vas megjelenését a vörös vértestecs- kckfben és megállapítják, hogyan és milyen sebeséggel képződik a he­moglobin. Nem kisebb jelentőségű a jelző- atomok megfigyelése az átömlesz- tett vérben. Ezek révén mintegy „jelzett” lesz maga az átömtesztett vér is és a tudósok megállapíthat­ják, hogyan változik az átömlesztett vér eritrccitáinak „élettartama'’ a vér kcnzerválásmódja és előzetes tárolása szerint. A problémák meg­oldásának módszertanát jól kidol­gozták a Központi Haematológiai és Vérátömlesztés! Intézetben, az Or­vostudományi Akadémia levelező tagjának, A. Bagdasarovnak veze­tésével. A rád oaWiv jód lehetővé teszi, hogy közvetlenül vizsgálják az em­ber pajzsmirigyének jód-cseréjét. — Érdekes, az uj módszerekkel a meg­figyeléseket, hogy úgy mondjuk, tá­volságra és minden vegyelemzés nél­kül lehet végezni. A kisugárzást re­gisztráló műszert a beteg nyakára illesztik és a jelző atomok kisugár­zása csalhatatlanul jelt ad pajzs­mirigyben végbemenő rejtett anyag- cserefolyamatokrób A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának te- rapeutikai intézetében megállapítot­ták, hogy ezeket az adatokat diag­nosztikai mutatószámnafc használják fel hypertóniánál is, minthogy a szervezet általános állapota vissza­tükröződik a pajzsmirigy sajátos funkcióin. Bevezették nálunk a vérkeringés radioaktiv nátrium segítségével vég­zett tanulmányozásának módszerét. A vérbe vezetett „jelzett“ fiziológi­ás oldat jelt ad terjedéséről a szer­vezetben, mintegy láthatóvá teszi a vér mozgásának sebességét a szív és a véredényrendszer különböző részeiben. Az Orvostudományi Akadémia bi­ológiai és orvosi kémiai intézetében jelző atomok segítségével minden vonatkozásra kiterjedően tanulmá­nyozzák a fehérjes anyagok cseréjét. Kiesben A. Palladin akadémi­kus vezetésével és Lemingrádfoan az Orvostudományi Akadémia levelező tagjának, G. VOagyimirovnak veze­tésével nagy kollektíva jelző ato­mok segítségével eredményesein ta­nulmányozza az idegtevékenység alapjául szolgáló vegyi folyamato­kat, elsősorban azokat, amelyek az agyvelőben mennek végbe. A radioaktiv izotópokat nemcsak a diagnosztika céljaira használják fel, hanem különböző megbetegedé­sek gyógyítására is. Ha kellő meny- nyiségű mesterségesen radioaktivi- zált anyagot veszünk, az nemcsak je­lenlétéről ad jelt a szervezetben, hanem hatást is gyakorol az élő szervezetre. Minthogy minden vegyi elemet radioaktívvá lehet tenni, az orvostudomány uj lehetőségeket nyer a különböző szervekre gyako­rolt specifikus hatás térén. A jód kisugárzó izotópját pajzs- mirigy- daganatok gyógyításánál használják fel, s minthogy a jód ott összpontosul, csekélyebb hatással van az egész szervezetre. A radio­aktív foszfor a csontokban rakódik le és ezért felhasználható a fehér­vérűség — a csontvelő fehér vértes- tecskéinek feltarthatatlan szaporo­dása — ellen vívott harcban. Orvostudományunkban nagy és jótékony erő kapott helyet: az atom- erő. Szemünk láttára történnek az első lépések a tudomány eme uj, kevéssé tanulmányozott területén. Nehéz kutatómunka, adatgyűjtő munka vár ránk. De sokszáz em­ber már érzi a radioaktiv elemek gyógyító hatását. A szovjet tudó­sok és orvosok eredményei meg­mutatják, hogy milyen korlátlan le­hetőségeket nyit meg az atomener­gia az ebnberi életért, az ember egészségéért és hosszú életéért har­coló tudomány, az orvostudomány előtt. KOMPÖTHY GYULA „A szocialista munkáért“ érdem­érmei kapta. HELL ÄRPÄD „A népművelés kiváló dolgozója” címet nyert» el Televíziós készülékkel derítik lel a tenger mélyét Portugália partjain újfajta tele­víziós készülékkel kutatják a ten­ger mélyét. A 300 méter, sőt. en­nél nagyobb mélységben működő televíziós készüléket egy körülbelül 360 kilogramm súlyú batiszférába helyezték, amelyet speciális mere- vítőfoardák védenek meg a nagy víznyomás elten, (Popular Science). Varsó ismét milliós város Varsó lakosainak száma 1945 ja­nuárjában csupán 162.000 volt. A varsói népi tanács elnökségének adatad szerint 1955 január 1-én az állandóra bejelentett lakosok száma 965.000, az ideiglenes bejelentővel rendelkező személyek száma pedig több mint 37.000 volt. A lengyel fővárosban a múlt év során 11.400 házasságot kötöttek. 22.639 újszülöttel szaporodott a lakosság. Vérussora Az Egyesült Államokban még az embervérrel is kereskednek. A vérbankok negyedliterenként 5 dollárért vásárolják a vért, ame­lyet aztán 100 dollárért adnak el a betegeknek. „Méz-pálma“ Valparaiso chilei város környé­kén óriási „méz”-pálma erdők van­nak. Ez a pálmafajta 30—35 méter magasra nő. Nedve rendkívül nagy cukortartalmú. Egy kidöntött pál­mafából hat hét alatt 300—400 liter édes nedv szivárog ki, amely sű­rűre, sziruposra főzve olyan, mint Vadnyugati ididek — Nyugat-Berlinben Hivatalos nyugat-berlini jelenté­sek közük, hogy állandó motoros rendörjáratokat kell szervezni a gomtoamódra elszaporodó rabló- és zsaroló bandák ellen. A magukat „takarék-egyleteknek“ nevező ban­dák — amerikai mintára — havi 50—100 márkás „hozzájárulásért” felajánlják a vendéglősöknek vagy üzlettulajdonosoknak „védelmü­ket.“ Ha az illető az ajánlatot nem fogadja el, akkor a banditák vere­kedést rögtönöznek a vendéglőben és annak berendezéséből kő-kövön nem marad. (Der Abend) Macskaszálloda Az ausztráliai Sydneyben külön hotelt rendeztek be a milliomosok macskái részére. Azck a gazdag macsikatulajdoncsdk, akik nyaralni mennek, közben szállodai szobát nyittathatnak kedvencüknek. — A macskáik számlája körülbelül há- romszorannyi, mint amennyibe egy ember szobája és ellátása kerül egy jő szállodában. Az amerikaiak még az ausztrálokon is túltettek. Az idei télen vízhatlan csizmát és Rénszarvas■ fogatok a leningrádi kulturparkban A leningrádi kultúrpark újdon­sága öt rénszarvasfogat, amely vi­dám csilimgslés közben repíti végig a gyermekeket a havas utakon. A gondolat a Kiiw-mqvekben me­rült fel, hogy valamelyik szovhoz- ból szerezni kellene pár rén­szarvast. A murrasnszki „Tundra” kolhoz, amelynek 21.000 rén­szarvasa van, szívesen adott át a kultúr-park számára 15 darabot. A rénszarvas-fogatok megjelenése osztatlan lelkesedést keltett a gyer­mekese körében. „DER, DIE, DAS“ a földrajzban Ki hinné, hogy a „DER DIE, DAS”-nak, a német személyes név­másoknak, nemcsak nyelvtani, d* pontos földrajzi fogalmak is még­felelnek. „DER“ — egy város neve a Nílus mentén, „DIE" —• egy francia fürdőhely, „DAS“ —■ pedig egy kicsiny sziget a Perzsa-öböl­ben. (Rundschau am Montag) DIVATŐRÜLET Uj amerikai kalapkreáe’ő: fel- fordított kenyérkosár háztartási eszközökkel, tésztaszűrővel és ke­nyérpirítóval díszítve. a méz. cipőt árultak a New-Yorki áruhá­zak kutyák és macskák részére. (l’Humanité) C7& iLfiei&oéi liÁzaaika Irta: N. Novoszelov Az 1917-es júliusi ese­mények után V. I. Lenin az ellenforradalmi Ideig­lenes Kormány üldözése elől kénytelen volt elrej­tőzni. Körülbelül másfél hónapig kaszásnak öltöz­ve a Razliv tó partján élt egy lombsátorban. Amikor azonban befejeződött a szénakaszálás ideje és megindultak az esőzések, már nem maradhatott ott a sátorban. A párt Köz­ponti Bizottsága Vlagyi­mir Iljics számúra Tye- rioktól 14 kilométerre északra, Jalkala faluban konspirativ lakást készí­tett elő. Észrevétlenül eljutni oda nem volt egyszerű. Aug. 21-én (szeptember 3-án) különböző erdei utakon, ingoványon és mocsáron keresztül Razlivből a dibuni vasútállomást a ment. Innen egy ismerős mozdonyvezető, a kommu­nista párt tagja, mozdo­nyon vitte el Tyeriokiba. Vlagyimir Iljics a moz­dony fülkéjében, mint fű­lő utazott. Az állomáson agy sze­kérnek kellett volna vár­nia. De mivel már sötét volt, Lenin nem találta meg a szekeret és elindult gyalog. A szekér csak ak­kor érte utói, amikor már jó pár kilométer utat meg­tett, ü;4 volt Tyerioki, je­lenleg Zelenogorok — Leningrád gyógyfürdő ke­rületének központja. A vasútállomástól Iljicsovóig (így hívják most Jalkalát) a kirándulókat kényel­mes kék autóbusz szál­lítja. Még néhány perces űt és az autóbusz erdei tisz­tás mellett áll meg. A tisztáson öreg fenyőkkel benőtt dombon, mellék- épületekkel körülvett egyedülálló parasztházikó áll. A fakerítés mögött al­mafák állnak. A látogató­kat tisztára söpört és sár­ga homokkal felszórt utak fogadjákt Lenin egy sötét szep­temberi éjszakán poro­sán és fáradtan érkezeit a házhoz. A háziasszonynak azt mondták, hogy Kon- sztantyin Petrovics Iva­nov, a szesztrorecki üzem munkása fog lakni nála. Vlagyimir Iljics ezen a né­ven rejtőzködött, miután illegalitásba vonult. Lenin az egyik oldalépülctben helyezkedett el, amelyet lakószobává alakítottak át. Meghatódva nyitjuk ki ezt az alacsony mennye­zetű, két kisablakos szo­bát. Keskeny pikétakaró- val leterített vaságy, egy dívány, három szék, a kis­asztalon petróleumlámpa, amely az 1917-es év hosz- stú szeptemberi estéin Vlagyimir Iljicsnek világí­tott, amikor határozott írásával egyik lapot a má­sik után írta tele. Itt foly­tatta munkáját „Az állam és forradalom“ című zse­niális művén. Lenin, pi­henő óráiban a háziasz- szony gyerekeivel játszott. Gombát és gyümölcsöt szedett velük, vagy a Kraszavica tó hideg vizé­ben fürdött. A V. 1. Lenin Múzeum leningrádi intézetének munkatársai a ház beren­dezését ugyanúgy állítot­ták helyre, mint ahogy az Lenint körülvette, amikor itt menedéket talált. An­nak a szobának a falán, ahol a háziasszony lakott, okmányok és röplapok fényképei, rajzok és fest­mények reprodukciói függnek. Ezek visszatük­rözik az októberi fegyve­res felkelés előkészítésé­nek történelmi napjait, bemutatják V. I. Lenin életét és forradalmi tevé­kenységét 1917-ben. A szovjet emberek félt­ve őrzik a szocialista for­radalom vezérének, a kommunista párt és a szovjet állam megalapító­jának emlékét. 1940-ben „Iljics házacskájában” — ahogy a nép szeretettel el­nevezte — emlékmúzeum nyílt. A Nagy Honvédő Háború titán a ház egész berendezését és a kiállí­tási tárgyakat gondosan helyreállították. A ház falúra emléktáblát helyez­tek. öt évvel ezelőtt llji- csovó faluban ünnepélyes keretek között leplezték le V. I. Lenin szobrát. Annak ellenére, hogy távol van az országúitól, ehhez a történelmi jelen­tőségű házhoz mindennap igen sokan látogatnak el. A látogatók nagy része, miután megnézte azt a szerény szobát, amelyben Lenin élt és dolgozott, meghatódott szavakat ír be a vendégkönyvbe. „Ki­csi cs egyszerű ház ez, de mennyi nagyság van ben­ne, amikor lljicsre gondo­lok ...” — írja az egyik látogató. A vendégkönyv­ben a világ legkülönbö­zőbb nyelvű — kínai és koreai, cseh, albán, ro­mán, magyar, német és olasz nyelvű bejegyzések láthatók. Ezeket a Szov­jetunió vendégei, a népi demokratikus országok küldöttei, a kommunista és munkáspártok képvise­lői, aktiv békeharcosok ír­ták be. Látogatásaik a múzeumban, a vendég­könyvbe bejegyzett sza­vaik a szovjet népek és a többi országok népei kö­zötti nemzetközi kapcsola­tok kiszélesedéséről és megszilárdulásáról tanús­kodnak.: 'JCeti moziműiör JÁSZAPÁTI 22—24-ig: Különös házasság JÁSZAPÁTI 25—27-ig: Beszterce ostroma JÁSZBERÉNY 2»—24-ig: Volpone JÁSZBERÉNY 25—27-ig: Különös házasság KARCAG 31—24-ig; Kis szökevény KARCAG 23—26-ig: A rejtett folyosó KISÚJSZÁLLÁS 22—24-ig: Hűtlen asszonyok KISÚJSZÁLLÁS 25—27-ig: Kis szökevény KUNHEGYES 22-27-ig: Verdi KUNSZENTMARTON 22-27-ig: Egy nyáron át táncok MEZŐTÚR. Dózsa: 22-24-Ig: Budapesti tavasz MEZŐTÚR, Dózsa: 25—27-ig: Az öt barát MEZŐTÚR, Szabadság: 21—24-ig: Riadó a cirkuszban MEZŐTÚR. Szabadság: 25—27-ig: Budapesti tavasz SZOLNOK. Vörös Csillag: 21—27-ig: Első számú közeliemé,' SZOLNOK, Tisza: 2t—24-ig: Hamlet SZOLNOK, Tisza: 27—25-ig: Riadó a cirkuszban SZOLNOK,, Millcneum: , 21-óu: Anna a férje nyakán SZOLNOK, Millcneum: 22—24-íg: Nézz a tükörbe SZOLNOK, Miilcncum: 27—28-ig: Késik a vonat TÖROKSZENTMIKLÖS: 22-24-ig: A re.itott folyosó TÖROKSZENTMIKLÖS: 25-27-ig: Volpone TURKEVE: 22-24-ig: Sztálingrádi csata TURKEVE: 25-27-ig: Törvényenkjvüli lovag FARKAS ANNY 5,A szocialista kultúráért“ Jelvény- nycl tüntették ki GYŐRI ILONA ugyancsak „A szocialista kultú­ráért“ jelvényt kapta

Next

/
Oldalképek
Tartalom