Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

1955 április 19.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

Á jobboldali pártellenes politika felszámolásához

A Központi Vezetőség április 14-i ülésén megtárgyalta Nagy Imre elvtárs jobboldali opportunista po- litikájánaik rendkívül káros következményeit és a március 4-i határozat után továbbra is tanúsított párbsllenes magatartását — a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy kizárja őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalma ráruházott.

Nagy Imre elvtárs, mint a Politikai Bizottság tagja és a Minisztertanács elnöke, a szocializmus építésének alapvető kedéseiben szembefordult a párt politikájával, a marxizmus—leninizmus tanításaival és népünk érdekeivel. Nagy Imre elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége az épülő szocializmus alappillérei: a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása ellen irányult. E párt- és népellenes politika az elmúlt húsz hónap során erősen fékezte a szocializmus építését hazánkban. Ha e jobboldali megalkuvó politika ni=m ütközött volna pártunk ellenállásába és nem zúzta volna azt szét Központi Vezetőségünk, akkor komoly veszélyt jelenthetett volna népi demokratikus rendszerünkre, a szocializmus ügyére, hazánk szabadságára.

élagy elvtárs arra törekedett, hegy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, és különösein a nehézipar fejlesztését. Túlhajtva az 1953 júniusi határozatot, mely helyesen a nehézipar fejlesztési ütemének átmeneti lassítását írta elő — Nagy Imre a nehézipar visszafejlesztését próbálta elméletileg igazolni és gyakorlatilag kierőszakolni. Mint a Miniszter- tanács elnöke, a múlt év folyamán leállíttatott olyan, az ország gazdasági fejlődése szempontjából döntő, hazai nyersanyagokat féldolgozó, beruházásokat, mint például a sztálin- városi kokszoló és ércelökészítő, a rudabányai ércdúsító, a lábatlant cementmű építését. Le akarta állíttatni — bár ez nem sikerült neki — S'ztálLnváros építését teljes egészében, beleértve a nagykohót is. Ellenezte az ajkai timföldgyár építésének befejezését, holott ez a gyár is köztudomásúan, ugyancsak hazai nyersanyagot dolgozott fel. Nagy Imre elvtárs mindezzel vétett az egész nép érdeke ellen, mert a nehézipar fejlesztése nélkül tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat. Vétett a parasztság érdekei ellen is, mert nehézipar nélkül — a nagy- és kisgépek, műtrágya, növény védőszerek tömege nélkül, nem lehet sem a mezőgazdasági termelés fellendítésének politikáját, sem a falu szocialista átépítését sikeresen végrehajtani. És súlyosan vétett a békés építőmunka érdekei ellen is, mert mindez veszélyeztette épülő szocialista hazánk védelmi képességét,, népünk kivívott szabadságát.

Káros, jobboldali nézeteket val- ’ott Nagy elvtárs a. mezőgazdaság több alapvető kérdésében is. A munkás-paraszt szövetségen belül semmibe vette a munkásosztály vezető szerepét és eltorzította e szövetség legfőbb célját, a népi hatalom megerősítését, a szocializmus felépítését a falun. Az 1953 júniusi határozat a termelőszövetkezetek megszilárdítását tette pártunk feladatává. Nagy Imre elvtárs azonban e helyes határozatot visszájára fordította és az 1953 júliusi kormánynyilatkozatától kezdve valósággal zászlót bontott mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen, a termelőszövetkezetekből való kilépés támogatására. Eltorzítva a párt politikáját, misly a termelőszö- ve'kezrtek mellett helyesen az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését is célul tűzte ki — a gyakorlatban a szövetkezetek háttérbe szorításának és a kuláfcság támogatásának politikáját űzte. Nagy elvtárs már a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásakor azt hirdette, hegy „falun már el- iciiaszoltuk a kapitalizmus fejlődésének az útját“’. A Központi Vezetőség szétzúzta ezeket a kulák- mentő és szövetkiezetellenes törekvéseket, melyek oda vezettek volna, hogy konzerválódik, sőt erősödik a kapitalizmus, fokozódik a városi burzsoázia maradványainak sújtó spekuláció, növekszik a városi burzsoázia maradványainak ellenállása, s mindez végső fokon veszélyeztette volna a szocializmus felépítését hazánkban.

A szocialista iparosítás és mezőgazdaság-fejlesztés akadályozásával, a szocializmus építése ellen irányuló törekvésekkel szorosan összefüggött, hogy Nagy elvtárs következetesen lazítani, elhomályosítani és háttérbe szorítani igyekezett a párt és a munkásosztály vezető szerepét gazdasági, állami és ideológiai életünk minden területén. Ez a törekvés legerősebben a Hazafias Népfront kérdésében jelentkezett. A Hazafias Népfront megalakulása és eddigi tevékenysége kedvező visz- hangot váltott ki dolgozó népünkben,- a parasztság, a kispolgári és értelmiségi rétegek körében, s széles tömegeket ösztönzött a szocializmus építésében való aiktívabb részvételre.

Mindez igazolja pártunk III. kongresszusán a népfront-politikára vonatkozóan hozott határozat helyességét. Nagy Imre elvtárs azonban, szembefordulva a kongresszus határozatával, a Hazafias Népfrontot nem széleskörű társadalmi mozgalommá, hanem politikai szervezetté akarta alakítani, abban az egyéni tagság bevezetését javasolta, s azt, hogy a párt ne is legyen tagja a népfrontnak. Olyan célokat akart a Hazafias Népfront elé tűzni, amely azt előbb a helyi tanácsok, a DISZ és a szakszervezetek, majd a párt fölé helyezte volna. Ma már világos, hogyha csak Nagy elvtárstól és közvetlen támogatóitól függött volna, s ha a Központi Vezetőség idejekorán fel nem figyel és közbe nem lép, a Hazafias Népfront egyébként helyes elgondolásából párt- és DISZ-ellenes, szakszervezet- és tanácsellenes, a szocializmus építésével szembeforduló szervezet válhatott volna.

Nagy Imre elvtárs hibás, jobboldali nézetei, mint az eddigiekből is kitűnik, nem mai keletűek. Opportunista magatartásának mély. messze visszanyúló gyökerei vannak. Hibás, opportunista magatartása miatt a Központi Vezetőség 1949 szeptemberében már egyszer visszahívta a Politikai Bizottságból. A II. pártkongresszus után a Központi Vezetőség Nagy elvtársat újra a Politikai Bizottságba választotta, s 1953 júniusában a Minisztertanács elnökének javasolta. A tények azonban azt bizonyítják, hogy Nagy elvtárs nem okult régi hibáiból, sőt az elmúlt húsz hónap alatt hibái még súlyosabbá váltak, összefüggő rendszerré alakultak, s komoly károkat okoztak a pártnak és az országnak. A Központi Vezetőség márciusi határozata elítélte ezeket a hibákat. Megállapította, hogy pártunkban és államunkban a jobboldali nézetek azért válhattak veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs miniszterelnöki tisztségében, beszédeiben, cikkeiben és gyakorlati tevékenységében támogatta a jobboldali nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője.

Mindezeket mérlegelve, a Központi Vezetőség szervezeti rendszabályokat foganatosított Nagy Imre elvtárssal szemben. Ugyancsak szervezeti intézkedést tett Porkas Mihály elvtárssnl szemben is, aki hosszú időn át fő támogatója volt Nagy Imre elvtárs jobboldali politikájának. E határozattal a Központi Vezetőség olyan akadályt hárított él szocialista építésünk óljából, amely közel két év óta gátolta fejlődésünket.

Nagy Imre elvtárs esetéből komoly tanulságokat kell levonnia pártunknak. Elsősorban azt, hogy fokozzuk éberségünket. Érvényt kell szereznünk pártunk szervezeti szabályzatának, amely kimondja: „A párttag kötelessége, hogy őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt (lejének és nagyságának legfőbb feltétéle. védje a pártot minden ellenséggel szemben.“ Ne felejtsük, hogy az ellenség ideológiai befolyása, — mint jelen esetben is történt — egészen a párt legfelsőbb vezetéséig éreztette hatását.

Szakadatlan és megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell vívnunk a párt politikájától eltérő minden elhajlással, jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali veszély ellen. Türelmesen meg kell győzni azokat az elvtársakat, akik jóhiszeműen megtévedtek ugyan, de felismerik, hogy jobboldali nézetek uszályába kerültek és odaadó munkájukkal kijavíthat- ják az elkövetett hibákat. Nem tűrhetünk azonban semmilyen ingadozást és passzivitást a párt politikájáért vívott harcban, a IIf. kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatainak végrehajtásában.

Nagy elvtárs esete azt bizonyítja, hogy a mi harcokban meged- zett dicső pártunk elvi, következetes politikát, marxi-lenini politikát folytat, s személyekre való tekintet nélkül érvényt szerez e politikának. Ezért legyőzhetetlen a mi pártunk, s a párt vezette munkásosztályunk. népünk.

(Megjelent a Szabad Nép április 18-i számában).

A községi tanács segítségével

egyre közelebb \ erűinek a közös gazdálkodáshoz a tiszaböi egyénileg doioozó parasztok

A tanácstagok, a községi tanács vezetői nagyon sokat tehetnek a termelőszövetkezetek megerősítéséért. Példa erre Tiszabő, ahol állandó tartalmas, élettel telített szövetkezeti agitáció folyik. Az ottani gazdálkodók megismerkednek a közös gazdálkodás nagyszerűségével, a helybeli Petőfi Termelőszövetkezet eredményeivel. A tanács vezetői, de különösen Öllé elvtárs. a tanács elnöke nemcsak a mára. hanem a holnapra is gondol, amikor ápolja, gondozza a TSZ-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok barátságát.

A márciusi határozat megjelenése után Kiss Kálmán elvtárs, a Petőfi TSZ elnöke és Öllé elvtárs összeültek, megbeszélték, mit tehetnének a márciusi párthatározat valóraváltásáért. Megállapították, hogy a községben az egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége csak a 2—3 évvel azelőtti állapotokat ismeri s a Petőfi TSZ jelenlegi eied- ményeiről legtöbbjük semmit sem tud. Nem ismerik az elmúlt évben történt hatalmas változást. A dolgozó parasztokkal tehát meg kell ismertetni a TSZ-t. De hogyan? Erre a hogyanra a tiszaböi vezetők megtalálták a választ.

segítséget. A dolgozó parasztok egy- része alig akart hinni a fülének. Sokan kételkedtek a TSZ-beliek nagylelkűségében s nem akarták elhinni, hogy a közös gazdaság olyan erős lenne, hogy kölcsönözni képes.

EH

Akik azonban meg voltak szorulva, másnap mégis csak felkei esték Kiss elvtársat, s természetesen meg is kapták a vetőgépet, a kulti- vátort, vagy a hengert. Holló József, Négyesi Imre, Bana Mihály, Kovács Gyula, Fenyvesi Ákos dolgozó parasztokkal együtt • néhány nap alatt több mint 30 gazdáiké dó vette igénybe a Petőfi TSZ tagjainak segítségét. A közös gazdaságban azelőtt csak nagynéha fordult meg egyénileg gazdálkodó. Most meg hol ilyen, hol olyan ügyben, de szinte naponként felkeresi a TSZ-t néhány egyéni gazda. Mondani sem kell, ha már ottvannak, hát körülnéznek.

Zsoldos Jánost, a falu egyik legtekintélyesebb középparasztját is bevitte a kíváncsiság a szövetkezet istállójába, hogy megnézze a közös állatállományt. Utána kijelentette, hogy ő sein sokáig küszködik egyedül, hanem hamarosan rátér az új

útra. Különösen az tetszett Zsoldos Jánosnak, hogy a tehénállományt szakszerűen gondozzák, ki van függesztve az istállórend, s annak megfelelően dolgoznak a jószággen- dozók.

EH

A községi tanács vezetői nem hagyják elévülni, hanem egyre jobban segítik a TSZ-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok barátságának elmélyítését. A tanácselnök a TSZ-elnökkel együtt rendszeresen felkeresi K. Rézsó Mihály IX holdas gazdálkodót, s kikérik & véleményét. Gyakran kicserélik tapasztalataikat. K. Rézsó Mihály elmondja mit tenne ő, ha a TSZ elnök helyében lenne. Egy alkalommal szóvátette. hogy jobban kellene ügvelni a gazdasági szerszámok kezelésére. Mert ahogy ő látja, etéren még bajok vannak a TSZ-ben. A szorgalmas középparaszt azt is elmondja, amit jónak talál. Különös megelégedéssel beszél arról, hogy most tavasszal a TSZ-tagok nagyon gondosan vetettek és igen szép talajmunkát végeztek. „Ezt nevezem gazdálkodásnak, s ha így dolgoztok, akkor hamarosan mi is közöttetek leszünk” — mondotta K. Rézsó Mihály.

Szászberekén Ezüst Kalász néven új termelőszövetkezet alakult

m

Öllé elvtárs néhány nappal ezelőtt egybehívta a község gazdálkodóit, hogy megbeszélje a vetések gyors lebonyolításának módját. Jelen volt Kiss Kálmán TSZ-elnök is. A megbeszélésen a dolgozó parasztok elpanaszolták, hogy szerszámok és gépek hiányában akadozik a munka. Bállá János tanácstag, P. Mészáros István gazdálkodó elmondotta, hogy az egyéni gazdaságokban hiányos a felszerelés. Ahol vetőgép van, ott nincs henger, ahol mind a kettő megvan, ott hiányzik a borona. Jó lenne valakitől segítséget kapni s akkor meggyorsulna a vetés, vélekedtek a dolgozó parasztok.

Öllé elvtárs nyomban szóvátette, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet minden bizonnyal tud kölcsönözni gépeket. Kiss Kálmán elvtárs pedig bejelentette, hogy a TSZ-tagok szívesen segítik gazdatársaikat. Aki valamilyen gazdasági felszerelésből megvan szorulva, keresse fel a szövetkezetét és minden ellenszolgáltatás nélkül megkapja a szükséges

Szászberekén az új vezetőség meg választása óta eredményesen gazdálkodnak a Béke Termelőszövetkezet tagjai, s ig.in megnőtt az érdeklődés a szövetkezet iránt.

Az elmúlt hetekben tizennégyen kérték felvételüket a Béke TSZ- fce. A szászSbsrriki határ másik részén, pedig pár nappal ezelőtt 10 család 84 b. földön új termelőszövetkezetet alakított. A szorgalmas parasztembereik; ifi.. Pető János, Németh János, Dénes József, Kovács András, Dénes András és a többiek, Medgyes Józsefet választották tr»g tsz elnöknek. A Földművelésügyi Minisztériumtól tegnap kérték a működési engedély kiadását. Az új közös gazdaságnak az Ezüst Kalász Termelőszövetkezet nevet adták.

A szászbereki dolgozó parasztokhoz hasonlóan megyénk többi községeiben is megszaporodott, a termelőszövetkezetbe belépett dolgozó parasztok száma. Idáig már több mint 32.500 tagja van megyénk termelőszövetkezeteinek. Öcsödön a napokban új előkészítő bizottság alakult. Azonkívül a Szabadság, a' Béke és Dózsa TSZ-ekbe huszonnyolcán kérték felvételüket.

Tiszatenyőn tegnap előtt alakult rmg egy új előkészítő bizottság, ifj. Rékasi Sándor 5 holdas egyénileg dolgozó paraszt, pártvezetőségi tag kezdeményezésére, Török Ferenc 12 holdas, Öllé Sándor 5 holdas, Majercsik Ferenc 12 holdas dolgozó parasztok szintén csatlakoztak az előkészítő bizottsághoz. Eddig öten írták alá a belépési nyilatkozatot s tovább folytatják a szervezést, hogy őszre mintegy 20- 25 taggal, 200—250 hold földön, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályai szerint kezdjenek közösen gazdálkodni.

„Nagyon sokat fejlődött az orvostudomány

és az egészségügy"

Petrovszkij szovjet sebész professzor

1951 -BEN ÉRKEZETT először hazánkba Borisz Vasziljevics Petrovszkij szovjet sebészprof esz- szor. A nagy testvér, a szovjet nép küldte el, hogy megismertesse nálunk a szovjet orvostudomány nagyszerű eredményeit. Érkezését előre jelezték, mégis mikor meglátták, sokan meglepődtek. — Túlságosan fiatal. Alig múlhatott 40 éves. — A magyar orvosok egyrésze, akik ^megszokták a múltból, hogy, függetlenül a tudástól, csak késő öregségére lehet valaki professzor, bizalmatlanságot érzett. Még a leg- jobbindulalúak között is akadt ilyen. De akadtak másfélék is. Olyanok, akik még mindig a „nyu- gatimádásbari’ voltak elmerülve s alig várták, hogy onnan szerzett tudásukkal, legalábbis „zavarba ejtsék” a szovjet tudóst.

A magashomlokú, nagyon szerény, mindig halkbesz'édü ember napok alatt nyerte meg a bizalmatlanok szivét is — hatalmas tudásával, nagyszerű emberi magatartásával. Éppen úgy otthonosan mozgott a szívsebészetben, mint a belgyógyászatban, a csontsérülések kezelésében. mint a tüdősebészetben. De ami legjobban közelhozta az emberek szívéhez, nagy-nagy em- berszeretete, végtelen szerénysége volt. Nem úgy tanított, mint aki köszönetét vár, hanem úgy, mintha ö lenne hálás, hogy taníthat.

AZ EGYIK ELŐ AD AS AN tör** tént: két-három orvos hozzászólásában idézte az odavonatkozó amerikai irodalmat. Úgy beszéltek, mint akik biztosak abban: teljesen híjat mondanak a professzornak. A válaszadásnál aztán az ő tévedésük is kiderült. B. V. Petrovszkij náluk sokkal alaposabba.n ismerte nyugat tudományos orvosi munkáját, ds — szokott szerénységével — megmagyarázta azt is, melyik elavult ezek közül, s melyik szolgálhatja még ma is az emberiséget.

Munkája gyümölcse ma hazánk minden táján érlelődik. Az ő útmutatása alapján szervezték meg az egész országban a véradó központokat, amelynek segítségével oly sok ember életét mentik meg. Tanítványai szinte az ország minden részében harcolnak — úgy ahogy

tőle 1átták, tanulták — az emberek

egészségéért.

f/ASÁRNAP ITT VOLT nálunk,

r Szolnokon. Fogadására megjelent Bozsik János elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Fodor Mihßly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Suchy Dezső, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Harcos György, a „Köjár“ vezetője, dr. Lévai Károly, a megyei kórház igazgatója. Molnár Gergely, az SZTK vezetője, dr. Remete Tibor orvosalezredes, az MSZT részéről Gáli Mi- hályné elvtsársnö és sokan mások.

Nem először volt itt. Mikor 1951- ben nálunk járt, még csak puszta falak meredeztek a megyei kórház ma már működő modern sebészete helyén, örömmel tekintette meg a szép tiszta műtőt. De legjobban új SZTK-in*éz°fiink nyerte meg tetszését. Mindenre kiterjedt a figyelme. „Nagyon szép” — mondta magyarul, amikor a dolgozók gyönyörűen felszerelt ebédlőjébe vezették, közelről vizsgálta a modern gépeket, gyönyörködött abban a nagyszerű tisztaságban, ami mindenütt uralkodott. Nagyot, elégedettet bólintott, mikor megmutatták, hogy külön rendelőt kaptak, egész elkülönített bejárattal a fertőzőbeteg gyermekek. Megnézte . és megdicsérte a betegek vetközöhelyiségeit, a ép. kényelmes várócsarnokokat.

TjTÁNNA A HONVÉDKÖRHÁ- ZAT látogatta meg. Beszámoltak Neki az ott folyó tudományos munkáról. Nem egyszerű beszámoló volt ez. A tanítványok „vizsgáztak” mesterük előtt, .hiszen dr. Remete Tibor, és dr. Rácz Györoy, a kórház ori'nsai két esztendőt dolgoztak mellette. Meghatottad ült volt tanítványai között, akik közül ma az

Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása április 19-én, kedden délután 5 órakor nyílik meg Szolnokon a városi tanácsház nagytermében. A kiállított mintegy 60 darab kép a nagynevű művész egész munkásságánál; keresztmetszetét adja.

A nagy érdeklődéssel várt

látoqatása Szolnokon

egyik, dr. Drexler Miklós miniszter- helyettes. örült, amikor a másik, dr. Szántó György, a néphadsereg fősebésze fenékig ürítette poharát a szovjet-magyar barátságra. Nagy figyelemmel, helyesléssel hallgatta a kórház parancsnokának tájékoztatását arról, hogy a honvédkórház kapuja már nem csak a katonák részére van nyitva, hanem felvesznek SZTK-betegeket is. Ez nagyban megkönnyíti a megye kórházellátási problémáit.

Mikor elment, így búcsúzott:

I? ENYOMÁSA1M IGEN JÓK.

Nagyon sokat fejlődött itt az orvostudomány és az egészségügy. Ami a poliklinikát illeti, az a véleményem, hogy már nem csak a jelen, hanem a jövő polikhnikája. Szinte előre mutat, afelé, amit akarunk. Mondhatom, mély hatást tett rám. Úgy érzem, benne van már az is. hogy Szolnok város mivé fejlődhet, mert ez a rendelőintézet akkor is ki tudja szolgálni majd a várost, ha az sokkal nagyobb lesz. Magyarországon szebbet, modernebbet nem is igen láttam. Úgy vélem, lehet itt egy traumatológiai állomást is létesíteni. A honvédkórházban megfogott az a dolgos hangulat, ami itt érezhető a jó szervezettség, a jó munkaszellem. Igen jó az utókezelés. Nagy örömömre szolgált, hogy volt tanítványaimmal találkoztam, akik sokat fejlődtek. Gyógyítási eredményeik kiválóak.

Kedves barátaimnak. minden szolnoki orvosnak további jómunkát, sikereket kívánok, az emberek egészségének visszaadásában.’’

Mi meg forró szeretettel kívánunk hosszú életet, jó egészséget drága Borisz Vasziljevics Petrovszkij.

tást — mély komoly művészeti eseménynek számít városunk életében — Elek Lajos elvtárs. a szolnoki városi tanács végrehajtóbizottságénak elnökhelyettese nyitja meg.

Az április 30-ig tartó tárlatra minden szolnoki ás vidéki látogatót szeretettel vár a rendezőbizett- Belépés díjtalan;

Szisnyi kíván iíassulMlias festőművész gyűjteményes kiállítása Szolnokon

kiáll í- ság.