Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

2 SZOLNOK MEGY EJ NÉPLAP 1955 április 20. Az országgyűlés keddi ülése Olt Károly elvtárs beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) a terv mennyiségi, hanem minőségi mutatóinak teljesítése alapján kell megítélni. Csak az az igazgató, műszaki vezető teljesíti a rábízott feladatot, aki nemcsak többet, de jobbat éá olcsóbban is termel. Az igazgatók azonban még nem élnek eléggé jogaikkal és könnyen elfelejtkeznek a felelősségről. Számtalan példa mutatja, hogy a munkások is jobban szeretik az erélyes, céltudatos vezetést, amely elismeri a jó munkát, de fellép a lazaság, a fegyelmezetlenség, a csalások ellen. Tervünk végrehajtásának fontos előfeltétele: a takarékosság A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének márciusi hatá­rozata 1955. évi tervünk végrehaj­tásának egyik legfontosabb feltéte­leként jelölte meg az anyagi és pénzügyi eszközökkel való legszigo­rúbb takarékosságot. Népgazdasági tervünk ennek megfelelően előírja, hogy az év során általában 2—3 százalékos anyagmegtakaritást kell elérni. A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye, hogy sokkal jobban biztosítsuk az egész nép tulajdonának, a társadalmi tu­lajdonnak a védelmét. Népünk va­gyonának, javainak védelme azt követeli meg, hogy az igazságszol­gáltatás is sokkal keményebben és következetesebben sújtson le azok­ra, akik a köztulajdont megkáro­sítják. Takarékosság munkával és anyaggal, a 'termelés, a forgalom, az államigazgatás, népi demokrá­ciánk valamennyi területén — ez az 1955. évi állami költségvetés si­keres végrehajtásának egyik leg­döntőbb feltétele. Befejezésül a következőket ■ mon­dotta Olt elvtárs: a Miniszterta­nács nevében benyújtott költségve­tés a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának, s a párt köz­ponti Vezetőségének alapvető hatá­rozatain alapszik, ezek célkitűzéseit valósítja meg. A párt Központi Vezetősége márciusi határozata harci piogiam, amely arra kötelezi a gazdasági ve­zetőket, a minisztériumokat, hogy a népgazdaság minden területén az elkövetkezendő időkben szakadat­lanul, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesítsék a népgazdasági terv minden előírását. A népgazdasági terv és a költ­ségvetés azokra a sikerekre épül, amelyeket dolgozó népünk az el­múlt évtized alatt, a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége mel lett, dicső pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja vezetésével eddig el­ért. A népgazdasági terv, a költség- vetés, reális terv. Sikeres végrehaj­tásához sokmillió dolgozó, munká sok, parasztok, értelmiségiek közös munkájára van szükség. (MTI) Acs elvtárs felszólalása Olt Károly beszéde után Antos István, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Szünet után elsőnek Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. — A Szovjetunió segítsége dol­gozó népünk legbiztosabb támasza volt és marad a szocializmus épí­téséért vívott harcában, s fontos tényezője annak, hogy ma már megbonthatatlanná vált a népün­ket felszabadító, szocialista építé­sünket segítő Szovjetunió népei­nek és a magyar népnek testvéri szövetsége, örök barátsága — mon­dotta bevezetőül. Majd hangsúlyozta, hogy a szo­cializmusért vívott harcban né­pünk, munkásosztályunk győzel­meinek, sikereinek alapja pártunk helyes politikája volt és marad. — Pártunk a szocializmusért ví­vott harcában a munkásosztályt, a dolgozó népet állandóan mozgó­sítja fó irányvonalának: az ország szocialista iparosításának, a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­nek, a dolgozók anyagi, kulturális jóléte szakadatlan növelésének megvalósítására. A dolgozó nép, mindenekelőtt a munkásosztály á!- dozatos, hősi küzdelmével 1938-hoz képest háromszorosára növelte az nehéz ipar termelését; a nehézipar 1954-ben csaknem ötször annyit termelt, mint 1938-ben. Tíz év alatt alapvetően megváltozott ipa­runk szerkezete. A szocialista ipa­rosításban elért eddigi sikerek eredményeként a nehézipar aránya az egész iparban az 1938. évi 38 egész 3 tized százalékró. 1954-re 52 egész 6 tized százalékra emel­kedett. Az ipar fokozódó jelentő­ségét bizonyítja a nemzeti jövede­lemből való részesedésének növe­kedése is. 1949-ben az ipar a nemzeti jövedelem 55 egész 59 szá­zad százalékát, 1954-ben már csak­nem 70 százalékát adta. ,A magyar ipar nemcsak tér­fogatban nőtt meg, hanem kor- szerűsbödött is, technikai színvo­nala fejlődött, elsősorban ennek veit köszönhető, hogy — a leg­utóbbi másfél-két évtől eltekintve — jelentékenyen emelkedett az egész iparban a termelékenység. 1038-hoz képest a műnk., termelé­kenysége a: iparban 1954-ne 63 egész 6 tized százalékkal, ezen fce- lü a nehéziparban 94 egész 9 tized százalékkal bővült, i A könnyűipar termelése 1938-hoz képest 2 egész 3 tizedszeresére nö­vekedett 1954-re. Az élelmiszeripar kenyérgyárakkal, tejüzemekkel, nö- vényol a jgy árakkal, hűtőházakkal bővült. A szocialista ipar hatalmas nö- vtkedése az alapja egész népgazda­ságunk fejlődésének. A nehézipar r.„.elj!es fejlődése teszi lehetővé egész gyáriparunk gépeinek rend­szeres felújítását, számtalan Ipar­ágban űj gépek bevezetését, a köz­lekedés fejlesztését, a mezőgazda­ság ellátását korszerű gépekkel, a .könnyűipar, az élelmiszeripar fej­lesztését. A nehézipar állandó fej­lesztése erősíti és erősítette hon­védelmünket. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nehézipar erőteljes fejlesztése tette lehetővé, és teszi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kulturáltabb, fejlettebb országgá váljék, a dolgozó nép anyagi, kul­turális, szociális jóléte szakadat­lanul növekedjék. A szocialista ipar nagyarányú fejlődésével párhuzamosan növe­kedett a munkásosztály súlya, száma, kultúrája is. A munkásosz­tály, szövetségben a dolgozó sze­gényparasztsággal, kivívta a hatal­mat, megsemmisítette a városban a kizsákmányolok létalapját, szövet­ségben a dolgozó parasztsággal, a többi dolgozó réteggel hozzálátott a szocializmus alapjainak leraká­sához. A munkásosztály e küzde­lemben uralkodó osztállyá, az egész nép elismert vezérévé, a nemzet vezrtő osztályává vált. A magyar dolgozó nép a mező- gazdasági termelés fellendítésében is ért el sikereket. A mezőgazda- sági termelés ma némileg meg­haladja az 1938. évi termelési szín­vonalat, mind a növénytermelés­ben, mind az állattenyésztésben. A munkásosztály a párt irányító, szer­vező, segítő munkája nyomán a dolgozó parasztság egyrésze rálé­pett a szocialista fejlődés útjára. Államunk szilárd alapja a mun­kások és dolgozó parasztok test­véri szövetsége, amely a munkás- osztály vezetésével a kivivőit sza­badság megvédésére, a kizsákmá­nyolás megszüntetésére, a szocia­lista mezőgazdaság megteremtésére s a szocializmus felépítésére irá­nyul. A párt, a munkásosztály, dolgozók állama nagy figyelemmel van a falu egyénileg dolgozó pa­rasztsága iránt. Segíti termelésü­ket, ellátják az egyéni parasztgaz­daságot a szükséges felszerelések­kel, eszközökkkel, hogy a dolgozó parasztság többet termelhessen, na­tabb kielégítésére pártunk politiká­jának megfelelő:« kormányunk változatlanul támogatja a kisipari termeteszövetkezetekei és a kis­ipart. Partunk sohasem titko-lta, hogy a kisiparban is a szövetkezés híve. Egyszersmind azonban elő­segíti a kisiparosok — cipészek, bognárok, ácsok, kovácsok, borbé­lyok, szabók s más kisiparosok — működési tehetőségét, elsősorban a falvakban, s mindazokon a helye­ken, ahol erre a lakosságnak szük­sége van. Államunk nagy figyelmet fordít az egyéni gazdaságokra jövedelmezőségé gyobb jövedelmre tehessen szert, jobban élhessen. A munkásosztály vezetőszerepé­nek megszilárdítása, a munkás­paraszt szövetség kivívása, a nép­gazdaságban elért sikerek alapján a felszabadulás óta megváltozott a régi rendszerhez képest a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az ér­telmiség, a többi dolgozók egész élete, anyagi viszonyai, kultúrája, műveltsége, egészsége. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyar Dolgozók Pártjának a szo­cializmus építésére irányuló politi­kája, helyes politika. Mindez azt bizonyítja, hogy megingathatatla­nul harcolnunk kell a párt fő irányvonaláért, a szocialista iparo­sításért, a nehézipar erőteljes fej lesztéséért, mert a nehézipar, a szocialista ipar teremti meg első sorban a szocializmus anyagi alap­jait, teszi lehetővé a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a haza megvédését, a nép anyagi, kultu­rális jóléte következetes emelését. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi ülé­sén megvizsgálta népgazdaságunk helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél évben a szocialista ipart, a nehézipart, a termelékeny­ség növelését lebecsülő, a mező­gazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, az állam- polgári fegyelmet romboló jobbol­dali opportunista, pártellenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltéte­le annak, hogy ipari és mezőgaz­dasági termelésünk múlt évben ta­pasztalható stagnálása megszűnjék, az ipari és a mezőgazdasági ter­melés újra felfelé íveljen, harc in­duljon a termelékenység növelésé­ért és az önköltség csökkentésé­ért, népgazdaságunk további sike­res előrehaladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jóléte további fokozásáért; Mivel pártunkban a jobboldali nézetek képviselői, elsősorban Nagv Imre elvtárs volt, pártunk Köz­ponti Vezetősége helyesen tette, hogy legutóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Közpon­ti Vezetőségből, s visszahívta min­den tisztségéből, amelyet a párt bizalmából élvezett, illetve töltött be. A párt kongresszus óta. de kü­lönösen a múlt év vége óta foko­zódó harc a jobboldali opportuniz­mus ellen máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység kedve­zőbb alakulásában is. Ezt bizonyít­ják az 1954. IV. negyedévi terv- teljesítés számai; Pártunk Központi Vezetősége és Népköztársaságunk kormánya az utóbbi másfél-két évben nagyjelen­tőségű határozatokat hozott a me­zőgazdasági termelés fellendítésére. Ezévi tervünk a mezőgazdasági ter­melés hétegészháromtized százalé­kos emelését írja elő, amelynek teljesítésére minden lehetőségünk meg van. Pártunk, s kormányunk változatlanul elsőrendű feladatá­nak tartja, hogy folytassa a küz­delmet a mezőgazdaság elmaradott­ságának felszámolása érdekében. — Ezt igazolják 1955. évi költségve­tésünknek a mezőgazdaság támo­gatását szolgáló előírásai is. Az 1955. évi beruházásoknak a huszonhategészkettőtized százalé­kát fordítjuk a mezőgazdaságra, — amely csaknem kétszer több, mint a mezőgazdaság fejlesztésére biz­tosított összegek aránya az 1953. évi költségvetésben, s több mint a multévi költségvetés előírása, amely huszonötegész háromtized százalék volt. A költségvetés például fo­kozott gondot fordit a növényvé­delemre, 1955-ben a költségvetés e célra százhét millió forint kiadását teszi lehetővé. Tovább fejlesztjük az állategész­ségügyet: ennek érdekében az ál­lam húszmillió forinttal többet irá­nyoz elő e célra a költségvetés keretében, mint tavaly. 1955-ben lé­nyegesen több mezőgazdasági szer­árut, műtrágyát, építőanyagot hoz forgalomba az állami és szövetke­zeti kereskedelem, mint 1954-ben. Vetőgépből például 158 százalék­kal, boronából 25 százalékkal, ka­pából 60 százalékkal, lapátból 91 százalékkal, permetezőből 95 szá­zalékkal, nitrogénműtrágyából 32 százalékkal, foszforműtrágyából 38 százalékkal, káliműtrágyából 80 százalékkal, téglából 23 százalékkal, tetőcserépből 72 százalékkal, ce' mentből 53 százalékkal, mészből 30 százalékkal több áru áll a falu ren' delkezésére az idén, mint tavaly. Mit bizonyítanak e számok? Azt bizonyítják, hogy államunk válto­zatlanul a legnagyobb figyelmet for­dítja az egyéni parasztság ter­melési tartalékainak mozgósítására, a kisárutermelő parasztgazdaságok árutermelésének fokozására, a pa­rasztgazdaságok nek növelésére. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok az egész megművelhető területnek mintegy kétharmadán gazdálkodnak. Rendkívül fontos, te­hát hogy a falun megnőtt termelési kedv, termelési biztonság emelked­jék, növekedjék, hogy a dolgozó pa­rasztság szorgalmasan ellása napi munkáját, lehetőségeihez mérten növelje termelését, fejlessze gaz­daságát, emelve ezzel saját élet­színvonalát is. Nagy gondot kell fordítani arra. hogy a parasztság becsületesen ele-' get tegyen a beadásnak, amely egyik legfontosabb állampolgári kö­telezettsége. Továbbra is lehetővé teszi azonban azt államunk, hogy a becsületesen teljesítők termékfe­leslegeiket a szabadpiacon eladhas­sák. A szabadpiaci forgalom az utóbbi időkben növekszik. Ez év el­ső negyedében az előző év hason­ló időszakához képest a városok­ban a szabadpiaci felhozatal mint­egy 10 százalékkal volt magasabb. Ezt pártunk és kormányunk he­lyes fejlődésnek tekinti, mert ez növeli a dolgozó parasztság jöve­delmét, egyszersmind javítja a vá­rosok, ipari központok ellátását. Pártunk és kormányunk azonban élesen fellép a kulákok és más fa­lusi kizsákmányolok által folyta­tott spekuláció, igauzsora, s általá­ban mindenfajta üzérkedés ellen, mert ez nemcsak a munkásosztályt és az alkalmazottakat károsítja meg, hanem a dolgozó parasztsá­got is. Pártunk — végrehajtva a párl- kongresszus útmutatásait — újból előtérbe helyezte a termelőszövet­kezetek népszerűsítését falun; A nagyüzemi mezőgazdaság megte­remtéséért vívott harc érdekében ma pártunk mindenekelőtt a ter­melőszövetkezetek termelési szín­vonalának emelését tartja döntő kérdésnek, mivel a dolgozó pa­rasztság szövetkezésének egyik leg­főbb feltétele a vonzó példa. Pár­tunk és kormányunk a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, a tár­sulások fejlesztése során változat­lanul legszigorúbban szem előtt tartja az önkéntesség elvét. Pártunk, tanácsszerveink kötelessége segíteni a termelőszövetkezeteket A mezőgazdaság fokozott gépellátása továbbra is fontos feladat A nehézipar fontosságáról szólva kifejtette, hogy ebben az évben a nehézipar termelése 1954-hez ké­pest háromegészhéttized százalék­kal, a könnyűipar termelése viszont hétegészegytized százalékkal az élel­miszeriparé hategészkettőtized százalékkal, s az egész iparé öt- egészhéttized százalékkal emelke­dik. A nehézipar legfontosabb ágai közül a széntermelés 4 egész 7 ti­zed százalékkal, a kohászat 6 egész 6 tized százalékkal, a vlilamosener- giaipar 12 százalékkal termel töb­bet, mint az elmúlt év ben. A vegy­ipar, elsősorban a mezőgazdaság műtrágya ellátásának fokozására 60 százalékkal több nitrogénműtrá­gyát, 20 százalékkal több szemcsé- zett foszforműtrágyát termel, 25 egész 2 tized százalékkal több ke­rekes-traktort, 10 egész 7 tized szá­zalékkal több cséplőgépet, 62 egész 2 tized százalékkal több kombájnt gyártunk 1955-ben, mint 1954-ben. Ez azt bizonyítja, hogy a mező- gazdaság fokozott gépellátása to­vábbra is az ipar legfontosabb fel­adatai közé tartozik. A nehézipar a fogyasztás számára 30 egész 8 tized százalékkal több motorkerék­párt, 26 százalékkal több kerék­párt. 38 százalékkal több varrógé­pet termel, mint 1954-ben. Ács elvtárs ezután a munkás- osztály szociális, kulturális, az üzemi munkafeltétedeket és az üzemi munkabiztonságot javító, a balesetek fokozottabb elhárítására szolgáló berendezésekről és létesít­ményekről beszélt. Az üzemi, vál­lalati dolgozók jóléti, kulturális szükségleteire, jutalmazására 678 millió forintot irányoz elő a költ­ségvetés. A vállalati bölcsődékre, nápközietthanokna, segélyekre, kul­turális és sportcélokra ebből az összegből 428 millió forintot jutta­tott az állam. A dolgozók üdülte­tésére 128 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A párt a szak- szervezetek elsőrendű feladatává tette, hogy a szocialista építéséit, a munka termelékenységének nö­veléséért, a munkaverseny széle­sebb kibontakoztatásáért, a mun­kafegyelem megteremtéséért vívott harcukat kapcsolják össze a mun- ■kásvédelemre, a munkafeltételek javítására, a dolgozók szociális ellátottságának fokozására irányuló beruházások, törvényes intézkedé­sek végrehajtásáért folytatott küz­delemmel. A párt javaslatára a kormány növelte a szakszervezetek szerepét a dolgozók társadalombiz­tosításának irányításában, megszer­vezésében. Erre a célra a költség- vetés csaknem 500 millió forinttal irányoz elő többet, mint 1954-ben. A dolgozók igényeinek fokozot­Államunk nagy támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek a költ­ségvetés előirányzataiból is. Mező­gazdasági beruházásainkból ebben az évben több, mint 6.000 uj trak­tor, nagyszámú cséplőgép, egyéb ta­lajművelő és növényápoló gép ke­rül a falura. A térm'előszövítkezetek fellendí­tésében mindezek nagy szerepet játszanak. — A legdöntőbb azon­ban az, hogy a termelőszövet­kezeteik tagsága, a termelőszövet­kezeti vezetők, az intéz óbizottsági tagok, s különösen a termelőszö­vetkezeteik elnökei, felhasználva a gépállomás segítségét, a gépállomás kihelyezett agronómusának segít­ségét és tanácsait, harcot kezdemé­nyezzenek a magasabb termésered­ményekért. Ennek egyik legfonto­sabb előfeltétele az, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok között erő­södjék a munkafegyelem, hogy szorgalmasan elvégezzék a munkát mind a növényápolásban, mind az állatenyésztésben. Elsősorban ezen múlik a termelőszövetkezetek jobb tövcdelinezősége. Ennek érdekében fokozottabban be kell vonni a csa­ládtagokat a munkába, különösen a nőket, helyre kell állítani az alapszabály előírásait a háztáji földekkel kapcsolatban, biztosítva, hogy a tagbk háztáji gazdasága ne haladja meg az előírt mérete­ket. Szigorúan meg kell védeni a szövetkezeti közös vagyont. Pártunknak, ", tanácsszerveink­nek a falun egyik legfontosabb kötelességük segíteni mindebben p termelőszövetkezeteket. Pártunk számol azzal, hogy eb­ben az évben a termelőszövetke­zetek számszerűleg is növekedni fognak. Ezt bizonyítja, hogy az első negyedévben több mint 15.000 tan lépett be a termelőszövetkeze­tekbe, s a termelőszövetkezetek osszt glétszáma — mésfélévi visz- szaesés és pangás után — újból %y arapodni kezdett. Múlt évi költségvetésünket je­lentékeny mértékben túlterhelte a gépállomások és az állami gazda­ságok önköltség romlásából szár­mazó veszteség. A mezőgazdáság e fontos szektoraiban is biztosítani kell ebben az évben, hogy a munka megfelelő megszervezésével a tár- saaaimi tulajdon fokozottab védel­mével, a jóminőségű munkáért ví­vott harccal, a terv minden előírá­st*- a termelékenységre és az ön­költség csökkentésére vonatkozó előírásokat is teljesítsék. A mezőgazdasági termelés fel­lendítésére hozott határozatok vég­rehajtására pártunk és kormá­nyunk fokozottabb harcot kezde­ményezett. A leimelőzövetkezeti mozgalomra vonatkozóan célul tűzi ki, hogy a termelőszövetkezetek jórésze elérje a minden megyében ma már nagyobb számban talál­ható. jól dolgozó termelőszövetke­zetek színvonalát. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szá­mára biztosítja a termelésük to­vábbi fokozásához szükséges esz­közöket és lehetőségeket. Mindezen intézkedések meghoza­talakor pártunk és kormányunk elsősorban azt tartja szem előtt, hogy a szocializmus építésére irá­nyuló munkás-paraszt szövetség, — népi demokratikus államunk szi­lárd alapja, — a két nagy dol­gozó osztálynak: a munkásosztály­nak és a dolgozó parasztságnak közös küzdelme a kizsákmányolás ellen, biztosíthatja csak a szo­cializmusért vívott harc sikerét. A munkásosztály szövetségesének te­kinti az egész dolgozó parasztsá­got, az egyénileg gazdálkodó sze­gényparasztságot, és a középpa- rasztságot egyaránt. Éppen az egész dolgozó parasztság érdekében küzd oártunk szakadatlanul a termelő­szövetkezeti mozgalom sikeréért, a szocializmus győzelméért a .falun is, mert a munkásosztály leghűbb szövetségesének, a dolgozó paraszt- sásnak ieazi felemelkedést, kultu­rált életet a termelőszövetkezet biztosít. A termelőszövetkezeti mozsalom győzelme egyszersmind tovább erősíti a munkások, dol­gozó, parasztok osztályszövetségét, a munkásosztály vezető szerepét e szövetségen belül, a népi demokrá­ciát, a szocializmus, a kommuniz­mus ügyét. (Ács elvtárs felszólalását Tőrt-* dítve közöltük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom