Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

Szolnok

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG

megyei; tanács; lappjaVIF. évfolyam, 91. szám

• *

Ara Sö fillér

1955. április 19.. kedd

MAI SZAMUNK TAUIALMABÖL;

A jobboldali párt ellenes puli Ilka felszámolásához (3. o.)

A községi tanács segítségével egyre közelebb kerülnek a közös gazdálkodáshoz a tiszabüi egyénileg dolgozó parasztok (3. o.)

Hírek a vasárnap sportjáról (4. o.)

A nép, a párt és a kormány töretlen egysége

biztos záloga sikereinknek

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

Az országgyűlés, amelyet a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány tizenkettedik paragrafusának második bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívott hétfőn délelőtt tizenegy órákor megkezdte tanácskozásait.

Résztvettek az ülésen a párt és kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István. Gero Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a minisztertanács tagjai.

A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak: S. Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, S. Major, a Csehszlovák Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Korea; Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, P. Koci, az Albán Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao Decin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. Delalande, a Francia Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, G. P. Labouchere, Nagybritannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, D. Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, J. De- 1 creux, a svájci államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, R. Giardini, az Olasz Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, O. í. M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, A. Sz. Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, K. Katz, Izrael állam ügyvivője. K; Korolczky, a Lengyel Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Ö. Lundborg, a svéd királyság ideiglenes ügyvivője, V. Lecocq, a belga királyság ideiglenes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője, J. D. Fledderus, a holland királyság ideiglenes ügyvivője, P. Poulsen, a dán királyság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének, valamint az Amerikai Egyesült Államok követségeinek képviselői.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra:

— Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács ülnökének tisztét.. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hegy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.)

Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta- a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatát, Nagy Imrének,. a Minisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs András elvtársat választotta a Minisztertanács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a Minisztertanács elnökének helyettesévé.

Ezután Darabos Iván az Elnöki Tanács titkára kért szQt. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmondotta, hegy a Népköz- társaság Elnöki .Tanácsa a két ülésszak között 17 ülést tartott, 18 törvényerejű rendeletet alkotott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi 9-es számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti.

Az országgyűlés a jelentésiben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügyminiszter kért szót:

— Tisztelt országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami költség- vetést, valamint a költségvetésről szóló tövényjavaslatot és az 1955. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az orszá. gyűlés tagjai közötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága elé utalását.

A beterjesztett költségvetést és költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak.

Ezután Mohiár Erik igazságügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 21-ilt szakasza új szövegének megállapításáról szőlő törvényjavaslatot. A beterjesztett tön'ényjavaslpto^« az CTszággyűliás kinyomat» 'es tagjai között szétosztatja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak..

Az elnök ezután szünetet rendelt el. t

Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke kíván szólni.

Hegedűs András, a Minisztertanács elnökének beszéde

—• Tisztelt országgyűlés! Képvi selő elvtársak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetét mondjak azért a megtisztelő bizaloméit, melyet irántam a Minisztertanács elnökévé való megválasztásommal tanúsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára - eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt országgyűlés bizalma állított, -— (Taps.)

A Magyar Népköztársaság kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lerakása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése. A Magyar Dolgozók Pártja politikájának végrehajtása érdekében kormányunknak figyelmét az előttünk álló időszakban a gazdasági kérdések megoldására kell összpontosítania, mert mindenekelőtt tovább kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot, a népjólét felemelésére, a kultúra-és tudomány fejlesztésére és nem utolsó sorban honvédelmünk megerősítésére.

Népgazdaságunk meg tud fellelni a vele szemben támasztott követelményeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelése többszőröm a felszabadulás előttinek és ínért mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és. ez lehetőséget ad a termelőerők győrs fejlesztésére.

Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság

szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munkafegyelem meglazu- lása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okek következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka ter- mclékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata.

További gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása. Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is. Hazánk e tekintetben igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket jelenleg még nem használunk ki megfelelő«). Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek termelésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására, E cél érdekében építjük a sztálinvárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzembe helyezzük. Dúsítással és tömörítéssel jobban akarjuk hasznosítani vasérceinket. Tovább építjük

a rud-abányai ércdúsítót olyan ütemben, hogy legkésőbb 1958-tav üzembe helyezhessük. Hazai bauxit- fcjncsünk lehetőséget nyújt az alumíniumipar lényeges fejlesztésére.

Az ipari termelés növeléséhez, a lakosság növekvő igényeinek kielé- téséhez jelentősen növelnünk kell villamosenergia termelésünket is. Kormányunk megkívánja gyorsítani a tiszapalkonyai erőmű építését úgy, hogy ez az építkezés a második ötéves tervben már befejeződjék. Emellett nagyobb gondot for-' dítunk a vízienergia kihasználására is,

Alapanyagiparunk fejlesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük és korszerűsítsük a nehézipar motorját, gépiparunkat. ■ V-iíágosan kell látnunk, hogy a műszaki színvonal emelésének kulcskérdése gépiparunk fejlesztése és gyártmányaink korszerűsítése.

A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva továbbfejlesztjük könnyű- és élelmiszer- iparunkat. Kormányunk arra törekszik, hogy a könnyű- és élelmiszeripar minél nagyobb mennyiségben, minél jobb választékban és minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit.

munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét.

Munkásosztályunk a párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért. Ezt bizonyítják a felszabadulásunk tízéves évfordulója tiszteletére indított rnunkaverseny-mozgalomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy elsőnegyedéves termelési tervünket egész iparunk 10-1.8 százalékra teljesítette. (Taps.) Javult a termelékenység és csökken az önköltség is. A munkásosztály tudatos, osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munkásosztályunkra, államunkra és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps.)

A dolgozó parasztság számára a jövő útja

a szövetkezet

Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazda- sági termelés fellendítésére is. Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségénél- további erősítése érdekében továbbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat, gazdaságaik, növénytermelésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szellemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata, a III. Pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta.

Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára minden lehetőséget — kisgépeket, tenyészállatokat, nemesített vetőmagot,, műtrágyát, növóny- védőszert — ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartalékokat. De látjuk az egyéni gazdaság korlátáit is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása.

— Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, gépállomásainkon és állami gazdaságainkban gyorsan kialakuljon a szocialista gazdálkodás rendje, hogy terméseredményeik — felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szükség, amely a termelés növelését segíti elő, amellyel állami szerveink, de elsősorban a mezőgazdaságot irányító szervek a maguk területén felfedik és kijavítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista szektorában a termelés és ennek következtében a jövedelem növekedését.

A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövetkezetek támogatásával egyidőben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kormányhate - rczat végrehajtására. A december: határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be.

Népünk élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési' fegyelmet, amely az elmúlt évben meglazult. Kormányunk nem tűri el. hegy kulákok cs egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket kijátszva népünk rovására gazdagodjanak. A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára és maradéktalan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk.

A mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mező- gazdaság szocialista szektoraira, — fejlett iparunk egyre több géppel, műtrágyával, vegyianyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetkezeteink és egyéniek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat, és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rendsze- (Folytatása a 2. oldalon.)

II Magyar Dolgozik Pártja Központi Vezetőségének ülése

Kormányunk politikáját elsősorban a munkásosztályra építjük

Csak akkor tudjuk biztosítani a népjólét következetes emelését, ha állandóan növekszik az egy tőre jutó termelési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal. A termelékenység emelésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvonalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítése érdekében feltétlenül növelnünk kell a szocialista felhalmozást, amelynek jelenlegi mértékével nem íehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelésének és az önköltség csökkentésének iparunkban nagy, kihasználatlan tartalékai vannak, amelyeknek feltárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik. Jobban kell megszerveznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem lazítóival szemben, hogy jobban ki-| használjuk a rendelkezésre állói

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. április 14- én ijlést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta:

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is mint a Politikai Bizottság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk összpolitiká- jóval, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érdekeivel. Nagy elvtárs arra törekedett. hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást. benne különösen a nehézipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falú szocialista átépítésének c döntő módját. Igyekezett háttérbe szorítani, elhomályosítani a párt vezetőszerepét, s megkísérelte szembeállítani az állami szerveket, és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelésének szilárd megalapozását.

Nagy Imre elvtárs ezen anti- marxista. antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek, és kiterjednek a politikai.

a gazdasági, a kulturális elet legkülönbözőbb tcri;Jetoire. Nagy elvtárs működése súlyos kart okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialista építésünknek.

Nagy elvlárs jobboldal), opportunista politikájának megvalósítása érdekében pártszerűtjen. párt- cllcncs, sőt frakciős módszerekhez folyamodott, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista-leninista párt fegyelmével és egységével.

A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből, és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt.

Tekintettel arra, hogy Nagy elv- társ helytelen nézeteit Farkas Mir hály elvtárs hosszú ideig támogatta. a Központi Vezetőség öt a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőség Titkárságából visszahívja, és más pártmunkával bízza meg.

A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtársakat a Politikai Bizottság tagjává, Piros László elvtársat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta.