Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

Szolnok MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG megyei; tanács; lappja­VIF. évfolyam, 91. szám • * Ara Sö fillér 1955. április 19.. kedd MAI SZAMUNK TAUIALMABÖL; A jobboldali párt ellenes puli Ilka felszámolásához (3. o.) A községi tanács segítségével egyre közelebb kerülnek a közös gazdálkodáshoz a tiszabüi egyénileg dolgozó parasztok (3. o.) Hírek a vasárnap sportjáról (4. o.) A nép, a párt és a kormány töretlen egysége biztos záloga sikereinknek Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés, amelyet a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az Al­kotmány tizenkettedik paragrafu­sának második bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívott hét­főn délelőtt tizenegy órákor meg­kezdte tanácskozásait. Résztvettek az ülésen a párt és kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István. Gero Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi Já­nos, Vég Béla s a minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglaltak: S. Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete, S. Major, a Csehszlovák Népköztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Korea; Népi Demokratikus Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, P. Koci, az Albán Nép- köztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, J. V. And­ropov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao Decin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. Delalande, a Fran­cia Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, G. P. Labouchere, Nagybritannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalma­zott minisztere, D. Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere, J. De- 1 creux, a svájci államszövetség rendkívüli követe és meghatalma­zott minisztere, R. Giardini, az Olasz Köztársaság rendkívüli kö­vete és meghatalmazott miniszte­re, K. Braunias, az Osztrák Köz­társaság rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere, O. í. M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, A. Sz. Raafat, az Egyiptomi Köztár­saság ügyvivője, K. Katz, Izrael ál­lam ügyvivője. K; Korolczky, a Lengyel Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Ö. Lundborg, a svéd ki­rályság ideiglenes ügyvivője, V. Lecocq, a belga királyság ideigle­nes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője, J. D. Fledderus, a holland királyság ideiglenes ügyvivője, P. Poulsen, a dán királyság ideiglenes ügyvivő­je, továbbá a Román Népköztár­saság és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének, valamint az Amerikai Egyesült Államok követ­ségeinek képviselői. Az ülést Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke emelkedett szólásra: — Tisztelt országgyűlés! A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot ter­jeszti az országgyűlés elé elfoga­dás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisz­tertanács ülnökének tisztét.. Az or­szággyűlés a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elvtársat, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének he­lyettesévé válassza meg. Kérem a tisztelt országgyűlést, hegy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Az országgyűlés ezután egyhan­gúlag elfogadta- a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatát, Nagy Imrének,. a Minisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs And­rás elvtársat választotta a Minisz­tertanács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a Minisztertanács elnökének helyettesévé. Ezután Darabos Iván az Elnöki Tanács titkára kért szQt. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak munkáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmondotta, hegy a Népköz- társaság Elnöki .Tanácsa a két ülés­szak között 17 ülést tartott, 18 tör­vényerejű rendeletet alkotott és több fontos határozatot hozott. Kü­lönösen jelentős az 1955. évi 9-es számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Az országgyűlés a jelentésiben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügyminiszter kért szót: — Tisztelt országgyűlés! Beter­jesztem az 1955. évi állami költség- vetést, valamint a költségvetésről szóló tövényjavaslatot és az 1955. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az orszá. gyűlés tagjai közötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyű­lés gazdasági és pénzügyi bizottsá­ga elé utalását. A beterjesztett költségvetést és költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló jelentést az országgyű­lés előzetes tárgyalás és jelentésté­tel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Mohiár Erik igazságügy­miniszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 21-ilt szakasza új szövegének megállapí­tásáról szőlő törvényjavaslatot. A beterjesztett tön'ényjavaslpto^« az CTszággyűliás kinyomat» 'es tagjai között szétosztatja. Előzetes tárgya­lás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak.. Az elnök ezután szünetet rendelt el. t Szünet után az elnök bejelen­tette, hogy Hegedűs András, a Mi­nisztertanács elnöke kíván szólni. Hegedűs András, a Minisztertanács elnökének beszéde —• Tisztelt országgyűlés! Képvi selő elvtársak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetét mondjak azért a megtisztelő bizaloméit, melyet irántam a Minisztertanács elnökévé való megválasztásommal tanúsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára - eredményes munkát végezzek ab­ban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt országgyűlés bizalma állított, -— (Taps.) A Magyar Népköztársaság kor­mánya egész tevékenységének alap­ja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek cél­ja a szocializmus alapjainak lera­kása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra fel­virágoztatása és honvédelmünk meg­erősítése. A Magyar Dolgozók Párt­ja politikájának végrehajtása érde­kében kormányunknak figyelmét az előttünk álló időszakban a gazda­sági kérdések megoldására kell összpontosítania, mert mindenek­előtt tovább kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot, a népjólét felemelésére, a kultúra-és tudomány fejlesztésére és nem utolsó sorban honvédelmünk meg­erősítésére. Népgazdaságunk meg tud fellelni a vele szemben támasztott követel­ményeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéz­iparral rendelkezünk, olyan ipar­ral, amelynek termelése többsző­röm a felszabadulás előttinek és ínért mezőgazdaságunkban mindin­kább gyökeret ver a termelés szo­cialista rendje és. ez lehetőséget ad a termelőerők győrs fejlesztésére. Pártunk célkitűzéseinek megvaló­sítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a fi­gyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkez­tek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanya­golása, a munkafegyelem meglazu- lása, a termelés nem kielégítő meg­szervezése és egyéb okek következ­tében nem nőtt megfelelően a ter­melés, megtorpant a munka ter- mclékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan fel­adata. További gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekében a kor­mánynak mindenekelőtt a nehéz­ipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alap­anyagipar termelésének fokozása. Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is. Ha­zánk e tekintetben igen nagy lehe­tőségekkel rendelkezik, amelyeket jelenleg még nem használunk ki megfelelő«). Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek ter­melésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldol­gozására, E cél érdekében építjük a sztálinvárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzem­be helyezzük. Dúsítással és tömö­rítéssel jobban akarjuk hasznosí­tani vasérceinket. Tovább építjük a rud-abányai ércdúsítót olyan ütem­ben, hogy legkésőbb 1958-tav üzem­be helyezhessük. Hazai bauxit- fcjncsünk lehetőséget nyújt az alu­míniumipar lényeges fejlesztésére. Az ipari termelés növeléséhez, a lakosság növekvő igényeinek kielé- téséhez jelentősen növelnünk kell villamosenergia termelésünket is. Kormányunk megkívánja gyorsíta­ni a tiszapalkonyai erőmű építését úgy, hogy ez az építkezés a máso­dik ötéves tervben már befejeződ­jék. Emellett nagyobb gondot for-' dítunk a vízienergia kihasználására is, Alapanyagiparunk fejlesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együtt­működés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük és korszerű­sítsük a nehézipar motorját, gép­iparunkat. ■ V-iíágosan kell látnunk, hogy a műszaki színvonal emelésé­nek kulcskérdése gépiparunk fej­lesztése és gyártmányaink korsze­rűsítése. A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva tovább­fejlesztjük könnyű- és élelmiszer- iparunkat. Kormányunk arra tö­rekszik, hogy a könnyű- és élelmi­szeripar minél nagyobb mennyiség­ben, minél jobb választékban és minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit. munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét. Munkásosztályunk a párt irányí­tásával egyre nagyobb és sikere­sebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vo­natkozásban való teljesítéséért. Ezt bizonyítják a felszabadulásunk tíz­éves évfordulója tiszteletére indí­tott rnunkaverseny-mozgalomban elért eredmények is. Munkásosztá­lyunk és gazdasági műszaki értel­miségünk hősies munkájának kö­szönhető, hogy elsőnegyedéves ter­melési tervünket egész iparunk 10-1.8 százalékra teljesítette. (Taps.) Javult a termelékenység és csök­ken az önköltség is. A munkásosz­tály tudatos, osztályharcos, áldozat­kész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormá­nyunk politikáját, feladataink vég­rehajtását elsősorban dicső mun­kásosztályunkra, államunkra és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps.) A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet Tisztelt országgyűlés! Népgazda­ságunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásá­hoz az ipar fejlesztése mellett fel­tétlenül szükség van a mezőgazda- sági termelés fellendítésére is. Kor­mányunk a mezőgazdasági terme­lés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségénél- további erősítése érdekében to­vábbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kéthar­madán gazdálkodó egyénileg dol­gozó parasztokat, gazdaságaik, nö­vénytermelésük és állattenyészté­sük fejlesztésében, abban a szel­lemben, ahogy azt pártunk Köz­ponti Vezetőségének 1953 júniusi határozata, a III. Pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta. Kormányunk megad az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztság számára minden lehetőséget — kis­gépeket, tenyészállatokat, nemesí­tett vetőmagot,, műtrágyát, növóny- védőszert — ahhoz, hogy szorgal­mas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartaléko­kat. De látjuk az egyéni gazdaság korlátáit is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudo­mány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szo­cialista nagyüzemekben, a termelő- szövetkezetekben és az állami gaz­daságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazda­ság szocialista szektorának támoga­tása. — Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, gépállo­másainkon és állami gazdaságaink­ban gyorsan kialakuljon a szocia­lista gazdálkodás rendje, hogy ter­méseredményeik — felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felül­múlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szükség, amely a termelés nö­velését segíti elő, amellyel állami szerveink, de elsősorban a mező­gazdaságot irányító szervek a ma­guk területén felfedik és kijavítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista szektorában a termelés és ennek következtében a jövede­lem növekedését. A Magyar Dolgozók Pártja po­litikájának megfelelően kormá­nyunk a termelőszövetkezetek tá­mogatásával egyidőben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági ter­melés fellendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kormányhate - rczat végrehajtására. A december: határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be. Népünk élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési' fegyel­met, amely az elmúlt évben meg­lazult. Kormányunk nem tűri el. hegy kulákok cs egyéb spekulán­sok begyűjtési törvényeinket ki­játszva népünk rovására gazdagod­janak. A begyűjtési törvény köte­lező mindenki számára és maradék­talan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk. A mezőgazdasági termelés fel­lendítésének, begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre bizto­sabban támaszkodhatunk a mező- gazdaság szocialista szektoraira, — fejlett iparunk egyre több gép­pel, műtrágyával, vegyianyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetsé­ges parasztságunkat. Dolgozó pa­rasztságunk — szövetkezeteink és egyéniek egyaránt — értik és sze­retik hivatásukat, és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rendsze- (Folytatása a 2. oldalon.) II Magyar Dolgozik Pártja Központi Vezetőségének ülése Kormányunk politikáját elsősorban a munkásosztályra építjük Csak akkor tudjuk biztosítani a népjólét következetes emelését, ha állandóan növekszik az egy tőre jutó termelési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal. A termelékenység eme­lésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kultu­rális életszínvonalunk további fej­lesztése és honvédelmünk megerő­sítése érdekében feltétlenül növel­nünk kell a szocialista felhalmo­zást, amelynek jelenlegi mértéké­vel nem íehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelésé­nek és az önköltség csökkentésének iparunkban nagy, kihasználatlan tartalékai vannak, amelyeknek fel­tárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjaví­tásán múlik. Jobban kell megszer­veznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem lazítóival szemben, hogy jobban ki-| használjuk a rendelkezésre állói A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége 1955. április 14- én ijlést tartott. A Központi Veze­tőség egyhangúlag a következő ha­tározatot hozta: A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is mint a Politikai Bizottság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács el­nöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentét­ben állanak pártunk összpolitiká- jóval, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia ér­dekeivel. Nagy elvtárs arra töre­kedett. hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista ipa­rosítást. benne különösen a nehéz­ipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falú szocialista átépítésének c dön­tő módját. Igyekezett háttérbe szo­rítani, elhomályosítani a párt ve­zetőszerepét, s megkísérelte szem­beállítani az állami szerveket, és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mind­ezzel akadályozta a népjólét eme­lésének szilárd megalapozását. Nagy Imre elvtárs ezen anti- marxista. antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert ké­peznek, és kiterjednek a politikai. a gazdasági, a kulturális elet leg­különbözőbb tcri;Jetoire. Nagy elvtárs működése súlyos kart oko­zott pártunknak, népi demokrá­ciánknak, egész szocialista építé­sünknek. Nagy elvlárs jobboldal), oppor­tunista politikájának megvalósí­tása érdekében pártszerűtjen. párt- cllcncs, sőt frakciős módszerekhez folyamodott, amelyek összeegyez­tethetetlenek a marxista-leninista párt fegyelmével és egységével. A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Po­litikai Bizottságból, a Központi Ve­zetőségből, és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizal­mából viselt. Tekintettel arra, hogy Nagy elv- társ helytelen nézeteit Farkas Mir hály elvtárs hosszú ideig támo­gatta. a Központi Vezetőség öt a Politikai Bizottságból és a Köz­ponti Vezetőség Titkárságából visszahívja, és más pártmunkával bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtársakat a Politikai Bizottság tagjává, Piros László elvtársat a Politikai Bizott­ság póttagjává egyhangúlag meg­választotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom